Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-12 / 213. szám
1M2. SZEPTEMBER 12. HUH»'«-«* 3 Taggyűlés Ké Ami a beszámolóból kimaradt — 36 forintos garantált munkaegység Rendszeres bari előleg — Fizetett szabadság, táppénz Az előjelek nem voltak biztatóak. Marika, a sok mindent intéző elvtársnő telefonált Kétújfaluba, hogy megtudja, mikor lesz a küldöttválasztó párttaggyűlés? A válasz ez volt: „Taggyűlés? Most hallunk róla...” A községi tanácstól válaszolták, mert a pártszervezetnek — érthetően — nincs állandó „hivatala” és hiába csenget oda a telefon. Sellyén a járási bizottságon biztosan pontosabbat tudnak, vélekedett az ügyben buzgól- kodó elvtársnő és nem is hiába. — Pénteken lesz este fél nyolckor. Ma ment ki egy elvtárs segíteni az előkészületeket. Ez szeptember 6-án, csütörtökön történt. * Pénteken este mint szokás — a párttaggyűlés kezdetére várakoztunk, ami faluhelyen legalább egy órával később van, mint a jelzett idő. Kérdések, válaszok épültek egésszé és nem állhattam meg hogy elő ne vegyem a kisnoteszt. Most az írógép mellett ülve lapozom, hogy baranyai méretekben nagy termelőszövetkezet van itt, több mint négyezer holddal és idén egy munkaegységre 36 forint értéket garantálnak a tavalyi 16 helyett. Hogyan, miből egy év alatt ez a húsz forintos különbség? Egy kérdés nyomán a termelőszövetkezet elnöke számolni kezd. Belekutat emlékezetébe és már- már elmosódó számokat halász ki, hogy tavalyról még át is hoztak 300 ezernyi forint adósságot, amit i^én kifizettek, és ennek ellenére lesz ennyi az idei munkaegység értéke. Aztán a növénytermelés eredményeiben számítgat. A mellette ülő fiatal agronómussal együtt állítják, hogy a különböző növényféleségekből egymillió forint körül van a többletjövedelem. 11.4 mázsás búza és 13.6 mázsás árpát mondanak átlagnak, de a többi növények is megtetézik a vártat. A gazdálkodás többi ágai is hoznak és innen a plusz. — Az előlegfizetéssel mi a helyzet? — Ezt Kloffer Pál elvtárs, a járási kiküldött kérdezi és folytatódik a lassú számvetés. Kiderül, hogy 700 forinton felül van az átlag, ami egy termelőszövetkezeti tagra egy hónapban jut előlegként. Igen, igen — sodródik vissza az emlékezés — azt mondták, itt alig valamivel több mint egy éve az emberek, ha 600 forintot kapnának előlegként minden hónapban, akkor napi 12 órát is dolgoznának a biztosért. Egy-egy érkező megszakítja a beszélgetést és lassan megérkezik mindenki, aki nincs távol a falutól. A létszám elegendő a határozatképességhez és el is kezdődik a taggyűlés. Amíg az elnöklő tanácselnök elvtárs a bevezetőt mondja, arra gondolok, hogy alighanem érdekes dolgok lesznek a beszámolóban, amit a titkár elvtárs mond el, ha már a várakozás idején is ilyen izgalmasan érdekes és jó dolgok korültek a beszéd fonalára. Szól is a párttitkár elvtárs és várom a nemzetközi hely- rőt után a közelebbit, de hát <: -ak nagyon szőrmentén jut óhány utalás. Különben nagyon értelmes, világos beszámoló volt, de nem okozott volna értetlenséget, ha a sellyei járás más községében mondák el. Az az eset jutott eszembe. amikor egy béketitkár (régebben, amikor volt még ilyen funkció) arról beszélt nagy ne- kihevülésel, hogy: „elvtársak, lehet háború a világ bármelyik táján, talán még Somogybán és Tolnában is, de Baranyában nem lesz, arról kezeskedem”. Most meg mintha ezt a titkár elvtárs azon töprengett volna a beszámoló készítésekor, hogy hogyan is illed- hetne bele a nagy országos politikába az elmúlt 3—4 év szép eredményeibe, a kongresszusi fcányelvekbe a kis pont, a kétújfalusi helyzet. A régi fel- lengzősséget felváltotta a túlzott szerénység? Szó ami szó, nem sok feljegyezni való akadt a beszámolóból és a taggyűlésnek a járási pártbizottság ki' küldöttje ásott új, jó medret. Amit a vezetőség beszámolója nem mondott el, azt elmondta ő és azon töprengtem, hogy miért ismeri jobban Kloffer elvtárs ezt a falut, mint az itteni párttitkár elv- társ, mert erre a kérdésre kényszerített a két beszéd közötti különbség. Élénken helyeseltek, amikor közeljutott a helybeli eredményekhez, a fejlődésben megtett úthoz, tennivalókhoz és kritikusan szólt a községfejlesztés egy-két hiányosságáról. — Benne van ez a kong- reszusi irányelvekben? — kérdezte. Hát hogyne lenne benne, ha nem is éppen úgy, hogy például Kétújfalun .., Beszélgetés követte a — nyugodtan mondható — két beszámolót és ismét a termelőszövetkezet elnöke mondott néhány nagyon szép, nem is távoli tervet. Szavain érződött, hogy sokat töprenghettek már rajta a gondolat megalapozásáig. Arról beszélt, nagyon jó, hogy a termelőszövetkezeti tagok is részesei a szakszervezeti társadalombiztosításnak és gyógyszert, orvosi ellátást kapnak. Ök ezt magasabb színvonalra szeretnék emelni. Azt tervezik, hogy ők is ugyanúgy befizetik az SZTK-nak minden termelőszövetkezeti tag jövedelme után a kötelező százalékot, mint az ipari üzemek és akkor ugyanúgy kapjanak betegség esetén táppénzt mint az ipari munkások vagy alkalmazottak. Azon is gondolkodtak már, hogy miként lehetne rendszeresen fizetett szabadságot biztosítani a tagságnak. Erre is van tervük. Éves szinten számolva havi 20 munkanap után lehetne két hét fizetett szabadságot adni, ami három évenként egy-egy nappal emelkedne. A jövő egy darabját érezték ebben a jelenlévők, túl azon, hogy előrelátást nyújt a gazdálkodás további fejlődése. A szemközti fal mellé tett pádon három asszony ült. Amikor visszakanyarodott a beszélgetés a havi előlegre, akkor az ő véleményükre volt kiváncsi mindenki. — Milyen a hangulat az asz- szonyok között? Tetszik-e nekik az előlegfizetés? Elégedettek-e? Általában elégedettek és nincsenek éles nyelvelések, de kiderül, hogy nem minden munkánál jó még a teljesítmény megállapítása. —x Megmondom őszintén, hogy krumpliszedésnél nem vagyunk megfizetve. Mondják is az asszonyok, hogy „menjek, szóljak az elnöknek”. Meg kellene ezt vizsgálni, hogy változtatni lehessen, mert van még vagy ötven hold szedni való. A másik két asszony helyesel és a termelőszövetkezeti elnök meg az agronómus tájékoztatja a taggyűlést, hogy eljutott már hozzájuk a panasz és lehet is orvosolni, már munkálkodnak rajta. — Megcsináljuk ezt is, mint a többit, ahol jogos volt a sérelem. Elnézést elvtársak, hogy ilyesmi előfordul, de most van az első év, hogy ilyen bérezési rendszerrel dolgozunk. Tapasztalat kell ehhez is. Jövőre ilyesmi már nem fordul elő. Szó kerül még a tasgág gabonájára, amit minden körülmények között tartalékol a szövetkezet, még ha jövő júniusban is viszi el az illető. Tájékoztató hangzik el a nyári kirándulásokról, ami a jó munka jutalma volt és a párttitkár elvtárs önkritikájával ért véget az első napirendi pont, hogy tényleg lehetett volna jobb, a kétúifalusi élethez közelebb álló beszámolót készíteni. Az előjelek nem voltak biztatóak. Ezt a beszámoló igazolta is, de kijavította a taggyűlés előtt és a beszámoló után kialakult beszélgetés. Ennek megfelelően hoztak határozatot a pártszervezet további tennivalóiról. Sok sikert a végrehajtáshoz. Kászon József Országos sikere m i komlói építők vakoiatsimítá-gépének A Komlói Építőipari Vállalat igazgatójának és főmérnökének találmányaként jelent meg első ízben az építkezéseknél a vakolatsimító- és műkőcsiszológép. Az elmés kis szerkezet pisztoly alakú és sűrített levegő hajtja, súlya igen csekély és egyszerre két műveletet lehet vele végezni. A vakolatsimítógéppel kitűnő eredményeket értek el az építőmunkások, jelentős anyag- és időmegtakarítást eredményezett a gépi munka. A komlói vállalat vezetőinek a találmányát saját üzemük gépműhelyében készítették el, sőt jelenleg szinte sorozatgyártásban készítik. A kis gépek iránt országszer te nagy az érdeklődés és eddig hat megyei építőipari vállalat rendelt belőle. A komlóiak gépműhelye eddig mintegy száz simító- és csiszológépet készített el a Baranya megyei, a Komárom megyei, a Győr megyei, a Somogy megyei, a Veszprém megyei és a Heves megyei állami építőipari vállalatok részére, A komlói építők gépműhelyében ezenkívül még több berendezést és alkatrészt készítenek. Ok gyártják az autódaruk irányváltó szekrényeit, amelyek ugyancsak a vállalat dolgozóinak újításai. Az újfajta irányváltó szekrény nagy mértékben növeli a gép bizton ságát és feleslegessé teszi néhány import alkatrész behozatalát. Munkahelyük az utca Régfen ez annyit jelentett, munkanélküliek, nincs kényé- rük. Ma ilyenekkel nem találkozunk. Most azokról beszélünk, akiknek a munkahelyük valóban az utca, állandóan ott dolgoznak. ott- keresik kenyerüket. Pölöskei emberek A Komlóról Magyarszékek tartó műút széles sávban szeli ketté ezt az alig 100 házból álló falut. A házak aprók, de sok körtük már a villa formájú, piros téglás családi ház is melyek nagy iker- ablakokkal néznek ki a forgalmas műútra. Az utóbusz is sűrűn áll meg itt, reggel viszi a munkásokat Kom’óra, este hozza vissza. Alig van már Pölöskén olyan ház — még az aprócskák között is — amelyikből legalább egy ember ne a városban, a bányában dolgozna. Bódisék háza sem a kitételek közé tartozik. A családfő Bó- dis Károly tsz-tag, brigádvezető, Bódisné sertésgondozó a tsz- ben. De a 18 éves nagylány már kitanult, s Komlóra jár dolgozni, a 16 éves fiú pedig ipari tanuló Ki is találná ezt furcsának a faluban, hisz olyan természetes, mint az élet. A közeli város mágnesként vonzza a fiatalokat. Egy közönséges hétköznapon 16 és 50 év között nem találni férfit a faluban. Mégis rendes, mégis gondozott a pö’ös- kei határ. Talán s magyarszékiek járnak ide kapálni, kaszálni? Ezt is hinebné az ember, hisz a ké+ falu szomszédos es a szövetkezet is közös. — Eszükben sincs, magjuknak is elég a gondjuk, nem még hogy Pölöskét is a nyakukra vegyék. Bódis Károly még meg is toldja. — Egyben-másbam még szebb is a határunk mint az övék. Tavaly is 200 mázsa cukorrépát termeltünk holdanként, most se lesz kevesebb. A kukoricánk is akkora, mint egy erdő, meg lehet nézni, emitt van szemközt a dombon. Dolgoznak itt az emberek abban nincs hiba. Csak egy baj van kevés a munkaerő. De ha kevés az era bér, s mégis szép a határ, akkor kik dolgoznak? Gépük egy szál sincs h’sz tavaly alakultak s arra még mivel kicsi a tsz nem futotta. Akkor ka dolgozik? A válasz: hát a pölös- keiek! Lássuk őket! A falu végén cséplőgép zúg, majd e’a- kad, ledobja a szíjat, nedves ez az utolsó boglya zab, zöld benne a bükköny, de a gépet addig nem engedik el, amíg el nem veri. Az idegenből jött etető a haját tépi, a gépész is dühös, ma nem igen keresünk: Az embereknek sincs jó kedvük, de azért bíztatják: ha kitartottunk a jóban, amikor naponta 150 mázsát csépelt a gép, tartsunk ki a rosszban is. Ez már a második brigád a gépnél az első Kelebiá- ból jött de él is ment mondván nem lehet itt keresni. Rossz volt a gép, többet állt, mint ment, de aztán megcsinálták, s a falu ide sereglett, hogy segítsen. A hosszú paraszt- szekér kifordul a gép mellől, hogy új terűért induljon, s beáll mögé a másik. A gyeplőt öreg, inas kezek fogják s ősz fejekre hull a gép Pol's. Nyugdíjasok. Két hónapja hordják a ga bonát a géphez, s némelyikük még csak nem is rendes tag, hanem csak pártoló. A 64 éves Szabadi Antal bácsi fürgén ugrik le a kocsiról. A vasútnál ment nyugdíjba négy esztendeje, de most a isz egyik legszorgalmasabb embere. Pártoló tag létére már eddig 100 munka- egvsége van, csak most az aratásban szerzett több mint 20-at Nem kéne neki már dolgozni, hisz a postás műiden hónapban kihozza a nyugdíját. — Mikor azonban Bótfi» Bt* oly bemondja a mák rofonba, hogy sürgős munka van, ennyi meg ennyi férfi kéne, hát nem bírja megállni, hogy ne jöjjön. És jönnek a többiek is. Volt bányászok, vasutasok, asz- szonyak, és jönnek esténként a családtagok is. A fiatalok, akik ha él is mennek a faluból, nem bírják elnézni, hogy a föld gondozatlan maradjon. Műszak után még hosszú a nap. Kapálnak, kaszálnak, ha csak egy-két órát is. Pedig előleget nem fizet a tsz, tavaly sok a saját építkezés s most még nem tudnak osztani. De az idei termés már szép, jól fizetnek a kapások, s a háztáji állomány sem szenved hiányt. Jövőre mág gépet is kapnak s egyre jobb lesz majd ez a kis Az útépítők, aszfaltozok hidegben. melegben egyaránt meg[‘'lAThntnk az utcákon ás n? ors-rá"útinkon. Idő j árás j el entés Várható időjárás szerda estig: kisebb felhőátvonulások, legfeljebb az északi megyék néhány helyén átfutó esők. zivatarok. Mérsékelt, Időnként megélénkülő déli, később délnyugati, nyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—12, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 23—27 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: mérsékel*, délnyugati szél. kisebb íelhöátvo- nulások, délutáni zivatar nincs kizárva. A hőmérséklet napnyugtakor 20, hajnalban 12 fok körül lesz. Kora reggeltől, késő estig árusítja a napilapokat és más újságokat az újságárus. Gombás Péter, aki egyike a leg ’'b érusoknak, a 48-as tér környékieket látja el újságokkal. Még Így a szezon végén is nagy a forgalom Székelyhídi Gyuláné szörp-automatájánál a Kossuth téren. Másfél éve — ha jó az idő — mindennap itt található és átlagban 1000 pohár szörpöt ad el A pölöskei emberek nem hagyták cser ben a szövetkezetét, a földet mely oly soká egyedüli kenyéradójuk volt. S az ered menyek láttán nemsokára talán már a fiatalok közül is hazajön néhány nemcsak egy-két órára, hanem állandó munkára szüleik mellé. (Káé) Az utcaseprő is elmaradhatatlan „része” az utcának. A hulló falevelekkel az ő szezonja most kezdődik. Erb János képriportja. t