Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-12 / 213. szám
2 NAPLÓ 1962. SZEPTEMBER 12Biztató kísérletek a Porcelángyár remix-üzemében Elektromos égetőkemencék — Újfajta darabológép — Nemsokáig lesz „visszahúzó eró“ a remix-üzem Huszonnégy vaqon paprika Á Pécsi Porcelángyárban pl ár hosszú ideje gyártják az úgynevezett ellenállás-testeket vagy közismertebb nevén re- mix-árukat. A kicsi porcelánrudacskák igen fontos kellékei a rádió, a televízió és a különféle műszerek alkatrészeinek. A minőséggel nincs probléma, de annál inkább bajok voltak és még ma is vannak a gazdaságossággal, a tervteljesítéssel és a selejt mennyiségének alakulásával. Bizonyításul nézzük a tényeket! A gyárban tizenöt cikkcsoportot termelnek, s ez év első nyolc hónapjának az eredménye a következő: a mennyiségi tervet 100.6 százalékra, az értéktervet 99.3 százalékra teljesítették. Nem valami rózsás a kép, de ezen belül a remix- üzem „produkciója” sajnos még ilyen sincs, mivel ebben az üzemrészben a mennyiségi tervteljesítés 94.4 százalék, az értéktervé pedig kereken 80 százalék. Az adatokhoz még annyit, hogy a gyár összes lemaradása augusztus végén 600 ezer forint volt, de a remix- üzem 2 millió 300 ezer forintos adóssággal zárta az első nyolc hónapot. Tehát, ha csupán felére csökkentenék ebben az üzemrészben a gazdaságossági mutatót, máris a gyári lemaradásból többlet lehetne. Egyelőre sajnos nincs többlet. Régi bajok ezek. Négy területen kereshető a hibák forrása: az égetőkemencékben, a masszában, a darabológépekben, valamint a normákban és a dolgozók hozzáértésében. Sőt bátran mondhatjuk, hogy mind a négyben együttvéve. Irtunk már nem is egyszer a porcelángyári selejtproblémákról és azok csökkentésének lehetőségeiről. Mi a helyzet jelenleg? Milyen választ adnak a gyár vezetői a remix-üzemi problémákra? Gáli Tibor igazgató a következőket mondta: — Az égetés mibenléte nincs még megtalálva. Folynak a próbák és a kísérletek, de még a negyedik égetés után sem merem azt mondani, hogy teljes a siker. A régi kenecékben, amelyek nagyok, nincs meg a megfelelő atmoszféra, s ezért gondoltunk villamoskemencékre. A laboratóriumi kísérletek biztatóak, most egy szakaszos kemencében folynak a kísérletek, de már épül egy folyamatos elektromos kemence is. Ha a vállalat ezt a kérdést meg tudja oldani, akkor nemcsak a tervet teljesítjük, hanem a gazdaságossági mutatókat is. Itt van a gyár fő problémája, s ha ezt megoldjuk, akkor min dent megoldottunk, hiszen az össztermelésünk értékének körülbelül 14—15 százaléka a remixben készül. A továbbiakban a remix- üzemrész vezetője, Ötott Kovács Antal válaszolt a felmerülő kérdésekre. Elmondta, hogy a régi körkemencékben nagyon hullámzó volt az égetés minősége. Előfordult, hogy 20 százalék selejt keletkezett, de előfordult olyan is, hogy az egész rakományt ki kellett dobni, mert mind selejt lett. Állandóan hullámzott a minőség, mivel a kemecék műszerezettsége nem felelt meg a finom, apró ellenállástestek égetéséhez. A négy próbaégetés eredménye a következő: az első égetésnél 64.75 százalék volt a selejt, a másodiknál 50.05, a harmadiknál 19.02 és a negyediknél, ahol két féle minőségű masszát használtunk, 20.2, illetve 11.5 százalékra alakult a selejt mennyisége. Az elektromos kemencék, véleményem szerint, beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, príma műszerezéssel egészen pontos hőmérsékletet lehet . biztosítani és végig vezetni az égetést. Mint látható, az égetés prob lémája lassan megoldódik. Ami a remix-áruk nyersanyagát illeti, ott is sok volt a kívánni való. Régebben a nyersanyag erősen változékony minőségben került a gyárba, ahány szállítmány érkezett a bányákból, annyi féle minőség volt. — Tavaly ősszel a Szovjetunióban jártunk és megtekintettük a leningrádi kerámiagyárat. Ott beszélgettünk Bacs- karjev Lenin-díjas professzorral, aki tíz éves kutatási munka eredményeképpen újfajta masszát készített a remix-áruk részére. Ezt az úgynevezett MLT-masszát használtuk mi >s a negyedik próbaégetésnél, s annak a selejtaránya volt a 11.5 százalék. — Mi a lényege ennek az újfajta masszának? — Ennél tiszta nyersanyago- kát használunk: svéd földpáI tot, melyet őrölve és zsákba csomagolva kapfmk, cseh kaolint Zetthitzből és wildsteini tűzálló fehéranyagot az NDK- bóL A régebben használatos 0.5-es őrlési finomságról 0.05- os finomságra mentünk le, ami nek az az előnye, hogy az esetleges idegen anyagok teljesen eloszlanak, például a vasfoltok nem tudnak a felületen kiütközni. Igaz, hogy több energia és több munka kell, de megéri, hiszen az önköltségben lényeges csökkentést jelent. A remix-üzemben a légszáraz porcelánszálakat vágógépek darabolják el a kívánt méret szerint. A kis gépek úgy néznek ki, mint egy közönséges köszörűgép. A tengely két végén lapos köszörűkövek forognak nagy sebességgel, s a hosz- szúkás (spagetti formájú) porcelánszálakat a kövek éléhez kell nyomni, amely pillanatok alatt elvágja. A munkásnők azt mondják, hogy a vágókö- vek nem jók, rengeteg selejt adódik amiatt, hogy a kövek nem elég élesek, s mire alaposan beledolgoznák magukat, akkorra már el is törik. Mi az igazság ebben a kérdésben? — Valóban problematikus a vágókövek ügye. A Budapesti Grámitcsiszolókorong és Kőedénygyár készíti a köveket. Körülbelül 4—5 órát kell dolgozni, mire a kövek megfelelően leszabályozódnak, kikopnak. Ez alatt az idő alatt, lassúbb a termelés és sok a selejt is, mert a kő kicsorbítja a porcelán darabka végét. Ezután egy—másfél műszakot normálisan lehet dolgozni, mire rend szerint eltörik és kezdődhet minden elölről. Most újabb köveket készítettek a gyárban, a próbákat is' elvégeztük, de semmi változást nem látunk a régebbiekhez képest. Jelenleg a vágógépeken kézimunkával történik a darabolás. Uj utat jelent az a gép, amelyet nemrégiben állítottak üzembe, amely automatikusan végzi a darabolást. A gépet Ötott Kovács Antal és társa készítették, jelenleg még a próbaüzemelése folyik. Való- szinüleg beválik és minőségi munkát végez majd. Egyelőre csak annyit; hogy most egy asszony hét óra alatt 20 ezer darabot vág el kézzel, az új gépnél két asszony végzi a kiszolgálást és 120—150 ezer darab a teljesítmény egy műszak alatt A normáról és a dolgozók hozzáértéséről nem szükséges bővebben írni. A jelenlegi helyzet nem egészen reális, hiszen nem egy vagy két hónap eredményeiről van szó, hanem többről, amikor a dolgozók éppenhogy a 90 százalékot teljesíteni tudják. Azt mondják a vezetők, ha nem volna annyi selejtjük, akkor meg lenne a 100 százalék. Az igaz, de amig a technikai feltételek nincsenek biztosítva, addig nem lehet erre ap- pellálni. Ha kizárólag a dolgozók hibája lenne, rendben volna a dolog, de most a vágó gépek okozzák a selejt jelen tőr részét, amiről viszont nem tehetnek a munkásnők. A címben feltett kérdésre, hogy képes-e javítani munkájában a Pécsi Porcelángyár temix-üzeme, nyugodtan írhatjuk a választ: igen, képes, hisz nagyszerű kísérletek folynak annak érdekében, hogy mielőbb megszűnjön a jelenlegi áldatlan állapot és a tervek teljesítésével, jobb önköltséggel ez az üzemrész ne legyen sokáig a gyár „visszahúzó ereje”. Gazdagh István Nemzetközi matematikai kollokvium Tihanyban A Magyar Tudományos Akadémia és a Bolyai János Matematikai Társulat rendezésében kedden Tihanyban megkez dődött a szeptember 15-ig tartó nemzetközi matematikai kollokvium. A tanácskozáson résztvevő negyven külföldi és hatvan magyar szakembert Kalmár László akadémikus kö szöntötte. A kollokviumot — amelyet minden évben megtartanak — most a matematika alapjai, továbbá a matematikai gépek és azok alkalmazása tudományos kérdéseinek megvitatására hívta össze a Bólyai Társulat. A tudományos tanácskozás első napján az automaták és a számológépek elméletéről hangzottak el előadások. Gyárnak nem nevezhetném — üzemnek is csak „jóindulattal” a pécsváradi volt sajtgyár épületében a Szigetvári Konzervgyár létesítette telephelyet. A munka itt augusztus 21-én kezdődött meg. Az udvaron hatalmas hordók és valamennyi telve paprikával. — Nyolcvanhét dolgozóval kezdtük meg a munkát és rö videsen 100 főre nő a létszámunk — mondja Gerencsér Gyula telepvezető, aztán elkalauzol abba a terembe, ahol fehérköpenyes nők ülnek sorban a padokon és magozzák a paprikát. — A belsejétől megtisztított paprikát hordókba rakjuk és ezt a „félkész terméket” Szigetvárra szállítjuk — mondja a telepvezető. Ott megtöltik sárgarépából, petre zselyemből, zellerből, kaporból, vöröshagymából, magyar — MODERN, vasvázas gép színek építését kezdték meg a pécsi járás termelőszövetkezeteiben. A hullámlemez tetőzetű, harminc méter hosz szú gépszínek egy-két nap alatt összeállíthatók és gépraktározáson kívül kombájn- szérűnek és kukoricatárolónak is használhatók. Az év végéig tíz ilyen gépszint építenek fel a pécsi járásban. — VIT-ESTET rendeznek a KISZ Központi Bizottságának pécsi vezetőképző iskoláján csütörtökön este. Az esten a megyei VIT-küldöt- tek beszámolnak élményeikről. — A PELLÉRDI Uj Barázda Tsz kilenc termelőszövetkezeti tagot küldött az ócsár- di gépállomáson most megindult traktorosképző tanfolyamra. A leendő traktorosok októberben segédvezetőkent érkeznek vissza a tsz-be, aiioJ váltott műszakban végzik majd az őszi talajmunkákat. — ÖTVEN televíziót vásároltak a bányásznap alkalmával Komlón. Ezzel a komlói televízióelőfizetők szárria 1930-ra emelkedett a bányászvárosban. Pécs város I. kerületi tanácsa Szeptember 13-án, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel a szabolcs- falui Szabad röld Tsz üléstermében ülést tart. Napirend: „Beszámoló a nagy nyári mezőgazdasági munkák (aratás, betakarítás, csép- lés) végzéséről”. Az ülésre a vég- j rehajtó bizottság ezúttal is meg- I hívja a kerület lakosságát. borsból álló „masszával*' - így kerül piacra, azaz portra. A kis telep eddig már 2: vagon paprikát szállított Szigetvári Konzervgyár1 Alapanyaguk bőven van, i.i állami gazdaságok a konzerv gyárral kötött szerződés alap ján szállítják a paprikát Egyelőre csak paprikát dolgoznak fel, azonban már készek a tervek és a gépek is megvannak arra, hogy jövőre a paprika mellett cseresznye- és meggybefőttet is készítenek, uborkát is feldolgoznak. A telephely lényegese.; hozzájárult a pécsváradi a környékbeli nők foglak " ; u- tásához. A kereset? A teMe- sítménytől függ — elérik már a 45—50 forintot naponta. Az „üzem” profi'!ó- nak bővítésével természetesen a keresti lehetőség is nagyobb lesz. — UJ TEHÉNISTÁLLÓ típustervét dolgozták ki a megyei szakemberek. Az új istálló nyolcvan férőhelyes, jó! gépesíthető, tetőmeg oldása olcsó, náddal bélelt hullámpala. Az új istálló építési költsége 450 ezer forint az eddigi másfélmillióval szemben. Néhány terme'őszövet- kezetben már ebben az évben megkezdik az út típusistálló építését — SZELLEMI vetélkedőt indítanak szeptember 15-en a Kossuth-bányaüzem fvitaijai az üzem kultúrtermében. A vetélkedő három fordulós lesz, melynek során arról adnak majd számot a résztvevők, hogy ki tud többet Kom lóról. Megszűnik a vasárnapi tejáras itás A városi tanács kereskedelmi osztálya felhívja a lakosság figyelmét, hogy a belkereskedelmi miniszter rendelkezése értelmében utalványos csecsemőtej árusítása céljából a nyári idényben vasárnapi nyitvatartásra kijelölt tejboltok szeptember 15. után vasárnaponként már nem árusítanak. E boltok tehát szeptember 2G-án, vasárnap nem tartanak nyitva. Az egész éven át vasárnapi nyitvatartásra kijelölt fűszer-csemege- és húsboltok (új- meszesi, Jókai téri, Kórház tér* és az új-mecsekaljai fűszer-cse- megebolt, valamint az Irányi D. téri és a Kórház téri húsbolt) a szokásos időben továbbra is üzemelnek vasárnaponként. Kívül is, belül is inkább szanatóriumhoz hasonlít a Pécsi Dohánygyár. Az orgonabokrok, buxusok, fenyők, díszcserjék között meg- mondhatatlan stílusú különös épülettömbjét valami romantikus keleti képeslapról mintázta a tervezője. Kívül csak a monoton gépzaj és a környéket beszitáló tömény dohányillat árulkodik gyárról, mert odabent a munkatermek is laboratóriumra emlékeztetnek. A dohányelőkészítő csarnok, a szivargyártó terem krémszínű mennyezete, almazöld falai, a pasztellszínűre festett munkagépek mind, mind egy célt szolgálnak: a nyugtalanító összevisszaság helyett hangulatot teremteni a munkához. De mindezeken felül más eevéb is mintaszerű ebben a gyárban. Különösképpen az, hogy a dolgozók kevés gyárban használják ki ilyen mértékben az üdülési lehetőségeket. Az üb-titkár íróasztalának üveglapja alatt tucatjával látni a szebbnél szebb képeslapokat, hévízi, mátra- füredi, visegrádi, hajdúszo- boszlói, parádi, lillafüredi, zirci, siófoki, badacsonyi jókívánságokkal, köszönőso- rokkal a feledhetetlen napokért, hetekért. Marton elvtárs az üdülő lajstromból diktálja: tavaly 157, az idén 167 dolgozójuk töltött két hetet a fentebb felsorolt üdülőhelyeken. Harminckilencen szakszervezeti üdülőkben, hatvanhárman a gyár balatonlellei és hatvanötén a harkányi bérelt üdülőben töltötték a szabadságukat. Mindössze négy beutalójuk maradt meg, de már azok sem gazdátlanok. S ha egyelőre kevesen is, de rájöttek arra, hogy az őszi nyaralás’’ sem utolsó dolog — különösen Zebegényben. Balatonlellén és Harkányban négy év óta állandó üdülőjük van, ami annyit jelent, hogy a gyár minden dolgozója akár kétszer is megpályázhatta bármelyiket. És hogy az akció teljes legyen, az idén még külön autóbuszt is indítottak a Balatonra kedvezményes áron. Persze akadnak még jócskán, akik nem igénylik a beutalókat, de azok többnyire lakásra, bútorra s egyebekre takarékoskodnak, ami rendjén való, hiszen az üdülés is akkor üdülés igazán, ha nem kisérik ilyen vagy hasonló gondok. Kincsei Imréné, a gyár göngyöleg-raktárának dolgozója úgy látszik túl van az ill’en gondokon, mert hosszú évek óta nem hagyott ki egyet! or nyarat sem üdülési programjából. Igaz, hogy a férje is itt dolgozik az üzemben, s a két kereset feltétlenül belesegít a nyaralásba. Náluk a szakszervezeti, a vállalati beutalót egyszeregyszer a „maszek” üdülés is felváltja, mivel Kincseiné szerint csak egyszer kell belekóstolni ebbe a gyönyörűségbe, s nem tud szabadulni tőle az ember. Ahogy a legutóbbiról mesél, el is kell hinni neki. — Szép volt valamennyi, de talán az idei, a leilei volt a legszebb. A két gyereket is magunkkal vittük. Pontos programmal kezdtük a nyaralást. A férjem reggelenként a piacokat járta. Ö volt a beszerző, én a szakács. Két villanyrozsónk is volt, s ennek megfelelően kéttálételes ebédünk. Még töltött tyűkot is sütöttem. S ami a legfőbb, nem kellett sorbaállni disznóhúsért, tejért, gyümölcsért. Minden volt bőségesen. Tizenegy órára kész ebéd, s hogy étvágy is legyen hozzá, ,3/" strandolás. A gyere! e- ket nem fogtuk be munkára, hadd legyen teljes az örömük. Amikor ellenvetést teszek, hogy miféle nyaralás az, amikor félnapokat a lábas mellett vesztegel, értetlenül néz rám. — Tudja, mennyi izgalom, öröm van például abban, hogy a család mákostésztát kér ebédre? Megvan hozzá minden: a liszt, a cukor, a mák, csak éppen a mákdaráló hiányzik. így jártunk az idén nyáron is. A gyerekeket behívtuk a strandról és ahányan voltunk, nyakunkba vettük Leltét mákdarálóért. És mi volt ebben az izgalom? Az, hogy ki lesz a szerencsés, aki rátalál, az öröm meg az, ha meg is kapjuk kölcsönbe. Igaza volt Kincseinének, ez is szórakozás. Különösen amikor azt is hozzátette, hogy a nagy izgalmat ebéd után a badacsonyi Kisfaludy- házban csillapították le szürkebaráttal. Standary László, a gyár műszerésze csak az izgalommentes nyaralásokat kedveli. Igaz, ő már hatvan éves és ennek megfelelően el is kerüli a zajos, pucér fürdőhelyeket. Lillafüred. Az igen. Ott reggelihez, ebédhez, vacsorához egyforma pontossággal csengetnek, s mindenkinek megvan a foglalt helye a terített asztalnál. És a választék? Borjúsült, csirkebecsinált vagy tésztaféle. Csak a kezét kellett kinyújtania érte. Azért mégse higgyük, hogy Standary László elkényelmeske- dett Lillafüreden. — Minden reggel, minden délután odacsapódtam valamelyik turista csoporthoz. Aztán irány a Hámori tó, a Mitufa, a Steleta barlang, azután a gyönyörű vízesés. Még Egert is megjárta, ö ugyan azt állítja, hogy Dobó István vára miatt, de nem nagyon cáfolja, amikor meggyanúsítom, hogy ebben a turista buzgalomban talán benne volt egy kicsit az egri bikavér is. Nem győzi dicsérni a lillafüredi estéket sem, a sakkpartikat, a jónál is jobb mozielőadásokat, a tv-műsoro- kat, a sokféle szolid társasjátékot. — Két hét alatt hat kilót híztam, és azt hiszem, ezt már meg is őrzöm a nyugdíjig. öt hónap múlva itthagyja a gyárat Laci bácsi. Harminckilenc évi szolgálat és az utolsó munkásév felejthetetlen emlékeivel, a lillafüredi nyaralás ezernyi színével. — Amikor már belekóstoltam a jóba, akkor kell itthagynom mindent... Marton elvtárs megvigasztalja: — Mindent? A csudákat mindent! Ha jövőre vagy két év múlva eszébe jutna, hogy üdülni szeretne, jöjjön csak be bizalommal! A maga számára mindig félre lesz téve egy beutalójegy. A dohánygyár idei 167 üdülőjéből csak kettőjükkel beszélgettem. Milyen szép, milyen tarka csokor lenne, ha valamennyiüket megszólaltathatnám. — LESZAKADT az iskola padlása Kovácsszénája községben. A padláson terményt tároltak. A leomló súly össze törte a bútorokat. Személyi sérülés — mivel az eset éjszaka volt — nem történt. — KÉT TELEVÍZIÓS készüléket vásárolt a községfejlesztési alapból a mecsek- rákosi tanács. Az egyiket Mecsekrákos, a másikat Bános lakói kapták meg közhasználatra. Áramszünet lesz 13-án, csütörtökön 11.30—13.30 óráig transzformátorállomás karbantartása miatt az alábbi területen: Bajcsy-Zs. u. 2—16, 3—17, Bercsényi u. 2—8, Czinderi u. 1—3, 4— 10, Haltér, Kossuth tér 4—8, 5—7, Majláth u. 4—8/1, Munkácsy M. u. 8, Rákóczi út 43—55, 48—72, Tímár U. 2—6, 5. Áramszünet lesz 13-án 7-től 16 óráig nagyfeszültségű hálózat karbantartása miatt az alábbi területen: Alsóhegy, Csoronika, Alsó- makár, Felsőszkókó, Jakabhegyi út, Csoronika dűlő, Hűvösvölgyi út, Magyarürögi út, Bajtárs u. 1— 5, 2—6, Fekete u., öz u„ Pacsirta u. 1—15, 2—10, Zó ja u. 4—30, 1— 35, Honvéd u. 1—3, 2—24, Huszár u. 2—8, Athinay u. 11—21, 18—38, Atléta u. 1—23, 2—22, Budai Nagy Antal u. 4—20, 7—9, Csend u. 2—20, Istvánfl u. 2—8, Mezőszél u 19— 41, 26—54, Móré Fülöp u. 17—39. 18— 40, Steinmetz kapitány tér 3—111 Szigeti út 1—35, 2—26. Áramszünet lesz 12-én, szerdán 11.30—13.30 óráig állomáskarbantartás miatt az alábbi területen: Déryné u. 18, Felső-Malom u. 2—8, János u„ Kossuth L. u. 19—51. 26— 48, Líceum u., Munkácsy M. u. 16—30, 29—45, Nagy Flórián u. 1—7j 2— 4, Perezel u. 25—37, 26—40, Sörház u, 1, Tímár u. 31, Zetkin KSáaO Ui *í U I* 4 * » 4 ÜDÜLT A GYÁR