Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-02 / 282. szám
\ 1962. DECEMBER 2. A világűrkutatás névtelen hősei A 2. sz. űrhajós édesapja — Sztyepan Tyitov — egy Lenin- grádban rendezett beszélgetés alkalmával egyszerű és őszinte' szavakkal fejezett ki egy rendkívül fontos gondolatot: ..Nem szabad megfeledkeznünk arról, mily nélkülözhetetlenül szükségesek a Földünkön maradt hősök és az, hogy lehetőleg minél több ilyen hősünk legyen. Hiszen mindnyájan 'udjuk, hogy a hős űrhajósokat tulajdonképpen a földön maradt hősök „emelik vállukon” a bolygóközi térségbe.. \ névtelen hősök ezrei Hány ember készíti elő köz- etlen részvételével a Vosz- Lok űrhajók diadalútját? Számukat több ezerre becsülhetjük, ha arra gondolunk, hogy 1 egy évvel ezelőtt az első űrFűtés radiátor nélkül Az új lakók kíváncsian szemlélik a lakásukat. El vannak ragadtatva a világos szobáktól, a kényelmes konyhától, a jc- alaprajzi1 beosztástól. Ekkor egyikük felkiállt: — Nézzétek csak! Elfelejtettek radiátorokat beállítani! Valóban, sehol sem látható az ismert fűtőtest. Ehelyett a padló közelében, a fal lábazata mentén csövek vannak, rájuk húzott fémlemezekkel. Ez az úgynevezett alacsony lábazati konvektor, melyet az Egészségügyi Technika Kutatóintézete dolgozott ki. Ez a műszer a közeljövőben felváit■ ja a fűtőtestet. A külföldi kon■ vektoroktól eltérően, nem szűk séges hozzá külön burkolat. A fűtőtestet úgy helyezhetjük el a lábazat mentén, hogy csaknem észrevehetetlen. Mint ismeretes, az öntöttvas radiátorok gyártására nagy mennyiségű acélt használnak fel. Emellett esetlenek és több mint 60 kg súlyúak. Sok helyet foglalnak el a szobában és nem higiénikusak. Az alacsony lábazati konvektorok bármely gépgyárban elkészíthetők és összeszerelhetők. Mechanikai présen vékony acéllemezből különböző szekciókat sajtolnak, ezeket ráhúzzák a csőre és rögzítik. Leg-, célszerűbb a lemezeket epoxid ragasztóval felerősíteni. A konvektorokat közvetlenül a falpanelre lehet szerelni, ami igen fontos a nagypaneles építési mód esetén. Gyártásukhoz csaknem harmadnyi acélra van szükség, mint az öntöttvas radiátorok elkészítéséhez. Az lyen fűtőtestek emellett jobban is fűtik a szobákat, A közeljövőben a lábazati konvektorokat széles körben alkalmazzák majd új lakóházakban. Nagy hatású hűtésmód Vegyi és más üzemekben mindig szükség van folyékony gáznemű anyagok hűtésére. Ezt leggyakrabban úgy végzik, hogy az anyagot csőrendszeren áramoltatják át, a csöveket pedig vízzel, még gyakrabban levegővel hűtik. Ezeknek a hűtőberendezéseknek az a nagy hátrányuk, hogy igen sok helyet foglalnak eL A brit Warren Spring üzem laboratóriumaiban most új hűtési rendszert dolgoztak ki. Huszonötször nagyobb hatásfokkal dolgozik az eddigi léghűtésnél. Az a lényege, hogy a hűtésre szolgáló csőrendszert egy tartályban helyezik el és ezen vízből és levegőből álló habot hajtanak át. A habot magában a tartályban állítják elő úgy, hogy a tartály alján lévő aránylag alacsony vízré- tegbe fémszitán át levegőt fu- vatnak. Ekkor apró légbuborékokból és vízből álló hab keletkezik, mely teljesen elborítja a hűtőcsöveket és hatásosan vezeti el a hőt. Ezek a legújabb rendszerű habhűtők és hőfcicserélők már egész sor üzemben beváltak. Még egy új övezet A Föld felszíne fölött 1200 & 2000 kilométer között nemrég új övezetet fedeztek fel a légkörben. Megállapították, hogy Földünket ebben a magasságban héliumréteg, jobban mondva, egy pozitív töltésű héliumionokból álló burok veszi körül.. Fölfedezése a mai tudomány nagy sikere, mert elDrót nélküli energiaátvitel Az energiának drót nélküli átvitelét sokáig csak a távoli jövő lehetőségének tartották. Most azonban több helyütt, például az USA-ban, a legutóbbi időben végrehajtott eredményes kísérletekből is úgy látszik, hogy ez a feladat technikai és gazdasági szempontból egyaránt már ma megoldható. A kísérletek során a vevőállomáson már 60 száza- • lékos hatásfokot sikerült elérni, vagyis kétszeresét annak, amiről korábban a mikrohullámoknak hasonlítható villanyenergiává való átalakításával kapcsolatban beszámoltak. Számítanak arra, hogy újfajta félvezető egyenirányítók és javított csőtápvonalak alkalmazásával, valamint az elektronok fokozott gyorsításával ennél is jobb hatásfokhoz fognak elérni.. méleti számítások alapján a fizi kusok, elsősorban Nicolet belga tanár, már néhány évvel ez előtt megállapították, hogy a Földet ionizált hélium atomokból álló rétegnek vagy övezetnek kell körülvennie. Most aztán ionszondákkal felszerelt amerikai kutató rakéták révén minden kétséget kizáró módon bebizonyult ennek az övezetnek a létezése, noha vastagságát egyelőre nem ismerjük és azt sem tudjuk, pontosan mi a szerepe a különféle légköri jelenségekkel kapcsolatban. hajós diadalútjának tiszteletére 7000 szakembert tűnteti ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége. „Sarló és kalapács” aranyérmet kapott hét kiváló tudós és géptervező, akiket e kitüntetések előtt a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címre méltattak. Az elméleti és gyakorlati űrhajózás további 95 kiváló szakértőjének mellét a szocialista munka hőseit megillető aranycsillag díszítette. Az említett alkalomból különböző érdemrendekkel és érmekkel tüntették ki a Szovjetunió 6924 munkását, konstruktőrjét, tudósát, vezető és műszaki dolgozóját. De nemcsak egyének, hanem egész kollektívák, tudományos kísérleti intézetek, tervezőirodák és üzemek is részesültek magas kitüntetésben. ök tehát a világűrkutatás „földi” névtelen hősei! Miért névtelenek? Azért, mert ma még a szovjet állam s az egész szocialista tábor érdeke, hogy egyelőre „névtelenek” legyenek. Mindnyájai, jól tudjuk, mi indokolja meg ezt az intézkedést, amelyet éppen ezért nem kell e helyen bővebben elemeznünk. Az emberiség és a világtörténelem azonban nagyra értékeli a világűrkutatás névtelen hőseinek érdemeit. Előbb-utóbb eljön azonban annak az ideje is, hogy beírhatjuk nevüket az emberi elme vívmányait megörökítő aranykönyvbe. A főkonstruktőr Mégis tudni szeretnénk, kik korunk e névtelen hősei? Lehetséges, hogy egyeseket közülük ismerünk is, hogy a rádióban hallottuk, vagy folyóiratokban olvastuk szakvéleményüket, hogy mások beszéltek róluk és a világűrhódítókról írt riportok említették dicsérő szavakkal személyüket. Minden bizonnyal hallottunk már a szovjet űrhajók fő konstruktőrjéről, a . kiváló szovjet tudósról, a hírneves akadémikusról, a csodálatra méltó akaratú és nagy tudású emberről. A szovjet újságírók az e tudományos dolgozó funkcióját kifejezésre juttató két szót nagy kezdőbetűvel írják — Fő Konstruktőr —, mintha ezzel is jelképezni akarnák az orosz megszólításban hagyományos keresztnevet és az atyai nevet. A főkonstruktőr már korosabb ember, halántékán ezüs,tös a haja, de szíve és agya fiatal, alkotó erővel teli. Tudósra, gondolkozó. emberre vall magas, . boltozatos homloka, nem nagy orra, mélyen ülő barna szeme... Alakja közepes, zömök».. „Féjtartása és tekintete olyan, mintha haragudna” — mondja róla German Tyitov, — „de, ha az ember a szemébe néz, nemcsak a konstruktőr és matematikus vasakaratának, józan gondolkodásának tükröződését látja benne, hanem ez a szempár egyben nagylelkű, kedélyes és jószívű embert is sejtet”. „Vidám, szívesen tréfálkozó zömok férfiú”, — jellemzi a főkonstruktőrt Jurij» Gagarin. — „Tősgyökeres ofbsz, szép, tiszta hangzású orosz vezeték és keresztnévvel, s orosz az édesatyja neve is. Egyhamar szívünkbe zártuk, mert úgy viselkedett velünk szemben, mint legközelebbi egyenrangú munkatársaival”. Az elméleti szakértő A szovjet űrkutatók sorában igen fontos szerepet tölt be az a tudományos dolgozó is, akit „az űrhajózás elméleti szakértőjeként” ismerünk. Ez a lángeszű szovjet tudós „térképezte” a bolygónkat körülvevő világűrt és a szovjet tudósok egész sora az ő közvetlen irányításával állította össze a földkörüH útra induló szovjet rakéták másodpercnyi pontosságú „menetrendjét”. A szovjet űrhajósok róla is tisztelettel, szeretettel beszélnek: „Elég szófukar, de minden szavát emlékezetünkbe véssük, mert tudjuk, hogy megcáfolhatatlan minden egyes gondolata”. A szovjet űrhajósok közvetlen közelében azonban még számos „nem műszaki” dolgozó orvosok, nevelők, parancsnokok és oktatók — fejtik ki tevékenységüket. Nyikolajev és Popovics, a két hős szovjet űrhajós pilóta bolygónk fölött mérhetetlen távolságban keringve mélységes hálájuk jeléül szívélyes üdvözletüket küldték a Földön maradt névtelen elvtársaiknak. „Fogadják szívből jövő köszönetünket nagyszerű űrhajók építéséért és azért, hogy oly alaposan készítettek elő bennünket útunkra. Sok további sikert kívánunk önöknek a szeretett hazánk érdekében végzett munkájukban”. Mélytengeri kniatójái’iiiű Az amerikai Westinghouse Electric Corporation mélytengeri kutatásra szolgáló, önhajtású jármű építésén dolgozik, amely elsőként teszi majd lehetővé, hogy három ember 3700 méter mélységig végezhessen a tengerfenéken — a felszínnel való kapcsolat nélkül — széles körű kutatást. A jármű, amely 1963 végére készül el, alkalmas lesz arra, hogy két távvezérlésé karja segítségével a tengerfenékről mintákat gyűjtsön, és különleges óceáni műszereket rakjon le geofizikai mérések végzésére, szonár készülékek ellenőrzésére, tenger alatti csővezetékek és kábelek vizsgálatára és más célokra. A Önkiürítő uszály Nemrég érkezett meg első útjáról az omszki faűsztató kikötőjébe ez a különleges uszály, amelyet a tyumeni hajógyár ban építettek. Az uszály csaknem 2000 tonna fát szállít. Az oldalán lévő aríályok vízzel gyorsan megtölthetők, mire az uszály oldalra billen, s kiüríti önmagát. Ez a módszer rendkívüli módon meggyor-útja és megkönnyíti a fa kirakását. A® egész művelet lél óránál rövidebb idő alatt zajlik le. A kerék nélküli, univerzális jármű első mintapéldányéi nemrégiben készült el Leningrádban, és bármilyen különös is a vízi közlekedési tervezőintézetben. Egyébként ha az ember kicsit alaposabban végiggondolja, ez még természetes- is. Hiszen a korszerű közlekedés egyik legnagyobb hiányossága az, hogy nem lehet egyaránt használni szárazon és vizen. A vagonokból a hajókba és a hajókból a vagonokba való átrakodáshoz igen sok időt és anyagi eszközt kell felhasználni. .............V Milyen is hát ez a különleges univerzális járroög amely sebességcsökkentés nélkül egyaránt közlekedhet a szárazföld felett és a víz felett? Nem nyelvbotlás! Az univerzális, jármű valóban a szárazföld felett és a víz felett közlekedik. Es mégsincs szükség hozzá repülőtérre, megállhat és lavírozhat a városi utcákon, mint a közönséges gépkocsi. A jármű rriesz- sziről kisebb méretű hajóra emlékeztet, lején kiszélesedő, lapos felépítésű teste van. A jármű testhossza körülbelül 20 méter, szélessége 6 méter. Az orr-részben helyezték el a kezelőszemélyzet és az utasok kabinjait. Itt összesen 40 ember fér eL A járműtest alsó részében két légcsavaros, hatalmas motorok helyezkednek el. Forgás közben a légcsavarok tömör légpárnát alakítanak ki, amely felemeli a járművét a föld. vagy a víz felszínétől számított 10—15 centimétemyi magasságba. A hátul elhelyezett harmadik' légcsavar biztosítja a jármű előrehaladását. Az egész jármű súlya meghaladja a 12 tonnát, s mégis könnyedén fokozható a sebesség, méghozzá igen magas határértőkig. A gép igén könnyén -kormányozható. Helyben is megfordul, másik előnye pedig -az, hogy nincs szüksége betonutakra, folyami és tengeri kikötőkre. A jármű sebességfokozás nélkül „kiléphet” a ■ partra, vagy „leereszkedhet” a vízre. Az emberek már régóta álmodoznak olyan gépről, amely egyesíti a repülőgép, a hajó és a gépkocsi tulajdonságait. Nos, az elképzelt jármű elkészült. Természetesen még nem tökéletes, még csak kísérleteznek vele, de hiszen egészéin blzdnyos, hogy az első kerék sem hásönlítötf egjlÄalän napjaink luxusautóinak gumitömlős kerékére. ái.r - : ■■ -"■# Szívműtét három atmoszféra nyomás alatt Műtőterem 6 méter hosszú acélhengerben jármű személyzete egy megfigyelő és egy segédkormányos. Az utóbbi részére olyan ülés készül, amely 90 fokig dönthető, s így lehetővé teszi fel- és leszállás közben a jármű függőleges helyzetének ellenőrzését. A jármű a legjobb minőségű, 6,35 mm vastag acéllemezből készülő, 1,8 m átmérőjű, kb. 7 tonna súlyú gömb. A kitekintést ablak teszi lehetővé A segédberendezések — a hajtó, a világító és az ellensúlyozó készülék, továbbá a minta- és a fénykíépgyűjtő — a gömböt körülvevő, a hidrodinamikai követelményeknek megfelelően kialakított burokban helyezkednek el, illetve erre vannak erősítve. A járművet két propeller hajtja, amelyek telepről hajtott elektromotorral vannak összeépítve. A két propeller egyikének sebességét változtatva a jármű bármely irányban könnyen kormányozható. Sebessége függőleges és vízszintes irányban egyaránt 3,5 krn'ó. Felhajtóerejének szabályozására két tartályban higany áll rendelkezésre. A felhajtóerő változtatására a higanyt Szükség szerint az egyik tartályból a másikba szivattyúzzák. Gyors felszálláshoz a teher egy részét eltávolítják. A víz alatti tartózkodás tervezett idő tartama 24 óra, s ezt a gyakorlatban a télep élettartama határozza meg, A beépített oxigén rendszer 48 árai üzemre ké szült. Szívműtéteknél a sebészeknek gyakran csökkenteniök kell a szív működését és el kell szo- rítaniok a műtét helyéhez vezető ereket is. A szívműködés és véráramlás gyöngülésekor azonban oxigénhiány áll be a szervezetben, ami görcsöket és tartós károsodást okozhat, ha hosszabb ideig tart. Az orvosoknak ezért igen gyorsan kell dolgozattok, sok műtét pedig az idő rövidsége miatt el sem végezhető. Fölvetődött tehát a kérdés, hogyan lehetne a szervezet számára nélkülözhetetlen oxigénmennyiséget hosszabb ideig tartó szívműtétek esetén is biztosítani. A kérdést az amszterdami egyetem egyik orvoscsoportja dr. J. Boerema tanár vezetésével oldotta meg igen egyszerűen és radikálisan: háromszorosára emelik a levegő nyomását abban a helyiségben, ahol az operációt végzik, a beteggel pedig tiszta oxigént lélegeztetnek be egy ideig a műtét előtt is. Ilyenformán nemcsak a beteg vérében lévő vörös vértestecskék vesznek fel oxigént, hanem a nagy nyomás következtében sok oxigén oldódik magában a vérben is. A vér oxigéntartalma ily módon a normálisnak tizenötszörösére nő és a szövetekben is sok oxigén felhalmozódik. Ez a tartalék elég ahhoz, hogy a szervezet ne károsodjon akkor sem, ha szívműtét alkalmával a vörös vérsejtek hosszabb ideig nem szállítanak elég oxigént. De nemcsak az elgondolás szenzációs, hanem a gondolat gyakorlati megvalósításának módja is. A kivitelezést egyszerűen úgy oldották meg, hogy a beteget és a műtétet végző orvosokat egy hatalmas acélhengerbe helyezték és ebben emelték a légnyomást három atmoszférára. A henger két végét félgömb alakú acél- i lemezek zárják légmentesen. Az acélhengerben 6 méter hosszú és 4 méter széles műtermet rendeztek be. Ennek külön légmentesen záró ajtaja és ablaka van, kívülről kapja nagy nyomás alatt a hideg és meleg vizet, az összeköttetést pedig a külvilággal telefon tartja. ■ A légnyomást körülbelül .12 perc alatt emelik 3 atmoszférára, közben klimatizációs berendezés gondoskodik kedvező hőmérsékletről és légnedvesség- rőL Az eddigi tapasztalatok szerint a beteg is még az orvosok is jól bírják a magas légnyomást, csak a közönséges légnyomásra való visszatéréskor kell vigyázni, hogy ne történjék gyorsan. Az új módszer nemcsak szív műtéteknél bizonyult jónak. Sok más esetben is megmentette a betegek életét. i é Univerzális gépkocsi
