Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

«aihlO 5 WüBMWa i Mintha porctJtarm! tennének b«szórva c fák, olyan fehérek fent a Mecseken. Különösen « vékony fény őgalyak roska­doznak « hó teher alatt. A v&rosban oi- vad, sok helyen már száraz is a járda, de idefent, a kozári er- dészkerületben, ahon­nan még a tv-tomyot ág alig látni, bizony fagypont alatt van a hőmérséklet. Ropog a hó és a szekémyo- mokban kemény jég­re lehet lépni. — Félcipőben?... nevet Reisch Antal a pécsi erdészet vezető­je és tényleg eléggé mulatságosnak látszik a harminc—negyven centis hóban ilyen könnyű „lábtyübenf’ sétálni. Hegyre fel, völgybe le, százéves fák kö­zött ropogtatjuk a havat. Romantitcm, városi embert élményben fürdető « hely, az éles levegő pótolja a „Kossuthctí" is. Kgy- szercsak zaj hallat­szik kövér, barna fe­nekű őzike ugrik elénk, majd tűnik el a fehér köpenye« fák között. FAVAGOK S yvvvyyyyyyyyvvyy> *— 'Nézni nem rossz, de csinálni — mond­ja később az irtást végző egyik brigád vezetője Kernya Mi­hály. — Fárasztó munka a favágás, bár most nem kell kézzel „hajkolni”. Mindent géppel végzünk. Az előzmények után tényleg mást vártam, az ipar be­tört ide is az elha­gyatott erdőbe. Vil- lanypásztának' hívják az irtást, benzinmoto­ros gépek pöfögnek, a vágók — jelen eset­ben Kernya Mihály, Balogh István és Ba­lázs István — „roham sisakot” húznak a döntés előtt, fejüket védve az esetleges galyhullástól, Nézem az órám, ötven má­sodperc alatt bevijjog a fűrész a száz éves tölgyfa közepébe, ki- hajkolja ez éket, hogy „irányban” dől­jön, majd egy újabb vágás és a huszonöt méter magas fa ret­tentő roppanással dől a földre. Az irtózatos zuhanástól ágait töri, mint a géppuskaropo­gás kopog végig a völgyben. Aztán a fa derekára illesztik új­ból a fűrészt, egy­kettőre rönkökre sze­letelik. Fejszét csak ágazáshoz használ­nak, hiába egyszer „minden kimegy a divatból”. — Régen hogyan volt?... állítják le pillanatra a fűrészt. Hát eljött ide az er­dőre az ember, ledön­tött fákat és kunyhót készített. Közepén tűz égett és a favágó ott aludt. Vöröshagy­mának, kenyérnek kí­vánt jó éjszakát — Ki is jönne már így el otthonról? — gondolkodik hango­san Kernya Mihály — azt hiszem nem kapna munkást az erdőgazdaság. Persze nem ment könnyen, két éve is teljes napig kellett agUálrd az egyik csoportot, hogy géppel dolgozzanak. hogy jobb így, hogy könnyebb... — Azt kérdezi hol altzunk most?... Munkásszál­láson, két kilométer­re van innen. Szép, tiszta, meleg. Főznek is, és este rádiót hall­gatunk, olvasunk, — sakkozunk. A pénz is megvan, kétezernégy­száz alatt még nem volt. — Pécsiek? — Nem. Én Sük- kösdön lakom, Baján túl, Balázs Cserép- váralján, Miskolc mellett. Valameny- nyien távollale va­gyunk. Hogy miért jövünk el onnan?... Szeretjük az erdőt.. a famunkát. Ropog a hó és a fehérköpenyes fák ijedten nézik az apró, barna embereket. — Alig érkeztek ide, má ris biztosan lépeget­tek, pufogtatták mo­torjaikat és nagyon keményen elbántak velük. Hol vannak már a fejszék, a li­basorban körijük lo- pózó favágók? Ropog a hó és a bányafák, rönkfák elindulnak a Mecsekről. (SZÜTS) József Attila emlékezete Halálának 25. évfordulóján Egy délelőtt a sebészeten Újszerű gyakorlati oktatás a Pécsi Orvostudományi £gyetem klinikáin — Ut a saoköttná! h na­gyobb a forgalom, mert az egyetemisták részére gyakor­lati oktatást tartunk — mond­ja dr. Kiss’ Tibor egyetemi do­cens, a pécsi I. számú sebészeti klinikán. Orvos jelöltek gyakorlati ok­tatása „izgalmas” dolog, jó lenne végigkísérni őket, ho­gyan tanulnak, mit dolgoznak. Mielőtt elindulnánk, Kiss Tibor dr. „előlegképpen” egy érdekes dolgot említ: megszer­vezték az egyetemisták cikli­kus módszerű gyakorlati okta­tását. Még az elmúlt tanévben is a gyakorlati oktatást heti két ófában tartották. Mond­hatni azt, ilyenkor „bezúdult” ' az egyetemisták közel 200 fő­nyi ,',rtada”, nagyobb csopor­tokba osztották őket és a 20— 25-ös csoportok egy orvos ve­résével sorra járták a klini­ka különböző osztályait, ahol az elméletben tanultakat a gyakorlatban is tanulmányoz­hatták. Persze — őszintén szól­va — az ilyen nagycsoportos gyakorlati oktatásnak sok haszna nem volt, az idő na­gyobbik része járkálással telt el, szakszerű magyarázatra vagy pedig az egyetemisták öntevékeny kezdeményezésére sem lehetőség, sem idő nem volt elegendő. Most új mód­szert dolgoztak ki, s ennek alapján folyik az oktatás. Fél­évenként háromszor, öt-öt órát töltenek az egyetemisták a kli­nikán, hetes—kilences csopor­tokra osztva és lehetőséget nyújtanak részükre az öntevé- Kenységre is az oktatók fel­ügyeletével. Rendelkezésükre áll minden műszer, EKG, rönt­gen, laboratóriumi vizsgálatok­ban tevékenyen részt vesznek. A betegeket maguk vizsgálják s ha szükségesnek tartják pél­dám EKG-vizsgálatra vinni — tehetik. Ez a módszer az ed­digi tapasztalatok alapján ki­tűnően bevált, sokoldalúbb, alaposabb a gyakorlati oktatás és alkalom nyílik ezzel a mód­szerrel az önkontrollra is. induljunk a műtőbe. A mű­tő előtt az előkészítőben mű­tétre készülődő orvosok, egye­temisták. Néhány perc múlva már tolják is a beteget a mény- nyezetig fehér csefnpézett mű­tőbe, asztalra fektetik, kigyúl a hatalmas műtőlámpa, s orvo­sok, az orvosoknak asszisztáló medikusok állják körül a bete­get. ■1— Ma 11 műtétünk lesz — súgja kísérőm. A lehetőségek szerint úgy állítják össze a gyakorlati ok­tatás programját, hogy a leg­különbözőbb műtéteket lát­hassák a medikusok, alkalmuk nyíljon a legkomplikáltabb el­járások tanulmányozására, sőt rmokban tevékenyen részt is ve­hessenek, megismerjék a mű­szerek használatát, a modem altatási eljárásokat; a vér­transzfúziót Közel 2000 műtét egy évben — ezt mutatja a sebészet sta­tisztikája. A legalaposabb fel­készülés nélkül ezt a munkát nem végezhetnék eh Sok-sok műszer áll itt a gyógyítás szol­gálatában. Háromféle altató­gép, nemrég szereztek be egy amerikai gyártmányút is — közel 300 ezer forintért. Elekt­romos vágókészülék a műtő­asztal mellett, — a szövetek vágásával egyidejűleg a vér­zést is csillapítja. Már készítik elő as újabb műtétet — a medikusok a má­sik műtétnél „beosztást” cse­rélnek. aki előbb például az altatógépnél „őrködött”, az az új műtétnél műszerei... Ez is a gyakorlati oktatás új mód­szeréhez tartozik. Mindent meg kell tanulni annak, aki hivatá­sát jól értő orvos akar lenni. Egy másik csoport az úgyne­vezett „intenzív therápiás kór­teremben” tanul. Ebben a szo­bában azok a betegek feksze­nek, akik állandóan felügyele­tet igényelnek betegségük sú­lyossága miatt. Mindegyik ágynál medikus áll — halkan beszélgetnek a betegekkel. Számosán vannak itt, akik közvetlen műtét után kerülnek ide, közülük néhá- nyan balesetes betegek. Ennek a kórteremnek külön gépi rak­tára is van, rendelkezésre áll­nak különféle műszerek: szív­ingerlő készülék. lélegeztető készülék, hordozható EKG ... Ebben a kórteremben a sürgős beavatkozások sterilen végez­hetők. Több esetben végeztek a klinikai halál beállta után sikeres újraélesztést. a kórterem betegei közül legtöbben az idősebb korosz­tályhoz tartoznak. — Kilenc éve operáltak sérvvel, de kiújult, aztán el­hanyagoltam — mondja egy idősebb férfi. Egy másik teremben nők íe- küsznek. — Struma műtét után va­gyok — mondja az egyik. A nyakán a vastag kötés mutatja a műtét helyét. Már jobban van, jól beszél, jól lélegzik. Két medikus a lázgörbét tanul­mányozza a másik ágynál, az­tán lépnek a következő beteg­hez. A röntgenszobában is fehér- köpenyes medikusok figyelnek. Az orvosok egy beteget rönt­geneznek, akinek a hüvelyk­ujja elhalt. Valószínű érszűkü­lete van. Az érrendszerről fel- töltéses röntgenfelvételt készí­tenek. A röntgenvizsgálattal megállapítják, hogy végezhe­tő-e érátültetés, amellyel az amputáció elkerülhető. Ha el­készül a felvétel, megkonzul­tálják a problémát, a mediku­sok is elmondják majd véle­ményüket. A klinika ezen a napon „in­spekciós”, a mentők ma ide hozzák a betegeket. Délelőtt 11 óráig már négyszer állt meg a mentőautó az épület előtt Ismét újabb beteget hoz a fehér autó. Egy bőrkabátos férfit segít két medikus; A já- róbetegrendeiőbe viszik. Ada­tait felírják. — Mi a baj? — kérdem tőle. — Vasas felé mentem motor- kerékpáron, hirtelen fékeztem, megcsúszott a motor, elestem és a bal lábam a motor alá ke­rült. Még nem lehet tudni, hogy ficam-e vagy törés — a rönt­genfelvétel majd megmutatja. Két medikus viszi a röntgen­szobába ... A járóbetegrendelő mellett a kisműtő. Egy vezető orvos és két medikus éppen kézháti in- hüvelysérvet operál. Az egyik medikus a vért itatja fel a vat­tával, a másik egy műszert tart a kezében, ha az operáló orvos kéri, azonnal nyújtani tudja... Egyszerű hétköznap és meny­nyi esemény. Az óra minden percében készen állnak az or­vosok a gyógyításra, a leg­komplikáltabb műtétek elvég­zésére. S közben nevelődik az új orvosgeneráció is. A gya­korlati, oktatás új módszere ki­bővíti tanulásuk lehetőségeit — Sok szervezést alapos körültekintést igényel az új módszer, de megszerveztük, mert megéri — mondja dr. Póka László professzor, a kli­nika igazgatója. — Az ismeret- anyag megnőtt, a tanulmányi idő pedig a régivel azonos, nem taníthatunk már a régi ..megszokott” módszerekkel. A látottak azt bizonyítják, hogy kitűnően megszervezték ezt a gyakorlati oktatást. De vajon mi a véleményük erről az érdekelteknek? Kellermajer Miklós IV. éves medikus ezt mondja: — Sokkal többet tanulunk így, mint régebben. Reggel nyolctól délután egyig inten­zíven bekapcsolódunk a klini­ka életébe, alkalmunk nyílik a kórlapírástól a műtőben való segédkezésig minden munkára. Ennek nemcsak én, de vala­mennyi medikustársam örül, mert az elméletben tanultakat a gyakorlatban alkalmazhat­juk, láthatjuk. Feltétlen elismerés illeti a Pécsi Orvostudományi Egyete­met az új gyakorlati oktatás módszerének kidolgozásáért, de elismerés a klinikák vezetői, orvosai részére is, akik több­letmunkát vállalva járulnak ahhoz, hogy a gyakorlati okta­tás ideje alatt a legtöbbet ad­hassanak át tapasztalataikból. Garay Ferenc 1 937. december 3-án este tragikus szeren- csétlenség hírét hozta a távíró Buda­pestre. Szárszón, ebben a kis Balaton melletti községben vonat alá vetette magát József At­tila, a magyar és nemzetköri proletáriroda lom és az egyetemes emberi irodalom kivéte­les magasságú képviselője. A kortárs, aki e sorokat írja, megdöbbenve emlékszik vissza: másnap az Est első oldalán megjelent öklömnyi betűkre, amely az öngyil­kosságot bejelentette. József Attila kora gyermekkorában sógora és gyámja házában lakott, aki tudvalevőleg a kommunista perek egyik védője volt. A ki­váncsi gyermek megbámulta az oda betévedt idegeneket, akiknél más és más alkalmakkor hol a bajúsz, hol a szakáll hirtelen növekedése volt megfigyelhető. Kitűnő olvasmány Lehetett a lakásban megtalált dugáru, az 1919-es Ta­nácsköztársaságban lenyomott Lenin: Állam és forradalom című műve is. A gyermekek pedig, Etus és Attila szívesen vállalkoztak csomagot cipelni és sorbaállni a börtön kapu­jában a Vörös Segély jóvoltából a „lebukut- taknak”. József Attila minden későbbi rábízott párt­munkát elvállalt. Elsősorban oktatott. A párt- oktatás minőségéről sokat tudnak beszelni új pesti és más külvárosi tanítványai. A pénz- nélküli, gyalog megtett utakról, a szemérmes, éhes költő hosszú huzavona után a családi asztalhoz való ültetéséről. József Attila leg­szívesebben nyilván irodalomtörténetet okta­tott volna. Verstant és kedvencét a kor költői­nek tevékenysége összehasonlítását. Tanítvá­nyai élvezhették volna ragyogó szemének vál­tozatait, csípős, gúnyos megjegyzéseit, önfeledt mosolyát, egy-egy sikerült csínján költők és írók összeugratását Politikai gazdaságtant tanított. Azonban rá kellett bízni a bizonyító példák általa kivá­lasztott szinességót. Röpiratokat is szerkesztett és gépelt, és azokat titkos éjszakai küldeté­sékben szétszórta, vagy elosztotta. Tizennyolc éves korában már versei jelentek meg a Nyu­gatban, vagyis a polgári irodalom iziben fel­fedezte képességeit A mi szektásaink finto­rogtak, de első nagyobb összeütközése mégis a polgári társadalommal volt. Szegeden az egye­temen Horger Antal úrral, aki a Tiszta szív­vel című verséért, amit erkölcstelennek és ha- zafiatlannak minősített az egyetemről elta­nácsolta. E közismert tény után nem csoda, ha a mai szegedi egyetemet József Attila Egye­temnek nevezzük. És talán az sem véletlen, hogy szimbolikus tiltakozásul néhány évre rá, itt alaíkult meg a szegedi fiatalok kollégiuma és itt kezdték magukat a nemzeti ellenállásra edzeni Radnóti Miklós, Hont Ferenc, Gáspár Zoltán, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor, akik őszinte jó barátai voltak véges-végig József Attilának. 1924-ben József Attilát nagy öröm érte. Só­gora Bécsibe vitte haj ókázni. Jó alkalom volt találkozni és megismerkedni a Tanácsköztár­saság neves emigránsaival. És jó alkalom volt megbeszélni, hogy a következő évben iratkoz zék be a bécsi egyetemre. Lényegében itt és a következő évi párizsi éve alatt lett József At­tila marxistává Itt tanulmányozta a tudomá­nyos szocializmust, jövőt alakító lényének ira­tait, könyveit, bizonyítékait Akaratának, hiva­tástudatának, fiatal segítőkészségének jellem­zésére az is köztudott, hogy a francia nyelv gyors elsajátítására, a francia szótár bevágá­sát tartotta legcélravezetőbbnek. Megtette. Az így bevágott szavakhoz, amiket élete végéig tudott rögzíteni, játszva vette hozzá a nyelv­tant. Utána jól felkészülten, széles látókörrel, jó ítéletmondással jött haza, hogy minden ere­jét a párt tevékenységének nehéz szolgálatába állítsa. A s^efetások olyan forradalmi ugrást hir- dettek, amely a munkásosztály költésze­tét a múlttól teljesen leszakítva, a nyers agi­táció eszközeként képzelte eL Élenjártak az efajta gondolatoknak azok az emigráns írók és esztéták, akik lényegében g szovjet iroda; lom „rappista” eszméihez csatlakoztak, és s Sarló és Kalapácsban tüzet nyitottak József Atilára, majd követte őket a hazai, baloldali sajtónk is. A szélsőséges, ultrabaloldali meg­állapításokban akadt olyan termék, amely József Attilát egyszerűen fasisztoid alkatnak nevezte. Persze, hogy a pártból kizárták. Ha csak egv csöpp nyitottszeműség lett vol­na bennük, láthatták volna, hogy milyen messze járnak az igazságtól, mert József At­tila szocialista lírájának gyöngyszemei a „Tö- meg”-ben, a „Szocialisták’-ban, a „Mondd, mit érlel”-ben ekkor már jelentkeztek. 1933- ban megírta a „Tőkések hasznáról”, „A város peremén”, „Bérmunkás-ballada” és a világ­irodalom szerelmi lírájának egyiK, az osztály­harc természetábrázoló módszerével átszőtt, ragyogó ékszerét, az „Ódát”. 1934-ben megrendezték az első. szovjet író- kongresszust, amelyre Magyarország két kül­döttét várták. Illyés Gyula és Nagy Lajos utaztak a kongresszusra és nem József Attila* Felkorbácsolt idegeit ismerősei azzal nyugtat­ták, hogy az egész nem politikai, hanem sze­mélyi természetű ügy. Nem lehet másként, —• magyarázták, — csak úgy, hogy egy személy nem szereti őt a moszkvai politikai emigrá­cióban, ezért a szovjet írókongresszusra sem •találja alkalmas egyéniségnek. Nem így volt. Egy 1957-ben tett visszaem­lékezésből kiderült, hogy a kiválasztás Buda­pesten történt. A kiküldöttek, (egyébként tó- tűnő írók* publicitása jobban megfelelt a Szovjetunióról szóló esetleges tudósítások cél­jainak. A deklaráltan kommunista József At­tila, hol kaphatna közlési teret? J ózsef Attila soha efi nem szakadt a mar­xizmustól, de a helye megkeresésében jgyre nehezebben mozgott. Ekkor érkezett hozzá Ignotus Pálék, egy urbánusokból álló, polgári, radikális csoport 1936-os ajánlata szépirodalmi, kritikai folyóirat msaal&pitá- sára. Így alapították meg a Szép Szó drafi folyó­iratot, amely érintetlenül közölte József Attila kommunista világnézettől átitatott verseit, többek között a „Hazám” címűt ia József Attilát a Szép Szó szerkesztősége el­árasztotta szeretetéveL Valóságos ajnározásb in volt része. Szívélyes megbeszélések, a költő versírásra birstatása, az új sütetű kéziratok áhi latos, ünnepi i.ieghaligatása napirenden volt. A báró Hatvány családból való Bertalan, nemcsak a Szép Szót támogatta, hanem József Attilát is barátjának tekintette. így került sor arra, hogy az 1937. évben most már sorozato­san fellépő skizofrén-rohamok gyógyítására a nagy beteget a Szieszta szanatóriumba szállít­tatta, ahelyett, hogy szakító inikára. küldte volna. A Szép Szó szerkesztőségének „baráti” tá­mogatása tehát végső fokon szintén nem tett jót József Attilának. Felismerték és nagyra- becsülték a világirodalomban senkivel össze nem hasonlítható képességeit Különlegességét Ízlelgették, s mint a bélyeggyűjtők, legszíve­sebben páncélszekrényükbe zárták volna e nagy ritkaságot Meglátogatták a közben Szárszóra, szerettei közé került halálos bete­get Bízta tgatták, hogy nemsokára felöl vajé körútra viszik. József Attila saját rohamai el& legszíve­sebben azonnal indult volna a körútra. Való­sággal könyörgött, hogy ő olyan vékonyka kis ember, hogy az autón magukkal vihetnék. Mégis otthagyták. Annyira otthagyták, hogy temetése Is a faluban folyt le. Az egész végső tragédia nem egészen egy hónap alatt zaj­lott le. József Attilát 1937. november 4-én szállítot­ta vonattal Szárszóra József Jolán, — decem­ber 3-án halott volt, 1942 elején József Attila enáékbizoétság alakult, hamvai Budapestre szállítására. A költségeket azokból a röplapokból fedezték, amelyekre József Attila néhány versét nyom­tatták. ötven fillér volt egy-egy lapocska ára. Amikor a munkások megtudták, hogy József Attila temetéséről van szó, mélyen a zsebükbe nyúltak. Nagy temetést terveztek. Egy-egy fáklyás ifjú áüt volna a pályaudvartól a Ke­repesi temető bejáratáig, köztük nagy tömeg kísérte volna igazi, utolsó útjára, második temetésére. A rendőrség mindezt kiszimatolta, és az ilyenfajta temetést betiltotta, Illegális temetése következett József Attilának, a párt eszméje igazi propagandistájának. Szájról- szájra suttogták a temetés óráját. Zuhogó eső­ben így is nagy tömeg jött a sírhoz. Valóságos tüntetés volt ez, az akkor már jócskán erő­södő ellenállási mozgalom mellett, j^ándor Sándor, kommunista harcosokból " álló énekkórusa állította szomorú ma­gasságba a munkásosztály végső igazságszol­gáltatását nagy halottja másodszori elföldelé- sénéL A kórus mély megrendülés köztien énekelte a Vándor Sándor által megzenésített látnoki verset: „S mondd, mit érlel annak a sorsa, tó költő s fél és így dalol; felesége a padlót mossa s ő másolás után lohol; neve, ha van, csak áruvédjegy, mint akármely mosóporé, s élete, ha van élte még egy a proletár utókoré?! Beesty Andor, j A \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom