Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

2 maplo 1962. OKTOBER *. CYRANO DE BERGERAC ISMÉT egy Bálványos bemu­tató a Pécsi Nemzeti Színház­ban, a látvány (Szokásos és töb- bé-kevésbé hatásos kellékeivel. Fényes, kivont kardok, villám­gyors, ügyes páubajok, harsány csataképek, túlontúl tömény hősiesség, varrólányok álmába való romantikus, szinte földön­túli szerelem, iro» talmi kifőzde, irodalmi siserehad, gyámolta­lan szerelmes és cselszövés, finom, szellemes verselés és egy csúf orrú, <le nemeslelkű hős — csupa romantika, csupa romantika — me(g minden. Korábban is temették a ro­mantikát — mi ja: akartuk már néhányszor, — cíe minden ro­mantikus mű újraéledésénél konstatálni kell, 'hogy korai ez a temetkezési igyekezet. A ro­mantikának egyellőre van egy nagy varázsa: amit bemutat, nem más, mint az egyszerű ember által megálmodott fizi­kai és szellemi erő diadala. Ebben van Rostand: Cyrano de Bergerac című romantikus drá májának ereje is. Hatvanöt éve mutatták be a párizsi Por- te-Saint-Martin színházban — azóta nagy taker. Most is az lesz. A dráma rendkívül ügyes és hozzáértő kézről tanúskodó dramaturgiája mellett korraj­za a legkitűnőbb. Ha a dráma nagyorrú hőse nem is pontos és desztillált mása Cyrano de Bergeracnak, a tizenhetedik század egyik legelmésebb poér tájának, — akitől Moliére a S cápán furfangjaiban valóban alkalmazott” egy részletet, és akiről az irodalomitudások ál­lítják, hogy műveinek néhány részletével Comeálle-nek is segédkezett” — végülis a kor egy sokat emlegetett alak­ja. Emlékét szokatlanul nagy orra és híres párbajai tartot­ták fenn a későbbi korok szá­mára Harmincöt évet élt, afféle — de jóval kevesebb tehetség­gel megáldott — korai He­mingway volt, akit többször halálosain megsebesítettek, aki­nek egy csatában torkát is vág tak, és aki gyakran csak a cso­dával határos módon menekült meg a veszélyekből. Izág-véng romantikus alak, alkalmas a színpadi látványra, és ilyen­képpen egy kicsit korrajzra is. IGAZ, hogy az emberekben van egyfajta örök gyermeteg- ség, igaz, hogy a közönség szí­vesen csodálja meg a színpadi szemfényvesztést, —r de manap ság a romantikus dráma hatá­sa elsősorban és csak egy at­moszférikus rendezői koncep­cióban érvényesülhet. Az egész előadásnak legyen valamiféle szokatlan, kicsit álomszerű, szórakoztató levegője, és ez az atmoszféra tüntetheti ed a ro­mantikus dráma ma már nyil­vánvaló gyarlóságait. Dr. Né­meth Antal ezzel a koncepció­val rendezte a darabot. Az egész előadásnak van egy szé­lesen hömpölygő, romantikus áradása, amely tulajdoniképpen átsegít a dramaturgiai felépí­tés ravaszságain, és egy kicsit azt is feledteti, hogy együtt van itt az érték és a lom. Ez a rendeződ felfogás viszont alig­ha teszi lehetővé, hogy az {^|gyaui.-i^ia«^ieitéV6l —. általában valamiféle emberáb­rázolásról szó lehessen. De er­ről itt nincs is szó. Dr. Németh Antal csupán annyit tehetett — a szórakoztatás magasztos igényén túl, — hogy a dráma értékeit, ahol lehetett, előtér­be helyezte. így válik Cyrano előttünk rokonszenves, embe­rileg is értékes, makulátlan hőssé. így hisszük el, hogy ké­pes a szívét feláldozni értel­metlen lovagiasságból, így ért­jük meg igazán az oly apró elhatározások belső indítékait is, amikor Cyrano képes száz ellenében is megvédeni Lig- niére-t, a költőt, aki egyszer utolsó cseppig kiitta a szen­telt vizet a templomi kőedény­ből, mert szerelme ujjai meg­érintették a vizet. Pedig a sze­gény Ligniére —• megrögzött borissza. A rendezés igyekezett szak­szerűen eltüntetni a romanti­kus túlzásokat. Cyrano hősies­sége — amely a drámában időnként már a fásultságig sok — az előadásban emberi­leg mértéktartó. Ugyanakkor helyesen kivette a darab tú­lontúl hazafias élét, és inkább a drámát át- és átszövő, sok­szálú cselekmény pontos köve­tésére fordított gondot. így rendkívül könnyű eligazodni a meglehetősen sok cselszö­vésben, színpadi fordulatok között — a dráma könnyen át­tekinthető és dramaturgiailag pontos. Ilyen következetesség­gel kellett volna valamennyi­re megkurtítani a darab be­fejező részét, Cyrano haldok­lási jelenetét. A kelleténél hosszabb, áradóbb és a mai, a korszerű színház, bár íme a példa — nem zárja ki a nagy, romantikus drámák létjogo­sultságát, de csak megfelelő kontrollal. Talán azt lehetne még némiképpen a rendezés számlájára írni, hogy az elő­adás egyébként friss, játékos irama a tömeg jelenetekben megtorpan, a statisztéria a kelleténél nehezebben mozog, ami — különösen az első fel­vonásban és a negyedik felvo­nás végén egy kicsit elmere­víti az előadást. A DRÄMA középpontja, ter­mészetesen Cyrano de Berge­rac, akit játékos kedvvel, na­gyon szép szövegmondással és a körülményekhez képest többnyire finom és árnyalt emberábrázolással Bánffy György alakít. Látszólag csu­pa széles gesztus, csupa rög­tönzött szellemesség, de Cyra­no belső fordulópontjain min­dig kellő művészi erővel ér­zékelni tudja és érzékelteti a párbajhős-költő nagy, belső tragédiáját. Különösen dicsé­rendő, hogy nem marad meg színészi játékában az oly ha­tásos, de olcsó megoldások­nál, és amit lehet, hozzátesz a korszerű színművészet eszkö­zeiből. Játszik. Szertelenül, csupa szívvel. Szemmellátha- tóan nagyon szereti Cyrano alakját. Orrmonológja igen szép, árnyalt. Alakítása csak itt-ott harsányabb a szüksé gesnél — alighanem a szerte len játék, a nagy belső tempi következtében. Upor Péter meglehetősen egyoldalú eszközökkel ábrá- i zolja Christiant. Christiannak f a drámában jelentős szerepe ( van — nemcsak a szöveg mé- ( rétéit tekintve — de ő az, aki felborítja Cyrano lelki egyen-; súlyát, tulajdonképpen ő a < „konfliktus”, ő az, akiért Ro- xan az utolsó percig rajong. Christiannak éppen úgy kell játszani, színészkedni, csak­nem olyan hőfokon, mint Cy-' ranonak. Ez nem sikerült. Alá i kítása hideg, merev, egyolda-; lúan előtérbe helyezi a gya-; nakvó, de inkább gyámoltalan ; és együgyű szerelmes figurá­ját. így lehetséges, hogy alakí­tását inkább a bátortalanság) jellemzi, és játékában csak; pillanatok vannak, amikor is Christian tulajdonképpen vál- < tozatos jelleméből más színe­ket is fel tud villantani. Pécsi Ildikó, mint Roxan — < szép, finom és csaknem mind- < végig mértéktartó. Alakítása' sokszínű, változatos. Amikor j szükséges — sóvárgó, gyerme- í teg szerelmes, vagy szerelme< kedvéért bátor honleány, örök; asszony, vagy lelkében össze­tört drámai hős. Játéka mind­végig egyszerű, kifejező esz­közei természetesek — külö- ’ nősebb romantikus pátosz nélkül is. Szép szövegmondá­sáért őt is dicséret illeti. Dobók Lajos, mint Guiche! gróf — kellően ellenszenves,; és amikor a romantika szabá­lyai úgy követelik, kellően \ megbocsátó, bár ábrázolás- módja — darabtól, kortól füg- ; gően — kicsit külsőséges. Dá­vid Kiss Ferenc Le Bret ala- '• kításában elsősorban az egy- ! szerűség uralkodik. Az elő- 5 adás egyik legjobb alakja, rá i is vonatkoznak — talán első- ^ sorban — a korszerű színmű- t vészét kapcsán Bánffyra tett \ megállapítások. •> A TOVÁBBI népes szereplő- 5 gárdából elsősorban Horváth £ Sándort, Fülöp Mihályt, Szív- • ler Józsefet, Karikás Pétert,! Szalma Lajost. Berczelli Tibort 5 és Jánosi Olgát illeti dicséret, $ Vata Emil díszletei és Gombár; Judit jelmezei szépek. Thiery Árpád S — A MAGYAR NÉPMŰ­VÉSZÉT élő hagyományai j címmel tart előadást a kom- j lói Zrínyi Művelődési Ház- < ban október 9-én este 7 óra- < kor Simon Antal, a Mecsek < Táncegyüttes vezetője. OKTÓBER 6. Gyászos napra emléke­zünk. Száztizenhárom évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 13 honvédtábornokát. Kilen­cet felakasztottak, négyet „kegyelemből” agyonlőttek. Ugyanezen a napon dördül­tek el a pesti Újépületben azok a puskák, amelyek Batthyány Lajos, az első fe­lelős magyar kormány mi­niszterelnökének életét ol­tották ki. Október 6-ról a hivatalos Horthy Magyarország is meg emlékezett, természetesen a maga módján, de egy szót sem hallottunk arról, hogy október 6-nak nemzetközi tart all ma is van. Nem hallot­tunk arról, hogy ez a nap az 1848. október 6-i bécsi forradalom évfordulója is egyben, s hogy ezt a forra­dalmat a bécsi munkások és diákok azért robbantották ki, hogy a magyar forradalom­nak és szabadságharcnak se­gítsenek. Méltatlanul kevés szó esett arról is, hogy ok­tóber 6-ával egyidőben a Habsburg önkény fellépett mindazon népek fial ellen is, akik a magyar forradalom­nak és szabadságharcnak segítettek, így például Wo- roniczki MiciszJávot, a len­gyel dzsidások ezredesét. Ábancourt Károly lengyel forradalmárt, Giron Péter honvédalezredest, a német légió parancsnokát is kivé­gezték. A habsburgok a magyar, lengyel és német haladó ele­meket egyaránt meg akarták félemlíteni, amikor a töme­ges kivégzések időpontjául éppen október 6-át szemelték ki. Sortflzekk«fl. bitófákkal akarták tudtára adni a világ­nak, hogy kegyetlenül fel­lépnek a népek haladásra szövetkezett összefogása el­len. Hasztalanul, hiszen a korhadt és pusztulásra Ítélt monarchia életét csak meg­hosszabbítani lehetett, meg­menteni nem. Ilyen gondolatokkal em­lékezünk október 6-ra. és meghajtjuk a kegyelet zász­laját azok előtt, akik 113 éve a haladásért, és független­ségért adták életüket. M. L. Egészségünkre ! Pénteken reggel háromne­gyed nyolc tájban érkezett meg a szokásos kenyérszál­lítmány az új-mecsekaljai 187-es számú fűszerbolt elé. Három férfi bajlódott a ke­nyerekkel: egy rakta, kettő pedig hordta a rekeszeket. Mint ahogy minden munká­nál adódik selejt, a kényéi rakodásánál is lehet. Le is pottyant egy barnárasúlt ci­pó, — Hopp — mondta gyor­san az egyik rakodó embei és feltette a poros kenyeret az autó egyik üres rekeszé re. — Milyen kár, hogy nincs időm kivárni: vajon bete- szik-e ezt a kenyeret a töb­bi közé — mondta egy járó­kelő. — Lám, lám, ha lát­hatná ezt a KÖJÁLL ... — VASÁRNAP még meg­tekinthető a sztlágysolnlyói népvándorláskori aranykin­csek kiállítása, amelyet a múzeumi hónap keretében rendeztek a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályán. — OKTÓBER 17-én a me­cseki SZOT üdülő és bárja bezárja kapuit. Az üdülőt mintegy 2.5 millió forintos költséggel tatarozzák, beren­dezését felújítják. A munka előreláthatóan 1963. májusá­ban fejeződik be. — A TUDOMÁNYOS Is­meretterjesztő Társulat Ba­ranya megyei Szervezetének földrajz szakosztálya és a Dunántúli Tudományos In­tézet közös rendezésében 1962. év október 11-én 18 órakor a Bartók Klub­ban (Pécs, Janus Panno­nius u. 11.) dr. Ditrich Zühlke professzor „A földrajzi kör­nyezet kutatásának módsze­rei az NDK-ban” címmel tart előadást. — AZ ELMÜLT TANÉV­HEZ képest 103 tanulóval emelkedett a napközi foglal­kozásokban résztvevő iskolás gyermekek száma Mohácson. Ma már 584 iskola napközis kisdiákja van a városnak, ami az általános iskolások csaknem 22 százalékának felel meg. Megkezdődött Pécsett az orvostörténeti vándorgyűlés A Pécsi Orvostudományi j Egyetem aulájában tegnap dél után 3 órakor kezdte meg munkáját a Magyar Tudomá­nyos Akadémia orvostörténeti bizottsága és az Orvosegész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének orvos-gyógyszerésztör- téneti szakcsoportja valamint az Országos Orvostörténeti Könyvtár által rendezett há­romnapos orvostörténeti ván­dorgyűlés. Az orvostörténettel foglalko­zók évi nagy összejövetelét 1831 óta rendezik meg Ma­gyarországon. Ez alkalom­mal ismertetik a kutatá­sok lehetőségeit, segítséget nyújtva egymásnak és e tu­dományág legfiatalabb műve­lőinek. A tegnapi megnyitó alkal­mával dr. Farkas Károly pro­fesszor, az orvostudományok doktora, az orvos-gyógyszertör téneti szakcsoport elnöke mon­dott ünnepi beszédet és tájé­koztatta a vándorgyűlés részt­vevőit a szakcsoport mimiká­járól. . — Az orvostörfcénelemm el foglalkozóknak óriási munkát kell kifejtendök, hogy egy-egy témáikor évszázados fejlődését fel lehessen mérni — mondot­ta Farkas professzor. A mi történészeinknek is feladata, nagy elődjeink munkásságát felkutatva, orvosaink számára példaképéket állítani. A mun­kánk sokrétű, mert kevésbé lehet a tudósok eredményeit olyan hűen bemutatni, mint a festő- és szobrászművészek, I valamint egyéb művészeti í ágak nagyjainak numkájáti Hatalmas erőfeszítésre van szükségünk, hogy a mai ember számára is érthetővé tegyük elődeink tevékenységét, ered­ményeit. — Szeretnénk — mondotta a továbbiakban — ha e vándor­gyűlés után a pécsi orvosok, orvostanhallgatók is bekapcso­lódnának szakosztályunk életé be, mert e nagymultú egye­tem sok értékes adatot nyújt­hat a magyar orvostörténelem számára Ezután dr. Donhoffer Szilárd professzor, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem rektorhelyet­tese köszöntötte a vándorgyű­lés résztvevőit. Az Orvosegész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete országos elnökségének kiküldöttének üdvözlő szavai után átadták dr. Farkas Ká­roly professzornak, az orvos- tudományok doktorának, dr. Székely Sándornak, a Doku­mentációs Hivatal vezetőjé­nek, dr. Haán Gézának, az Egészségügyi Minisztérium ősz tályvezetöjenek és dr. Réthy Endrének, a TIT orvostitkárá­nak: a Veszprémi István em­lékérmet, amelyet a XVH. században élő, első magyar or­vostörténész emlékére alapí­tottak. Az ünnepélyes külsőségek lebonyolitása után elsőként dr. Vera Ivanovna Dmitrieva gor- kiji professzornő tartott elő­adást. A következő előadó dr. Ratkóczy Nándor volt, aki a hazai röntgen-iskola kialaku­lásának történetét ismertette, majd dr Kováts Ferenc a ha­zai tüdőgyógyászat történeté­ről szarosait be. Az össaejöv&­tel másik külföldi vendége a Román Népköztársaságból ér­kezett dr. Izsák Sámuel a román—magyar orvosi kapcso­latokról, valamint a magyar származású dr. S. H. Scheiber kórboncnok romániai tevékeny »égéről beszélt. A három napig tartó vándor gyűlésen mintegy 22 előadás hangzik el. Ma, délelőtt elő­adások hangzanak el, majd ebéd után megtekintik váro­sunkat a vándorgyűlés részt­vevői. Vasárnap pedig tanul­mányi kirándulásra mennek Szigetvárra, Harkányfürdőbe és Siklósra, délután visszautaz­nak Budapestre, A rakodók nem. forgattak semmi különöset a lejük­ben. Röpködtek a kenyerek, gyorsan teltek a rekeszek. .4 poros kenyérrel nem is törődtek. Talán ott is ina- radt volna félredobva sze­gény, ha az autóban álló ra­kodó meg nem szánja: men­ten csak a többivel be a boltba, vigyék haza és egyék meg a vásárlók. És a kenyér ment. mert vitték a rekeszben. A so­pánkodó járókelő pedig aki­nek kévés ideje volt n busz indulásáig, futtában még láthatta, mi történik a po­ros kenyérrel. Lám, lám. néha ilyent is eszünk. Egészségünkre' (H. M.) — A FŐVÁROS után váro­sunkban október 10-12-én mutatkozik be nagysikerű műsorával a Prágai Zenei, Színház. Ezeken a napokon a. Leöwey Gimnázium dísz­termében tartanak előadást. — 63 MÁZSA robbanó­anyagot használnak fel egy- egy nagykamrás robbantás*- hoz a komlói kőbányában. Egy ilyen robbanás alkalmá­val 80 ezer tonna követ jö- vesztenek le a sziklafalról — A MECSEKI Állami Er­dőgazdaság kárászt üzem egy- ségében október elsején zár1- fák a gazdasági évet. Egy esztendő alatt 18 ezer köb­méter fát termeltek ki, amely nek 70 százalékát géppel vág­ták. Megvadult !ó okoza t karambolt Tegnap reggel fél 8 tájban Or- szágh Istvánná Szilvás-pusztai lakos egylovas kocsijával az .Irá­nyi Dániel tér Irányából az Egyetem utcán át a Rákóczi út felé hajtott. A piáé környékén kikapcsolódott a ló tartólánca, s emiatt a ló megbokrosodott, A száguldó állatót hajtója megállítani nem tudta, bár kiál­tott segítségért, a járókelők kö­zül senki sem merte megfékezni a nekivadult állatot. A kocsi. a Rákóczi útra kiérve a Baranya megyei Gyermekotthonnak a ZSölnay-gyár irányából érkező személygépkocsijával összeütkö­zött. A karambol következtében a lovaskocsi széttört, a gépkocsi oldalt behorpadt. A bakón. iüó Országh Istvánná leesett a kocsi­ra. — A PÉCSI ORVOSTUDOMA- MÄHYI EGYETEM és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete pécs-baranyai terüle­ti bizottságának tudományos szakosztálya október 8-án, hét­főn délután 6 órakor az anató­miai intézet tantermében I. tu­dományos ülését tartja. Prof. L. Martini (Pharmaeológiai Intézet. Milánó): Control of LH-releaseü Ch. L. Hamilton (Philadelphia): Food intake and temperature regulation. — EXPORTRA készítenek gyümölcsös ládákat a Kom­lói Helyiipari Vállalat láda­üzemében. Február elejétől szeptember végéig több mint 150 ezer féligkész almásládát készítettek külföldi megren­delők részére. Az üzem na­ponta 700 ládát készít, de ha­marosan felmelik a mennyi­séget napi 1000—1300 darab­ra. Három nap alatt 1,5 millió forinttal emelkedett a megye takarékbetét-állománya A Hazafias Népfront, a Szak szervezetek Megyei Tanácsa az OTP Baranya megyei fiókjá­val karöltve takarékossági na­pokat hirdetett október 1-tól 20-ig. A takarékossági napok célja a takarékossági gondo­lat terjesztése. A kezdeti eredmények azt mutatják, az emberek többsé­ge támogatja a takarékossági mozgalmat. Három nap alatt 1 millió 395 ezer forinttal emel kedett Baranya megye taka­rékbetét áBománarfc A Se*n*> gyobb összeget, 259 ezer forin­tot a pécsváradi járás dolgozói tették ezekben a napokban ta­karékba. A mohácsi járásban 156 ezer. Komlón pedig 138 ezer fonttal több volt a taka­rékbetét könyvecskékben mint szeptember 30-án. A szép kezdet után további emelkedés várható, hiszen az emberek szeretnek tartalékol­ni télire és mert az október­ben váltott gépkocsd nyere- ménybetétkönyvek részt vesz­ni*: a februári sorsoiáBön­* 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom