Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

! OKTOBER IX NAPLÓ 3 I \ { * i ) / 1 A sok bába között... £aa ncr nem len amié fai tojáshéj Mohácson? Ej most o kérdés s Tárosban. Kelleni nagyon kellene, mert kérés a telek. Nincs ar­ra mód és lehetőség, hogy mindenki családi házat épít­sen magának. Nem is lenne célszerű, hiszen Mohács a la­kossághoz mérten így is szét- terűit, s farostlemezgyára, selyemgyára meg öntödéje el­lenére is eléggé mezővárosias jellegű. Érthető tehát, hogy a városi tanács a többemeletes, korszerű épületek pártján áH. a arra tartogatja legértéke­sebb telkeit és foghíjait. A városi tanács még a ta­vasszal kiválasztott egy nyolc­lakásos, tetszetős külsejű, több szintes társasházat a típus­terv kollekcióból, ■ a tervet átadta a Mohácsi Általános Építőipari KTSZ-nek. Az volt a kívánsága, hogy a ktsz kétszítsen pontos árkaik«! ár ciót az építési költségekről. Ma már októbert írunk, de a pontos számításokból még ma sincs semmi. Lakatos elv­társ, a ktsz elnöke arra hi­vatkozik, hogy hevenyészett számításaik arra utaltak, hogy a kérdéses társasházban 150 ezer forintba kerülne egy la­kás- Ez nagyon sok, hiszen ők — mármint a ktsz — mindössze 93 ever forintos árban felépítenek egy k ét­szoba összkomfortos családi házat. Igaz, hogy ebben a 93 ezer Ft-s összkomfortban nincs -vízvezeték vagy közművesí­tés, míg abban a társasház­ban mind a kettő megvan, de akkor hl nagyon sok a csak­nem ötvenezer forintos étté­ré*. Annyin sok, hogy a tár­sasház nem is lehet verseny­képes a családi házzal. Ilymó- don nem is fáradoztak azzal, hogy pontos adatokat dolgoz­zanak ki az építési költsé­gekről, megelégedtek a meg­közelítően pontos eredmények kel is. Hogy teljes legyen a balla­da! félhomály, közöljük: a városi tanácson mást mond­tak nekünk. Azt mondták, hogy ők májas óta többszőr sürgették a pontos számításo­kat, de a ktsz csak ígérge­tett ahely ett, hogy tett is volna. Nehéz lenne eldönteni, hogy melyik „félnek!’ van igazai. Egy biztos: a sok bába kö­zöt elveszett a gyerek. Eltelt majdnem öt hónap anélkül, hogy a társasházért valami komolyat tettek volna. A vá­rosi tanács a ktsz-re vár, a ktsz nem törődik az üggyel és a magas árra hárít min­dent- Arra már nem gondol, hogy ha az ár magas, újabb típustervet is lehetne nézni, vagy a jelenlegit kellene va­lami úton-módon korrigálni, tehát ha törik, ha szakad, te-' tő alá kellene hozni az első társasházat. A történtek után nem meg­lepő, hogy Mohácson még az átlagosnál is alacsonyabb fo­kú az érdeklődés a társasház iránt. Hogy is lenne maga­sabb, hiszen a tanács nem tadja propagálni pontos kalkuláció nőikül, s nincs még olyan társasház a vá­rosban, amely magamagát propagálná? m. r. Szedik a jonatán almát A Pécsi államul OiulMLÍg Danié pusztai üzemegységében megkezdték a jonatán alma szedését A valamivel korábbi aranyparmenből és a jona­tánból eddig 200 mázsát szed­tek le, s kb. 170 mázsát érté­kesítenek exportra. A közeli napokban a pécsi boltokban is megjelenik a jonatán, a gaz­daság 50 mázsával szerződött le belőle a MÉK-keL Az idei almatermés igen jó, a danici üzemegységben a tervezett 5 vagonnál lényegesen nagyobb hozamra számítanak. Társadalmi ismeretek Új tantárgy az általános gimnáziumok IV. osztályában Az új gimnáziumi tanterv életbelépésével egyidejűleg ve zetik be majd a 4. évfolyam­ban a társadalmi ismeretek oktatását — A tárgy tanításának alap­vető feladata, hogy elősegítse a fiatalok helyes tájékozódá­sát korunk fő problémáiban. A tantárgy alapvető tartalmát a társadalom fejlődésének leg­általánosabb törvényei alkot­ják. Helyet kapnak a tan­anyagban a marxista-filozófia legfontosabb kategóriái, s a legáltalánosabb világnézeti kérdések. A társadalmi isme­retek tananyaga lényegében olyan témákat tartalmaz, ame­lyek részben rendszerezik és mélyebben elemzik a különbö­ző órákon elsajátított világné­zeti* politikai ismereteket, részben kiegészítik azokat. m IMIIT TUD? 3£ KTSZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió a VIII. VTT előtt; nagy sikerrel rendez te meg a „Ki mit tud?” tehet­ségkutatást A legjobban szere­pelt fiatalok azután eljutottak Helsinkibe, ahol ugyancsak be mutatták tudásukat nem kis sikerrel (egyiknek, másiknak még külföldi szerződést is aján lottafc fel). Ezekután a KISZ Központi Bizottsága és a TV elhatároz­ta, hogy továbbra is fenntart­ják a „Ki mit tud?” műsorát és kiterjesztik az egész ország területére. Egyaránt bevonják a falusi, városi fiatalokat, akik így közelebb kerülnek az if­júsági szervezet irányelvedhez is, egységesebbé válik a ifjú­ság. A „Ki mit tud?’5 résztve­vői az Ifjúság a szocializmu­sért mozgalom egy-egy követel ményét teljesítik, A verseny szervezését a KISZ megyei bizottságok, w hnrifnit azok alsóbb szerved vég zik. A Baranya megyei KISZ Bizottság a jelentkezési lapo­kat már kiadta a járási bizott­ságoknak, ahol kellő mennyi­ségben igényelhetők. A „Ki mit tud” három mű­sortípusban bonyolódik le. Az első továbbra is az előadómű­vészetet pártfogolja, zene, ének, tánc- és mozgásművésze­tet foglal magába. Minden 26 évét be nem töltött fiatal je­lentkezhet 1963. február 1-dg. A második típus „Ki miben tudós” címmel szerepel. A tör­ténelem, földrajz, biológia, fi­zika ismerői jelentkezhetnek 1962. november 15-ig. A bene­vezett fiataloknak a választott területhez szorosan kapcsolódó rokonágban is jártasnak kell lenniük bizonyos mértékig. Itt a korhatár 21 év. A harmadik műsortípus a „Ki minek mestere” inkább pályázat jellegű. A népművé­szettel foglalkozó fiatalok, szak munkások, feltaláló mérnökök nevezhetnek be, illetve nyújt­hatják be pályázatukat. Ennek a műsortípusnak a beiktatása népgazdasági célt is szolgál, ugyanis sok hasznos újítás, mű szaki pályázat, találmány ke­rülhet napvilágra. Előkerülhet­nek az asztalfiókban tartoga­tott művek, sőt olyanokkal is benevezhetnek, amelyeket már valamilyen bíráló bizottság lá­tott és nem találta eléggé ki­forrottak. A fiatalok felkészültségét, tudását, alkotókészségét később megállapított időpontban szak­emberekből álló zsűri bírálja él Pécsett. A megyei bemuta­tón válogatja ki ezután a Te­levízió a legtehetségesebb fiatalokat ,akdk majd a kame­rán keresztül a nagy nyilvános ság előtt is bemutatkozhatnak. Egy járási küldött 1961 március elsején egy zö­mök, erősen kopaszodó, közép­korú férfi kopogtatott be a sásdi járótsi pártbizottság épü­letének ajtaján. Szekeres László elvtársat, a titkárt ke­reste. Bevezették. — Mi járatban jött az elv­társ? ■— kérdezte tőle a titkár. — Termelőszövetkezetbe szeretnék menni. Hogy me­lyikbe?... Hát a legnehezeb­be. A legrosszabba. Ahol nem megy a munka... — Rendben van. Teljesítjük a kérést. Németh Sándor elvtárs, « mágocsi gépállomás párttitká­ra így került másfél évvel ez­előtt Gerényesbe, termelőszö­vetkezeti elnöknek. * 1962 szeptember 15-én, szom baton az esti órákban a geré- nyesi kommunisták taggyűlé­sén a tagság felkérte a jelölő bizottságot: tegyen javaslatot a járási pártértekezlet kül­dötteire. — Olyan embereket javasol­jatok, akiket szeret, becsül a nép, akiket harcos, a közössé­gért fáradó elvtársaknak is­mertetek meg, akik méltóan képviselik az egész járás előtt a gerényesieket. Konrád Béla iskolaigazgató. Perzsa Ferenc tanácsi dolgozó és ifj. Varga Antal, a termelő- szövetkezettől, a jelölő bizott­ság tagjai visszatértek a te­rembe. — Elsősorban javasoljuk küldöttnek Németh Sándor elvtársat, termelőszövetkeze­tünk elnökét. A jelenlévő párttagok min­den szabályt félretéve kiáltot­tak igent. Németh Sándor így lett egyik szószólója a geré- nyesiek ügyének, így vesz részt október 13-án a járási pártértekezleten. * Tarts egy ember munkája elé tükröt, megmondom kicso­da. — Zalából jött Baranya me­gyébe — mondja Szabó elv­társ, a járási pártbizottság me­zőgazdasági osztályának veze­tője. öt évig állami gazdaság­nál dolgozott, aztán párttitkár lett. Gerényes egyike volt a legrosszabb termelőszövetke­zeteinknek. Nagy mérleghiány volt, a tagság nem dolgozott. Németh Sándor elv társ a leg­nehezebb időben ment ki oda elnöknek. Abban az időben az egy tsz-tagra eső munkaegység 150 volt, 1962-ben már 310. Ehhez pedig nemcsak jól szer­vezett gazdasági munka kel­lett, hanem nagyon jó párt­munka is. Az emberek meg­változtatása. * — Azt mondta nekem, ami­kor idejött, hogy sajnálja az embereket, amiért nincs oszta­lék, és ezt a helyzetet nem tűrhetjük tovább — emlékszik iHssza Schmidt Mjírton párt- titkár «st Segítsük, hogy meg­nyerje az emberek bizalmát. Sáska Lajos volt középparaszt például egyike volt a legna­gyobb kerékkötőknek. Az új elnök szinte naponta vitatko­zott vele. Ma egyike a legszor­galmasabb tagoknak. Vagy például Rinenbach Imre. Egyik évben még kezet emelt az elnökre, másikban 140 mun kaegységet teljesített, idén már eddig 420-at. Az emberek megváltoztak. Látják, hogy amit a vezetőség igér, azt tel­jesíti, ha becsületesen dolgo­zik mindenki. A pártszervezet harminchárom tagja segíti az elnököt. * ... „Nincs ember, akiben ue lehetne megfogni az „embert”, akit ki ne lehetne forgatni sarkaiból”... — Még ebben az évben har­minchat forintot ér a munka­egység, és tartalékban is van pénzünk. A vetések is szépen kikeltek, olyan szép az őszi árpa. Higgye el, én azt mon­dom, „még az Isten is segíti” a szövetkezetei «= közli Ko­vács József. * szerénység a kom­munista legfőbb jellemvoná­sa” . . — Amikor kimentem a szö­vetkezetbe és láttam a szomo­rú helyzetet, azt mondtam magamban: „... hát Németh Sándor, neked elment az Mi a titka a jó kukoricatermésnek? 6200 holdon 27 mázsás átlagtermés Már ősszel „hungazinoznak” a bólyi gazdaságban. A Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaság nem kevesebb, mint 6200 holdon termel kukoricát. Tavaly 5000 holdon termeltek és átlagosan 23,5 mázsa sze­mes termést értek el holdan­ként. Pedig jégkár is volt és nem sikerült úgy a kukorica, mint várták, idén a 6200 holdon átlagosan 26—27 má­zsás májusi morzsolt termést várnak- Ez pedig országosan is kiemelkedő eredmény. Hogyan érték el a nagysze­rű termést? Mit tettek annak érdekében hogy ilyen gazdagon teremjen a főid? Betartják az agrotechnikai fegyelmet A Bólyi Állami Gazdaság a 6200 holdból 2600 holdon hib- ridvetőmagelőélLítással foglal­kozik. A többi területen ta­karmánykukoricát termelnek. Mind a hibridvetőmag, mind a takarmánykukorica egyfor­mán jól fizet a gazdaságnak. Elsőrendű fontosságot tulaj­donítanak az őszi mélyszántás­nak. Általában kukorica után kukoricát vetnek. A kukorica­szárat a táblán rendszerint „Orkán” silózógéopel össze­vágják, felaprítják, majd hol­danként 2—2,5 mázsa foszfor­műtrágyát szórnak rá és aztán alászántják. Legtöbbször még ősszel (!) elvégzik a vegysze­res gyomirtást Mit tesznek tavasszal? Az őszi mélyszántást gyűrűs­hengerrel végigjárják, tehát tavasszal már nem kell nagy göröngyöket elsimítani a táb­lákon. Mégis célszerű tavasz- szal alapos talajelőkészítést végezni, ami tárcsázásból, fo­gasolásból, simítózásból áll, a talaj minőségiének megfelelően. Ha kell, akkor diszktillert al­kalmaznak, de a talajt telje­sen porhanyóssá teszik, töké­letesen elmunkálják. A tökéletes talajelőkészítést követi a vetés, mely április 9—10-étől kezdődik. A hibrid- vetőmagnál két gép 12 sorosan az anyavetőmagot, egy gép 4 sorosan az apavetőmagot he­lyezi 10 centi mélyen a földbe. A takarmánykukoricánál egy­formán történik a vetés, de a szemenként vető TVD—6-os géppel. Vetés után újból simí- tóhengerezés következik. Mi« kell vetés után tenni? A hibridkukoricánál június­ban tőszámbeállítás, fattya­zás, júliusban címerezés következik, a takarmányozási célokra vetettnél csak tőszám­beállítás, azaz egyelés jelent munkát. — Ezután fejtrágyát adnak a növénynek, mégpedig 1—2 mázsa nitrogénműtrágyát holdanként. Ezt kombinált ve tógéppel viszik a talajba. Természetesen a kapálás nem okoz gondot a gazdaság­nak, mert a vegyszer minden gyamot „elintéz”. A gyomirtó vetésére nagyon kell ügyelni, esetleges hézagoknál már meg­látszik hatástalansága. A gazdaság a betakarítást kézzel, csőtörőgéppel és kom­bájnnal végzi. Az idén először kísérleteznek azzal, hogy a gabonakombájt kellő átalakí­tással olyan berendezéssel egé­szítik ki, mely nemcsak le­töri, hanem el is morzsolja a kukoricát. Ennek munkábaál- lításával a betakarítás tökéle­tesen gépesítve lesz. Milyen termés várható ? Bólyban holdanként 26—27 mázsás (májusi morzsolt) ter­mést várnak, de van olyan ré­sze a 6200 holdas területnek, ahol elérik holdanként a 32 mázsát is. Különösen szépen fizet az MV 1-es fajtájú kuko­rica. A gazdaság egyébként vetőmagnak MV 40-est, KC S'-ast, MV 5 és 1-est termel, takarmánykukoricának ugyan­ezeket a fajtákat. Tavaly kb- 320 vagon vető­magot bocsátottak a népgazda ság rendelkezésére, idén több mint 400 vagonnal. Ez annyit jelent, hogy a bólyi gazdaság­ban termelt vetőmaggal 330 ezer holdat lehet jövőre be­vetni nagyhozamú, kitűnő mi­nőségű kukoricafajtával. A k'- tenyésztett vetőmag ha csak holdanként 2 mázsával fokoz­za a várható terméseredményt, akkor is 6600 vagon kukoricá­val többet termelnek majd a bólyi vetőmagot használó gaz­daságok. Hogyan alakul« a* önköltség? A hihridvetőmag céljaira tér melt kukorica előállítási költ­sége éppen úgy, mint a másik, a tervezett alatt maradt. Tavaly erősen befolyásolta a jégkár az egy mázsára eső önköltséget és a számok nem mutatnak reális képet. Idén már más a helyzet, az egy mázsára eső költség 151 forint körül lesz a gazdaságban. Ez annyit jelent, hogy minden mázsa kukoricán az állami gazdaság körülbelül 30 forint nyereséget hoz a népgazdaságnak. A tervezett­nél nagyobb termés lényege­sen csökkenti a ráfordítás költ ségeit is. A Bólyi Állami Gazdaság dolgozói igyekeznek a kukori­ca termés hozamát öntözéssel is növelni. Jelenleg mintegy 700 holdat esőztető öntözéssel művelnek, ami holdanként kb- 4 mázsával növeli a termés­eredményeket. Mindenesetre megállapítható, hogy a jó ter­més titka a helyes agrotechni­ka betartása a korszerű műve­lési és növányápolási módsze­rek alkalmazása. Ha meeyfrk minden gazdaságában hason­lóan végeznék a kukorica- termesztést. akkor biztosan -na­gyobb termést adnának eb^ó1 a hasznos növényből a földek. ■----------------■»«*►•* ___ A magyar történelem képeskönyve Rembrandt, Masolino és Ráma — Szönyi István- album — Új művészettörténet) kiadványok eszed, hogy idejöttél?”... Az­tán lassan beletörődtem a magam választotta sorsba. Nem lehet tovább menni, amíg a szekeret ki nem segítem húz­ni a kátyúból. Mert végered­ményben ők csinálták, a tag­ság. Én a sok éves tapasztala­tomat adtam. Mindenkit a megfelelő helyre. — Megismertem az embere­ket, döntöttem Újhelyi Gyulá- né az elletőkhöz, Szijjártó Jó­zsefet brigádvezetőnek. Nagy bizalmat előlegeztem még an­nak is, aki tegnáp a tsz-t szid­ta. Gazdasági intézkedéseket kellett tenni.... dimbes-dom- bos vidék, rosszul művelhető. Állattenyésztést fejleszteni. Van is 580 szarvasmarhánk, 800 sertésünk. Termésátla­gaink messze fölötte vannak a volt egyéni gazdákénak. Most már el sem tudnék innen menni... Hogy ajánlottunk-e fel valamit a pártértekezlet- letre? ... Noteszt kapar elő zsebéből, apró számokat spekulál rajta. — Kétszázötven... várjon csak, az sok... csak amit tu­dunk is teljesíteni. Kétszáz hold búzavetést. Jó?... Később még arról beszél, hogy majd a járási pártérte­kezleten elmondja, hogyan le­het „felhozni” a gyenge tiz­eket. * íme a sok közül egy kül­dött portréja. SZŰTS ISTVÁN Az év utolsó negyedében | számos értékes művészettörté- > neti kiadvány kerül az olvasók kezébe. Ezek között is nagy ér­deklődésre tarthat számot „A magyar történelem képesköny­ve”. Több éves tudományos munka előzte meg a könyv szerkesztését, amely a magyar történelem nagyjait, kimagasló személyeit és a magyar nép történelmi eseményeit illuszt­rálja képzőművészeti alkotá­sokkal. Masolino és Róma címmel könyvalakban lát napvilágot Vayer Lajos egyetemi tanár­nak, a művészettörténeti tudo­mányok doktorának disszertá­ciója. Több száz kép egészíti ki a 15. századbeli firenzei mos tér életművéről szóló tanul­mányt. A Művészet Kincsei sorozat Szőnyi István-albummal egé­szül ki. A Népszerű Művészet Kiskönyvtára sorozat Lyka Ká­roly művészettörténész tanul­mányával jelenik meg a Remb- randt-füzet, Delmacher Anna pedig Fényes Adolfról írt. kis könyvet. Második kiadásban kerül a könyvesboltokba a Ti- ziano. A Művészet Forrásai so­rozatban előkészületben van „Székely Bertalan művészet; írásai” és Burov szovjet eszté­ta „A művészet esztétikai lé­nyege” című könyv. A salakhegyi robbanás okozta kár ellenére elkészítik a tervezett két panelház elemeit A salakhegyi robbanás követ keztében komoly mértékben megrongálódott a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat panel­gyártó üzemének kísérleti csar­noka, és a berendezés is tönk­rement. Az említett körülmé­nyek mellett a munkát azért sem folytathatják, mert a kör­nyéket veszélyesnek nyilvání­tották és lezárták az illetékes hatóságok. Mivel a tervezett két panel- j házban lévő lakásokra rend­kívül nagy szükség van, a vál­lalat vezetősége határozatot hozott arra, hogy az előre­gyártott elemek készítését a szabadban kell folytatni. Az egyik panelház építőelemeit az építkezés színhelyén, Uj-Me- csekalján, a volt Kinizsi spor: pálya területén gyártják. A másik ház építéséhez szükséges elemeket a salakhegytől tá­volabb eső csarnokban és a környező területen gyártják. A munkához szükséges gyártó­mezőt már elkészítették, s bolgárkerti részen épülő két új panelházat még az idén sze­retnék összeszerelni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom