Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

hl IVAPLÓ 1962. AUGUSZTUS V 1 Szörp és gyümölcslé — sárgadinnyéből A konzervipar sokat pró­bálkozott már azzal, hogy meghosszabbítsa az évente csak néhány hétig érő sárga­dinnye szezonját. Egyik tar­tósítási eljárás sem vált azon­ban be. Akár hővel, akárvegy szerrel konzerválták, a gyü­mölcs elvesztette jellegzetes aromáját. 'A Kertészeti Fő­iskola Technológiai Tanszé­kén most — a tavalyi sikeres kísérletek tapasztalatait hasz­nosítva — új módszerrel „te­szik el” a dinnyét. Mínusz 20—40 fokon úgynevezett fa­gyasztó-sűrítést alkalmaznak: jég alatt fagyasztják ki a gyümölcsből a vizet, azután a megmaradó sűrítményt elvá­lasztják a jégtől. Ezzel az eljárással olyan gyümölcslevet vagy sűrűbb szörpöt kapnak, amelynek cu­kor- és vitamintartalma, íze, aromája teljesen azonos a friss, nyers sárgadinnyéével. A lakóbizottságok egyre nagyobb szerepet kapnak az államigazgatásban A. városi tanács vb-ülése A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap a lakóbizott­ságok munkáját tárgyalta meg. Az ülésen hat meghívott lakó- bizottsági elnök vett részt. Amint dr. Galabár Tibor élv társ, a városi tanács vb-titká- rának előterjesztéséből kide­rült, a lakóbizottságokat 1960 tavaszán választották meg városunkban. A 447 lakóbizott Ságban 2085 választópolgár kapcsolódott az államigazga­tási munkába. Az előterjesztés valamint a vita részletesen taglalta a la­kóbizottságok több mint két éves munkáját. Működésük óta egyre több ember vesz részt a tanácstagi beszámolókon, ered ményesen simítják el a lakó­házakban az együttélés során keletkező kisebb-magyobb súr­lódásokat, fontos szerepet ját­szottak a társadalmi munka szervezésében; Az egyik lakóbizottsági el­nök, Sop anyai József felszóla­lása mintapéldája volt annak, hogyan kell a jó lakóbizottság­nak dolgoznia. Amint elmon­dotta, lakóbizottságuk munká­ja az épület- és pankvédelem- től kezdve sok mindenre .ki­terjed. öntevékenyen intéz­kednek, ha a lakosságot érintő olyan kérdésről van szó, ame­lyet ők is megoldhatnak. A kö­zelmúltban például későin szál­lították ki a kenyeret a kör­zetükbe. Felhívták a Sütőipari Vállalatot és kiharcolták, hogy a hiba megszűnjék. Hasonló öntevékenységet tanúsítanak „Neveljünk ezermestereket! Mozgalom a műszaki szakkörök széleskörű megszervezésére A Baranya megyei Tanács népművelési csoportja a mű­szaki szakkörök széleskörű há­lózatának megszervezésére dolgozott ki kétéves programot és ennek megvalósításához már hozzá is kezdett. Járási székhelyek fizikaszakos taná­raiból, műszaki „polihisztorok­ból” húsztagú megyei munka- közösséget hozott létre, amely a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó keretein belül vég­zi munkáját. A megyei mun­kaközösség tagjai egyrészt el­sajátítják a műszaki szakkö­rök irányításához szükséges el­méleti és gyakorlati ismerete­ket, másrészt a járási műve­lődési házakban létrehozzák a szakköröket, amelyeknek veze­tését is ellátják, ök lesznek egyben a járási szakreferensek is és ebben a minőségben kez­deményezik majd a második évben a falusi műszaki szak­körök létrehozását. A műszaki szakkörök patro- nálására húsz nagyobb pécsi, baranyai ipari üzemet kértek fel, valamennyitől pozitív vá­laszt kaptak. A falvakban tá­maszkodnak ezenkívül az is­kolai politechnikai műhelyek­re, kisipari termelőszövetke­zetekre, gépállomásokra is. Komlón rendezik be a bara­nyai ezermesterek központi be mutatótermét és műhelyét, ahol motorokból, a minden­napi életünkben használatos műszaki cikkekből állandójel­legű, ismeretterjesztő célú ki­állítást is szerveznek. A „Ne­veljünk ezermestereket!” moz­galom célja lényegében az, hogy Baranyában, ahol kétezer személyautó, 13 000 motorke­rékpár fut személyi tulajdon­ban, szinte minden családnál megtalálható a rádió, a ház­tartások ezreiben van televí­zió, magnetofon, villamosmeg­hajtású, vagy egyszerűbb ház­tartási gép, ezeknek a tulaj­donosai kellő műszaki isme­retet sajátíthassanak el a gé­pek üzemeltetéséhez, karban­tartásához, esetleges kisebb ja­vításához. A kísérletező, újító szakköri tagok hajlamainak kielégítésére ezenkívül szer­kesztenek majd új dolgokat is. Munkájukban az „Ezermester” címen megjelenő szakfolyó­iratra támaszkodnak. A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága szintén magáévá tette az érdekes, bizonyára sokak­nak tetszését kiváltó kezdemé­nyezést és az Ifjúsági Kulturá­lis seregszemle jövőévi' prog­ramjában már műszaki ötlet- pályázatot is hirdet. „Gyomtérkép" A Tudományos Akadémia Botanikai Kutató Intézete az ország minden vidékén több mint tízezer növény- és társu­lási felvételt készített. Ezek sok százezer adata pontos képet ad a hazánkban élő gyomfélékről és a kultúrnövé­nyekkel kialakult kapcsolatuk­ról. Szántóföldjeinken most több mint 400 gyomfaj terem, nagy részük azonban csak ke­vés helyen és igen ritkán for­dul elő; az összes gyomok 80 százaléka 50 fajból kerül ki. A kutatóintézetben részletesen kidolgozták ennek az ötven fajnak, vagyis a gabonafé­lék, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya és a napraforgó valamennyi jelentősebb gyom­kártevőjének a botanikáját. A gyomnövények feltérképe­zése a gyakorlati növényter­mesztőknek jelentős segítsé­get nyújthat. A gyomnövé­nyek biológiájának ismerete ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a gyomokat ne csak az évi termés védelme érdekében irtsák, hanem nagy részüket fokozatosan egyszer s minden­korra kipusztitsák. AUTÓSZERELŐT, esztergályost, hegesztőt felvesz a Pécsi Fémipari Vállalat, más problémáik megoldásánál is. Aktív munkájuk eredmé­nye, hogy lakóbizottságuk nép­szerű s az egész körzet la­kossága felkeresd őket ügyes­bajos dolgaikkal. Dr. Galabár Tibor, Soponyai élvtárs hozzászólását idézve megállapította: a jól dolgozó lakóbizottságokkal új, öntevé­keny gárda jött létre, amely egyre nagyobb szerepet játszik az államigazgatási munkában. Olyan emberek csoportja, ame lyek minden fizetés nélkül társadalmi munkában látják él hivatásukat, nem egy eset­ben jobban, mint a fizetett munkatársaknál látjuk. Dr. Galabár Tibor elvtárs és mások részletesen beszéltek a lakóbizottságok munkájának hibádról. Mint kiderült, a leg­nagyobb baj a megfelelő kol­lektivitás hiánya. Nagyon sok helyen csak az elnökök dol­goznak. Sok vitára adott okot a lakóbizottságok hatásköré­nek pontos meghatározása is. A v. b. végül is úgy foglalt ál­lást, hogy kettős feladatot lát­nak él. 1. 'tömegsziervezési (segítik a tanácstag választó- kerületi munkáját, közremű­ködnek a tanácstag és válasz­tóik, a tanács és lakosság kö­zötti kapcsolat elmélyítésében, segítik a tanácstagi beszámo­lók és fogadóórák szervezését stb). 2. kisegítő hatósági fel­adatot. Az utóbbiba tartozik a ház, a ház körüli park stb. épségének megóvása és így to­vább. Körösi Lajos élvtárs, a vá­rosi tanács elnöke zárszavában elégedetten állapította meg, hogy érdemes volt a főváros után elsőnek hozzáfogni a la­kóbizottságok megszervezésé­hez, hiszen a hiányosságok el­lenére is nagyok az eredmé­nyek. A legjobb lakóbizottsá­gi elnökök és tagok méltóvá váltak arra, hogy a legköze­lebbi tanácsválasztáson a je­lölt listára kerüljenek. A végrehajtó bizottság elis­merését fejezte ki az élenjáró lakóbizottságofcnak példás munkájukért. A [ottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 31. játékhéten a Magyar Pamutipar Dallos Ida Kultúr- otthonában a következő nyerő­számokat húzták ki: 15, 19, 36, 53, 55 s i Llllllll III — HALÁLOS VÉGŰ bal­eset történt pénteken dél­előtt 11 óra 20 perckor Pé­csett, a Jókai tér 7. számú házban, ahol áram ütötte Sziebeft Tamás 14 éves fiút. Feltevések szerint a zárla­tos mosógép vezetékhez ért a szerencsétlen fiú, akit egy épen arra haladó mentő be­szállított az 1. sz. Belklini­kára, de beszállítása után néhány perccel meghalt. — TEGNAP délelőtt ad­ták át Komlón a Gagarin utca legújabb lakóépületét. A 61 lakásos házban lévő kisebb hibákat augusztus 9- ig kijavítják az építők, ez­után beköltözhetnek az új lakók. — „UNIFRUCT” géppel osztályozzák az exportra szánt paradicsomot a Zengő aljai Állami Gazdaság Szi­lágy-pusztai kertészetében. Ezzel a módszerrel egy kiló paradicsom válogatása kb. 20—25 fillérbe kerül a ko­rábbi 40 fillérrel szemben. — A SÁGVÁRI ENDRE Művelődési Ház akvarista baráti köre, a művelődési ház ban 1962. augusztus 4—19-ig akvarista kiállítást rendez. A kiállítás megtekinthető hét­köznap 16—20 óráig, vasár­nap 9—22 óráig. — A MEGYEI úttörőelnökség felhívja a balatonfenyvesi Ifjú­sági KISZ-tag Ifjú vezető képző táborba utazókat, hogy Kilián tagsági könyvüket is vigyék ma­gukkal, mert a táborban lehető­ség lesz pontszerzés! versenye­ken való részvételre. Három új film készül A Hunnia Stúdióban há­rom új magyar film forgatá­sának előkészületei folynak. Ezek közül A csend című új­donságot a Filmművészeti Fő iskola hallgatói írták. — A történet a második világhá­ború idején az immár legen­dás hírű Szir-csoport nagy-., szerű helytállásáról szól. A filmet Zolnay Pál rende­zi, akinek ez a második nagy játékfilmje. Mamcserov Fri­gyes, az ugyancsak fiatal rendező Hámos György Mi­éi néni két élete című forga­tókönyvének megfilmesíté­sére készül. Herskó János is új film forgatása előtt áll: a Párbeszéd című történe­tet, amely a felszabadulás után játszódik, s több mint egy évtizedet ölel át, maga j írta. — TÁRSADALMI mun­kát vállal minden vasárnap a sumonyi termelőszövetke zet KISZ-brigádja. A fiata­lok ilyen módon 800 mázsa gabonát csépelnek el a kö­zös gazdaságnak. — SÁRGABARACK magot 1,44 Ft-ért átvesz a MÉH Vállalat a megye valameny- nyi telephelyén. Sztár: a Trioxnzin A Baranya megyei gyógy szertárak forgalma egyes divatos gyógyszerekből időn ként ijesztő méreteket ölL A gyógyszerészek megfigye­lései szerint a legdivato­sabb orvosságok az idegcsil­lapítók, de ezek közül is kiemelkednek az Andaxin és a Trioxazin. Amikor a Trioxazin meg­jelent a gyógyszerpiacon, az volt az elképzelés, hogy rö­videsen kiszorítja rég bito­rolt helyéről az AndaxinU Nem ez történt. Az Anda- xin-kedvelők kitartottak megszokott gyógyszerük mel lett, de a Trioxazin is tá­bort toborzott magának. A statisztika így festett a Trioxazin megjelenése előttj „Andaxinból havi fogyasztás 1600 fiola”. Most így: „An­daxin havi forgalma 1600 fiola, Trioxazin havonta 2000 fiola.” Nem vitás, a Trioxazin a sztár. — SIKLÓSBODONYBAN Arnold József házába és is­tállójába a legutóbbi vihar alkalmával kétszer egymás után belecsapott a villám. A villámcsapás következtében összedőlt a gazda istállója, pajtája és présháza. Az eset mégis szerencsésnek mond­ható, mert emberéletben nem esett kár, , mindössze három kacsa veszett a ro­mok alatti Idő j árás j elen tés Várható Mőjáráa szombat es­tig: felhőátvonulások többórás napsütéssel. Néhány helyen, fő­képpen nyugaton és északon zá­por, zivatar. Mérsékelt, a zivata­rok alkalmával megerősödő nyu­gati, északnyugati szél. Várhatd legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 14—1», legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap 26—3» fok között. Pál József AUSZTRIAI NAPLÓ VI. A labdarúgó-pályán talál­koztam vele. A spittali ifjúsági csapat csoportjában első helyen vég­zett és körmérkőzéseken dön­tötték el a területi első hely sorsát. A hazai fiúk belső hár­masa nagyon szépen kezelte a labdát. A középcsatár és a jobbkötő, aki nagy területen játszott és nemcsak össze­gyűjtögette a labdákat, de ki­tűnően osztogatott is, kimagas­lott a mezőnyből. Az első fél­időben volt olyan 20—25 perc, amikor azt csináltak az ellen­fél védelmével, amit akartak. Csak a kapuba nem tudták be­rúgni a labdát. Volt úgy, hogy ft kapus is kint feküdt tehetet­lenül a tizenegyes tájékán és Peter, a középcsatár kapufát rúgott. Két perc múlva meg az üres kapu mellett gurítot­ta el a labdát. Az ötödik vagy hatodik jelenetnél, nem is olyan messze tőlem, valaki ma gyárul fohászkodott. Vérbeli drukker módra. Azt akartam, hogy ő szólítson meg. S legkö­zelebb én is hangosan fohász­kodtam. Vérbeli drukker módra. Felfigyelt, szomszédait vizsgálta, leste. Most már úgy kiáltottam, hogy észrevegyen. — Maga magyar? — ült oda mellém. — Igen. így kezdődött ismeretsé­günk. A játék ideje alatt nem volt érdemes vele másról beszél­getni, csak a fociról. Megpró­báltam, de hamar rájöttem, hogy reménytelen. Ez a 17—18 éves gyerekember ott ült ugyan mellettem, de lélekben a többiekkel kergette a lab­dát. Érthető. Tagja volt ré­gebben a csapatnak. Meccs után — a helyi csapat nagyon keservesen egyenlí­tett és 1:1 volt az eredmény — bement az öltözőbe, de hamar visszajött. — Nincs kedve kijönni a Goldeck Bahn-hoz? — Jó. Menjünk! — egyezett bele. A Goldeck csúcsára drótkö­télpálya visz fel. Két kocsi jár ingajáratban. Kiindulási állo­mása ott volt közvetlenül a pá lya mellett. Az épület előtt par kirozott kis tér, padokkal. S mindez a Dráva partján, öt­ven—hatvan méter magasan a medertől. Céltudatosan, de nagyon tü­relmesen faggattam. Illetve csak én tudtam, hogy fagga­tom. Ö nem vette észre. Tizenhárom éves fejjel szö­kött meg hazulról, ötvenhat­ban. Hasonlókorú barátjával. Kis batyut kötöttek s kocsin, vonaton, teherautón eljutot­tak Szentgotthárdig és ott át­lépték a határt. — S miért szöktek meg? — Mert lőszert hordtunk. — Lőszert? — Igen — és nem néz rám, a körmét piszkálja — ezért kellett kijönnünk. Ez a fiú hazudik! Hazudik. Most már csak azért tán, — mert annyiszor hajtogatta ezt különböző kis előnyök, jutta­tások reményében, hogy maga is elhiszi. És közben elfelejti, hogy én most jöttem hazulról és tudom, hogy tizenhárom éves fenekét ezért legfeljebb az apja porolta volna ki. — Krumplit hordhatott haza a boltból. Az dagadt lőszerré. De kár lenne most elvadítanom. Hátha tartogat még pár meg­lepetést. — És? — adtam szájába a szót. i — Nagy keveredés volt itt kint. Aztán iskolába kellett járni. Aha, „kellett”. Szakmát ta­nult három évig és most asz­talos. Barátjának, akivel el­szöktek hazulról, épp most van itt az édesanyja. Tán az övé is kijön még ebben az év­ben. — S hazajön vele? — Nem. Lehet, hogy kime­gyek Amerikába. — Amerikába? — Igen. Egy ismerősöm van itt.,Nem akar vele találkozni? Magyar és már nyolc éve van kint. Megállapodtunk a helyben és időben és visszament bará­taihoz a pályára. A presszóba én érkeztem ko rábban. Szendvicset rendel­tem és Coca-colát. Hogy mi­lyen íze van a Coca-Cola-nak? Kíváncsiságból egyszer meg lehet inni. , Hamarosan ők is jöttek. A „szökevény” gint rendelt, az „amerikás” Gösser Bier-t. Nehezen indult a beszélge­tés. A szüleivel még negyven­ötben került ki Ausztriába. — ötvennégyben aztán áthajózott egyedül Amerikába. De ha ne­hezen is indult, hamar a süre- jébe értünk. — Mert csak Amerikában lehet igazán szabadon élni. — Mit ért ezalatt, hogy iga­zán szabadon? — Azt, hogy az ember ott képességei szerint mindent el­érhet. A legmagasabb pozíciót is. Nincs korlátok közé szorít­va. Gyorsan felidéztem ma­gamban ismerőseimet, bará­taimat, ki honnan jött és med­dig ért el a mai napig, és meg­állapítottam, hogy emiatt kár volt e fiúnak Amerikába ván­dorolni. Meddig is jutott el ő? Gázcsőszerelő segédmunkás volt, amíg a nyelvet el nem sajátította s most óraleolvasó. S meddig fogja vinni? Lehet, hogy óraleolvasó marad egész életében, lehet, hogy tisztvi­selő lesz az üzemnél És? — nincs tovább. A mesés kincsek csak a sárgaregények lapjain vannak. Pedig nyilván őt is az csalta ki, az „aranyláz”. Ha elmondanám néki, hogy kik ta nulnak ma egyetemeinken, va­jon elhinné-e? — És nálunk igazán a miénk az üzem, ahol dolgozunk. — Hogyan? — kérdeztem meglepetten. — Hát a részvényekkel. — Hány éve van kint és hány éve dolgozik ugyanannál az üzemnél? — Nyolc éve, és öt éve dol­gozom ugyanott. — S hány részvénye van? Megérthette, hogy mire aka­rok kilyukadni, mert gondol­kodott előbb, de1 mégis ki­mondta: — Egy. — S van olyan ismerőse, akinek több van? — Igen. Neki három van — mondta most már kérdezés nélkül is. — Ha hazamegy, próbálja megtudni, hogy a részvények hány százalékát vásárolhat­ták fel az üzem dolgozói. Ha megtudja a valóságot, amit nehezen hiszek, meg fog le­pődni. Rövidesen elbúcsúztam tő­lük. Pár napom volt még az in­dulásig. S eljött az este is, amikor utoljára hajoltam a hídról a Lieser rohanó vize fölé. Hold­fényes este volt. A Goldeck csúcsán fehérlett a hó. (Vége) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom