Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-24 / 249. szám
4 DIAPLd 1962. OKTOBER 2Í. A szovjet kormány nyilatkozata (Folytatás ez 1. oldalról) Az ENSZ alapokmánya szerint minden országnak — legyen az nagy, vagy kicsi, — joga van a saját belátása szerint berendeznie az életét olyan intézkedéseket tennie biztonságának biztosítására, j amelyeket szükségesnek tart, 1 joga van-visszaverni a szabadságára és függetlenségére törő agresszív erőket. Ezzel nem számolni annyit jelent, mint aláásni nagát az ENSZ létének alapját, a dzsungel törvényeit bevezetni a nemzetközi gyakor latba, végtelen konfliktusokat és háborúkat előidézni. A szovjet fegyveres erők gátat szabnak az agresszoroknak A szovjet kormány ebben az aggasztó órában kötelességének tartja, hogy komoly figyelmeztetéssel forduljon az Egyesült Államok kormányához, figyelmeztesse arra, hogy a Kennedy elnök által bejelentett intézkedések megvalósítása súlyos felelősséggel jár a világ sorsa szempontjából, ostoba játék a tűzzel. Az Egyesült Államok vezetőinek végre meg kell érteniük, I hogy ma egészen más idők! járják. Csak őrültek tehetik erőpolitikára a tétet és gondolhatják azt, hogy ez a politika bármiféle sikert is hoz nekik, lehetővé teszi számukra, hogy a maguk rendjét erőszakolják más államokra. Ha az Egyesült Államok régebben katonai téren a legerősebb hatalomnak tarthatta 's magát, ma ennek a feltételezésnek nincs semmi alapja. A világon van egy másik, semmivel sem kisebb erő, amely kiáll amellett, hogy a népek a maguk belátása szerint rendezzék be életüket. Ma nagyobb szükség van. mint bármikor arra, hogy államférfiak hidegvért és józanságot tanúsítsanak és ne ragadtassák magukat a kard- csörtetésre. A szovjet kormány isimét megerősíti, hogy mindaz a fegyver, amellyel a Szovjetunió rendelkezik, az agresz- szorok elleni védelem célját szolgálta és szolgálja a jövőben is. A jelenlegi nemzetközi i helyzetben az a körülmény, ; hogy a Szovejtunió nagyerejű j fegyverekkel, egyebek között j rakéta fegyverekkel rendelke- ; zik, a világ minden népének j megállapítása szerint olyan I döntő tényező, amely vissza- j tartja az imperializmus agresszív erőit a pusztító világ- i háború k i robbantásától. A. Szovjetunió teljes szilárdsággá’, i és következetességgel teljesíteni fogja a jövőben is ezt a küldetését. Az Egyesült Államok elnöke beszédében kijelentette, hogy amennyiben akárcsak egyetlen atombomba is hullik az Egyesült Államok területére, az Egyesült Államok visz- szavág. Ez a kijelentés nem más, mint képmutatás, mivel a Szovjetunió ismételten kijelentette, hogy egyetlen szovjet atombomba sem fog hullani sem az Egyesült Államokra, sem akármely más országra,. ha nem követnek el agressziót. A nukleáris fegyver, amelyet a szovjet nép teremtett, a nép kezében van és azt sohasem használják fel agresszióé célokra. De, ha az agresszorok kirobbantják a háborút, a Szovejtunió a leghatalmas- sabb visszavágással élA Szovjetunió a leszerelés híve A Szovjetunió, amely mindenkor hű volt az ENSZ alapokmányának elveihez, következetesen olyan politikát folytatott és folytat, amely a béke megőrzésére, és megszilárdítására irányul. Az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió milyen óriási erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség enyhítése, az államközi konfliktusok és viták fészkeinek felszámolása a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elveinek megvalósítása érdekében. Éppen a Szovjetunió terjesztette elő és indokolta meg az általános és teljes leszerelés programját, amelynek megvalósítása reális távlatokat tárna fel a háború és fegyver- mentes világ megteremtése számára. E javaslatok egyre nagyobb támogatásra találnak a világon, magukkal ragadták az emberi értelmet, az idők szavává váltak. Ha pedig a leszerelés ügye ezidejg nem jutott előre, ez a# Amerikai Egyesült Államoknak és NATO- beli szövetségeseinek a bűne. ök félnek a leszereléstől, nem akarnak megválni a furkós- bottól, amellyel más országokra igyekeznek kényszeríteni akaratukat. Kuba nem fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát Az Egyesült Államok kor- ' mánya azzal vádolja Kubát, hogy az állítólag veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát. De ki hiheti el, hogy Kuba veszélyt jelenthet az Egyesült Államokra? Ha a két ország méretéből és tartalékairól, ha fegyvereikről beszélünk, egyetlen józaneszű államférfinek sem juthat eszébe, hogy Kuba veszélyt jelenthet az Amerikai Egyesült Államok ra, vagy bármely más országra nézve. Enyhén szólva képmutatás arról beszélni, hogy a kis Kuba merényletet követhet el az Amerikai Egyesült Államok biztonsága ellen. A- kubaiak biztosítani akarják otthonukat, függetlenségüket az .Amerikai Egyesült Államok részéről őket fenyegető veszély ellen. A kubai kormány a józan ész- ! hez és a lelkiismerethez fel- j lebbez. felszólítja az Egyesült ; Államokat, hogy mondjon le a Kuba függetlensége ellen irá-1 nyúló szándékairól és teremtsen normális kapcsolatokat a kubai állammal. Nem elég meggyőző talán az, hogy a kubai kormány hivatalosan bejelentette, hogy minden vitás kérdést tárgyalások útján akar rendezni az Egyesült Államok kormányával. O. Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke csak a közelmúltban ismét kijelentette az ENSZ-közgyülés ülésszakán, hogy Kuba „mindenkor kifejezte, kész tárgyalni a szokásos diplomáciai csatornákon, vagy bármilyen más ütőn, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Kuba között fennálló nézeteltéréseket”. Most az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy állítólag nem elegendőek a kubai kormány e nyilatkozatai. Hát így aztán igazolható bármely agresszív cselekedet, bármely kaland. Ami a Kubának nyújtott szovjet segítséget illeti, ennek kizárólagos célja: erősíteni Kuba védelmi képességét. A szovjet segítség Kubának védelmi célokat szolgál verek és a katonai műszaki segítség kizárólag védelmi célokat szolgál. A két ország kormánya jelenleg is szilárdan ragaszkodik ehhez az álláspontjához. A Kuba védelmének erősítésére adandó szovjet segítség szükségességét az indokolja, hogy a Kubai Köztársaságot az Egyesült Államok fennállásának kezdetétől állandóan fenyegetésekkel és provokációkkal illette. Az Egyesült Államok annak érdekében, hogy a kubai népet megfossza kivívott szabadságától és függetlenségétől, semmitől sem riadt vissza, így a Kuba elleni fegyveres intervenciótól sem, mint az 1961. áprilisában történt, így akarván újból az amerikai monopóliumok uralma alá vonni és az Egyesült Államok bábjává tenni Kubát. Az Egyesült Államok azt követeli, hogy Kuba területéről távolítsák el az önvédelemhez szükséges haditechnikai eszközöket, márpedig nyilvánvaló, hogy ehhez egyetlen olyan állam sem járulhat hozzá, amely nek drága a függetlensége. A Szovjetunió amellett van, hogy minden idegen haderőt saját országának határain belülre kellene viszavonni külföldről. Amennyiben az Egyesült Államok valóban az államok közötti baráti kapcsolatok megerősítését kíván ja és meg akarja szilárdítani világszerte a tartós békét, amint arról Kennedy elnök október 22-i nyilatkozatában beszélt, akkor ei kellene fogadnia a szovjet javaslatot és haderőit, valamint haditechnikai berendezéseit vissza kellene vonnia a világ különböző részein található támaszpontokról és fel kellene számolnia e támaszpontokat. Azonban az Egyesült Államok, amely fegyveres erőit és fegyvereit az egész világon elhelyezte, makacsul visszautasítja e javaslatok elfogadását. Az Egyesült ’Államok fegyveres erőit és a fegyverzetiét a más országok belügyeibe történő beavatkozásra és agresszív terveinek megvalósítására használja. így az amerikai imperializmus a nemzetközi csendőr szerepét vállalta magára. Az Egyesült Államok képviselői állandóan azzal kérkednek, hogy az amerikai repülőgépek bármikor lecsaphatnak a Szovjetunióra, amerikai bombákat szórhatnak és súlyos csapásokat mérhetnek békés városokra és falvakra. Egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy politikusok és katonai személyiségek, valamint az Egyesült Államok sajtója ne fenyeeetőzne azzal, hogy a fedélzetükön polaris- rakátákat hordozó, számos tengeren és óceánon cirkáló amerikai tengeralattjárók atomosapást mérhetnek a Szovjetunióra és más békeszerető államokra. E tények fényében teljesen hamisan csengenek Kennedy elnök szavai arról, hogy az Egyesült Államok kormánya azokkal a célzatos követeléseivel, hogy Kubát fosszák meg a védelem eszközeitől, a béke érdekében jár el. A világ haladó közvéleménye elítéli a Kuba ellen hozott agresszív amerikai intézkedéseket Tiltakozunk a nyílt tengeri ellenőrzés ellen Mint arra az E. Guevara és 1. Ár agones részvételével a Szovjetunióban járt kubaj kü'l- löttség látogatása alkalmából izeptember 3-án kiadott közös izovjet—kubai közlemény rámutat, a szovjet kormány eleget tett a kubai kormány azon kérésének, hogy Kubának fegy verek szállításával segítséget nyújtson. A közlemény rámutatott arra, hogy ezek a fegyA békeszerető államok nem mehetnek el tiltakozás nélkül az Egyesült Államok el- | nőkének, ama hajókkal szem beni kalóztevékenységre vonatkozó kijelentése mellett, amelyek Kuba partja! felé I tartanak, tiltakozni kénytelenek a szuverén államok hajóinak nyílt tengeren történő ellenőrzése ellen. Ismeretes, hogy az amerikai államférfiak szeretnek, arról beszélni: tiszteletben tartják a j nemzezetközi jog elveit és sokat fecsegnek annak szükséges ségéröL, hogy a világban jog- : rend uralkodjék. Valójában ' azonban azt vélik, hogy a törvényeket nem az Egyesült Ál- I lamok számára írták, hanem j más államok számára. Kuba partjainak gyakorlatilag blokád alá helyezése az Egye sült Államok részéről provokációs lépés, amely a nemzetközi jog hallatlan megsértése és kihívás minden békeszerető nép ellen. Lehetetlen nem látni azt, hogy ha ma az Egyesült Államok megpróbálja megtiltani más országoknak, hogy kereskedjenek Kubával és hajóikat Kubába irányuló áru- és teherszállításra használják fel, akkor holnap az amerikai kormánykörök hasonló intézkedések meghozatalát követelhetik bármely más állammal szemben, amelynek politikája vagy társadalmi rendszere nincs Ínyére az Egyesült Államok kormányköreinek. Az Egyesült Államok kormánya kisajátítja magának azt a jogot, hogy megkövetelje: az államok számoljanak el neki, hogyan szervezik meg vedel- | műket, s jelentsék be, mit szállítanak hajóikon a nyilt tengeren. A szovjet kormány határo-1 zottan elutasítja az efféle igényeket. Az amerikai imperializmus arcátlan cselekményei katasztrofális következményekkel járhatnak az egész emberiségre nézve. Ezt azonban egyetlen nép sem óhajtja, köztük az Egyesült Államok népe sem. Figyelembe véve a washingtoni kormány által Kuba körül teremtett helyzet teljes komolyságát, a szovjet kormány ! utasította ENSZ-ben működő képviselőjét, kérje a Biztonsági Tanács haladéktalan ösz- szehívását, hogy az megvitassa ezt a kérdést: „Az ENSZ I alapokmányának megszegése és a béke veszélyeztetése az Amerikai Egyesült Államok részéről”. A Szovjetunió felhívással fordul minden kormányhoz és néphez, emeljék fel tiltakozó szavukat az Egyesült Államoknak Kubával cs más államokkal szembeni agresz- sziv cselekményei ellen, ítéljék el határozottan e cselekedeteket és emeljenek gátat annak útjába, hogy az Egyesült Államok kormánya termonukleáris háborút robbantson ki. A szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz az amerikai imperialista körök agresszív terveinek meghiúsításáért. a béke megvédéséért és megszilárdításáért. A szovjet kormány kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a szovjet nép még inkább fokozza a munka vonalán kifejtett erőfeszítéseit a szovjet haza gazdasági és védelmi erejének gyarapításáért. A szovjet kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy országunk ne legyen váratlan meglepetéseknek kitéve és képes legyen méltó választ adni az agresz- szomak. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapa, nagyapa, dédapa Schlank Ferenc 73 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése Hlrden 24- én, délután fél 4 órakor lesz. A gyászoló család. MOSZKVA A Vlagyimir Iljics nevét viselő moszkvai villamosgépipari üzem munkásai egyöntetűen helyeslik a szovjet kormánynak a Kuba ellen irányuló amerikai agressziós lépésekkel kapcsolatban tett I nyilatkozatát A gyűlésre felvonuló mun- ■ kások feliratokon követelték: i „El a kezekkel Kubától!” „Meg kell fékezni az amerikai agresszorakat!”■ BERLIN ! A Német Demokratikus Köztársaság számos városában és községében már kedd délelőtt — miután az emberek értesültek az amerikai imperializmus Kuba elleni veszedelmes agressziójáról — szolidaritási gyűléseket tartottak a bős kubai nép mellett. A szónokok és a résztvevőik szenvedélyes szavakkal foglaltak állást a kis szigetország népének igazságos ügye mellett és követelték a világ békéjét közvetlenül fenyegető amerikai kalózkodás megszüntetését. PRÁGA Az újabb Kuba-ellenes agresszív lépés az egész országban viharos felháborodást keltett. Már a kora reggeli órákban az ország számos üzemében, termelőszövetkezetében és más munkahelyeken jöttek össze a dolgozók és ítélték el az ú.iabb amerikai kalózkodást. Tömegével érkeztek a tiltakozó táviratok a különböző illetékes szevekhez. Kedden délelőtt az elsők között nyilatkozott újságíróknak Frantisek Zupka, a Szakszervezeti Világszövetség alelnöke, a Csehszlovák Központi Szak- szervezeti Tanács elnöke. Az amerikai kormánynak ez áz agresszív döntése lábbal tiporja nemcsak a nemzetközi jogot, hanem durván megsérti a békés egymás mellett élés alapvető elveit is. LONDON Az Egyesült Államok Kuba ellen hozott súlyos intézkedései ellen tiltaKozva az angol atomleszerelési mozgalom levelet intézett Amerika londoni nagykövetségéhez, amelyben hangoztatja: egyetlen nemzetnek sincs joga olyan akciót kezdeni, amely atomháború kirobbanásához vezethet. PASADENA Linus Pauling Nobei-díjas amerikai tudós kedden táviratot intézett Kennedy elnökhöz, s felszólította, vonja visz- sza „háborús utasításait és fenyegetéseit” a kubai helyzettel kapcsolatban. Pauling hangsúlyozza, hogy az elnöknek, kormányának és az Egyesült Államoknak inkább arra kellene szentelnie energiáját, hogy az ENSZ útján erőfeszítéseket 'tegyenek a sürgető nemzetközi problémák megoldására, mint amilyenek a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése. az általános és teljes leszerelés mielőbbi megvalósítása az erkölcs és az j igazság elveinek megfelelően. BUENOS AIRES Számos argen'‘.í politikai, : szakszervezeti és t. >-sadalmi szervezet képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordult, s kérte, hogy megfelelő intézkedésekkel vegye ele- ; jét a Kuba ellen irányuló ag- ! ressziónak. STOCKHOLM A blokád a világ békéje szempontjából rendkívül súlyos következményekkel .járhat — jelenti ki vezércikkében a Stockholm Tidningen, , majd a blokád lényegére rá- j mutatva megállapítja, hogy az Egyesült Államok fél esotle- ; ges szociális forradalmaktól Latin-Amerikában. „Castro szociális forradalmának programjai és eszméi dinamithént hatnak ... de ezeket az eszméket nem lehet sem blokáddal, sem erőszakos fenyegetőzéssel \ elfojtani”. NEW YORK j A Chilei Dolgozók Egységes Szakszervezeti Központja — mint az AP hírügynökség jelenti — elítéli a szabad Kuba ' ellen bejelentett’ athifrikai blokádot. A szakszervezeti köz- ] pont bejelentette, kész országos sztrájkokat szervezni Ku- í ba támogatására, j A békéért harcoló diákok szövetségének tagjai alig másfél i órával Kennedy elnök rádió- I televíziós beszédének elhangzása utón a Fehér Ház ele vo- I nultak és — mint az-UPI hír- ügynökség jelenti — a blokád ellen ilyen feliratokkal tiltakoztak: „Kuba blokádja jogilag háborús cselekedet”. „Le 1 az ágyúdiplomáciával!’’ Szeretett }ó férj, édesapa, após, nagyapa és kedves rokon Torna János járása könyvelő Oktober 2t-en 60 éves korában elhunyt. Temetése október 36- ém, csütörtökön 4 órakor lesz a pécsváradi temetőben. A gyászoló család. A PÉCSI HÖERÖMC VÁLLALAT lakatosokat és férfi segédmunkásokat keres. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. Árubemutató 1 Kóstoló! Gyümölcslé, mirelit árube mutatót és kóstolót rendez a Baranya Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 2. hl csemege boltjában Sri getvár, Zrínyi lér 1 szám. 1962. október 25-én. A bemutató alatt a mirelit áruk elkészffcésá módjáról műiden vásárié ismertetőt kap, x
