Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-05 / 182. szám
■ 4 NAPLÓ 19«i AUGUSZTUS S.^ mmm tudomány.technika A repülő koporsó A Boeing-707 a legkorszerűbb és leggyorsabb amerikai sugárhajtású utasszállító repülőgép. 145 utas befogadására alkalmas, 8—9 ezer méter magasságban óránként 975 km-es sebességgel repül, és 8 ezer km-t képes, megtenni leszállás nélkül. Az óriás madár méretei lenyűgözők: szárnytávolsága, 43,4 méter, hosszúsága 46,6 méter. A négy sugárhajtófőnyi személyzete élt át borzalmas perceket. A gép kerekei nem oldódtak ki a leszállás előtt, s a pilótának háromnegyedórás manőverezés után csupán a csodával határos módon sikerült a repülőtér pástján hevenyében létesített babszőnyegre leszállnia. A Boeing repülőgépek katasztrófái eddig összesen 455 utas halálát okozták. így azművel ellátott gép maximális startsúlya 155' ezer kg. Jelenleg a nyugati, főként az amerikai, dél-amerikai, és a nyugat-európai légiforgalmi tár saságok vonalain közel 300 Boeing repülőgép közlekedik. Mindegyikük évente átlag any- nyi utast képes az Atlanti óceánon átszállítani, mint egy . nagy tengerjáró gőzös. . Ezután jogosan tehető fel a kérdés: mi az oka annak, hogy e technikai remeket világszerte csak mint „repülő koporsót” emlegetik, s minden látszólagos előnye ellenére egyre kevesebb utas szánja el magát arra, hogy fedélzetére szálljon. 5 katasztrófa 17 hónap alatt Nem egészen 17 hónap alatt öt Boeing-707-es gép zuhant le. Egy Boeing-707-es már a gyári próbarepülésnél lezuhant. Nemsokára pedig . híre -^érkezett, hogy két Boeing- gép csak hajszál híján ke- r) rülte el a szerencsétlenséget. 1961. február 15-én Brüsz- szel mellett lezuhant a belga Sabena társaság Boeingje. 72 utas vesztette életét. 1962. március elsején felrobbant az American Air Eines gépe a New York-i repülőtér felett és a tengerbe zuhant: 95 halott. 1962. május 21-én az amerikai Iowa állambeli Centre- villeben ismét lezuhant egy Boeing. A halottak száma 45 volt. 1962. június 3-án mély meg döbbenést és részvétet keltett minden idők egyik legnagyobb repülőszerencsétlensége. A Párizs melletti orlyi repülőtéren néhány pillanattal a felszállás után lezuhant egy Boeing és 130 utast temetett roncsai alá. Tizenkilenc napra rá, június 22-én az Antillákhoz tar tozó Guadeloupe szigetén Pointe á Pitre közelében zuhant le egy Boeing 707-es repülőgép, s a katasztrófa következtében 113-an haltak meg. ä legutóbb június 30-án az USÁ-ban Slat Lake City felett egy Boeing gép 108 utasa és 7 után nem csoda, hogy az e típusú gépeket „repülő koporsóknak” keresztelte el a közvélemény. Ki a hibás? Magától értetődik, hogy nem lehet véletlennek minősíteni az egy és ugyanazon típusú repülőgépek katasztrófáit. A közvélemény sürgető követelésére az amerikai repülőgép konszern képviselői kénytelenek voltak különféle magyarázatokat kiagyalni.'Míg az első esetekben némileg el tudták hitetni a pilóta, illetve a személy zet esetleges hibáit, az utóbbi katasztrófáknál ez már fel sem vetődött, hiszen a gépeket tapasztalt pilóták vezették és a legénység is válogatott elsőrendű szakemberekből áll. A vizsgálat azt is egyértelműen megállapította, a gépek roncsai között épségben megtalált készülékek alapján, hogy a pilóták minden esetben pontosan betartották a szabályokat, és semmilyen felelősség nem terheli őket Mindenáron letromfolni a Szovjetuniót ? Az Egyesült Államokban nyílt titok, hogy a Boeing— 707-est presztízs okokból időelőtt hozták forgalomba. Ez a repülőgépóriás jó és biztonságos légiforgalmi eszköz lett volna, ha nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül helyezzék üzembe, miután a Szovjetunió a világon elsőként sugárhajtású gépeket állított az utas- forgalom szolgálatába. Az ame rikai kormány és a Boeing művek jól tudják, hogy két évvel már úgy is lemaradtak a szovjet repülőgép ipar mögött. Megkezdték hát a Boeing 707 sorozatgyártását. Azóta ugyan többször módosították, de a szerkezete ugyanaz maradt. A szakértők elsősorban azt a kifogást vetik a Boeing művek szemére, hogy e gépeknek hosszú távra túl sok üzemanyagot kell magukkal vinniük, és ez a túlterhelés a gépek egyik legnagyobb fogyatékossága. Például ha Európából New-Yorkba repülnek, 60 tonna üzemanyagra van szüksége. A másik fő fogyatékosságként azt róják fel, hogy igen robbanékony üzemanyagot, a benzin és a kerosin keverékét használják. Egy további fogyatékossága a gépeknek a szakértők szerint az elavult navigáció rendszer. E rendszert az amerikai repülő- gépipar fejlesztette ki, és ennek révén busás hasznot vág zsebre. Vonják ki a forgalomból! Amerikában a többi nyugati országban is egyre erősödik az a követelés, hogy a Boeing gépeket, az utasszállítás biztonsága érdekében azonnal és ’maradéktalanul vonják ki a forgalomból. Az amerikai Polgári Légiforgalmi Hivatal azonban, melynek módjában állna a tilalom elrendelése, mindeddig' vonakodik ezt megtenni. Abban az országban, ahol első a profit, ahol konszernek uralkodnak, a hatóságok tehetetlenek. Így azután a „repülő koporsó” még mindig szeli a levegőt, és ki tudja, hány embernek kell még életével fizetnie a monopolisták nyereséghajhászásáért. i AZ ÓCEÁNOK VÁNDORAI Nemrég arról adtak hírt az újságok, hogy egy bálnahalász- hajó az Atlanti-óceánon jéghegyre bukkant, amelyen fekete ruhás megfagyott férfi holttestet találtak. A férfinál talált adatok alapján megállapították, hogy egyike az 1912- ben jéghegyre futott Titanic hajó utasainak. Ebből következik, hogy az úszó jéghegy fél évszázad óta vándorol az óceánok vizein. Azok a hatalmas jéghegyek, amelyek a sarkvidéki jégtömb ről letöredeznek, széllel szemben is úsznak a tengeren. Naponként általában 16 km utat tesznek meg. A nagy viharok sem változtatják meg mozgási irányukat. Ennek oka az, hogy a jéghegy nagyobb része a tengerszint alatt van. Az úszó jéghegyek gyakran óriási méretűek. 1860-ban 85 km hosszú, nagyobb szigetre emlékeztető jéghegyet figyeltek meg. A formájuk is nagyon változatos: vannak, amelyek gótikus templomokra hasonlítanak, mások kristályhegység benyomását keltik. A napsugarak hatására a jéghegyek élei lemorzsolódnak. A víz alatti részeket a meleg tenger áramlatok csiszolják, és mélyedéseket vájnak ki rajtuk. Ezeknek a tényezőknek a hatására „kisebb” jéghegyek válnak le, amelyek Latin-Amerika legnagyobb felhőkarcolója A Buenos Aires-i építészek egyesülete pályázatot irt ki Dél-Amerika legmagasab b felhőkarcolójának megépítésére. A pályázatot Claudio Alfialo, Blinnio Grocc, Pat~ ricio Suarez és Carlo Gasperbii brazil építészmérnökök nyerték. A vasbeton épület magassága 275 méter. Peugeot- felhőkarcolónak fogják nevezni, mert az épület egy részében ennek az ismert francia gépkocsigyámak üzlet- helyiségei lesznek. A Peugeot gyár ugyanis kocsijainak jelentős részét Dél-Amerikában értékesíti. A felhőkarcolóban ezen kívül néhány mozi, egy színház és különféle kiállítási csarnokok is lesznek. \ Szuperszonikus írőtoll Az Ultrasonic Industres amerikai cég másodpercenként 3000 méteres sebességgel író golyóstoliakat gyárt, amelyeket nem kell tintával megtölteni. A betűk ugyanis ultrahang segítségével „íródnak.” A golyóstoll további rendkívüli tulajdonsába, hogy víz alatt is használható és 237 C fok perzselő hőségben sem romlik eh Uj Bábel-torony Az iraki kormány elhatározta, hogy ismét felépíti a híres Bábel-tornyot, amely Bagdadtól — Irak fővárosától délre, mintegy 113 kilométernyi távolságban állt, a mostani Hillah városka közelében. Az alapzatnál 100 méter átmérőjű és ugyancsak 100 méter magas óriási építményeknek az volna a küldetése, hogy az ősi babiloni kultúra magas színvonalát hirdesse. nagy veszélyt jelentettek a hajóknak. A Titanic elsüllyedése után a jéghegyek figyelésére nemzetközi bizottság alakult, amely állandóan tájékoztatja a hajósokat, a jéghegyek hollétéről. Az utóbbi időkben kísérleteket tettek a jéghegyek bőm bákal való megsemmisítésére. Peary és Ross, két ismert sarkkutató kiszámította, hogy egy 4 km hosszú, 50 méter magasságú jéghegy súlya másfél milliárd tonna. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen viszonylag kis jéghegyből másfél milliárd tonna édesvizet nyerhetünk. Egy közepes nagyságú jéghegyből annyi vizet lehetne kiolvasztani, amennyi a Dnyesz- ter folyón évente lefolyik. A jéghegyeket figyelők naponta 350—450 jéghegyről adnak hírt. Nem lehetne ezt valamiképpen kihasználni? A jéghegyeket tengerár segítségével esetleg a sivatagokhoz közelfekvő tengerpartok felé irányítani. Kiszámították, hogy egy 10 milliárd tonna súlyú jéghegyet 6—7 hajó is elvontatna. Ezeket is csak olyan esetben kellene igénybevenni, amikor a tenger áramlásával nem egyező irányba szándékozzák vontatni. Mit csináljanak azonban a tengerpart közelébe szállított jégheggyel? Kivontatni a partra, és darabokra tömi ésszerűtlen s költséges volna. A mérnökök olyan megoldást találtak, mely szerint a jégbegy köré gátat vonnának, amely elzárná a tenger vizétől. A jéghegyekből kapott víz azután csatornákon keresztül tartályokba folyna. Á föld melyik részei a legalkalmasabbak a jéghegyekből nyert vízzel való öntözésre? Az egyik terv szerint a Déli-sark felől úszó jéghegyeket az Ata- kama sivatag és Kalifornia nyugati részén „raknák partra.” Hasonló eljárással Ausztrália szárazsággal sújtott északi területeit, vagy a Kalahári sivatag homokját is termékennyé lehetne tenni. Akar száz évig élni? Kínai orvosok nemrég két hónapig figyeltek 55 százéves, makkegészséges kínai polgárt. Nem véletlen, hogy ezek a 100 éves aggastyánok mindmáig türelmesek és vidámak. Valamennyien kijelentették, hogy egész életükben korán tértek nyugovóra és ko rán keltek föl, rendesen táplálkoztak, sok gyümölcsöt, — zöldséget, tejet, joghurtot és teát fogyasztottak, sohasem dohányoztak és szeszesitalokat sem ittak. LEONARDO DA VINCI ~mai“ (Megüti találmánya Kevesen tudják, hogy Leonardo da Vinci számos felfedezése és találmánya kő zott olyan is van, amely a háziasszonyok munkájának megkönnyítését szolgálja. Amikor többek között felfedez-, ték a tudós mosoógé- pének tervét, sokan a kutatók közül furcsának találták, hogy Leonardo da Vinci ilyen prózai dolgokkal is foglalkozott s szappan nélküli tiszta vízzel akarta eltávolítani a ruhadarabok szennyeződését. Amikor azonban alaposabban megvizsgálták a rajzokat és a mellékelt furcsa magyarázó szöveget, — Leonardo balkezes volt és jobbról balra, úgynevezett tükör- írással jegyezte fel gondolatait — kitűnt, hogy ez a btosógép egészen a mai elv alapján működik. Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy Leonardo da Vinci volt az első kutató, aki a fény és a hang hullám természetét ta nulmányozta. Kísérte teket is végzett és-kifejezte azt az akkor igen bátornak számító 'tételt, hogy a hang és a fény sebessége véges, <3 volt az, aki kísérletek alapján kimutatta, hogy az emberi fül csak bizonyos rezgésszámú hangokat képes feltolta meg, hogy a „hallhatatlan” magas hangok eltávolítják a szennyeződést a ruha darabokról, fehérneműről. CVyV*-“! fogni, érzékenysége korlátolt, s vannak olyan hangok, amelyek számunkra „hali- hatatlanok.” A XVI. században ezek a gon dőlatok a legnagyobb felfedezések sorába tartoztak. Ugyancsak Leonardo da Vinci állapíEzek a felfedezések és az ezzel kapcsolatos kísérletek adták Leonardo da Vinci mosógépének alap- gondolatát. A gépen — mellékleten látható Leonardo da Vinci vázlata — forgó hengerbe helyezik el á fehérneműt. Ezen keresztül áramlik át a tiszta víz. A henger alsó végén egy keretre feszített húr van elhelyezve, amelyet a henger recés- (fogas) kereke hoz rezgésbe. Minél nagyobb a hen ger fordulatszáma, annál magasabb hangot ad a húr. Bizonyos forgássebesség mellett ultrahangok gerjednek — a gép szappan nélkül is kitűnően mos, ugyanazon elv alapján, rhinit a napjainkban készült ultrahangos mosógépek esetében. Persze annakidején először szinte kibírhatatlan zaj vehette körül a gépet, majd a körülállók legnagyobb csodálkozására, bár gyorsabban forgott a dob, a hang megszűnt! Ezt a mozzanatot fejezi ki a vázlaton álló fér fialak, aki füléhez tett kézzel „keresi” á hangot. Leonardo da Vinci magyarázó jegy zete: „nil audibile, quia ultra”; szabadon lefordítva: „Nem hal latszik semmi, mert ultra” hangok. Ugyan ezt a gondolatot érzékelteti a kép alján a hangsor igen magas jeleivel feltüntetett hang, a fogaskerék és a kifeszített húr képe mellett. Kígyósült és gyógyító csodaszer Vietnam északi részében, a Meo Nung és Tho nemzetiségek, valamint a kínai kisebbség lakta területen a bennszülöttek a csúszómászókat nagyobb becsben tartják, mint mi, európaiak. Tagadhatatlan ugyan, hogy a legtöbben itt is irtóznak a mérges és a megdöbbentő hatású óriáskígyóktól. Ennek ellenére is közkedvelt inyenc- falatokat, sőt nagy keresletnek örvendő gyógyszereket készítenek = kígyókból! Az észak-vietnami piaci árusok vagy maguk a vadászok a legkülönfélébb fajtájú, túlnyomórészt eleven kígyókat kínálnak megvételre. A kígyókat rendszerint csak akkor ölik meg, ha már a vevővel megalkudtak. A tikkasztó trópusi hőségben ez okvetlenül szükséges is, mert az élelmiszerek gyorsan romlanak, s a vevő „friss húst” akar. GULYAS KIGYÖHÜSBOL A kígyóhúst különféle képpen készítik el. Leggyakrabban erősen fűszerezett gulyást főznek belőle, máskor pedig apróra vagdalva, sűrű zöldség levesben főzik, vagy pedig forró olajban megsütik. Közkedvelt ínyencfalat a kígyó belső részeiből, különösen az epéjéből készített „erőleves”. Nagyon húsosat a nem mérges óriáskígyók, például a gyakran csaknem kilenc méter hosszú tigriskígyó. Piacra azonban csak a 3—1 méter hosszú példányok kerülnek. Húsa néhány napra elegendő eledelt biztosít egy népes családnak is. KIGYÖVADASZAT A kigyóvadászok lég szíveseben télen fogdossák össze a kígyókat. A vietnami tél az Európában novembertől februáig tartó időjáráshoz hasonló. A hőmérő higanyszála azonban itt e hónapokban is plusz 16— 18 C fokot mutat. A kígyók ezekben az egyébként nagyon száraz hónapokban barlangokban húzódnak meg hosszú téli álomra. A tapasztalt vadászok természetesen tudják, hol vannak a „kígyóbarlangok”, amelyek néha oly. tágasak, hogy fáklyákkal kell bevilágítani a távolabb eső zugokat. Magától értetődő, hogy a kígyóvadászok nemcsak télen, hanem az év minden szakában folytatják mesterségüket. A kígyó zsákmányul ejtése kétségkívül tiszteletre méltó teljesítmény, a szinte áthatolhatatlan dzsungel ágas-bogas sűrűségében. Az ilyefl „hajtóvadászaton” több vadász bekeríti a kiszemelt bozótos területet, és bambusz botokkal addig döf- ködi a bokrokat, amig sikerül kizavarni az alattuk meghúzódó kígyókat. A tapasztalt vadász a kígyót botjával a földhöz szorítja és megkötözi. KIGYÓSZER — ORVOSSÁG? Észak-Vietnámban a kínai határ közelében, de különösen Dél- Kínában is a kígyó- húsból nemcsak ételeket készítenek, hanem folyadékokba áztatva „csodálatos gyógyhatású” italokat is. A kígyókat e célból alkohollal teli palackokban néhány hétig, esetleg hónapokig „állni” hagyják. Az alkoholt azután leöntik és gyógyszerként árusítják. Uta a vásárló kis üveggel vesz ebből a „bájitalból”, akkor a kereskedő pici kígyócskát is tesz bele. Az északvietnami boltok polcain egymás mellett sorakoznak a szeszszel töltött palackok, amelyekben nemcsak különböző ártalmatlan siklók, hanem mérges, szemüveges kígyók, bungarák. viperák, vagy gekan nevű gyíkok láthatók. A kígyószeszt itt minden betegséget gyógyító csodaszerként használ ják. Minden országnak vannak sajátosságai. Az európai csemegék, — például a penésztől zöldellő Niva sajt — bizonyára éppen olyan furcsán hatnának más földrészeken, mint a vietnami kfgyócsem*» ge nálunk. > < f i
