Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

n fi! RI P! 1862. OKTÓBER 38. Hatásos lesz-e a rák ellen a fejvadászok titkos orvossága ? Az onkológusok nemrég Moszkvában értekeztek a rák elleni harc sikereiről és távlat álról. Az értekezlet eredményei azt mutatják, hogy a rák elleni harc sikeres és reményünk van a pusztító betegség leküzdésére. ll uszonnégy óra alatt felépül egy város A szovjet dolgozók ma 24 óra alatt 10 000 lakásegységet, több ipari üzemet és négy is­kolát , kitevő egész városnyi épületet építenek. Egy ilyen vái-osban 30—35 ezer ember lakhatna. A lakásépítkezés Leningrád- ban a legutóbbi 10 év alatt négyszeresére emelkedett. A múlt évben 1 200 000 négyzet- méter lakásfelületet értek el és az idén ezt százezer négy­zetméterrel növelik. A lakásépítkezés üteméiben Leningrad ma jelentős mérték­ben túlszárnyalta a kapitalista világ nagy központjait: New Yorkot, Párizst és Londont Dt. Fergusson amerikai or­vos, a rák elleni küzdelem is­mert harcosa már huszonöt év­vel ezelőtt kereste azt az or­vosságot, amely hatékony len­ne a rák ellen. Különböző gyógyszereket próbált ki, de csekély sikerrel. Egyszer azt olvasta, hogy él Dél-Ameriká- ban egy indián törzs, a fejva­dászok. törzse, amely titkos or­vossággal sikeresen. gyógyít különböző betegségieket. Mi lenne., ha ezt az orvos­ságot a rák ellen is kipróbál­nák? — jutott eszébe dr. Fer- gussonnak. Útra kelt az indiá­nok felkeresésére, akik az Amazon folyó mentén laknak. Nem volt ez valami kellemes kirándulás. Eddig egyetlen fe­hér látogató sem tért vissza a koponya vadászok földjéről. Fergusson doktor is inkább visszatért Los Angelesbe. Fergusson huszonöt év múl­va újból az Amazon vidékére látogatott, hogy folytassa • ku­tatásait. A véletlen közreját­szott. Éppen akkor, amikor Fergusson megérkezett, tífusz- járvány dühöngött az indiá­nok között. Egy napon Fergus­son doktort egy magas erős in­dián, Tanhamasi kereste fel és kérte, gyógyítsa meg egyetlen lányát. Fergussonnak sikerült meggyógyítani a kislányt, és ez jelentette a fordulatot a kutatómunkájában. Tanhamasi a koponyavadászok egyik ve­zére volt, és sokat segített Fergusson doktornak. Amikor doktor Fergusson arra kérte az indiánt, hogy árulja el a „tsantsy”, a szent orvosság titkát, Tanhamasi el­A MARKOVOI CSODA rfíj repülőgép fí ül világiékor derek szömyedt. Hogyan árulhatná el az istenek által őrzött titkot és éppen egy fehérbőrűnek! Végül az öreg indiánok, a vé­nek tanácsa úgy döntött, hogy a titkot elárulják, de a fehér­nek három próbát ki kell áll­nia. Dr. Pergussonitek szent fürdőiben, egy forróvízö for­rásban kellett megfürödnie, el kellett vándorolnia a Sanhaj tűzhányó kráteréhez és meg­hallgatni az ott élő isten köve­te'menyeit. Végül pedig ki kel­lett szárítani a legnagyobb el­lensége koponyáját. (Hosszas tanácskozás után megengedték neki, hogy ne ember, hanem majomfejen végezhesse). Ezek után elárulták a rejtelmes or­vosság összetételét. Dr. Fergusson az indiánok segítségével egyszerű laborató­riumot létesített az őserdőben. Hosszabb kutatás után megál­lapította, hogy több száz gyógynövény közül melyik hat alkotja a rejtelmes orvosság alapját Patkányokat rákkal fertőzött meg. öt-tíz nap múl­va, amikor az állatok fehér vérsejtjeinek száma az egy­ötödére csökkent, beoltotta őket az orvossággal. Tíz-tizen- kót nap múlva elmúltak a rák tünetei és négy hót múlva a fehér vérsejtek száma elérte a normális szintet. A ráktól fertőzött többi állat elpusz­tult... (Ezeket nem oltotta be a gyógyszerrel.) Most már a legfontosabb kérdés vár tisztázásra. Haté­kony lesz-e'az orvosság embe­reknél is? Dr. Fergusson nagy munkát végzett. Az orvostudomány örökké hálás lesz kutatásaiért. S majd elválik, hogy a fejva dászok titokzatos orvossága hatékony lesz-e az emberek­nél is. Délelőtt tíz óra volt, — ke­let-szibériai időszámítás szerint — 1962. március 18-a. A Kreml toronyórája hajnali négyet mutatott, az Uraitól nyugatra lakók nyugodt álmukat alud­tak, amikor a szibériai tajga szélesen hömpölygő folyója, a Léna partján egy kis öreg pa­rasztház udvarán táncra per­dült örömében Valentyin Sa- lagin, az ott dolgozó olajkutató csoport vezetője. Napvilágra került Kelet-Szibéria gazdag olaja! Több mint két évtizedig keresték az olajat ezen a környéken. Már-már úgy látszott, a ter­mészet kegyetlen tréfát űz a kutatókkal. A zord szibériai föld méhe mérhetetlen kincse­ket őrzött, találtak itt aranyat és vasat, szenet és igéző szép­ségű drágakövet, mindent, ami csak előfordul Mendele- jev táblázatában. Csak egyet kerestek hiába: az olajat. Pedig valamennyi nyers­anyag közül az olajat lehet a legkevésbé helyettesíteni. Olaj nélkül szó sem lehet egy min­den vonatkozásban modern ipar megteremtéséről. S most, mikor az SZKP programja azt a célt tűzte ki, hogy új, hatal­mas ipari bázist kell létrehozni az ország keleti vidékén, Ke- let-Szibériának nagymennyisé­gű olajra van szüksége. Igaz, az ország legkeletibb csúcsán, a Szahalin-szigeten sikerült olajat találni. A gi­gantikus Szibériának azonban nem elegendő az a mennyiség, amely az ottani kutakból fel­tör. Ezért meg kellett kezdeni a Baskiiíától keletre vezető példátlan hosszúságú olajve­zeték építését. A szovjet kuta­tók azonban immár harmadik évtizede változatlan energiával folytatják a szibériai olaj ku­tatását. A végtelen tajga ne­héz viszonyai között dolgoztak, olyan helyeken, ahol nemcsak hogy utak, de még keskeny csapások sem voltak az átha­Az új szovjet légitaxi, a V-2 névre keresztelt helikopter Az lL-63-es hatalmas tes te impozáns teljesítményt sej­tet. Négy gázsugárhajtású mo torjával 182 utassal képes Moszkvától leszállás nélkül New Yorkig repülni... A világrekordért Mi-6-nak hívják. 5145 kilogrammos ter­heléssel, 284 kilométeres átlagsebességgel 1000 kilométert re­pült. Ezzel megdöntötte az Amerikai Egyesült Államokban felállított világrekordot, ahol hasonló terheléssel és távon 282,18 kilométeres óránkénti átlagsebességgel tartották ezt a rekordot. tolhatatlan erdő dzsungel ék­ben, ahol télen a kíméletlen fagy megrepeszti a fémet, meg­dermeszti a gépekben az ola­jat. Vaszilij Szenjukov fiatal geológus még a háború előtt felvitt Moszkvába egy szokat­lanul aranylón csillogó olaj­mintát, amelyet Kelet-Szibéria Aladan-hegységének északi ge­rincén találtak egy nem is na­gyon mély furatban. Ez még nem volt olaj, de mindeneset­re az olaj jelenlétének a jele. A geológiai munkálatok, ame­lyeket a második világháború félbeszakított, a háború be­fejezése után azonnal újrakez­dődtek, s mind nagyobb és na­gyobb erőt vetettek be Szi­béria olajának felkutatására. S a kitartó optimizmus nem volt hiábavaló. Végül mégis csak előtört a föld mélyéből a hatszázmillió éves kambriai olaj igp j., akkor jött, amikor nem te várták. Markovo mellett éppen akkor tört a magasba a kambriai olaj zöldes színű sugara, amikor vörös zászló lengett a fúrótornyok csú­csán, ünnep volt Markovó- ban, s az egész országban. A Legfelső Tanács küldötteit választották. A markovói olaj­kutatók a szavazóurnáktól jöt tek, amikor először megpil­lantották a kitúró olajat. — Azonnal letérdepeltek, s ré­gi szokás szerint megmosa­kodtak a közben kisebb tó­vá sokasodott olajban. Né- hányan, — erős férfiak, tag­baszakadt szibériaiak — el- érzékenyültem sírtak az öröm­től, mint valami kislány, ami­kor ránéztek a töretlen erő­vel magasbatörő oitxamzöld színiben tündöklő olajsugár­ra, az aranyesőre, amely az olajsugár csúcsáról vissza- huÚt a földre, s pettyes-tarká­ra festette az utakon és a há­zak tetején a szűz-fehér ha­vat, a a fúrótorony felé ro­hanó emberek ruháit. Ki mondta azt. hogy az olaj fekete arany. Az a cso­dálatos anyag, amely egyre csak buzogott a föld méhéből, egyáltalán nem volt fekete,' hanem igazi sárga, boros­tyán-arany színű. Az arany jelző nagyon is helyénvaló, hiszen a kambriai olaj tu­lajdonságai aranyat érnek. Ebben az egyedülálló finom­ságú olajfajtában 2? száza­lék a tiszta benzin, 3'5 száza­lék a petróleum, s több mini 20 százalék a nehéz gázolaj: A markovói kutatók olyan olajban mosdottak meg. ami­lyennel még nem találkozott a világ. Az olaj nemcsak nagv örö­met, hanem nagy aggodalmat is keltett Markovban. A vá­ratlanul. elemi erővel feltö­rő olajsugár bármelyik pil­lanatban lángot foghatott vol­na, s akkor perceken belül sok kilométeres körzetben hamuvá válik minden. S a kutatók — életüket kockáz­tatva — hatalmas munkával igyekeztek megzabolázni a zúgó, dübörgő oiajáradatot. Legyőzték az ötven atmosz- férás nyomást: jókora vasle­mezzel zárták el az olaj út­ját, a vaslemez szélét pedig cementtel szigetelték körül: Az addig már kifolyt (Vaj azonban — utat találva az esö- j vájta mélyedésekben — köz­ben a Léna felé tört. Ha cdaé ér, megmérgezi a halakat, északi irányban pedig több­száz kilométeren át megfoszt­ja a városokat és a falvakat az ivóvíztől amelyet a Léná­ból nyernek. Kutatók, kolhozisták és a százötven kilométer távolság­ban levő legközelebbi folya­mi kikötő munkásai éjjel-náp- pal — harminc fokos hideg­ben — egyfolytában építették a gátakat az olajtó körül, r odor Krivogusz kommunista munkabrigádjának tagjai egyetlen éjjel tizenkét t ren­des munkanap normáját tel­jesítették, akik a kőkemény­re fogyott földet szállították dömpereikkel. *.: Már túl vannak a hősi napokon. Minden a hétköz­napi kerékvágásban halad. Az „olajköztáisaságok”, Azer­bajdzsán és a Tatár ASZSZK legjobb szakembereiket küld­ték el a Léna partjára, üs­tén kint. amikor kiköt a hajó a Lénán, Markovánál. mint valami karácsonyfa úgy csil­log az érkezők szeme előtt a messzi tajgában a sok-sok olajkút színes lámpákkal ki­világított vastornya. A kutatók pedig tovább folytatják munkájukat felfedik Szibéria földiének sokmillió éves titkát, műsze­reikkel „kitapogatják” hol lehet a határa ott a mélyben a csodálatos kambriai olaj­tengernek, amely talán a vég­telen szibériai tajga egész felszíne alatt »lterül. A világ legjobb dömpere tok szerint az így készült döm­pereket nehéz javítani —, ha­nem alvázzal készül. Az új gépet hidraulikus berendezé­sű kormányszerkezettel látják el, úgynevezett szervó-kor- mánnyal. Jelentősen növelik az új tí­pus mellső kerekeinek átmé­rőjét, s nagy gondot fordíta­nak a szép formák kialakítá­sára is. Az új gép a világ első áramvonalas dömpere lesz. A | tervezők azt állítják, hogy az i új dömper nemcsak Magyar­I országon, hanem külföldön s ! meglepetés lesz. A világon igen kevés gyár foglalkozik dömper gyártásá­val. Ezzel magyarázható, hogy a 3,5 köbméter térfogatú döm­perek világpiaci ára meglepően magas. Egy-agy gépért 5—6 ezer dollár közötti összeget fi­zetnek a vásárlók. Magyaror­szág évente 1200—1400 döm­FOTO CELLÁS POSTABÉLYEGZŐ Sok százezer leyél, illetve bélyeg lepeosttelése igeii sok munkát ad a postahivatalok dolgozóinak. A Német Szövetségi Köztársaságban jelenleg különleges automatával próbálják ezt megoldani. Igaz ugyan, hogy általában nem nehéz a postabélyeget úgy lepecsételni, hogy a bélyegző — tekintettel a bélyeggyűjtők kívánságára — a bélyegnek csupán egy sarkát érje. Ez azonban bonyolult feladat, ha a bélyegeket géppel pecsételik. Az automatikus bélyegzőnek fotocella adja meg a kellő Irányt. A fotocel­la ugyanis megkülönbözteti a szf- *es bélyeget a fehér borítéktól. Á technika világából Az eddigi kísérletek azonban si­kertelenek voltak, mert gyakoriak a színes levélborítékok is. £z NSZK-ban éppen ezért most fosz- foreszkáló vegyszert kevernek a postabélyegek gyártásához hasz­nált papírosba. Ez a vegyszer fény hatására ibolyántúli sugarakat fej­leszt. A bélyegzőautomata e su­garak hatására megtalálja a bé­lyegen a legmegfele'őbb helyet a bélyegzés számára.. A VILÁG LEGNAGYOBB HENGEBDÉ.TE A nyugat-szibériai új kobómű- ben épül jelenleg a világ legna­gyotob hengerdéjie. A mintegy negyven hektárnyi területen fel­épülő másfél nanométer bosszú hengende áramszüksóglete kb 170 ooo kilowatt lesz. „SZAVAHIHETŐEN" FORDÍTÓ GÉP Dr. G. w. King az USA-ban egy különleges elektroncsöve» számoló­gép prototípusát készítette el, amely az orosz szövegeket — pél­dául újságcikkeket — fordít an­gol nyelvre. A fordítások azonban nem tökéletesek, mert a gép egve- lóre csak 5500 szó lefordítására alkalmas, de „szótárat" előrelát­hatólag 5* 000 szóra bővítik. A for­dítógép kezelése igen egyszerű. mezőgazdasági ANTIBIOTIKUMOK A tejtermelést sokszor igen hát­rányosan befolyásolja a fejőste­heneik tögyéneík fertőző betegsége (/mastitis). Nemrég olyan gyógy­szert találtak fel, amely tizenkét órán belül elpusztítja az említett betegség kórokozóit. A Masticu nevű új • gyógyszer különféle an­tibiotikumok és szulfanomidok ke­veréke. Nem befolyásolja kedve­zőtlenül a fejőstehenek állapotát, a tej műi ősépét éf mennyiségéi sem. pert exportál, s a magyar döm pereik sikerére jellemző, hogy a világ szinte valamennyi or­szága vásárol tőlünk ilyen gé­pet. A jólismert „D” típusú dömperünk mellé, most újabb géptípus zárkózik fel. A Vö-1 rös Csillag traktorgyárban hoz­zákezdtek az „E” típusú döm­per tervezéséhez. A munka már előrehaladott, a prototí- pust a jövő évben be is mu­tatják. j, A tervezők szerint — akik jól ismerik a világ valameny- nyi dömpertípusát — az „E” I típusú gép minden eddigi döm­pert felülmúl majd. Teherbí- j rását az eddig 6 tonnáról 8 I tonnára növelik; csapott tér­fogata pedig 1 köbméterrel, tehát 3,5 köbméterről 4,5 köbméterre emelkedik. Jelen- j tős konstrukciós változások jellemzik az új típust. Nem ! önhordó lesz — a tapasztala­Európa legmagasabb lornya az NDK-ban adótorony, mely a világ leg­magasabb épülete lesz. A moszkvai TV állomás elké­szülte után a zehlendoríi to­rony Európában a második, világviszonylatban pedig a ne­gyedik lesz a „magassági re­korderek” között. A közelmúltban kezdte meg: a műsorszórást Berlin közelé­ben a Német Demokratikus Köztársaság új zehlendoríi ; adóállomása. A zehlendoríi óriásantenna 356 méter magas, I 56 méterrel haladja meg a vi- 1 lághírű Eiffel torony magassá­gát és 42 méterrel hazánk leg­magasabb építményét, a laki­hegyi antennát. Építésénél érdekes módsze­reket alkdSmaztak. Előzete­sen 4 méter magas betonha­sábot süllyesztettek a földbe, erre építették a hatalmas acél- szerkezetet, mely nem keve­sebb, mint 400 tonna súlyú! A berendezés egyes elemeit szov­jet tapasztalatok alapján ké­szítették és különleges vago­nokban szállították a helyszín­re. Az első antennarész felállí­tása után, ötletes módon a már elkészült részt használták fel az építők a további anten­naelemek felhúzására és sze­relésére, tehát az antenna min­den különleges állványozás és segédberendezés nélkül „ön­magát bővítette", lépésről lé­pésre. Természetesen a szere­lőket, „akik az építkezés utolsó fázisában ég és föld között 300—350 méter magasságban dolgoztak, alaposan próbára tette az időjárás. A zehlendoríi óriástorony ma még „Európa-bajnoknak" számít magasságát tekintve, de már nem sokáig. Már épül, s nemsokára elkészül a moszk­vai 520 méter magasságú TV

Next

/
Oldalképek
Tartalom