Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-02 / 282. szám
«aihlO 5 WüBMWa i Mintha porctJtarm! tennének b«szórva c fák, olyan fehérek fent a Mecseken. Különösen « vékony fény őgalyak roskadoznak « hó teher alatt. A v&rosban oi- vad, sok helyen már száraz is a járda, de idefent, a kozári er- dészkerületben, ahonnan még a tv-tomyot ág alig látni, bizony fagypont alatt van a hőmérséklet. Ropog a hó és a szekémyo- mokban kemény jégre lehet lépni. — Félcipőben?... nevet Reisch Antal a pécsi erdészet vezetője és tényleg eléggé mulatságosnak látszik a harminc—negyven centis hóban ilyen könnyű „lábtyübenf’ sétálni. Hegyre fel, völgybe le, százéves fák között ropogtatjuk a havat. Romantitcm, városi embert élményben fürdető « hely, az éles levegő pótolja a „Kossuthctí" is. Kgy- szercsak zaj hallatszik kövér, barna fenekű őzike ugrik elénk, majd tűnik el a fehér köpenye« fák között. FAVAGOK S yvvvyyyyyyyyvvyy> *— 'Nézni nem rossz, de csinálni — mondja később az irtást végző egyik brigád vezetője Kernya Mihály. — Fárasztó munka a favágás, bár most nem kell kézzel „hajkolni”. Mindent géppel végzünk. Az előzmények után tényleg mást vártam, az ipar betört ide is az elhagyatott erdőbe. Vil- lanypásztának' hívják az irtást, benzinmotoros gépek pöfögnek, a vágók — jelen esetben Kernya Mihály, Balogh István és Balázs István — „roham sisakot” húznak a döntés előtt, fejüket védve az esetleges galyhullástól, Nézem az órám, ötven másodperc alatt bevijjog a fűrész a száz éves tölgyfa közepébe, ki- hajkolja ez éket, hogy „irányban” dőljön, majd egy újabb vágás és a huszonöt méter magas fa rettentő roppanással dől a földre. Az irtózatos zuhanástól ágait töri, mint a géppuskaropogás kopog végig a völgyben. Aztán a fa derekára illesztik újból a fűrészt, egykettőre rönkökre szeletelik. Fejszét csak ágazáshoz használnak, hiába egyszer „minden kimegy a divatból”. — Régen hogyan volt?... állítják le pillanatra a fűrészt. Hát eljött ide az erdőre az ember, ledöntött fákat és kunyhót készített. Közepén tűz égett és a favágó ott aludt. Vöröshagymának, kenyérnek kívánt jó éjszakát — Ki is jönne már így el otthonról? — gondolkodik hangosan Kernya Mihály — azt hiszem nem kapna munkást az erdőgazdaság. Persze nem ment könnyen, két éve is teljes napig kellett agUálrd az egyik csoportot, hogy géppel dolgozzanak. hogy jobb így, hogy könnyebb... — Azt kérdezi hol altzunk most?... Munkásszálláson, két kilométerre van innen. Szép, tiszta, meleg. Főznek is, és este rádiót hallgatunk, olvasunk, — sakkozunk. A pénz is megvan, kétezernégyszáz alatt még nem volt. — Pécsiek? — Nem. Én Sük- kösdön lakom, Baján túl, Balázs Cserép- váralján, Miskolc mellett. Valameny- nyien távollale vagyunk. Hogy miért jövünk el onnan?... Szeretjük az erdőt.. a famunkát. Ropog a hó és a fehérköpenyes fák ijedten nézik az apró, barna embereket. — Alig érkeztek ide, má ris biztosan lépegettek, pufogtatták motorjaikat és nagyon keményen elbántak velük. Hol vannak már a fejszék, a libasorban körijük lo- pózó favágók? Ropog a hó és a bányafák, rönkfák elindulnak a Mecsekről. (SZÜTS) József Attila emlékezete Halálának 25. évfordulóján Egy délelőtt a sebészeten Újszerű gyakorlati oktatás a Pécsi Orvostudományi £gyetem klinikáin — Ut a saoköttná! h nagyobb a forgalom, mert az egyetemisták részére gyakorlati oktatást tartunk — mondja dr. Kiss’ Tibor egyetemi docens, a pécsi I. számú sebészeti klinikán. Orvos jelöltek gyakorlati oktatása „izgalmas” dolog, jó lenne végigkísérni őket, hogyan tanulnak, mit dolgoznak. Mielőtt elindulnánk, Kiss Tibor dr. „előlegképpen” egy érdekes dolgot említ: megszervezték az egyetemisták ciklikus módszerű gyakorlati oktatását. Még az elmúlt tanévben is a gyakorlati oktatást heti két ófában tartották. Mondhatni azt, ilyenkor „bezúdult” ' az egyetemisták közel 200 főnyi ,',rtada”, nagyobb csoportokba osztották őket és a 20— 25-ös csoportok egy orvos verésével sorra járták a klinika különböző osztályait, ahol az elméletben tanultakat a gyakorlatban is tanulmányozhatták. Persze — őszintén szólva — az ilyen nagycsoportos gyakorlati oktatásnak sok haszna nem volt, az idő nagyobbik része járkálással telt el, szakszerű magyarázatra vagy pedig az egyetemisták öntevékeny kezdeményezésére sem lehetőség, sem idő nem volt elegendő. Most új módszert dolgoztak ki, s ennek alapján folyik az oktatás. Félévenként háromszor, öt-öt órát töltenek az egyetemisták a klinikán, hetes—kilences csoportokra osztva és lehetőséget nyújtanak részükre az öntevé- Kenységre is az oktatók felügyeletével. Rendelkezésükre áll minden műszer, EKG, röntgen, laboratóriumi vizsgálatokban tevékenyen részt vesznek. A betegeket maguk vizsgálják s ha szükségesnek tartják példám EKG-vizsgálatra vinni — tehetik. Ez a módszer az eddigi tapasztalatok alapján kitűnően bevált, sokoldalúbb, alaposabb a gyakorlati oktatás és alkalom nyílik ezzel a módszerrel az önkontrollra is. induljunk a műtőbe. A műtő előtt az előkészítőben műtétre készülődő orvosok, egyetemisták. Néhány perc múlva már tolják is a beteget a mény- nyezetig fehér csefnpézett műtőbe, asztalra fektetik, kigyúl a hatalmas műtőlámpa, s orvosok, az orvosoknak asszisztáló medikusok állják körül a beteget. ■1— Ma 11 műtétünk lesz — súgja kísérőm. A lehetőségek szerint úgy állítják össze a gyakorlati oktatás programját, hogy a legkülönbözőbb műtéteket láthassák a medikusok, alkalmuk nyíljon a legkomplikáltabb eljárások tanulmányozására, sőt rmokban tevékenyen részt is vehessenek, megismerjék a műszerek használatát, a modem altatási eljárásokat; a vértranszfúziót Közel 2000 műtét egy évben — ezt mutatja a sebészet statisztikája. A legalaposabb felkészülés nélkül ezt a munkát nem végezhetnék eh Sok-sok műszer áll itt a gyógyítás szolgálatában. Háromféle altatógép, nemrég szereztek be egy amerikai gyártmányút is — közel 300 ezer forintért. Elektromos vágókészülék a műtőasztal mellett, — a szövetek vágásával egyidejűleg a vérzést is csillapítja. Már készítik elő as újabb műtétet — a medikusok a másik műtétnél „beosztást” cserélnek. aki előbb például az altatógépnél „őrködött”, az az új műtétnél műszerei... Ez is a gyakorlati oktatás új módszeréhez tartozik. Mindent meg kell tanulni annak, aki hivatását jól értő orvos akar lenni. Egy másik csoport az úgynevezett „intenzív therápiás kórteremben” tanul. Ebben a szobában azok a betegek fekszenek, akik állandóan felügyeletet igényelnek betegségük súlyossága miatt. Mindegyik ágynál medikus áll — halkan beszélgetnek a betegekkel. Számosán vannak itt, akik közvetlen műtét után kerülnek ide, közülük néhá- nyan balesetes betegek. Ennek a kórteremnek külön gépi raktára is van, rendelkezésre állnak különféle műszerek: szívingerlő készülék. lélegeztető készülék, hordozható EKG ... Ebben a kórteremben a sürgős beavatkozások sterilen végezhetők. Több esetben végeztek a klinikai halál beállta után sikeres újraélesztést. a kórterem betegei közül legtöbben az idősebb korosztályhoz tartoznak. — Kilenc éve operáltak sérvvel, de kiújult, aztán elhanyagoltam — mondja egy idősebb férfi. Egy másik teremben nők íe- küsznek. — Struma műtét után vagyok — mondja az egyik. A nyakán a vastag kötés mutatja a műtét helyét. Már jobban van, jól beszél, jól lélegzik. Két medikus a lázgörbét tanulmányozza a másik ágynál, aztán lépnek a következő beteghez. A röntgenszobában is fehér- köpenyes medikusok figyelnek. Az orvosok egy beteget röntgeneznek, akinek a hüvelykujja elhalt. Valószínű érszűkülete van. Az érrendszerről fel- töltéses röntgenfelvételt készítenek. A röntgenvizsgálattal megállapítják, hogy végezhető-e érátültetés, amellyel az amputáció elkerülhető. Ha elkészül a felvétel, megkonzultálják a problémát, a medikusok is elmondják majd véleményüket. A klinika ezen a napon „inspekciós”, a mentők ma ide hozzák a betegeket. Délelőtt 11 óráig már négyszer állt meg a mentőautó az épület előtt Ismét újabb beteget hoz a fehér autó. Egy bőrkabátos férfit segít két medikus; A já- róbetegrendeiőbe viszik. Adatait felírják. — Mi a baj? — kérdem tőle. — Vasas felé mentem motor- kerékpáron, hirtelen fékeztem, megcsúszott a motor, elestem és a bal lábam a motor alá került. Még nem lehet tudni, hogy ficam-e vagy törés — a röntgenfelvétel majd megmutatja. Két medikus viszi a röntgenszobába ... A járóbetegrendelő mellett a kisműtő. Egy vezető orvos és két medikus éppen kézháti in- hüvelysérvet operál. Az egyik medikus a vért itatja fel a vattával, a másik egy műszert tart a kezében, ha az operáló orvos kéri, azonnal nyújtani tudja... Egyszerű hétköznap és menynyi esemény. Az óra minden percében készen állnak az orvosok a gyógyításra, a legkomplikáltabb műtétek elvégzésére. S közben nevelődik az új orvosgeneráció is. A gyakorlati, oktatás új módszere kibővíti tanulásuk lehetőségeit — Sok szervezést alapos körültekintést igényel az új módszer, de megszerveztük, mert megéri — mondja dr. Póka László professzor, a klinika igazgatója. — Az ismeret- anyag megnőtt, a tanulmányi idő pedig a régivel azonos, nem taníthatunk már a régi ..megszokott” módszerekkel. A látottak azt bizonyítják, hogy kitűnően megszervezték ezt a gyakorlati oktatást. De vajon mi a véleményük erről az érdekelteknek? Kellermajer Miklós IV. éves medikus ezt mondja: — Sokkal többet tanulunk így, mint régebben. Reggel nyolctól délután egyig intenzíven bekapcsolódunk a klinika életébe, alkalmunk nyílik a kórlapírástól a műtőben való segédkezésig minden munkára. Ennek nemcsak én, de valamennyi medikustársam örül, mert az elméletben tanultakat a gyakorlatban alkalmazhatjuk, láthatjuk. Feltétlen elismerés illeti a Pécsi Orvostudományi Egyetemet az új gyakorlati oktatás módszerének kidolgozásáért, de elismerés a klinikák vezetői, orvosai részére is, akik többletmunkát vállalva járulnak ahhoz, hogy a gyakorlati oktatás ideje alatt a legtöbbet adhassanak át tapasztalataikból. Garay Ferenc 1 937. december 3-án este tragikus szeren- csétlenség hírét hozta a távíró Budapestre. Szárszón, ebben a kis Balaton melletti községben vonat alá vetette magát József Attila, a magyar és nemzetköri proletáriroda lom és az egyetemes emberi irodalom kivételes magasságú képviselője. A kortárs, aki e sorokat írja, megdöbbenve emlékszik vissza: másnap az Est első oldalán megjelent öklömnyi betűkre, amely az öngyilkosságot bejelentette. József Attila kora gyermekkorában sógora és gyámja házában lakott, aki tudvalevőleg a kommunista perek egyik védője volt. A kiváncsi gyermek megbámulta az oda betévedt idegeneket, akiknél más és más alkalmakkor hol a bajúsz, hol a szakáll hirtelen növekedése volt megfigyelhető. Kitűnő olvasmány Lehetett a lakásban megtalált dugáru, az 1919-es Tanácsköztársaságban lenyomott Lenin: Állam és forradalom című műve is. A gyermekek pedig, Etus és Attila szívesen vállalkoztak csomagot cipelni és sorbaállni a börtön kapujában a Vörös Segély jóvoltából a „lebukut- taknak”. József Attila minden későbbi rábízott pártmunkát elvállalt. Elsősorban oktatott. A párt- oktatás minőségéről sokat tudnak beszelni új pesti és más külvárosi tanítványai. A pénz- nélküli, gyalog megtett utakról, a szemérmes, éhes költő hosszú huzavona után a családi asztalhoz való ültetéséről. József Attila legszívesebben nyilván irodalomtörténetet oktatott volna. Verstant és kedvencét a kor költőinek tevékenysége összehasonlítását. Tanítványai élvezhették volna ragyogó szemének változatait, csípős, gúnyos megjegyzéseit, önfeledt mosolyát, egy-egy sikerült csínján költők és írók összeugratását Politikai gazdaságtant tanított. Azonban rá kellett bízni a bizonyító példák általa kiválasztott szinességót. Röpiratokat is szerkesztett és gépelt, és azokat titkos éjszakai küldetésékben szétszórta, vagy elosztotta. Tizennyolc éves korában már versei jelentek meg a Nyugatban, vagyis a polgári irodalom iziben felfedezte képességeit A mi szektásaink fintorogtak, de első nagyobb összeütközése mégis a polgári társadalommal volt. Szegeden az egyetemen Horger Antal úrral, aki a Tiszta szívvel című verséért, amit erkölcstelennek és ha- zafiatlannak minősített az egyetemről eltanácsolta. E közismert tény után nem csoda, ha a mai szegedi egyetemet József Attila Egyetemnek nevezzük. És talán az sem véletlen, hogy szimbolikus tiltakozásul néhány évre rá, itt alaíkult meg a szegedi fiatalok kollégiuma és itt kezdték magukat a nemzeti ellenállásra edzeni Radnóti Miklós, Hont Ferenc, Gáspár Zoltán, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor, akik őszinte jó barátai voltak véges-végig József Attilának. 1924-ben József Attilát nagy öröm érte. Sógora Bécsibe vitte haj ókázni. Jó alkalom volt találkozni és megismerkedni a Tanácsköztársaság neves emigránsaival. És jó alkalom volt megbeszélni, hogy a következő évben iratkoz zék be a bécsi egyetemre. Lényegében itt és a következő évi párizsi éve alatt lett József Attila marxistává Itt tanulmányozta a tudományos szocializmust, jövőt alakító lényének iratait, könyveit, bizonyítékait Akaratának, hivatástudatának, fiatal segítőkészségének jellemzésére az is köztudott, hogy a francia nyelv gyors elsajátítására, a francia szótár bevágását tartotta legcélravezetőbbnek. Megtette. Az így bevágott szavakhoz, amiket élete végéig tudott rögzíteni, játszva vette hozzá a nyelvtant. Utána jól felkészülten, széles látókörrel, jó ítéletmondással jött haza, hogy minden erejét a párt tevékenységének nehéz szolgálatába állítsa. A s^efetások olyan forradalmi ugrást hir- dettek, amely a munkásosztály költészetét a múlttól teljesen leszakítva, a nyers agitáció eszközeként képzelte eL Élenjártak az efajta gondolatoknak azok az emigráns írók és esztéták, akik lényegében g szovjet iroda; lom „rappista” eszméihez csatlakoztak, és s Sarló és Kalapácsban tüzet nyitottak József Atilára, majd követte őket a hazai, baloldali sajtónk is. A szélsőséges, ultrabaloldali megállapításokban akadt olyan termék, amely József Attilát egyszerűen fasisztoid alkatnak nevezte. Persze, hogy a pártból kizárták. Ha csak egv csöpp nyitottszeműség lett volna bennük, láthatták volna, hogy milyen messze járnak az igazságtól, mert József Attila szocialista lírájának gyöngyszemei a „Tö- meg”-ben, a „Szocialisták’-ban, a „Mondd, mit érlel”-ben ekkor már jelentkeztek. 1933- ban megírta a „Tőkések hasznáról”, „A város peremén”, „Bérmunkás-ballada” és a világirodalom szerelmi lírájának egyiK, az osztályharc természetábrázoló módszerével átszőtt, ragyogó ékszerét, az „Ódát”. 1934-ben megrendezték az első. szovjet író- kongresszust, amelyre Magyarország két küldöttét várták. Illyés Gyula és Nagy Lajos utaztak a kongresszusra és nem József Attila* Felkorbácsolt idegeit ismerősei azzal nyugtatták, hogy az egész nem politikai, hanem személyi természetű ügy. Nem lehet másként, —• magyarázták, — csak úgy, hogy egy személy nem szereti őt a moszkvai politikai emigrációban, ezért a szovjet írókongresszusra sem •találja alkalmas egyéniségnek. Nem így volt. Egy 1957-ben tett visszaemlékezésből kiderült, hogy a kiválasztás Budapesten történt. A kiküldöttek, (egyébként tó- tűnő írók* publicitása jobban megfelelt a Szovjetunióról szóló esetleges tudósítások céljainak. A deklaráltan kommunista József Attila, hol kaphatna közlési teret? J ózsef Attila soha efi nem szakadt a marxizmustól, de a helye megkeresésében jgyre nehezebben mozgott. Ekkor érkezett hozzá Ignotus Pálék, egy urbánusokból álló, polgári, radikális csoport 1936-os ajánlata szépirodalmi, kritikai folyóirat msaal&pitá- sára. Így alapították meg a Szép Szó drafi folyóiratot, amely érintetlenül közölte József Attila kommunista világnézettől átitatott verseit, többek között a „Hazám” címűt ia József Attilát a Szép Szó szerkesztősége elárasztotta szeretetéveL Valóságos ajnározásb in volt része. Szívélyes megbeszélések, a költő versírásra birstatása, az új sütetű kéziratok áhi latos, ünnepi i.ieghaligatása napirenden volt. A báró Hatvány családból való Bertalan, nemcsak a Szép Szót támogatta, hanem József Attilát is barátjának tekintette. így került sor arra, hogy az 1937. évben most már sorozatosan fellépő skizofrén-rohamok gyógyítására a nagy beteget a Szieszta szanatóriumba szállíttatta, ahelyett, hogy szakító inikára. küldte volna. A Szép Szó szerkesztőségének „baráti” támogatása tehát végső fokon szintén nem tett jót József Attilának. Felismerték és nagyra- becsülték a világirodalomban senkivel össze nem hasonlítható képességeit Különlegességét Ízlelgették, s mint a bélyeggyűjtők, legszívesebben páncélszekrényükbe zárták volna e nagy ritkaságot Meglátogatták a közben Szárszóra, szerettei közé került halálos beteget Bízta tgatták, hogy nemsokára felöl vajé körútra viszik. József Attila saját rohamai el& legszívesebben azonnal indult volna a körútra. Valósággal könyörgött, hogy ő olyan vékonyka kis ember, hogy az autón magukkal vihetnék. Mégis otthagyták. Annyira otthagyták, hogy temetése Is a faluban folyt le. Az egész végső tragédia nem egészen egy hónap alatt zajlott le. József Attilát 1937. november 4-én szállította vonattal Szárszóra József Jolán, — december 3-án halott volt, 1942 elején József Attila enáékbizoétság alakult, hamvai Budapestre szállítására. A költségeket azokból a röplapokból fedezték, amelyekre József Attila néhány versét nyomtatták. ötven fillér volt egy-egy lapocska ára. Amikor a munkások megtudták, hogy József Attila temetéséről van szó, mélyen a zsebükbe nyúltak. Nagy temetést terveztek. Egy-egy fáklyás ifjú áüt volna a pályaudvartól a Kerepesi temető bejáratáig, köztük nagy tömeg kísérte volna igazi, utolsó útjára, második temetésére. A rendőrség mindezt kiszimatolta, és az ilyenfajta temetést betiltotta, Illegális temetése következett József Attilának, a párt eszméje igazi propagandistájának. Szájról- szájra suttogták a temetés óráját. Zuhogó esőben így is nagy tömeg jött a sírhoz. Valóságos tüntetés volt ez, az akkor már jócskán erősödő ellenállási mozgalom mellett, j^ándor Sándor, kommunista harcosokból " álló énekkórusa állította szomorú magasságba a munkásosztály végső igazságszolgáltatását nagy halottja másodszori elföldelé- sénéL A kórus mély megrendülés köztien énekelte a Vándor Sándor által megzenésített látnoki verset: „S mondd, mit érlel annak a sorsa, tó költő s fél és így dalol; felesége a padlót mossa s ő másolás után lohol; neve, ha van, csak áruvédjegy, mint akármely mosóporé, s élete, ha van élte még egy a proletár utókoré?! Beesty Andor, j A \