Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-18 / 14. szám
*963. JANTJÄR 18. IVAPI6 5 Tízéves a Pécsi Rádió Zene 842 kilométer hosszú szalagon — A szó elrepül? Épülő megyénk Pannónia Sörgyár Tíz évvel ezelőtt, 1952. januárjában jelentkezett először az éter hullámain a Pécsi Rádió Kezdetben a műsor ideje alig egy óra volt: 20 perc délszláv és fél óra magyar adást sugárzott A felszerelés? A MÁSFÉL KILOVATTOS ADÓ „ereje” csak Pécsre és közvetlen környékére futotta. — írógépet egy-egy alkalomra kaptak kölcsön a Dunántúli Naplótól. A „riporterek” korántsem korszerű magnóval járták a várost, megyét. Az egyik munkatárs például Vasason akart riportot készíteni. Igen ám, de a magnó 25 kiló volt! Taxival menni? Nagyon szűkén álltak anyagiakban. Nem volt más választás: a riporter kerített egy talicskát, beletette a magnót és elindult. Tolta, tolta ... mig egy szeneskocsis megsajnálta a kínlódó fiatalembert és kocsijára vette. —» Ilyen volt a régi rádió „hőskora”. Bármilyen nehézség árán is, de ha elérkezett az adási idő volt műsor és az akkori körülményeknek megfelelően nem is rossz. A fejlődés azonban kinőtte a gyermekcipőket és 1956 szeptember végén a kis teljesítő- képességű adót 15 kilovattosra cserélték ki. Ez az adó Pécset és Baranyát besugározza, de hallható a megye határain túl is. Jelentősen megnövekedett a műsoridő. A kezdeti alig egy óráról 3 órára. Figyelembe vették: megyénket több nemzetiség is lakja. A szerb- horvát műsor és a német műsor fél-fel óra, két óra pedig a magyar nyelvű adás. Korszerű stúdió-magnókat, hordozható magnókat kaptak, később gépkocsit is. Néhány sorban röviden talán így foglalható össze a Pécsi Rádió fejlődése .A jobb felszerelés, a „stabilizált” állapot természetesen a műsorok színvonalában is kifejezésre jutott. Mennyi a hallgatók száma? Erről csak megközelítő adatok vannak: 30-tól 70 ezerig. Kezdetben a rádió zenei anyaga, — amint mondják — elfért egy polcon. Ma? A zenei archívumban 842 kilométer hosszúságú magnószalagot tárolnak. Ha ezt megszakítás nélkül lejátszanék 76.2'sec. sebességet számítva — 3700 órán át szólna. Vagyis majdnem FÉL ÉVIG ÉJJEL-NAPPAL A Pécsi Rádió iránti szere- tetet, megbecsülést bizonyítja az is. hogy a hallgatók például az elmúlt esztendőben 1500 levelet Írtak a rádiónak.' Azt szokták mondani, hogy a szó elrepül, az írás megmarad, ^es, a rádiósok is bebizonyíthatják: nagy súlya van a szónak. Százszámra adódik erre bizonyíték, közülük csak egyet: újabb emeletet húztak Pécsett a Rákóczi út egyik régi épületére. A bontás, építés során az egyik lakás lakója levélben panaszkodott a rádiónál: beázik a tető, fűteni sem tudnak ... A rádió riportere fogta a magnót és elment az illetékes szerv igazgatójához s megkérdezte: mikorra javítják ki a hibát? Kérdezte és bekapcsolta a magnót. Elhangzott az Ígéret, sugározta a rádió is. A megígért határidőre rendbehozták az említett lakást. A rádió életében adódtak meghökkentő esetek is, tréfálva, nevetve beszélnek ezekről. Egy ember kora reggel a Kossuth Lajos utcában egy lovat talált. A ló békésen nézelődött, felszerszámozatlanul lépegetett. A megtaláló elvezette a rádióhoz és kérte: mondják Baranyában a Göntér-dom- bon, van egy rombadöntött emlékmű. Kopott, kőből faragott kriptaalap, tömör kőkereszt, rövid kőoszlopok, nagyszemű vaslánc. Tulajdonképpen síremlék — de halottját még 1547-ben elvitték erről a helyről, az emlékművet pedig 1896-ban építették. A nehezen betűzhető szerb felirat szerint „Itt a sírja Stilyánovics szt. István szerb fejedelemnek. Elhunyt Siklóson 1515. október negyedikén. Teste átvitetett Si-satovác kolostorba 1574. évben”. Az emlékművet 1956- ban lerombolták. Hatvan évig minden augusztus 14-én benépesült a Göntéri domb. A rövid ve- csemye után megszólalt a tamburazene, körbe állt a nép fiatalja, öregje — és táncolták a kólót. Fáradhatatlanul, órákon át. Azt mondják, nemcsak azóta volt így, hogy az emlékművet megépítették. A környékbeli szerb lakosság évszázadokon át, minden esztendőben megrendezte a Göntéri-dombon az augusztusi népünnepélyt. Évszázadokon át, szájról- szájra őrizték — az öregje valószínű még ma is őrzi — egy sírhelynek és egy nagyhírű szerb vitéznek történetét, akinek a nevét halála után száz évvel írták fel először a históriások — a nép mondái alapján. Később szentté is avatták. Nem csoda, hogy annyi bizonytalanság, annyi görcsös népi hit és tudós feltevés kíséri am- lékét, „csodás históriá- 1 ját”. Ki volt háit voltaképpen Stilyánovics István — dunai be, hogy talált egy lovat. Itt hagyja, majd jön érte a tulajdonosa. Itt ne hagyja az istenért! — mondták neki, aztán végül is megegyeztek: a Köz- tisztasági Vállalat istállójába kötötték be a lovat. A rádióban elhangzott közlés után jelentkezett a ló gazdája. A napjaink műsoraira terelődik a szó. A rádió riportereivel megyeszerte találkozni, tájékoztatják a hallgatókat az eseményekről. A oelső munkatársak mellett jelentős számú külső munkatársat is foglalkoztatnak. Rendszeres műsor például a Délbananyai Tükör, a Tanárképző Főiskola hagyománykutató munkaközösségének műsora, írek, művészek, tudósok állnak rendszeresen a mikrofon elé, valóságos kis kulturális centrum alakult ki a rádió körül. Színészek, újság írók nyitnak be, valamennyien érdekeltek a műsorban. A színészek rádiójátékban szerepelnek, az újságírók híreket, tudósításokat hasnak — kora reggeltől késő estig mozgalmas az élet a szobákban, a stúdióban. S ha most valaki azt kérdezne», hogy MIKÉNT FEJLŐDIK tovább a Pécsi Rádió, elszomorító választ k ellene rá adnom. Budapesten a rádió elnöksége — így hírlik — csökkenteni akarja a műsoridőt. A pro és kontra vita túlnő e cikk keretein, ne bonyolódjunk bele. Csak: annyit róla, hogy a Pécsi ÍSádió további fejlődését nem segíti a műsoridő csökkentévé. Ez nem lehet perspektíva, ez nem a fejlődés útja. Mint a rádió hallgatója remélem, hogy a műsoridő csökkentéséről szóló terv — nem megalapozott. A 10. évfordulón további jó munkát kívánunk a rádió belső és külső munkatársainak s ha elérkezik az sste 5 óra, szívesen kapcsoljuk be készülékeinket, hogy halljuk: „Itt a pécsi rádió a 223.8 méteres középhullámon..." Garay Ferenc i naszádparancs 10k, egykori siklósi várkapitány? Csodatévő szent? Nagy népi hős? Dózsa György fegyvertársa, akit végülds a nándorfehérvári kapitány kivégeztetett, j vagy dalmát törzsi fejedelem I volt? Vagy valóban despota, 1 mint a sírfelirat is jelzi, akinek Brankovics özvegye j adományozta ezt a címet, merj 1 nem volt fiú-utóda? A legenda így szól Siklóst elfoglalták már a törökök. Sötét, esőváró éjszaka volt, amikor az őrszemek a Göntéri-domb te- tején fényt hittak. Azt gon- ! dolták, hogy üdére, amely : csalhatatlanul jelzi, hogy a dombon nagy értékű kincset j rejtettek el. Amikor azon- j ban megkezdték az ásást, azon a helyen, ahol a fényt! látták, kincs helyett egy teljesen épségben maradit férfitestet találtai;. Megtudta ezt Amir, a török parancsnok, vagyis Murat bég, akit egyes feljegyzések ,Amurates”-nek említenek. M urat bég megtudta a körr yékbeli lakosságtól, hogy a dombra egy várpairancsnoiot temettek él, akit a nándorfehérvári kapitány négyléié vágatott. Szerb ember volt, igaz, ' jó ember és Istvánnak hívták. Mivel Murat bég maga is szerb származású volt — dal- máciai születésű — n^gy tisztelettel őriztette az ereklyét A hír csakhamar e&ter- j jedit, majd egy napon szer- j zetesek jelentek meg a várban. Átadtál: ajándékaikat ■ Mutat bégnek és elkérték A Pécsi Tervező 'Vállalat I mérnökei sok, a megye számára fontos létesítmény tervezéséhez kezdtek. A követ- | kezőkben ismertetést adunk olvasóinknak a tervezők idei i legjelentősebb munkáiról. A Pannónia Sörgyár főzőháza 1912-ben, 50 évvel ez- j előtt épült. Bár az üzem dolgozói sok értékes technológiai: változást vezettek be, a 326 ezer hektoliteres évi sörterme- | tőle Stilyánovics István testét. A bég jószíwel odaadta, a szerzetesek pedig a szerem ségi Sisatováe kolostorba vitték. És mát mond a történelem? Az ai-dunaá naszádok ka- | pl lánya volt. Egy időben a; siklósi vár kapitánya, de; valószínű feltevések szerint, j I csak „alkalmazotti” minőség- | I ben. 1 Dózsa György paraszt-forradalma mellé állt. Ez okoz- j ta egy esztendővel később a j halálát is. Stilyánovics 1st-1 ván maga mellé vonta a! zalánkémeni és péterváradi szerb naszádosokat, más csapatokat is. és ott segített a népi forradalomnak, ahol tudott Barabás papot és embereit Stilyánovics naszádosai evezték át Bodrogba a Dunán, amikor Oláh Balázs és Nagy Gergely dühödt és I nagy számú nemességgel üldözte. Oláh Balázsék tűzzel- vassal pusztítva rabolták végig a megyéket, a bodrogi Szentlőrincnél utolérték Ba- rabásékait Barabást lánggal égő ruhában dobták ki a toronyból. Teljes volt a királyiak diadala Amikor azonban a királyi csapatok zsákmány- nyál megrakodva hazafelé tartottak — Stilyánovics az útjukat állta Naszádos csapatával alaposan megverte őket, az elhajtott lovakat és barmokat elszedte tőlük, és szétosztotta a legényeknek, a népnek. Ezért „hivatta be” Török Imre nándorfehérvári kapitány, amit az esemény. lésnél többet elérni nem tudnak. A söripar ötéves terve évi 350 ezer hektoliteres termelést irányoz elő a Pécsi Pannónia Sörgyárnak. A vállalat dolgozói tervüket csak korszerűsített körülmények között tudják teljesíteni. A főzőház építési költsége mintegy 10 millió 500 ezer forint. A főzőházba történő átI régi krónikása eképpein jegy- zett fel: ......ki királynaszádos vajda vala Szálonké- mentt, ki a rácokat megveré j Péterváradján az Duna vizén, amikor átköltözinek, az Terek Imreh, az fejérvári bán behivatá Nándorfejér- várban, és négy darabbá vá- gatá, hogy a király népére támadott vót Péterváradján”. Négy darabra vágott testót hű emberei kilopták Nándorfehérvárból a Göntéri dombra hozták ott temették eL És a legenda szerint néhány évtizeddel később amikor Mulat bég emberei kiemelték a földből — a négyfelé vágott szerb vitéz — összeforrva, egy darabban volt. A göntéri emlékművet társadalmi összefogással hamarosan helyreállítják — határozott a közelmúltban a Hazafias Népfront Baranya megyei Elnöksége, és tulajdonképpen a hosszú bevezetőt ezért kellett elmondani. A helyreállítás előtt számos, jelenleg még csak feltevésre épülő körülményt tisztázni kell. A tisztázással Szabó Gyula elvtársat, a pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörténészét bízták meg. Gyakorlott, szívós, pontos és a dolgok viszonylatait jól látó szakemberre van ehhez a munkához szükség. Ö ilyen. A kutatás eddigi eredményei? Mindaz, amit eddig leírtam. — A göntéri emlékmű tanúsága szerint — mondja állás során lényeges termelés^ kiesés nem lesz, mivel a jelenlegi mindvégig termelni fog. Az új üzemet előreláthatólag 1964-ben adják át rendeltetésének. Az új létesítmény tervezésekor a tervezők gondoltak arra is, hogy az épület a városképnek megfelelő helyezést kapjon. Az Édesanyák útja felőli épületeket lebontják, így a járművek közlekedése is könnyebbé válik, mivel a Nyár utca felőli rész is belátható lesz. A további rekonstrukció keretében az északi oldalon lévő műhelyeket lebontják és helyettük kétemeletes korszerű műhelyt terveznek. A sörgyár területének déli oldalán új, a lehetőségekhez képest korszerű palackfejtő épülj mintegy 11 millió 500 ezer forintos költséggel. Előreláthatólag új ászok- pince tervezésével is megbízzák a Pécsi Tervező Vállalatot és ha ez elkészül, teljesen befejeződik a Pannónia Sörgyár rekonstrukciója, melyre 1962-től 4—5 éven át, mintegy 50 millió forintot költenek. A Tanítónő Ujpetrén Az újpetrei művelődési ház színjátszói a napokban mutatták be nagy sikerrel Bródy Sándor „Tanítónő” című darabját. A közeljövőben mai témájú, zenés vígjáték bemutatását tervezik. A művelődési ház rendszeresen gondoskodik a fiatalok foglalkoztatásáról. Klubdélutánokat, ismeretterjesztési előadásokat rendeznek. A közös színházlátogatások hozzájárulnak a színjátszócsoport fejlesztéséhez. Szabó Gyula — Stilyánovics 1515-ben halt meg. Több más okból is ennek az időpontnak kell hinni. Igenám, de a későbbi feljegyzésekben, dokumentumokban még húsz- harminc esztendővel később is szerepel egy Stilyánovics István. Tisztáznunk kell, hogy ki ez a személy? A fia? Vagy más, közeli hozzátartozója? Vagy csupán névrokon? Remélem, hogy ez a tisztázás eddigi segítőtársaim, Dombi József nyugdíjas tisztviselő és Mincsovics ülés magyarbólyi lelkész, további közreműködésével hamarosan megtörténik. Tűnődöm. Az a bizonyos Stilyánovics nem nagyúr hanem népi hős lehetett. Nagyon szerették az emberei, története szájról-szájra szállt, tovább élt a hagyományokban. Lehet, hogy néhány hőstettét az emberek találták ki mint azt is kitalálták, hogy négy darabba vágott testét a bég katonái összeforrva lelték meg. Csodálatos az egyszerű ember képzelete, és ha összefüggéseiben nézzük a dolgokat — logikusabb is, mint a magát bonyolultnak nevező emberé. Szent volt, és mégse véletlen, hogy a nácik 1941-ben porig bombázták a sdsatováci kolostort. Szerette a nép. Az avatta szentté — mondhatom ezt is, és így vagyok leg közelebb az igazsághoz. Nem szokásunk megemlékezni arról, ha egy szent síremlékét helyreállítják. Eltértem a szokástól, mert az igazság és a dolgok összefüggése kívánta így. Thiery Árpád Pécsi fodrászok a magyar fodrász-válogatottban Két pécsi fodrász indul a magyar csapatban a januári Budapesten megrendezésre kerülő Nemzetközi Béke Kupa versenyen. Rónai László, a női fodrászok mezőnyében indul, míg Hesz János a férfiversenyben mutatja be angol és borotvás hajvágó tudását. A képen: Hesz János munka köztíen. SÍREMLÉK a gonteren
