Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-01 / 281. szám

1962. DECEMBER 1. 5 \ 49 központi, 16 vidéki előadás 61 tsz-akadémia — Kelet-dunántúli mezőgazdasági napok A TIT agrárszakosztály jövő évi terveiből Elkészült a TIT Agrártudo­mányi Szakosztályának 1902/ 63. évi munkaterve. Az új munkaterv változatosabb, szé­lesebb skálájú programot Ígér á tavalyinál. Nőtt a központi előadói konferenciák száma is. Pécsett ebben az évben az ál­latorvosi szakcsoport részére 12, az állattenyésztési szak­csoport részére 6, növényter­mesztési témában 6, kertészeti és szőlészeti szakcsoport részé­re 18, üzemszervezési 3, építé­szet és gépészeti témában 9, összesen 49 központi előadói konferenciát tartanak. Ezen­kívül 16 előadást vidéken tar­tanak meg. Különösen kiemelkedik ezek közül a kertészeti továbbkép­ző tanfolyam, amely a tavalyi zöldségtermesztési profiltól el­térően az idén gyümölcster­mesztési és szőlészeti szakon indul. A 18 előadásból álló tanfolyam december 5-én in­dul és márciusban, a gyakor­lati bemutatókkal, tapasztalat- cserékkel ér véget. Ezen a to­vábbképzőn 16 gyümölcster­melő és 21 szőlőtermelő tsz szakemberei, brigádvezetői vésznek részt. A TÍT agrárszakosztálya 61 termelőszövetkezeti akadémiát indít az idén, ebből 37 első éves, 21 másódéves és 3 har­madéves. A szakosztály veze­tősége élvállalta a megye há­rom gyenge termelőszövetke­zetének, a becefai, drávafoki és patapoklosi tsz-nek a patro- nálását. A patronáló munka már meg is indult, a szakem­berek megkezdték a tsz-ek gaz dálkodásának elemzését, s se­gítséget adnak a hibák kijaví­tásában. A jövő évi program egyik | érdekessége lesz á kelet-dü- nántúli mezőgazdasági napok megrendezése. A keszthelyi Georgikon napok mintájára 1963 június második felében a TIT agrárszakosztálya első íz- I ben rendezi meg a kelet-du- I nántúli mezőgazdasági napo­kát. A háromnapos rendezvény központja a siklósi várban lesz. Elsőként két szekcióban, szőlé­szet és borászat, valamint ál­lattenyésztési témakörben tart­ják meg az előadásokat. A szakosztály munkatervé­ben négy klubrendezvény is szerepel. Az elsőt december­ben rendezik meg orvosok és állatorvosok részvételével a Bovin gümőkór elleni küzde­lem jegyében. Végül a TIT ag­rárszakosztálya ebben az év­ben is — előreláthatólag még a tél folyamán — megrende­zi az immár hagyományossá vált gazdász bált. 1000 tonna papírból — t hárommillió példány „reformtankönyv“ készfii A Tankönyvkiadó Vállalat műszaki főosztályán kapott tájékoztatás szerint az általá­nos iskolai ..reform-tanköny­vek” közül az első ütemben az I. osztályos abc és olvasó­könyv. a környezetismerét, a számtan, a II. osztályos kör­nyezetismeret, a magyar olva­sókönyv, az ének könyv, a számtan, a magyar nyelvtan, a Hí. osztályos ének könyv, az V. osztályos magyar irodalmi ! olvásókönyv, számtan, a ma- ! gyár nyelvtan. az „Élő világ”, j valamint a VI. osztályos „Élő világ” című tankönyv készül eh Az új könyvek többségét számos színes illusztráció teszi változatossá. Egyes könyvek­hez külön munkafüzetet is kapnak a tanulók. A „reform­tankönyvek” első csoportjának jó része keménykötésű lesz. Neves grafikus művészek ké­szítették az illusztrációkat. Ifjúsági filmbérlet a pécsi általános iskolások számára A mai ember életétől mér elválaszthatatlan a film. Mű­veltségünket fejleszti, tudatun­kat formálja, szórakozást nyújt Általános iskolás korú gyer­mekeink is sokat járnak mozi­ba, érdeklődnek a filmművé­szet iránt Ifjúsági filmbérletünk meg­indításának célja: a tanulók filmmel szerzett ismereteinek rendszeressé tétele. A bérlet­tervezet tematikáját úgy állí­tottuk össze, hogy a vetített fil­mek a tanulók iskolában (tan­tervi anyagként) szerzett isme­reteit mélyítsék el. Másrészt meg, hogy ezekhez kapcsolódó új ismereteket nyújtsanak. A filmbérlet előadásai és az isko­lában Szerzett ismeretek idő­ben egymást követve kapcso­lódnak egymáshoz. Milyen filmeket válogattunk a bérlettervezet tematikájába? Olyanokat, amelyek az irodal­mi anyaggal, történelmi, föld­rajzi, természettudományos is­meretekkel kapcsolatosak. A játékfilmek és a dokumentum­filmek legtöbbször témában kapcsolódnak egymáshoz, ki­egészítik egymást. Pl. látjuk a Föltémadott a tenger című filmmel egy műsorban a Ki­hunyt egy csillag című doku­mentumfllsnet, Petőfi életéről. Vagy a Szent Péter esernyője című filmmel együtt látjuk Mikszáth Kálmán életéről szó­ló filmet. A Légy jó mindha­lálig című filmmel egy műsor­ban Móricz Zsigmond életéről és Kis Samu Jóska című elbe­széléséről szóló filmet nézzük meg. Más játékfilmhez meg úgy kapcsoltuk a dokumentumfil­meket, hogy a tanulók földraj­zi ismereteit mélyítsük eL A filmek segítségével végigjárjuk az Egyenlítő mentét, járunk az ókori világ tájain: Egyiptom, Görögország című filmekkel. Megismerjük a Szovjetunió és a népi demokráciák legszebb tájait. „Járunk” Párizsban. Londonban, Hollandiában. Ha­zánk legszebb tájaival is ben­sőséges ismeretséget kötünk ilyen módon. A dokumentum- filmek más csoportja az egyes művészeti ágakkal, azon belül a legszebb alkotásokkal ismer­teti meg tanulóinkat. Festé­szetből: nagy mesterek művei, a drezdai képtár, Csók István legszebb alkotásai, Derkovits fametszetei, a szobrászat, épí­tészet is szerepel néhány film témájában. A zenei műveltsé­get is akarjuk fejleszteni ezzel az előadássorozattal. Néhány operafilm és rövidített opera­film is szerepel a műsoron. A természettudományos ismere­tek fejlesztésére is sor kerül a bérleti előadások ideje alatt. A filmelőadások látogatását a Baranya megyei Moziüzemi Váll. nagyon kedvező anyagi feltételekkel biztosítja. Elő­adásonként 1 Ft 50 fillérért. Ez úton is kérjük a Kedves Szülő­ket. hogy gyermekeik számára biztosítsák az ismeretszerzés­nek ezt a módját. Mi magyar szakos pedagógusok úgy szer­vezzük a bérleti előadások megtekintését, hogy minden előadás előtt 5—10 perces be­vezetőben jelöljük meg a ta­nulók számára, hogy mit fi­gyeljenek meg és hogyan. Tanulóink a filmmel köny- nyébben, szemléletesebb, köz­vetlenebb, érzelmibb, hangula­tosabb, korszerűbb módon szerzik és mélyítik el ismere­teiket. December első vasárnapjától kezdődően indulnak a film- bérleti előadások.^ dr. Békéi Lász! öné magyar szakfelügyelő Küldöttközgyűlést tartottak a Bányászszakszervezet pécsi tagjai Csütörtökön este a szabolcsi Puskin Művelődési Ház nagy­termében tartották meg a pé­csi bányászok szakszervezeti küldöttválasztó gyűlésüket. A gyűlésen részt vett Bogár Jó­zsef eívtárs, az SZMT vezető titkára és Vajda József elv­társ, az Országos Nyugdíjinté­zet helyettes elnöke. A küldöttválasztó közgyűlés résztvevői előtt Markwart Ká­roly, a pécsi Trösztbizottság titkára tartott beszámolót. Be­számolójában részletesen fog­lalkozott a pécsi bányaüzemek dolgozóinak munkakörülmé­nyeivel, a termelési mutatók alakulásával, a termelékeny­ség helyzetével és a bánya­munkások előtt álló legfonto­sabb gazdasági/ feladatokkal. A titkári beszámoló Után több bányász felszólalt és vé­leményt mondott a szakszerve­zeti bizottságok munkájáról. Sokat foglalkoztak a bányá­szok szocialista munkaverse­nyének helyzetével és javasla­tokat tettek á munkaverseny megjavítása érdekében. Moór Ferenc IstVán-aknai szocialista brigádvezető javasolta, hogy indítsanak versenyt a szocia­lista bártyakörlet címért azok a munkahelyek,. ahol minden csapat elnyerte a szocialista brigád címet. Többen szóltak a baleseti helyzetről és a mun­kavédelmi feladatok végrehaj­tásáról. A vita után a küldöttválasz­tó közgyűlés megválasztotta a pécsi bányászok képviselőit az SZMT közgyűlésére és a Bá­nyamunkások Szakszervezeté­nek XVIII. kongresszusára. Ránk is gondoltak „... az életszínvonal emelésére fordithi 5 fisszegeket különféle népjóléti célokra használjuk fel. Emelni fogjuk a kétgyer­mekesek családi pótlékát, javí­tunk az özvegyek helyzetén’' (Kádár János elvtársnak a kong­resszuson elhangzott beszédé­ből.). ^Pécsett is számos, idős öz­vegyasszony él, aki — meg kell mondani őszintén — kevéske özvegyi nyugdíjából csak a leg­szükségesebb dolgokat tudja megvenni. A lakosságnak ez a „rétege” nem túlságosan nagy számú, de természetesen ők is szeretnének jobban élni. kissé gondtalanabbul élvezni öreg napjaikat. A Felsőmalom utca közepén piros, nagykapus ház, a ház vé­gében egy szoba-konyhás la­kás, itt él N. Józsefné. Férje — vasutas volt — már 12 esz­tendeje meghalt, Amikor be­nyitottam hozzá, kissé meg­ijedve fogadott. — Nem szoktak én hozzám jönni látogatóba, lelkem — mondta, a keze ügyébe kerülő ruhával megtörölte a széket és hellyel kínált. Éppen főzés köz­ben zavartam meg. káposztás tésztát készített. — 373 forint özvegyi nyug­díjat kapok havonként — mondta. — Nem nagyon telik belőle másra... Mondom, hogy a jövőben majd több jut, mert... — Olvastam édes fiám az Újságban — szólt közbe s be­ment a másik szobába, hozta ki a Dunántúli Naplót és mu­tatta. — Tudom, ott áll az új­ságban, csak most meg kelle­ne keresni a szemüvegemet, akkor tudnám olvasni..« Mondtam is a szomszédoknak, hogy látjátok, mégis csak gon­doltak ránk is, öregasszonyok­ra , i. Nem tudja, fiam, meny­nyivel emelik a nyugdíjamat? Sajnos, erre még nem vála­szolhattam, de rövidesen ez sem marad válaszolatlan kér­dés. Apró léptekkel topog a néni­ké, míg kikísér. — Várom, nagyon várom a postást, hogy hozza a több nyugdíjat — mondja. — Itt a tél most csak akkor fűtök, ha főzök... A több nyugdíj majd több meléget is jelent... A Kiss Ernő utcában özv, Dávid Józsefnével beszélgetek. Nem pécsi, Budapesten lakik, csak ismerőseihez jött látoga­tóba. Az ő férje is vasutas volt — 17 éve halt meg. Egy fia a háborúban esett el, a másik Romániában él. — Ha hazajönne a Zoltikám, mindjárt jobb lenne — mond­ja. — Most nemrég azt írta. hogy folyamatban van a kér­vénye, lehet, hogy családjával együtt hazajön. Akkor hozzá­juk költözködnék... Mert így... Még szerencsém a vasúti uta­zás — férjem után — majdnem ingyen van, évente néhányszor elmehetek meglátogatni az is­merősöket. Dávid néninek kiterjedt ro­konsága van, hol az egyiknél, hol a másiknál tölt néhány he­tet. Szívesen látják, tudják —■ naivon kevés az az özvegyi nyugdíj, amiből élnie kell. — Számos özvegyasszony is­merősöm van Pesten, ami kór megtudtuk az újságokból, hogy felemelik a nyugdíjainkat — összejöttünk és együtt örül­tünk. Mi már nem vágyunk fiatalok, hova menjünk dol­gozni, csak abból élünk, amit az államtól kapunk. ügy látszik a kongresszuson tett bejelentések közül az öz­vegyi nyugdíjak emelése is osztatlan örömet keltett. A párt és kormány vezetői való­ban egy hosszú idő óta húzódó problémán igyekeznek segíte­ni. S ennék mindek!, de leg­jobban az „érdekeltek” örül­nek. ri!^ri (-y) Kinek ígért még házasságot Pápai László? Jelentkezzenek a károsultak j A budapesti rendőrség csalás "és házasságszédelgés bűntette miatt eljárást indított Pápai László volt MÁV főintéző el­len. aki hasonló bűncselekmé­nyek miatt börtönbüntetését tölti. Pápai felkereste azokat a nő­ket, akik házasságkötés céljá­ból újsághirdetést tettek köz­zé, s házasságot ígért nekik. Azzal á fondorlattal, hogy kö­zös lakást szerez, az eddigi megállapítás szerint — mint­egy 60 000 forintot csalt ki tő­lük. Azt állította, hogy a la­kásszerzéshez rendelkezik a kellő anyagi alappal, mert in­gatlana van. Azt is Ígérte, hogy Pécsett levő telkét érté­kesíti, s az ellenértékét szintén a lakásra fordítja. Az egyik károsulttól, akivel házasságot is kötött, ilymódon 24 000 fo­rintot Vett fel. Feleségével az összeg átadása óta nem talál­kozott. Mivel Pápai feltehetőleg vi­déken is több házasságszédel­gést követett el. a VI. kerületi rendőrkapitányság kéri azokat a károsultakat, akik még nem tettek feljelentést Pápai Lász­ló ellen, hogy saját érdekük­ben jelentkezzenek személye­sen Budapesten a VI. kerület Izabella utca 61. II. emelet 205. számú helyiségben, vagy á 316-998 telefonszámon a 119-es mellékállomáson. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: megélénkülő északnyugat!, északi szél. Felhős idő, éjjel és holnap toob helyen havazás és eső. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 0, mínusz 4 fők. Leg­magasabb nappali hőmérséklet holnap plusz 1—5 fok között. Szönyegfavílás Előszövés. rojtozás. PÉCSI TEMPÓ KSZ. Pécs, Sállal utca 10 szám. wwwwwwv y; Gépésztechnikusokat, fűtésszerelőket és motorszerelőt felvételre keres a Pécsi Gáz- és Hőszolgáltató Vállalat. Pécs, Légszeszgyár u. 11. s * I' A sátorlapoktól a függönyig... Tájelőadás Sumonyban Pécs vibráló fényei már a távolba vésznek és én a táj­előadásokon szerzett tapasz­talatairól faggatom szomszé­domat Szalma Lajost a sok éves színészsikerek részesét. Kérdésemre nem felel mind­járt. Szeme a távolba réved, talán 32 éves színészmúltjá­nak emlékeiben kutat, majd elgondolkozva hozzám fordul. — A tulajdonképpeni táj­előadásról csak a felszabadu­lás után beszélhetünk. Koráb­ban is volta ugyan az egyes színházaknak úgynevezett ki­helyezései, de ezek csak a nyá­ri szünetre lekötött szerződé­sek voltak, egy-egy kisebb vá­rosba, ahol évközben nem mű­ködött színház. Falura csak néhány sekélyes művészi szín­vonalú vóndortársulat jutott el legfeljebb. Kezdetben persze sok ne­hézséggel kellett megküzdeni. Nem egyszer utaztak tájelő­adásra a pécsi színészek is tomboló hóviharokban, félig nyitott teherautókon, díszletek közé zsúfolva. — Rendszerint mi magunk raktuk le az autókról a díszle­teket és mi állítottuk fel őket a színpadon is. Volt olyan eset is, amikor a függönyt sátor­lapok helyettesítették. Falusi közönségünk sem fogadott kez­detben egyhangú lelkesedéssel, hiszen sokan először foglaltak helyet a színpad előtt s hely­telen műsorpolitikánk követ­keztében gyakran vittünk fa­lura nehezebben érthető klasz- szikus darabokat. De mindez ma már a múlté. Az utóbbi évek vidéki tájelőadásairól elmond­hatom, hogy egyöntetű érdek­lődésre tartanak számot. Még más megyékből is például Barcsról rendszeresen a pécsi színházat kérik. Fokozott az érdeklődés a mai tárgyú ze­nés darabok iránt. Ennek meg­felelően jelenleg i$ ilyen da­rabbal lépünk fel. Ismerve a sumonyi közönséget talán elő­re megjósolhatom, hogy a Be­kopog a szerelemmel ma is si­kert aratunk. — Rövid fejszámolást vé­geztem és kiderült, hogy ez lesz a harmincadik „tájom” — kapcsolódik be a beszélge­tésbe if j. Latabár Kálmán. —1 Eddigi tapasztalataim alapján nagyon szívesen megyek tájol­ni. Mindjárt az első tájelőadá- son egy bájos kis eset történt. Mikor kijöttem a kultúrház- ból egy asszony aki kisfiát kézenfogva vezette előttem, visszafordult és rém mutatva így szólt a gyerekhez: „Látod Lacika ez a bácsi fog téged elvinni mikuláskor ha rossz leszel. Ö a csúnya krampusz”. A kisfiú csodálkozó szemeket meresztett és hangosan fel­kiáltott: „A Latyi?!! ö nem krampusz és nem csúnya”. — ölembe kaptam a kisfiút és csokival kínáltam. Elfogadta. Hátatfordított a marnának és nagy hangon kiabálta az isme­rősök felé: „Én megyek a Latyival színésznek.” Autóbuszunk széles ívben kanyarodik be a sumonyi kul- túrház elé. Éppen átlábalunk a cuppogó sáron, amikor a kul- túrház előtt gyülekező sumo­nyi fiatalok lelkes tapssal kö­szöntik a színészeket. — Ez már előleg — jegyzi meg közülük valaki. És való­ban a megjegyzés jogos, hiszen mégcsak télikabátos színésze­ket látnak. A kultúrház folyosóján az összegyűlt érdeklődők sokasá­ga szinte lehetetlenné teszi az áthatolást. A falon nagymére­tű, bekeretezett fénykép függ, felirattal: „1960. X. hó 14-én a kultúrház avatását követően szerepeltek Sumonyban elő­ször a Pécsi Nemzeti Színház színészei”. Vicze József kultúrház igaz­gató izgalomtól kipirult arc­cal adja ki az utolsó rendel­kezéseket. — Be kell vinni a pótszé­keket ... a zongorát középre, a színpad elé. — Már indulna is tovább a ruhatárba, amikor megállítom. — ötszáz lakosú községünk­nek is igyekeztünk megterem­teni a maga kulturális életét — mondja. — A kultúrház felavatásától kezdve szinte min den hónapban szerepel itt a Pécsi Nemzeti Színház, vagy valamelyik öntevékeny szín­játszó csoport. Az érdeklődés annyira széleskörű, hogy az idén mér hétköznap is rendez­tünk színielőadásokat. A su- monyiakon kívül az okorágiak, és a kárászpusztaiak is eljön­nek. Igyekszünk mindenkit megmozgatni. A mai előadásra például már három héttel ez­előtt is lehetett jegyet kapni a tsz-irodában. Mind a' kétszáz­hatvanhat jegyünk elkelt, ma megint telt ház lesz. Már az első csengőszóra megindul befelé a nézők ára­data. Hétköznap van, de a leg­többen sötét ruhában, gondo­san felöltözve jönnek. Már az első felvonást vé­gigkíséri a szűnni nem akaró tapsvihar. Mögöttem egy 50 körüli férfi ütemre veri össze kérges tenyerét. A szünetben együtt sodródunk kifelé. A szabadban komótosan rágyújt. — Hogy tetszik? — kezdem a beszélgetést. — Hát, értik a módját —* mondja. — Különösen az ifjú Latabár, nem is látni a lábait úgy táncoL Tudja, én nem igen járok színházba, de most a családom rábeszélt. Úgy látom érdemes volt eljönni. A két öreg, a Kati meg a mérnök is igen jól játszik. — Ezentúl mindig itt leszek ha valami hasonlót adnak elő — tapos rá a cigarettavégre. — Kreiser Mihály tsz-traktoros vagyok — nyújtja felém erős kezét, s ezzel máris Indul be­felé. A második, harmadik felvo­nás is osztatlan sikert arat. Az előadásnak vége, az órákon át kacagva szórakozó közön­ség lármásan özönlik kifelé, közöttük kárászpusztaiak is, akik viszonylag messziről utaz­tak ide. A távozó nézők közül talán kevesen gondoltak árra, hogy a táj előadásokat tartó színéi szék bizony nem egyszer éjjel három óra után kerülnek ágy­ba, s a délelőtti órákban már ismét próbálnak. Ha mégis va­lakinek eszébe jutott volna mindez, könnyen felmérheti) hogy sikerük mennyire meg­érdemelt Lukács Ferenc v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom