Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

1963. OKTÓBER 38. niJUMLO 7 IrakMzem vagy automatizálás? Állattenyésztők, állatorvosok és gépészmérnökök vitája az állattenyésztés gépesítéséről A Gépipari Tudományos Egyesület Pécsi Csoportja mező gépész szakosztályának rendezésében pénteken dél­után előadást és vitát tar­tottak az „Állattenyésztés korszerű gépesítése” címmel a Sopiana Gépgyár kultúr­termében. A szakemberek nagy érdeklődéssel hallgat­ták meg Mikecz István egyetemi docens, az Agrár­tudományi Egyetem gépész­mérnöki kara tanszékveze­tőjének előadását, aki vetí­tett képekem mutatta be az állattenyésztés gépesítésének hazai és nemzetközi for­máit és az egyes technikai megoldások tökéletesítését szolgáló útkereséseket. Részleges gépesítés félmegoldás Mi jellemzi ma általában az állattenyésztés gépesíté­sét? Komplex jellegű lánc- toli'ama tok kiépítése, meg­oldásában pedig az autómat tizálás. Ezt a tendenciát kell nekünk is magunkévá ten­nünk. Miként azt Mikecz István előadásában is el­mondotta az állattenyésztés gépest lésének három fokoza­táról beszélhetünk. Első fo­kozat a részleges gépesítés, második a traktor üzem, har­madik speciális berendezések, célgépek alkalmazásával a teljes automatizálás. A mi gazdaságainkra pil­lanatnyilag és általában még a részlege® .gépesítés jellem­ző. Használnak a gazdasá­gok öné tetőt, de a fétóöl- tését kézzel végzik, van drótköteles trágya lehúzó de a csörlő csak lehúzza, visz- sza már- .kézzel kell vontat­ni, vagy az általánosabban használt csillés megoldásnál a trágyát még kézzel kell le és felrakná. A gépi fejtés is elterjedt különféle válto­zatokban. A tehenészetben leg időigényesebb munka, a fejes az összes munka 50 száza­lékát képezi, takarmányozás 25 százalék, trágyakihordás 10—15 «zúzalék. Egy tehén Után évente 500 mázsa anyagot, kell megmozgatná —* ki és be — az istállóban. A j részleges gépesítéssel eze­ket a főmunkákat csökkentet­tük ugyan, hisz míg a teljes kézi munkánál 10, addig rész­leges gépesítéssel mér 20 tehenet gondoz egy ember. — Ezen a fokon azonban nem lehet megállni. A traktorüzem előnye és bátrán ya Két út áll az áLlatenyésztés teljes gépesítése előtt a U-aktorüzem és a teljes (vil­lamos) automatizálás. Az NDK-ban és még néhány .pr- szúgban alkalmazzák a trak- torüzem megoldást. Ennél a megoldásnál a takarmánylánc folyamatos, hisz a traktor a tárolóhelyről közvetlen a jászolhoz, tehát az állat elé viszi a takarmányt. Szabad­táriéin® istállóknál nem je­lent semmi problémát, zárt tartós esetén — és jelenleg a világon újra a zárt tartás tér- h A'-ftó, a tehenészetekben — azonban a traktor okozta zaj, csökkenti a tejhozamot, a kipufíoigó gázok pedig a tejet szennyezilí Legnagyobb hát­ránya azonban az, hogy a zárt Hyjliőkat át kell hozzá ala­ki tapki kell szélesíteni, hogy a traktor kényelmesen -köz­lekedhessen. ez pedig költsé­ges. A Mosonmagyaróvári Akadémia Tangazdaságában megkezdték néhány istálló átalakítását s kísérletképpen bevezetik a traktorüzemet. Sertéseknél a tapasztalatok szerint járhatóbb út a trak- íorüzern, mert az anyagmoz­gatást. takairmányelőkéazítésit így lehet a leggazdaságosab­ban elvégezni. TeFes automatizálás Az állattenyésztés gépesí­tésén *k harmadik és egyben 1; 3í ü 1 j'.eiesebb fokozata a teljes automatizálás, amikor miniden munkát korszerű beépített gépekkel végezte­tünk. Hazánkban a baromfi- tenyésztő nagyüzemekben ezt mér megoldották. A bá­bolnai és alaigd állami gaz­daságok ezt a mezőgazdasági kiállításom be is mutatták. Soós Frigyes újítása a lán­cos önetető szerkezet, megol­dotta az etetés automatizálá­sát, az önetetők automatikus feltöltését. A takarmányozás automatizálása a sertéseknél is megoldódott megfelelő ön- etető-féltöltő automaták áll­nak rendelkezésünkre; Bonyolultabb a helyzet a szarvasmarhánál, mivel a marha a baromfival és ser­téssel éöentéfcbem nemcsak abrakot fogyaszt. A tehené­szetekben legnagyobb prob­léma a tömegtakarmányozás automatizálása. A silótakar- mámy-lánoból nálunk még két láncszem esik ki, kézzel kell a silót megbontani és járműre rakni, az előkészí­tőben lerakná és onnan a já­szolba juttatni. Külföldön to- ronysdlók építésével oldot­ták meg a problémát, me­lyek önműködőéin töltenek és ürítenek, s a takarmány közbe iktatott szerkezetekkel futó­szalagon emberi kéz érin­tése nélkül jut el az állat elé. A fejés gépesítésének ná­lunk első fokozata terjedt el* az istállóban történő fél­stabil, vagy mozgó fejőtam- kos megoldás. Ezzel a mód­szerrel egy ember 20 tehenet szolgál ki. Problémát csak a fejőszerkezet tisztogatás^ je­lent. Zárt istállóban a leg­korszerűbb a tejvezetéfces megoldás, amikor a tej a te­héntől zárt vezetéken egyene­sen a tároló edénybe jut, és útközben a gép szűri és lehű­ti. Eszel a módszerrel már 30 tehenet szolgai ki egy fő. Itt is a vezeték tisztogatásá­nak problémáját kell megol­dani. Minden munka gépesíthető Mint az előadásból és hoz­zászólásokból , is kiderült, a technika mai szintjén az ál­lattenyésztés minden munká­ja gépesíthető. Mi pillanat­nyilag az első .fokozatnál a részleges gépesítésnél tar­tunk, s ezt kell minél széle­sebb körben, — a termelő­szövetkezetiekben is — , elter­jeszteni, hogy a nehéz fizikai munkát az állattenyésztésben is mielőbb, a gépek végezhes­sék. A Pécsi Porcelángyár sikere Győrött A magyar porcelán és fee* rémi« ipar a győri szakszer­vezeti székházban megrende­zett kiállításon mutatta be új termékeit a vásárló közön­ségnek és az ország minden részéből odasereglett szak­embereknek. A kiállításon el­ismerten nagy sikert aratott a Pécsi Porcelángyár modern vonalú porcelán- és eozin- termékeivel. Különösen az új formájú'vörös eozin dísztár­gyak vívták ki a látogatók nagy elismerését. A kiállítás­sal egyidőben kétnapos ta­nácskozást is folytattak az ipar és kereskedelem jelen­lévő szakemberei, melyen Sok elimert alkotó művész is részt vett. A vitában felszó­lalt Gál Tibor, a Pécsi Por­celángyár igazgatója, akinek szavait nagy tetszéssel fogad­ta a megjelent — mintegy 200 főnyi — hallgatóság. A fránya „tde-ién" Az igaz, hogy a bánya a föld alatt kezdődik, s ott van n r első vonal, de ahogyan a katonáknak szükségük'van a haá- tápra, épp úgy a szénfalaknál dolgozó bányászoknak is szüksé­gük van a „hátsó vonalakra”. A fotoriporler a fényképezőgép lencséjét a bánya „tetején” járatta körül, s néhány munkahely­ről örökített meg egy-egy mozzanatot a Kossuth-bányaüzem- ben. Higanygőzlámpák a tsz-majorokhan Tizenkét tsz-t villamosítanak — Ötezres tojóházak A Baranya megyei Tervező Iroda kapacitásának jele-tős részét mezőgazdasági jellegű tervezések kötik le. Ezek kö­zött is a villamosítás a legki­emelkedőbb. A palotabozsoki tsz, valamint Pogány Nádor- liget és Pogány Pusztamalom villamosításának a terve már elkészült s a szerelés már meg­kezdődött. Gordisa, Rózsafa, Kétújfalu, Királyegyháza, Ma- gyaregregy, Hegys.zentmórton, Görcsöny, Hird, Kovácsszéná­ja és Mozsgó termelőszövetke­zetei villamosítási terviének készítéséhez most fogtak hoz­zá, ezeken a helyeken 1963 ko­ra tavaszán kezdődnek :r.eg a szerelési munkák. Transzfor­mátor-állomásokat létesítenek szekunder elosztóhálózattal, a tsz-majorokat higanygőzlám­pákkal fogják kivilágítani. A mezőgazdasági program többi részét állattenyésztési tervek alkotják. Ezek között a baksai ötezer férőhelyes tsz tojóház a 1 kesebb A Baranya megyei .tervező Iro­da i'1- központi torveket alkal­maz a helyi viszonyokra. Ugyancsak ötzer férőhelyes to­jóház épül a magyartelek; Vö­rös Október Ti~-ben is. Mindkét tojóház a legkor­szerűbb lesz. Önitató berende­zés és mozgó etetőszalag szol­gál az állatok táplálására, a trágyaaknák lehetővé U :zik, hogy évente csak egyszer kell­jen az ólakat kitisztítani, il­letve almozni, Ilymódon az öt­ezer tyúk ellátására egyetlen gondozó is elegendő. 100 férőhelyes tehénistálló épül a szászvári, hidasi és va- sasi Jó Szerencsét Tsz-ekben, 50 férőhelye.; tehénistái,j- 100 V "helyesre bővítik Gerdán, Siklóson és Kémesen. Száz fé­rőhelyes növendékmarha-is- tálló létesül Almamelléken. Mersnyér, Magyarszéken. Me- csekfalun és Egerágcn. Éjszaka az országutakon Kivilágítatlan vontató Vajszlóról — Ittasan a motorkerékpáron Gyorshajtás a Fürst Sándor utcában Október 24-én es­te, a szokásos köz­úti ellenőrzésen Si­mon Antal, a Bara­nya megyei Reondór- főkapitányság közle­kedésrendészeti al­osztályának vezető­je mellett, dr. Nagy- kálózy Zoltán köz­Jekedé&rericlészet i ügyész, dr. Kiss László önkéntes rendőr és az újság­író is résstvett. Este 8 óra. A cserkúti csárda elé egymás után jönnek Saentlőrinc felől a motorok. — Amint villant a megáUj-t parancso­ló zseblámpa fé­nye, két motoros hir­telen balra, a föld­út ra kanyarodik és eltűnik a szőlők kö­zött a sötétben. Biz­tosan vélt félni va­lójuk. Már az első öt perc is igen moz­galmas. Feltúráaoti motorok hangja mér messziről jelzi, hogy „amatőr mo­torversenyzők’’. — Még alig száradt meg a tinta a KG 30—72 forgalmi rendszámú motor vezetőjének jogosít­ványán, mégis min­den óvatosság nél­kül, nagy sebesség­gel robog a sötétben. „Versenytársa”, Far­kas Emanuel azt mondta, két hete vette a motort, de semmiféle igazol­vány, jogosítvány és személyazonossá­gi nincs nála. A gyorshajtás a jogo­sítvány nélküli ve­zetés. és hogy a mo­tor hátsó lámpá­ja sem ég, termé­szetesen mind fel­kerül az ellenőr­ző lapra. A vajszlói gépál­lomás tulajdonát képező VA 17—04 írsz. vontató halad ól mellettünk, Szent - iőrinc irányába. A vontató pótkocsija nincs kivilágítva. -Vlarküvios György beseneei lakos, a traktor vezetője be- vajjja, hogy több, mint két napja rom­lott el a világítás, de még nem javította ki. A hosszú úton bármilyen jármű be­lerohanhatott volna a kiviiágítafclain pót­kocsiba. Már az is különös volt, hogy mit keres Pécsett este 9 ómkor egy vajszlói vontató, az azonban még külö­nösebb, hogy állí­tólag a gépállomás egyik dolgozó jártaik kukoricáját fuvaroz­ták. A vontató ve­zetője alkudozott, 'mindenképpen a helyszínen altarja kifizetni a bünte­tést, csak fel ne ír­ják a rendszámát. Természetesen a jo­gosítvány nélküli­motorossal együtt, a vontatóvezető ellen is szabálysértési el­járás indül. Éppen indulni akart a Szigeti vám­nál levő kocsma elől az EF ' 69—77 frsz. motorkerékpár vezetője, amikor az iratokat kérjük. La­katos László gadá- nyi lakos azt mondja, iiogy kora délután ivott egy kis . bort Részeg a pót- utasa, s a motorve­zető erősen italos iehellete, bizonyta­lankodó beszéde és tekintete arról ta­núskodik, ő is többet ivott a. be­vallott mannyiség- nél. Az ittas mo­torvezetőt vérvétel­re a kórháziba szál­lítja a motoros jár­őr. A késői óráikban csökken a forgalom, de a járművek több­sége a megengedett 50 kilométeres se­bességnél gyorsab­ban közlekedik. A Fürst Sándor utón például 80 kilométe­res sebességgel húz el autónk mellett a CB 39—70 frsz. Vol­ga személygépkocsi és 35—40 kilométer­rel hajt át a vas­úti kereszteződésnél. A 6-os út hindi elágazásánál állítja meg az ellenőrzés vezetője a 12-es AKÖV tulajdonát képező XB 55—87 frsz. teherautót, amelynek pótkocsi­járól kiálló két és fél méter hosszú ra­komány nincs kivi­lágítva, így könnyen okozhatott volna halesetet. Kjvilágí- tatíau pótkocsival jön az útosft Wil­helm Fiilóp, bel- várgyulai tsz-tag is a VA 33—41, frsz. vontatóval. A pót­kocsiba be sincs köt­ve a világítás. Kaszás Sándor : szilágyi lakos, az EB i 50—71 . írsz. motor- I kerékpárt vezeti a! 6-os úton. Meg- j ' jegyzi, hogy nem ! szereti az ilyesmit, és hogy ne tart­sák fel, mert késó van, és hamar ha­za akar érni. Az el­lenőrzés során ész­lelt szabálytalansá­gok aztán megma­gyarázzák, miért volt olyan sürgős a motoros útja. Az utóbbi időben feltűnően emelke­dett megyénkben a közúti balesetek száma. Sok a ha­lálos és súlyos sé­rülés és ez év har­madik negyedében, csaknem négyszere­sére növekedett a balesetek okozta . kár, az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyítva. Napról napra több jármű vesz részt a közúti forgalomban s a leg­apróbb szabálytalan­ság is tragikus kö­vetkezményekkel jár­hat, Sajnos, az el­lenőrzés során alig akadt jármű, amely­nél nem találtak a közlekedési rend őrei feltűnő sza­bálytalanságot. Fo­kozott gondot kell fordítani a közleke­dési szabályok be­tartására, hiszen a szabálytalanul köz­lekedők nemcsak a járókelők és más járművezetők, de a saját életüket is súlyosan veszélyez­tetik. Wesztl n. A föld alatt több ezer ember dolgozik, s lámpa nélkül n hányá­ba leszállni tilos. Az üzem hatalmas méretű lám pákám erűiben műszak után a bányászlámpákat lemossák, és újra töltik 4 csilléket is érheti baleset. .4 Kossuth-bánya esiUeie diójában természetesen „gyógyulást találnak”. A bányában soha nem lehet tudni, hogy mikor történik sze­rencsétlenség. A bányamentők állandóan készenlétben állnak a segítésre, a bevetésre. Szolgálat közben a bányamentők el­méleti és gyakorlati képzésben részesülnél:. S. Nagy Lajos osztagparancsnok a Dézsy-féle mentőkészülékröl tart előadást az ügyeletes bányamentőknek. Foto: Lirb JiLi-. » A komlói Kossuth-bányaiizem ..pályaudvara" csak annyiban különbözik egy nagy forgalmú r síit; pályaudvartól, hogy a sínek nyomtáva keskenyet'h . . a szerelvények szénnel teli vagy üres csillék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom