Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
®«2. NOVEMBER 1. WAPlA 3 A pécsi szénmedence központi üzemének távlati tervei Pécsszabolcson valósul meg a Mecsek I. bányaüzem — Széchenyi-aknát összekötik István-aknával — Hidraulikus szénszállítás a mosóba? Napi 600 vagonos kapacitás Megvalósulnak a kongresszusi vállalások sítőképességét is növelik, bevezetik a 2 ezer kilogrammos csilléket. A felsőbb szintek szénvagyonának kitermelésére lehetőség nyílik, akár a Ká- roly-ereszke bővítése nyomán és azon keresztül, akár az Ist- ván-aknához való összekötés után. Későbbiekben a Széchenyi- akna mélyszintjeinek a művelése és az aknapillérben lekötött szénvagyon kitermelése az István-aknák felől történik. A két bányaüzem összekötésére a következő lehetőségeket latolgatják: a pécsbányatelepi Széchenyi-aknai bányamező optimális pontjában vakaknát mélyítenek és a X. szinten kialakított főszállítóvágat csatlakozik az István-aknához. Ez esetben a Széchenyi-akn^ bányamezője teljesen önálló maradna. A másik elképzelés szerint a szinteket kötnék össze István-akna szintjeivel. így a bányamezők szervesen kapcsolódnának egymáshoz. Az összekapcsolás esetén a pécsbányatelepi Széchenyi-akna külszíni létesítményeivel együtt megszűnne. Koncentrált, korszerű bánya lesz A pécsi bányamezők összekapcsolásával az István-aknák együttes kapacitását célszerűen az újhegyi mosómű kapacitásával azonos, azaz napi 600 vagonos szintre kell felemelni. Ennek a biztosítására a következő elképzelések alakultak ki: minden szénszállítás az István-aknákra koncentrálódik. Természetesen újabb átépítések történnek a szállítás érdekében, hogy a napi 600 A Pécsi Borgyár egyik hengerlő brigádja tavaly feloszlott, A volt tagok ez év május 1-én új brigádot szervezték. ■ A Talpas) brigád derekasan megállja helyét-a kongresszusi verseny bén 101,6 százalékos tervteljesítést vállaltak és azóta 105—10S százalék közt van teljesítményük. Foto: Czakó I miuftségvízsgiló intézetek igazgatóinak kétnapos pécsi tanácskozása A minőségvizsgáló intézetek igazgatói általában negyedévenként cserélik ki tapasztalataikat az ország különböző területein szervezett tájértekezleten Legutóbbi tanácskozásukat október 30—31-én. rendezték Pécsett, amelyen az Élelmi- szeripari Minisztérium néhány vezető munka túrva is részt vett. Szende László elvtárs. minisztérium osztályvezető elmondott!, hogy a kétnapos pécsi értekezleten a hagyományoknál; megfelelően az élelmtsze-"pari termékek minőségévé; : \o- csolatos problémákról tárgyaltak. valamint mégha.á- rozták. hogy a köv. ■ ző három hónapban rylren vizsgálatok képezik ' ■■negyei minöségvtzSgál' intézetek munkáiénak súkpcnt- iát. A.’ tanácskozás résztvevői kedden este közös vacsorán vettek részi, az Olimpia étteremben, szerdán meg’- lógatták a Sörgyárat, a Do- báriygyárat és a Sütőipari Vállalatot, valamint a tanács vendegeiként Harkányba és Siklósra utaztak. A pécsi és a komlói szénterület kialakulás, geológiai hasonlóság és a népgazdaságban betöltött szerepét tekintve egyforma. A mecseki medencében van az ország egyetlen koksz- szén-termelő területe, s éppen ezért célbányászat jellegű; termelésének mennyiségét is ebből á tényből kifolyólag határozzák meg. Mivel minden szempontból nagy hasonlóság van a pécsi és a komlói szénterületek között, ésszerű egységes távlati terv készítése. A tervek készülnék, mindkét tröszt a maga területére vonatkozóan vázolja elképzeléseit. Két üzemelő és két tantáléit bánya A gazdaságos termelés a fe- keteszénbánytószatban' legalább is két szempont figyelembevételét követeli meg: maximális termélési és üzemi koncentrációt! A távlati terveket készítő szakemberek ezt figyelembe is veszik, s ennek megfelelően rajzolódnak ki az „elképzelések: egy-egy kialakítandó üzem nagy területeket foglal magában, az üzemekben konéentrádt bányamezők alakulnak ki. Az egész mécseki szénterü- leten a távlati elképzelések szerint, a szénigényektől függően kettő, illetve négy üzemegység kialakítása célszerű. ' Ezek az üzemek a következők lennének: a Mecsek I. bányaüzem Pécsszabolcson valósul- ' na meg, az István-aknai koncentrációra épülne körülbelül 6Ó0 vagonos napi kapacitással .s az újmeszesi rekonstruált mosóval. A Mecsek II. bányaüzemet a komlói aknák képeznék, körülbelül napi 800 vagon szenet telmelne, s elkészülne az új neítyés mosó. A hosszú- hétényi bányakoncentráció lenne a* Mecsek Ili. üzem, ahol, naponta 600 Vagon szenet lehetne termelni. A hetényi űziérh tartalékként szerepel az elképzeléseknél! Végül a Mecsek IV. üzem az északi területre települne (Máza mellett, Tólnaváralja határában), s mint távlati tartalék szerepel a tervekben. A pécsi szénmcdence adottságai A pécsi területen tíz évvel ezelőtt indult meg a nagyobb- rhé'retű átalakítás, amely elvileg megmaradt az úgynevezett .,három üzemes elképzelésnél”, egyenként 150 vagonos kapacitással. A szénigények és az iparpolitika változása következtében, a három üzemes elképzelés nem fog megvalósulni, legalább is nem teljes mértékben. A kokszszéntermelés fokozását elsőso-ban a mosóművek tökéletesítésével, a kokszszén- kihozatal növelésével kell elérni a nyersszéntermelés fokozása helyett. Ezért is vált szükségessé az újhegyi mosómű rekonstrukciója, s a hetényi beruházás ideiglenes leállítása. A jelenleg korszerűsítés alatt álló újhegyi mosó kapacitása naponta 600 vagon lesz. Mivel ez a kapacitás a szénigényeknek is megfelel, ezt kell figyelembe venni a tervezésnél is. Ami a bányák adottságait illeti, a helyzet a , következő: a Széchenyi-akna bányamezeje egyre szűkül, újabb aknát nem érdemes építeni. Bár a jelenlegi, aknapillér nagy- mennyiségű szenet köt le, de gzt más módon le lehet fejteni majd. Az új István-akna a jövő esztendő végén üzembe lép. körülbelül 1.50—170 vagonba napi kapacitással. 1964- bén a Béke-aknát felszámolják és a mezőket az István- aknához kötik, illetve a jelenleg is egy mezőt képező területet onnan művelik tovább. Hogyan jön létre a Mecsek L A pécsbányatelepi Széchenyi-akna bányamezejében a maximális kapacitás kihasználásával leművelik a Vili., IX. is a X, szintet, As akna teljevagonos mennyiség zavartalanul kiszállítható legyen. Egyik elképzelés szerint az István II. akna 3—4 emeletes kasokkal lenne felszerelve és a napi szállítási kapacitása 400—450 vagon volna, az István I. akna pedig naponta 200 vagon szenet szállítana. A maximális szállítási kapacitást figyelembe véve, a légaknák is számításba vehetők, anyag- és meddő-, esetleg személyszállításra is. Érdekes elképzelések vannak az újhegyi mosóműhöz való szállítás területén. Ugyanis a jelenlegi kötélpálya nem lesz elegendő és egy újabb pályát kellene építeni, de olyan feltevések is vannak, hogy a szén szállítását ne kötélpályán, hanem hidraulikus megoldással végezzék. A nagycsillékre vagy vago- nettekre való áttérés szükségessé teszi a rakodók átalakítását, a gépi aknakiszolgálás megvalósítását. valamint a külszíni aknakörüli csilleforgalom megfelelő kialakítását. A területi adottságok miatt a külszini csilleforgalmat toló- pad-rendszerrel is • meg lehet oldani, amely automatizálható, ! Ezek az elképzelések és tervek nem egy-két esztendő alatt j Valósulnak meg, hanem hosz- j szabb idő alatt. Ettől füg- ! getlenül hasznos és szükséges , jó előre foglalkozni a1 távlati j tervekkel, elképzelésekkel. Az ! is hasznos lenne a tanulmány j készítői részére, ha minél több bányamunkás' elmondaná véleményét a mecseki szénme- | dence jövőjét illetően. (G. I.) Nagykarbantartás' a Sörgyárban Szerdán kihűltek a Pannónia Sörgyár főzőüstjei, leállt a munka a kazánházban és az erjesztőpincében. a rendes évi „üzemszünet” a nagykarbantartást és a jövő évi termelés előkészítését jelenti a Sörgyárban. A nagykarbantartás egy hónapig tart a különböző üzemrészekben. Egy hónap alatt fejeződik be a főzőház, kazánház és erjesztőpince karbantartása. utána más üzemrészek következnek. A nagy boltoké a jövő Miért a belvárosban vásárolják az iparcikkeket? — Tanulmány Péeg üzlethálózatáról A napokban hagyta el a Fécsi Szikra Nyomdát a Belkereskedelmi Kutató Intézet egy érdekes kiadványa, amely Fécs üzlethálózatának vizsgálatával foglalkozik. A tanulmány érdekesen taglalja a boltok területi elosztását, megvizsgálja az egyes körzetek népsűrűségét és ennek alapján kiszámítja a várható forgalmat, amit szembeállít a ténylegesen kialakult forgalommal. Pécsnek három körzete van — a belváros, a belváros és a főpályaudvar közötti terület, valamint a pécsszabolcsi újtelep — amely nagyobb forgalmat bonyolít le élelmiszerben, mint amennyit a körzet lakossága indokolna. Nyilvánvaló tehát, hogy más körzetekből is ezekbe a boltokba járnak vásárolni, nyilván, azért, mert saját környezetében nincs elegendő bolt, vagy azért, mert az ott lévő boltok nyitvatartási nem felel meg igényeiknek, illetve azokban nem reméli azt a választékot megtalálni, amire szüksége van, A tanulmány kimutatja, hogy a peremkörzetek iparcikk boltjai nem gazdaságosak, az ezekben lebonyolódó forgalom sokkal nagyobb költségráfordítást igényel a forgalomhoz mérten, mint a belső városi boltokban. Kimutatja azt is hegy a külső területek lakossága iparcikk-szükségletét, még akkor is a belső városrészben vásárolja meg, ha szakboltot lakóhelye közelében is talál. Ezt nyilván a peremkerületi szakboltok gyengébb árukészlete indokolja. A pécsi bolthálózat rendkívül széttagolt — állapítja meg a tanulmány. Zömmel apró és a mai szükségletet kielégítem nem tudó boltok vannak városinkban. Nyomdai késedelem miatt ez év nyarán jelent meg a Janus Pannónius . Múzeum I 1960-as évkönyve, amelyben ! dr. Papp László, a Baranya megyei múzeumok igazgatója J részletesen foglalkozott a mo- j bácsi csatatéren folyó kutatá- ! sokkal, Dr. Papp László tovább i folytatta a kutatómunkát és ] a napokban rendkívül értékes j leletekre bukkant. — Az évkönyvben megjelent j írásomban előzetes levéltári ! kutatások alapján már tisztáztam azt a kérdést, — mondotta dr. Papp László, hogy a csa- j ta egyetlen hiteles szemtanú ; kútfője Brodarics István püspök-kancellár. ő jelölte meg i a küzdőtér egyetlen fix pontjául azt a községet, amely a I török ágyúállások mögött volt. Eltűnt egy tízéves mohácsi kislány A Duna-parton találták meg a szandálját Az élelmiszer-szakmához tar- j tozó 117 bolt közül 85 eladóterülete 40 négyzetméter alatt van. Olyan apró boltok ezek, amelyekbe a korszerű kereskedelem technikai berendezéseit egyszerűen hely hiánya miatt nem lehet beépíteni. Egy átlagosan 40 négyzetméter kiterjedésű boltban, amely mint - egy 5 méter széles és 8 méter hosszú, rendszerint nincs lehetőség hűtőpultok beállítására. Ezek a kis boltok nem tudnak egyszerűen hely hiánya miatt mindenféle élelmiszert tartani, nem fizetődik ki ezekben még egy szeletelőgép beállítása sem. A kiszolgálás ki- v ánatos színvonala sem valósítható meg ilyen nagyságú üzletterekben. A korszerűsíthető boltok általában 40 négyzetméternél nagyobb területet kívánnak meg. Ezek száma Pécsett azonban mindössze 32, de közülük is 19 még 80 négyzetméternél kisebb. Mindössze 4 olyan bob van a városban, ahol élelmiszert 120 négyzetméternél nagyobb elárusító térben árusítanak. Nem véletlen, hogy ezek közül három éppen a belvárosban és az attól délre elterülő területen van, amelyről lentebb állapítottuk meg, hogy vonzza a peremrészek lakosságát élelmiszer-vásárlásai során. A negyedik nagyméretű pécsi élelmiszerbolt Pécsújhe- gyen van. A szakirodalom tanulsága szerint « nagy boltoké a jövő. Ezeket lehet technikailag a legjobban felszerelni, ezekben lehet a legteljesebb választékot biztosítani és ezek leginkább gazdaságosak. Előnyük a lakosság szempontjából, hogy mindent egyhelyütt találhatnak meg, a kereskedelem szempontjából, hogy képesek olyan méretű forgalom lebc- pyoktasara, amely mellett a Pápai Mária 10 éves mohácsi kislány október 13-án este 8 órakor megkérte az édesanyját, hogy engedje el a vasútállomáshoz a kultúrterembe televíziót nézni. Édesanyja először hallani sem akart a dologról, majd később — a kislány hosszas könyörgésére — elhatározta, hogy odakíséri a lányt. Pápai Mária édesanyja a kultúrteremben a kislányt .,átadta” udvarbeli szomszédjuknak, Lakatos Bertalannak, aki feleségével együtt szintén televíziónézésre ment a vasútállomáshoz. Lakatos Bertalan és felesége megígérte, hogy vigyáznak a kislányra, s ha vége lesz a műsornak, együttesen mennek haza. Pápai Mária édesanyja megnyugodva hagyta ott a lányát, majd egyik ismerősével együtt szórakozni ment a Kiskorona vendéglőbe, ahonnan csak éjjel 1L óra tájban mentek haza. Az aszony gyanútlanul kopogtatott az ajtón, abban a hiszemben, hogy kislánya — akinél a lakás kulcsát hagyta .— majd beereszti. Az ismételt kopogtatásokra azonban nem jött válasz, sőt a dörömbölésetere sem. Végül betörték az ablakot és megállapították, hogy a kislány eltűnt, A kétségbeesett asszony szomszédjukhoz, Lakatos Bertalanhoz futott, Lakatos elmondotta, hogy' este Ifi érakor együtt jöttek ham a kultúrházból, s a kis Pápai Mária csak a kapuban köszönt el tőlük, azzal a szándékkal, hogy nem megy be, hanem megkeresi az édesanyját. — „Tudom, hogy hol van” — mondta a kislány és eltűnt a sötétségben, Az asszony és ismerőse egész éjjel keresték a kislányt, reggel jelentették az ügyet a rendőrségnek. Mozgósították a városi és járási rendőri apparátust, országos körözvényt adtak ki a kislány után, értesítették az ország gyermekotthonait stb. — a rendöirség tehát teljes erővel hozzáfogott a nyomozáshoz. Mohács lakossága a kislány körülményeiről szóló tájékoztatókkal, bejelentésekkel támogatta a rendőrség munkáját, a nyomozás azonban minden erőfeszítés ellenére sem vezetett eredményre. Október 30-án, a délutáni órákban megtalálták a Duna- parton a kislány egyik szandálját. A megtaláló Lakatos Bertalan édesanyja, aki fűszedés közben bukkan! a használati tárgyra. A szandál hátsó pántja szakadozott volt, s a szakadozasok egyidősek a kislány eltűnésének időpontjával. Mindez arra utal, hogy Pápai Marika bűncselekmény áldozata lett. A rendőrség a szandált lefoglalta és a lakosság további támogtíását iserw tefe*- tatja a nyomozást. Az országos • levéltárban végzett kutatások és a ta-va.y, „tatások igazolták feltevcseiv.et, hogy Brodarics István helytelenül jelölte meg Földvár községnek az ágyúállások mögött lévő falut. Földvár ugyanis mint kiderült a csatasík keleti szélén, a törökdomb mellett, a Sátorhelyi Állami Gazdaság Uj istállók majorjának .udvartérségén,-feküdt, Ennek a községnek több házmaradvácj'át és temetőjének egy részét Is feltártuk az elmúlt évben. ° — Mi volt az idei ásatások célja? " • — Elsősorban az, hogy a csata küzdőtere mögött "evő község helyét felkutassuk és a nevét megállapítsuk. Többszörös terepbejárás után a fe'stí- nen szerte találhatóedénycserép darabok, valamint á friss, szántásokon településeket jelző elszíneződések vezettek nyomra. Majstól két kilométerre egy használaton kívüli gémeskü környékén október 15 és U között próbakutatást végez tűnik, ahol előtárult a török- dulás elején elpusztult község első házomladéka. — Milyen leletekre bukkantak a próbakutatás során? ! — Az omladék alatt eget! ! gerendákat találtunk, amt ler- ! mészetes, hiszen a török,va. ó- színüleg elsőként gyűjtötte fel ezt . a falut a csata után. A ház közepén sütőkemence a!H. ezenkívül kések, fúró, őriőkó és egyéb berendezési tárgyak is előkerültek. Feltehető, hogy a terméskővel kirakott gérnes- kút vagy a kút helyén 'évő egykori kút volt a község !:útja. Az ásatások idején a felszíni nyomok alapján még 21 feltáratlan ház helyét állapítottuk meg. — Hogyan sikerült liszt ázni, pontosan meghatározni a falu nevét? — A középkorban ezen h környéken létezett, egy M - - nevű község, de a források nem jelölik meg, hogy pontosan hol. Mivel a környező dombokat mersej domboknak nevezi a nép, egészen biztos, hogy a domb alján meg-tá’ál* 1 község a Mérse nevet viselte. Egy forrás í» • említi, hog’. amikor a másödik hadrend tá madásba lendült, a falu háza között janicsár sereget láttak a magyarok, tehát mindenképpen ez a falu volt a mohácsi csata térségéhez legközelebb. — Mikor folytatják az ásatásokat? — A jövő év tavaszán s%" j refcnénk Merse ‘községe1 f? tárni, 3 az ásatások biátőáan i számos kérdésre választ, ad- i na-V majd, — mondta húcsú- i aóul a; múzeumok igazja-tőj*. I korszerű kereskedelemmel járó többletköltségek megtérül nek. Megtalálták Merse község romjait Új adatok a mohácsi csatatérről — A jövő tv tavaszán folytatják az ásatásokat
