Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-22 / 299. szám

2 NAPLÓ 1962. DECEMBER 22, 1 1982. AUGUSZTUS 6-AN az _Etelö-Suomen Sanomat” cí­mű finn lap hasábjain Sirkko. I!enttonen tollából a követke­zőket olvashattuk a Pécsi Ba­lett finnországi bemutatójáról. „A Pécsi Nemzeti Színház ba­le tlesöpörtjárnak magyar estje kitűnő tanúságteun volt en­nek a fiatal, bátran kísérlete­ző és új kifejezési módokat kereső modern együttesnek a színvonaláról, valamint a ba­lett koreográfusának, Eck Imrének vitathatatlan tehetsé­géről és eredetiségéről éppen a- modern' táncművészettá. A klasszikus balett biztos alap­járól elindulva — minden egyes táncosa kitűnő orosz iskolázottsággal rendelkezik amit már a- tiszta développe egymagában is meg,győzőén bizonyít. Eck Imre előítéletek nélkül keresi az új utakat több térformával kísérletezve a rit­mikus mozgást, sőt az akroba­tikát is beleértve. Színreho? rögtönzött pantomim-balette­ket a la Chaplin s néha a vég­letekig lecsupaszítíiott, meg­testesített. vagy inkább „lát- fcató”-vá tett zenét; hatásosan használja fel a modem szín­házból is ismert csoporthatá sokat a kettősök között, stb. A modem balett — ha az iga­zán jó —, mint ez esetben is — első látásra majdnem meg­hökkentő kísérlet. Elmarad­nak ,.a Hattyúk tavá”-nak ro­mantikus pelyhei és tüílMhői, mert a puszta trikók is ele­gendőek. Uj ezenkívül sok fo­gás, a testtartás. A zene, mely­nek látható megnyilvánulásai a táncosok, szintén modem — hol a népdalokkal rokonság­ban álló Bartók-zene, hol a majd minden hanghatást fel­használó ritmuszene”. Sirkka Henttonen vélemé­nye nagyszerűen összegezd a pécsi modern balettegyüttes eddigi munkásságát és a ne­gyedik batettes-t koronát tett a balett eddigi munkájára Szenzációs benyomást keltett a balettegyüttes által előadott Couperin „Etűdök No 2”, Wi­liam. Buhory „A parancs”, Ma­ros Rudolf „Hétköznapi re­quiem” és Róssini „Nyitány” című balettje. A modem tánc gyengesége gyakran a szándé­kos hidegség és a csak önma­gáért való virtuozitás. A teg­nap esti balett-est az érzel­mekre hatott, a zene nyelvén történő pontos értékű tolmá­csolásra támaszkodott. COUPERI „ETŰDÖK No 2” veit a balett-est első száma, /lenéjét Székely András állí­totta össze és hangszerelte Absztrakt koreográfiái kísérlet a színek, vonalak, formák. Minden természetű modelltől független, önálló létét és köl­csönhatását fejezte ki. Szte- rtometrikus formákat használ, de célja a természeti tárgyak hasonlító objet létrehozása Eck Imre függetlenül minden leíró vagy drámai törekvéstől megpróbálta XVIII. század­beli zeneformákat modern, mai tárcím-mákba transzponálni. A szimmetria, a kontraszt, a vál­takozás játékaival a zenéhez szorosan tapadó plasztikai té­mák egyenrangú vizuális egé­szet alkották. E balett csoport­jai és ensemle-jai, amelyekből a szólisták alig-alig emelked tek ki, egyszerre1 voltak egy­öntetűek és geometrikusait, és teljesen alávetették magukat a ritmusnak. A szereplők egyé­nisége teljesen elmosódott a csoportba, a csoport pedig a színpadi - összhatásba olvadt. A tánc érdekessége és eredetisé­ge mellett Eck igyekezett meg találni felfogásbeli, stílusbeli formáit is. - - • WILIAM BUHORY „A PA­RANCS” c. balettzenéje az el­ső elektronikus bglettzene Ma­gyarországon. Ezzel a művel a balettzene műfaja egy úí irányzattal, gazdagodott. A ba­lett öt tétében Hirosimát idé­zi fel. Hatalmas, súlyosfalú és szürke tónusú keret tele ref­lektorokkal, puritán emelvé­nyekkel. Ennyi a keret, mely kiváló légkört és lehetőségeket biztosított a mű súlyos mon­danivalójához. A zene kivá­lóan sikerült kiséret: hang­hatásaira világosan és köny- nyen követhető a koreográfia vonalvezetése. Az öt tétel tar­talma: 1. A pilóta és lelkiis méretének harca, a vállalás. 2, Eepülőút és atombomba ledo- bása. 3. Az ünneplés. 4. A társadalom elfordulása, a ma­gány. 5. Az őrület, a társada­lom végső leszámolása. Zseniá­lis vonalat Eck Imrének vilá­gosan és közérthetően sikerüli végigvezetni. A pilóta és lel­kiismeretének párharca követ­kezetesen vonult végig az egész művön. Veöreös Boldi­zsár pilóta és Stimácz Gabriel­la mint lelkiismerete technikai tudásuk biztonságában és szí­nészi készségük kifejező ere­jében végig kimagasló egyéni­ségek voltaik. A keret nagy­szerűen tudta érzékeltetni a kapitalista társadalom ellen szerves mivoltát, a parancs végrehajtását, nem ismerve a ..Ne ölj!” parancsot. A cso­portos képeikből különösen ki­magaslott az ünneplő kép meg fogalmazása. MAROS RUDOLF „HÉT­KÖZNAPI REQUIEM”-JE mél tr folytatása volt előző művé­nek. Egyéni hangú sokoldalú- ar- képzett zeneszerző. A ko­reográfus Eck Imre igen fe­Eck Imre zsenialitásán túl­menően a siker nagy része itt is az előadóművészeket illet­te képességeiket és Lelkesedé­süket. A táncosok ma már magasfokú művészi színvona­la, képviselnek. Az eddigieken kjvül feltétlen meg kell em­líteni Végvári Zsuzsa, Árva Eszter, Uhrik Dóra, Handel Edit, Csifó Ferenc, Fodor An­tal, Hetényi János és Debre- czeni István nevét. A díszlet- és jelmeztervek F.ck Imre és Gombár Judito- dicsérik. Az egyszerű díszle­tek, főleg jelzések s a kosztü­mök színorgiája nagymérték­ben elősegítette a művek ki­bontakozását. Sándor János tőle megszór kott biztoskezű zeneirányítási látta el a különböző ö^g^téte- Kí zenekarral, megfelelő stí­lusérzékkel és dinamikával. 1957-ben a magyar balett- művészetben az uj utak kere­setében bátortalanságot, er- nyeutseget tapasztaáha ttunk. Nem voltak sem eléggé klasz- szikusuk, sem elégge moder­nek, s ez zenében, koreográ­fiában s a díszlet-jelmez meg­oldásokban is megmutatkozott öt év elteltével döntő válto­zás áll fenn. S ez a változás Eck Imre Liszt-díjas nevéhez fűződik. Bátor kezdeményezé­seivel, új formáival, elmélyült koreográfiáival, a témák sok­oldalúságával, a legtehetsége­sebb zeneszerzők alkalmazásá­val, díszlet- és jeLmezbeli for­radalmasításával megteremtet­te a XX. század modern ma­gyar balettjét. És ez irányú tevékenysége nemcsak saját munkásságára nyomja rá elő­nyös bélyegét, de döntőleg be­folyásolja az ország balett in­tézményeinek fejlődését is, be­leértve az Állami Operaházat is Ma Pécs nemcsak a ma­gyar, de az európai modern balettművészet fellegvára is. Ide irányul a szakemberek ér­deklődése, és e^vre sűrűsöd­nek a nemzetközi kapcsola­taink. A nagyszerű balett-est folytatását méltán várjuk. Simon Antal „Kórusversenyre“ készülnek a kanári madarak szült s izgalmas légkört terem tett, s ez az érzelmi hangulatú alkotás a mű után is élmény maradt. A balett emtrée-kra oszlott. Először a madarak ér­kezését láttuk, akik rögtön megteremtették a feszült lég­kört. Majd a hajnal fuvalla­tára megmozdult a víz is. Meg kezdődött a napi élet. A víz hullámai között megjelentek a halak. Remekbe formált szólók és pás de deux-k vál­tották egymást, kifejezve együ­vé tartozásukat, egymás nél­kül való nemlétezésüket, bol­dog életkedvüket. És ebbe a hétköznapi megszokott életbe beletartoztak a halászok is, kik vízre szálltak, kivetették hágójukat, hogy a napi zsák­mányt, életszükségletüket biz­tosítsák. S a háló bekebelezte az egyik halat, melynek pusz­tulásával a párja is pusztu­lásra jutott. A halászok pedig napestével újra hazatértek, a víz is lecsendesedett és a ma­darak is nyugovóra tértek. — Bretus Mária és Tóth Sándor könnyeden és sokoldalúan ol­dották meg e lírai feladatukat A „Hétköznapi requiem"-ben szóló, pás de deux-k csopor­tok erőteljesen kidolgozott és felépített emsemble-ok soroza­ta* kaptuk, melyeket az intar- pretátorok virtuozitása izzított át ROSSINI „NYITÁNYBA zárta az est műsorát. A Serpi­ramis nyitány pompás zeneka­ri előjáték, ragyogó dallamok­kal. Életszeretet, vidámság árad belőle. A nyitány kiváló záróakkorddá vált ezen a ba­lett-esten. Eck humora és pa­rodizáló kedve kifinomult szik rázó ötletek láncolatát adta Rengeteg táncos ötlettel, moz­gékony kis szellemmel csúfol­ta ki a klasszikus tánc modo­rosságait, megszokott formáit. Invenciózusan vezette végig az egész mű folyamatát. A tán­cosok, Esztergályos Cecíliával az élen patetikus telítettség­gel, precíz mozgással nyújtot­tak élményt. A koreográfia eb­ben a szatírában végig friss, mindig újat adott. Az Első Magyar Nemeskgnári Tenyésztők Országos Egyesülete fennállásának 60. évfordulója alkalmából nemzetközi kanári- versenyt és -kiállítást rendez Budapesten december 21 és 26 között. A tenyésztők négytagú együtteseket állítanak össze a, versenyre és ezekkel mindennap tartanak énekpróbákat. 4 hang alapján kiválogatott madarakat ez idő alatt különös gonddal etetik, mivel a hang minősége a tápláléktól is függ. Czunyi József, az egyesület főtitkára magnetofonszalagra rög­zít egy-egy jól sikerült „zenekari” próbát a fiatal tenyésztők oktatása céljából — A JÓ TERMÉS és a jő munka következményeként a drávaszerdahelyi tsz-ben hu­szonnyolc forint hetven fillér helyett előreláthatólag 30 fo­rintot fizetnek egy-egy mun­kaegység után. — A VARSÓI FŐVÁROSI KULTÜRHÁZBAN csütörtök este emlékünnepélyt rendez­tek József Attila halálának 25. évfordulója alkalmából. Utón — útfélen Karácsony előtti hangulatok KONFLIKTUS A PULTNÁL A pécsi Kossuth La jós utca egész nap forgalmas volt. de es­te hatkor olyan zsú­foltság keletkezett, hogy alig lehetett köz lekedni. Az Állami Áruház ruházati osztályán egy 16 éves lány fürdő­köpenyt próbált. Nagy na.k találta és egv ki­sebbet kért. Megkap­ta. Az viszont nem ment fel rá. Szűk volt az ujja. Az „eladó­lány” — vagyis az a szép szőke elárusító- nő. aki udvariasan igyekezett viselkedni, elvesztette a türel­mét, amikor már a ti­zedik füdőköpenyt próbálta fel az igé­nyes vásárló. Egészen elvörösödött az arca, de még mindig tür­tőztette magát, nem robbant ki. Odaállt a pulthoz egv pöttöm legónyke és felmutatott a lány­ra. —• Nézd anyű. má- lyen dagadt ez a lány! A többi vásárló mosolygott, anyu eré­lyesen elrántotta a pulttól szemtelen fi­acskáját és kétszer rávert a fenekére. — Rögtön kizavar­lak az üzletből, ha szemtetenkedsz — mondta a két ütés után figyelmeztetőül. A legénvke kihúzta magát, körülnézett a forgatagban és öntu­datosan kijelentette: — Ne verekedj 1 Tudhatod, hogy jön a karácsony! Az elárusítónő rob­banásig feszült mérge is elpárolgott a kis hős láttán és nevetni kezdett. A gyerek odanézett, megvakar­ta a halántékát, ki­tette a jobblábát, dob bántott vele és ezt mondta: — Anyu megver, te meg kinevetsz! Les­hetitek. hogv kaptok tö’.em valamit kará­csonyra! PÁRBESZÉD az UJ HÁZ ELŐTT — Hatvanöt éves vagyok, annyi széni; — mondja Schielt Bé la bácsi, a Petrezse­lyem utca tőzsgyöke- res lakója, aki éppen ma költözködik új la­kásába fiadhoz, a fris­sen épült családi ház­ba. — Hatvanöt év az még nem életkor! — mondom Béla bácsi­nak, — különösen egy kovácsmestemek nem. Erős, izmos még ma is, kár volt nyug­díjba. mennie. — Könnyen be­szélsz te, — felel az öreg kedvesen — te, a irtodéra kor embere vagy. Téged tönkre­tesz a cigaretta meg a feketekávé, az éj­szakázás meg a haj­sza. — Hát magát meg éppen ezek a dolgok tették erőssé — mon­dom cinikusain, mert tudom,hogy Béla bácsi már akkor is fekete­kávét ivott, amikor az még luxuscikk volt és drága is. Pi­pázott 17 éves korá­tól, ma is erősen szív­ja, sokat járt bálba is legénykorában — s mindezek mellett na­gyon sokat dolgozott. — Te, komám csak ne azonosíts, légyszí­ves — felel vissza éré lyesen Béla bácsi. — Az én koromban a fekete nem volit olyan erős. mint ma. A do­hány jobb volt, de drága, a munka pedig sok volt és nehéz. Csak a karácsonyes­ték voltak szépek. — Milyenek vol­tak? — Olyanok, mint ma. Ugyanúgy volt gyertya, banán, na­rancs, szaloncukor, csillagszóró, mint ma. A szent éneket akkor se szerettem, most se. Félrevezeti, becsapja az embert. Viszont karácsonykor ismer­tem meg azt a fekete­szemű lányt, akit fe­leségül vettem. Rákacsint az as­szonyra, magához húz za, megcsókolja a homlokát. — Igaz. asszbíiy? — kérdezi. A feleség nem fe­lel, lesüti a szemét, mintha csak ma kez­dene udvarolni neki Béla bácsi. — Látod, nem felé! — mondja az öreg — még ma is boldog, hogy velem élhet! De erre már meg­szólal Zsófia néni is imigyen: — Te vén huncut! Te vén huncut! Ne bolondoz máét KÖZLEKEDÉS Az autóbusz elvitte a karácsonyfa hegyét. A fiatalasszonv pa­naszos hangon mutat­ta a férjének. — Nézd, milyen csonka lett! A fene egye meg ezt a ronda buszt, ez mindig kárt csinál! — Ne mérgelődj ki csikém — mondja a férj higgadtan — úgyis a tetejébe te­szem azt a csúcsíves ezüst díszt. — Akkor is! — csat tan fel az asszony — nézd, mennyivel rö- videbb lett! — Na és? Az nem baj — mondja a férj. — Nem baj, nem baj — zsörtölődik az asszony — neked sem mi se baj. mintha lop nád a pénzt! Leg­alább négy forinttal olcsóbban vehettünk volna egy rövidebbet. S akkor a busz se vit­te volna el a hegyét. ... Nem figyeltem tovább a beszélgetést. Lehet, hogy nem is folytatták. Arról vi­szont szentül meg va­gyok győződve, hogy az ifjú férj még szí­vesen megmagyaráz­ta volna asszonykájá­nak azt is, hogy ha ilyen bátran szalad­gál át másklor is az úttesten, a fejét is le- viheti a busz, —csak arra gondolt, hogy minek összeveszni a szeretet ünnepe előtt? Arra ráérnek majd karácsony napján. G». K. — A GÖRÖSGALI ÁLLA­MI GAZDASÁG negyed mil­lió tenyésztojást szállít a pé­csi baromfikeltetőnek a ja­nuár elején meginduló kelte­téshez. — A MEGYE MINDEN 100 dolgozónál többet foglalkoz­tató üzemében társadalmi bí­róságot választanak január 20-ig. — VÍZGYŰJTŐ TAR­TÁLYT építenek a somberek! tsz-ben. Ha elkészül, a sertés- ólakba vízvezetékeket sze­relnek a sertések vízellátásá­nak megkönnyítésére. — 1963-BAN 63 ÜJ LA­KÁST építenek a tsz-ekben a szakemberek részére. Ezen kívül több ház vásárlására is biztosítanak pénzt. — 120 HALLGATÓ TA­NUL jelenleg a Baranya me­gyei pártiskolán, főleg mező- gazdasági szakemberek, tsz- vezetők és párttitkárok. — JÉGPÁLYÁT LÉTESÍ­TETTEK a pécsi Egyetem ut­cai iskola udvarában a ta­nulók részére. Ha az idő lehe­tővé teszi a téli szünetben nagyszerű szórakozásra nyí­lik lehetőségük a tanulóknak. — CSAKNEM 100 MÉTE­RES szakadékba zuhant egy 36 utast szállító autóbusz Bo­gotától mintegy 25 kilométer­re. Az utasok közül — az első jelentések szerint — 8 életét vesztette. — A KARÁCSONYI ÜN­NEPEKRE ötezer, egyenként 5 kilós súlyú hízott pulykát értékesít a kétujfalusi tsz. — AZ ÁLLAMI BIZTOSÍ­TÓ ebben az évben több mint 7 millió forintot fizetett ki a tsz-eknek az állatkárok meg­térítéséért. — JÓL SIKERÜLT a hi­dasi tsz gyümölcstelepítése. A szövetkezetben a dión, cse­resznyén és meggyen kívül málnát is telepítettek. — A MALOMIPARI ÉS TERMÉNYFORGALMÍ VÁL LALAT jövőre takarmány táplerakatokat létesít a me­gye több pontján. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása sze­rint az 51. játékhéten a Veszp­rémben megtartott lottósorso­láson a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 18, 25, 27, 34 51 BALETTEST 196 3. Modern táncművészet magaslatán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom