Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

mi. ORTÓBEK ». Iapló s „Sorba állítják44 a Pécsi Bőrgyár gépeit Szaiagrendszeru technológiát alakítanak ki — Két műszak többet termel, mint régebben három Nem lesz éjj elezés a kikészítő üzemrészben Elkészült az első óriás hidastraktor •— Korai lenne még az új­ságba — mondja a gyár fő- mérnöke —, hisz nagyon az elején vagyunk, nincs niég kézzelfogható eredmény, s a dolgozók sem értik világosan, mit eredményez majd az át­szervezés.- — Titok? — Nem titok. .— válaszolja Dévai elvtárs. — A rejtett tartalékok fel­kutatása a legolcsóbb beruházás Mi ebből a feltevésből Indul­tunk ki, amikor- á változó fel­adóink kapacitás- és termelé­kenység emelkedést kővetel- • nek a gyártó!.. A népgazdaság kevesebb talpbőrt, és több fel­sőbőrt . igényel. A Pécsi Bőr­gyár viszont nem erre van be­rendezkedve. a gépek és a mühe! yek elrendezése a régi .igényeknek felel- meg. Két megoldás lehetséges: új be­ruházás új gépekkel, vagy pe­dig megfelelő átszervezéssel a meglevő berendezésekkel leget tenni a követelmények­nek. Az utóbbit választottuk. Mi a lényeg? Mit csináltak, illetve mit csinálnak a Pécsi Bőrgyárban? Látszatra igen. egyszerű a dolog: az eddig .szétszórt”, több műhelyrész­ben levő nagyteljesítményű •munkagépeket egy helyre cso­portosítják és megfelelő sor­rendben helyezik el. Egy mo­dern kikészítő üzemet ala­kítanak ki a gyárban. Termé­szetesen néhány új gépre - is szükség van, s szükség van bi­zonyos átalakításokra egyes berendezéseknek — Számítások bizonyítot­ták, — mondja Dévai elvtárs — hogy az átszervezés ered­ményeképpen. ha a nagytelje­sítményű munkagépek egy nrüheiyrészbe kerülnek, a fel­sőbőr . termeléshez szükséges időt jelentősen • rövidíthetjük. Azt a termelést és mennyisé­get. amelyet eddig 49 dolgozó három műszakban produkált, ezentúl 31 dolgozó két mű­szakban el tudta végezni. Egy pillanatra .érdemes itt •megállni és megdicsérni a technikai osztály kiváló mun­káját A feladatokat megértették, sót onszágraszóió sikert mondhatnak magukénak. Ja­vaslatuk stopján elkészült egy nagyteljesítményű fes­tékszórógép (fröccsölő auto­mata). amely talán még a kül­földi gyártmányoknál is sok­kal jobb, nem beszélve ar­ról: hogy milyen nagyjelentő­ségű a népgazdaság szem­pontjából. hiszen devizát ta­karítunk meg vele. Ugyancsak a mechanikai osztály dolgozói végzik el a nagyteljesítményű, hidraulikus vasalógép feláühk, fását a már előre eltervezett technológiai „útvonalba”, — Hogyan állnak jelenleg az átszervezési munkák? — érdeklődöm a gyár főmérnö­kétől-. —« Az első lépést megtettük. A műhelyek közötti csere megtörtént, az új gépek meg­érkeztek, a szerelésük mosó olyik. A következő lépésre akkor kerül, sor, ha a szere­lése ki: él megteszünk, s a köz­ponti készáruraktár elkészül, v—' válaszolja a főmérnök és azt ajánlja, hogy nézzük meg helyszínen a „születő” üze­met. A 100 méter hosszú csarnokban mindjárt „másképp látszik11 az egész átszervezés. Vajda József üzemvezető szívesen magyarázza a kialakuló tech­nológiai folyamatot, amelynek a lényege a következő: a bőr- kikészítés egyes folyamatait mozzanatok szerint sorrend­ben helyezik el. Hogy történt régen? A bőrt a . kenőbe szállították és a megfelelő festékkel bekenték, • majd szárították, újból ken- ' lék. újból szárították. Aztán * festék szórása következett H§esőlés). kétszer is, Három­szor is. s ltözben-közben a szárítás, míg végül a vasaló­gépen fejeződött be a tech­nológiai folyamat. Az egyes munkafolyamatok gépei kü- iön-külön helyen és elrende­zésben voltak. Egy példa: _ a festékszóróit .minden fázis­ban ugyanaz a dolgozó vé­gezte és ő szárított is. majd elölről kezdte az egész folya­matot. Nagyjából a többi technológiai folyamatok is ha­sonlóképp történtek. Hogyan lesz. ezentúl? A gé­pek „sorbaáldítása” révén szinte szalagszerü technológia alakul ki. A gépi kenés után szárító, majd a festékszóró automatákon halad áf a bőr, ahol minden segítség nélkül átmegy az összes folyamato­kon. s rákerülhet a vasaló- gépre. Erre a berendezke­désre kiválóan alkalmas a 100 méter hosszúságú csarnok. — Kevesebb 'munkával nagyobb termelés biztosítható. S a várható eredmény? Az új technológiai eljárás beve­zetésének eredményeképp a minőség javulása várható amely egyenes következménye j *mak, hogy régebben két j üzemrész foglalkozott a felső- bőrök kikészítésével, ezentúl j pedig egy helyen történik, s 1 mint főtermék szerepel a I gyártásban. Bővülni fog a | gyár kapacitása, mivel helyi- \ ség és munfeáslétszám sza­badul fel. S nem utol lósor­ban megszűnhet az éj jeles | műszak, amely a minőségi ter­melést egyáltalán nem segí­tette, s az asszonyok (mert a kikészítő üzem dolgozóinak túlnyomó többsége női dolgo­zó)'ezentúl nyűgöd tabban dol­gozhatnak a nappalos műsza­kokban. A termelékenységet és a gazdaságosságot egyet- .errtény is bizonyítja: amíg a gépek szétszórt helyeken üze­meltek három műszak igény­bevételével is 3—4 nap volt a bőrök kikészítésének átfutási ideje. Az átszervezés eredmé­nyeképpen 4 óra elegendő az átfutási időnek. Megindult az átszervezés, az első lépéseket megtették a gyár vezetői és a dolgozók is. Ér­tik-e az átszervezés jelentő­ségét a dolgozók, s érzáik-e előnyeit? Még nem. S, éppen azért szükséges az átszervezés időszakában valamivel töb­bet foglalkozni a dolgozók problémáival, felmerülő pa­naszaikkal. A' jó felvilágosító szó, a, türelmes magyarázat jót tesz és sokat segít. Egy azonban biztos., a dolgozók munkakörülményei jobbá vál­nak, _ a keresetük nem csökken s egyetlen dolgozó sem ma­rad munkanélikül. A bőrgyári kikészítő üzem­rész átszervezése, technológiai folyamatának 'megváltoztatá­sa igen jelentős. Csak üdvö­zölni lehet a bőrgyári üzem­szervezésnek est' a; jelentős lé­pését, s reméljük fél év múl­va pontos ada tokkal és té­nyekkel is igazolják az át­szervezés helyességét. Gazdag h István 17 mázsás búzatermés — 24,5 mázsás kukoricatermés A Bikali Állami Gazdaság 1963. évi terve A Bikali Állami Gazdaság dolgozói nagy célt tűztek ma­guk elé. A következő évben lényegesen növelni akarják a gabonafélék hozamát, bú­zából 17, kukoricából 24,5 q májusi morzsolta! akarnak elérni holdanként. A búzá­nál 1000 hold átlagában nö­velik az 1962-es 16 mázsás holdankinti termést egy má­zsával holdankint. * kukoricá­ból 2000 holdon érik el a fen­ti eredményt. A gazdaság ezen kívül az 1962. évi 5000-rei Hogy könnyebb legyen a második műszak... Félkész ételek az Olimpiából — Hidegkonyhai készítmények Előrendelés a MÉK-nél MÉG TAVASSZAL beiktatta munkatervébe a pécsi városi nőtanács a dolgozó nők meg­segítését. a háztartási munka egyszerűsítésében. Ennek ér­dekében tárgyalásokat kezd­tek a Háztartási Gépkölcsön­zővel gépbemutató megtartá­sára, legutóbb pedig a Pécsi Vendéglátó Vállalat képvi­selőivel és az Olimpia étte­rem üzemvezetőjével tartot- ’ 1 tak megbeszélést. A megbe­szélés tárgya; mivel köny- nyíthetoé meg a nők mun­káját a vendéglátóipar, van­nak-e tervek ezze 1 kapcsolat­ban, Cseh Gyulámé, az Olimpia étterem üzletvezetője elmon­dotta, hogy az Olimpiában már eddig is igyekeztek több­irányú segítséget adni az asz- ,iszonyoknak. Csomagolnak például félkész ételeket. — amelyeket pécsi üzemekben, elsősorban a Pécsi Kesztyű­gyárban hoznak forgalomba A kesztyűgyár ilyen szem­pontból tulajdonképpen a; Olimpia étterem ügyes kí­sérleteinek alany». Itt vezet­ték be először az üzemi ebé deltetés után a szervezett, ol­csó, becsületpénztáras regge­liztetést. s itt adták el a: Olimpiában előkészített els< húsos csomagokat is. A kész tyűgyárban dolgozó nőik szá mára most újabb könnyítés ad az Olimpia étterem; «e gyedosztályú érem lehetővé teszi olcsó vacsora beszerző sét is és tovább bővítik a fél kész termékek választékát. — Ez utóbbihoz azonban szüksé ges, hogy a Pécsi Vendéglát Vállalat némi beruházássá tegye, nagyobb kapacitásúvá az Olimpia előkészítő résnél ami elől nem is zárkóznak e a vállalat vezetői. Már a meg í beszólásén bejelentették, hog ! biztosítják a bővítésihez szűk 1 séges összege^ -s ezzel egyidc ben tárgyalásokat . kezdené más pécsi nagyüzemek asE­szonyaival. A PÉCSI VENDÉGLÁTÓ VALLALAT dolgozóitól, el­sősorban az Olimpia étterem konyhafőnökeitől hasznos kezdeményezés indult el. — Azon túlmenően, hogy ne­gyedosztályú áron a kész éte­lek legszélesebb választékát nyújtják az éthordóval érke­ző vendégeknek, és félkész húsokból is egyre többet ad­nak a jövőben az üzemekbe, szeretnének minél több asz- szonyt megtanítani olcsó, gyors ételek elkészítésére. Az ilyen ételek egész sorának receptúráát akarják átadj» ne­kik egy november közepén rendezendő ankét kereté­ben. Ezen az ankéten, mely­nek rendezésében a nőtanács is tevékenyen résztvesz. a •közforgalomba” bocsátott receptek alagján elkészített ételeket meg is kóstoltatják I az asszonyokkal, s termesze- ! lesen hangsúlyozni fogják, j hogy ezek rendszeresen kát»- ; hatók az étteremben vagy az j étterem konyháján is. Az an- í kéton arra is felvilágosítást adnak majd a kónyhafőnökötk, i hpgy mi mindent lehet készí- I teni egy-egy félkész csomag- ' bél. A pörköltnek szánt féi- készcsosnagbó; például nem­csak pörköltet lehet készí- 1 teni, hanem többféle tokányt, i paprikást, és gulyást is. azni- i ként a hentesnél vásárolt hú- í soknak is számtalan «készí­tési módja v»n. Mint a Pécsett nemrég meg­rendezett Dél-dunántúli hi­degkonyhai bemutatón orszá­gost! írű szakemberek is meg­állapították: nálunk alig ked­velik a hidegkonyhai ké­szítményeket, noha azok vi­szonylag olcsón megvásárol­hatók. A hidegkonyhai ké­szítmények népszerűségének hiánya elsősorban ismeretlen­ségükben .rejlik. A Pécsi Vmt ] szovjet SZK3-as áíáiakítotS j gabonakombájn vált be, mely adapterrel töri. s egyben sí* lózza a magot illetve a szá« rat. Ez a legcélszerűbb kuko­ricabetakarító gép, csak » szárítást kell jobban megol­dani. A bikaliak most mű­anyaggal (PVC-vel) bélelt 159 köbméteres tárolókban fog­ják a lemorzsolt magot elhe­lyezni. Idén mintegy KJOO-n —1200 holdat géppel takaríta- í nak be, jövőre tovább íiöve- j ük a gépesítés arányát. A gazdaságban kipróbálnak [sok más erőgépet is. Á gép- kísérteti intézet és a Tudo­mányos Akadémia szakem­berei állandóan ellenőrzik a j gépeket. Az állami gazdaság jövőre igyekszik a munkagé­pek arányán javítani, s min­den lehetséges munkát gép­pel elvégeztetni. Jelentősen növeli öntözé­ses területét is a gazdaság. A silókukoricát jövőre más öntözéssel termelik. Ez körül­belül 400 holdat érint. Az idei holdanként! 280 mázsái tere mást így 300 mázsára kíván*« ják emelni. 4 gazdaság több fiatul szakembert képez ki ! Eddig. már 14-et adtak át » : termelőszövetkezeteknek. —- i Idén is 7 fiatalnak adtak ösz­töndíjat, mert az egyetemek* ről és technikumokból pótol­ják a kiesést. A gazdaság té­len valóságos Iskolává alakul 1 át. Sokféle tanfoiyaniot indí­tanak, álról a dolgozók .meg­ismerkednek a legkorsze­rűbb eljárásokkal, a mezőgaz­dasági tudományok legújabb eredményeivel, a szakköny- vafcbear, folyóiratokban vá­• aol4 korszerű elképzelésekkel« • Ezeket megbeszélik, feldote 1 j Sózzák és ha megfelelő, al- ’ ! kaimmal! is fogják. A Bikáid Állami Gazdaság 1 dolgozói jó tervet loéseatettek a jövő esztendőre. Egy év alatt ilyen arányú fejlődés ! megfelél annak a színvonal- [ nak, melyet elvárnak állami 3 gazdaságainktól* t iéglátóipari Vállalat dolgo- aói ezen a téren is szeretnék ítförni a frontot, s ebben el­ső lépés lesz az előbb említett ankét, amelyen a hidegkony­hai készítmények miniatűr adagjait bárki megkóstolhat* ja. * Azok az asszonyok, akik nyitott szemmel járnak Bu- iapesten, láthatják, hogy ott a félkész ételek választéka sokai bőségesebb, mint ná­lunk. Kapható például fél­kész csomagban diós- és ma- kosinetélt, káposztás kocka, szilvásgambóc és a húsételek­nek szinte véget nem érő so­ra, a Mirelit-áruk választéká­ról nem is szólva. Nos a fél- készételek választékának ki- szélesítéséért Pécsett is te­hetnénk egyet s mást. Elkép­zelhetőnek tartanánk például, hogy itt is árusítsanak félig száraz metéltet, darált, cuk­rozott dió-, vagy mákesomag- gal, hogy itt is kapható le­gyen hámozott burgonya, tisztított zöldség, cukorborsó, stb. SOK MINDENT lehetne még felsorolni, amivel se­gíthetnénk az asszonyoknak. De az a legfontosabb most, hogy a vendéglátó üzemek ki­vétel nélkül felismerjék: ízle­tes, ocsó ételek készítésével elsősorban ők hivatottak le­venni a főzés gondját az asz- szonyok válláról. Mivel a fő­zés. a család étkeztetése ma a legnagyobb gondja üzemi hivatali munkája mellett min­den dolgozó asszonynak, más egyéb, könnyítési feladatok is csak ezután (következnek. De mivel ez nem lehet csak a vendéglátóipar feladata és sokat segíthet a dolgozó nő­kön a kereskedelem is (példá­ul a MÉK a „kosarazás” és előre rendelés bevezetésével, stb.) a aótanács megvalósít­ható jawwsfeéBficae «árja. . 9. M. 1 szemben ÍJ000 mázsa serlés- í húst kíván leadni, valamint az idei 3000 mázsa hízómarha helyett 3100 mázsát. Halból jövőre 4000 mázsát adnak át s ez 400 mázsával több, mint az idei mennyiség. Hogyan lehet a terveket teljesíteni? A gazdaságban, számos léte­sítményt felújítanak. A sertés- tenyésztés. hizlalás épülete­it korszerűsítették, s 1963-ban 11 ezer malacuk lesz. Nem kell idegenből vásárolni, á hizlaláshoz szükséges jószág­mennyiség adva van. A gaz­daságban termett 7—800 va­gon kukorica kellő takar­mányalapot biztosít a sertés- hizlaláshoz. A sertéseket zárt rendszerben nevelik, «az egész : tartási formát megválltoztat- 1 ják. Csökkentik a külső te- ! nyezőket, a növekedés és fej­lődés Igényeit jobban elégí­tik ki. Míg az utolsó öt évben 11—11,5 hónap kellett a 126 kilós sertések előállít ásóhoz, most 8—9 hónap alatt elérik ezt a súlyt, A szarvasmarhákat 400 ki­lós korukig szabadon tart­ják és utána finomítják. A tehenészetben az 1962. évi 3000 literes hozamot 3300 literre emelik. A halastavaiénál jövőre még nagyobb mértékben alkalmaz­zák a mesterséges terméke- ; nyitást, mely lehetővé teszi hogy egy anyától fél millk : ivadékot nyerjenek. Az iva­I dékok felnevelésére is sok- i kai nagyobbak az esihetősé- : gek. Tervbe vették, hogy iva- ! dákot még értékesíteni is j fognak jövőre. Három nyara: | helyett két nyaras hizlalás vezetnek be, teltet itt is le­csökken a hizlalásra fordí- j tott idő. 1963-ban megkezdik a fca | lajerózió elleni védekezést, í ; szénák 75 százalékát hidej levegővel szárítják. Továbi növelik a gyümölcsösök terű letét. Eddig a gazdaságba I 357 hold volt gyümölcsfákká beültetve, jövőre újabb 141 j holdat ültetnek be. Ebből 5 , hold őszi barack és 90 hók - kajszi lesz. Tervük van azon ban arra. hogy a gyümölcsö \ összterületét 10OQ holdra nő ! vélik, Tovább folytatják a vegy ! szeres gyomirtást, nagyóbe II mértékben használnak mű ! trágyákat és műanyagokat. A gépesítés lehetőségei nagyon jók Bikaion. A gazda ! ság a KGST keretén belül ■ gépkísérletekre kijelölt gaz­daság. Most próbálják ki pél­: dául az amerikai, román, "an­■ goi, jugoszláv, német kuköri­cabetakarító illetve törő gé­peket, A gazdaság veaelói szerint eddig * égj«**** # Halottak lapjára flfifriCTwrfrt-, műkesoarút, tosoÉBut, krizantémot nagy válesetékban a Kertészeti Váll. összes virágüzletében és a temető bejáratánál — Árusítás 38-án vasárnap fa, egásE Mf. f A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál elkéss ült az első űjtípüsú óriás hidas- traktor. Az új konstrukció az eddigiektől abban különbözik, hogy kettő helyett három szőlősör még-’ munkái ás ára alkalmas. Érdekessége az is, hogy az erőgép a nagy hídszerkezetről leemelhető, norma! traktorrá alakítható és így más munkára is felhasználható. A sorozatgyártást megkezdték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom