Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-22 / 299. szám

19«*. DECEMBER **. NAPLÓ 3 Jobban ki kell használni megyénk gépiparának kapacitását! Új kemenceblokk a Kok Jövőre fejeződik be a Kokszművek 53 millió forintos rekonstrukciója Az MSZMP Központi Bizott­sága 1962. június 26—29-d ülé­sén megtárgyalta a gépipar helyzetét és meghatározta to­vábbfejlesztésének legfonto­sabb feladatait. A Központi Bizottság határozatát követve a megyei pártbizottság kibőví­tett ülésén feldolgozta és meg­vitatta megyénk gépiparfej- lesztési feladatait. Ezután az érdekelt üzemek és vállalatok is megtárgyalták a határozatot. A Központi Bizottság júniusi határozatának nagy jelentősé­get tulajdonítottunk, és tulaj­donítunk, mert tudatában va­gyunk annak, hogy A GÉPIPAR FEJLESZTÉSE megyénk számára is kulcskér­dés, noha a gépipar termelése aránylag kis volumenű. Ellen­ben a tevékenysége komolyan befolyásolja az ipari vállalatok előrehaladását, mind az új gé­pek és berendezések előállítá­sával, mind a meglévő beren­dezések karbantartásával, fej­lesztésével. A fentiek figyelembevételé­ve, megállapíthatjuk, nem le­het közömbös megyénk gép­ipar' tevékenységiének alaku­lása. A Központi Bizottság ha­tározatának az a megállapítá­sa, hogy a gépipar nem hasz­nálja ki az adott lehetősége­ket, hogy a termelékenység alacsony, hogy sok esetben gá­tolja a népgazdaság további fejlődését, mindez megyénk gépipari tevékenységére is vo­natkozik. Még annak ellenére is. hogy a határozat megjele­nése óta bizonyos mértekig elő­rehaladást értünk eL Megyénkben a Sopiana Gép­gyár lenne hivatott elsősorban arra, hogy korszerű, automati­kus élelmiszeripari, főleg hús­ipari gépeket gyártson. Ezzel kapcsolatban az a megállapí­tásunk, hogy a gyár kollek­tívája ennek érdekében komoly erőfeszítéseket tett az utóbbi két év alatt, de különösen a határozat megjelenése óta. Azonban, — és ez természetes — még mindig problémákkal küzd. A problémák lényege az, hogy a profiljának gerincét két új konstrukciójú gépsorozat ké pezi. Mégpedig az univerzális húsautomata, és a folyama­tos hústölitőgép. /- ’• uni­verzális húsautomata proto­típusa már 1960-ban el­készült. jóváhagyása azonban csak 1961. június végéin tör­tént meg, de ez is csak gépé­szeti vonatkozásban, miután a technológiai kísérletek tovább folytatódtak. E késedelemhez hozzájárult az is, hogy a ter­vezőktől kapott rajzokon még igen sok változtatást kellett végrehajtani. Ezért az első 10 darabos szériának 1961. szep­temberére kellett volna elké­szülni, s a valóságban áthúzó­dott az idei esztendőre is. A nevezett gépre a Komplex 60 darabos megrendelést adott, azonban a gépek tökéletlensé­ge miatt a megrendelést visz- szavonták. Az első 25 folyamatos hús- töltőgépet, amelynek 1961-ben kellett volna elkészülnie, 1962. áprilisában csomagolták, de csak az elmúlt napokban szál­lító' iák el. Nehézséget jelentett a válla­lat számára az is, hogy köz­ben kenyérgyári berendezések gyártására kapott megbízatást, amit utólag visszavontak. Ily- módon vissza kellett térniük a régebbi géptípus gyártására, hogy termelés; elmaradásukat csökkenthessék, noha emellett a piackeresés gondja is a gyár vezetőire hárult. Ezek a jelen­ségek korszerűtlenné tették a gyár termelését, ami hozzájá­rult ahhoz, hogy ez év szep­temberében a tervet tíz száza­lékkal csökkentsék a felsőbb hatóságok, és a csökkentett tervnek is csak 71 százalékát teljesítsék az első háromnegyed év során. Komoly problémákkal küzd A MOHÁCSI GÉPGYÁR is. Ez évben fejeződött be ön­tödéjük bővítése, s így az 1800 tonna/év. öntőkapacitása, 3000 tonna/évre bővült. A bővítésre nem volt különösebb szükség, mert régebben sem volt kihasz­nálva az öntöde kapacitása és jelenleg sincs. A KGM mind­össze csak 1500 tonna öntvény­re adott megrendelést, ami még a bővítés előtti kapacitást sem tölti ki. E két vállalat példája bizo­nyítja, hogy a gépipari válla­latok profilja még ma is kiala­kulatlan, és a kapacitásuk sincs kihasználva, noha egy sor ipari vállalat azért nem tud gyorsabban előrehaladni, mert a gépipar a rendeléseket vagy el sem fogadja, vagy pedig nem vállalja a szállítást a kívánt határidőre. Ezért indokolt vol­na, a gépipari feladatok telje­sítése érdekében nagyobb súlyt helyezni legalább a kisebb vál­lalatok munksaellátására, hogy ezzel is biztosítsák a gépipar előtt álló feladatok valóravál- tását, AZ ÜZEM­ÉÉ MUNKASZERVEZÉS sem kielégítő, annak ellenére, hogy a pártbizottságok ezzel a problémával is sokat foglal­koznak, és sokszor hívják fel rá az illetékesek figyelmét. En­nek ellenére sem a célgépek, sem a nagy termelékenységet biztosító modern gépek sincse­nek 2, illetve 3 műszakban te­lepítve, legfeljebb szórványo­san. A szeptember havi feltevések alapján megyénk gépipari te­vékenységgel foglalkozó válla­latai 522 szerszámgéppel ren­delkeztek. Ebből 303 gépen folyt közvetlen termelő munka, 219 gépen kisegítő jellegű munka, ami 57 000 üzemórát jelent összesen, s ezenkívül 2500 üzemórát fordítottak TMK tevékenységre. Ha a szer számgépek rendelkezésére álló összes időt vesszük alapul, még ebben az esetben sem érjük el a kapacitáskihasználás 30 szá­zalékát, ez pedig nem meg­nyugtató eredmény. A Sopiana Gépgyárban, a Pécsi Fémipari Vállalatnál, a Szigetvári Kisgép Gyárban és a Vasas KTSZ-ben túlnyomó­részt csak egy műszakban üze­melnek a szerszámgépek. Köz­tük jelentős számú korszerűt­len szerszámgép is van. Eze­ket ki kellene selejtezni, hogy a szakmunkásokat termeléke­nyebb gépeken több műszak­ban lehessen telepíteni. Mivel a nagy gépipari üzem formája nem jellemző a me­gyénkre, helyes volna, ha a KGM gondoskodna arról, hogy ezdk az üzemek nagv sorozat­ban egy-egy gépalkatrész elő­állítására lennének profilíroz­va, ami nemcsak gazdaságossá­got eredményezne, hanem az üzemeket is a kapacitás jobb ki­használására kényszerítené. Az alkatrészigény legfőképpen a szerelőipari munkáknál prob­léma. és ezért sok esetben je­lentéktelen értékű , alkatrész- j hiány miatt fontos berendezé­seket nem tudnak határidőre elkészíteni. A SZERSZÁMGÉPEK kihasználatlanságát még az is e'ősegít.i, ha a fontosabb ter­mék előállításának nincsenek meg a technológiai utasításai, vagy ha megvan, nem követi ÖTT^TTOR SZRHZÓDÉ8ES DOHÁNYTERMELÉS! Magas beváltási árak! Kamatmentes előlegek! Kedvezményes áru cigaretta! Természetbeni juttatásfok! Kösse meg mielőbb 1963. évi dohány termelési szerződését! a termelésben megváltozott fel tételeket. A jól kidolgozott technológiai utasítás megmu­tatja, mit hogyan és milyen eljárással kell elkészíteni, to­vábbá hogy a nevezett termék elkészítéséhez mennyi idő szükséges. Ezt a problémát azért fontos figyelembe venni, mert a tech­nika fejlődésének mai üteme megkívánja, hogy szerszámgé­peink és berendezéseink minél jobban ki legyenek használva. Annál is inkább, mert az egyes berendezések vagy gének mi­előtt elhasználódnának, máris korszerűtlenné válnak. Márpe­dig korszerűtlen berendezések­kel nem lehet lépést tartani a mai fejlődésben. Ez a néhány gondolat is hív­ja fel az illetékesek fi,gyeimét arra. hogy a határozat végre­hajtása ne menjen feledésbe, hanem segítse elő a VIII. kong resszus határozatainak gyor­sabb és maradéktalan végre­hajtását. Kárpáti Ferenc Baranya megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője, i TEGNAP DÉLELŐTT pon­tosan tíz órakor Farkas End­re üzemrészvezető "megadta a jelt Kamenczki János cso­portvezetőnek és társainak: üríthető az új tizennégyes blokk. Az eseményre sokan gyűl­tek össze a Pécsi Kokszmű­vek udvarán: Bereczky István igazgató, Deák István főmér­nök, Malbasky Iván osztály- vezető, műszaki szakemberek, érdeklődők és Heinrich Mül­ler, az NDK-ból küldött sze­relő csoport vezetője, aki már csak a próbaüzemelést várta, hogy megkezdhesse karácsonyi szabadságát. — Különös érdekessége 9 mai napnak, hogy pontosan 28 évvel ezelőtt, 1934 decem­berében kezdett üzemelni a Pécsi Kokszművek első ke­mencéje — mondta az ürítés után Bereczky István igazgató — s hogy éppen az évfordu­lón helyezünk ismét új ke­mencéket üzembe. Bereczky István úgyszólván gj érmékként már 1934-ben a kemencéknél dolgozott, azóta megszakítás nélkül van a KokszmuveknéL Jói tudja, mi­lyen óriási erőieszileseket kö­vetelt a régi keinencemunKá- soktól, s a korábbi kemencék­nél követel még ma is a foly­tonos üzem érdekében az ál­landó szénszúrkálás, hatméte­res, 18—20 kiló súlyú vasak kall — Az új kemenceblokokli teljesen mechanizáltak, köny- nj ebb, egészségesebb és gaz­daságosabb velük a munka. A szén betöltése és a koksz ki­hordása teljesen gépesített, a kemencék körüli fizikai mun­ka minimális. A PÉCSI KOKSZMÜVEK rekonstrukciója 1958-ban kez­dődött, s erre 53 millió forin­tot biztosított a népgazdaság A rekonstrukció 1963 decem­berében fejeződik be, s ha ez megtörténik, a koksztermelés nem nő ugyan jelentősen, a gázkihozatal azonban a jelen­leginél lényegesen kedvezőbb lesz. Deák István főmérnök er­re vonatkozóan számok után kutat a Kokszmű ötéves ter­vében. Ezek a számok igazol­ják Bereczky István kijelen­téseit is: a Pécsi Kokszművek jelenlegi évi termelése 60 0Ó0 tonna koksz és 20 millió köb­méter gáz. Amikor üzembe lép valamennyi új kemence — összesen negyvenkettő — éven­te 65 ezer tonna kokszot és 26.5 millió köbméter gázt fog­nak termelni. Malbasky Iván osztályveze­tő lelkendezve nyit be a fő­mérnökhöz, kezében nagy da­rab koksz: — Ide nézz! Ez az első da­rab az új kemencéből! A főmérnök nézi a mintát és túlságosan szépnek találja — Ez amolyan „orooagan da” koksz — mondja móká­sam, noha tudja, ilyenkor nem szokás kiválasztani a legszebb uarabot. Ez a „minta'" szex .ír­re is és a kémén cekne, -Jí- gozok szerint is gyonjöi.- -a- uáiyszerű, és a mi fülűéi.ek kissé mulatságosán hang - „olyan, mint a karfiol Kamenczki János é. .úun­katársai is elégedettek -lá­gyon is szépnek találjál- «iái napot. — Hogyne — bizonyítja ..a menczki János —, tizenké . dolgozom itt a P—7-es mencéknél. öt évem van .ég j a nyugdíjig. Azt hittem öt I kemény év lesz ez. És must | kiderül, hogy könnyebben d öl- | gozom majd, mint eddig jár­mikor. Német szerelő kollé­gánk eddig a legjob kát mondta ezekről a kemer. ék­ről, most magunk is meggvő ződhettünk. hogy igaza van. Az új, tizennégyes blokknak elkészült a „menetrendje’. Ti­zennégy óránként ürítik és töl­tik. Most még mindenki tud mondani valami szépet és jót az új kemencéről. Előnye, — mondják többen is —, hogy eddig csak különleges szén­keveréket tudtak használni a* új kemencében azonban ala­csonyabb értékű szenek is fel- használhatók. Veszélytelen eba lett a munka, és főleg korín nyebb. Lehet, hogy huszonnyolc r» múlva újabb kokszolókén a- cét avatnak a Pécsi Koksz--ő- ben, s a mostani korsz“”""e úgy néznek majd, mint a" r tegnap pillantottak fel a tv a kások, műszakiak az vvv cemberében avatottra. — ÖREG, elavult szege. Amint az új kemencebk ét minden kamrája üzeme -it kezűi, ezt majd kikapcsoljuk és lebontjuk innen. (H. M.i A Fogtechnikai Vállalatnál most készül egy különleges fúró­berendezés prototípusa, amely percenként 300 ezres fordulat­számmal működik, ellentétben az eddig alkalmazott 4 ezres jordulatszámmal. A nagy fordulatszám eredményeként a fizi­kai fájdalom teljesen megszűnik. A fúrót víz és levegő keve­réke hűti. Németh Béla műszerész szereli a fúrógép forgo- lamellás kompresszorát ötven mezőgazdasági szak­mérnök kapott pénteken dél­után diplomát az Agrártudo­mányi Egyebem mezőgazda- ségtudományi karán. A nap­Növelik a tejtermelést a sellyei járásban Mintatehenészetek — Az első ered mént A járások közötti versenyben a sellyei járás igen szép ered­ményeket ért el ebben az év­ben. Amire még soha nem volt példa, a búza-termésátlagot például a tavalyi 8,3 mázsáról 11 mázsa fölé emelték. Szép si­kereket értek el a járás tsz-ei a sertés- és baromfitenyésztés­ben. Egy dologban azonban, mint mindig, most is lemaradt a sellyei járás, és ez a tejter­melés. Évek óta nem tudják tel jesíteni tervüket. A járás szakvezetői most el­határozták, hogy változtatnak ezen az áldatlan helyzeten. Ami nem könnyű feladat, hi­szen ebben a járásban nincs tradíciója a belterjes szarvas­marhatenyésztésnek. Valami­kor itt a teheneket is igázták, s a szarvas jószág egyetlen ta­karmánya a legelő volt. Az or­mánsági rideg parlagi marha nyomókban — egy-egy háztáji gazdaságban — még most is megtalálható, a közös állomány zömét azonban a termelőszö­vetkezetek a TEGI segítségével már átcserélték jó minőségű magyartarka fajtára. A tejter­melés mégsem növekedett, mert a sellyei járás közös gaz­daságéiban ma még nincs be­csülete a tehenészetnek. Ha van is takarmány — és az idén tényleg van — sertésekkel, lo­vakkal. baromfival, illetve hí­zómarhával etetik fel, s a tehe­nek kukoricaszáron tengődnek. Az állatgondozók és sok helyen a vezetők részéről is hiányzik a gondoskodás, sőt a szakértelem is. A zalátai tsz-ben például két naponként fejték a tehene­ket és csodálkoztak, hogy ala­csony a fejési átlag. Ilyen körülmények között valóban nyűg, teher a tehené­szet, ráfizetéses a tejtermelés. Ezen kíván most segíteni a já­rási tanács szakgárdája, egy­részt úgy, hogy új, az eddiginél ösztönzőbb premizálási mód­szert dolgoznak ki az állatgon­dozók és a szarvasmarhate­nyésztésben érdekelt szakem­berek részére. A marhahízla- lással eddig sem volt baj, hisz a havi súlygyarapodás átlag­ban 30 kilón felül van. A te­hénállomány azonban az el­múlt évi 1800 darabbal szem­ben 1400-ra csökkent a járás­ban, s már maga a tény is sú­lyosan érintette a tejtermelést. Az ösztönzőbb premizálási for­mák bevezetése mellett, más módokon is igyekeznek a sely- lyei járásban felvirágoztatni a közös tehenészeteket, növelni a tejtermelést. A járás öt termelőszövetke­zetének lelkes és hozzáértő ve­zetői vállalták, hogy minta te­henészetet létesítenek, illetve rövid időn belül egy olyan szintre emelik a tehenészetet és borjúnevelést, amely már például szolgálhat a többi tsz számára. Ebben az öt tsz-ben már meg is tették a előkészü­leteket. Elegendő takarmányt tároltak a tehenek számára, s jó takarmányszabványok elké­szítésével, állandó ellenőrzéssel biztosítják, hogy a tehenek meg is kapják a részükre tá­rolt takarmányt. Az öt közül az egyik tsz-ben, Baranyahídvégen a közelmúlt­ban a tsz szakemberei két tel­jes napot töltöttek el a tehené­szetben, s a hajnali etetéstől a fejesen keresztül egészen késő estig bemutatták a gondozók­nak, hogyan kell szakszerűen etetni, gondozni az állatokat. A gyakorlati bemutatónak igen gyors eredménye volt, mert en­nek hatására a baranyahídvégi tsz tehenészetében egyik nap­ról a másikra fél literrel nőtt a fejési átlag. A baranyahídvégi példa is mutatja, hogy a szakvezetők is sokat tehetnek a jelenlegi ál­lapotok megjavításáért. Ki-ki a _ mag tsz-ében szép szóval, példamutatással, meggyőzés­sel segíthet felszámolni a ma­radi nézeteket és ellenszenvet a tehenészet fenntartása iránt, ami ma még fő akadályozója a sellyei járásban a szarvasmar­hatenyésztés felvirágoztatásá­nak: pali tagozaton egy, a levele­ző tagozaton két esztendeig tanultaik, s most mint öntözé sí, növényvédelmi és tejgaz­dasági-tejipari specialisták folytatják munkájukat. A mezőgazdasági szakigaz­gatásnak és a specializálódó nagyüzemeknek mind több olyan szakemberre van szük­ségük, akik alapos elméiét: felkészültség birtokában kor­szerű színvonalon képesek a gazdálkodás egy-egy ágá -án irányítására. Ezért a jőve H- elején — a 88 másodéve. lett —, 260—280 agrármérnök szakosított továbbképzéséi kéz dik meg az Agrártudományi Egyetemen. A termelés fejlő­désének, differenciálódásának megfelelően növelik a szakok számát is. 1963-ban a napnak és a levelező tagozaton " :• zésd, takarmánygazdálV ' -1. talajtani-agrokémiai. védelmi, baromfitenyésztés- haltenyésztési és üzem da- sági szakmérnököket képez­nek. A felvett hallgatók -ö- zött szép számmal vannak tér melőszövetkezeti szakemberek is, főleg az üzemgazdasági sz; - kon, ahol a korszerű szocislv ta nagyüzemek megszervezésc- nek és iránvításának elméleti alapjait sajátítják el A Ziperaovszky Károly Gépipart Technikum igazgatósága közli, hogy az 196S—64 tanévben a felső­fokú technikumi esti tagozaton u következő szakokat indítja: I..V- erőgépész, 2. automatika, S. vlüa- mosgépek. A felvételre jelentke­zőknek matematikából, fizikából és rajzból — továbbá, ha nem rendel­keznek középiskolai érettségi bizo­nyítvánnyal —, magyar nyelv és Irodalomból is felvételi vizsgát kell tenniök. A felvételi vizsga sikere érdekében a technikum előkészítő tanfolyamot szervez, melyre a je­lentkezéseket az igazgatósáson kapható űrlapon dec. Sl-ig kell be­adni a technikumban (48-as tér 2.). A tanfolyam tartama 1963. janu­ár 15—Június 25-ig, heti 2 alka­lommal, az esti órákban. Részvé­teli díj 458 torint. érdeklődni sze- BáayöKa Vtac? a-n-es teleíoar«. Ölvén raezö«a/rt; sá <i s?akm:rnök' pof okleve.el a/ ajjiindumányi egyetemen Jövőre 350 agrár-specialistát képeznek Fogfúrás — fájdalom nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom