Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

6 MAS*I.O 1962. NOVEMBER 11. Hallózás Hálóing álmatlanoknak New Yorkiban különleges há­lói ngeket hoztak forgalomba álmatlanok részére. Az ing vásznát olyan anyaggal itatták át amelynek illata álmosságot kelt Sztrájkoló papok Indiából érkezett a nem min­dennapi hír, hogy Kasmírban 250 pap sztrájkba lépett. A sztrájkoló papok magasabb fi­zetést követelnek; azt akarják, hogy javadalmazásukat a tiszt­viselőkével hozzák összhangba. Rádiós rendőrkutyák Az NSZK-ban a rend őr ku­tyák nyakában parányi rádió- készülék van, amely távolból is közvetíti számúikra gazdá­juk parancsait. Meghalt Tarzan majma Johnny Weissmüller, a film- történet első Tarzanja valaha * híres „Skippy” nevű majom­mal játszott együtt. A majom az elmúlt napokban halt meg aggkori végelgyengülésben, 34 éves korában. Bebalzsamozott testét a hollywoodi filmtörté­neti múzeumban helyezték el. De Sica új filmje Vittorio de Sica legújabb, a j,Tegnap, ma és holnap” című filmjének Sophia Loren és Marcello Mastroianni lesznek a főszereplői. A film három részből áll: az első húsz évvel ezelőtt a második ma, a har­madik húsz év múlva játszó­dik. A forgatást decemberben kezdik el Szicíliában, majd Nápolyban. Elektronikus vonósnégyes Münchenben előadásra ke­rült egy vonósnégyes, amt.'.y- nek szerzője elektronikus gép. Etj Dürrenmatt-darab Minz Frederick Dürrenmatt eddigi darabjait, legújabb szín művét is a Zürcher Schauspiel- j haus fogja bemutatni. Az új j Dürrenmatt-darab címe „Her- I kules és Augiász istállója”. | Katonai szerződés az Egyesült Uráli Köztársaság és Jemen között A jemeni kormányküldöttség; tagjainak látogatása Malinovsxkij marsatlnál Tizenhét éves a DÍVSZ Kairó. A Közép-Keleti hírügynök­ség jelentése szerint az Egye­sült Arab Köztársaság és Je­men közös katonai védelmi szerződést írt alá szombaton Szanaaban, A szerződést Jemen részéről Szalal tábornok, köztársasági elnök, az Egyesült Arab Köz­társaság részéről Anvar Szá­dot, az ÉAK Elnöki Tanácsá­nak tagja írta alá, Moszkva. A jemeni kormányküldött­ség tagjai, akik — mint isme­retes — pénteken érkeztek a szovjet fővárosba, szombaton látogatást tettek Malinovszkij marsall honvédelmi miniszter­nél. A küldöttség tagjait Al Akva, a Jemeni Arab Köztár­saság moszkvai ideiglenes ügy­vivője kísérte Szovjet részről a megbeszé­lésen Grecsko és Zaharov marsaitok és más hivatalos sze mély iségek is részt vettek. Később MaUnovszkij marsall ebédet adott a küldöttség tag­jai tiszteletére Szanaa. Szálai jemeni elnök újon­cok előtt beszédet mondott. Azzal vádolta Angliát, hogy gyarmatainak és protektorátu­sainak területéről betolakodó­kat küld Jemenbe a köztársa­sági rendszer megdöntésére. Ezeket a betolakodókat azon­ban — mondotta Szalal — a jemeni katonai erők szétver­ték. Az elnök végül ezeket mon­dotta: „Felszólítom összes test­véreinket, akik a megszállva tartott déli területeken élnek, készüljenek fel a forradalom­ra és csatlakozzanak a harc­hoz, amelyet a gyarmati rend­szer ellen fogunk indítani. — Déli testvéreinknek követniük kell északi testvéreik példá­ját”. A DPA jelenti: Szíria, Lába- I non és Szudán elnöke pénte- ; ken feSmást intézett a bar- colé felekhez, s felszólítja Siket vessenek véget a vérontásnak. Az Al Hajat című besruti lap pénteki számában vezércikk­ben írja: Az arab történelem­ben hosszabb idő óta először fordult élő, hogy testvérhábo- j rú robbant ki, amelyben arab kéz ont arab vért. * Ä Reuter hírügynökség Je­men északi részéből keltezett jelentése szerint Badr Imám, akit a köztársasági felkelés , megfosztott, trónjától és aki- 1 nek egy időben halálhírét köl­tötték, megjelent a külföldi tu­dósi tők dóit és kijelentette, hogy az országot „az egyipto­miak temetőjévé fogja változ­tatni”. Míg Badr imám megjelent a sajtó képviselői előtt, egy kai­rói lap arról számol be, hogy Hasszán herceg, aki közvetle­nül a köztársasági forradalom kitörése után a királypárti erők éléire állt, belehalt a harcokban szerzett sérülései­be. A DÍVSZ sajtószolgálata görög, román, magyar és argen­tin munkatársainak megbeszélése. „Olyan botrány, amilyenre az NSZK fennállása óta még nem volt példa“ Egyre tovább gyár űznek a Spiegel-ügy által felvert hullámok Bonnban Q BKP Vili. kongresszusán résztvevő magyar párikiildöitség tagjainak látogatásai Nemes Dezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Bol­gár Kommunista Párt VIII. kongresszusán résztvevő ma­gyar pártküldöttség vezetője szombaton délelőtt látogatást tett a Szófiától 18 kilométerre épülő kremikovci kohászati kombinátban. A kombinát épí­tői és dolgozói nagy szeretet­tel és ünnepléssel fogadták a magyar testvérpárt képviselő­jét. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője j szombaton délelőtt egy Szófia i melletti termelőszövetkezetbe | látogatott el, megismerkedett a szövetkezet munkájával, ter­melési eredményeivel. „Bonnban az összetört cse­repek és a bizalmatlanság he­gye tornyosodon fel" — írja szombaton a Neue Rhein­Zeitunk. — „A szövetségi köz­társaságnak nevezett állami testben régóta felhalmozódott politikai genny kitöréséről van szó” — így jellemzi a Frankfurter Rundschau fő- szerkesztője az elmúlt napok eseményeit, azt a tényt, hogy Srtauss hadügyminiszter hosz- szas tagadás, majd pedig gya- nútlanságot színlelő köntör­falazás után, végül is kényte­len volt bevallani — korábbi nyilatkozataitól ellentétben —, hogy igenis köze van a Spie- peZ-ügyhöz, hiszen személy szerint ő adott telefonutasítást —a törvényes formák megsér­tésével — Ahler szerkesztő spanyolországi letartóztatásá­ra. Strauss pénteken a Bundes­tagban még mentegetőzni pró­bált, illetve azzal igyekezett csökkenteni a tény beismeré­sének jelentőségét, hogy azt állította, ő csupán „tájékoz­tatta” a madridi katonai atta­sét arról, hogy Ahler ellen Népszavazás Franciaországban FRANCIAORSZÁG nemzet- gyűlése választások előtt áll és ezért fokozott érdeklődésre tarthat számot a legutóbbi 1962. október 28-án tartott népszavazás elemzése. A szavazóknak ,,igen”-nel, vagy „nem”-mel kellett felei­vé De Gaulle köztársasági el­nök által feltett kérdésre: népszavazás útján kívánják-e a jövőben megválasztani a Francia Köztársaság elnökét. A látszólag demokratikus kérdés mögött valójában De Gaulle tábornok személyi dik­tatúrára való törekvése húzó­dott meg. A népszavazás ered­ményét mellékelt térképeink közül a felső térkép megyei bontásban illusztrálja. Franciaország 90 megyéje (départementje) közül 14-ben a leadott szavazatok több mint 50 %-a nem-mel utasította el De Gaulle tábornoknak az al­kotmány módosítására irányu­ló javaslatát. A nemmel sza­vazó 14 megye közül 13 Dél- Franciaországban, 1 Közép- Franciaor szagban fekszik a délfrancia parasztság és Mar­seille ipari körzet forradalmi hagyományainak megfelelően (lásd: térképünkön a feketével ábrázolt megyéket) 8, főként szintén dél- és közép-francia megyében a leadott „nem” szavazatok aránya 48—50% között volt, és ismét kialakult a Toulouse—Lyon—Marseille közötti radikális félkörnek, a francia választások történeté­ben jól ismert „ívnek” jelen­tős része. Az összes leadott szavazatok közül 7,9 millió, azaz 38,2% volt a „nem” szavazatok szá­ma. A népszavazáson leadott 20,7 millió érvényes szavazat közül 61,7%, azaz 12,8 millió szavazó De Gaulle tábornok kérdésére „igen”-nel válaszolt. E relatív többség megszerzé­séhez különösen Bretagne, Normandia és Vendée hagyo­mányosan jobboldali beállí­tottságú nagyparasztságának, a félig német ajkú Elzásznak és Lotharingiának (De Gaulle Haute-Mame megyében lakik) továbbá az északi határme­gyéknek Lille körzetével De Gaulle szülőföldjének „igei­jei járultak hozzá jelentős mértékben (lásd: térképünkön a fehér színnel jelölt megyé­ket). A népszavazáson elnyert 61.7%-os szavazati arány azonban korántsem fejezi ki a francia nép válaszát De Gaulle alkotmánymódosító kérdésére. A szavazásra jo­gosultak kerek 23%-a ugyan­is nem vett részt a szavazá­son. Amint felső térképünkön a pontokkal jelölt 41 megye mutatja, az „igen” szavazatok aránya ezekben a megyékben a szavazásra jogosultakat is számításba véve, nem éri el az ötven százalékot. A szava­zást kojkottáló 6,2 milliós tá­bort is figyelembe véve orszá­gos viszonylatban az „igen” szavazatok aránya 46.6% volt, azaz De Gaulle törekvéseit a francia nép kisebbsége támo­gatja csupán. Figyelemre méltó tény to­vábbá, hogy az 1958-as nép­szavazáshoz viszonyítva Fran­ciaország valamennyi megyé­jében csökkent az „igen” sza­vazatok aránya. Mellékelt al­só térkévünkön. megyei bon­tásban ábrázoltuk az „igen” szavazatok százalékos csökke­nését. Franciaország 90 me­gyéje közül az 1958-as szava­záshoz viszonyítva. 20 megyé­ben több mint 30nn-kal, 40 mem/ében 20—30*/« között, 30 megyében pedig 20%-ig csök­kent az ..igen” szavazatok ará­nya. Legkisebb a csökkenés Elzász-Lotharingiában és Bre- tagne-ban. A leadott szavaza­tokat számítva. 1958-hoz tü- szonyítva az 1962 október 28- án lezajlott népszavazás al­kalmából De Gaulle tábornok 5 millió „igen” szavazatot vesztett. De Gaulle politikájának el­ítélését kifejező „nem” szava­zatok növekedése, és ezzel pár huzamosan az „igen” szava­zatok csökkenése azt bizo­nyítja,, hogy az ez év novem­ber 18-án és 25-én sorrakeríl- tő franciaországi parlamenti választásokon. De Gaulle tá­bornok és pártja komoly erő­próba előtt áTli elfogató parancsot adtak ki. Szombaton reggelre azonban Straussnak ez a mentegetőzé­se is összeomlott, kiderült ugyanis, hogy nem csupán „tájékoztatásról” volt szó. A spanyol belügyminisztérium ugyanis hivatalosan közölte, hogy a nyugatnémet katonai attasé Sfrauss-szal folytatott telefonbeszélgetése után azon­nal érintkezésbe lépett az ille­tékes spanyol hatóságokkal és felkérte őket Ahler letartózta­tására. Bonnban szombaton feltű­nést keltett, hogy Schröder külügyminiszter váratlanul Bonnba rendelte a madridi nyugatnémet nagykövetet, mégpedig —mint a külügymi­nisztérium szóvivője közölte — azért, hogy tisztázzák: ho­gyan volt lehetséges az, hogy a madridi katonai attasé a nagykövetség megekerülésével kapott utasítást a Spiegel-ügy. ben való eljárásra. A szolgá­lati szabályok értelmében ugyanis a hadügyminisztérium is csak a külügyminisztérium útján adhat utasításokat a ka­tonai attasénak. Schröder e lépésével — hangoztatják po­litikai megfigyelők Bonnban — tüntetőén igyekszik magát elhatárolni a Spiegel-íigytől, illetve még inkább előtérbe állítani régi vetélytársának, Straussnak „szabáytalan ma­gatartását” ez ügyben. Miután Straussnak a Spie- gel-ügyben játszott szerepe az egész világ közvéleménye eiőtt lelepleződött, politikai körök­ben egyre jobban hangsúlyoz­zák, hogy a hadügyminiszter helyzete „erkölcsileg tarthataU lanná vált”. Az SPD sajtószol­gálata Strauss azonnali lemon­dását követelte, néhány iap szerint UCD-körökben is sza­porodnak a célzások ar. hogy Strauss személye kezd kényel­metlenné válni a párt számára. A Spiegel-ügy által felv-rt hullámok és különösen az a tény, hogy a beiUgymir' er és hadügyminiszter olyan ír- nyék beismerésére kénysze­rültek, amelyeke i eey • el ezelőtt még körömszaka diáig tagadtak, rendkívül súlyos bi­zalmi válságot idézett elő Nyugat-Németországban, olyan válságot, amilyenre az NSZK fennállása óta nem volt példa. Tükröződik ez a tény a pol­gári sajtóban is, még olyan ve­zető sajtóorgánumok is, ame­lyek egyébként messzemenően támogatják a bonni kormány politikáját, most sopánkodva hangoztatják, hogy „jóvátehe­tetlen kár történt”. DCiil földi hírek NEW YORK Jólértesült ENSZ-körök sze­rint U Thant ügyvezető főtit­kár levelet intézett Csombé- hez, amelyben felszólítja a ka- tangai diktátort: november 15- ig adjon választ arra, hogy el­fogadja-e a Kongó egyesítésé­re vonatkozó U Thant-féle ter­vet és hajlandó-e véget vetni Katanga elszakítottságának. Amennyiben nem adna idő­ben választ, U Thant a kongói kérdés megvitatása céljából összehívatja a Biztonsági Ta­nácsot. BERLIN Megnyílt az V. nemzetközi dokumentum és rövidfilmhét a lipcsei Capitol moziban az NDK legnagyobb filmszínházá­ban. A fesztiválra 49 nemzet képviselői — köztük magyarok is *— érkeztek Lipcsébe. A filmhéten 32 ország 120 film­jét fogják bemutatni. PHOM PENH Kambodzsa népe pénteken ünnepelte hazája függetlenné válásának kilencedik évfordu­lóját. Ebből az alkatomból a fővárosban felavatták a füg­getlenségi emlékművet. NEW YORK A New York-i tőzsdére ér­kező ügynökök nemminden­napi eseménynek lehettek ta­núi. A börze hatalmas épülete előtt tüntetők meneteltek. Fel­iratos tábláikon a következők voltak olvashatók: „Békét aka­runk!, szüntessék meg a fegy­verkezési hajszát!” DEARBORN Leégett a Ford gyár híres autómúzeuma és kiállítóter­me a Michigan állambeli Bear- bon-n-ban. A kárt 15—16 millió dollárra becsülik. PÁRIZS Louis Aragonnak és André j Mauroisnak, a francia iroda- I lom két kimagasló alakjának „A két óriás” című közös tör- I ténelmi műve elkészült. A j kommunista Aragon a Szov- I jetunió fejlődését, a polgári | szemléletű Maurois pedig az í Egyesült Államok történetéi | írta meg. A szerzők pénteken j mutatták be a sajtó képvise- I tőinek közös alkotásuk első I bibliofil példányait, ötéves i munkájuk eredményét. „A kél | óriás”-nak rövidesen nagy pél­dányszámú, népszerű kiadása I is megjelenik. Sztrájkok Argentínában 200 000 argentin tanító 24 órás sztrájkot tartott, tiltako­zásul az állami költségvetés művelődésre előirányzott ösz- szegének csökkentése, s a ta­nítók fizetésének és nyugdíjá­nak visszatartása miatt. Jel­lemző adat, hogy míg 1930-ban a költségvetésnek 24 százalé­kát fordították művelődésre, ez évben csak 8 százaléka ju­tott erre a célra. Ugyanakkor a hadi célokra kiadott össze­gek a költségvetés 40 százalé­kát is felülmúlják. La Plata egyik hatalmas húsipari trösztjének három hónapja sztrájkoló 5000 mun­kása tüntetést rendezett. A tüntetők követelték a munka­bérek felemelését és „munká­sokat a kormányba” jelszót hangoztatták. A tüntetéshez csatlakoztak más1 vállalatok dolgozói és diákok is. Utóbbi­ak feliratos táblákat emeltek magasba, amelyek Kubát él­tető jelszavakat tartalmaztak! < L i

Next

/
Oldalképek
Tartalom