Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
OKTŐBOt VL NAPLÓ 3 Tanácskozik a megyei pártértekezlet c. ' (Folytatás « 2. oldalról). törekednek a pártmunka eszközeivel a gazdasági vezetésnek segítséget nyújtani. Azt is elmondhatjuk, hogy a gazdasági vezetők — elsősorban nagy termelési egységeinkben — bizalommal fordulnak a párt- ' szervezetekhez — igénylik 3 kommunisták segítségét. ■ A gazdasági szervezőmunka módszerei is fejlődnek. A taggyűléseken, a pártcsopórtérte; kenteteken a vezetette beszá-! i mól tatásán túl több pártszer- | í vezetőnknél rendszeressé vált! egy-egv lényeges üzemi probléma vizsgálata, elemzése. A vizsgálatokba számos, szakmai- j lág jól felkészült pártonkfvülit ! vonnák be, akik az ilyen íel- : adatokat szívesen végzik. I Az összkép kedvező, azon- ; ban nagyon sok a tennivaló. A ! gazdasági szervezőmunkában I kerülni kell azt, hogy a párt- j j vezetés kisajátítsa a gazdasá- i gi irányítást, többet kell tö- | rődni a gazdasági vezetés és termelés problémáival. Szeretnénk aláhúzni, hogy iparunkban teljesítettük terveinket, de lényegesen javítani kell a munkánkat, mert a munka termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása „a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban folyik”, Az elmúlt három év legnagyobb társadalmi—politikai eseménye a mezőgazdaság szocialista átszervezése Pár év távlatából teljes meggyőződéssel állíthatjuk: helyesen döntött Központi Bizottságunk 1958 decemberében, amikor kimondotta, hogy megértek a mezőgazdaság átszervezésének politikai és gazdasági feltételei. Az átszervezés befejezése azt jelenti, hogy az egész népgazdaságunkban győztek a szocialista termelési viszonyok, elvágtuk a kapitalizmus visszaállításának utolsó gazdasági lehetőségét is. A prasztság életében az eddigiektől merőben eltérő folyamat kezdődött Nem a kicsi .és a nagy harca jellemzi többé a parasztságot, hanem a testvéri összefogás. A szövetkezetek erősödésével együtt egészséges, szocialista osztállyá formálódik a parasztság. Mindez megváltoztatja a paraszti munka jellegét és benne az egyén szerepét mert magabiztosabbá teszi a szövetkezeti gázdák életét A közösség ereje az egyén boldogulásának holnapba vetett hitének éltetője. Nemcsak az átszervezés járt sikerrel. Megoldottuk azt a célkitűzést is, hogy a termelés az átszervezés után se csökkent, sőt, a legtöbb termékféleségben komoly termés növekedésről adhatunk számot. A mezőgazdasági nagyüzemi/. létrejötte a szövetkezeti pa. ág dicsérendő. munkája,1 a nagyobb' mennyiségű mű- trug. a felhasználása, a növény (.ei'aiésátés gépesítésében viszonylag rövid idő alatt elért komoly eredmények, a növényvédő- ce gyomirtó vegyszerek. a korszerű nagyüzemi módszerek alkalmazása lehetővé tette a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlődését. A növénytermesztésben as átszervezés óta jelentős eredményeket értünk eL A mély- művalés, a korszerű talajművelés széleskörű alkalmazása és nem utolsó sorban a helyes fajtamegválasztás jelentősen növelte termésátlagainkat Me zőgazdaságunk vetésszerkezete helyes irányban fejlődött Ennél: is köszönhető, hogy az elmúlt S év alatt 8—38 százalékkal nőtt a fontosabb mezőgazdasági termények termésátlaga. Megyénk történetében a múlt évben kerültük el először a 10 mázsád átlagtermést és ebben az évben- 12,8 mázsát termeltünk kenyérgabonából holdanként. .Ezen belül is kiváló eredményt ért el a Bó- lj’i Állami Gazdaság, amely több mint négyezer holdon 23 mázsát a. bólyi tsz 19 mázsát, a- szentlőrinci tsz 18 mázsát termelt. A megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai es a háztáji gazdaságok együtt valamennyi terniékíéleségben biztosítani tudják az állami fel- vásárlási terv teljesítését. Soha annyi gabonát és egyéb mezőgazdasági terméket nem adott Baranya megye a köz- cliátásnak mint az idén. Ebben az évben mintegy 260 000 mázsa kenyérgabonával adott megyénk többet, mint tavaly. Mindezek alapján örömmel jelenthetjük pártunknak, högy a VII. kongresszus által kitűzött alapvető feladatokat Baranya megyében is becsülettel teljesítettük. Növénytermelésünk mellett az állattenyésztés is fejlődött, úgy számban mint minőségileg. Igaz, hogy a korszerű szocialista nagyüzemi tenyésztési eljárások megvalósításában csal: a kezdeti lépésekről beszélhetünk. Eredményes a szarvasmarháknál alkalmazott mesterséges megtermékenyítés, 1962-ben már a tehenek 57 százalékát mesterségesen termékenyítették meg. Néhány helyen bevezették az itatásos borjúnevelést. Jó eredményeket érnek el a bólyi állami gazdaságban, és a mágocsi termelőszövetkezetben. Hasznos lenne, ha itt szerzett tapasztalatokat minél több helyen alkalmaznák. A sertéstenyésztésbe* ka vannak szép eredményeink. Az élenjáró állami gazdaságok és termelőszövetkezetek 7—8 hónap alatt 100—110 kilogrammosra hizlalják fel állományukat. Több gazdaságban jónak ítélhető a malacfelnevelés. Az említett eredmények mellett mégis azt bek hangsúlyoznunk, hogy a sertésíenyésntés és esen belül a sertés hizlalás nem alakult kedvezően. Számos gazdaság a legelemibb tartási — takarmányozási körülményeket sem biztosítja, e emiatt évek óta jelentős a sertéselhullás. Ngyüzemi baromfitenyésztésünk fejlődése a kívánt ütemtől elmaradt, a baromfi állomány nagyobbik részé a házr táji' gazdaságban van, de örvendetes az, hogy ea utóbbi években egy-egy gazdaság nagy tömegben nevel baromfit. Az állattenyésztés fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a' takarmánybázis megte1 remtése. A korszerű takar- I mányozást és a takarmány I megfelelő összetételének biz- I tosítását szolgáltatják a takar- 1 mánykeverő üzemeli, melyek I termelése évi 3000 vagon. A ta karmánykeverékek etetésének bevezetésével javult az állat- j tenyésztés, különösen a hizlalás színvonala. A talajmunka jelentős részét traktorral végezzük. Jól haladtunk az aratás gépesítésében, 1959-ben az összes kalászos 40 százalékát, az idén 76 százalékát arattuk géppel. Hogy ez mit jelent, mennyi nehéz fizikai munkától mentesíti a parasztságot nem is kell hangsúlyozni. Megyénkben az idén nagy területen termeltünk silókukoricát. Ez nagyon jó, de problémák is adódtak belőle. Bár az utóbbi években több silókombájnt kaptunk a területhez viszonyítva, azonban ez mégis kevés. Véleményünk szerint gyorsabb ütembe* és főleg jobb minőségben kellene biztosítani a eUókombájn-ellá- tí*L mert különben a szilázs készí- I lésében továbbra ie jelentős veszteségek lesznek. A villányi és homorúd! gé?>- állomásokat gépjavító vállalatokká szerveztük át és a gépeiket átadtuk a gazdaságilag megszilárdult termelőszövetke zeteknek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy helyes a termelőszövetkezetek saját gépekkel való ellátása, de az irányításban, az üzemeltetésben, a karbantartásban, javításban sok előre nem látott nehézséggel kell megfcüz- ! dem. Ezért a tsz-ek saját gépekkel való ellátását nagy kö- : rültekintéseel kell végrehaj- 1 tané. Teivne'-öszövetkezeteink. jó1 része jól gazdálkodik. Megszervezték a korszerű nagyüzemi termelésit, árutermelési tervüket rendszeresen túlteljesítik. A tagságinak biztos a jövedelme, amelyet nagyobbrészt készpénzben kapnak. A vezetés sziláid, a tsz vezetői ismerik és alkalmazzák a kor- szérű termelési eljárásokat, a mimika szervezettsége és a munkafegyelem megfelelő. Termelőszövetkezeteink egy része még gyengén gazdálkodik. Termésátlagaik alacsonyak, állattenyésztésük nem megfelelő, a tagság jövedelme | alacsony. Az év elején 79 tsz-t Saroltunk a gyengén gazdálko- I dók közé. Az intézkedések ! egész sorát tettük, hagy ezen | változhassunk. A nagy erőfeszítéseknek máris, látszik az j eredménye, r mert körülbelül j 50 szövetkezetét sikerült a közepesek szintjére emelni. További erofeya leseket beli íennünk, hogy a, még gyengén gazdálkodó szövetkezete két a közepesek színvonalé- emeljük. Eimek érdekében továbbra ie a vezetés javítását tartjuk a legfontosabbnak! Ha Sumomy- ban, Szalántán. Pécsjudvardon és több más tsz-ben is sikerült egy év alatt a munkaegység értékét duplájára emelni, akkor ez a többi ma még gyenge szövetkezetben is megoldható. Szólnunk kell naég egy speciálisan Baranyát, érintő kérközött lehetetlen a szocialista nagyüzemi gazdálkodás módszereinek alkalmazása, a gazdaságos arányok biztosítása. Ezért kívánatos, hogy termelőszövetkezeteink a jövőben elérjék a birtoknagyság optimumát, amely megítélésünk szerint 3000 kát. hold körül van. A jelenlegi termelőszövetkezetek egyesítését természetesen nem lehet mechanikusan erőltetni és végrehajtani. Ha nem járunk el körültekintően, ha nem vesszük figyelembe a gazdasági-politikai feltételeket, a tagság akaratát, ellenkező eredményhez jutunk. Az egyesítésnél legfontosabb, tud- juk-e biztosítani a színvonalas' politikai-szakmai vezetést. Az egyesítésnek csak akkor van értelme, ha segítségével a termelőszövetkezet gazdaságilag erősödik, ha nő az árutermelés és a tagság' jövedelme. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a nagyobb területi gazdaságok kialakítása többségében eredményes volt. Három ér alatt 921 millió forintot kapott megyénk mezőgazdasága A mezőgazdaságban elért eredményeket elősegítette államunk nagyarányú támogatása, valamint azok a helyes intézkedések, melyeket pártós állami szerveink tettek. Az elmúlt három évben 921 millió forintot ruháztunk be megyénk mezőgazdaságába. Csaknem 20 ezer darab szarvasmarha részére építettünk új istállót, s mintegy 6000 darab részére végeztünk átalakítást. 8000 sertésfiaztató férőhely készült el a növendék és hízósertés állomány részére 57 000 férőhely épült. A 3004. kormányhatározatok alapján kihelyeztünk 216 elnököt, mezőgazdászt, könyvelőt. Közülük 162 jelenleg is a fezekben dolgozik, akiknek a munkájáról csak elismeréssel lehet szólni. | A megyei pártbizottság jó- ! váhagyta a termelés szakosí- ; tására vonatkozó tervet, terv ! készült az öntözéses gazdálkodás,'a zöldségtermesztés fej- ! lesztésére. Az idei 8 millió forintos beruházással szemben 1963-ban 46 millió forintot fordítunk az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Jelentős feladatnak tartjuk a tsz-vezetők és tagok politikai, szakmai képzését. Ezért megszerveztük a kihelyezett technikumi osztályokat, a levelező tagozatot, amelynek ebben az évben 983 hallgatója van, most szervezzük a felsőfokú mezőgazdasági technikum levelező tagozatát. Amellett, hogy a falun végbemenő jelentős előrehaladásról számolhatunk be a pártértekezletnek, szólnunk kell a fejlődést gátló jelenségekről ííu j Egy-egy közős gazdaságba» ! ma még az öntudatos tsz-ta- ! gokon kívül megtalálhatók I azok, akik a közösség róvásá- J ra, anyagi előnyökhöz ukar- í nak jutni, akik még ingadoz- j nak, előre-hátra tekinigetniek. | A véleménykülönbségek ösz- j szeütköznek. a háztáji osztás- j nál, a földjáradék fizetésnél, a I pénzben: és a természetbeni I osztás arányainak eldöntésé- I néi. a jövedelemelosztási for- I mák megválasztásánál. Sajnos j nem ritka jelenség a szövet- I kezeti vagyon felelőtlen kezelése, a pazarlás és a herdálás. Jobb szövetkezeteinknél is előfordul a törvénytelen föld- ajándékozás. Nem helyeselhető. hogy egyes tsz-vezetők állítólag a szövetkezet érdekében törvénysértéseket, szabálytalanságokat követnek el: Ml nagyon lényeges feladatnak tekintjük a szövetkezeti demokrácia erősíté- I sét. Nem kevés idő szükséges ,ah- J hoz, hogy a tagság kellő képzettséget, tapasztalatokat és áttekintést szerezzen, hogy hozzáértő módon beleszólhasson a közös gazdaság irányításába, hatékonyabban segithes- se és ellenőrizze vezetőit. Néhány vezető olyan következíe- ! tést von le, hogy amíg a tsz- 1 tagság nem emelkedik az , általa vélt színvonalra. addig korlátozható, elhanyagolható a szövetkezeti demokrácia. Az ilyen káros magatartás helyett tegyünk meg mindent a tsz-tagság politikai és szakmai nevelése érdekében. Kulturális életünk örvendetesen fejlődik Kulturális életünk fejlődése is jelentős. A megye említett gazdasági és termelési eredményei mögött ott vannak az emberek, a munkások, a parasztok és értelmiségiek, akik a gazdasági előrehaladással együtt maguk is nőttek tudásban, műveltségiben. As elmúlt három év alatt a felnőttek és fiatalok között soha nem tapasztalt tanulási kedv bontakozott ki. Kétszeresénél is többire nőtt a dolgozók általános és középiskolájába járók száma. A Hor- thy-rendszer kisemmizettjei közül évenként több százan tanulnak meg ími-olvasnd. Újra iskolába járnak azok, akiknek a kezéből a megélhetési gondok már a második, harmadik elemiben kiütötték a könyvet A megyében 13 000 tv-ké- szüíék működik és lényegében minden családra jut egy rádió. A Pécsi Rádiót naponta 40—60 ezer ember hallgatja. Rádiónk jól szolgálja a párt marxista nemzetiségi politikáját. A Népszabadságból és a helyi párti lapokból 100 családra 42 új- sógpéldány jut és ezzel Baranya az ország legolvasottabb megyéi között van. A Dunántúli Naplóból 48 ezret, a Pécsi Esti Naplóból 9 ezret vásárolnak naponta. Közművelődési könyvtáraink könyvállománya közel 41 ezerrel, a rendszeres olvasók száma 10 ezerrel gyarapodott az utóbbi egy évben. A szakkörök és művészeti csoportok munkájában, az ifjúsági műsorokon és vetélkedőkön, továbbá a KISZ kulturális mozgalmaiban, különösen az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomban több ezer fiatal vesz részt. Megyei . eredményeinkben nagy szerepe van annak, hogy jobb a párt- és állami irányítás és értelmiségünk is sokkal jobban, lelkesebben dolgozik, mint előbb. Soron következő feladataink j azt kívánják, hogy szélesebb I tömegeket vonjunk be a kul- ] turális munka hatókörébe^ és | javítsuk a meglévő lehetősé- j gek kihasználtságát. Soks2or I előfordult, hogy falu« nagy A küldöttek egy csoportja. aktivitással és anyagi áldozati tál építettek kultúrházat, de a felavatás után nem válhatott otthonukra, mer a művelődéshez és szórakozáshoz szükséges feltételeket (pl. műsort, fűtést, világítást) senki neun biztosította. Gyakori, hogy a kultúrára fordítható pénzösszegeket helytelenül és szabálytalanul költik eh Az egyes szervezeteknek, például a ME- TESZ-nek, továbbá a művészeteknek. a múzeumoknak és a tárlatoknak, kiállításoknak is nagyobb szerepet kell vái- lalniok és kapniok a népművelésben. Tudjuk, hogy ehhez legalább a iráíiárnális feltételekre szükség van, és ma még egyik-másik esetben ezek sincsenek meg. Pécsett a ME- TESZ-neík és a művészeti csoportoknak nincs rendes helyiségük, nincs Technika Háza, pedig létrehozásának gondolata már régen felvetődött. Nincs állandó képkiáHítási helyiség; a modern képtár anyaga helyiség hiányában raktáron van; rryizeumáialc helyszűkében vannak. Az -Hété- | kés szervek ezekkel is foglalkozzanak és a megoldás félté, teleit fokozatosan biztosítsák, Nincsenek még kihasználva a felnőtt oktatás adta lehetőségek sem. Az ifjúságunk nevelésébe» oly fontos szerepet betöltő oktatási intézményekben komoly munika folyik. Minden fokon megkezdődött as iskola reform végrehajtása. Iskoláink mind közelebb kerülnek a szocialista építés követelményeihez. Felsőfokú intézményeinkben a közel 600 éves pécsi egyetemen, a tanárképző fő* iskolán és a felsőfokú vegyipari-gépészeti technikumban a professzorok, tanárok és oktatók a kommun ieta szakemberek nevelésén munkálkodnak. Pécs és a megye valameny- nyi osztott általános iskolájának tanulója gyakorlati oktatásban részesül A felsőtagozatú tanulók szakrendszerű oktatása Pécsett teljes, míg a megyében 71 százalékos. A magasabb színvonalú oktatás biztosítására tovább kéül folytatni a falusi iskolák körzetesítését. Ehhez általános iskolai kár» aetá diákotthonok, jó köatefe*» ICobjtatfei « i. oldalon). t > i öcsről. Megyénkben szémo6 . kis község van, s ennek meg- ■ felelően kis földterülettel ren- i deJkező szövetkezieteket szer- 1 véstünk. Ilyen körülmények A fő feladat: jobban gazdálkodni
