Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

2 \ 1962. NOVEMBER I. Szurkáiás a Semmg.wes utcában Tegnap a délelőtti órákban egy jólöltözö*t fiatalember csengetett be o Semmelweis utca 9. szánó :níz második emeleti laká.i.,. . A 72 éves Schaffer Liiz.i nyitott ajtót, akivel az ismeretlen fiatal­ember közölte hogy a vízvé­telekkel kapcsolatban panasz érkézéit, ő jött kfviz??ú]ni kí­sérje le a pincébe. Az idős ember megtagadta ezt, mond­ván, hogy ö csak vendégként tartózkodik itt nem ismeri a helyi viszonyokat és beteg­sége miatt nemigen tud lép­ese járni. .1 fiatalember — mint ké­sőbb kiderült. Farkas László segédmunkás. Kolozsvár utca 7. szám alatti lakos — elkér­te Schaffer íjászló igazolvá­nyait, de ittassága miatt nem tudta kiírni az. adatokat. Rá- rivatf, az idős emberre, hogy álljon a sarokba egyhelyben és meg ne mozduljon! Időköz­ben elvette t3le a karóráját és ■jegygyűrűjét, majd kutatni kezdett a lakásban. Amikor észrevette, hagy az idős férfi a telefon felei indul, odaug­rott, késével megpróbálta el­vagdosni a telefonvezetéket, de szerencsére nem sikerült teljesen. Néhány könyvet és egy manikűrkészletet kido­bott a nyitott ablakon, majd ismét az idős beteg emberrel kezdett kiabálni és végül megtámadta, négy helyen megszűrtél és úg$j megütötte, hogy a szemhéja, is felrepedi. Az ablakon kidobált holmi­kat ez alatt összeszedte az utcaseprő. Farkas László le­kiabált az utódra, hogy ne merjen senki hozzányúlni, és le is rohant a ház elé, hogy megakadályozza a ledobált holmik elvitelét. . Az idős, sérült férfinek sze­rencsére volt annyi lélekje­lenléte, hogy az ajtót bezár­ja és azonnal a rendőrségre telefonáljon. Parkas László nem érte utol asz utcaseprőt, ezért visszaszaladt a házba és az első emeleti lakás ajta­ját törte be, kutatott, tört, zúzott amerre járt. Útközben betört még a földszinti la­kásba és a Semmelweis utca 4. szám alatti lakásba is tele­fonálás ürügyén. Futtában megrúgta az egyik járókelőt, de nem menekülhetett el, mert két férfi lefogta, s a helyszínre érkező rendőrök azonnal megbilincse&ék. 1 Kísérlet Művészi bátorság — Az új formák izgalma A Hoffmann meséi bemutatójára készül a Pécsi Nemzeti Színház Férfi SZABASZATKÉP- ZÖSÖKET felveszünk 24—35 éves korig. Jéient- kesni a Pécsi Kesztyűgyár személyzeti osztályán. A KARMESTER felemeli a pálcáját, a zongorista ujjal alól felcsendülnek a Hoffmann meséinek csodálatosan szép akkordjai és a két „kapcsolt” színpadon ugyanazon pillanat­ban elkezdődik a jelenet. A baloldali proscénium-páholy- ból kialakított színpad téren az o per isták oratóriumszerüen csak énekelik az operát, a középső színpadtéren — gya­korlatilag a megszokott, mond­hatnánk „hagyományos” szín­padon pedig a balettegyüttes játssza az operát. A jobboldali szinpadtér — kialakítva majd a jobboldali proscénium-pá- holyból — most üres; a keret reális színhelye lesz. Az első pillanatban kiderül, hogy dr. Németh Antal ren­dezői óvatossága a látványt il­letően teljesen alaptalan volt, miszerint a próba még nyers, a bemutatóig még másfél hét van — hiszen a próbából néhány perc is tökéletesen igazolja a szakemberek várakozását: a Hoffmann meséinek pécsi be­mutatója rendkívül eredeti, mondhatnánk „formabontó” és művészileg szokatlanul izgal­mas lesz. A próba folyik. A mű alakjainak ..énekes” együt­tese a baloldali, színpadtéren éneklik az operát, a „balett­136 ÖNKÉNTES VÉRADÓ A Pécsi Kesztyűgyárban 136-an jelentkeztek önkéntes véradás­ra. Tegnap délelőtt a kultúrteremben a Pécsi Orvostudományi Egyetem véradó alközpontjának dolgozói, dr. Bájthai Gábor főorvos vezetésével egy-egy jelentkezőtől 320 köbcenti Véri vettek. A véradókat ezután az üzem ebédlőjében megvéiidé­g élt ék. alte regók” pedig a nagy szín­padon ugyanezt, ugyanazon pillanatban, mozdulatművészi eszközeivel fejezik ki. Csak félmondatokban jegyzem dr. Németh Antal szavait. — Vannak olyan operák, amelyekben az operistáknak tulajdonképpen táncolni is kellene a. szerepüket, mint pél­dául a Hoffmann meséiben is, dehát ezt nem lehet megolda­ni, ez az ilyen operák,, para­doxont. Régi elgondolásom az, amit most Elek Imrével közö­sen megvalósítunk a pécsi be­mutatón. Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1932-ben Mün­chenben a Zenetudományi In­tézetnél én a Varázsfűvoiára képzeltem el hasonló variációt, de megfelelő művész-segítő­társak nélkül nem valósíthat­tam meg. Itt viszont Eck Im­re személyében és a balett együttes jelenlétében minden adottság megvan. A színpad tulajdonképpen három részből áll. A baloldalon az operústák éneklik az operát, oratórium- szérűén. A jobboldali színpad- téren játszódik a jelenés, a keret, középen pedig a balett eltáncolja a teljes operát. Az opera alakja így két „változat­ban” jelenik meg: énekesi és táncosi változatban. És ECK IMRE, aki tulaj­donképpen a táncművészet eszközeivel szinte újrakölti az operát? — Ez a Hoffmann meséi elő­adás talán a legtöbb lehetősé­get adja ahhoz, hogy kísérle­tezzünk. A balett nem a szö­veget; illusztrálja, és ez lénye­ges dolog. A balett nem ké­pi kivetítése az operának, ha­nem az együttes teljes egészé­ben és az operistákkal teljes szinkronban eljátssza a művet — sajátos kifejező eszközeivel. Formája lényegében klasszikus balett. Ha a művet stílusában követni akartuk volna, akkor két lehetőség között választha­tunk. Vagy a kánkán stílus, vagy az akkori balettstílus. Úgy gondoltuk, hogy a leg­kifejezőbb a klasszikus balett. Az operában a zenét a klas­szikus balett elemeivel, az álom képeket a pantomim elemei­vel fejezzük ki. Az együttes tagjai nagyon szeretik ezit a produkciót. Mi sem jellem­zőbb. minthogy a táncosaim kívülről éneklik az operát. — Legnagyobb feladatunk a be­mutatóig, hogy az énekesek, illetve a zene és a balett kö­zött megteremtsük a teljes szinfcronitást. ami az együttes számára új feladat. KÍSÉRLET. Művészi bátor­ság. Az új forrnák iagalma — mindez együtt lesz. A Hoff­mann meséi pécsi bemutatója ritka színházi élménynek Ígér­kezik, méltó lesz ahhoz a hír­hez és bátor kísérletezéshez, amelyet a Pécsi Nemzeti Szín­ház joggal magáénak vaUhart, — MENTŐÁLLOMÁST lé­tesít a községfejlesztési alap­ból a sellyei községi tanács. Az építkezést rövidesen meg­kezdik és még ez évben sze­retnék átadni rendeltetésé­nek. — KÜLÖN épületet kap a mohácsi múzeum néprajzi részlege. A szőtteseket, fafa­ragásokat, a német és dél­szláv nemzetiségű népkölté­szet anyagát egy nádfedeles házban helyezik el. A városi Rendelőimé**! novem­ber l-töl az eddigi két éjjel» orvosi ügyeleti szolgálat, helyett három éjjeli orvosi ügyeleti szolgálatot indít be, éspedig: I. KERÜLETBEN, az újmesxesi körzeti orvosi rendelőben. Telefon szám: 51-81. ügyeleti szolgálat munkanapokon este 19 órától reg­gel 7 órágj, szombaton du. 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Va­sár- és munkaszüneti napokon a járóbetegek részére rendelés de. 9—10 óráig és du. 15—16 óráig, va­lamint szombat du. 15—16 óráig. n. KERÜLETBEN. Városi Rende­lőintézet ügyeletes orvosi szobájá­ban (földszint, gyermek-szakrende­lőnél) Telefonszám: 30-00. Ügyeleti szolgálat munkanapokon este 19 órátői reggel 7 éráig, szombaton du. 14 őrátől hétfő reggel 7 óráig tart. Vasár- és munkaszüneti »lapo­kon a járóbetegek részére rende­lés de. 9 órától 10 óráig és du. 16— 17 óráig, valamint szombaton du 16—17 óráig. UI, KERÜLETBEN, a Petőfi ut cai körzeti orvosi rendelőben. Tele fonszám: 25-8*. Ügyeleti szolgála’ munkanapokon este 19 órától reg gél 7 óráig, szombaton du. 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Va­sár- és munkaszüneti napokon a járóbetegek részére rendelés de. 8—9 óráig és du. 14—15 óráig, va­lamint szombat du. 14—15 óráig. Ha a megadott telcfonszámok hí­vásra nem jelentkemének, ügy kérjük a hívást a 08-nak (postánál) bejelenteni. Felkérjük a. biztosított. dolgo­zóinkat, hogy fentieknek megfe­lelően sürgős esetben feltétlen s területileg iUetékes kerületi éjjeli orvosi ügyeleti szolgálatot keres­sék fel. A VÁROSI RENDELŐINTÉZET IGAZGATÓJA. IV. Lehetetlen, úgy befejezni a Párizsból hozott élmények el­beszélését, hogy ne szóljak -a disszidensekről. Nem nagyon akartam, hiszen haülottunk«ró- luk éppen eleget már, nem is nagyon szeretjük ezeket a his­tóriákat. Mert vagy jtól érzi ott magát valaki, és akkor borít­sunk fátylat arra, hogy vala­ha magyar volt, vagy nem ér­zi jól magát, akkor pedig vagy jöjjön haza, vagy egye a kását, amit főzött magának... De mégis — személyesen találkoz­ni és beszélni velük, ez any- nyira elválaszthatalan Párizs­ban tett utazásunktól, hogy nem lehet róla hallgatni. Akivel találkoztunk, zöm­mel ilyen volt: meggyőződésé­ben zavaros, véleményeiben bizonytalan, de mereven és makacsul hajtogatta, hogy jobb odakint. Autóról beszél­tek meg az utazgatás nagy le­hetőségeiről, aztán, amikor pár pohár bor mellett a ma­gyar fiúk rázendítettek egy­két itthoni nótára, sírva fa­kadtak. Haza kellene menni — mondták. Hát gyertek.— mond ták nekik a fiúk, akik, be kell vallanom, valamennyiünkkel együtt, kicsit már unták a dlsszidenseket. Nem lehet, mit tennének velünk — kezd­ték a jólismert és ismét csak kissé megunt szöveget. A ma­gyarok magyarázták nekik, hogy semmit. Nem hitték. Hát akkor maradjatok — hangzott a válasz. S tényleg, mit lehet egyebet mondani nekik? Aztán volt még egy dolog, megvallom, mulattunk rajta. PÁRIZSI JEGYZETEK. A kintiek „politikai vicceket” kezdtek mesélni. Nagy volt a hangjuk, de egyre lejjebb kel­lett adniok. Mert — udvarias­ság ide vagy oda — bizony a mieink minden poént lelőttek. Mikor már kellően lógott az orruk azoknak, akkor aztán el­mondtak néhány újabb viccet. Hát bizony, ezzel kellően el­kedvetlenítettük szegényeket.. A SZAJNA A Szajna kicsike és piszkos, a Dunához képest nem is igazi folyó. Viszont gyönyörű partja van és nem lehet elvitatni tőle egyéniségét, báját, romantikus múltját.. ., De nekünk más oldalról mu­tatkozott be a Szajna, s azt hiszem, mindnyájan elsősor­ban ezt az élményt hoztuk ha­za róla. Egyik délelőtt, amikor városnéző sétánkon átballag­tunk rajta, valamelyikünk kü­lönös dolgot vett észre a víz­ben. Kihajoltunk a híd korlát­ján, úgy figyeltük. Egy hulla volt. Lassan úszott á híd felé, magányosan, ijesztően. A ma­gyarok egy szempillantás alatt odagyűltek és tanakodni kezd­tek. Szólni kéne a rendőrség­nek, na és egyáltalán... Itt a város kellős közepén csak úgy úszik egy halott, a folyóban! Néhány francia is odajött, le­bámult és továbbsétált. Tel­jesen megdöbbentünk. De mi turisták voltunk, .irgalmunk seiű volt az itteni szokásokról, és sietnünk kellett, mert a programot pontosan kiszámí­tották. Körülbelül negyedóra múl­va végre szirénázó rendőrautó jelent meg. A hullát már a harmadik híd körül húzták ki a vízből. Láttuk az egészet: lett egy kis csődület lent a rakparton, de minden hamar és felindulás nélkül zajlott le. Elképzeltem: a mi nagy Du­nánk végigvíhetne-e a hátán égy ilyen terhet, keresztül a városon, anélkül, hogy bárki is észrevenné? Eltclhetne-e 15—20 perc addig, amíg fel­búgnák az autók szirénái? Pesten óriási tömeg gyűlt vol­na össze egy perc alatt, százan is futottak volna hanyatt-hom­lok a telefonhoz és ugyanúgy kétségbe lettek volna esve az emberek, mint ott kint, a Szaj­na partján, mi, az idegenek... Én nem azt mondom, hogy Párizsban ez mindig így van, hogy ott egy halott ember nem izgatja az embereket, s hogy a kutya se törődik vele, miért lett valaki öngyilkos, hogyan érhette szerencsétlenség vagy egyáltalán, mi történt vele. De hát ezt láttuk, és ezt elfe­lejteni nem lehet... BŰCSÜZÓ utcák sajátos báját, a hangya­bolyhoz hasonló kocsinyüzs­gést, a sietős embereket, a ha­talmas cégtáblákat, autójaví­tók és eszpresszók sokaságát. A repülőtéren már várt ránk az IL—18 és a pilóták ránk­mosolyogtak: jól érezték ma­gukat? Ő, nagyon — mosolyog­tunk vissza, és ez jó volt. Ott­honi melegséget árasztó, is­merős, s olyan, ami azért már hiányozni kezdett... De azért sokmindent nem le­het elfelejteni, apróságokat, amelyek így utólag egységes képpé állanak össze, hason­lóan a Saint Chapelle színes mozaikablakaihoz... Nem fe­lejtem el az utcára nyúló café- kat, amelyekben képeslapot és cigarettát is árulnak s ame­lyeknek egyikében finom, sű­rű narancslevet ittam. És köz­ben megdöbbenve láttam, hogy hamutartó sehol sincs, s az apró asztalkák, székek alatt vastagon hever a szemét. S az utcákat is tarka összevissza­ságban borítják a salátaleve­lek, narancshéjak, papírdara­bok, egyéb szemetek. Bár azért a magas sarkakon tipegő kar­csú nők kecsesen lépkednek köztük... És nem felejtem el a Champs Elysée esti képét: két drága­köves nyaklánc egymás mel­lett, egy fehér kövekből, egy pedig pirosból — az autók ref­lektorai és stoplámpái... Meg aztán a hatalmas mozik végte­len sorát sem lehet elfelejteni, A napok elrepültek, és aztán egyszercsak be kellett ülni a szűk és kényelmetlen autó­buszba, amelynek ablakából utoljára láthattuk a párizsi amelyek homlokzatát óriás plakátok díszítik meg a film­címek, például: A gorilla meg­harapta az érseket.., Meg cowboy-filmek, meg revük, meg az utcán elédugró fény­képészek, akik kattintanak és címüket nyomják a kezedbe, meg hosszúszakállú fiatal fes­tők a Montmartre-on, akik külföldi turisták árnyképeinek elkészítéséből szeretnének egy pohár bordóit inni a sarki kis­kocsmában ... De meg kevésbé lehet elfelej­teni az öreg házat, amelynek csúf tűzfala mellett apró pad­lásablakban bugyik lógtak a kötélen és öreg-öreg asszony öltögetett valamit. Lejjebb pe­dig sárga ajtószárnyak lógtak ki az emelet kellős közepéből, amelyek valamikor valami bódé alkatrészei lehettek, s a kikönyöklö bácsika mellett madár csícsergett a napra ki­tett kalitkában... Meg aztán a sok kedves fiatal párt sem lehet elfelejteni, akik boldogan és minden körülnézés nélkül csókolóztak az . utcasarkokon, tereken, ugyanott őszhajú né­nikék sütkéreztek a pádon, s ifjú anyák tolták, a hatalmas kerekű, magas, régimódi gye­rekkocsikat, amelyeknek két oldalán messze kiálltak a ha­zafelé cipelt, rüdformájű fran­cia kenyér végei... Ez lenne Párizs? Romlottság és romlatlanság egyszerre, bé­kés, szép és sötét, csúf dolgok egyszerre? Igen, azt hiszem, ez Párizs». (Végei Hallania Erzsébet — SZÉLESVÁSZNÚ film­színházat avatnak november 7-én Bolyban. — KÉTSZÁZÖTVEN új nyaraló épült az utóbbi há­rom évben Harkányban. Az üdülőtelepiét még az idén villamosítják. — ÁTADTÁK a Komló kökönyösi 100 férőhelyet óvoda hőközpontját. A kor­szerűtlen vaskályhák helyetti központi fűtés biztosít egyen­letes meleget a kicsinyeknek. — EGYNAPOS tovább­képzést tartottak Mohácson a járás színjátszóinak és né­pi táncosainak bevonásával. — ÉRTELMISÉGI ankétot tartottak Bolyban,, melyet Achátz Imre . országgyűlési képviselő vezetett.le. — TÍZÉVES jubileumát ünnepli a Művészeti Gimná­zium. November 3-án, szom­baton délelőtt az iskola ta­nulóinak művedből képzőmű­vészeti és iparművészeti ki­állítás nyílik, délután pedig a zenei tagozat hallgatói ad­, nak ünnepi hangversenyt, A KISZ v. b. ülése Tegnap délelőtt a KISZ megyei végrehajtó bizottságának ülésén megvitatták a komlói 501-es Ipari Tanuló Intézet KlSZ-alapszerve- zetének munkáját. A végrehajtó bizottság a vita alapján elisme­rését fejezte ki az intézet veze­tőinek és RISZ-szervezetének azért az eredményes munkáért, melyet az elmúlt évek során a tanulmányi színvonal növelése« a szakmai ismeretek alapos el­sajátítása és a hallgatók kommu­nista szellemben történő nevelé­se terén kifejtettek. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a megyei revíziós bi­zottság elnökének beszámolóját, majd megvitatta a „Baranya If­júsága” című megyei ifjúsági tá­jékoztató munkájának tapaszta­latait. — A KOMLÓ városi Tar nács anyakönyvi hivatala a családi ünnepeket szervezi és előkészítő bizottsággal, va­lamint a Hazafias Népfront­tal karöltve felkutatja és fsi- köszönti a 25. és 50. házassági évfordulójukat ünneplő hé zaspárokat. — MA ÜLÉST tart a Pécs városi Tanács, melyen meg­vitatják a jövő évi költség- vetést és a községfejlesztési feladatokat. — ÚJABB szolgáltatást ve­zetett be a Pécsi Állaim Áru­ház. Minden áruházban vásá­rolt televíziót és rádiót a vá­ros területén lévő lakásban díjtalanul beállítanak. Igen kedves figyelmesség ez az áruháztól, hogy vásárlóinak, mondhatnánk á lakásában, üzemképesen adják át a ké­szüléket. (x) A TELEVtaO MŰSORA: 17.39: Beszélgessünk oroszul. — 17.50: Kicsinyek műsora. — 18.20: Találkozás. Kisfilm. — ik35: Az ismeretlen Budapest. — 19.05:' Térésport. — 19.30: TV-híradö. — 19,45: A jövő hét műsora. — 19.55; Történelmi rejtvénysoroggt I. —= 20:25: A negyvenegyedik, -a Szószét film. — 22,00: Hírek, * i * í Mindhárom kerületben lesz éjjeli orvosi ügyelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom