Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-31 / 305. szám

DECEMBER St NAPLÓ 3 Igaz barátok között voltunk Kállai Gyula nyilatkozata a magyar kormányküldöttség afrikai útjáról Újévi üdvözlések TERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG, L f • v Kállai Gyula, a Müntaz- íertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke — a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társának kérdéseire válaszol­va — nyilatkozott a vezeté­sével Afrika több országában járt kormányküldöttség útjá­ról. A magyar közvélemény nagy érdeklődéssel kísér­te a küldöttség útját; mi­lyen alkalomból és milyen céllal látogatott el a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának küldöttsége Af­rikába? — A szocialista világrend­szer kialakulása és erősödése után az imperializmus gyar­mati rendszerének felbomlása gyakorolja a legnagyobb ha­tást a világ fejlődésére. A szo­cialista világrendszer léte elő­segítette az aratümperiaHsta nemzeti felszabadító harcok sikerót, s így az utóbbi évek­ben a független államok soka­sága keletkezett és lépett a nemzetközi politikai élet szín­terére. Az afrikai földrésznek óriási jelentősége van azanti- imperialista nemzeti felszaba­dító harcban és ezen keresz­tül az egész világ előrehaladá­sában, a béke megőrzésében. Az utóbbi években ez a föld­rész vált e küzdelem köz­pontjává, amit az is tanúsít, hogy az utolsó három évben 23 afrikai állam vált függet­lenné. A szocialista tábor or­szágai kezdettől fogva támo­gatták az afrikai népek sza­badságharcát és természetes, hogy jó kapcsolatokra töre­kednek a szabadságukat és füg gctlenségüfcet kivívott afrikai népekkel és államokkal Látogatásunk célja — A magyar nép és kormá­nya kezdettől fogva szolidáris volt az afrikai népek szabad­ságharcával. Hazánk és a füg­getlen afrikai államok között jó viszony alakult ki. Az el­múlt években több afrikai or­szágból járt nálunk magaa- szlntű kormány- vagy páriá­mén ti küldöttség A mi kül­döttségünk most befejeződött körútja során egyrészt viszo­nozta ezeket a látogatásokat, másrészt — felhasználva afri­kai tartózkodásunk lehetősé­geit — olyan államokat is fel­keresett, amelyekkel most kezdjük kialakítaná kapcsola­tainkat, — mondotta bevezető­ben Kállai elvtárs, hangsú­lyozva: — Látogatást^* alapvető célja az volt, hogy 'tovább erősítsük és szélesítsük ha­zánk és a független afrikai államok barátságát, bővítsük politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatainkat ezekkel az országokkal. Ez teljes mér­tékben megfelel kormányunk külpolitikájának, amelynek alapelve, a békés egymás mel­lett élés, a népek közötti bé­ke és barátság erősítése. Arra a kérdésre, hogy ho­gyan fogadták a magyar nép küldötteit az afrikai országok­ban Kállai Gyula elmondotta, hegy küldöttségünket minde­nütt igaz barátsággal üdvözöl­ték, különösen vonatkozik ez azokra az afrikai államokra, amelyekkel kapcsolataink ko­rábbi keletűek. Felemelő és n egható érzés volt számunk­ra például az, hogy amikor utunk első állomásán, Guinea fővárosának, Conakrynak re­pülőterén küldöttségünk kilé­pett a repülőgépből, felcsen­dültek a magyar, majd a gui­nea! himnusz hangjai. Érez­tük, tudtuk, hogy — ha a ha­zától sok ezer kilométer távol­ságra vagyunk is —, jó ba­rátok közé érkeztünk —, mon­dotta Kállai elvtárs, majd ki­jelentette: — Utunk során csaknem mindenütt találkoztunk régi ismerősökkel, olyan államfér­fiakkal, akik már jártak Ma­gyarországon . Velük folytatott beszélgetéseink újabb meggyő­ző bizonyságát szolgáltatták annak, milyen nagy jelentősé­ge van a személyes kapcsola­toknak, a népek közötti barát­ság erősítésében, Ghánában például ellátogattam a parla­mentbe, s az ülésszak szüne­tében beszélgettem olyan kép­viselőkkel is, akik már jártak Magyarországon. Ok már saját élményeik alapján beszéltek a magyar—ghanai kapcsolatok nagy jelentőségéről, — Küldöttségünk tagjait szívélyes barátsággal üdvözöl­ték a meglátogatott államok vezetők Ezek a találkozások és eszmecserék hosszá járultak Magyarország ás az afrikai ál­lamok együttműködésének ki­szélesítéséhez. Volt-e atkaima a küldött­ségnek arra, hogy az ilyen kor szokásds zsúfolt hiva­talos program ellenére ta­lálkozzék a nép tömegei­vel is? — Minden ország vezető! lehe­tővé tették, hogy ellátogassunk ültetvényekre, üzemekbe, in­tézményekbe, ■ találkozzunk a városok és falvak népével. Ke­zet szoríthattunk a banánt és ananászt termelő parasztok­kal, kikötőmunkásokkal, egye­temi hallgatókkal. — Feledhetetlen marad szá­munkra az afrikai népekkel való találkozásaink emléke Guineában például, ahol ki­rándulást tettünk a fővárostól 120 kilométerre fekvő Fore- cariahba, tiszteletünkre és üd­vözlésünkre az útmenti fal­vakban a nép felsorakozott az országút két szélén, nemzeti énekeikkel és táncaikkal kö­szöntötte a magyar küldöttsé­get Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a független afrikai or­szágok népe őszinte, baráti érzést tanúsít a szocialista or­szágok — közöttük hazánk — iránt Népünk követeit az af­rikai emberek igaz barátság­gal és szeretettel üdvözölték. Nézeteink hasonlóak A küldöttség hivatalos tár gyalusaival kapcsolatban Káüai elvtárs megállapí­totta: — A legtöbb meglátogatott ál­lam vezetőinek nézetei azono­sak, vagy hasonlóak a mi né­zeteinkkel. A legtöbb helyen általános egyetértés mutatko­zott abban, hogy korunk leg­fontosabb kérdése a világbéke megőrzése, amelyet az impe­rialista hatalmak fenyegetnek Egyetértettünk abban, hogy a világ fejlődése és előrehaladá­sa, valamint a béke fenntar­tása érdekében halaszthatat­lan feladat a gyarmati rend­szer maradványainak mielőbbi teljes és végleges felszámolá­sa Több helyen elmondották nekünk, hogy az el nem köte­lezettség politikája, amelyet a ne mzetközá életben követnek, nem jelent semlegességet a vi­lág nagy kérdései iránit. Tár­gyalásaink során a nemzetkö­zi életről kialakított közös vé­leményünket közös nyilatkozat vagy közös sajtóközlemény tormájában publikáltuk. Ezek szövege itthon is ismert már. — A fiatal afrikai államok többsége — bár érthető okok­ból elsősorban Afrika teljes felszabadulásának és egységé - nek nagy, ma még megoldat­lan kérdéseivel foglalkozik — nagy figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását és — nagyon helyesen — azt tartja, hogy Afrikának, e ha­talmas földrésznek, aktív sze­repet kell játszania a vitás nemzetközi kérdéseknek a bé­ke és a haladás javára törté­nő megoldásában. Állandóan növekedik az afrikai államok szerepe a nemzetközi életben, a nemzetközi szervezetekben, főleg az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Afrika hang jara az egész világ figyel. Ez különös jelentőséget ad az af­rikai vezetőkkel folytatott po­litikai eszmecserénknek és azoknak a közös nyilatkoza­toknak és sajtóközlemények­nek, amelyekben rögzítettük közös álláspontunkat a leg­fontosabb nemzetközi kérde­Meg vannak elegedre a magyar szakemberekkel Hogyan segíti elő a kor­mányküldöttség útja Ma­gyarország és a megláto­gatott országok közvetlen kapcsolatainak fejlődését? — Ami az országaink kö­zötti kétoldalú kapcsolatokról folytatott tárgyalásainkat il­lett, a meglátogatott országok vezetői nagy örömmel üdvö­zölték ezeket, mert azt a tö­rekvésünket látták benne, hogy közvetlen, rendszeres és folyamatos államközi kapcso­latokat tartsunk fenn mind * politika, a gazdaság és a ke­reskedelem, mind pedig a kul­túra területén. Tárgyalásaink során megvizsgáltuk az eddig kötött államközi egyezmények végrehajtásának menetét és megállapítottuk, hogy ezek az egyezmények alapjában véve rendben realizálódnak, bár a mi lehetőségeink és a partner állam szükségleteinek ponto­sabb felmérésével, gyorsabb munkával még jobb eredmé­nyeket is lehetne elérni. — Különösen jóleső érzés és nagy öröm volt számunk­ra azt hallani, hogy Guineá­ban, Maliban és Ghanaban, ahol az egyezményeink alap­ján különböző foglalkozású magyar szakemberek — víz­kutató geológustól és bauxit szakemberektől a labdarúgó edzőig — dolgoznak, minde­nütt meg vannak elégedve munkájukkal Sefcou Touré úr szükségesnek tartotta az ál­lamközi tárgyalásokon külön megemlíteni, hogy a magyar szakértők munkájával nagyon meg vannak elégedve, mert nemcsak munkájukat végzik el kiválóan, hanem nagy buz­galommal és eredményesen oktatják és nevelik a guinea! szakembereket, jó barátságiban és együttműködésben élnek & helyi lakossággal E három or­szágban találkoztunk is ott dolgozó honfitársainkkal, me­legen üdvözöltük őket és ők minket Tapasztalataink alap­ján mondom, hogy az afrikai országokkal való kapcsolataink fejlesztéséiben nagy jelentősége van a kinn élő magyar szak­emberek jó munkájának. _ Azokban az országokban, ali cd eddig nem voltak egyez­ményeink, széleskörű eszme­cserét folytattunk a gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki, kulturális együttmű­ködés lehetőségeiről Ennek nyomán megfelelő egyezmé­nyeket írtunk alá, illetve pa­rafáit unk Maliban, Dahomey- ben, Nigériában, Marokkóban és Algériában. Ezekkel a meg­állapodásokkal és tárgyalások­kal bővítettük, illetve megte­remtettük rendszeres, normá­lis államközi kapcsolataink feltételeit Baranya megye kommunistái és többi . dolgozói nevébe* eredményekben gazdag, békés, boldog új évet kívánunk a Ívo­vi terület valamennyi kommunistáinak és összes dolgozóinak. Kívánjuk, hogy további sikereket érjenek el a kommunizmus építésében, gyarapítsák a tudomány, a kultúra és a termeld munka új eredményeivel nagyszerű hazájukat. Rapal Gyula Palkó Sándor az MSZMP Baranya megyei a megyei tanács vb-elnöke titkára * MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA, Pécs A Ivovl területi pártbizottság és a tanács szívből üdvözli önöket és a megye minden dolgozóját új év alkalmából. Sok sikert kívánunk a szocializmus felépítéséhez. Kueevol Stefanik a Ívovi területi PB-titkára a területi tanács elnöke * A Magyar Szocialista Munkáspárt Pécs városi Végrehajtó Bizottsága köszönetét mond mindazoknak, üzemeknek, intéz­ményeknek, azok kollektívájának és vezetőinek, magánszemé­lyeknek, akik jókívánságaikat fejezték ki az új esztendőre. Egyben Pécs város kommunistái nevében, munkában ét eredményekben gazdag, boldog, békés új esztendőt kívánunk városunk valamennyi lakójának. Kívánjuk, hogy a bányák és üzemek munkásai, a kultúra, az egészségügy képviselői, egyetemeink tudósai, a kereskede­lem, a hivatalok és intézmények dolgozói, műszakiak, orvo­sok, pedagógusok, munkás és tamilé fiatalok alkotó munká­jukkal tovább gazdagítsák az 1962-es esztendőben a szocializ­mus építése során eddig elért eredményeinket. Közös munkánk szolgálja továbbra is minden becsületes ember életének szebbé, boldogabbá válását. I MSZMP PÉCS VÁROSI BIZOTTSÁGA Esek az országok vonzódnak u szocializmushoz E hosszú út végeztével mi­lyen érzésekkel tért a kül­döttség haza? » — Erre a kérdésre röviden felelhetek: igazi barátok és jó­akarattá emberek között vol­tunk, jól éreztük magunkat Afrikában is, mégis igaz az a közmondás, hogy mindenütt Jó, de legjobb otthon, örül­tünk, hogy afrikai barátaink között voltunk, s most aimak örülünk, hogy sikeresen befe­jezve küldetésünket, újra itt­hon vagyunk Magyarországon, amelynek szabad, dolgos, szor­galmas, szocializmust építő népét Afrikában képviseltük. — Hadd használom fel az interjú lehetőségét arra, hogy hazatérve e hosszú útról, ez­úton köszörűsem őszinte szív­vel népünket és sikerekben, eredményekben gazdag, békés boldog, új esztendőt kívánjak hazánk minden polgárának — mondta befejezésül Kállai Gyula. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Baranya megyei Bizott­sága az új év alkalmából szeretettél köszönti megyénk klsze- seit és egész ifjúságát. Az 1962-es év gazdag eredményei — amelyeknek a fia­talok is részesei voltak —, a párt VIII. kongresszusa után, az 1963-as esztendőben még nagyobb feladatok várnak ránk. E feladatok tartalmát az „Ifjúság a szocializmusért”-moz­galom adja, amelyben a munka, a tanulás, a kulturális és sport tevékenység valamint a KISZ falusi munkájának ki­bontakoztatása képezi legfőbb tennivalókat Biztosak vagyunk abban, hogy a feladatok végrehajtását illetően ifjúságunk akaratereje, tudása és lelkesedése az új évben még nagyobb eredményeket teremt. Ehhez kívánunk megyénk kiszeseinek és minden fiataljának sok sikert és bol­dogságot, eredményekben gazdag új évet KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA Az Elnöki Tanács elnökének távirata KAMERUN KÖZTARSASAGI ELNÖKÉHEZ Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke a Kamerun Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban üdvözöl­te Amadou Ahidjo köztársasá­gi elnököt Szudán Államfőjéhez Dobd István, az Elnöki Ta­nács elnöke Szudán nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Ferik Ibrahim Ab- bud-ot, a szudáni legfelsőbb katonai tanácsának elnökét. zi hazai közvélemény nagy érdeklődéssel fioyeü a fia­tal afrikai államok társa­dalmi fejlődését; milyen tapasztalatokat szereztek ebbe* * vonatkozásban? — műnk során meggyőződ­tünk arról, hogy a meglátoga­tott afrikai országokban nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megszervezzék országuk gazdasági életét, s ezt a terv­gazdálkodás útján fejlesszék, bizonyos ipari bázist teremt­senek, szervezetté tegyék a mezőgazdaság termelését, mun kát adjanak a munkakeresők­nek, emeljék a nép életszín­vonalát és kultúráját, növel­jék a szakemberek számát Ezek véleményem szerint azok a közvetlen feladatok, amely­re erőiket összpontosítják. Ami azt a kérdést illeti, hogy mi­lyen úton oldják meg a felso­rolt feladatokat, az már orszá­gonként nagyobb változatos­ságot mutat Az bizonyos, hegy ezeknek az országoknak többsége m kapitalizmust a gyarmati rabság láncaiban is­merte meg, s így a kapitaliz­mus rendszeréről a legrosz- szabb történelmi tapasztala­tokkal rendelkezik. A legtöbb országban a vezetők hangsú­lyozzák, hogy a fejlődés nem- kapitalista útját akarják járni. — Kétségtelen, hogy ezek az országok vonzódnak a szocia­lizmushoz. Az is vitán felüt álló, hogy a mai világhelyzet­ben, amikor létezik, s a fejlő­dés döntő tényezőjévé vált a szocialista világrendszer, meg­van a reális lehetőség arra, hogy ezek az országok elke­rüljék a társadalmi fejlődés kapitalista szakaszát. — Küldöttségünk tapaszta­latai e téren arra utalnak, hogy a nemzeti demokrácia államának megteremtése és erősítése a lehető legalkalma­sabb eszköz arra, hogy a fiatai afrikai államok — a kapita­lista kizsákmányolás szakaszá­nak elkerülésével — előrelen­dítsék hazájuk társadalmi és gazdasági viszonyainak fejlő­dését és megközelítsék a/t a fejlődési fokot, amit a politi­kai és társadalmi viszonyok­ban, ajz ipar, a mezőgazdaság és kultúra területén r -énein- lizmus jelent. UJ gépet tervezett a Porcelángyárban Svoboda Vilmos gépészmérnök. Az automati­kus poroló, bélyegző cs adagoló szerkezettel ellátott tányérmártó-gép kétszeresére fogja emelni a munkafolyamat termelékenységét, ezenkívül megszünteti a reuma-veszélyt- nem kell a dolgozóknak az oldatba nyúlnlok. Foto- CzakA

Next

/
Oldalképek
Tartalom