Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

1082. NOVEMBER IE

IUAPL&

7

RyehrmBvelő szolgálat a főiskolán

A Pécsi Tanárképző Főiskola nyelvészeti tanszéke már évek óta felvilágosításokat ad helyesírási és nyelvhelyességi kérdésekre. Amint dr. Temesi Mihály tanszékvezető tanár elmondotta, az üzemi adminisztrátoroktól a tanulókig sokan érdeklődtek egy-egy szó helyesírása felől, sőt a maguk területén kiváló eredményeket elért egyetemi tanárok és tudományos kutatók is feltettek már ilyen kérdéseket. Mivel az igények egyre nőttek, s a telefon mind sűrűbben csengett, a tanszék oktatói elhatározták, hogy szabályozzák és egyben kibővítik a közönségszolgálatot.

A szabályozás lényege az, hogy a tanszék időhöz köti a tudakozó telefonhívásokat. Értesíti mindazokat, hogy akik nyelvhelyességi kérdésekben érdeklődnek, a jövőben déli 12 óra körül hívják a tanszéket a főiskola számán, mert az egyébként igen elfoglalt nevelők közül ekkor mindig tartózkodik valaki a tanszéken. Mindez a közönségszolgálat kibővítését it jó- lenti.

Jókai a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa

Beszélgetés a 75 éves Arnold Zweiggal

ARNOLD ZWEIG, a négy német realista író november 10-ón töltötte be 75. életévét. Ebből az alkalomból fogadta Pinczésd Pált, a Magyar Távirati Iroda berlini tudósítóját és hosszan elbeszélgetett vele.

Először írói pályafutásának és emberi fejlődésének állomásai kerültek szóba.

— Kezdetben csak Mars ellen harcoltam — mondotta Arnold Zweig. — Saját első világháborús élményeim győztek meg róla, milyen nagy átka az emberiségnek a háború. „A fehér emberek nagy háborúja” című regényciklusomban — amelynek egyes köteteit, például a Grisa őrmestert és a Verdun iskoláját magyarra is lefordították — meg akartam mutatni az olvasóknak: ;,Emberek, ne őrüljetek meg még egyszer, ne kezdjetek újabb véres háborúba T

— A weimart köztársaságtól nagyon sokat vártam és reméltem. Teljes energiámmal vetettem bele magam a közéletbe, persze elsősorban a

A Janus Pannonius Múzeum évkönyve

Nemrégiben megjelent a Janus Pannonius Múzeum 1961-es évkönyve. A gazdag anyagú kötetben a múzeumban művelt valamennyi tudományág helyet kapott. Természetrajzi témával foglalkozik Gebhardt Antal: A Mecsek- hegység déli síkjának mollus- ca-faunája, Horvát A. Olivér: Anthropogén hatás a Mecsek- környék vegetációjára című tanulmánya, valamint ugyancsak Horvát A. Olivér mecseki vegetációs tanulmányainak első része. Vass Anna újabb adatokat tesz közzé a Mecsek- hegység mikroszkopikus gombaflórájáról.

A természetrajz és a régészet közötti átmenetként megtalálhatjuk az évkönyvben Bokányi Sándor tanulmányát a lengyeli kultúra állatfajairól, valamint Tóth Tibor paleoantropológiái tanulmányát. A régészetet a kötetben a nemrég elhunyt Dombay János posthumus műve, az árpádkori temetőkkel foglalkozó tanulmány második része, valamint Fülep Ferencnek Pécs egyik fontos rómaikori emlékét ismertető munkája képviseli.

kulturális életbe, hogy elősegítsem álmaimnak: egy háborútól mentes, igazán demokratikus társadalomnak a megvalósulását. Ekkor. azonban ugyancsak saját élményeim és tapasztalataim alapján egyre jobban meggyőződtem róla, hogy Mai« nem a legfőbb istenség, neki is parancsol valaki: a Mammon. Látnom kellett, hogy a Mammon parancsára miként vált álmaim országa a nácik birodalmává.

i— Már 1933-ban emigrálnom kellett, s hazámtól távol -döbbentem rá az igazságra. Sajnos — vagy éppen szerencsémre — az emigrációban tényleg idömillimo® voltam, s ekkor kezdtem e] intenzíven tanulmányozni a marxizmus klasszikusait. Azóta meggyő- ződéses marxistának vallom magam, s az is maradok holtom napjáig. Amikor kirobbant a második világháború, igyekeztem minden tőlem tel- j hetőt elkövetni, hogy elősegít- I sem a barna pesti® — a fasiz- I mus — megsemmisítését. Hai- ! fában például egyik alapítója voltam a Liga Victory nevű segélyszervezetnek, amely a harcoló Szovjetunió készére orvosi felszereléseket, egész kórház-vonatot és berendezett gyógyszertárat küldött.

— ÉLETEM nagy ajándékának tartom, hogy a második világháború befejezése óta ismét hazámban lakhatom és itthon dolgozhatom. Az a véleményem, hogy a német írókra most ugyanaz a hivatás vár, amelyet 1807 után — sajnos — elég rosszul töltőt- I tek be, amikor is jóformán '

Füzes Endre folytatja az idei évkönyvben a néprajzi osztály pásztorművészeti gyűjteményének ismertetését: a díszesen faragott és furfangos zárszerkezetű borotvatartókról közöl érdekes ismertetést. Mándoki László a busómaszkokról írt tanulmányt. Kováts Valéria a szigetvári várral és ostrommal kapcsolatos néphagyományokkal foglalkozik, Szabó Gyula az 1919—1921 közötti szerb megszállás idején Baranyában használt szükségpénzekről közöl tanulmányt. Sarkadiné Hars Éva a Modern Magyar Képtár jelenlegi kiállításának leíró jegyzékét adja közre. Papp László Dombay János munkásságát méltatja, valamint cikket közöl Három és fél év a baranyai múzeumok életéből címmel, amelyben a múzeumok tanácsi kezelésbe vétele óta eltelt idő tapasztalatairól számol be a múzeum fejlődése szempontjából.

A múzeum fényképészének, Nádor Katalinnak kitűnő felvételei teszik teljessé a Janus Pannonius Múzeum idei évkönyvét.

csak Fichtének „a német nemzethez intézett beszédei” próbálták elősegíteni egy új kor öntudatának kialakítását. Akkor úgy alakultak a dolgok, hogy a német harmadik rendet megakadályozták történelmi feladata teljesítésében, s a németség a napóleoni despo- tizmus veresége után visszatért a középkorból ittmaradt formákhoz és célokhoz.

— Ami engem illet, meggyőződésem, hogy életem egyik legbölcsebto cselekedete volt, amikor hazatértem Németországba, mégpedig a demokratikus Berlinbe, az NDK fővárosába, A világ nagy és úgy gondolom, hogy talán sokfelé szívesein is vennék, ha odaköltöznék hozzájuk. De én itt akarok élni és ameddig erőm, egészségem engedi, tovább dolgozni és a közéletben is tovább tevékenykedni, mert az a meggyőződésem, hogy a szabad német írók igazi hazája csakis a mi Német Demokratikus Köztársaságunk lehet.

Arnold Zweig ezután arról beszélt, hogy életében csak egyszer járt Magyarországon: 1915. decemberében, az első világháború alatt, mint katona.

— Ez bizony nagyon kevés mondotta Arnold Zweig. —De

ez nem azt jelenti, hogy a magyar irodalom és irodalmi élet teljesen ismeretlen előttem. Jókai Mórt szinte egyik nevelőmnek tartom, annyit olvastam tőle diákkoromban. Szerintem ő a világirodalom egyik legjelentösébb klasszikusa. Később is elég jó kapcsolataim voltak néhány magyar íróval, különösen a boldog emlékű Hatvány Lajossal, akit mindig nagyra becsültem és nagyon szerettem. A mai magyar irodalomnak, sajnos, csak azt a néhány alkotását ismerem, amelyet németre lefordítottak és kiadtak, illetve színpádon előadtak, például Mesterházi ' „A tizenegyedik parancsolat” című színdarabját.

Arnold Zweig kitüntetése

Arnold Zweiget 75. születésnapja alkalmából az NDK Államtanácsa nevében Walter Ulbricht a hazafias érdemrend arany fokozatával tüntette ki.

PÁKOLITZ ISTVÁN:

KÉT VERS

Nemzetközi gyors

Nem gubózunk be árván a külön-füstbe a végső menedékbe:

háromféle izü-zamatú a cigarettánk füstje, de egybevirágzik a kékje; a ceyloni,

a magyar, meg a német külön-gond is összefonódik lassan s kinyílt egek sugaras békéje bíztat az októberi, tavaszban.

Dresden. 1962.

A buchen waldi vendéglő előtt

Ha a módszeres embertelenség örök szégyenétől szédelegve embersége éhes-szomjasan ki támolyogsz a Golgotha kapuján, pár lépésnyire, az új vendéglőben

megebédelhetsz.------- '

Lehet, hogy könnyen-felejtő kiránduló-kedved»' nem vérzi föl a cella-sikoly-hallucináció s nem riasztanak a tányérodba néző üregesszemű láthatatlan árnyak s elapadt könnyeiktől nem érzed sósabbn3k az ételt

s nem is gondolsz a gondosan preparált emberi bőrből készült retikülre és-----sz

óval: itt meg is ebédelhetsz.

— Én majd csak vacsorázni fogok — Weimar-han..,

1962. október

Negyedmillió könyv birodalmában

A Klimó György pécsi püspök által 1774-ben állapított egyetemi könyvtárban — amely Magyarország első nyilvános, a nagyközönség számára is megnyitott könyvtára volt — a kutató is, az olvasó is sok mindenre választ találhat. A könyvtár tulajdonképpen két részből áll. A műemléki rész 35 ezer kötete — az első emelet három, hatalmas termében — Klimó György és Szepessy Ignácz pécsi püspökök hagyatéka, amelyet ere-1 eteti formájában őriznek. A másik rész a modern tudományos és szépirodalmi anyagot öleli fel — több mint 200 ezer kötetben.

— A Kltmó-amyagot Szenes-1 sy a teológiai hallgatókkal j megpróbálta katalogizálni — mondja dr. Fényes Miklós igazgató távollétében dr. Román Lászlóné, miközben belelapoz a kézzel írt, betű- és szakrendes fólió katalógus hat kötetének egyikébe. — Később is történt ilyen irányú kísérlet, de a jelenlegi katalógus nem biztos, hiszen többek között a második világháború alatt is több értékes könyv eltűnt. Éppen ezért most folyik a teljes katalogizálás.

A „hártyateremibem” megmutatja a fotoberendezést. ahol a könyvek címlapjairól készítenek filmet, majd bemutatja a harmincéves könyvtári gyakorlattal rendelkező Nyakas

Saroltát, aki roppant nagy j szakértelemmel és türelemmel j csinálja a katalogizálást. Gyak | ran, szinte megoldhatatlan fel- ■ adat elé állítja egy-egy könyv, j különösein az úgynevezett j „anonym” munkák. Bizony, ez nagyon ponlos munkát igényel, hiszen mondhatni —éveken át a tudományos kutatók ezrei veszik igénybe a pécsi egyetemi könyvtár tájékoztató szolgálatát. Ugyancsak Nyakas Sarolta gondozza, rendezgeti az intézmény Régi Magyar Könyvtárát is, amely a Magyarországon magyar szerzőktől, vagy külföldön magyar szerzőktől megjelent munkákat tartalmazza, de ide tartoznak azok a tudományos és szépirodalmi műveli is, amelyek ugyan külföldön láttak napvilágot, de magyar tár- gyúak. A könyvnyomtatás kezdetétől 1711-ig — ezt öleli fel időben a Régi Magyar Könyvtár. A mintegy 340 kötetből álló gyűjteményben ritkaság- számba menő kötetekét is lehet találni, mint például „Az adriai tengernek Syrenaia” című munkát „GroffZrini Miklósitól, amelyet 1651-ben Becsben nyomtak ki. A műben mintegy harmincöt íven a Sziget ostroma van, a többi néhány íven a költő más versei szerepelnek.

A Régi Magyar Könyvtár gondozása is a legnagyobb pontosságot követeli, hiszen a kutatók gyakran úgy keresik a

könyveket, hogy valamelyik mű „pozsonyi”, vagy „1709-es” kiadására van szükségük.

A pécsi egyetemi könyvtárnak kiterjedt kapcsolatai vannak a külföldi intézményekkel is. Elsősorban a moszkvai Tudományos Akadémia társadalomtudományi alapkönyvtárával. A két intézmény az utóbbi két évben szisztematikus csere kapcsolatot tart fenn, előre megküldik Moszkvából a jegyzékeket, amelyek alapján választani lehet. A moszkvaiak cserébe elsősorban pécsi anyagot kérnek — pécsi szerzőktől, Pécsről szóló műveket. A pécsi egyetemi könyvtárnak ugyancsak jó és bőséges kapcsolata van a romániai iasi egyetem jogi karának könyvtárával — de szinte hetente érkeznek a levelek: a hollandiai leideni egyetemi könyvtárból, vagy a helsinki egyetemi könyvtárból, vagy más intézményektől. Régi csere- kapcsolatuk van a washingtoni Kongresszusi Könyvtárral és a British Múzeummal, továbbá több német, osztrák és más nemzetiségű intézménnyel. Jellemző a „forgalomra”, hogy ez évben — idáig a pécsi egyetemi könyvtár 282 cserekanyvet, tudományos munkát kapott külföldiről. Most alakulnak a kapcsolatok Latin-Amenika országaival, elsősorban a havannai és a limai egyetem könyvtárával.

Szép, költői leírásit érdemelne ez a három, emeleti terem. Csupa áhitat, és az érdekességekből is — bizony, az ember nem elsősorban a szenzációt érzi. Azt mondják, hogy Klimó püspök az „aranyterem” könyveinek díszítéséhez másfél kiló színaranyt használtatott fel. Külön kuriózum a „hártyaterem” zsoltárkönyve, amelyet valaha lelén- cdtak, és ugyancsak a műemléki termek érdekssége az állványok tetején lévő szoborsor, amelyet az emberiség nagy gondolkodóiról készített egy pécsi faszobrás. S vajon nem kuriózum-e a könyvtörténeti kiállítás, amely értékes „ízelítőt” ad a magyar könyvtörténetről — Küldi Márk Képes Krónikájától Petőfi Sándor „A borozó” című költeményéig, amelyet 1842 május 22-én az Athenaeumban közöltek — még Petrovics Sándor műveként.

Pedig mindez eddig —amiről szó volt — az egyetemi könyvtárnak csak egyik része: a műemléki rész. A kölcsönző külön fejezetet érdemelne, ahol Bleszity Elemérné napról napra háromezer beiratkozott könyvtárt taggal, évi harmincezer látogatóval foglalkozik. Itt is — mint a műemléki osztályon — csupa pontosság, csupa figyelem* és a könyvek, a tudomány nagy- i nagy gzeretete.

A Budapest 7,áme%ijMtes Műéit

November 12-én Pécsett vendégszerepel az Állami Budapest Táncegyüttes. Pécsi bemutatkozásukat eredetileg a szabadtéri színpad júliusi műsorában hirdették, de mint az együttes propagandistájától, Mikó Miklóstól értesültünk, a nyári előadás egy váratlan és megtisztelő külföldi út miatt maradt ed.

— Az iraki kormány meghívására, forradalmuk negyedik évfordulójára voltunk hivatalosak. Négy előadást tartottunk Bagdadban az általunk felavatott hatalmas, három és félezer főnyi közönséget befogadó, modemül épített szabadtéri sizínpadon. A rendet a rendőrséggel kellett fenntartani, mert a kívül rekedt közönség betörte a kaput, csakhogy láthassa műsorunkat. ötödik előadásunkat Abdul Kerim Kasszeip jelenlétében a kormány, a hadsereg és a diplomáciai kar részére rendezték.

Mi következett az iraki út után?

— Alig értünk haza, már készültünk egy háromhetes turnéra Jugoszláviába. Előadásainkat kevés kivétellel stadionokban, szabadtéri színpadokon tartottuk. Legbüszkébbek a zágrábi fellépésünkre vagyunk. Mint a másnapi újságokból megtudtuk, első ízben a mi fellépésünkkor telt meg ass ötezres nézőterű Jégstadion. Voltunk a tengerparton, Opatáában, a pulai Colosseumban, Koperben. Részt vettünk a sarajevói, a lyublyanai i.épi táncfeszti válókon. Belgrádban s Tasmajdan stadionban két

előadást is tartottunk, maid végiglátogattuk az égés? Vajdaságot. Egyik legszebb emlékünk a Banja Luka-i várudvarra stílusosan beépuett szabadtéri színpadi szereplésünk volt.

Az együttes november 12-i fellépése a Pécsi Nemzeti Színháziban voltaképpen bemutatkozó előadásnak számít. Baranyában ugyanis mindössze Komlón és Mohácson ismerik eddig a Budapest Táncegyüttest. Ezúttal a koreográfiák igényelte nagyobb mé retű színpadok hiányában csak a Pécsi Nemzeti Színház fogadhatja műsorukat.

— A balett korszerű megújhodásának egyik bölcsője lett Pécs — mondják az együttes vezetői. — Fokozott gondossággal készül együttesünk az előadásra, hogy a pécsi közönség megismerje művészeti vezetőnk, Molnár István érdemes művész részben már klasszikusnak is nevezhető, patinas, bizonyítottan időtálló koreo- kráfiáit és legújabb műveit, melyeket Kodály és Liszt műveire alkotott.

12. számú AKÖV azonnali felvételre keres AUTÓSZERELŐKÉT, LAKATOSOKAT és SZERVIZMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Pécs, Rét utón 43. szám, II. emelet

i

k