Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

»62 AUGUSZTUS 4. IUAPLÓ 3 Kié lenen a Mohácsi Gépgyár? A gyár gépparkja elavult — Nincs elegendő megrendelés Szakosítani kellene Építőanyag nyolcmillióért A Mohácsi Gép- és Fém- árugyárat mint tanácsi válla­latot a7.7a 1 a gondolattal hív­ták életre, hogy elsősorban a lakosság szolgáltatást segítse Mohácson. A gépgyár azon­ban pár év alatt kinőtt a szol­gáltató vállalatok közül. A gyár vezetői úgy látták, hogy jelentősebb beruházásokkal profilírozni lehetne az üze­met. Pár évvel ezelőtt hazánk ban igen kevés volt a Ma­rabu-kazán, s a megyei tanács is azt látta helyesnek, ha en­nek a gyártására térnek át. Közben azonban kiderült, — hogy a Marabu-kazán készí­tésére nem alkalmas a mohá­csi gépgyár. Megkezdték a gépgyár nagyarányú fejleszté­sét. Eddig mintegy nyolcmillió forintot invesztáltak. A Baranya megyei Tanács va­lamivel több, mint egymillió forintot ruházott be tanácsi erőforrásból. A mohácsi gépgyár idei ter­ve 34,5 millió forint, öntési terve 2100 tonna. A gyár mész sze lemaradt a félévi tervtel­jesítésben, s az önköltségi mu­tatók sem a legkedvezőbben alakultak. Mi az oka annak, hogy nem tudta teljesíteni ter­vét a mohácsi gépgyár? Egy­szerűen azért, mert nem ka­pott megrendelést, nem tud­ták biztosítani teljes kapaci­tásának a kihasználtságát. A gyár névleg ugyan a Baranya megyei Tanácshoz tartozik, de munkát a tanács nem tud biz­tosítani számára. Egyedüli meg rendelője a gyárnak a Kohó- és Gépipari Minisztérium, de sajnos a Kohó- és Gépipari Minisztérium nem tudja biz­tosítani jelenleg a teljes kapa­citás kihasználását. Már évekkel ezelőtt sző volt arról, hogy profilírozzák a vál la latot. A budapesti Ganz MÁVAG-tól átvennék a csa­tornázási, vízvezetékhálózati és egyéb szerelvények gyártá­sát. Ehhez azonban szüksége­sek lennének a mintadarabok is, amelyeknek az értéke há­rom-négy millió forint. Már két éve kérik a Ganz- MÁVAG-ot, hogy adja át eze­ket a mintadarabokat. Az olyan kis vállalat, mint a mohácsi gépgyár — nem tudja megvásárolni ezeket a mintadarabokat. Vannak olyan mintadarabok is, amelyek öt­évente egyszer, ha kellenek, s szinte semmi amortizáció nincs náluk. Volt már szó arról is, hogy a KGST sikeresebb működése érdekében a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium szakosít­ja a vállalatait, a mohácsi gépgyár azonban itt nem jött számításba, tekintve a gépi felszerelése nyolcvan száza­lékban olyan, amely egyálta­lán nem felel meg a mai kö­vetelményeknek. Korszerű, mai gépek szinte alig vannak a gyárban. Mégis mi jelentené a fejlődést, az előrehaladást a mohácsi gépgyárban? A kérdés azzal függ össze, hogy kinek a fenn hatósága alá tartozik a gyár A mohácsi Gép- és Fém- árugyár vezetősége minden­képpen azt szeretné, ha KGM vállalat lennének. Ez sok te­kintetben előnyös lenne a ré­szükre. Uj gépsorok, célgé­pek kellenének a gyárnak. — Ilyen beruházásokra pedig csak a KGM képes. A mohá­csi gépgyár eddig is sok se­gítséget kapott a Kohó- és Gépipari Minisztériumtól. Je­lenleg gyengén áll a gépgyár műszaki káderek tekinteté­ben, s béralap kellene ahhoz, hogy új szakembereket állít­sanak be. A gyár vezetőségé­nek másik problémája, hogy eddig keveset törődtek velük. Volt olyan időszak, amikor egy év alatt 1900 féle cikket gyártottak. Most már 250— 260 féle gyártmányt készíte­nek. Maguk keresték meg a vállalatoknál is a munkalehe­tőségeket, a megrendelőket. — Csak megrendelésre dolgoz­nak, termékeiket főképp a Szerszám- és Kisgépkészletező Vállalat veszi át. Különösen nagy segítségre lenne szükségük a szakmai irányításban. Jelenleg a Köny- nyűipari Minisztérium helyi­ipari osztályához tartoznak, de szakmai segítséget még eddig nem adtak. El sem látogattak a gyárba, hogy meg­nézzék, hogyan folyik itt az élet, van-e valami műszaki problémájuk? Ha a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tar­toznának, nyilván jobban gon­doskodnának arról is, hogy a kapacitást kihasználják. Az öntő mellett fejleszteni kell a hideg-üzem felszerelését is, s a szerelvények, berende­zési termékek, tűzcsapok, to­lózárak, csőszerelvények készí­tésében specializálhatja ma­gát az üzem. A Baranya megyei Tanács illetékesei ragaszkodnak ah­hoz, hogy a mohácsi gépgyár továbbra is tanácsi vállalat le­gyen. Ez egy kicsit érthető, hi­szen a tanács hozta létre a gyárat, éveken át fejlesztette, s amikor már teljes kapacitás sál dolgozhatnak a gyárban — most hozhatna valamit a kony hára. Kétségkívül van a ta­nácsnak egy sor olyan válla­lata, amelynek a működését a nagyobb üzemek, vállalatok te­szik rentábilissá. A mohácsi gépgyár az utóbbi esztendők­ben szép eredményeket ért el. évente több millió forinttal gyarapította a megye pénztá­rát. S ha most a mohácsi gép­gyárat átvenné a KGM — mintegy öt-hat millió forintos évi jövedelemtől esne el a megyei tanács. Népgazdasági szinten azonban az lenne a helyesebb, ha a mohácsi gépgyár átke­rülne a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium felügyelete alá. így megoldódna a régi és nehéz problémájuk is, a szakember kérdés, s a szakmai vezetés­ben, irányításban is több se­gítséget kapnának. A profil­juk kialakítását pedig csak így oldhatják meg gyökeresen. A TÜZÉP pécsi I. számú telepe bonyolítja le a legnagyobb forgalmat a vállalatnál. /• telep kizárólag építőanyagokat és fűrészárut hoz forgalomba A 11. negyedévben 8 millió forint értékben adtak el ajtókat és ablakokat, padlóburkoló-anyagokat, beton- és fűrész­árut. Az anyagokat mintegy 70 százalékban magánépítkezésekhez vásárolták. Mi is kaphatunk olyan csillagot..." VAJSZLÓ KÖZEPE táján nagy falusi ház áll. Kétszár- nyú kapuja tárva nyitva. Tá­gas udvar, kocsiszínnel, disz­nóólakkal, majd kerítés nélkül folytatódik a lucernás kert gyümölcsfákkal. Itt bérel két szobát és egy konyhát a Köz­úti Üzemi Vállalat az útépítő munkások részére. A nap már lemenőben van, árnyékos az A Baranya megyei Állami Kereskedelmi Felügyelet mun­katársai nagyszabású ellenőr­zést tartottak megyénk jelen­tősebb üdülőhelyein üzemelő vendéglátódpari egységeknél. A vizsgálat eredményét teg­nap délután közös értekezleten tárgyalták meg az ÁKF mun­katársai, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tője. a Baranya megyei Ven­déglátóipari Vállalat vezetője és az ügyben érdekelt mun­katársai. Nagy nehézséggel kellett megbirkózniuk az építőknek a Felsőmalom utcai emeletráépítésnél: a mély és nagykiterje­désű pince miatt 8—9 méter mélyen le kellett ásniok, hogy aládúcolhassák a falakat, még az utca és az u ivar alatt is. Több mint egymillió forintba kerül a két emelet ráépítése, jövő májút 30-ra készülnek el vele. Ellenőrzés az üdülőhelyeken „Eltűntek“ az olcsóbb ételek — Miért nem hideg a fagylalt ? Másodosztályú árukból elsőosztályú árak A jogtalan haszonszerzés egyéb formáját is felfedte a vizsgálat: a harkányi Lepke bisztróban például 50 adag szalontüdőiből 58-at mértek ki- Ugyancsak Harkányiban, a Hangulat eszpresszóban a 20 dekás nagyadag fagylalt csak 15 deka lett, mire a fogyasz­tóhoz került. Több helyen a romlott étele­ket jegyzőkönyvezés nélkül semmisítik meg, a kárt pe­dig súlycsonkítás útján hoz­zák be. A siklósi Központi étteremben például 150 adag romlott ká­posztát talált az ellenőrzés. A harkányi Bányász étteremben, a vállalat főellenőrének utasí­tására 63 kiló romlott halat jegyzőkönyvezés nélkül sem­misítették meg. De még sokáig sorolhatnánk a felszínre hozott szabálytalan­ságokat a kevés és olvashatat­lan étlapoktól a siklósi vár vendéglőjének piszkos faláig. Az sem mindegy, hogy a fel­szolgálás vontatott. 25—40 per­cet kell várná a készételekre is, többek között a harkányi Ba­ranyában és a sikondai Va­dásztanyában. Az italok hűtése sem közömbös, hogy csak a legktrívóbbat említsük a pécsi állatkert büféjének hűtőszek­rénye múlt év novembere óta használhatatlan, A megbeszélés alkalmával, ahol ismertették a vizsgálat eredményeit, felmerült a Ba­ranya megyei Vendéglátóipari Vállalat belső ellenőreinek problémája is. Ha ennyi szabálytalanság van. mit csinálnak az ellen­őrök? Vajon elképzelhető-e, hogy az ellenőrzés működik ilyen „eredmények” mellett? Nyil­ván nem. A vállalat igazgatója határozott hangon bírálta az ellenőrök többségét és megfe­lelő intézkedések megtételére tett ígéretet. Reméljük, hogy a következő alkalommal már látszatja is. lesz az ellenőrök lel kiismeretes munkájának­Schmidt Attila udvar, csökkent valamit a rek- kenő hőség. A veranda előtt, amelyet szőlőlugas fed, hét­nyolc ember tartózkodik. Né- hányan borotválkoznak egy kis fára akasztott tükör előtt. A lugas tövében csokoládé szí­nű fiatalember tisztítja a ci­pőjét. Van aki csak bámész­kodik cétlalanul, nézi a borot- válkozókat, figyeli az utcán el­menőket és közben agyoncsap­ja az éhes szúnyogokat. A szobában öten vannak. Két idősebb ember krumpli­paprikást eszik. A brigédve- zető, Zengői Antal heverészlk az ágyon. Zengői Antal szocialista cí­met nyert útépítő brigádjában körülbelül 18-an dolgoznak. Mindenki Szigetvár környéki lakos, becefai, csertői, zsibóti és dencsházi. Másfél éve dol­goznak Vajszló környékén, s már előre örülnek, hogy jövő­re a Szigetvárhoz közel eső utakat építik majd. Azt mond­ják, nekik is előnyösebb és a vállalatnak is, ugyanis ötkilo­méteres körzeten belül — a lakóhelyhez számítva — nem kell különélési pótlékot fizet­nie a munkáltatónak, ők meg úgy vannak vele, hogy inkább ne kapják azt a tíz forintot na­ponta, csak közelebb legyenek a családhoz. Milyen is ez a Zengői bri­gád? Hogyan lettek ők a szo­cialista brigádcím tulajdono­sai, amikor egyáltalán nem nevezhetőek régi „dinasztiá- lis” munkásoknak. Alig néhány éve verbuválódtak össze, s je­lenleg bottal sem lehetne szét­zavarni a kollektívát. Lehetne írni egy riportot külön a bri gádvezetőről, a brigádról pedig akár egy regényt is, de két fia­talemberről mindenféleképp szólni ke'l e kis írás kereté­ben. EGYIK, aki a lugas tövében a cipőjét tisztította, a másik pedig az, aki a szobában a Népszabadságot olvasgatta. Egyik kreol bőrű, a másik pe­dig egészen sötétbarna. Bőrü­ket nem a nyári nap égette ilyen színűre, magukkal hoz­ták őseiktől és akármilyen hosszú is legyen a tél, a szí­nük marad. Mindkettő cigány gyerek, s a szocialista brigád­nak oszlopos tagjai. Leülünk egy almafa alá és beszélgetünk. Itt még több a szúnyog, mint a ház előtt, j így sűrűn csapkodjuk magunkat. Az ovális arcú Csonka László kezdi: — Négyen kerültünk ide ta­valy februárban. Most ketten vagyunk az Orsós haverommal — mutat a mellette lévő kerek arcú, fekete cimborájára. — Egyiket a Tóni bácsi küldte el, mert késett, a másik meg el­ment magától. — S magukat nem kísértet­te meg az ősök vándorló szel­leme? —t kérdem.-I- Nincs annak semmi értel­me — válaszol — Orsós. — Egyébként megpróbáltuk mi is a jövés-menést, de végül is itt ragadtunk. Jó itt. Apró kérdések és apró vá­laszok következnek. Csonka öt általánost végzett. így mond­ja: — Hatéves koromban beáll­tam az elsőbe, a másodikból meg kiálltam, mert nem en­gedtek. Három év múlva újra kezdtem és kijártam ötöt. To­vább? Tovább is jó lett volna, de anyám beteg lett, nekem kellett dolgozni... Csonka László nemrégiben nősült. Felesége hat éve dolgo­zik egyfolytában a kaposvári fonodában. Még sárból készült kis házikóban laknak, de már tervezik, hogy építeni fognak újat, rendeset, nagyot. Orsósék már jobb körülmé­nyek között laknak. Egyedül él édesanyjával Dencsházán. Szép nagy házuk van a falu szélén, 600 négyszögöl kerttel. A la­kásban van villany, új kony­habútor és talán hamarosan új szobabútor is kerül. A ruházat? Ezt mind a két fiútól megkérdeztem. így vá­laszoltak: — Három öltöny ünneplő, akkor külön nadrág és kabát több is van. Meg ilyenféle ru­hák — mutat Orsós a rajtalé­vő nadrágra, ingre, cipőre. — Nekem is van elegendő — mondja Csonka. Végül megkérdeztem Cson­kától, hogy a szocialista bri­gád cím jelent-e valami újat életükben, van-e egyáltalán va lami értelme, hogy a brigád ezért a címért küzd? A szava­kat eleinte nehezen találta, persze ilyen kérdésnél más is nehezen kezdte volna a vá­laszt. — VALAHOGY MAS ÍGY. A fegyelem is más és a kere­set is. Itt a meló miatt nincs probléma, sose volt. Mondok egy példát: a Peti gyerekkel hiba volt a tavasszal. A bri­gádvezető nem küldte el, mert a brigád összeült és közösen beszéltük meg, hogy mitévők legyünk. Megbocsátottunk ne­ki, de megmondtuk, hogy ké­sőbb nem lesz pardon... Ha nem szoicalista brigád lennénk — ilyen biztos nem történt volna. Kaptunk oklevelet és pénzjutalmat is. Az se kutya. Igaz, az oklevelet nem lehet látni, mint a csillagot, de egv szer még mi is kaohat'ink egy olyan csillagot, mint a Tóni bácsi... És talán a 7 a lényeg, hogy a mi gyereke'"’? már mások lesznek. Mi más­képp neveljük őket... (Gazdagh István) | Az ismertetett jegyzőkönyv alapján meglehetősen sok szabály- sértésről és visszaélésről rán­totta le a leplet az ÁKF. Alapvető probléma a leg­több helyen, hogy olcsóbb éte­leket alig készítenek, holott er­re határozott utasítás van. Pél­dául az abaligetá Barlang ven­déglőben déli 12 óra 40-kor meleg ételt nem lehetett kap­ni, a harkányi Bányászban 12 óra 30-kor csak drága étele­ket szolgáltak fel annák elle­nére, hogy mindkét helyen megfelelő alapanyag minden­ből bőségesen állt rendelke­zésre. A nagyforgalmú büfépavilo­nok ellátottsága rossz- A har­kányi Ilona büfében délután 2 órakor összesen 2 szendvics és 4 pogácsa jelentette a büfé­készletet. További probléma az is, hogy a harkányi cuk­rászüzem későn szállít, ezért a Hangulat eszpresszóban délben még nem volt sütemény- Legtöbb helyen sokáig hasz­nálhatatlanok a fagylalt- és presszógépek. A harkányi Hangulatban leg­utóbb 3 napig nem lehetett fe­ketekávét kapni .gépjavítás” miatt. Érthetetlen oíkok folytán néha pont a legnagyobb for­galom idején romlik el a fagy­laltgép szabályozója, s ezáltal a nem kellően kifagyasztott fagylalt jóval kevesebb súlyú a megállapítottnál.. Egyes üzletekben az árhul­lámzó pontatlan vezetése kö­vetkeztében az ételekhez fel­használt nyersanyagot maga­sabb áron számolják. A siklósi Központi étteremben a-para­dicsomos káposztát 5,10 helyett 7 forintért adták, a halászlét 14,20 helyett 14,80-ért számol­ták. A másodosztályú árukból ké­szített ételeket helyenként elsőosztályú ár szerint fi­zettetik meg a vendéggel­A harkánvi Zöldkert vendég­lőben 14,50 forintos pontyból készített halászlét 17 forintos i árban hozták forgalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom