Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

1962. NOVEMBER 1. NAPLÓ 5 w Ősszel vagy tavasszal műtrágyázzunk ? Az optimális adag — Melyek a helyes mutrágyaarányok ? Egy dolgosó 400 sertést gondos talajban. A kukorica hosszú tenyészidejű növény, s ha a nyári szárazság beköszönt, a talaj felső zónája annyira ki­szárad, hogy, ha van is benne nitrogén, a növény nedvesség hiányában képtelen felvenni. Harminc centi mélyen azon­ban még a nagy nyári száraz­ságban is van annyi nedves­ség, hogy a már akkor erős és mély gyökérzet fel tudja ven­ni a nitrogént. így az a látszó­lag fonák helyzet adódik, hogy azt a nitrogént, amit legkoráb­ban adunk a talajba, legkésőb­ben, de épp a legjobbkor, rend­szerint a szemképződés idején használja fel a növény. — Ezek szerint szükség van a tavaszi nitrogén-műtrágyázásra is? — Feltétlen. Mi ősszel a mélyszántással egyidejűleg 2 mázsa, tavasszal a kukorica vetése előtt kiegészítőként 1 mázsa, és az első kapálás előtt közvetlen a sorok mellé szin­tén 1 mázsa nitrogént jutta­tunk a talajba. A vetés előtti adag a növény kezdeti fejlődé­sét serkenti, a fejtrágyaként kiszórt adag a kukorica növe­kedésekor a szárbaszökkenést segíti, amit ősszel alaptrágya- ként adtunk, az nyáron a szá­raz időszakban a virágzást ás szemképződést segíti. Az idén kísérletképpen a virágzás ide­jén a levél- vagy permetező­trágyázást is alkalmazzuk. — Ra ősszel nem áll rendelke­zésre elegendő műtrágya, akkor mi a teendő? — Ebben az esetben csök­kenteni lehet az őszi adagot 1 mázsára, de ennyi — ha a szá­rat alászántjuk — okvetlenül szükséges. Silókukoricánál, mi­vel rövidebb tenyészidejű, el­maradhat az őszi nitrogén-; adag. Mi a silókukoricát a bei- í so körben, tehát a majorhoz közel termesztjük, s így.álta-i iában istállótrágyázott földbe j retjük. Az őszi gabonaféléknél — mivel a búza is rövid te- i részidejű és a nyári Száraz-j Felhívás Felhívjuk a termelőszövetke­zetek figyelmét, hogy megyénk területéin vetési bagolypille hernyója, — népiesen „mocs­kospajor”, „porkukac” — nagy mértékben fellépett. Erősen fertőzött a sellyei, siklósi, mo­hácsi és a szigetvári járás terü­lete. A mocskospajor a növények­ben nem válogatós, tömeges megjelenése esetén valamennyi útjába kerülő növényt fo­gyasztja, elpusztítja. Különös gondossággal figyeljék a her­nyó megjelenését az őszi veté­sekben. Amennyiben kártételt észlelnek, azonnal meg kell kezdeni a védekezést, mert a védekezés legkisebb elmulasz­tása súlyos károk okozója lehet ez év őszén és az elkö­vetkezendő 1—2 év bon. Egyben felhívjuk a községi tanácsok figyelmét, hogy a kártételt figyeljék és a véde­kezést ellenőrizzék. BAKANTA MEGYEI TANÁCS VB. mezőgazdasági osztálya A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia lajtahansági üzemegységének régi központi hizlaldáját korszerűsítették. Bevezették a vizet, önetetőket szereltek fel, s így lényegesen csökkentették a hizlalás költségeit. A modernizált hizlaldá­ban egy dolgozó 400 sertést gondoz, s lehetővé vált a takar­mány jobb értékesítése is. Eb ben az évben 14 ezer hízót adnak át az államnak. A kukoricamoly ellen Lundell — diszktilier — eke ősszel vagy tavasszal mű­trágyázzunk, ez a kérdés még szakberkekben sincs eldöntve. A két tábor közötti vita épp a napokban lángolt fel egy me­gyei szintű fórumon. „Perdön- | tőül” az ország legjobb nö- A énytermesztő állami gazdasá­gához, a Sátorhely-Bólyi Álla­mi Gazdaság szakmérnökéhez i fordultunk. — Első kérdésünkre, mikor kell a műtrágyát kiszórni, Iváncsics József így válaszolt: — Az őszi műtrágyázás alapvető. Ha az őszi műtrá­gyázást elhagyjuk és csak ta- , vasszal műtrágyázunk, száraz év esetén holdanként 5—10 I niázsával kisebb termést érünk i el kukoricából. Csapadékos év­ben a terméskiesés nem olyan szembetűnő, legfeljebb 1—2 mázsa. — Gazdaságunkban 5000— 6000 holdon kerül kukorica kukorica után. ősszel, vagyis j ilyenkor a szárat felaprítjuk! — Orkánnal — és a táblán szétfuvatjuk. majd a kukori­( izár szárazanyag mázsája­ként 0,7 kiló nitrogén műtrá­gya hatóanyagot adunk hozzá. Ha szártömeg 30 mázsa, ez 21 , káló hatóanyag, vagyis 1 má­zsa nitrogén műtrágya. Ennyi műtrágya szükséges a szár le- ; bontásához a nitriükáló bakté­riumoknak. Mi azonban ennél j többet, holdanként 2 mázsa nitrogén hatóanyagú műtrá­gyát adagolunk és ezt a szár- ral együtt a mélyszántással 25—30 centi mélyen alászánt­juk a 2 mázsa szuperfoszfáttaí és 50 kiló kálisóval egyetem- j ben, — A íosefor és kálium alapmű-: trágyák. Miért kell azonban ősz­szel, ilyen nagy adagban és ilyen mélyen atászantani a nitrogén műtrágyát is? — Miért kell ősszel? Mert ilyen mélyművelési, - mint az őszi, mélyszántás, egy évben csak egyszer végzünk és a nit­rogénnel az a célunk, hogy minél mélyebben tároljuk a A gyógyításnál hatásosabb a megelőzés Beszélgetés állatorvosokkal az őszi-téli egészségügyi problémákról — Javaslatainkat, szaktaná­csainkat mi nemcsak szóban mondjuk el, hanem az állator­vosi ellenőrző könyvbe is be­írjuk. Ezt azonban sem a tsz vezetői, sem a járási szervek nem nézik meg, nem írják alá. Pedig ha javaslatainkat job­ban figyelembe vennék, sokat lendülne a tsz-ekben az állat- egészségügy. leteken a pótvetés is hiába­való, mert a helybenmaradt kártevők ezt is megsemmisí­tik. Ha az őszi gabona nem köz­vetlenül gabona után követke­zik, akkor is számolni kell a kártétellel. Ilyenkor a pusztí­tás a táblák szélein kezdődik. Erre az eshetőségre is helyes felkészülni. Ha kártételt ész­lelünk, azonnal kezdjük meg a védekezést vagy saját* vagy növényvédő állomási géppel. | Ha a fertőzés gyengébb, akkor csalt a kártételi sávokat poroz­zuk úgy, hogy egy méter szé­lességet az egészségesből is fogjunk el. Ha erősebb a fer­tőzés,- akkor az egész táblát porozni kell 25 kiló HCH-tar- talmú porozószerrel holdan­ként. Ez a védekezés holdan­ként 171 forintba kerül, á meg­menthető termés ennél jóval többet tesz ki. Az elmúlt évi és az idei ta­vaszi száraz időjárás kedvező körülményeket teremtett A BAGOLY Pl LLÉK elszaporodásának. A bagoly­pillék különösen nagy károkat okoztak a Duna—Tisza közén és a Dunántúlon elsősorban a kukorica, a káposzta, a pap­rika-, a gabona- és a lucerna­vetésekben. Baranyában már a harmadik fejlődési stádiumú hernyók pusztítanak. Főként j az őszi keverékek és a korai I vetések vannak veszélyben. A j fiatal hernyók jól irthatok i DDT vagy Hungária DL poro- I zással, továbbá a Hungária DL 40, vagy Hungária 50 szá* zalékos permetezőszer 3—1 százalékos oldatával. Megelőző védekezésként helyes 100—150 kiló Aldrines szuperfoszfátot kiszórni a vetésre előkészített szántásra. A KUKORICAMOLY nálunk a legjelentősebb kuko­ricakártevő. Helyenként 50— 70 százalékos fertőzést is okoz­hat. Ez pedig 18—20 százalé­kos terméscsökkenéssel jár. A kukoricamoly jövő évi fertőzé­sét már most ősszel meg kell előzni. Ezért helyes, ha törés után a kukoricaszárat minél mélyebben a föld sane felett vágjuk le, A levágott szárat érdemes lesilózni, de ha nincs szükség rá, akkor se hagyjuk kint a földön. Nagyobb ter­melőüzemeinkben újabban terjedőben van a kukoricaszár helyszíni beszecskázása és őszi beszántasa. Ez a módszer egyben védekezés a kukorica­moly-hernyók ellen is. De hangsúlyozom: csak akkor, ha a szárat előzőleg szártépő gép­pel (Lundell) tökéletesen fel­aprítják és az összetépett ku­koricaszárat a táblán diszkti- lerrel megjáratják. Dr. übrizsy Gábor Kossuth-díjas, a bioló­giai tudományok dok­tora, Az állattenyésztésben az ősz] és a tél a két legveszedelme­sebb évszak. A mostoha időjá­rási viszonyok még a leggon- ; ciosabb tartási körülmények \ mellett is kiválthatják bizo­nyos állatbetegségek elterje­dését. Fokozott a veszély ott, ahol a termelőszövetkezet nem gondoskodott az állatok meg­felelő. téli elhelyezés erői. A téli \ takarmányozásra való áttérés 1 is sok veszélyt rejteget. A nagy üzemi gazdaságok őszi téli állategészségügyi problé­máiról beszélgettünk a pécsi járás négy állatorvosával. Megelőzni a betegségeket! Dr. Kecskés Rudolf, a bel- várdgyulai körzet állatorvosa: — A nagyüzemi szemlélet az állatorvosok figyelmét is egyre inkább a megelőzés felé tereli. I Nagyüzemben ugyanis, ahol sok állat van egy helyen, igen nehéz az egyedi kezelés, az ál- j lat elszigetelése. A megbetege­dések elsősorban megfelelő tartással és takarmányozással előzhetők meg. A pécsi járás­ban sem a fertőző betegségek — pestis,rorbánc, stb. — okoz­ták az utóbbi időben a sertés- , hullást, hanem az úgyneve- j zett tartási betegségek: a gyo- ! 1 .mór- és bélgyulladás, tüdő- i gyulladás, stb. Ezekkel a be­tegségekkel szemben az állat-; , orvos egymaga tehetetlen. — Csak egy példát szeretnék elmondani. A körzetemhez , tartozó egyik tsz-ben, Magyar- ■ sarlóson, tavaly egész éven át küszködtünk a gyomor- és béi- gyulladóssal, s az elhullást mégsem tudtam megállítani. Az idén tavasszal új elnököt | ] választott a tsz, aki egy hónap . leforgása alatt megoldotta a problémát. Uj gondozókat ál- ( Simít be ösztönzőbb bérezéssel. r 1 c.órte, hogy a nyári forró- \ Gazdálkodás tudományos alapon Ságban még ötször is megitat- ták a kismalacokat. Megállt, ai elhullás, s ma Sarlóson semmi probléma nincs. Óvatos takarmány- változtatás A bükkösdi körzetből dr. Ligetfalvi Ervin körállátorvos szólt a vitához. — A tsz állattenyésztőjének és az állatorvos munkája szen­tesen összefügg. Ahol 8 kiló­val választják le a malacokat, mint például Helesfán, ott ele­ve nem lehet állategészségügy­fői beszólni. Véleményem sze­rint meg kellene szabni bizo­nyos normákat, a választási súlyt mondjuk 13—14 kilóban. Csak a tenyésztési munka bi­zonyos szintjén beszélhetünk jó állategészségügyről, csakis ilyen feltételek mellett tudjuk mi, állatorvosok az állatelhul­lásokat megszüntetni. Tapasz­talatból mondhatom, hogy rossz tartási körülmények kö­zött mit sem ér a gyógyszeres kezelés. — Az ősz és a tél mindig több gondot jelent. Takarmány jelenleg van, de vigyázni kell a tárolásra. A dohos, penészes kukorica emésztőszervi bántaí- makat okozhat. — A téliesítés most már na­gyon sürget, mert bár még lappal meleg van, az éjszakák már hűvösek, s a nagy höin- gadozást különösen a fiatal ál­lat nagyon megérzi. Egyesülés vagy társulás A garéi körzetből dr. Ádám László a következőket java­solja: — Véleményem szerint min­denekelőtt el kell dönteni, hol, melyik állatfajjal érdemes vafiy «es» érdemes foglalkozni. kutatás. A termeléssel nagyon is szoros kapcsolatban, köz­vetlen a termelés szolgálatá­ban végzik vizsgálataikat a laboratórium munkatársai. Most zárult le az őszi mű­trágyázást szaktanácsadás idő­szaka. Szeptemberben, október elején a labor dolgozói talaj- vizsgálatokat végeztek az álla­mi gazdaságokban, s e munka alapján állapították meg, hogy mennyi műtrágyát kell kiszór­ni egy-egy táblára ahhoz, hogy jövőre a betervezett -búzater­mést a gazdaságok elérhessék. Az elmúlt évben bevezetett trágyázást szaktanácsadás si­kerét mutatja, hogy egyre több gazdaság kéri és használjt fel a termelésben. Most takarmányokat vizs­gálnak a laboratóriumban. A gazdaságok kérésére megálla­pítják a télre tárolt szálasta­karmányok tápanyag-, első­sorban fehérjetartalmát. Ez a munka befejezéshez közeledik. Az idei lucernaszénák fehérje- tartalma meglehetősen ala­csony, ami elsősorban a szá­razság rovására írandó. A ter­melési szakemberek feladata, hogy ezt a hiányt más takar­mányokkal pótolják. A siló­takarmányok tápanyagvizsgi• tatát télen a silók megbontása­kor, az etetés megkezdése előtt végzi el a laboratórium. Ha valamelyik gazdaság abrak­vagy tápanyagvizsgálatot kór, azt azonnal elvégzik. De a ta­laj- és takarmányvizsgálat mellett műtrágya-, növény- védöszer-, sőt borvizsgálatot is végez a laboratórium, mindig azt, amire éppen szüksége van a termelésnek. Az egyes kampányfeladatok közötti időszakban —- ilyen hónap lesz a november is — laboratórium dolgozót vissza­térhetnek fő munkájukhoz, a baranyai állami gazdaságok genetikus talajtérképének el­készítéséhez. Ez a munka a la­boratórium fennállása óta tart. A talajminták begyűjtését 1957-ben kezdték meg, s azóta több ezer mintát vizsgáltak meg. A sok aprólékos és fárad­ságos munka után az idén vég­re átadhatják az első geneti­kus talajtérképet a Sátorhely- Bólyi Állami Gazdaságnak, majd 1963-ban a szentegáti és a bogádmindszenti gazdaság­nak. , — Unó —: Hajas Ferenené laboráns a lucer■> naszéna fehérjetartalmát vizsgálja. A mezőgazdasági termelés I ciklusossága szabja meg az állami gazdaságok Felső-Ma- j lom utcai laboratóriumának j munkáját. Tudományos mun- [ ka folyik itt, de nem elvont Körzetemben Szál ári tán is és | az ócsórdi tsz-ben is megfelelő szintet ért el a sertéstenyész- j tés, a garéi tsz-ben azonban a legnagyobb küzdelmek árán sem sikerült a nagyüzemi ser­téstenyésztést kialakítani. Két- év alatt 30 koca után 7 mala-, cot nevelt fel a tsz, ami azt jelenti, hogy a malacok 99 szá­zaléka elhullott. Kéthetenként váltják egymást a gondozók, nincs nagyüzemi férőhely, s beruházást sem kap rá a tsz. — Szerintem a garéi és a hozzá hasonló tsz-eknek nem kellene hízótervet adni. Itt radikálisan kell eljárni, egy­szerűen megszüntetni, felszá­molni a sertéstenyésztést vagy úgy, hogy a tsz egyesül egy nagyobb tsz-szel, vagy pedig úgy, hogy több kis tsz társul és közösen alakítanak ki egy ! nagyüzemi sertéstelepet. Erre van már példa az ország más részeiben. Fogadják meg az állatorvos tanácsát! Dr. Kocsis József a szentlő­rinci körzetből: — Az elhullásokért az állat­I orvos éppúgy felelős, mint a tsz vezetői. Ezért kötelesek va­gyunk a gyógykezeléssel kap­csolatos tanácsokon túl egyéb szaktanácsokat is adni. A srent!őrinci tsz-ben a vezetők és gondozók meghallgatják és végrehajtják a szaktanácsokat. Kacsótán azonban nem így van. Kacsótán most épült egy korszerű sertéstelep, csak ép­pen vize nincs. A jelenlegi kút iszapos, egészségtelen, sok be­tegség forrása. Javasoltam egy mélyebb kút fúrását, ami még ma sem történt meg. Annyit azonban sikerült elérni, hogy ! lajttal hordják a jó vizet, de ez nagyon költséges. [ Az idei rendkívül száraz időjárás ellenére is várható az I őszi gabonavetésekben a ga- ! bonafutrinka lárvájának, a j csócsárlónak kisebb-nagyobb kártétele. Erre helyes felké­szülni. A CSÚCS ÁRLÓ kártétele a gabona kikelése után jelentkezik. Ha gabona után vetettünk, akkor a tábla j belsejében, többnyire az asz- tagok helyén kisebb-nagyobb foltok keletkeznek. A kártétel, ha nern akadályozzuk meg, to­vább terjed. A csócsárlók a tél beálltáig, sőt enyhe tél esetén j télen is pusztítanak. Ha most nem állítjuk meg a kártevő ! pusztítását, tavasszal tovább zabálják vetéseinket egészen i májusig, és a kipusztult terű- , : ság idejére rendszerint lekerül, j j — szintén elmaradhat az őszi j nitrogén-adag, kivéve, ha ku- < korica után kerül úgy, hogy a < j szárat alászántjuk. A foszfor- és kálium-műtrágyát azonban í itt is a nyári mélyszántással j I kell a földbe juttatni. — Melyek a helyes műtrágya- j arányok egyes növényeknél? — Kukoricánál a nitrogén: foszfor: kálium a 4:3:1 arányá­ban adagolandó, búzánál ez az arány 4:4:1. Búzánál az elsős adag nitrogént a vetéssel egy-] idejüleg adjuk, 1—2 mázsát. < De, mivel a nitrogén a vízzel! mozog, a téli csapadék kimos-í hatja, lemegy mélyeb rétegek-1 be. Ezért szükséges a téli, ja-S nuári, februári fejtrágyázás. < Télen fagyott talajra, a veté- i sek állapotától függően újból? 1—2 mázsa nitrogén műtrá-| gyát szórunk ki a búzára.' Azért télen és nem tél végén vagy tavasz kezdetén, mert ilyenkor már sáros a talaj és < géppel nem lehet rámennd. Másrészt, és ez fontosabb, a gabona már 0 Celsius fokon feléled, táplálkozik és a fej­trágyaként kiszórt nitrogént felveszi. — A téli fejtrágyázás azért nagyon fontos, mert kora tavasz szál képződik a kalászkezde- j mény, ekkor differenciálódnak i a sejtek, s ilyenkor fontos, hogy ! a növénynek már „kéznél le­gyen” a nitrogén. Ha a fejtrá­gyázással megvárjuk az ápri­list, míg rá tudunk menni a talajra, akkor már késő lesz. Az ilyen elkésett műtrágya már csak a szárbaindulást ser- : kenti, búja szár- és levélfejlő­dést okoz, ami később rendsze­rint a gabona megdőléséhez vezet. — Ezért kell betartani min­den gazdaságban a műtrágya adagolásának optimális idő­pontját, mert csak ennek az egv szempontnak pontos betar­tásával is mázsákkal növelhet­jük a termésünket. u

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom