Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-06 / 234. szám
'■ 1982. OKTOBER 6MAPLÓ 3 Rónai Sándor elvtárs kitüntetése 1 A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Rónai Sándornak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz- társaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, a? Elnöiki Tanács elnöke pénteken nyújtotta át Rónai Sándornak. Meleg szavakkal méltatta a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenységét és a szocialista társadalmi rend építésében végzett áldozatos munkáját. A kitüntetés átadásán jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, és dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke. Ezután az Elnöki Tanács díszebédet adott Rónai Sándor tiszteletére, amelyen részt vett Dobi István, Kádár János. Rónai Sándomé. Fehér Lajos, Kiss Károly és dr. Be- resztóczy Miklós- Kádár János meleghangú pohár-köszöntőben «nékezett meg Rónai Sándor érdemeiről, majd átnyújtotta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ajándékát. Rónai Sándor meghatott szavakkal mondott köszönetét a jó kívánságokért. Tízmillió tégla Hidasról Teljesen gépesítik a hidasi téglagyárat Á hidasi téglagyár nemcsak megyénk egyik legmodernebb téglagyára, hanem országosan is a legjobban gépesített téglagyárak közé tartozik. Dulánsz- ki József üzemvezetővel járjuk a gyár hatalmas területét. Körülvezet a 16 holdas gyártelepen, lássam saját szememmel, hogy egészen addig a munka- folyamatig, amíg a kész préselt tégla elhagyja a futószalagot emberi kéz nem érinti. S az utána következő munka- folyamatokból is mindinkább kiiktatták már a nehéz fizikai munkát. Első útunk az agyagbányába visz, ahol egy hatalmas bagger termeli az agyagot 3—4 méter magasságból és mélységből. Nem is olyan régen még 16 férfi megfeszített muníkája kel lett ahhoz, hogy egy műszakban 36 000 téglához szükséges földet kitermeljenek. Ma mind össze három ember irányítja a gépeket s egy műszakban 60—67 000 téglához elegendő földet termelnek ki. A bagger a szállítószalagra juttatja az anyagot, amely a kollerba juttatja- Ide fut egy másik szalagon a szénpor iis. Ez a koller olyan tartály, amelynek az alsó fele rostaszerűen lyukacsos; Ezeken a lyukakon két hatalmas henger préseli át a földet és a szénport. így biztosítják, hogy állandóan egyforma | egyenletes anyag kerüljön a keverőteknöbe. A víz, föld, szénpor keverését a keverő- teknőkben ugyancsak géppel végzik. A keveröteknóbői a-4V4 Ősz az állatkertben Seines, barátságos az erdő a kellemes őszi napsütésben. Sétára alkalmasabb időt aligha találna az ember. Nem csoda, hogy a szeptemberben hirtelen csökkent forgalom ismét felfelé ível, egymást érik a látogatók, kirándulócsoportok a mecseki állatkertben. Az állatkert vezetője, Dely Mátyás is úgy véli, kellemesebb d látogatás most, mint nyáron, mert nincs por, nincs hőség és az állatok is nyugod- tabbak. Ilyenkor vannak a leg jobb kondícióban, már gyűjtik. I« tartalékot a hideg téli hónnapokra, A gondozók is segítik iezt a téli felkészülést, hiszen például az özek és szarvasok jkorpaadagját a közelmúltban emelték meg. A mintegy 30 féle takarmány mellett a medvéknek kenyeret, az őzgidáknak, bacsóknak tejet, a majom nak, nyestnek, borznak gyümöl csőt is hozatnak a városból. A fű már száraz, hullanak a levelek, e az állatkert dolgozói már a télre gondolnak. Megkezdték az „éléskamra” feltöltését, nehogy felkészületlenül érje őket a rossz idő. Az állatkert öt hold földjén termett egy kis kukorica, burgonya, napraforgó. Ez képezi a téli tartalék alapját. Örömmel fogadták a püspöklaki, siklósi, szentdénesi és nagypeterdi tsz- ek takarmányrépa-, cirokmagét szénaküldeményét is. Elkel a segítség, hiszen az állatok etetése igen költséges. Zabból, árpából, kukoricából sajnos még most sincs elég és hiányzik a sárgarépa is. A tevének, szarvasoknak, vaddisznónak szükséges gesztenyét és makkot, az állatkert dolgozói gyűjtik a környező erdőben. A tartalékoláson kívül mielőbb gondoskodni kell a medvebarlang és a többi ketrec bőséges almozásáröl, kibélelésé tói. A mókusketrecbe kis odút raknak, és a kisállatok ketreceit is befedik oldalt, a szél, meg a hóviharok elől. Bár még langyos a levegő, a hűvösebb napokon már fötöttek a majom házban ,ahol télen, a legnagyobb hidegben is legkevesebb IS fok melegeit keü biztosítaniuk. Szerencsére van beépített kandalló, csakúgy, mint az oroszlán ketrecében, amely már 12—16 fok meleggel is megelégszik. Vidáman hintáznak a böcsök az állatóvodában, és két lábra állva kedveskedik a látogatóknak Gyuri mackó is. Ha statisz tikát készítenénk a népszerűségről, első helyre biztosan ők kerülnének, de nehéz lenne megállapítani, hogy a majom, az oroszlán, vagy a mókusok tetszenek-e jobban a gyerekek nek. Aki nyáron járt itt, még nem láthatta a majomházat és lakóját, de remélhetőleg rövidesen más újdonság is lesz. Előreláthatólag pumával és újabb oroszlánnal gazdagodik a mecseki állatkert, s a pécsiek örömére a hírek szerint jövőre elefánt is érkezik. Wesztl M. massza a présbe kerül, a présből pedig szalagon jön ki a kész forma, amelyet az automata vágó szabályos nagyságú darabokra szeletel. Itt kell először kézzel érinteni a nyersanyagot. A nyers téglákat csilléikre, más részüket pedig lécekre rakják. A csillékkel kiszállított nyerstéglákat bangétákiba rakják, s itt szárítják- Ennek az eljárásnak az a nagy hátránya, hogy a tégla deformálódik, mivel kézzel keM mozgatni. Az esős időjárás ugyancsak sok kárt tesz az ily módon tárolt nyerstéglákban- Ezért a gyárban már áttértek a szárítófészer rendszerre, vagyis amikor a nyerstégla elhagyja a .szállítószalagot, kézzel lécekre rakják. Ezeket a léceket pedig ráemelik különleges, úgynevezett ka- rasszer kocsikra, amelynek a karjairól a fészerben leváltják a téglákkal rakott léceket ané! kül, hogy emberi kéz érintené, így 120 téglát tudnak megmozgatni egyszerre, s a csapadéktól mentes fészerekben 14 napig szárítják. A körkemence 1924-ben épült, de még ma is kiválóan ellátja feladatát. Tavasszal begyújtanak a kemencében, s a tűz egészen őszig körbejár. A hidasi téglagyár előnye, hogy a vasúti vágánytól mindössze 80 méterre fekszik, és a földanyaga szinte kifogyhatatlan. Ez a két tényező jelentősen meghatározza azt, hogy a téglagyárat tovább bővítik és szinte minden munkafolyamatot gépesítenek. A kemencéből a kész téglát még jelenleg is talicskával szállítják ki. Egy-egy ilyen rakomány 120—130 tégla, amelynek súlya több mint 3 mázsa. Ilyen tömegű és súlyú tégla mozgatása nagy fizikai erőt igényel, s a téglagyár nem is talál mindig vállalkozókat. A kemence előtti rakatokból pedig csillékkel szállítják a vagonokba a kész árut. November 15-ével azonban itt is kiiktatják az emberi munkát. — Kétszáznyolcvanezer fcminitos saját beruházásból augusztusban megkezdték egv szállító- szalag betonágyának az építését. A betonágyat a föld felszíne alatt képezték ki. átvezették az országút alatt. November 15-én bekapcsolják a szál" litószalagokat, amelyek a kemencékből közvetlenül a vagonokba hordják a kész téglát. A rakodásnál eddig 20—22 embert foglalkoztattak, s a szállítószalag rendszer bekapcsolásával ezt a munkát tíz ember kényelmesen elvégezheti. Bővítik a fészereket is, amelyek jelentősen segítenek abban, hogy az üzem minél selejtmentesebben dolgozzon, és jövőre építenek egy száz fős fürdőt is. Az elmúlt években óriási mértékben nőtt a hidasi téglagyár termelése. Amig 8—10 évvel ezelőtt egy hónapban 45—50 000 téglát gyártottak, addig az idén júniusban 1 millió 300 ezer darabot. A jövő évben áttérnek a kétműszakos termelésre, s ezzel a jelenlegi termelésük mintegy megkétszereződik- Ez előtt pár évvel 4—6 millió volt az éves tervük, az idén már tíamiMió. Munkaerejük jelentős részét lekötötte az idén az építkezés, amit saját erőből oldanak meg, de már így is közel járnak a 9 millióhoz, s nem is szükséges nagy erőfeszítés ahhoz, hogy tízmilliót esetileg túl is teljesítsék. A hidasi téglagyár óriási kapacitásával a gazdaságos üzemeléssel építőanyagiparunk egyik legjelentősebb objektuma, s oroszlán részt vállal abban, hogy pártunk és kormányunk nagyszerű lakásépítési programja mielőbb megvalósulhasson. Hamar Imre. n sásdi iárás csaknem minden községében épiienek járdát Elkészült a sásdi járás községfejlesztési terve az 1963. évre, • ami szerint 6 millió 250 ezer forintot kívánnak fordítani a falvak fejlesztésére. Csaknem mindegyik faluban építenek járdát vagy legalábbis felújítják a régit. Például Magyaregregyen 79 ezer forintot, Magyarszéken pedig 120 ezer forintot áldoznak rá. Több helyen bő vítik az iskolákat egy-egy tan teremmel, köztük Hetvehe- lyen, Baranyajenőn, azonkívül kultűrházat újítanak fel Vásárosdombón. ligeten, Kishajmáson, Godisán. Úttörő közlekedési rendőrök A gyárvárosi általános iskolában működik az. ország első úttörő közlekedési rendőrőrse. Képeink szolgálat, illetve tanulás közben mutatják be őket. Legfontosabb feladatuk az iskolába igyekvő és onnan hazatérő társaik testi épségére vigyázni. Csendesedett a forgalom, Magyar Csaba ügyeletes rendőr átenged egy csoportot a másik oldalra. A későnjövök okoznak legkönnyebben balesetet: sietnek, futva mennek át az úttesten. Ez a II. c. osztályos kislány is ’(késett. A kapuügyeletes, Dobos Tibor felírja a nevét. Megtanulják a felnőtt rendőrök munkáját is: a karjelzések f, forgalomirányító bot használatát. Foto: Cza /.. Előre foglalhatnak ssáPóst a Budapestre utasók A Fővárosi Idegenforgalmi j re foglalhatnak szállást. Hivatal szerződést kötött a , ezekről a helyekről Budap . pécsi, szegedi, ég salgótarjáni ; re utazók a helyi Idegenforir Idegenforgalmi Hivatalokkal, mi Hivataloknál biztosíthat];' amelynek értelmében a Pécs- ! elutazásuk előtt budape; re, Szegedre és Salgótarjánba j szállásukat. A köze' lövőben utazók Budapesten a Fővárosi { ezt az akciót további ~~'<iéki Idegenforgalmi Hivatalnál elő- I városokra is kiterjeszti! . 4 » t Tárolási gondok Beremenden Hogy helyeznek el 120 vagon kukoricát? — Házi kivitelű góré hármas rendeltetéssel Nagy kukoricatermés tárolása nagy gond, ilyen gondot mégis mindenki szívesen vállal. A beremendi Dózsa Tsz- j ben tavaly a kukoricát is el- verte a jég s néhány góré bizony üresen tátongott. S az J ilyen „ínséges” év után a be- ■ remendiek bizony nagyon | örülnek az idei bőséges kuko- j ricatermésnek. A kukorica tárolása azonban komoly gon- ' dot okoz a vezetőknek. — Komoly mennyiségű kukoricával, kukoricatömeggel kell megbirkóznunk — mondja Dezsőfy István, a tsz agro- | nómusa. — A 650 holdról csak 30 mázsás csöves terméssel számolva is 120 vagon kukoricát kell télire tárolnunk. Pe- J dig ennél szebb termésünk J lesz. Szerencsére hozzánk min dig pont jókor érkezett meg az eső, s a holdanként 18 000— 20 000 tőszám is megtette a magáét. így a tervezett 17 mázsa helyett 19—20 mázsa májusi morzsolt kukoricát takaríthatunk be holdanként. Maga a betakarítás nem probléma, de a tárolás annál nagyobb. Az év elején úgy kalkulálták, hogy a kukorica nagy részét azonnal a Terményforgalminak szállítják le a tápcserére, de aztán egy elhibázott intézkedés folytán év közben lemondták a tápot s a kukorica most a nyakukon maradt. Dezsőfy István gondolatban már a falu összes 3— . 5 vagonos góréját megtöltötte 1 kukoricával, feltöltötte a tsz | valamennyi tárolóját s még j mindig fennmaradt 60 vagon. Sürgős intézkedésre volt szükség, „építeni kell” hatá- j rozták el. S a járási tanácstól [ meg is kapták a keretet egy ! góré gyors felépítésére. Az I egyik sertéstelepükön azonban felütötte fejét a paratífusz, le kellett zárni az ottani hizlaldát s most nem tudják ; a hízókat hová szállítani. így a kényszer folytán született meg a góré és hizlalda kombi- 1 náció gondolata. Az ötlet nem új, de figyelemre méltó. A be- 1 ruházási iroda góré típustervét úgy módosították, hogy a [ i két párhuzamosan elhelyezett, 11 egyenként 10 vagonos góré j; alatt — melyek közös tető i alatt vannak — 400-as hizlal- i dát készítenek, a két góré kö- 1 zötti fedett teret pedig cséplő- < gépek téli tárolására használ- i ják fel. így az új góré nem is 1 kettős, de hármas rendelteté- i sú lesz. A faanyagot már elő ; is készítették s ahogy a bank 1 jóváhagyja, megkezdik az épí- i tését. 1 — Ez azonban még mindig 1 kevés, 40 vagon kukoricának ’ még így sincs tároló helye — j —• mondja Dezsőfy István. Is- ’ mét szúkségmegoldáshoz kell * folyamodnunk. Van egy mo- 1 dem, meleg, levegős szénaszá- I rítónk, melyet a cementgyár ., fáradt melegével üzemelte- j ( tünk. ügy gondoltuk, hogy a törés megkezdésekor ideszál- i ltjuk először a kukoricát. Egyszerre 8—10 vagon csöves- íukorica fér ide be. Ez nem sok, de egy hét alatt megszárad, akkor lemorzsoljuk, felvetjük, s jöhet a következő ;ranszport. Ilyen módon háromszor 8 vagonnal tudunk a őrés alatt megszárítani. S a örés befejeztével betárolunk de 30 vagonnal. Szellőzés izempontjából nem a legjobb negoldás, de a tél folyamán letente egyszer-kétszer áten- íedjük a terményen a meleg evegőt s ezzel siettetjük a ki- izáradást. Persze ilyen szárító beren- lezéssel nem minden tsz ren- lelkezik, de a beremendiek [órémegoldása figyelemre néltó. Jövőre még több kuko- icára számítanak, hiszen a őszámot átlag 20 000 fölé melik. A tsz vezetői már nőst azon tanakodnak, miyen górétípusokat készítselek. Legcélszerűbbnek látszik i pécsi gazdaságban most épü- ö egyszerű, olcsó, szinte pri- nitív szükséggóré, melyet dur ’a faoszlopok körülkerítésé- rel s közönséges szalmatetó- rel képeznek ki. Okulva az dei tanulságon, a beremen- liek jövőre már jó előre fel- pitik ezeket az olcsó kuko- icatároló helyeket. Mert nagy öröm a jó kukó- icatermés s kár a gondatlan éli tárolással csökkenteni. — Rné —
