Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA^ 1» OKTÓBER 7, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! vasArnap I XIX. ÉVFOLYAM, ARA: 70 FILLÉR 235- SZÁM 4 tömegek támogatják pártunk politikáját Pártéríekexletet tartottak a pécsid rád i járás kommunistái Több mint 150 ember, közöt­tük 16 pártonkívüli gyűlt ösz- sfce tegnap reggel a Zengő­aljai Állami Gazdaság szilágy- pusztai üzemegységének kul­túrtermében. A járás csaknem 800 párttagja és tagjelöltje küldte őket tanácskozásra Részt vett az értekezlet mun­kájában Rapai Gyula elvtárs, a Központi Bizottság póttag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Kaszapovics And­rás elvtárs, a Központi Bizott­ság póttagja, országgyűlési képviselő, Bogár József elv­társ, a megyei párt-végrehaj­tó bizottság tagja Jellemző a szerény külsősé­gekre, hogy néhány vörös dra­périával és egyetlen Lenin- képpel díszítették a tanácsko­zási termet. Jelmondat nem volt, vastapsok sem hangzot­tak el. A tanácskozásnak még­is ünnepi volt a légköre, noha a küldöttek a lehető leghét­köznapibbnak látszó dolgok­ról, a munkáról beszélgettek. A term el ószövet kezet jobb élethez vezet Papp János elvtárs, a járási pártbizottság titkára ismertet­te a pártbizottság munkáját, a járás helyzetét és a tenni­valókat. Nem volt könnyű dolga a . pártbizottságnak, hi­szen 1959-ben tartottak utol­jára pártértekezletet a járás­ban, három év munkájáról kellett tehát számot adni, még hozzá- nem is akármilyen há­rom évről, hiszen abban az időben még erősen dominált az egyéni gazdaság, ma pedig mindössze 26 nagyobb földte­rülettel rendelkező egyéni pa­raszt van a járásban. S ezzel még nem is értünk a nagy változások végére, hiszen az­óta már sok kisebb termelő- szövetkezet is egyesült, s sokezer holdas, egyre korsze­rűbb gazdaságokban folyik a munka. A nívós beszámoló és a hoz­zászólások eredményes mun­káról adtak számot. Joggal mondotta Fullér Ferenc kül­dött, hogy a tsz-ek megszilár­dulása szemmel látható. 1959 óta először sikerült elérni, hogy valamennyi tervbe vett területet elvetettek és megmű­veltek a járásban, ez az első év 1959. óta, amikor az alap­vető állattartási és állatte­nyésztési munkákat elvégez­ték. így nem csodálható, hogy a termésátlagok növekedtek. Noha a tsz-ek még mindig csak a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségek kihasználá­sának az elején állnak, a nagy üzemet máris a hozamok nö­vekedése fémjelzi növényter­mesztésben és állattenyésztés­ben egyaránt. A járási átlag tavaly búzából 10,5, őszi árpá­ból 13,6, tavaszi árpából 8,4, kukoricából pedig 12,2 mázsa volt, az idén pedig búzából 11,11, őszi árpából 13,33, tava­szi árpából 13,5 mázsát taka­rítottunk be, és kukoricából is meglesz a 15,4 mázsás terv. In­kább több, mint kevesebb vár­ható ennél. Az egy tagra eső tiszta va­gyon két év alatt 7470 forint­ról 12 506 forintra emelkedett a járásban, a múlt év végén több mint 132 millió forint ér­tékű összvagyon volt a tsz-ek tulajdonában. Megoldódott az öregek sorsa, 1060 nyugdíjas van ma a járás termelőszövet­kezeteiben. A mezőgazdasági termelés fellendülése magával hozta az életszínvonal emelkedését is. 1959-ben 80 millió forint, 1961- I ben pedig már 86 millió forint j volt a járás kereskedelmi for- ! galma. 1960 január 1-től 261 új lakás épült, 190 lakást bő­vítettek, amelynek értéke mintegy 50 millió forint. A magánkézben lévő személy- gépkocsik száma mintegy 40, a tv-élőfizetők száma 61-ről 431-re növekedett. Ami még I szembetűnőbb: az OTP betét- állomány az 1959-es 8,9 millió forintról ez év júliusáig 20,3 millió forintra emelkedett. Uj, friss erőkre van szükség Nyilvánvaló, hogy a fenti eredmények mögött a dolgozó j tömegek munkáját kell keres­ni. S hogy a tömegek jól dol­goztak, abban a helyes veze­tésnek döntő része van. Min­denekelőtt a legfelső vezetés­nek, a Központi Bizottság po­litikájának, amely a tömegek támogatásával találkozott, a pártszervezetek munkájának, amely a Központi Bizottság irányvonalát érvényre juttat­ta. Az olyan, látszatra belső pártügyek, mint a vezetés kol­lektivitásának elmélyítése, a kritikai és önkritikái légkör (Folytatás a 2. oldalon.) Tovább szépül a társadalmi munkával épített új-mecsekal jai játszótér. A játszókombinát déli részén kerékpárszínt, gondnoki lakást, irodát, öltözőt és fürdőt építenek. De Gaulle feloszlatta a parlamentet A Pompidou-kormány benyújtotta lemondását — Az FKP felhívása a francia néphez / Külföldi vásárokra küldik az új magya* Hruscsov elvtárs Üzbegisztánban Taskent (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának Üz­begisztánban tartózkodó első titkára szombaton Aimalik- ba, a köztársaság színesfém- iparának központjába uta­zott, ahol vállalatokat tekin­tett meg. Almalikban nagygyűlést tar tottak egy rézdúsító üzembe helyezése alkalmából. A gyű lésen beszédet mondott a szovjet kormányfő is, üdvö­zölte a nagy munkasikereket elért építőket. Szombat délután közzétették De Gaulle köztársasági elnök döntését, amallyeü elfogadja a Pompidou-kormány lemondá­sát és feloszlatja a nemzetgyű­lést. A köztársasági elnök egy* ben újra a Pompidou-kor- mányt bízta meg az új válasz­tásokig az ügyek vitelével. De Gaulle pénteken este ér­kezett vissza Párizsba a mourr melon-i katonai táborból, ahol a francia hadsereg őszi nagy hadgyakorlatait szemlélte meg. Csak szombaton délelőtt fo­gadta Pompidou miniszterelnö köt, valamint Gaston Mormer- ville-t, Chaban Delmas-t, a parlament két házának elnö­keit. Pompidou benyújtotta kormányának lemondását. De Gaulle háromnegyed óráig tárgyalt miniszterelnökével és ugyanannyi ideig az UNR- pártá képviselőházi elnökkel. Gaston MonnervUle, a szená­tus elnöke mindössze két per­cig tartózkodott De Gaulle szobájában. A radikálispárti szenátor pártja kongresszusán és a felsőházban is élesen el­ítélte De Gaulle tervezett al­kotmánymódosítását és a köz­társaság elnökének önkényural rm törekvéseit. A francia politikai pártok megkezdték az október 28-i népszavazás és az új választá­sok előkészítését. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága kétnapos tanácsko­zásáról felhívást adott ki, amelyben leszögezi: az alkot­mánymódosítás feletti népsza­vazás óriási veszélyt jelem Franciaországra nézve. De Gaulle az -alkotmányellenes népszavazásban felhatálmazást keres, hogy újabb lépést te­hessen a diktatúra felé. A Francia Kommunista Párt fel­szólítja a választókat, hogy a népszavazáson erőteljes „nem”, mel szavazzanak. Szánjanak szembe a monopoltőke szolgá- j latában álló személyi uralom­mal, amely méhében hordozza a fasizmus és a háború veszé­lyét, nyissák meg az utat a végleges demokrácia felé. A Francia Kommunista Párt meg ismétli a demokratikus pártok és szervezetek egységére tett javaslatát: egyesítsék erőiket a Franciaországot fenyegető ve­szély elhárítására. A Szocialista Párt, az MRP, a Függetlenek és Parasztok Pártja, a Radikális Párt és más ellenzéki polgári pártok kép­viselői megállapodtak, közös kampányt indítanak, hogy a választók De Gaulle javaslata ellen szavazzanak. Hazaérkezett a Romániában járt magyar parlamenti küldöttség lass Istvánná nyilatkozata n látogatásról A magyar országgyűlés kül­döttsége, — amely Vass Ist- vánnénak, az országgyűlés al- elnökének vezetésével tíz na­pot töltött a Román Népköz- társaságban — szombatod! visz szaérkezett Budapestre. A romániai út élményeiről, tapasztalatairól Vass Istvánná megérkezése után a követke­zőket mondotta: — A látogatás egyik legmara­dandóbb emléke az a gyors fejlődés, amelyre méltán büsz­kék román barátaink. Utoljá­cAraaijérmek a kirakatban Győri Wilhelm Pieck Vagon - és Gépgyárban új 10 tonnás mperek készültek el. A modern vonalú, zárt vezetőfülkes, rjv kerékmeghajtású dömperek 120 lóerős motorjai előre hátra pedig i sebesség fokozatba kapcsolhatók. Egyhe- - íróba futás után nemzetközi vásárokon mutatják be a? sq öt kocsit. A Vörös Csillag Traktorgyár tervei alapján. szögletes vonalú, modern dömperekből az idén to- ibbi húszat, jövőre pedig „n agy sorozatot gyártanak a győriek. Mint egy óriási fényképező­gép lencséje, olyan belülről nézve a kirakat. Az utca da­rabját mutatja, melyben embe­rek, férfiak, nők gyerekek tűn­nek fel, megállnak, nézeget­nek, majd sietős léptekkel el­távoznak. Szemben az Állami; Áruház szöveteire, próbaba­báira, sál és kalapjaira lehet látni, érdekes, izgalmas felmé- rést lehet percek alatt végre­hajtani. Mégis az emberek el­jönnek erre az oldalra, most éppen három vasutas egyénin- | hás férfi tekint figyelmesen a Kossuth Lajos utcai virágüzlet kirakatába. — Minden percben akad né­zője a kiállítási érmeinknek — mondja az üzletben Nagy j Istvánná boltvezető. — Szinte nem tud elhaladni itt ember anélkül, hogy ne nézné meg a | dobozban rejlő fémlapocskákat.! Magam is láthatom, hogyan olvassák a tábla szövegét: ,,A mezőgazdasági kiállításon a Kertészeti és Parképítő Válla­lat hat arany és nyolc ezüst érmet nyert...” — Kilenc ezüst érmet sze­reztünk, de csak nyolc van itt, — magyarázta a fiatalasszony. — Egyet még nem hoztak le. Hogy miért is kaptuk? Leg­jobban az igazgató elvtárs tud­I ná, vagy akik készítették... Csak azért tettük ide, mert ez a legforgalmasabb üzlet. Meg­kísérlem felsorolni. Az asztalkához lép, vörös szekfűcsokrot helyez el egy vázában. — A vágott virágok között az őszi rózsánkkal nyertünk aranyérmet, ezüstöt a szék­iünkkel. Szép, erős, hosszú szá­lú volt, dús fejű. A zöld cse­repeseknél a pálmáért arany érmet kaptunk. A pálma itt is van. Igen, ez a karcsú, finom levelű. Arányos, szép példány. Ritkaság ilyet látni. A fikusza- ink három ezüstöt hoztak el, mint a Begónia Rex, valamint az aszparágusz. A cserepes vi­rágoknál a ciklámen szerzett ezüstöt. A park növényanyaga aranyérmet kapott, a tervezés ezüstöt. A kötészeti bemutató is sikert aratott, virágos tálak­ért arany volt a jutalom. A menyasszonyi fejdíszünket szin tén a legjobbnak találta a bí­ráló bizottság, mely nem tud­ta a rengeteg vállalat közül kié a bemutatott. Miért nyert aranyat a menyasszonyi fej­dísz? Mert eddig mindenki fe­hérből kötötte. Mi pirost is tettünk hozzá. Gyönyörű volt A koszorúink is arany érmet szereztek. Virágszirom alakú lámpaer- i nyők fénye esik a harmatos, sárga rózsákra. Illatukat mes­sziről érezni. — Hogy kik készítették a díjnyertes csokrokat, koszorú­kat? A parképítési rész Kalla 1 Gábor üzemvezető és dolgozói j érdeme, a dísznövény-anyagot! Mester József és Fért Imre rendezte, á koszorúkat Cser- i venka Józsefné és Murgács Mi- hályné kötötte. Nagyon örü­lünk a sikernek. A németor­szági Erfurtból is hoztunk ha­za arany éremet, de erről a kiállításról a legtöbbet. Megsimogatja a virágokat, kosárba rendez egy csokrot. — Miért is sikerült ennyi érmet eihozni? — Nehéz erre válaszolni. Talán, mert min­denki szereti a szakmáját. Ér­dekes dolog, de itt a virágok között, valahogy más lesz áz ember. Finomabb, udvariasabb, kedvesebb. Mindenki igyek­szik, hogy jobban értse a dí­szítés, az ápolás munkáját... Zöld mohán fekszenek az érmek, a piros ciklámenek, a lila primulák, a világoskék, át­tetsző delfiniumok és a vörös antirehirvumok társaságában. A kirakat üvegfátyolát pedig sorba lebbentik fel a kiváncsi tekintetek. A szépet szereti bennük az ember. (SZÜTS) ra 1956-ban jártam náluk, 9 mondhatom azóta alaposan megváltozott, megfiatalodott Bukarest és a többi hagy vá­ros arculata. A lakásépítke­zés különösen gyors, s ahogy láttuik, tapasztaltuk, bizony hamarabb tető alá kerülnek az új otthonok, mint nálunk. Sok gyárban voltunk s fel­kerestünk több mezőgazdasági üzemet. Megható volt az a sze­retet, amellyel mindenütt fo­gadtak, s a magyar nép iránti őszinte barátság sok-sok meg­nyilvánulása, amellyel lépten- nyomon találkoztunk. 4 Romániában az életszínvo­nal ma jóval magasabb, mint pár évvel ezelőtt volt, s román barátaink lelkesedéséből, szor­galmából ítélve bizonyos, hogy további szép sikereket érnek el a szocialista építésben. A tíznapos látogatáson ter­mészetesen alkalmam nyűt a román képviselők munkájá­nak megismerésére, a parla­menti munka tapasztalatainak kicserélésére. Ezek az őszinte hangú, közvetlen eszmecserék rendkívül hasznosak, tanulsá­gosak voltak, s ha a gyakor­latban felhasználjuk a tapasz­talatokat, bizonyosan eredmé­nyesebb, sokrétűbb lesz kép­viselői tevékenységűink — fe­jezte be nyilatkozatát 'fass Istvánné. ülést tartott az MSZBT országos elnökséne Az MSZBT országos elnök­sége szombaton a Magyar — Szovjet Barátság Házában Ró­nia Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen részt vett dr. Orbán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője is. Az ülésen Kristóf István, az MSZBT főtitkára beszámolt a társaság múltévi munkájáról és jövő feladatai­ról. A beszámolót vita követ­te. l I

Next

/
Oldalképek
Tartalom