Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

2 NAPLÓ 1962. SZEPTEMBER 12­Biztató kísérletek a Porcelángyár remix-üzemében Elektromos égetőkemencék — Újfajta darabológép — Nemsokáig lesz „visszahúzó eró“ a remix-üzem Huszonnégy vaqon paprika Á Pécsi Porcelángyárban pl ár hosszú ideje gyártják az úgynevezett ellenállás-testeket vagy közismertebb nevén re- mix-árukat. A kicsi porcelán­rudacskák igen fontos kellékei a rádió, a televízió és a külön­féle műszerek alkatrészeinek. A minőséggel nincs probléma, de annál inkább bajok voltak és még ma is vannak a gazda­ságossággal, a tervteljesítéssel és a selejt mennyiségének ala­kulásával. Bizonyításul néz­zük a tényeket! A gyárban tizenöt cikkcsoportot termelnek, s ez év első nyolc hónapjának az eredménye a következő: a mennyiségi ter­vet 100.6 százalékra, az érték­tervet 99.3 százalékra teljesí­tették. Nem valami rózsás a kép, de ezen belül a remix- üzem „produkciója” sajnos még ilyen sincs, mivel ebben az üzemrészben a mennyiségi tervteljesítés 94.4 százalék, az értéktervé pedig kereken 80 százalék. Az adatokhoz még annyit, hogy a gyár összes le­maradása augusztus végén 600 ezer forint volt, de a remix- üzem 2 millió 300 ezer forin­tos adóssággal zárta az első nyolc hónapot. Tehát, ha csu­pán felére csökkentenék eb­ben az üzemrészben a gazda­ságossági mutatót, máris a gyári lemaradásból többlet le­hetne. Egyelőre sajnos nincs többlet. Régi bajok ezek. Négy terü­leten kereshető a hibák forrá­sa: az égetőkemencékben, a masszában, a darabológépek­ben, valamint a normákban és a dolgozók hozzáértésében. Sőt bátran mondhatjuk, hogy mind a négyben együttvéve. Irtunk már nem is egyszer a porce­lángyári selejtproblémákról és azok csökkentésének lehetősé­geiről. Mi a helyzet jelenleg? Milyen választ adnak a gyár vezetői a remix-üzemi prob­lémákra? Gáli Tibor igazgató a követ­kezőket mondta: — Az égetés mibenléte nincs még megtalálva. Folynak a próbák és a kísérletek, de még a negyedik égetés után sem merem azt mondani, hogy tel­jes a siker. A régi kenecékben, amelyek nagyok, nincs meg a megfelelő atmoszféra, s ezért gondoltunk villamoskemencék­re. A laboratóriumi kísérletek biztatóak, most egy szakaszos kemencében folynak a kísérle­tek, de már épül egy folyama­tos elektromos kemence is. Ha a vállalat ezt a kérdést meg tudja oldani, akkor nemcsak a tervet teljesítjük, hanem a gazdaságossági mutatókat is. Itt van a gyár fő problémája, s ha ezt megoldjuk, akkor min dent megoldottunk, hiszen az össztermelésünk értékének kö­rülbelül 14—15 százaléka a remixben készül. A továbbiakban a remix- üzemrész vezetője, Ötott Ko­vács Antal válaszolt a felme­rülő kérdésekre. Elmondta, hogy a régi körkemencékben nagyon hullámzó volt az ége­tés minősége. Előfordult, hogy 20 százalék selejt keletkezett, de előfordult olyan is, hogy az egész rakományt ki kellett dobni, mert mind selejt lett. Állandóan hullámzott a minő­ség, mivel a kemecék műsze­rezettsége nem felelt meg a finom, apró ellenállástestek égetéséhez. A négy próbaégetés eredménye a következő: az el­ső égetésnél 64.75 százalék volt a selejt, a másodiknál 50.05, a harmadiknál 19.02 és a negye­diknél, ahol két féle minőségű masszát használtunk, 20.2, il­letve 11.5 százalékra alakult a selejt mennyisége. Az elektro­mos kemencék, véleményem szerint, beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, príma mű­szerezéssel egészen pontos hő­mérsékletet lehet . biztosítani és végig vezetni az égetést. Mint látható, az égetés prob lémája lassan megoldódik. Ami a remix-áruk nyersanyagát il­leti, ott is sok volt a kívánni való. Régebben a nyersanyag erősen változékony minőség­ben került a gyárba, ahány szállítmány érkezett a bá­nyákból, annyi féle minőség volt. — Tavaly ősszel a Szovjet­unióban jártunk és megtekin­tettük a leningrádi kerámia­gyárat. Ott beszélgettünk Bacs- karjev Lenin-díjas professzor­ral, aki tíz éves kutatási mun­ka eredményeképpen újfajta masszát készített a remix-áruk részére. Ezt az úgynevezett MLT-masszát használtuk mi >s a negyedik próbaégetésnél, s annak a selejtaránya volt a 11.5 százalék. — Mi a lényege ennek az újfajta masszának? — Ennél tiszta nyersanyago- kát használunk: svéd földpá­I tot, melyet őrölve és zsákba csomagolva kapfmk, cseh kao­lint Zetthitzből és wildsteini tűzálló fehéranyagot az NDK- bóL A régebben használatos 0.5-es őrlési finomságról 0.05- os finomságra mentünk le, ami nek az az előnye, hogy az eset­leges idegen anyagok teljesen eloszlanak, például a vasfoltok nem tudnak a felületen kiüt­közni. Igaz, hogy több energia és több munka kell, de meg­éri, hiszen az önköltségben lé­nyeges csökkentést jelent. A remix-üzemben a légszá­raz porcelánszálakat vágógépek darabolják el a kívánt méret szerint. A kis gépek úgy néz­nek ki, mint egy közönséges köszörűgép. A tengely két vé­gén lapos köszörűkövek forog­nak nagy sebességgel, s a hosz- szúkás (spagetti formájú) por­celánszálakat a kövek éléhez kell nyomni, amely pillanatok alatt elvágja. A munkásnők azt mondják, hogy a vágókö- vek nem jók, rengeteg selejt adódik amiatt, hogy a kövek nem elég élesek, s mire alapo­san beledolgoznák magukat, akkorra már el is törik. Mi az igazság ebben a kérdésben? — Valóban problematikus a vágókövek ügye. A Budapesti Grámitcsiszolókorong és Kő­edénygyár készíti a köveket. Körülbelül 4—5 órát kell dol­gozni, mire a kövek megfelelő­en leszabályozódnak, kikopnak. Ez alatt az idő alatt, lassúbb a termelés és sok a selejt is, mert a kő kicsorbítja a porce­lán darabka végét. Ezután egy—másfél műszakot normá­lisan lehet dolgozni, mire rend szerint eltörik és kezdődhet minden elölről. Most újabb köveket készítettek a gyárban, a próbákat is' elvégeztük, de semmi változást nem látunk a régebbiekhez képest. Jelenleg a vágógépeken ké­zimunkával történik a darabo­lás. Uj utat jelent az a gép, amelyet nemrégiben állítottak üzembe, amely automatikusan végzi a darabolást. A gépet Ötott Kovács Antal és társa készítették, jelenleg még a próbaüzemelése folyik. Való- szinüleg beválik és minőségi munkát végez majd. Egyelőre csak annyit; hogy most egy asszony hét óra alatt 20 ezer darabot vág el kézzel, az új gépnél két asszony végzi a ki­szolgálást és 120—150 ezer da­rab a teljesítmény egy műszak alatt A normáról és a dolgozók hozzáértéséről nem szükséges bővebben írni. A jelenlegi helyzet nem egé­szen reális, hiszen nem egy vagy két hónap eredményeiről van szó, hanem többről, ami­kor a dolgozók éppenhogy a 90 százalékot teljesíteni tudják. Azt mondják a vezetők, ha nem volna annyi selejtjük, ak­kor meg lenne a 100 százalék. Az igaz, de amig a technikai feltételek nincsenek biztosít­va, addig nem lehet erre ap- pellálni. Ha kizárólag a dol­gozók hibája lenne, rendben volna a dolog, de most a vágó gépek okozzák a selejt jelen tőr részét, amiről viszont nem te­hetnek a munkásnők. A címben feltett kérdésre, hogy képes-e javítani munká­jában a Pécsi Porcelángyár temix-üzeme, nyugodtan írhat­juk a választ: igen, képes, hisz nagyszerű kísérletek foly­nak annak érdekében, hogy mielőbb megszűnjön a jelen­legi áldatlan állapot és a ter­vek teljesítésével, jobb ön­költséggel ez az üzemrész ne legyen sokáig a gyár „vissza­húzó ereje”. Gazdagh István Nemzetközi matematikai kollokvium Tihanyban A Magyar Tudományos Aka­démia és a Bolyai János Ma­tematikai Társulat rendezésé­ben kedden Tihanyban megkez dődött a szeptember 15-ig tar­tó nemzetközi matematikai kollokvium. A tanácskozáson résztvevő negyven külföldi és hatvan magyar szakembert Kalmár László akadémikus kö szöntötte. A kollokviumot — amelyet minden évben megtartanak — most a matematika alapjai, továbbá a matematikai gépek és azok alkalmazása tudomá­nyos kérdéseinek megvitatására hívta össze a Bólyai Társulat. A tudományos tanácskozás első napján az automaták és a számológépek elméletéről hangzottak el előadások. Gyárnak nem nevezhet­ném — üzemnek is csak „jó­indulattal” a pécsváradi volt sajtgyár épületében a Sziget­vári Konzervgyár létesítette telephelyet. A munka itt au­gusztus 21-én kezdődött meg. Az udvaron hatalmas hordók és valamennyi telve papriká­val. — Nyolcvanhét dolgozóval kezdtük meg a munkát és rö videsen 100 főre nő a létszá­munk — mondja Gerencsér Gyula telepvezető, aztán el­kalauzol abba a terembe, ahol fehérköpenyes nők ül­nek sorban a padokon és magozzák a paprikát. — A belsejétől megtisztí­tott paprikát hordókba rak­juk és ezt a „félkész termé­ket” Szigetvárra szállítjuk — mondja a telepvezető. Ott megtöltik sárgarépából, petre zselyemből, zellerből, kapor­ból, vöröshagymából, magyar — MODERN, vasvázas gép színek építését kezdték meg a pécsi járás termelőszövet­kezeteiben. A hullámlemez tetőzetű, harminc méter hosz szú gépszínek egy-két nap alatt összeállíthatók és gép­raktározáson kívül kombájn- szérűnek és kukoricatároló­nak is használhatók. Az év végéig tíz ilyen gépszint épí­tenek fel a pécsi járásban. — VIT-ESTET rendeznek a KISZ Központi Bizottságá­nak pécsi vezetőképző isko­láján csütörtökön este. Az esten a megyei VIT-küldöt- tek beszámolnak élményeik­ről. — A PELLÉRDI Uj Baráz­da Tsz kilenc termelőszövet­kezeti tagot küldött az ócsár- di gépállomáson most meg­indult traktorosképző tanfo­lyamra. A leendő traktorosok októberben segédvezetőkent érkeznek vissza a tsz-be, aiioJ váltott műszakban végzik majd az őszi talajmunkákat. — ÖTVEN televíziót vásá­roltak a bányásznap alkal­mával Komlón. Ezzel a kom­lói televízióelőfizetők szárria 1930-ra emelkedett a bá­nyászvárosban. Pécs város I. kerületi tanácsa Szeptember 13-án, csütörtökön dél­előtt 9 órai kezdettel a szabolcs- falui Szabad röld Tsz üléstermé­ben ülést tart. Napirend: „Beszá­moló a nagy nyári mezőgazdasági munkák (aratás, betakarítás, csép- lés) végzéséről”. Az ülésre a vég- j rehajtó bizottság ezúttal is meg- I hívja a kerület lakosságát. borsból álló „masszával*' - így kerül piacra, azaz portra. A kis telep eddig már 2: vagon paprikát szállított Szigetvári Konzervgyár1 Alapanyaguk bőven van, i.i állami gazdaságok a konzerv gyárral kötött szerződés alap ján szállítják a paprikát Egyelőre csak paprikát dol­goznak fel, azonban már ké­szek a tervek és a gépek is megvannak arra, hogy jövőre a paprika mellett cseresznye- és meggybefőttet is készíte­nek, uborkát is feldolgoznak. A telephely lényegese.; hozzájárult a pécsváradi a környékbeli nők foglak " ; u- tásához. A kereset? A teMe- sítménytől függ — elérik már a 45—50 forintot na­ponta. Az „üzem” profi'!ó- nak bővítésével természete­sen a keresti lehetőség is na­gyobb lesz. — UJ TEHÉNISTÁLLÓ tí­pustervét dolgozták ki a me­gyei szakemberek. Az új is­tálló nyolcvan férőhelyes, jó! gépesíthető, tetőmeg oldása olcsó, náddal bélelt hullám­pala. Az új istálló építési költsége 450 ezer forint az eddigi másfélmillióval szem­ben. Néhány terme'őszövet- kezetben már ebben az év­ben megkezdik az út típus­istálló építését — SZELLEMI vetélkedőt indítanak szeptember 15-en a Kossuth-bányaüzem fvitai­jai az üzem kultúrtermében. A vetélkedő három fordulós lesz, melynek során arról ad­nak majd számot a résztve­vők, hogy ki tud többet Kom lóról. Megszűnik a vasárnapi tejáras itás A városi tanács kereskedelmi osztálya felhívja a lakosság fi­gyelmét, hogy a belkereskedelmi miniszter rendelkezése értelmé­ben utalványos csecsemőtej áru­sítása céljából a nyári idényben vasárnapi nyitvatartásra kijelölt tejboltok szeptember 15. után vasárnaponként már nem árusí­tanak. E boltok tehát szeptem­ber 2G-án, vasárnap nem tartanak nyitva. Az egész éven át vasár­napi nyitvatartásra kijelölt fű­szer-csemege- és húsboltok (új- meszesi, Jókai téri, Kórház tér* és az új-mecsekaljai fűszer-cse- megebolt, valamint az Irányi D. téri és a Kórház téri húsbolt) a szokásos időben továbbra is üze­melnek vasárnaponként. Kívül is, belül is inkább szanatóriumhoz hasonlít a Pécsi Dohánygyár. Az orgo­nabokrok, buxusok, fenyők, díszcserjék között meg- mondhatatlan stílusú külö­nös épülettömbjét valami ro­mantikus keleti képeslapról mintázta a tervezője. Kívül csak a monoton gépzaj és a környéket beszitáló tömény dohányillat árulkodik gyár­ról, mert odabent a munka­termek is laboratóriumra emlékeztetnek. A dohány­előkészítő csarnok, a szivar­gyártó terem krémszínű mennyezete, almazöld falai, a pasztellszínűre festett mun­kagépek mind, mind egy célt szolgálnak: a nyugtalanító összevisszaság helyett han­gulatot teremteni a munká­hoz. De mindezeken felül más eevéb is mintaszerű ebben a gyárban. Különösképpen az, hogy a dolgozók kevés gyár­ban használják ki ilyen mér­tékben az üdülési lehetősége­ket. Az üb-titkár íróasztalá­nak üveglapja alatt tucatjá­val látni a szebbnél szebb képeslapokat, hévízi, mátra- füredi, visegrádi, hajdúszo- boszlói, parádi, lillafüredi, zirci, siófoki, badacsonyi jó­kívánságokkal, köszönőso- rokkal a feledhetetlen na­pokért, hetekért. Marton elvtárs az üdülő lajstromból diktálja: tavaly 157, az idén 167 dolgozójuk töltött két hetet a fentebb felsorolt üdülőhelyeken. Har­minckilencen szakszervezeti üdülőkben, hatvanhárman a gyár balatonlellei és hatvan­ötén a harkányi bérelt üdü­lőben töltötték a szabadságu­kat. Mindössze négy beutaló­juk maradt meg, de már azok sem gazdátlanok. S ha egyelőre kevesen is, de rá­jöttek arra, hogy az őszi nyaralás’’ sem utolsó dolog — különösen Zebegényben. Balatonlellén és Harkányban négy év óta állandó üdülőjük van, ami annyit jelent, hogy a gyár minden dolgozója akár kétszer is megpályáz­hatta bármelyiket. És hogy az akció teljes legyen, az idén még külön autóbuszt is indítottak a Balatonra ked­vezményes áron. Persze akadnak még jócs­kán, akik nem igénylik a be­utalókat, de azok többnyire lakásra, bútorra s egyebekre takarékoskodnak, ami rend­jén való, hiszen az üdülés is akkor üdülés igazán, ha nem kisérik ilyen vagy hasonló gondok. Kincsei Imréné, a gyár göngyöleg-raktárának dol­gozója úgy látszik túl van az ill’en gondokon, mert hosszú évek óta nem hagyott ki egyet! or nyarat sem üdülési programjából. Igaz, hogy a férje is itt dolgozik az üzem­ben, s a két kereset feltétle­nül belesegít a nyaralásba. Náluk a szakszervezeti, a vállalati beutalót egyszer­egyszer a „maszek” üdülés is felváltja, mivel Kincseiné szerint csak egyszer kell be­lekóstolni ebbe a gyönyörű­ségbe, s nem tud szabadulni tőle az ember. Ahogy a leg­utóbbiról mesél, el is kell hinni neki. — Szép volt valamennyi, de talán az idei, a leilei volt a legszebb. A két gyereket is magunkkal vittük. Pontos programmal kezdtük a nya­ralást. A férjem reggelen­ként a piacokat járta. Ö volt a beszerző, én a szakács. Két villanyrozsónk is volt, s en­nek megfelelően kéttálételes ebédünk. Még töltött tyűkot is sütöttem. S ami a legfőbb, nem kellett sorbaállni disz­nóhúsért, tejért, gyümölcs­ért. Minden volt bőségesen. Tizenegy órára kész ebéd, s hogy étvágy is legyen hozzá, ,3/" strandolás. A gyere! e- ket nem fogtuk be munkára, hadd legyen teljes az örö­mük. Amikor ellenvetést teszek, hogy miféle nyaralás az, amikor félnapokat a lábas mellett vesztegel, értetlenül néz rám. — Tudja, mennyi izgalom, öröm van például abban, hogy a család mákostésztát kér ebédre? Megvan hozzá minden: a liszt, a cukor, a mák, csak éppen a mákda­ráló hiányzik. így jártunk az idén nyáron is. A gyere­keket behívtuk a strandról és ahányan voltunk, nya­kunkba vettük Leltét mák­darálóért. És mi volt ebben az izgalom? Az, hogy ki lesz a szerencsés, aki rátalál, az öröm meg az, ha meg is kap­juk kölcsönbe. Igaza volt Kincseinének, ez is szórakozás. Különösen amikor azt is hozzátette, hogy a nagy izgalmat ebéd után a badacsonyi Kisfaludy- házban csillapították le szürkebaráttal. Standary László, a gyár műszerésze csak az izgalom­mentes nyaralásokat kedve­li. Igaz, ő már hatvan éves és ennek megfelelően el is kerüli a zajos, pucér fürdő­helyeket. Lillafüred. Az igen. Ott reggelihez, ebéd­hez, vacsorához egyforma pontossággal csengetnek, s mindenkinek megvan a fog­lalt helye a terített asztal­nál. És a választék? Borjú­sült, csirkebecsinált vagy tésztaféle. Csak a kezét kel­lett kinyújtania érte. Azért mégse higgyük, hogy Stan­dary László elkényelmeske- dett Lillafüreden. — Minden reggel, minden délután odacsapódtam vala­melyik turista csoporthoz. Aztán irány a Hámori tó, a Mitufa, a Steleta barlang, azután a gyönyörű vízesés. Még Egert is megjárta, ö ugyan azt állítja, hogy Do­bó István vára miatt, de nem nagyon cáfolja, amikor meggyanúsítom, hogy ebben a turista buzgalomban talán benne volt egy kicsit az egri bikavér is. Nem győzi dicsérni a lilla­füredi estéket sem, a sakk­partikat, a jónál is jobb mo­zielőadásokat, a tv-műsoro- kat, a sokféle szolid társas­játékot. — Két hét alatt hat kilót híztam, és azt hiszem, ezt már meg is őrzöm a nyug­díjig. öt hónap múlva itthagy­ja a gyárat Laci bácsi. Har­minckilenc évi szolgálat és az utolsó munkásév felejthe­tetlen emlékeivel, a lillafü­redi nyaralás ezernyi színé­vel. — Amikor már belekós­toltam a jóba, akkor kell itt­hagynom mindent... Marton elvtárs megvigasz­talja: — Mindent? A csudákat mindent! Ha jövőre vagy két év múlva eszébe jutna, hogy üdülni szeretne, jöjjön csak be bizalommal! A maga számára mindig félre lesz téve egy beutalójegy. A dohánygyár idei 167 üdü­lőjéből csak kettőjükkel be­szélgettem. Milyen szép, mi­lyen tarka csokor lenne, ha valamennyiüket megszólal­tathatnám. — LESZAKADT az iskola padlása Kovácsszénája köz­ségben. A padláson terményt tároltak. A leomló súly össze törte a bútorokat. Személyi sérülés — mivel az eset éj­szaka volt — nem történt. — KÉT TELEVÍZIÓS ké­szüléket vásárolt a község­fejlesztési alapból a mecsek- rákosi tanács. Az egyiket Mecsekrákos, a másikat Bá­nos lakói kapták meg köz­használatra. Áramszünet lesz 13-án, csütörtökön 11.30—13.30 óráig transzformátorállomás kar­bantartása miatt az alábbi terüle­ten: Bajcsy-Zs. u. 2—16, 3—17, Ber­csényi u. 2—8, Czinderi u. 1—3, 4— 10, Haltér, Kossuth tér 4—8, 5—7, Majláth u. 4—8/1, Munkácsy M. u. 8, Rákóczi út 43—55, 48—72, Tímár U. 2—6, 5. Áramszünet lesz 13-án 7-től 16 óráig nagyfeszültségű hálózat kar­bantartása miatt az alábbi terüle­ten: Alsóhegy, Csoronika, Alsó- makár, Felsőszkókó, Jakabhegyi út, Csoronika dűlő, Hűvösvölgyi út, Magyarürögi út, Bajtárs u. 1— 5, 2—6, Fekete u., öz u„ Pacsir­ta u. 1—15, 2—10, Zó ja u. 4—30, 1— 35, Honvéd u. 1—3, 2—24, Huszár u. 2—8, Athinay u. 11—21, 18—38, Atléta u. 1—23, 2—22, Budai Nagy Antal u. 4—20, 7—9, Csend u. 2—20, Istvánfl u. 2—8, Mezőszél u 19— 41, 26—54, Móré Fülöp u. 17—39. 18— 40, Steinmetz kapitány tér 3—111 Szigeti út 1—35, 2—26. Áramszünet lesz 12-én, szerdán 11.30—13.30 óráig állomáskarban­tartás miatt az alábbi területen: Déryné u. 18, Felső-Malom u. 2—8, János u„ Kossuth L. u. 19—51. 26— 48, Líceum u., Munkácsy M. u. 16—30, 29—45, Nagy Flórián u. 1—7j 2— 4, Perezel u. 25—37, 26—40, Sör­ház u, 1, Tímár u. 31, Zetkin KSáaO Ui *í U I* 4 * » 4 ÜDÜLT A GYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom