Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

2 IUAPLO l9tS, OKTOBER 2t, Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról). i ostromolta meg az eget, — a j ví’ágkörüli pályára juttatva j szputnyikja.it, űrrakétáit és az! első űrhajósokat. Sikerei évről \ évre nagyobb tekintélyt és tisz- j teletet biztosítanak a Szovjet-1 ’ uniónak a nemzetközi élet küz­dőterén is. A nemzetközi hely- i set alakulása meggyőző mó- | dón bizonyítja, hogy az erőviszonyok mindinkább a Szovjetunió, a szocializmus javára tolódtak el. A szocialista világrendszer az emberi haladás döntő tényezőjévé vált meló üzemeket építünk, nem aprózzuk el anyagi erőnket. A világméretű gazdasági küzdel­met csak szervezett, átgondolt együttműködéssel nyerhetjük meg. E kérdések vizsgálatánál fel­tétlenül szem előtt leéli tarta­nunk, hogy a két tábor közötti küzdelem egyik legfőbb tere a gazdasági verseny. A Szovjet­unió és a szocialista tábor poli­tikai, technikai, katonai fölé­nyének biztosítása mellett, a gazdasági versenyt is meg kell ! ben Nyugat-Boriin körül Ide­I lakúit robbanékony helyzethez. 1 Ezzel együtt mereven elutasít- j ják a német békeszerződés megkötését. A háborús marad­ványok felszámolása nem szű­kíthető le a nyugat-berlini probléma gyökeres megoldásá­ra, ehhez hozzátartozik a Né­met Demokratikus Köztársaság elismerése, a békeszerződés megkötése is. A Szovjetunió és a szocialista tábor a leg­messzebbmenő türelmet tanú­sítja a német kérdésben, meg­A szocializmus eszméje egy­re nagyobb befolyást gyakorol a világ alakulására, különösen a kolonializmus ellen, szabad­ságukért, nemzeti függetlensé­gükért küzdő gyarmati népek­re.' Ázsia és Afrika után im­már a nyugati féltekén Kubá­ban, Dél-Amerikában is. Nem csoda, hogy a kubai for j radaiom győzelmes előrehala­dása, eredményei láttán nap mint nap jdegesebb a Wal- street hangulata és egyre na-j gyobb baklövéseket követ el, nyűt agresszióra szövetkezik Kuba ellen. Azt, hogy az amerikai im­perialisták mennyire gátlásta­lanok, mennyire figyelmen kí­vül hagyják az általános ein- j béri érdekeket, megdöbbentő j módon bizonyítja a Kuba el— j Jenes amerikai blokád bejelen- j tése, amely pár nap alatt a nukleáris háború szakadéká- nak szélére sodorta a világot. Mint ismeretes, az Amerikai Egyesült Álla­mok a tengeri zárlattal és az ezzel együtt foganatosított provokativ jellegű katonai intézkedéseivel, arcátlan nyütságú agressziót követett el Kuba ellen. Lábbal tiporja az ENSZ alap­okmányát, megsértve a nemzet közi jog elemi szabályait, a tengeri hajózás hagyományos szabadságát, idejétmúlt kalóz módszereket alkalmaz és ezzel alapvetően veszélyezteti a békét. Nem az első eset, amikor az Egyesült Államok kormánya . semmibe veszi a nemzetközi kapcsolatok alapvető szabá­lyait, a Kubával szemben ál­lt..’mázott blokád azonban minden eddigi világméretű provokációs lépéseit felül­múlja. Szinte nevetségességig tragi­komikus Kennedy nyilatkozata, amelyben szemforgató kópmu- ‘ 'tatással amiatt sopánkodik, hogy a hatmilliós kis Kubai Köztársaság veszélyezteti a 170 milliós Amerikai Egyesült Ál­lamokat, sőt az egész nyugati ' féltekét. Nyilvánvaló, hogy az ■ Amerikai Egyesült Államok monopolista háborús körei azért szeretnék lefegyverezni, -védelmi felkészültségétől meg­fosztani Kubát, azért avatkoz­nak be oly gátlástalanul Kuba - ■ belügyeibe, mert félnek a szo­cializmus, a népszabadság Ku­bában megtestesülő eszméjétől. Halálosan rettegnek attól, hogy a yenkiket, a monopóliumok reakciós uralmát elkeseredet­ten gyűlölő dél-amerikai orszá­gok népei követik Kuba for­radalmi népét. Kennedy és az ameiikai pro­pagandagépezet most természe­tesen minden felelősséget a Szovjetunióra és Kubára igyek szik Hárítani. Mélységesen hall gatnak azonban arról, hogy a Kubában létrehozott védelmi felkészültséggel szemben az Amerikai Egyesült Államok vezette háborús, támadó ka­tonai tömbök az egész világra Kiterjedő katonai támaszpont- rendszert hóztak létre a Szov- [ jetunió és a többi szabadság- í szerető ország ellen. Japán- j tói Grönlandig minden jelentő- 1 sebb stratégiai ponton rakéta-! kilövőhelyek, hadikikötők, ka­tonai bázisok egész sora áll jelenleg is riadókészültségben, hogy adott jelre a szabad né­pem-e zúdítsa gyilkos tüzet. A nevetséges és hazúg ame­rikai érvekkel azonban nem lehet a világ közvéleményét megtéveszteni. Az amerikai provokatív intézkedések beje­lentésével egyidőben soha nem tapasztalt mértékű tiltakozás indult el a világ minden ré­szén, A dolgozó emberiség, köz te a magyar nép is, elszánt szigorral követeü: szüntessék meg a Kuba és a béke ellen irányuló imperia- , lista agressziót! El a kezek- i kel Kubától! Joggal bízhatunk abban, I hogy a béke erőinek gyors mozgósításával, sikerül lefogni az agresszorok kezét, — aho­gyan ezt a magyar kormány és Kádár elvtárs nyilatkozata is hangsúlyozza. A történelem is­mételt tanulsága szerint a sza­badság és a függetlenség esz­méit nem lehet blokád alá he­lyezni. Eszmékre nem lehet ágyukkal lőni! Kuba népe, a forradalom, a szabadság nagy­szerű eszméje minden bizony­nyal győzni fog, az imperia­lizmus pedig újabb vereséget szenved Kubában is. A kapitalizmus általános vál­sága tovább mélyül a világ minden részén. Olyan korban élünk, amikor már feldereng a nem is olyan távoli jövő szívet lelkesítő távlata: a kommunizmus! A távlat és a valóság persze nem ugyanaz, megtanultuk, hogy a legvilágosabb törvény- szerűségek sem hatnak csak úgy spontán, maguktól. A jövő mindenképpen a szocializmusé, de az odavezető úton bizony még számtalan akadály tornyo­sul. Igen sok feladat vár még valamennyiünkre. A két tábor között kibontakozó gazdasági verseny újabb jelentős állo­máshoz érkezett. Sok függ at­tól, hogy a KGST nyáron meg­tartott moszkvai tanácskozásán hozott helyes határozatokat miként tudjuk a hétköznapi termelőmunkában alkalmazni, keresztülvinni. A határozat alapján szorosabbra fűzzük a KGST belső szervezettségét, a nemzetközi munkamegosztást, szakosítást, a műszaki terve­zési, szállítási együttműködést. A szocialista országok közötti szoros gazdasági együttmű­ködés teljes mértékben meg­egyezik országunk érdekei­vel. A KGST keretén belül a ma­gyar ipar is felzárkózhat a vi­lágszínvonalhoz: nagy terme­lékenységű, rentabiüsan ter­i Ez a hatalmas lakásépítési program valóságos második „honfoglalást” jelent megyénk lakói számára. A szocializmus építésének eredményeit külön­böző számokkal lehet mérni. Azt azonban, hogy a rossz kö- , rülmények között lakó csalá- [ dók számára mit jelent meg- | változott, egészséges, kultúrált körülmények között lakni, a számok nem tudják kifejezni, i Sajnos, lakásépítési terveink j teljesítésében lemaradtunk. Pé ! esett 220, Komlón pedig 70 i lakás építésével. Az építési idő csökkentése, j a lakásépítés korszerűsége és gazdaságossága megköveteli, hogy kihasználjuk a panel­üzem adta lehetőségeket. i A nagy elemek kel történő la- } kásépítés, az építőipar hatal- , más tartalékait tárja fel, mert a szerelési munka a nagyele- | mes építkezéssel tízszer gyor- | sabb a hagyományosnál. Az új építési eljárásra a típusterv I javaslatokat kidolgozták, azon- í ban ezek jóváhagyása hosszú idő óta húzódik. Ennek követ­keztében az öteves terv során Pécsett épülő 2325 lakásból már eleve csak 1350-et tervez­tek paneltechnológiára, sajnos ezeket sem tudjuk teljesíteni. A típusterv jóváhagyásának elhúzódása miatt olyan helyzet áll elő, hogy rendelkezünk egy modern panel üzemmel, mely­nek évi kapacitása 620 lakás, ugyanakkor megyénk területén ezt a kapacitást nem tudjuk kihasználni. A lakásépítések lebonyolítá­sáért mindenütt a tanácsok a felelősek. Az eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a tanácsapparátus jelenlegi szer­vezetében nem képes ezt a fel­adatot ellátni, ezért szükséges lenne a szétaprózott beruházás si tevékenységet egyesíteni. A* Országos Tervhivatal anyagi segítségével a tanácsi beruhá­zási tevékenység javításával reméljük, hogy a követ kézi években lemaradásunkat Páí tolni tudjuk. Általános jelenség, hogy be­ruházásaink előkészítése felü­letes, a beruházók és terveződ között sok esetben hiányzik a kooperáció, ezért egyrészt több­letköltség, másrészt határidd eltolódás következik be. Az ipari objektumok terme­lésbe való batáridőre tör­ténő belépését több esetben akadályozza a belföldi gcp- szállitások elhúzódása. A Pécsi Porcelángyár rekonst­rukciója kiemelt beruházás és ez év végére be kellene lép­nie a termelésbe, mégis egyes gépeket 1963 és 1964-re igazol­tak vissza. A Zobák-aknanak 1964-ben kellene a termelésbe belépnie, de a termeléshea szükséges szivattyúkat 1963 helyett 1965-re igazolták visz- sza. Előfordul azonban ellenté­tes gyakorlat is a födémelem- gyártő üzemnél az importkeret terhére beszerzett gépek közel két évig becsomagolva álltak anélkül, hogy beruházási prog­ram állott volna rendelkezésre.. Jelenleg az egyik berendezés építés és szerelés alatt áll, de a másik komplett berendezés­nek jövője még ismeretlen előttünk. A megyei és pécsi, komlói városi pártbizottságok az el­múlt években a beruházások­kal való törődést a pártmun­ka előterébe állították. Alap- szervezeteinknek segíteniük kell, hogy ők is a gazdasági szervezőmunka részeként ke­zeljék ezt a tevékenységet. Az elmúlt években nyemünk. A kapitalizmus vég­leges legyőzése estéikül lehe­tet1 en. Természetes, hogy az egyik, vagy másik tekintetben kiví­vott fölény megtartása nem megy erőfeszítések nélkül. Jól tudjuk, hogy az imperialisták milyen óriási és kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, a kato­nai fölény megszerzése, a fegy­verkezés fokozása érdekében. A fegyverkezés természetesen együttjár a nyugati tábor fék­telen háborús propagandájá­val, amely különösen Kuba és Berlin kérdésében napról-nap- ra veszedelmesebb méretekei ölt. A nyugatiak makacsul ra­gaszkodnak a hidegháború évei 1 győződésünk, hogy mind kö- ' zelebb van a német kérdés | megoldásának időpontja. Pártunk és kormányzatunk helyes politikája, népünk szorgalmas munkája gyü­mölcseként hazánk nemzet­közi tekintélye évről-évre növekszik. Ezek azok a legfontosabb külső- és belső tényezők, ame­lyeket beszámolónk elkészíté­sekor figyelembe vettünk. Most pedig rátérünk a VII. kongresszus óta végzett három esztendős munkánk, helyze­tünk és feladataink részletes tárgyalására. Megyénk gazdasági élete egészségesen fejlődik, de tovább kell jayítani gazdasági szervező munkánkat A megyei pártbizottság a VII. pártkongresszus határoza­tának megfelelően nagy jelen­tőséget tulajdonított a gazda­sági szervező munkának, szem előtt tartva azt, hogy csak az állandóan javuló gazdasági eredmények alap­ján lehet a dolgozók életszín vonalát, műveltségét emelni, társadalmi rendszerünket to­vább erősíteni. Az emberek ugyanis nem az általános jelszavak alapján alakítják ki rendszerünkről véleményüket, hanem minden­napi életüket befolyásoló gaz­dasági, szociális, ellátási kér­dések megoldása alapján. Jelenthetjük a pártértekez- letnek, hogy megyénk gazda­sági élete egészségesen, a ter­eknek megszabott módon fej- ődött. A párt helyes általános is gazdaságpolitikai célkitűzé­sei kiváltották a munkások, a műszakiak és a gazdasági ve­letek aktivitását, ez elősegítet- £ a 3 éves terv túlteljesíté­sét, s jó alapot teremtett az ítéves terv megkezdéséhez, a szocializmus építésének meg-! ’yorsításához. Teljesítettük megnövekedett ermelési és exportterveinket. A nűszaki fejlesztés következté­sen jelentősen nőtt a t érméié- senység. Költséggazdálkodá- unk kedvezően alakult, emel- sedett a munkások átlagkere- efce. ▲ termelés ütemessége ivult. Nőtt a gazdasági vezetés »állósága, pártszervezeteink S szakszervezeti bizottságaink szakszerűbben foglalkoznak tér melési problémákkal. Üzemeink az elmúlt évben sokat tettek a munka- és üzem- szervezés javítására. Az előre­haladás ellenére azt tapasztal­juk, hogy ezen a területen je­lentős tartalékaink vannak. Nem kielégítő a termelőerők kihasználtsága, üzemeink jelentős része egy­műszakos. A normarendezések követ­keztében a munkások hibájá­ból eredő veszteségidőket a minimálisra csökkentették, ugyanakkor az üzemvezetés hi­bájából adódó veszteségek alig csökkentek, sőt néhol emelked­tek. A belső anyagmozgatás gépesítése nem haladt előre, üzemi munkásainknak mint­egy fele anyagmozgátassal fog­lalkozik. Üzemeinkben a mo­dem technikának csak egyes elemei jelentkeznek, azok is elég rendszertelenül. Szalagsze­rű termelés csak néhány üze­münkben folyik. Számos he­lyen a gépek elhelyezése nem egyezik a technológiai sorrend­del. Sok problémát okoz a szál­lítás szervezetlensége. Az előrehaladás ellenére te­hát a munka- és üzemszervezés terén nagyon sokat kell tenni, hegy a vezetés megfelelően fog lalkozzon ezekkel a kérdések­kel. A termelés növekedése, gaz­daságossága, a munkások élet- és munkakörülményeinek ja­vulása érdekében nagyszabású beruházási programot bonyolí­tottunk le. Megyénkben az éves beruházási összegek átlagosan másfélmilliárd forint körül mozognak.- A hároméves terv időszakában 6 és félmilliárd, az ötéves terv első két évé­ben pedig közel 2,4 milliárd forintot fordítunk az álló- alapok bővítésére. javult a gazdasági vezetés színvonala. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a legfontosabb mennyisé­gi és minőségi tervmutatókat teljesítettük. Örvendetes, hogy’ a műszaki és gazdasági vezetők jelentős része tanul. A mun­kások bizalommal fordulnak vezetőikhez, s kevés kivételtől eltekintve szerétik őket Szóvá kell azonban ten­ni, hogy egyes vezetője durvák munkatársaikhoz, néhol tapasztalható a bírálat elfojtása, előfordul még a bí- rá’ó üldözése is. Van olyan ve­zető, aki csak felszínesen ve­zeti üzemét, mert nem ismeri eléggé a problémákat, s így természetesen azt sem tudja, hcá a hiba és hogyan kell azt kijavítani. Márpedig az élet azt mutatja, hogy az a vezető, aki elhanyagolja politikai kép­zését, szakmai műveltségének állandó fokozását, óhatatlan lemarad. Növelni kell a vezetők kez­deményezőkészségét, előrelátá­sát, rugalmasságát. Mindenek­előtt azt tartsák szem előtt, hogy az üzem legbiztosabb tá­maszai a munkások. Ezért is fordítsanak nagyobb figyelmet a termelési tanácskozásokra, a dolgozók javaslatainak és bírálatainak hasznosítására. Határozottabb fellépésükkel ezt segítsék élő szakszervezeteink is. A vezetők és a munkások cselekvési egységét növeli, ha a termelési tanácskozásokon nemcsak a közvetlen feladato­kat, hanem a jövőt is ismerte­ti’' a dolgozókkal. Beruházási tevékenységünk­ben az elmúlt évek során je­lentős eredményeket értünk el: a keretek felhasználásában, az anyagi eszközök koncentrálá­sában és a befejezetlen beru­házások állományának, a kivi­telezési időtartam csökkentésé­ben. Az előrehaladás ellenére, főleg az 1962. évi beruházá­saink teljesítése nem mondható kedvezőnek. As ez évi beruhá­zási keretünk műszaki meg­valósulása féléves szinten csak 38 százalékos. Ez rosszabb, mint az elmúlt év megyei és országos átlaga. Nem javult az építési és gépészeti beruházá­sok aránya sem. Eddigi ismereteink szerint a 15 éves lakásépítési program időszakában több mint 30 000 lakás épül a megyéből, így kb. 100 000 ember, — megyénk jelenlegi hám-ágának egyne­gyede — á| lakásba költözhet. Támogassuk a szocialista brigádokat A párt helyes politikája, a javuló élet- és munkakörülmé­nyek, a politikai munka foko­zódásának hatására kibontako­zott, illetve a szocialista munka verseny új hajtásaként létrejött a szo­cialista brigádmozgalom. A brigádok önerejükből jöttek létre, felső inspiráció nélkül. Ez meggyőzően bizonyítja, hogy ■ > • ■ a mnnkisok szívében meg­gyökerezett a szocializmus eszméje, hogy a munkásosztály a zsagn­sabbreodű, a szocialista gr­kö'cs hordozója, méltó a veze- , lésre. Megyénkben jelenleg 1575 , szocialista címért küzdő, illetve szocialista címet elnyert brigád, dolgozik,, köZel 18 000 taggal, E nagyszerű mozgalom ta­pasztalataink szerint az utóbbi időben különböző okok miatt nem fejlődik eléggé. Egyes he­lyeken nem kapják meg a munkájukhoz szükséges mű­szaki támogatást. Az eredmé­nyek értékelése rendszertelen, a brigádértekezleten elhangzott javaslatokat nem kezelik kel­lő komolysággal a vezetők, to­vábbképzésükre tett vállalá­saik teljesítése szintén sok aka­dályba ütközik. Az üzemek párt, szakszerve­zeti, gazdasági és műszaki ve­zetőinek jobban kel! támogatni a szo­cialista brigádmozgalmat, mert félő, hogy a lélektelen- ség, a sablonosság eltorzítja. Pártunk, kormányunk poli­tikájának középpontjában az ember álL A párt politikája arra irá­nyul, hogy az emberek élete szebb, boldogabb legyen. Az emberek védelme érdeké­ben hatalmas összegeket for­dítunk munkavédelmi célokra. A fokozott gondoskodás kö­vetkeztében az üzemi balesetek száma csökkent, azonban a sú­lyos sérülések és halálos bal­esetek száma növekedett Eb­be nem nyugodhatunk bele! Jobban érvényt kell szerezni a munkavédelmi utasítások betartásának, nem szabad el­nézni a hanyagságokat, javítani kell a balesetelhárítá­si, felvilágosító munkát. A VII. pártkongresszus után erőfeszítéseket tettünk, hogy párt-alapszervezeteinic és párt- bizottságaink megértsék: jelenlegi viszonyaink között legfontosabb feladatunk a gazdasági és kulturális kér­désekkel való foglalkozás, A megye gazdasági eredmé­nyeiben kétségtelenül a párt- szervezetek gazdasági, szervező munkája is tükröződik. Ma már pártszervezeteink üze­mük legfontosabb gazdasági kérdéseit figyelemmel kísérik, (Ppfjftofds a 3. oldalon), i i é Á Rapai Gyula elvtárs a pártbizottság beszámolóját tartja Tervszerűbbé kell tennünk beruházási tevékenységűnket

Next

/
Oldalképek
Tartalom