Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-02 / 179. szám
ms. AUGUSZTUS 2. VAV*lö 5 NYARALNI VOLTUNK lgav« nyaraláshoz való idő. Strandolás, napozás, vitorlázás a Balatonon, jégbe hűtött sör a kerthelyiség asztalán ... Valahogy így képzeljük el a nyaralást. A nap bőségesen ontja a sugarait, kánikulai a meleg. Az emberek többsége ilyenkor megy szabadságra, hogy kipihenje az égési évi munka fáradalmait. Igen sokan azonban már megjöttek, s most beszámolnak, milyen is volt. Gaál Lajos dolgozója — a nyár leghidegebb időszakában. Fürdésről szó sem volt, csak az ujjunk hegyét dugtuk be a vízbe, hogy milyen hideg. Az üdülő társalgójában plédbe csavarva kártyáztunk, mert még kirándulni sem mentünk, amig itthonról utánunk nem küldték a gyapjú pulóverokat. Gaál Lajos mosit izzadt homlokkal ül az ablak mellett és magára irányítja az asztali ventillátort. — Bár most nyaralnék a Balatonnál! De hát ebben az évben mór nem megyek. Pusztai Irén A politechnikai gyakorlaton vesz részt Pusztai Irén a Leő- wey Gimnázium másodikos „kertésze”. Az iskolai év befejezése után Mezőhegyesre utazott a nagymamához. Egy hetet „nyaralt”, mert a rossz időben csak olvasni, tvt nézni, legfeljebb kerékpározni lehetett. — Pedig szerettem volna sokat strandolni, olvasni itthon hogy jobb időt fogok ki magamnak. Török János 1958-ban Moszkvában, 1960ban Rómában, 1961-ben Bécs- ben töltötte nyári szabadságát Meteorológiai megfigyelő állomások a tsz-ekben » — Két hétig a Balaton mellett nyaraltam — mondja ■Gaál Lajos, a bányahatóság 16 új tengerésztiszt Szerdán a magyar hajózás székházában új tiszteket avattak. Dr. Bélay József, a Közlekedés- és Postaügyi Mi nisztérium Hajózási Főosztá- IyánaU^jétője, átadta 16 új fiatal tengerésztisztnek az okleveleket A szerdai ünnepségen „a közlekedés kiváló dolgozója” kitüntetést kapta dr. Haltenberger Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, aki 25 éve tanítja a tengerésztiszti iskolán a „légtünettan és tengerrajz”, továbbá „tengerészeti földrajz” tantárgyakat és Molnár János tudományos osztályvezető, aki ugyancsak 25 éve oktatja a hallgatókat a hajózás rádióismeretekre. is tudok. A nyaralásiból csak annyi hasznom volt, hogy meg látogattam a rokonokat és az ismerősöket. A politechnikai gyakorlat befejezése után megyek nyaralni. — Gondolom, Török János, a Sopiana Gépgyár előrajzolója. Most á ba- latonfenyvesi KISZ-táborban van. Szeptemberben megy nya ralni Párizsba. A külföldi utazás számára többet ér, mint bármilyen kellemes balatoni nyaralás. — Igaz, fárasztó egy-egy külföldi kirándulás, de az utazás során annyi élményt gyűjt az ember, hogy egész évre élég Minden kirándulás alkalmával néhány tekercs filmet elfényképezek. Ha végig lapozom a fényképalbumomat, minden felvétel számomra külön élményt jelent. Jó utat kívánunk a világjáró Török Jánosnak a párizsi kiránduláshoz. e- Szokolai ■ Baranya megye tájegységei-1 nek talaj- és éghajlati viszonyod erősen elütnek egymástól. Különösen nagy az eltérés á kötött talajú, hűvös éghajlatú mecseki hegyhát és a laza, homokos talajú, meleg éghajlatú drávamenti síkság között. A tájegységek talaját — évek óta vizsgálják a szakemberek és több helyütt készült már pontos, részletes térkép az egyes vidékek talaj- adottságairól. Kevés történt viszont eddig az éghajlati viszonyok „felderítése” érdekében. Komolyabb meteorológiai megfigyeléseket jelenleg is csak Pécsett végeznek és ez nem mindig mérvadó a megye egész területére. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya most meteorológiai megfigyelő-állomásokat helyez el a termelőszövetkezetekben. Kilenc különböző helyen létesítenek megfigyelő állomást a közeljövőben, mégpedig egy-egy nagy szőlő-, gyümölcs- vagy zöldségtermelő-terület központjában. Áz á”omásokat egyenként több mint ötezer forint értékű mű szerekkel látják el. A méréseket a helybeli közös gazdaság valamelyik tanult, tapasz talt szakembere végzi, naponta háromszor. ' Hatvan év után látogatott haza Magyarorszagra Koscin József, Miamiban élő farmer, aki hatvan évvel ezelőtt vándorolt ki Magyar- országról, hazaérkezett látogatóba Szegedre. A most 73 éves Koscin József elsősorban a magyar parasztság élete iránt érdeklődött. Szegeden ellátogatott a Haladás és Felszabadulás Tsz-ekbe. Mint mondotta, sok szépet és jót látott Magyarországon. Az emberek jól öltözöttek. jól táplálkoznak. A szegedi szövetkezetekben és másutt is azt tapasztalta, hogy a vezetők és a tagok egyetértésben dolgoznak jobb jövőjükért, s nagy hozzáértéssel gazdálkodnak. Két költségvetés Két évvel ezelőtt a marton- faiak elhatározták, hogy községfej lesztésd alapból kul túrházat építenek. Nincs ugyanis egyetlen olyan helyiség sem, ahol a kulturális rendezvényeket, gyűléseket megtarthatnák. A filmvetítések is a tanács egyik irodahelyiségében történnek, ahova azonban csak kevés ember fér be. A tanácsnak mintegy 70 ezer forint állt rendelkezésére. Ez az összeg természetesen nem volt elegendő ahhoz, hogy kul- túrházat építsenek belőle. Ezért úgy határoztak, hogy a min den igényt kielégítő korszerű kultúr háza! három ütemben fogják megépí teni. Az első ütemben kerül sor a kultúrterem megépítésére, s majd később — évek múlva, ha ismét összegyűl a pénzük — építtetik meg a szín padot, öltözőket és a szükséges mellékhelyiségeket. A községi tanács ezt az elhatározását közölte a Baranya megyei Tanács Tervező Irodá- _ jával, s kérte, hogy készítsen í egy előzetes tervet a háromA wermuthos bolt Országos kiállításra készül a Mecseki Fotokíub A nagy meleg ellenére sincs „uborkaszezon" a Mecseki Foto- klubban. A bajai és dombóvári kiállításokra már elküldték a klubkollekciót s most érdeklődés, sei várják a zsűri döntését. 'A miskolci nemzetközi szalon bírálóbizottságának határozata már nyilvánosságra került: eszerint Megyeri Zoltán két. Halász Aladár, Halász Rezső, Heffter József, Lantos Miklós, dr. Oppe Sándor, Radó Pál, dr. Szász János. -Szend- rődy István és Tillai Ernő egy-egy képe, valamint dr. Metzl János és 8zendrődy István színes diapozi- tívjei képviselik a Mecseki Foto- klubot ezen a Jelentős seregszemlén. Igen örvendetes, hogy olyan két új tag (Heffter, Radó) képe is helytállt a nyilvánvalóan Igen szigorú válogatáson (30 beküldött kép közül mldössze 11 került bemutatásra!) akik nemrégen, júniusi tehet ségkutató pályázatunk nyerteseiként kerültek a klubba. Ez is azt bizonyítja, hogy állandóan keresni ■éli az új tehetségeket, lehetőséget adva képességeik kifejtésére újabb, még jobb képek készítésre ösztönözni őket, pályázatok, állítások rendezésével. A klub soronkövetkezö, komoly .eladata az őszi, budapesti országos kiállításra való méltó felkészülés. A beadási határidő augusztus 20. Az ezen való jó sze- zplés különösen fontos, mert ez z egyetlen, évente megrendezésre kerülő, hivatalos országos kiállítás, ahol a puszta képek „falrake rttlés” is nagy sikernek számít. Reméljük, a klub tagjai, az eddigi gyakorlatnak megfelelően itt is ki emelkedőén fognak szerepelni, mél tóan képviselve városunk egyre fejlődő fotokultúráját. DR. SZÁSZ JÁNOS A HÁZNAK nincs még száma, csak a boltnak. Ez a 208- as fűszer- és csemegebolt. Kicsi az üzlet, kisebb, mint a raktár. A pult mellett nem is tudnának ketten kiszolgálni, így hát a bolt vezetője, eladója, pénztárosa és takarítója egyszemélyben Vas Istvánná. — Parancsoljon! Nem kérek semmit, a vásárlókat figyelem. öt kiló cukor, húsz deka pap rikás szalámi szeletben, öt zsemle. Ezt egy férfi veszi. Két üveg szódát, két pohár tejfölt egy tizenhároméves kislány visz el. Sör, sajt, tej, kolbász, liszt, minden kapós itt, különösképpen a csemegefélék. — Még szerencse, hogy csemegeboltot nyitottak itt es nem valamiféle szatócsot. — Ez Vasné megállapítása, aki őszintén meglepődött, hogy a Maj- láth utcai kis üzlet forgalma így alakul. Lisztből egészen kis mennyiség fogy, de sokan keresik a tartósított szalámit, sajtot, konyakot, kávét. Már a megnyitást követő első hónapban 15 kiló szemcskávét adott el például — háromezer „duplát”. Szalámiból 25 kilót kapott az egyik napon. Másnap már újabb szállítmányt kért a központtól. „Wermuthos bolt”. így hívják az új üzletet a központban, mert itt fogy ebből az italból a legtöbb A boltvezetőnek nagy gyakorlata van már, a vásárlásokból következtetni tud. Errefelé jómódú emberek laknak. De ne higgye ám, hogy csupán régi értelemben vett „jó állású”-ak. összetételük egészen vegyes, munkások, tisztviselők, tanárok. Úgy látom, egyetlen sincs köztük, aki nélkülözne. Erre vall, hogy napközben sok gyerek vásárol a boltban, és gondozottak valamennyien. — És jól neveltek — teszi hozzá Vasné —, pedig legtöbb családban mindkét szülő dolgozni jár. — Ezt honnan tudja? — A vásárlásaikból látom. Az asszonyok rendszerint mun kaidő után jönnek ide és főként a féligkész ételeket vásárolják. Liszt és sütőpor helyett teasüteményt, nápolyit vesznek. Kedvelik a kész pia kótát és szívesen viszik el a konzerv lecsót, amit otthon éppen csak melegíteni kell. — Sokan esznek hideg vacsorát, ezért fogy sok szalámi, vaj és olajos hal. A DOLGOZÓ NŐK közül néhányan éppen csak besza ladnak a boltba kosárral és benne cédulával, s este újra megjelennek a megrakott kosárért. Még kevés van ezekből az asszonyokból, pedig kényelmesebb, gyorsabb a vásárlásnak ez a módja. Talán majd megszeretik. Meg-megszakad a beszélgetés, mert egymást váltják a vásárlók az üzletben. Fejkendős, kozármislenyi asszony egy szál kolbászt, tíz deka „jobb ’ sajtot, öt zsemlét, tíz kocka csokit és egy üveg sört kér. Ez lesz a férje uzsonnája a bányában, ha későn érnének haza a TÜZÉP-telepről a házbővítéshez való nádpallóval. Az asszony után a TÜZÉP „vendégei” jönnek. Legtöbben sörért. Felöntenek a garatra, aztán visszamennek, felülnek a kocsira és belépnek a közforgalomba. A boltvezető nem ismeri őket, s nekik éppen ez a jó. Percnyi szünetben megmutatja Vasné a raktárt. Az is rendes, akár csak a bolt. Mikor jut rendcsinálásra ideje ennek az asszonynak? — Mindig — mosolyog magabiztosan. — Én mindent tnindjárt a helyére rakok. Ezért van rend nálam. És ha néhány pere szabad időm van, azonnal takarítok. EGYHÓNAPOS csak a bolt, mégis megkocáztatom: van-e bejegyzés a falon függő panaszkönyvben? — Miért lenne? — kérdez vissza a boltvezető. — Errefelé csupa udvarias ember lakik, öröm kiszolgálni őket, — Mindig kedvesek velem, így én is csak az lehetek. Árum is van bőven. Lehet akkor panasz? H. M. ütemű építkezés költségeiről A Baranya megyei Tanács Tér vező Irodája 1961. július 26-ára elkészítette az előzetes tervet, amely szerint az építkezés első üteme 96 ezer forintba, a második üteme 75 ezer forintba, a harmadik üteme pedig 25 ezer forintba kerülne. A martonfai tanács, vezetői úgy látták, hogy az 1961. évben befolyó községfejlesztési hozzájárulásokból és a meglevő pénzükből az építkezés, első ütemét meg tudják valósítani. Mire azonban a tervtárgyalásra került a sor — az építkezés első üteme a korábban megjelölt 96 ezer forint helyett 246 ezer forintra ugrott fel. A tervtárgyalást október 21- én tartották. Erre a tárgyalásra nem hívta meg a tervező iroda a beruházót és annak fel ügyeleti szervét. Amikor a tervdokumentációt a községi tanácsnak megküldték, ők — nem tanulmányozták azt át kellő gondossággal. Szabó Istvánné vb-elnök elmondta, hogy neki feltűnt ez az összeg, amint átfutotta a tervet, de arra gondolt, hogy az építkezés 3 üteme kerül ennyibe hiszen korábban a három ütemet 196 ezer forint összegben jelöltök meg, s hogy a 196 ezer formt az alaposabb tervezés után fel ugrott 246 ezer forintra — ezt nem találta rendellenesnek. A tanács ezután megkötötte a szerződési a hosszúhetényi Vegyesipari KTSZ-szel, s az építkezést a múlt év novemberében megkezdték. A munka igen vontatottan haladt, a kőművesek és a segédmunkások is nemegyszer félnapokat várakoztak anyaghiány miatt. Végülis ez Cukrászda az óvod'ban A pécsi Nagy Jenő utcai óvodában kedves játékokkal lepték meg a -napokban az apróságokat az óvónénik és a szülők. Társadalmi munkában „élethű" kerekeskutat, cuk rászdát, zöldségboltot, babaházat és autóbuszt készítettek az óvodásoknak. Foto: ÉRD év július végére a KTSZ felhúzta a falakat, lefedte betonlapokkal, s berakta az ablakokat. Vissza van még a tetőszerkezet burkolata, a Külső- belső vakolás, valamint a padlózat — a tanács pénze azonban elfogyott. Hova lett a pénzük? A tanácsnál most kaptak a fejükhöz, s mivel a kultúrterem úgy készült mint a lucaszéke, azt hitték, a hiba a hosszú- hetényi KTSZ munkájában van. Való- igaz, hogy van sok probléma a hosszúhetényi Vegyesipari KTSZ munkaszervezésében. Annak azonban, hogy a martonfai kultúrház építésénél többször is anyaghiányban küzdöttek a szakmunkások, segédmunkások — az volt az oka, hogy elromlott a tehergépkocsi, s így nem tudták biz tosítani {íz építkezéshez a zavartalan anyagellátást. Talán rosszul számláztak? Többet számoltak fel, mint amennyi jogos lett volna? A NEB vizsgálata megállapította, hogy a KTSZ csak olyan munkákért vett fel pénzt, amelyet valóban elvégzett, i Maradt tehát az a lehetőség, hogy , a tervezésben van a hiba. Csakugyan, most, hogy ismét elővették a tervdokumentációt — derült csak ki a martonfai tanács előtt, hogy az építkezés első üteme nem 96 ezer forintból, hanem csak 246 ezer forintból valósítható meg. Ha ezt tudják a kezdetben, bizony nem vágják a fejszéjüket ilyen nehéz fába, mert a 307 lelkes kL községnek nem könnyű ezt az összeget csak úgy egyszerűen leakasztani a falról. Ki a felelős azért, hogy így történhetett ez a dolog? Felelős a községi tanács vezetősége, mert nem vizsgálta meg a hivatalos tervdokumentációt, s nem vette észre annak mó- dcsulását. Felelős a pécsváradi járási tanács vb kofa műszaki ellenőre, mert a tervdokumentáció birtokában nem figyelmeztette a beruházót a költségkihatásra. A felelősség oroszlánrésze azonban £ Baranya megyei Tanács Tervező Irodájáé, mivel nem ismertette a tervtárgyaláson a beruházóval, és annak felügyeleti szervével az első ütem építési költségének mintegy 250 százalékos emelkedését. Mi lesz itt a megoldás? Abba marad a martonfai kultúrház építése, s a község továbbra is kultúrház nélkül lesz? A szakemberek számításai szerint a tetőszerkezet szigetelés, salakfeltöltése, a belső vakolat és a padlózat elkészítése nem került többe 25 ezer forintnál. Ennyi pénze pedig lesz még a tanácsnak (beleszámítva az idei községfejlesztési hozzájárulásokat). Különösebb baj tehát jelen esetben nem történt, Marton- fa megkapja a kultúrtermet, s ami a költségvetésbe már nem fér bele, azt társadalmi munkával szívesen elvégzik a mar- tonfaiak. Ez az eset azonban tanulságul szolgálhat a községi tanácsoknak, a járási felügyeleti szerveknek is, de legfőképpen a Baranya megyei Tanács Tervező Irodájának. Hamar Imr« j é
