Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

NAPLÓ? 1963. JANUAR 18» 1 A békét meg kell és meg is lehet menteni IIrn«iC«iOT elvtárs beszédének visszhangja Csőmbe visszaérkezett Elisabeth ville-be kapitalista sajtótudósítónak ügyelnie! A nyugatnémet la­pok tudósítói például felje­gyezték, hogy Hruscsov beszé­de alatt öt pohár teát ivott meg; hogy az elnöki emelvény díszítése most mennyivel egy- ! szerűbb volt, mint az 1958-ban tartott V. kongresszuson (ahol I egyébként kapitalista újság­írók nem voltak jelen); hogy í hány lámpával dolgozik a te­remben az NDK televíziója I stb., stb. Persze, az értelme- í I sebb nyugati kollégák azért ! másra is figyeltek: Hruscsov \ beszéde után például az egyik j nyugatnémet újságírónő az MTI tudósítójával való beszél­getése során kijelentette, hogy Hruscsov beszéde nagy hatás­sal volt rá, mert szinte sugár­zott a szovjet miniszterelnök­ről a meggyőződés: a békét meg kell és meg is lehet men­ténk BERLIN A Német Szocialista Egy­ségpárt VI. kongresszusánál* második napjáról szóló berlini laptudósltások középpontjában Hruscsov elvtárs beszéde áll. A , főcímek kiemelik a Szovjet- , unió Kommunista Pártja Köz- ; ponti Bizottsága első titkáré- ] nak azokat a szavait, amelyek ; ben a német jövő letétemé- , nyeseként a szocializmust épí- ; te Német Demokratikus Köz­társaságot jelölte meg. VARSÓ ! A Trybuna Ludu megáHa- ' pítja, hogy Hruscsov nemcsak • a jelenlegi nemzetközi helyzet mély elemzését adta, hanem vázolta a népek békés egymás . mellett élésének és a kommu- : rüsta világ mozgalom erősítésé- ] Pinczési Pál, az MTI tudó­sítója írja: Tavasz a télben. Kint a sza­badban — 15, — 18 fokot mu­tat már hosszú hetek óta a hő­mérő higanyszála. De itt ben! a hatalmas Werner—Seelen binder Halle főbejáratánál fe­hér orgonák illatoznak. Min­denki gyönyörűségét találja bennük. A világhírű német melegágyi és üvegházi kerté­szet remekei ezek; a kertészek ajándékozták meg velük a pártkongresszust. * A színpadtól jobbra levő sajtótribünön bábeli zűrzavar uralkodik: itt kapott helyet az a 80 újságíró, laptudósító, rá­diód és tv-riporter, aki kapi­talista országokból érkezett a ' kongresszusra. Akkreditáltatta magát az állítólag „nemléte­ző" Német Demokratikus Köz­társaság fővárosába valameny- nyi kapitalista világhírügynök­ség: a Reuter, az AFP, az AP, az UPI, s elküldte képviselő­jét a nyugatnémet DPA, az olasz ANSA, a görög ANA. Végighallgatta Walter Ulbricht és Nyikita Hruscsov beszédét többek között a Daily Tele­graph, a Daily Mail, a Daily Express, a Daily Herald, a Times, a Figaro, a Paris Match a Der Spiegel, a Süddeutsche Zeitung, a Frankfurter Rund­schau, a Die Welt, a Frank­furter Zeitung, a Newsweek, az U. S. Neys and World Re­port, a New York Times, a Hearst-lapok, az Í1 Messagge- ro, a Slampa tudósítója, s el­jöttek újságírók az NDK fővá­rosába Észak-Európából, Egyiptomból, sőt Venezuelá­ból is. S hogy mi mindenre kell egy Tizennyolc évig rejtőzködött Horogra került egy francia háborús bűnös Azóta, hogy az anger s-i törvényszék 1945. november 11-én távollétiben mint há­borús bűnöst halálra ítélte, Jacques Vasserre, ha az anyja házában is, voltakép­pen börtönben élt. Önkéntes börtönéből az elmúlt tizen­nyolc év alatt sohasem tet­te ki lábát és ez idő alatt anyján kívül nem látóit em­bert. Édesanyja valóságos csodá­kat művelt, hogy megment­se 1iát az igazságszolgálta­tástól. Állandóan résen volt, ébersége sohasem csökkent. Fáradhatatlanul dolgozott, minden házi munkát maga végzett el, fiát is kiszolgál­ta. sőt még haját is ő nyír­ta Soha senki, még a szom­szédai közül sem gyanako­dott, hogy rejteget valakit. Ha a rendőrök — akik évente egyszer a bírósági ítélet alapján ellenőrizték, a házat — megkérdezték, tud-e valamit a fiáról, min­dig azt felelte: „Azt hiszem már nem él. Nem kaptam hirt róla." Ez idő alatt a halálra­ítélt a padláson aludt. Ha valaki kopogott a kapun, Vasserre azonnal a pad­lásra rohant és elrejtőzkö- dött. Még éjjel sem ment ki a házból. Csak egy ha­misított személyi igazolvá­nya volt, amit annak ide­jén a Gestapótól kapott, ezt azonban nem merte hasz­nálni. Jacques Vasserre 1920-ban született. Mindjárt a máso­dik világháború elején csat­lakozott a nácikhoz, és Ges­tapo szolgálatába állt. A Gestapo Berlinbe küldte ki­képzésre. Amikor vissza­tért hazáidba, részt vett az ellenállási mozgalom tagjai ellen indított irtóhadjára­tokban. 1944 áprilisában ő irányította az egyik tiszto­gatási akciót, melynek so­rán 48 francia partizánt meggyilkoltak. Munkatár­sait Franciaország felszaba­dulása után sorra elfogták és elítélték, egyedül ö me­nekült meg az igazságszol­gáltatás elől. Néhány nappal ezelőtt a rendőrök ismét meglátogat­ták anyját. Eseti az eső, ezért az asszony behívta a rendőröket a házba. Szokás szerint most is azt mondta nekik, hogy nem tud sem­mit a fiáról. Befelé menet az egyik rendőr észrevett egy árnyat a padlást eljárónál. Vasser­re volt, aki ezúttal egy ki­csit későn menekült fel a padlásra. A rendőr megkér­dezte az asszonyt: — Van valaki a házban? r— Igen — dadogta az idős asszony — a cseléd. — Cseléd? Nadrágban? — csodálkozott a rendőr. Kö­vette az állítólagos esetedet, és néhány perc múlva visz- szartért a szobába a megbi­lincselt Jacques Vasserre-rel. Mikor a rendőrök autón a lille-i börtönbe szállítot­ták, nem akart hinni a sze­mének, hogy ilyen nagy vál­tozások történtek a város­ban. Csodálkozva hihetetle­nül nézelődött, és különö­sen meglepte a nagy for­galom. Halottsápadt volt, annyira megijedt a gépko­csik tömkelegétől. A szabad levegő, amit tizennyolc év után először szívott, fojto­gatta. elszédítette. Mire a börtönajtóig ért, lába csupa vér volt: annyira elszokott a járástól hogy cipói feltör­ték lábát. Vasserre igyekezett ki­használni azt az időt. amíg önkéntesen raboskodott, Tudta, hogy szörnyű hely­zete őrülésbe kergeti, ha el nem foglalja magát, ezért nyelveket tanult. Kilenc nyelvet megtanult, köztük arabul is. Most várja, hogy a bíró­ság újratárgyalja ügyét. Tettei nem évültek el és semmilyen amnesztia alá nem esnek. A televízió műsora Január 18-án, pénteken: >.**: TV-hiradó (ism.). — ».«: Telesport (lsm.). — ».55: Hogyan született Robinson? — Szatiri­kus műsor Ili—Petrov írásaiból lsm.). — 11.35: Tele-Jockey I. — Zenés nyugatnémet film (lsm.). — 11.00: A jövö hét műsora. — Hírek. A Pécsi Fémipari Vállalat esztergátyos, hegesztő, lakatos, villanyszerelő és villamostekercselö szakmunkásokat keres fel­vételre. Jelentkezés Pécs, Felsőmalom u. 13 sz. nek nagyszabású programját is. A lap hangsúlyozza, a kom munisták közti nézeteltérése - két türelemmel, szubjektivitás és szélsőségek nélkül kell megszüntetni. BELGRAD A Borba első oldalán nagy címbetűkkel közli a Hruscsov- beszédnek azt a vezérvonalát, hogy „A békeharc a szocializ- ! musért folyó küzdelem legfőbb feltétele lett”. A belgrádi po­litika is a béke gondolatát emeáá ki a szovjet államférfi megnyilatkozásából: „A mar­xisták nem képzelhetik el a kommunista civilizációt a vi­lágkultúra romjain”. PÁRIZS A francia sajtó vezető he­lyen foglalkozik Hruscsov fel­szólalásával. Kiemeli, hogy a szovjet kormányfő beszéde tar tál mában és han gnemében is mérsékelt volt. Ezt francia hi­vatalos körökben is elismerik, de hozzáfűzik: a francia kor­mány változatlanul ellenzi Hruscsovnak a nyugat-berlini kérdés megoldáséra tett javas­latát, ragaszkodik a nyugati csapatok jelenlétéhez Nyugat- Berlintoen. Az Humanité összehasonlít­ja de Gaulle és Hruscsov be­szédét, amelyek között csak 48 óra telt eL De Gaulle — ír­je a lap — az atomfegyver lelkes ügyvédjeként llépett fel, Hruscsov beszéde vádbeszéd volt az atomháború ellen. De Gaulle-t különösen elégtétellel tölti el a jövőbeni francia atomerő, Hruscsov jobbnak látta, hogy egy új világkonf- \ iiktus kegyetlenségét tárja ? elénk. A két beszéd két ellen­> tétes politikát tükröz. Az ' egyik a háború előkészítése J felé fordul, a másik szenve- j délyesen keresd a békés együtt élés lehetőségét. LONDON Az angol sajtó vezető he- ) lyen, nagy részletességgel fog- í lalkozik Hruscsov szerdai be- í szédével. A lapok kiemelik, í hogy Hruscsov „figyelemre­méltó”, „drámai erejű” beszé­dében szenvedélyesen síkra- szállt a békés együttélés poli­tikája mellett és nyomatéko­san figyelmeztetett a nukleá­ris kalandorkodás katasztro­fális következményeire, í ‘ A Guardian figyelemre mél­tónak tartja, hogy Hruscsov nem szabott határidőt a nyu­gat-berlini helyzet rendezésére előterjesztett kompromisszu­mos javaslataihoz, bár hang­súlyozza, hogy a német béke­szerződés megkötését változat­lanul elsőrendű fontosságú fel­adatnak tartja. A Daily Express „A Kreml realistája” című vezércikkében ezt írja: Hruscsov nagyjelen­tőségű nyilatkozatot tett Kelet­> Berlinben. Hangsúlyozta, hogy ' olyan békeszerződést akar, s amely nem jár egyoldalú nye- ! reséggél az egyik fél, illetve J veszteséggel a másik fél szá­> mára. Szóval a szovjet kor- 1 mányfő kompromisszumos 1 megoldásra törekszik. Moíse Csőmbe, a kongói Ka­tanga tartomány szakadár ve­zetője csütörtökön reggel Kol- wezi bányavárosból visszaér­kezett Elisa be thvillbe, a tarto­mányi székhelyre. Csőmbe az ENSZ elisabeth- villei központjában megkezdte tárgyalásait az ENSZ tisztvi­selőivel és katonai vezetőivel. Részt vett a megbeszélésen Sherry, az ENSZ ideiglenes katangai polgári biztosa, Prem Chamd tábornok, a katangai ENSZ haderők parancsnoka és Noronha dandártábornok, aki a világszervezet csapatai­nak legutóbbi akcióját vezette. Csőmbe újságíróknak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy nem „tárgyalni” tért vissza ElisabethvUlbe, csak azért, hogy megbeszélje az ENSZ-csapatok Kolwezibe tör ténő bevonulásának ügyét. Elisabethvülei ENSZ körök­ben nyomatékosan hangsú­lyozzák, hogy „Csőmbe jószán­déka még mindig igen kétsé­ges”, és „csak akkor hisznek neki, ha már ott látják az ENSZ-c6apatokat Kolwezi- ben’’. Mutassuk meg az oroszoknak, hogy megérik a NATO miatti felháborodásukat Sir Ph. Joubert légi főmar­sai 1 a Time and Tide-ban „Anglia legnagyobb ellensége” címmel ezeket írja: — Kennedy tervei jelentik a legnagyobb veszedelmet, amely most Angliát feyegeti. Az elnök politikájának legké- nyelmeüenebb akadálya Ang­lia, amelyet ezért be akar tusz­kolni Európába, ahol a fran­ciák és németek mindig lesza­vazhatnának minket és így nem folytathatnánk független po­litikát. Kenned ynek fejébe szállt a dicsőség, már koráb­ban is a veszedelmes hatalmi érzés jeleit mutatta, mert igeit nagy politikai hatalma mellett nagy katonai szerepet is ját­szik. mint az Egyesült Álla­mok haderőinek legfőbb pa­rancsnoka. — Mit tehetünk a nemzet­közi feszültség csökkentésére és a béke előmozdítására? Ajánljuk a Szovjetuniónak, hogy békés gesztusként visz- szavonjuk csapatainkat Né­metországból és állítsuk meg az elrettentő fegyver őrült megteremtését Arra a szoká­sos ellenvetésre, hogy „az oro­szok akadályozzák a leszere­léshez vezető lépéseket”, ezt felelem: képzeljük magunkat a Szovjetunió helyébe. Vajon olyan nagyon sietnénk lesze­relni, ha NATO-haderők vi­gyorognának ránk az Európát kettéosztó vonal minden pont­ján? Csapataink visszavonása Németországból nagyméretű leszereléshez, békés együtt­éléshez és a kereskedelem [ növeléséhez vezetne Anglia és a Szovjetunió között. Biz­tos, hegy a Szovjetunió nem akar háborút. Mutassuk meg az oroszoknak, hogy megért­jük a NATO miatti''felháboro­dásukat Közvéleménylíuíafás a Szovjetunió és a Nyugat közötti békés rendezés lehetőségéről Az amerikai Gallup Intézet közvéleménykutatást rende­zett az Egyesült Államokban és Angliában. Ezt a kérdést tette fel a megkérdezetteknek: „Lehetségesnek tartja-e a Szovjetunió és a Nyugat kö­zötti nézeteltérések békés ren­dezését?’? A kérdésre Amerikában a megkérdezetteknek 63 százalé­ka, Angiiéban pedig 57 száza­léka igennel válaszolt. Taga­dó választ adott az ameri­kaiak 31 és az angolok 21 szá­zaléka. Nem nyilvánított véle­ményt az Egyesült Államok­ban 6, Angliában 22 százalék. PénxhamisUó nyomda Titkos és meglepően ered­ményes bankjegynyomdát fe­deztek fel véletlenül a broad- moori bűnügyi elmegyógyin­tézetben, ahová olyan szemé­lyeket zárnak, akik törvény- széki szakértők által megálla­pított elmebaj címén menekül­nek a büntetéstől. Az irodai sokszorsítógépen előállított egy- és ötfontos bankjegyek olyan csalódásig hű utánzatoknak bizonyultak, hogy az intézet látogatói által kicsempészve nagymennyisé­gű pénzhamisítvány került forgalomba. Míg végül az egyik ötfontos bankjegy gya­nút keltett — az intézettől mintegy háromszáz mérföld- nyi távolságban. Festő a kirakatban A szenzációhaj húszé ötletei­ről közismert Salvador Dali, spanyol festő aranylamé ove­rall ba öltözve hevert egy nagy New York-i könyvkereskedés kirakatában felállított mennye zetes ágyban, melynek lábánál egy bőrből készült orrszarvú „pihent". Dali ebben a furcsa helyzetben adott autógrammot legújabb könyvéhez, melynek címe: „Salvador Dali világa". A furcsa látvány még a különc ötletekhez szokott New York­ban is óriási feltűnést keltett: a könyvkereskedés előtt ak­kora tömeg torlódott össze, hogy két teljes órán át szü­neteli a forgalom a Fifth Avenuen. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett Jó feleségem, leányom édesanyám Müller Károlyné Freitag: Mária január 16-án 56 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt Temetése 18-án, pénteken 2 órakor lesz a pözponti temető­ben. A gyászoló család. KÖSZOhrETNYIL VANITAS Köszönetét mondunk mind­azoknak. akik felejthetetlen drága jó férjem. édesapánk, apósunk nagyapánk, dédapánk és testvérem Borbás György temetésén részt vettek, koszo­rúk és virágok küldésével fáj­dalmunkat enyhíteni Igyekez­tek. A gyássoló család. — HALÁLOZÁS, ön. ár. Müller Jánosné temetése 19-én, szombaton ÍZ órakor lesz. ön, Czupy Jenöné. KÖSZÖNFTNYILV ANITAS Ezúton mondok köszönetét a ro­konoknak. ismerősöknek és a RÖVIKÖT N. V. dolgozóinak, akik szeretett férjem Kovács Péter te­metésén koszorúk, virágok küldé­sével és megjelenésűkkel fájdal­mamat enyhíteni igyekeztek. özv. Kovács Péterié KÖSZÖNOTNYILV ANITAS Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a kedves rokonok­nak, Ismerősöknek, akik Székely! György nyugdíjas temetésén részt vettek, koszorúk és virágok kűlr désével fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. — Külön köszönetün- ket fejezzük ki a Pénzügyőrség, a Vas- és Műszaki Nagyker. Váll. dolgozóinak a küldött koszorúkért és a temetésen való személyes megjelenésükért. Köszönetét mon­dunk még az 1. sz. Belklinika or­vosainak és ápolóinak és külön dr. Fábián tanársegéd úrnak ön­zetlen ápolásukért, melvben sze­retett halottunkat részesítették. * A gyászolö család. A világ, mindet* táiátM Megszűnt a Verdi-müvek jogvédelme Giuseppe Verdi 26 operajá- nak és egyéb műveinek zömét 1963. január 1-től kezdve sza­badon lehet kinyomatni és előadni. Ezzel megszűnt a Ricordi olasz zeneműkiadó ki­zárólagos joga. 288 millió évi jövedelem A torinói Giovanni Agnelli, akinek családja alapította a Fiat konszernt, az elmúlt év­ben saját bevallása szerint 288 millió líra jövedelemmel ren­delkezett, ami átszámítva kö­rülbelül 12 millió forintnak felel meg. Táncterem az osztrák vonatokon A téli sportolók számára tea- dított küűiönvonatokion, hogy hamarabb teljék az idő, az utasok szórakoztatására mag­netofonnal felszerelt .mozgó tánctermeket” állítottak be. Indiánok között élnek a le­zuhant brazíliai repülőgép utasai Decemberben az Amazonas folyó környéki dzsungelek fe­lett lezuhant egy 47 utast szállt tó repülőgép. Miután mindeddig csupán 24 holttestet sikerült megtalálni, elterjedt a hire an­nak, hogy a többiek egy in­dián törzs településére kerül­tek. A brazíliai hatóságok szé­leskörű vizsgálatokat folytat­nak, hogy megállapítsák, meny nyiben felel meg a hír a va­lóságnak. Elhunyt m ©rszarvű „városi tanácsos” Be» Paolöban nemrég el­hunyt Carcaresoo „vártéi ta­nácsos”. Azt mondják, amikor szomszédja tudomást szerzett a szomorú hírről, krokodil­könnyeket hullatott Ezt szó szerint kell érteni, mert a szom széd igazi krokodil, a megbol­dogult Carcaresoo pedig or- szarvú volt — Néhány évvel ezelőtt ugyanis fiatal jogászok, a városi tisztviselők korrupt- sága elleni tiltakozás jeléiül Carcarescot jelölték a községi választásokon. Az orszarvút meg is választották, tehát jog­gal viselte a városi tanácsosi címet. A nyugatnémetek „nem merevek" Az egyik nyugatnémet új­ságban olvastuk: „Senki nem állíthatja, hogy mi németek merevek lennénk és ne tud­nánk alkalmazkodni az adott helyzethez. Ezt bizonyítja, hogy 1945-ben jelszavunk így hangzott: „Soha többé hábo­rút r, 1954-ben: „Nélkülünkr ma pedig: „Soha többé hábo­rút nélkülünkF* Krokodil a műtőasztalon Különleges műtétet hajtottak végre Nápolyban. Az állatkert­nek a Gange« folyó partjáról származó hetven esztendős krokodilját kellett furunkulu- saitól megszabadítani. Egy in­diai fakir hipnotikus álomba merítette a rendívüli pacienst. A műtétet egy magyar szárma zású nápolyi sebész végezte a cirkusz műtővé átalakított aré­nájában. Maugham nem siet A 88 esztendős Somerset Maugham nemrégiben influen­zában, súlyosan megbetegedett s hosszabb ideig őrizte az ágyat. Látogatását az orvosok szigorúan tiltották. Egyik női tisztelője telefonon érdeklődött hogyléte iránt és megkérdezte, küldhet-e neki narancsot és virágokat. „Narancsot ameny- nyit csak akar — válaszolta Maugham — de a virágok még kissé koraiak..." Boxolók a Louvre termeiben Armand Vanucci középsúlyú boxoló főfoglalkozása, hogy a párizsi Louvreban teremőr. Az utóbbi években oly gyakori képlopósok miatt, mostanában a Louvreban is erősen meg­szigorították az ellenőrzést. — Több személyzetre van szük­ség, s ezért az igazgatóság fel­kérte Vanuccit, érdeklődjék a boxolók között, kinek 'enne kedve múzeumi őrnek beállni. Eddig már három boxoló je­lentkezett a Louvreban ilyen állás betöltéséra. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom