Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-11 / 187. szám

1 96t. ATTOtTSZTtJS n. EMBEREK — MÁMORBAN (6) Hol a kiút? — Arra kérem, hogy az én nevemet írja ki az újságba — ezzel kezdődik beszélgetésünk Sánta Alberttal, a Pécsi Kesz­tyűgyár dekoratőrjével. — Én nem szégyellem, sőt példámat szeretném, ha megismernék azok, akik még most is olyan életet élnek, mint én egy évvel ezelőtt. Szavai során kitárul egy majdnem tragédiához ve­zető élet, de az is, hogy volt ereje sorsát egyenesbe hozni. A 9. üzemegység Még ezelőtt egy évvel is csak úgy beszéltek róla a Kesztyű­gyárban, hogy „a részeges Ber­ci”. S nem ok nélkül. Mielőtt a gyárba került, nem egy mun­kahelye volt. Foglalkozása: de­koratőr. Ügyes karikaturista, festő, és se szeri se száma azoknak az ötleteknek, ame­lyekkel munkáját „fűszerezi”. Régebben Pécsett a 73-cts Épí­tőipari Vállalatnál dolgozott. A vállalatnak 8 üzemegysége volt, ' dé Bercit mindig a 73/9-ben ta­lálták meg így hívták a kocs­mát, ahova járt. Bercinek ez volt a 9. üzemegysége. — Jól kerestem, munkám- . nak híre volt, mert amit el­végeztem, azt becsülettel csi­náltam. Szinte az egész város­ban segítettem a dekorációkat elkésztíeni egy-egy ünnepnap­ra, sok helyre hívtak dolgozni. A vállalatnál megkaptam a fi­zetésemet és azokon a helye­ken, ahol kisegítettem — jutal­mat adtak. Munka végeztével aztán „gyere Berci, erre iszunk” — mondták és én men­tem. Volt olyan éjszaka, ami­kor 800 forintot kerestem és másnap éjjel — megittam. Éreztem én, hogy az ital árt, de lemondani róla és a társa­ságról nem volt erőm. Ha éj­szaka ittam, másnap nehezeb­ben dolgoztam. Sokszor kellett az épületek homlokzatán is dolgoznom. Éreztem, szédülök Feletteseim is hiába figyelmez­tettek, nem hallgattam rájuk. Az egyik munkahelyemről fegyelmivel jöttem el — fe­gyelmit kaptam az ital miatt. Elmentem máshová. Ott is el­engedtem fülem mellet a fl- • gyelmeztető szót. A féleségem éjszakákon át sírt, a három gyermekem nem úgy nevelke­dett, mint kellett volna. Mér- már lemondott rólam a csa­lád... A' festést, rajzolást is hivatásomnak éreztem- mindig, s a végién arra döbbentem, nem dekoratőr vagyok már, hanem segédmunkás. Segédmunkás­nak vettek fel a MÁVAUT- hoz. Közismert ember voltam én —; munkám miatt, na meg az állandó részegeskedés miatt Is. Ha berúgtam, tántorogva men­tem az utcán, nem egyszer ne­vetve mondták az ismerősök: láttunk Berci, ismét ölelgetted a Széchenyi téren a rendőrö­ket Szégyelltem magam, de ha ittam — és mindennapos ven­dége voltam a kocsmáknak — nem bírtam uralkodni maga­mon. Egyik munkahelyről a másikra vándoroltam, így ke­rültem a Pécsi Kesztyűgyárba — segédmunkásnak. Nem bír­tam hivatásom nélkül élni, ha kellett a gyárban valami deko­ráció, már ugrottam és segí­tettem Aztán ittam. Solti többé nem iszom — Már-már mi is lemond­tunk róla — mondja a párttit-1 kár és a személyzeti osztály- vezető. A felesége és a gyere­kek érdekében az asszonyt fel­vettük a gyárba. Valamiből el kellett látni az asszonynak a családot. Előfordult, hogy el­küldtük Bercit a városba a gyár részére vásárolni. A ka­pott pénzt elitta. De megtör­tént az is, hogy kimászott a gyár kerítésén és elment inni. Ekkor betelt a mérték. — A gyár igazgatója magá­hoz hivatott — folytatja Sánta Albert.. — Leültetett és mint férfi a férfivel elkezdett be­szélgetni velem. Nem kiabált és nem szidott, Csöndesen, — szinte a telkemre beszélt. Azt mondotta végül: egyetlen eset van, ami még megmenthet en­gem. Elvonókúrára kell men­nem. Elvonókúrára? Megijed­tem. Aztán nagyon, de nagyon „magamba néztem”. Tudja hány álmatlan éjszakámba ke­rült, még végre rászántam ma­gam? S egyik napon Bognár Józsefnével, a gyár üzem- rendészével elmentem a Pécsi Idegklinikára. Szinte kézen ve­zetett Bognár néni, mint a gye­reket. — Amikor az egyhetes kúra után hazajöttem, elhatároztam, hogy én soha többé nem Iszom. Visszagondoltam az elmúlt évekre és rájöttem: ami bajom volt nekem az életemben, azt mind az alkoholnak köszönhe­tem. — Mi az Berci, nem jössz in­ni? — kérdezték a régi ivócim­borák. — Nem megyek — mondtam. — Majd jössz egy hónap múlva — mondták nevetve. — De Berci egy hónap múlva sem ment — Na majd egy fél év múlva ismét koccintunk — mondták. — Egy fél év múlva se tartot­tam velük. Egy éve — nem látta a kocs­mát belülről. Vár a családom — Bár csak hamarabb meg­fogták volna a kezemet! — mondja. — Más ember lettem azóta. A feleségem? Madarat lehet vele fogatni örömében. A gyerekek szeretettél vesznek körűt Visszatért az életked­vem, meghíztam. Nincs prob­léma nálunk többé elsején sem. Azóta hálószobabútort vásá­roltunk és az egyik fiamnak vettem 3600 forintért egy tan­góharmonikát. Ha egy kissé banálison is hangzik, de úgy érzem: megváltozott körülöt­tem a világ.. Azaz nem a vi­lág változott meg, hanem ón. ■— És a régi ivóhaverok mit mondanak? — Néhányon közülük már nem Isznak annyit, mint ré­gebben. Nem, mert a feleségek — mint hallottam — szinte minden nap a „tányérukra” rakták, hogy „látod, a Berci le tudott mondani, csak te vagy a pipotya, akarat nélküli em­ber”. Néhányan megelégelték az állandó feddést, és igyekeztek megmutatni: ők sem alábbváló emberek nálam: — A mi Bercinket — így beszélnek most róla a gyár vezetői — nem tudjuk megbíz­ni mostanában olyan dologgal, amit el ne végezzen. Jön-megy, dolgozik s szinte kicserélődött. — Megbecsült ember lettem ismét — igy foglalja össze Sán­ta Albert a tanulságot. — Már arra gondoltam, hogy egyszer megírom élettörténetemet oku­lásul azoknak, akik azt mond­ják, nincs kiút az alkoholból. Az órárája pillant. — Ne haragudjon, de még sokat tudnék mondani, azon­ban egy éve nem szoktam mun kaidő után kimaradni hazulról. Vár az ón feleségem, a csalá­dom, nem akarok elmaradni.., Az akkori „részeges Berci” ma nagy igyekezettel dolgozik. Megmutatta azt a tervet, ame­lyet a gyár udvarának csinosí­tásáról készített. A tervrajzon virágágyások, padok, szépkivl- vitelű faliújságok vannak. Örö­mét leli munkájában, Sánta Albert visszafordult és haza talált,.. A kollektíva és egyéni aka­rata segített neki. De, ha a társadalom segítő készsége az egyén akarata hí­ján nem ér eredményt? Akkor az új törvényerejű rendelet módot talált adminisztratív úton is az alkoholisták megfé­kezésére. Az egészségügyi szak­igazgatási szervek mellett kü­lön orvosi bizottságok kezdik meg rövidesen működésüket a megyei jogú városokban és a megyeszékhelyeken. E bizottsá­gokhoz egyaránt fordulhatnak államigazgatási, rendőrségi szervek, az alkoholisták házas- társai, vagy a tartásra jogosult hozzátartozói és a szakszerve­zeti, Ifjúsági, nőtanácsi szer­vek: javasolhatják a kötelező elvonó-kezelés elrendelését! A „tervteljesítés“ tam: a „letoujfcoesmáfc"-ban ta­lálhatók az alkoholistáknak a többsége. Helyes irányzat az, hogy az utóbbi években mind jobban „Bisztróvá” alakítják át ezeket a helyiségeket. Sokan azzal érvelnek, hogy a vendég­látó vállalatoknak is tervet kell teljesíteni. De ez a „tervtelje­sítés” a másik oldalon alapo­san megbosszulja magát. Nem titok az például, hogy a bűn­ügyek igen nagy százaléka Pé­csett a „Csendes” Étteremből indul el. Van annak értelme például, hogy az egyik pécsi „lebujkocsma” havonta 50—80 ezer forintot forgalmaz, de a másik oldalon — mint a gyer­mekotthonban — millióba ke­rül az államnak az alkoholista szülök gyermekeinek ellátása. Neveäm, nevelni, nevelni! — ismét és ismét csak ez lehet az ellenszere az alkoholizmusnak. És az adminisztratív intézke­dés. Meg kell értetni az embe­rekkel, hogy az alkoholizmus talaján nőtt mámornak nagyon drága ára van. S a „rózsaszí­nű mámor” az egyén, a család „temetőjévé” is válhait. (Vége.) Garay Peren« A legjobb bányakerület: SZaBOLCSBÁNYA A pécsi szénmedencében hagyományos már a bánya­kerületek közötti munka­verseny. A tröszt vezető­sége negyedévenként érté­keli a kerületek eredmé­nyeit, s amelyik a legjobb, az megkapja a kerületek részére alapított vándor­zászlót és a vele járó több ezer forintos pénzjutalmat. Az elmúlt negyedévekben a voeasi bányászok őriz­ték a zászlót, mivel három esetben egymásután a leg­jobb eredményt nyújtották. ■ Ez év második negyedének végén azonban változott a helyzet, mert a régi és őrök rivális, a szabolcsi kerület megelőzte őket, s ha fájdal­masan is, de a vándor­zászlót át kellett adni szabolcsi bányászoknak. A zászlóátadási ünnep­ségre szombaton este hat órakor kerül sor a szabolcsi Puskin Művelődési Ház nagytermében. PÁRDOH... rtw+7ir*nKiMM*sá árnyoldala Míg riportsorozatomat írtam, sokhelyütt jártam és tapasztal­A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási ás Dottólgazga- tóeág tájékoztatása szerint a 32. Játékhéten a siófoki szabadtéri színpadon megtartott lottóoorso- láson a követkéz« nyerőszá­mokat húzták ki: 3, 19, 65, 86, 88 A lottószelvények értékelése közben öttalálatos szelvényt talál­tak. A szelvényen a fogadó neve és elme nem szerepel. A szeren­csés játékos nyereményét az 5,740.37&-as számú Ikerszelvényen érte el, amit a 212-es számú lottó totózóban Nagykőrösön hoztak for­galomba. A szelvények értékelése még tart. Időjárásjelentés várható Időjárás szombat estig: változó mennyiségű felhőzet, leg­feljebb néhány helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt északkeleti— kéletl szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet az északi és nyugati határszélen 12—15, máshol 15—19 fok között. A'legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 17—30 fok között* Ismét zavartalan lesz a vízellátás Pécsett Csütörtökitől tegnap dél- titánig Pécsett sok helyütt panaszkodtak: nincs víz! — Megkérdeztük Dulénszky Nándort, a Pécsi Víz- és Csatornaművek főmérnö­két: mi az oka a vízhiány­nak? — Valóban így volt — csütörtök déltől tegnap ké­ső délutánig nem volt ele­gendő vize a városnak. En­nek az oka: a dunai vízveze­téknél beállott üzemzavar. A ml általunk kért mérő­műszer felszerelését ugyan­is a szerelő vállalat eléggé hosszadalmasan végezte. A szerelés ideje alatt a vízve­zetéket elzárták és ezerét Pécsre mintegy 5 ezer köb­méterrel kevesebb víz ér­kezett 24 óra alatt. A mos­tani nagy vízfogyasztást szá­mítva ez a mennyiség elég­gé nagy. Kiesésé éreztette hatását. Értesülésünk sze­rint a szerelést most már befejezték és szombatra is­mét megszűnik Pécsett a vízhiány. Legalább ennyit mondott volna tegnap délelőtt, miu­tán a 27-es autóbusz sofőr­je utánaszaladt és vissza- kényszerítette a „tett” szín­helyére, a felháborodott uta­sok közé. Az utasok — szá­mos idős ember — akkor már túl voltak az első ijedt­ségen, akik végigzuhantak a kocsiban, feltápászkodtak, karjukat, fejüket tapogatták. Az első ülésen egy idős asz- szony zsebkendőt vett elő és zúzott orrát törölgette. — Kinek történt baja? — kérdezte aggodalmasan a so­főr, de a kérdésre hirtele- nében nem jött határozott válasz. — Még nem tudjuk.., Akkor ugrott ki a sofőr és ragadta meg a túloldalon sie­tő ősz férfit, aki miatt az előbb váratlanul lefékezett. Az idős asszony, akitől az utasok közben — megkérdez ték a nevét is — Major Jó­zsef né — panaszosan só­hajtott, — Azt hiszem eltört vala­mi az orromban... — „VIGYÁZNI KELL, ennyi az egész” címmel új, zenés munkavédelmi kaba­rét mutatnak be augusztus 20-án Komlón, a Zrínyi Mű­velődési Házban. Közremű­ködnek: Kazal László, Zen- tai Anna, Horváth Tivadar, Lórán Lenke, Homm Pál és Túrán László. Konferál: Romhányi Rudolf. — BEFEJEZTÉK a csép­lőét Máriakéménden. A tsz tagjai minden kalászost aratógéppel vágtak le, még­is az elsők között, augusz­tus 10-én végeztek a csépiét- sei. A szép eredmény a ta­gok szorgalmának köszön­hető, akik napi 200—220 má­zsás teljesítménnyel maguk csépelték el terményeiket. ■— 17 millió 223 ezer utast szállított az év első felében a Pécsi Közlekedési Vállalat 112 autóbusza. Az utasok szá ma ebben az időben majd­nem kétmillióval több volt, mint 1961, első félében. CsaU kis Uws&ciíUttftsty Van egy Iskola Sza­bolcs bányatelepen. Az épület 1912-ben épült s 1922-ben lett belőle iskola. Azóta nem tatarozták alapo san, csak olykor-oly- kor foltozgattak rajta valamicskét. Megöre­gedett szegény. Meg­repedeztek a falai, ki hullott néhány tégla az oldalából, hasa- dékok keletkeztek a falon. Ablakszemei js kipotyogtak sűrűn. Igaz, hogy ezeket ugyanolyan sűrűin pó tolták is! Világítása is rossz, régimódi. Hiába csa­varnak be kétszázas égőket, nem adnak elég fényt, mert rosz- szul vannak elhelyez ve. Modernizálni kel­lene. A kerítés kör­ben kitörve. Ami léc még áll, az is avult, korhadt. A fel­ső épületben négy tanterem van, az alsó ban is négy. A tanteirmeket ki­festették, rendbehoz­ták. az igazgatói iro­dát is, a folyosókat is Kívül azonban nem lesz rendes ezután se az iskola. Nincs rá pénz. A szénbányászati tröszt Igazgatója meg a szakszervezeti trösztbizottság titká­ra azt mondja, hogy nagy kár, hogy csal; fél munkát végeznek, jobb lenne, ha telje­sen rendbehozilált az épületet, kívül-bciü.. Miért avatkozik be le a trösztigazgató, meg a bányászszak­szervezet ilyen dol­gokba? Az iskola fenntartása nem az Ő gondja! Azért avatkozik be mégis, mert bányá­szok gyerekei járnak ide iskolába. Nem lé- hét mindegy nekik sem, hogy ezek a gyerekek milyen kö­rülmények között ta­nulnak. Az oktatási vezető- igazgató gazdasági hi vatalátoan arról tájé­koztatnak, hogy rend be akarták hozni az iskolát kívül is, de nincs rá pénz. Még a többi iskolák költség- vetésében e célra fel­vett összegeket is egybeolvasztották, hogy a szabolcsbá- nyatelepi iskolát ta­tarozhassák. Közbejöttek azon­ban olyan dolgok, ami miatt mindez meghiúsult. összedőléssel fényé' getett a Vasas I-es is kola épülete, gyorsan oda kellett átirányí­tani a pénzt. Ha ez nem jött volna köz­be, á szabolcsi iskola is rendbejött volna az idén. Az I. kerületi ta­. nács művelődési osz­tályán azt mondják, hogy jövőre meglesz Itt is a tatarozás, ezt megígérik. Hinni kell nekik, bízná keit bennük. Az iskola igazga­tója azt mondja, hogy már-már elkezdődött volna a munka, ki volt adva egy komlói vállalatnak, amikor váratlanul átirányí­tották a karbantartá­si összegeket másho­vá. Megérti, hogy oda jobban kellett, csak azt nem érti, hogy miért nem tudták korábban ia már, hogy oda kell a pénz. És valóban : nekem is az az érzésem, hogy itt van a hiba. Tudták ezt előbb is. Mégis engedték, hogy az igazgató előkészít­se a szülőket és a gye rékeket, megmondja ' nekik, hogy ősszel mér „új” iskolában találkoznak, kifestett kívül-belül tatarozott iskolában. És nem így lesz. A gyerekek nem ér tik, miért Ígérte meg az igazgató a kiszépí­tett iskolát. A szülők se értik. A széntröszt vezetői meglepik, vizs gálódnak, szorongat­ják. (Igaz, hogy átír­hattak volna előbb a városi tanácshoz, ta­lán eredményesebb lett volna az eljárá­suk!). Kicsit rosszmájú va gyök a fenti zárójeles megjegyzéssel, hiszen éppen a tröszt kérésé "e akartam segíteni a gondok s bajok meg­oldásában. Mondhatják most rólam a trösztiek-, hogy igazságtalan va gyök. De talán igy is eljut valahogy ez az írás a felettes — és még felettesei* — szervekhez. Talán még mindig lehetne összekaparni vala­micskét a szabolcste- lepi általános iskola alapos tatarozásához. Nehogy jövőre ez ia összedőljön, mint a Vasas I-es iskola, s akkor meg ide kell­jen elvonni a pénzt másoktól. Nagy körhinta ke­rekedhetik ebből, ha nem vigyázunk, s a vége az lesz, hogy mindenki beleszédül a forgásba, aki fel­száll rá. Mert kényte len lesz felszállni rá: 1. a pécsi városi ta­nács, 2. az I. kerületi tanács művelődési elő adója, 3. az oktatási vezetőigazgató és gaz dasági hivatala, 4. az iskolaigazgató a költ­ségvetésével a hóna alatt, 5. az iskolába járó gyerekek, 6. szü­leik és még sokan má sok. \ Most ne keressük a felelősöket. Nagyképü okoskodás lenne, nem is oldaná meg a prob lémát. Mert nem ha­nyagságról s nemtö­rődömségről van szó, csak egy kis tervsze- rűtlenségről... Egyszerű történet. De igaz. Sajnos. G* K. És ezt akkor mondta, ami kor az ősz férfi magabizto­san fellépett a 27-esre és felháborodottan szólította meg az ijedtségtől még re­megő utasokat: — Csak nem kívánják, — hogy nekem emiatt a sem­miség miatt kellemetlensé­gem legyen... Én nem is ér tem, miért állt meg ez a sofőr. A buszban elől ülők és Ta kács Adámné utcaseprő, •— aki az esetnek ugyancsak szemtanúja volt — tudták, hogy miért kellett hirtelen lefékezni. Azért, mert az ősz férfi szabálytalanul köz­lekedett, körültekintés nél­kül lépett le a járdáról, s került volna az autóbusz ke­rekei alá, ha a GA 35-37-es gépkocsi vezetője nem vi- gyáz rá. Mások valószínűleg meg­köszönték volna a figyelmes­séget. De dr. Zakariás Nán­dornak ebben az esetben fel­háborodás helyett legalább valami bocsánatkérés-félét illett volna elrebegnie. (HARSANY1) — MEGKEZDŐDÖTT a vadkacsa-vadászat a siklósi járás több pontján, a mattyi tavon, valamint Gordisa, Diósviszló és Cun községek határában. — RADIOS József, (Pécs, Sem­melweis u. 16.) július 17-én. ci­pőt festett, s ezért mésféldecis pohárba gyógyszertári benzint öntött és az asztalra helyezte. Radlcs a cipőfestés közben fele­ségével beszélgetett, aki az asz­talnál Ült 17 hónapos kisfiúkkal Radlcs Józseffel. A gyerek el­érte a poharat és ivott belőle, A szülök azonnal kórházba szál­lították, de megmenteni már nem lehetett. A szülők ellen gon (iatlanságból származott ember­ölés büntette miatt bűnvádi el* járás indult. Piaci jelentés A szombati piacon ás a zöldség üzletekben korlátlan mennyisé­gű burgonyát bocsát áruba a MtK. Zöldbabból is elegendő ér­kezik. A Jultskabab kilója < fo­rintért, egyéb sárgahüvelyd ba­bot pedig 3,20 forintért árusít­ják. A készleten kívül még 45 mázsa fejeskáposztát hoznak for ■alomba, amelynek ára kilón­ként a minőségtől függően 1,20— 1 forint, a főzőtök kilója so fillérért vásárolható, a hagymát pedig 2,m és 2,39 forintért áru­sítják. Kezdetét vette a nagy paprika és paradicsom szezon. Zőldpaprl kából mintegy 189 máza érke­zik Komló és Pécs eUátására. A tölteni való paprika kilója 6 forintba kerül. Paradicsomból 140 mázsa lesz, kilója 2^0 és 2.60 forintért kapható. A saláta­uborka kilója 1 forint, kovászos uborkából pedig korlátlan meny- nylséget vásárolhatnak a fo­gyasztók 2,30 forintos kilónkénti áron. A termelői felhozatal mel­lett a M£K Is hoz forgalomba csemegeszőlőt. A Csabagyöngye ára 14 forint kilónként. — GYORS beavatkozással 30 lovat mentett meg és te­temes anyagi kárnak vette elejét Homorúdon Horváth István önkéntes tűzoltó. — Horváth István fedezte fel az augusztus 5-1 éjszakai vihar alkalmával, hogy a villám felgyújtotta az ottani termelőszövetkezet istálló­ját. Azonnal cselekedett: mi re a tűzoltók kivonultak, egymaga eloltotta a tüzet. — Bátor tettéért jutalmazásra javasolta a mohácsi alosz­tályparancsnokság. — 9ZONTAG Márton 2 éa fél éve» (Hőerőmű 9-es barakk) kisfiú július 9-én délután fel­ügyelet nélkül bement a Mecsek vidéki üzemi Vendéglátó Válla­lat Béke önkiszolgáló éttermé­be, meglátva Lendvai Jánoenét. akinél többszőr szokott tartóz- dodnl. A kin gyerek s* önkiszol­gáló pult mögé került, ahol a padlón Szabó Pálné és Csabán Mthályné 18—40 litere» badellá- ban forró ételt tartott. Szón tág Márton az egyik forró étellel telt edénybe esett, és súlyos égé. si sebeket szenvedett, melynek következtében július I9~én meg­halt. — EGYÓRÁS hanglemez- parádéval kedveskedik a Moziü2*mi Vállalat a Park Kertmoziban az utolsó elő­adásra várakozó vendégek­nek A válogatott lemezek­ből összeállított „műsort’1 mindé* este megrendezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom