Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

ft!AS»ILd 1582. OKTÓBER W. Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytató« a 3. oldalra des, új tantermek ég szaktan- rok kellenek. A. feladatok több sége .csak úgy oldható meg, ha az iskolafejlesztés még in­kább a társadalom ügye lesz, ha a dolgozók és a helyi taná­csok anyagi erejükkel, társa­dalmi munkával és erkölcsi tá­mogatással segítik a szükséges létesítmények felépítését. A- gimnáziumokban lényegé­ben kiépült az 5 plusz 1-es ok­tatás. Általános tapasztala­tunk, hogy a munka és mun- ka3környezet, mint új nevelé­si tényező, igen pozitívan hat a tanulóifjúságra. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 30 százaléka tanul tovább a középiskolákban. Ez az arány at országos átlagnál rosszabb. Szükség van arra, hogy a jövőben részint bővítés, ré­szint új kisgimnáziumok nyi­tása útján növeljük közép­iskoláink befogadóképessé­get. Nagy a feszültség a techni­kum! felvételeknél is. mert a felvehetők számának a tötíb- szö. II; ? jelentkezik. Sajnos, egyelőre nincs lehetőség a fé­rőhelyek bővítésére, ezt a proto lémát ma a pályaválasztás jobb irányításával enyhíthet­jük. A középiskolai hálózat bő­vítéséhez és majd a középfo­kú oktatás kötelező bevezeté­séhez sok jól képzett tanárra van szükség. Ezért támogatják jogtudományi egyetemünk javaslatát, hogy a felsőbb szervek — az új orvosegyetem felépítése után — hozzák létre Pécsett az egyetem termésHcttoderoá- nyi karát, amely taozópiskodai tanárokat és más szakembereket is ad az országnak. Egyik legfőbb gondunk, kü­lönösen Pécsett és Komlón, bogy a tanteremhiány mellett még néhány évig nő a tanuló- létszám is. Uj-Mecsekalján a* idén a kultúrházat kell fel­használni oktatásra.. Jövőre ha­sonló problémák jelentkeznek Meszesen és Fehérhegyen. Eze­ket az új-mecsekaljaihoz ha­sonló megoldásokkal hidalhat­juk át. A hasonló esetek elke­rülése érdekében a beruházók az új lakótelepeken az eddigi­nél fordítsanak nagyobb gon- ®°t a kommunális beruházá­sokra. a kivitelezők pedig ha­táridőre építsék meg a kultu­rális létesítményeket. Az iskolareform végrehajtá­sában igen fontos az oktató és nevelő munka javítása, a ha­tékonyságának növelése. Ifjú­ságunk oktatásában, nevelésé­ben a legfőbb feladat a peda­gógusoké. Az a célunk, hogy a peda­gógusok magasszínvonalú mun kát végezhessenek. Ezért fon­tfMSÍuak ta,?juk, hogy az isko­laiban arányosabb teherelosz­tást alakítsanak ki, s hogy a társadalmi munkával túlter­helt igazgatókat és nevelőket mentesítsék sok iskolánkívü- li megbízatás alól. A legutóbbi pártértekezlet óta létrejöttek a művészeti eief szükséges szervezeti kere- és pozitív fejlődés bonta- kozott ki. Képzmű vészeink nagy többsége helyen úton jár, s az utóbbi 3 évben sok jó té­májú és közérthető képet akasztott szögre a kiállításo­kon. A megyei párt-végrehaftóbi- zottság két éve megvizsgálta az irodalmi helyzetet és javas­latokat tett annak javítására. Azóta javult a témaválasztás és egyre több a jó, közérthető vers és próza. Életünk tele van a fejlődés gazdag eredményei­vel. Fontos feladat, hogy művé­szeink munkáját, fejlődését a jövőben maximálisan segítsék a párt. állami és tömegszerve­zetek, az egész társadalom. Tgy érhető el, hogy alkotásaik, tükrözzék a szocialista valósá­got és segítsenek az emberek nevelésében. A színháznak komoly fel­adata van a tömegek nevelé­sében, az elmúlt 3 évben mégis megcsappant a színházlátoga­tók száma. Ennek számtalan oka közül a fő ok a műsorpo- Jtttika és a közönségszervezés Hiánya volt. A színháziban Szavaznak az értekezlet küldöttek 1 most vezetők és művészek j azon dolgoznak, hogy műsor- ! politikájuk és egész tevékeny­ségük jobban szolgálja a dol­gozók szórakozását és nevelé­sét. Az első eredmények meg is születtek. Az eddig bemu­tatott darabokat megfelelő mű vészi színvonalon tolmácsol­ták, jelentősen nőtt a látoga­tottság, a bérletek száma pe­dig megközelíti a hatezret. Megyénk értelmisége mind komolyabb eredményeket ér el a tudományban, a kultú­rában, a gazdasági és társa­dalmi életben, A fiziológiai, az idegsebészeti és az orvosi műszerkutatás, a történeti kutatás, a városter­vezés, továbbá a szölő-gyü- mölcstermesztés és kutatás eredményei országos, sőt nem­zetközi hírt és elismerést sze­reztek tudósainknak, kutatóink nak és szakembereinknek. — Mindig nagyobb azoknak a száma, akik az emberek ne­velésében, a kultúra terjeszté­sében is aktív szerepet vállal­nak. Megtaláljuk őket a Ha­zafias Népfront, a vöröske­reszt, a TIT szervezeteiben és a különböző művelődési szer­vekben. Értelmiségünk neveléséiben továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk az életszerű kap­csolatoknak, a vitáknak, de a legfontosabbnak azt tártjuk, hogy a jövőben nagyobb szere­pet kapjanak a feladatok ki­alakításában és végrehajtásá­ban. Az értelmiség közötti fel­adatok megoldásához fontos, hogy tovább erősítsük a bizal­mat és őszinteséget és felszá­moljuk az itt-ott még tapasz­talható értelmiség-ellenessé- get. Az elmúlt években megnőt­tek az egészségügyi ellátás fel­adatai. A mezőgazdaság átszervezé­sével több, mint tizenhatszo­rosára emelkedett a mező- gazdasági biztosítottak szá­ma, aminek következtében jelentő­sen megnőtt a betegforgalom. Az egészségügyi ellátás sze­mélyi és anyagi feltételed ja­vultak ugyan, de jóval kisebb mértékben, mint ahogy azt az igények növekedése megkíván­ta. Az orvosok és egészségügyi dolgozók többsége lelkiismere­tes munkájának köszönhető elsősorban, hogy a feszültsé­gek ellenére valamelyest ja­vult a lakosság ellátása. A folyamatban lévő olyan beruházások, mint az egyetemi k'inikai tömb, a komlói kór­ház és a harkányi gyógykór- ház bővítése, tbc-szanatórium, a fekvőbetegellátás feltételei­ben mutatkozó feszültséget nem oldják meg. Ezért fon­tosnak tartjuk, hogy a felsőbb szervek a tervezésnél, a beruházási és felújítási keretek elosztásánál vegyék figyelembe, hogy Pécsnek és Baranyának komoly beteg­ellátási problémái vannak, A megnövekedőt* feladatok el­látását jelenleg mindenekelőtt a rendelkezésre álló lehetősé­gek jobb és hatékonyabb fel- használásával kell megoldani. Arra kérjük az orvosokat és az egészségügyi szerveket, hogy maximálisan használják ki a körzeti, az üzemi és a szakren­deléseket, s a gazdasági ve­zetőkkel együttműködve biz­tosítsák a betegségmegelőzés és a balesetelhárítás feltételeit. Politikai-gazdasági és kultu­rális eredményeink elérésében jelentős részt vállaltak állam- hatalmi és államigazgatási szerveink. Az elmúlt tanács­választás óta megfelelően látják el. Gyak­ran jellemző csak az utasítás módszerei alapján végzett munka. A lakosság meggyőzé­se, tájékoztatása, az intézkedé­sek kialakításába történő be­vonása sokszor elmarad, ami az állami élet demokratizmu­sának megsértésével egyenlő. Gyakori még a merevség, a megfelelő körültekintés hiá­nya. Mindezek zavarják a ta­nácsok által végzett munka eredményességét. A VII. kongresszus elvileg megfogalmazta, hogy a megyei tanácsok elvi, irányító, terve­ző, beruházó, közgazdasági j elemzést ás ellenőrzést végző szervek. A jövőben e felada­tának jobban meg kell feled­nie. A járási tanácsok terv­kötelezettek, területük opera tív irányítói, bár a szakmai üzemszervezési irányítás méí elmarad a kialakuló nagy üzemek által támasztott foko­zódó követelményektől. Mun kájuk során még sokszor megsértik, figyelmen kívül hagyják a tsz-demokráciát. A községi tanácsok előtt felada­taik nem teljesen világosak, és ezért sokszor a tanácsi mun­ka háttérbe szorul. Segítsék' jobban elő a nagyüzemi gaz­daságok kialakítását, irányít­sák a falusi dolgozók körében végzett népművelési munkát, alakítsák a falu szocialista ké pét, legyenek ellenőrei a tör­vények betartásának. Hogy c? feladatnak megfeleljenek, szükség van vezetésük erősí­tésére, mivel több jó tanácsi vezető a termelőszövetkezetek élére került. A közelgő választásokon törekedni kell arra, hogy mi­nél több nő és pártonkívüli kerüljön be a tanácsokba. Rendőri—ügyészi és bírósági szerveink munkájában követ­kezetesen érvényesülnek nép- köztársaságunk büntető- és jogpolitikai elvei. Javult a rendőrség felderítő és nyomo­zati tevékenysége, megalapo­zó ttaboak az ügyészi vádeme­lések, nagyobb a bírói ítéletek nevelő és visszatartó ereje, hatékonyan segítik ezt a népi ülnökeink is. A közrend és közbiztonság megszilárdulásá­nak egyik jelentős ténye, me­gyénk bűnügyi helyzetének kedvező alakulása, az elköve­tett bűncselekmények számá­nak állandóan csökkenő ten­denciája. Az elmúlt két évben közel 50 százalékkal kevesebb bűn- cselekményt köveitek el me­gyénkben, mint az 1954— 55-ös években, A közrenddél és közbizton­sággal még nem vagyunk meg­elégedve. A közúti közlekedés rendjét és biztonságát komoly erőfeszítések ellenére sem tud­tuk megjavítani. A közúti bal- < esetek száma évről évre emel­kedik. 19ül-ben 290, ez cv első t kilenc hónapjában 272 közle- { kedé-i baleset történt, amely­nek 29 halálos áldozata volt. Nem sikerült csökkenteni a bűncselekmények által okozott károkat. 1960-ban 6 millió lo- rint, 1961-ban pedig 6 millió forint kár keletkezet; bűncse- / letmeny folytán a társadalmi / tulajdonban. _ \ A kongresszusi irányéivá» ) .dmondják, hogy a népi ellenőr,1 • rend ,z?rét és a társadalmi oiráskodást tovább kell lelic zteni. : Megyénkben a népi ellenőrzés j az elmúlt években igen hasz­nos tevékenységet fejtett, k.. ! A közel kétezer népi ellenez részvétele az állami és gazda­sági munka ellenőrzésében elő­segítette az állami és gazdasági szerveinkben a törvényes rend megszilárdítását. A jövőben a népi ellenőr­zés rendszerét, vizsgálati szem­léletét és módszerét fejleszte­nünk kell. Érvényre kell juttatni att a helyes szemléletet, hogy a né­pi ellenőrzés nemcsalr a hibák és bűnök feltárásával, hanem azok megelőzésével és kijaví­tásával is többet foglalkozzon, A népi ellenőrzés vizsgálatait jobban össze kell hangolni a többi szervek ellenőrzésével. Egyik legfontosabb feladat, hogy a népi ellenőrzést még szélesebb társadalmi alapok­ra helyezzük. Megyénkben az elmúlt évek­ben a társadalmi bíróságokban rejlő lehetőségeket korántsem használtuk fel. Megyénkben 93 társadalmi bíróság van, ebből csak 14 működik rendszeresen. A hiányosságokért elsősorban a szakszervezet a felelős. Állami szerveinktől azt vár­juk, hogy szigorúan betartsák és betartassák törvényeinket, munkájukban mindjobban ki­bontakozzon a szocialista de­mokratizmus. fejlődött tanácsaink tevékenysége, tovább szélesedtek tömegkap­csolatai. Képviselőink és ta­nácstagjaink jelentős munká­val segítették ezt elő. Ered­ményesen dolgoznak a terme­lésben, a tervgazdálkodásban, a beruházás, a gépesítés, a hi­telgazdálkodásban. Sokat tet­tek a falusi lakosság művelt­ségének, szakmai tudásának, egészségügyi helyzetének javí­tásáért. A községpolitikai és község­gazdálkodási munka szín­vonala sokat javait Például Pécs városában a köz- világítás, közlekedés, parkosí­tás, új gyermek és felnőtt szó­rakozási lehetőségek jelentő­sen javultak és az épületek felújításával szebb lett a vá­ros. Falvaink kulturális arcu­lata is megváltozott Minden községben ég már a villany. Az elmúlt három évben 150 kilométer hosszú járda, 34 ki­lométer bekötőút épült, 90 ezer négyzetméter területet parko­sítottak, 53 autóbusz váróhe- j lyiséget, 50 orvosi rendelőt, egészségházat és 15 új kultúr­házat építettünk. Javult a dol­gozók fürdő- és kiránduló igé­nyeinek kielégítése. Harkány, Abaliget, Sikonda fejlesztésé­vel, a Tóvölgyi tó megépítésé­vel. Mindez a megye növekvő idegenforgalmának is kedvez. E munka során a tanácsok tömegkapcsolatai szélesedtek, eredményes munkát végeztek a társadalmi munka kibonta­koztatásában és annak szerve­zésében. Több mint 25 millió forint értékű társadalmi mun' kát végeztek falvainkban, van­nak, akik 150 óránál is többet dolgoztak, ami az összefogás, az építési kedv szép példáit mutatja. Jónak mondható az állandó bizottságok közül megyei szin­ten a művelődési, kereskedel­mi, ipari, a járásokban pedig a pénzügyi, egészségügyi, szociál- po'itikai bizottságok munkája. Az állami irányítást, a felügye­letet a tanácsok helyi szervei ma még sok tekintetben nem Megyénk kommunistái szívvel-lélekkcl dolgoznak céljaink megvalósításáért Pártszerveink és alapszerve-! zeteink az elmúlt 3 évben so­kat fejlődtek. Megyénk kom­munistái, idős harcosok és fia­talok szíwel-lélekkel, fáradt­ságot nem kímélve tevékeny­kedtek a párt által kitűzött célok maradék nélküli meg­valósításáért. Úgy érzik, hogy minden, amit tesznek, az a nép érdekében való, hogy munkájuk nyomán szebb lesz az élet. A marxizmus—leniniz- mus következetes alkalmazá­sa, a régi hibáik, az önállósá­got megfojtó személyi kultusz, az óhajokra és nem a reali­tásra alapozott politika félre- dobása mind-mind alapját ké­pezik annak, hogy párttagsá­gunk aktivitása, alkotókedve jelentősen fejlődjön. Pártunk tagjainak többsége tudja és munkájával bizonyít- j ja, hogy amit teszünk, azt valóban a : nép szolgálatában és érdé- kében tesszük, nincsenek ! külön érdekeink, nem igény- 1 lünk semmi előnyt, nem egyé ni érdek és érvényesülni vá­gyás hajt bennünket, Lelkesedésünknek és aktivitá­sunknak ez a magyarázata. A legkisebb eredménynek is örü­lünk, legyen az az élet bár­mely területén, de nem kevés bosszúságot okoz, ha valahol tehetetlenségből, nemakarás­ból, vagy rosszindulatból nem tudunk előrelépni. Pártszervezeteink nagy része hasznos, lelkesítő, szervező irá­nyító munkát végez. Fáradozá­saiknak kézzelfogható ered­ményei vannak a tervek telje­sítésében, a széntermelésben, az új üzemek és lakóházak építésében, a több búza, ku­korica és hús előállításában, a városok és falvak szépítésében, a szellemi élet minden tevé­kenységében. Munkájuk ered­ményessége kifejezi a párton belüli demokrácia növekedé­sének a lenini normák érvé­nyesülésének, a kollektív ve­zetés erősödésének éltető ha­tását. Az elvi vezetés jó példá­ja a K. B. október 12-i hatá­rozata, mellyel megyénk kom­munistái egyetértenek. A megyei pártbizottság az elmúlt 3 évben a Központi Bi­zottság határozatainak szelle­mében olyan intézkedéseket tett, amelyek jelentősen befo­lyásolták megyénk politikai, gazdasági, kulturális életének alakulását. Minden fontos kér­désben a pártbizottság dönt. Tagjainak nagy része nem­csak a vitából vette ki részét, hanem őrködött azon is, hogy a párt politikáját sehol se tor­zítsák el. Az üzemek, szövet­kezetek, intézmények gyakori meglátogatása, a dolgozókkal való találkozások, a kisebb-na- gyobb kérdések intézése mind- mind azt bizonyítják, hogy pártbizottsági tagjaink helye­sen értelmeztek pártunk po­litikáját, támogatták az újat, érvényre juttatták azokat az elveket és gyakorlatot, ami a párt és a tömegek kap­csolatának erősítését szol­gálja. Mindezek mellett meg kell említeni, hogy a fenti voná­sokat a jövőben még tovább kell erősíteni, a pártszervek irányítási színvonalát emelni. A szocializmus teljes fel­építésének időszakában többet kell tennünk a dolgozók szo­cialista szellemben történő ne­velése érdekében. A párt pro­paganda- és ideológiai tevé­kenysége megyénkben is elő­segítette az alkotószellemű lég­kör megteremtését, a marxiz­mus—leninizmus következetes alkalmazását. Megyénkben is találkoztunk jobb- és balolda­li nézetekkel, melyeket a két- frontos harc ésszerű alkalma­zásával jelentősen sikerült le­küzdeni A kispolgári erkölcs és önzés maradványainak fel­számolása terén az eredmé­nyek azonban még nem kielé- gítőek. Mindenekelőtt a párt­tagság soraiban kell megszün­tetnünk a lazaságokat, a kon­zervativizmust, a hibákat ta­kargató elvtelenséget, az elv­telen barátságot, a családi és magánélet lazaságait, a kiseb b- nagyobb szabálytalanságokat. Oktató-nevelő munkánkban az ezek elleni harcra nagyobb gondot kell fordítani. A kommunista nevelés és a kádermunka együttes feladata- önálló, politikailag és szak­mailag képzett, a dolgozók érdekeit szolgáló, szerény, te­hetséges káderek ezreinek ki­nevelése. Kádermunkánk gyengesége, hogy nem rendelkezünk a szükséges kádertartalékokkal, ennek egyik oka, hogy nem ismerjük a tehetséges, újon­nan felnövő erőket, nincs elég céltudatos kádemevelő mun­ka. A fiatalok, nők előléptetése terén még gátol a marat! i­ság. A kiválasztás munkájában ;s sok a szubjektív, felszíne» megítélés, ezért születnek né­ha hibás döntések. Munkásmozgalmi tapasztala­taink követelik, hogy lépjünk fel a megcsontosodott régi módszerek ellen. Szerintünk egyik-másik elvtársat túlságo­san megterhelnek különböző funkciókkal. Ebből is fakad, hogy sokszor nagyon szűk kör­ben mozgunk. A járási és vá­rosi pártbizottságok tagjainak 45 százaléka új. Helyeseljük, hogy a végrehajtó bizottsá­gokba több olyan elvtarsai választottak, akik a társadal­mi, gazdasági, kulturális élet különböző területein végzett eredményes politikai-szakmai munkájuk alapján érdemeltek ezt ki. Úgy gondoljuk, hogy ezt a helyes gyakorlatot a me­gyei pártértekezletnek is kö­vetnie kell, mert ezzel széle­sebb alapokra lehet helyezni az irányítást, az ellenőrzési és több elvtársat mentesíteni .e- het a túlterheltség alól. (Folytatás az. 5. oldalon^ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom