Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! gntnmi rnnnipii lim SB, lilüüJUüiili |[ iwwti|fifniiipiinrTTinm(rnaaaniiBifiniiiTf!nnTTTmTmTssssmiftimHm«»wwr ,ü isi lilliilllUillllJuiJtlJlUnilllUlllllllljlllllllinHHlliilllUlilliilJllliliailllJlUIIIIIIIIIUIUlj Bontjáü a komlói erőmű egyik kéményéi Wt OKTOBER n CSÜTÖRTÖK A MAGYAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 238. SZÄM \ II; traktorosok A nyáron még igen nagy probléma volt a traktoros- hiány. Számításokat végeztek és kiderült: az őszi munkák gyors elvégzéséhez nem ke­vesebb, mint négyszáz trak­torosra lenne szükség. Mind­járt meg is született a felhí­vás. A termelőszövetkezetek­ben dolgoznak a gépállomás traktorosai is, adjanak embe­reket a beinduló tanfolyamok ra a termelőszövetkezetek. A felhívás eredménnyel járt. De eredménnyel járt az is hogy az üzemektől kértek ki­segítő traktorosokat, olyano­kat, akik azelőtt vagy trakto­rosok voltak, vagy néhány na­pos átképzéssel felülhetnek a gépekre. Az üzemekből eddig negy­venhét traktoros érkezett a gépállomásokra. Ezek az em­berek dolgoznak is Persze itt sem ment minden simán. A 144 jelentkezett trakto­rosból később harmincról le kellett mondani, mert mint kiderült, ezek betegség vagy más ok miatt nem jöhetnek. Hatvanhét traktorosra _ még mindig számítanak a gépállo­mások az üzemekből. Mert az a negyvenhét traktoros, aki már dolgozik, lényegében há­rom helyről jött: a Pécsi és a Komlói Szénbányászati Tröszttől, valamint a MÄV Igazgatóságtól, Ha nem is olyan nagy a traktoroshiány, mint ezelőtt néhány hónappal volt, de még most sem dolgozik elég trak­tor két műszakban. A megye termelőszövetkezeteiben és gépállomásain 1753 traktor van jelenleg és ebből két mű­szakban kereken 539 dolgozik. Holott, ahhoz, hogy valóban időben végezhessünk a mun­kával, minden terület mély­szántva legyen, több mint 600 traktornak kellene két mű­szakban dolgoznia. Az igazsághoz hozzátarto­zik az is, ha továbbra is ilyen marad az időjárás, akkor a hónap közepére a traktorok utolérik a betakarítókat és a búzavetcsnek mintegy 30—35 százaléka húzódik csak át no­vemberre. De miért ne végez­hetnénk el előbb, ha ehhez megvannak a gépeink? Ma megkezdődnek a vizs­gák a gépállomásokon. Nem kevesebb, mint 109 új trakto­ros ülhet a nyeregbe. Ez a szám is csal egy kicsit. A pécsváradi gépállomáson pél­dául 130 erőgép van és ebből mindössze 31 dolgozik két műszakban. Ezen a gépállo­máson pedig döntő mérték­ben nagy gépek vannak, ame­lyek kétműszakos üzemelte­tése indokolt lenne. 76 trak­tor dolgozhatna éjjel-nappal, ha volna rá ember. De nincs. Adtak ugyan a termelőszövet­kezetek embereket, van ahon­nan többet is mint kértek. A hiba az, hogy egyes termelő- szövetkezetek mint például a máriakéméndi és a szederké­nyi, nem adott egyet sem a mostani tanfolyamokra. Nem arról van szó, hogy a gépállomások nem tettek meg minden tőluk telhetőt a trak­toroshiány megszüntetése ér­dekében. Inkább arról, hogy egyes termelőszövetkezetek mé , mindig nem látták be: hiába van gép, ha nincs kit ráültetni. És hogy a meglevő gépek menjenek, népgazdasá­gi érdek mellett, elsősorban a termelőszövetkezetek érdeke. Ha ilyen szemszögből vizs­gálják ezt a kérdést minden termelőszövetkezetben, akkor biztosak lehetünk benne, ha átmenetileg lesz is traktoros­hiány, de rövid időn belül ez megszűnik. Négyezer-kétszázötven holdat öntöztek Baranyában Jövőre 46 millió forint támogatással újabb 8200 hold válik öntözhetővé a tsz-ekben — Víztározók épülnek a vízszegényebb járásokban Baranyában 1961-ben mind­össze 1250 holdnyi területet öntöztek. Ennek is nagyobb része kertészet volt. Az idén nyolcmillió forintot adott az állam a megye termelőszövet­kezeteinek öntözésre, s terme­lőszövetkezetek jól kihasznál­ták ezt az összeget Nem ke­vesebb, mint újabb háromezer holdat tet­tek öntözésre alkalmassá és ezzel a megye öntözéses terű lete 4250 holdra növekedett. Nem bánták meg a beruházást. Szakemberek véleménye sze­rint az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az idén be­ruházott nyolcmillió forint már ebben az évben megtérül. A villányi Uj Alkotmány Ter­melőszövetkezetben a kukorica egy részét öntözték ebben az évben és ennek minden holdja 60—70 mázsás holdankénti csövestermést Ígér. Ugyanott betakarítottak öntözött terü­letről 300 mázsa cukorrépát és 300 mázsa silókukoricát hol­danként De bejárta a hír a megyét, mely szerint a szeder­kényi termelőszövetkezetben öntözött területen 350 mázsa cukorrépa termett és csodálkoz tak a Szederkény környéki tér melőszövetkezetek, amikor megtudták: a szederkényiek öntözött területen termeltek őszi takarmánykeveréket, nagy termést takarítottak be ebből, utána felszántották, bevetették silókukoricával és ebből is két­száz mázsás holdankénti átla­got értek eL Felsőszentmártomt is egy­szerre híressé tette a víz. Itt volt azelőtt is a Dráva, de senki nem használta ki. Ta­valy aztán megláthatták a fel- sőszentmártoniak mit jelent a víz. Kezdetben még hitetlen­kedtek, a betakarítás meg­győzte őket. Felsőszentmárton- ban ugyanis ebben az évben 160 mázsa zöldpaprikát termel­tek egy-egy holdon. Az eredmények meggyőzték a termelőszövetkezeteket- Ma már egyáltalán nem le­het azon csodálkozni, hogy az a negyvenhatmillió hat­százezer Ft sem elég, amit a jövő évre az öntözés kiter­jesztésére kapott a megye. Ennél többre lenne szükség, ennél nagyobb a termelőszö­vetkezetek igénye. Csak az a baj, hogy egyelőre nem jut több. Az idén építik, de csak a jövő évben lép be a termelés­be a belvárdgyulai víztározó. Ez lesz a megye legnagyobb víztározója. Hosszú időn ke­resztül hajtogatták a termelő- szövetkezetekben: Baranya víz szegény, kevés a csapadék, ho­gyan lehetne öntözni. Bebizo­nyosodott. hogy ha nern„ js óriásiak, de vannak lehetősé­geink. Bebizonyosodott, hogy a vízszegényebb járásokban, mint például a pécsváradiban, a sásdiban, a pécsiben és a szigetváriban víztározók építé­sével meg lehet fogni a vizet, amely eddig minden különö­sebb haszon nélkül elfolyt. — Víztározók, völgyzárógátak épülnek a jövő évben Pécsvá- radon, Véménden, Egyházas- kozárban. Mágocson, Kacsótán Mozsgón. Somogy viszi ón, Me- renyén és másutt; Nagyot fejlődik a megye ön­tözéses gazdálkodása a jövő év ben­Jövőre újabb nyolcezer-két­száz holdat öntöznek majd a termelőszövetkezetek. Két évvel ezelőtt ilyenre so­kan még gondolni sem mertek. Ma pedig valóság. Sőt annyira valóság, hogy az állam által adott 46 millió forinthoz még a termelőszövetkezetek is hoz­zájárulnak. A beruházás egy részét, 20—25 százalékát saját erőből fedezik. A komlói erőműben lebontják az egyik kéményt. A komtól lakosok közül senki sem „reklamált”, hiszen ezután kevesebb pernye ös korom hull a városra. A megmaradó kémény is kevesebb pernyét szór majd, mert az erőmű új porleválasztó-berendezést kapotu amely 90 százalékos leválasztó képességgel rendelkezik. A komlói erőihű egyébként lassan abbahagyja az áramtermelést, mint fő „pro­filt” s áttérnek a távfűtési szolgáltatásra és villamosenergiát csafe korlátozott mennyiségben termelnek. Foto: Erb November 18-án a francia választások Az FKP a demokratikus erők összefogására szólít fel Párizs, (MTI) A francia parlamenti válasz­tásokra három héttel a népsza­vazás után kerül sor. Igv hatá­rozott szerdán az ideiglenes Minisztertanács De Gaulle el­nökletével. A választások első fordulóját november 18-án, a másodikat november 25-én tart ják meg. A szembenálló erők harcá­ban De Gaulle személyi hatal­mának ellenfelei erős támoga­tást kaptak a szenátustól. A felsőház — az UNR szenátorai­nak kivételével — csaknem egyöntetűen a köztársaság vé­Középiskolai tantervi vita Pécsett Tegnap délelőtt a Nagy La­jos Gimnáziumban a középis­kolai tanterv tervezetének meg vitatására jöttek össze a pécsi közép- és általános iskolák igazgatói, a szakfelügyelők, a pécsi felsőoktatási intézmé­nyek tanárai és az iskolai vita­vezető tanárok. A tanterv ter­vezet széleskörű megvilágításá nak előkészítését szolgálta a szerdán délelőtt megrendezett vita, amelyet Gábriel József elvtárs, a Pécsi városi Tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője nyitott meg. Kabar Ferenc elvtárs, a mű­velődésügyi osztály iskolai cso­portjának vezetője tartotta meg először vitaindító referá­tumát. Felvetette azt a kér­dést is, hogy az új középisko­lai tanteirv mennyiben felel meg az oktatási reform irány­elveinek. Hangsúlyozta, hogy különösen három fő területen — a világnézeti nevelésben, az iskola és az élet kapcsolatá­ban, valamint a túlterhelés el­leni küzdelemben — jelentke­zik a probléma élesebben. A vitaindító referátumban szó volt még arról is. hogy az, új középiskolai tanterv szervesen ráépül-e az általános iskolai tantervre. Végül Kabar elvtárs beszélt a középiskolai törzs­anyagról is, amelyet minden középiskolának — tehát a szak középiskolának is — el kell végeznie. A vitaindító referátum után hozzászólások következtek. Tízen mondották el vélemé­nyüket arról, hogy a tanterv szerkesztő bizottság mennyire igyekezett érvényesíteni az ok­tatási reform irányelveit- A hozzászólók általában soknak tartották a tantervben meg­állapított heti 33 órát, mivel más elfoglaltságuk is van ^ a tanulóknak, például sportkör, énekkar, szakkörök stb. Min­den hozzászóló megnyugtató­nak találta azt a tényt, hogy a tankönyveket ezentúl gya­korló pedagógusok írják. A több mint 3 órás vita alap hangulatát kifejezte az a gon­dolat, hogy a város vezető pe­dagógusai biztosítottnak látják az új tanteirv könnyebb, ,,leve- gősebb” volta miatt a túlterhe­lés megszüntetését is. delmére kelt és azonosította magát Gaston Monnerville be­szédével .A szenátus radikális- párti elnöke, az államfő után a második közjogi méltóság viselője az alkotmány nyílt megsértésével, a nép félreve­zetésével vádolta De Gaulle-t. Minden hatalom egyesítése egyetlen kézben, anélkül, hogy bármi is ellensúlyozná ezt a hatalmat — mondotta —, nem egyéb a demokrácia felszámo­lásánál Amint De Gaulle akar nem köztársaság, hanem leg­jobb esetben a bonapartizmus- nak egy felvilágosult formája. A szenátus határozata, hogy elnökének beszédét valameny- nyi községben kifüggesszék, nyílt hadüzenet De Gaulle cí­mére — hangoztatják párizsi politikai körökben; Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkárhe­lyettese Paul Vaillant-Coutu- rier-nek, az FKP huszonöt év­vel ezelőtt elhunyt kiváló har­cosának kedd esti emlékünnep ségén ismét kiemelte: A fran­cia kommunisták a demokra­tikus erők egységében látják a siker biztosítékát. „Minden szektarianizmust elutasítva az­zal a szándékkal indulunk a népszavazási és választási harc ba — mondotta —, hogy né­pünket egyesítsük a személyi uralom ellen, az igazi demok­rácia és a társadalmi haladás érdekében.” A demokratikus erők egy­ségfrontja a megyékben és a községekben is konkrét formát ölt. Szajna megye tanácsának elnöksége — a Kommunista Párt, a Szocialista Párt és az Egeysült Szocialista Párt képviselői — közös fel­hívást adott ki, amelyben fel­szólítja Párizst kölülvevő „vö­rös övezet” választóit, szállj a-* nak szembe a tényleges dikta­túra veszélyével. Hasonló fel­szólítással fordultak a válasz­tókhoz a baloldali vezetés alatt álló városok és községek ta­nácsai. is. A CGT, legnagyobb francia szakszervezet ugyan­csak felszólította tagjait, sza­vazzanak nemmel október 28- án. Ezzel szemben a szocialis­ta Force Ouvriere és a keresz­tény CFTC szakszervezeti köz­pontja csupán a népszavazás és az alkotmánymódosítás el­ítélésére szorítkozott, de tag­jaira bízta, hogy igennel vagy nemmel szavaznak-e. De Gaulle híveinek propa­gandája mindinkább egy érvre összipontosul: De Gaulle le­mond, ha nem kap többséget a népszavazásom. Ezt húzta alá Fouchet tájékoztatásügyi ál­lamtitkár is kedd esti televí­ziós beszédében. De Gaulle le­mondását politikai összeomlás, polgárháború követheti — han goztatják a kormány körei el­sősorban ama rétegek felé, amelyek távol tartják magukat a politikai élettől és De Gaulle-ban ma is csak a fran­cia szabadságharc kimagasló alakját látják. Szárazságtűrő fákat és virágokat ültetnek Meszesen A fagyok beálltáig még több százezer forint értékű parkosí­tást és tereprendezést szeret­nének elvégezni városunkban a Pécsi Kertészeti és Parképí­tő Vállalat dolgozói. Ma kez­dik az újonnan épült Jókai utcai házak környékének par­kosítását. A házak körül pá­zsitot létesítenek, díszcserjé­ket, juhar, kőris és nyírfát ül­tetnek a parkba. A házak kö­zött homokozóval, mászórács­csal és hintával ellátott játszó­teret is létesítenek. Parkosítják a most épülőmé kultúrotthon környékét is. Mivel Meszesen meglehető­sen kevés a vízi szárazságtúró fákat, főként kőrist és hársfá­kat, valamint kevés vizigényű virágokat, elsősorban rózsát ül tetnek- Rövidesen hozzálátnak a Tanárképző Főiskola új diák szállója környezetének meg­szépítéséhez is. Mig Meszesen és a Jókai utcában ürömi sze­gélykővel szegélyezett salak és gyöngykavicsos utakat készíte­nek, addig a diákszálló előtt kőlapos út létesül majd az ezüsthársak között. A faülte­tést lombhullás után kezdik meg a kertészek. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom