Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-03 / 153. szám

z NAPLÓ 1961. JÚLIUS 9. Tarasííól őszig virágzó akác Érdekes feladatot tűzött maga elé Süveges György nyugalmazott útmester, váci méhész. Az amatőr bonaiikus tíz esztendeje foglalkozik az­zal, hogy tavasztól őszig vi­rágzó akácot nemesítsen. Há­za körül az oltással nemesí­tett akácok már második éve szinte egész nyáron át virág­zanak. A méhészeti kutatók megvizsgálták a virágok nek- táírtartalmát és megállapítot­ták, hogy a nyári virágoknak nincs ugyanolyan nektártar­talmuk, mint a tavasziaknak, ám ahhoz elegendő nektárt termelnek, hogy a méhek fel­keressék és mézeljenek belő­le. Emellett díszfaként is jól fel lehet használni az egész nyáron át virágzó akácosokat. Öntött ház Több éve kísérleteznek már Budapesten új építési mód­szerré!, a házaik „öntésével”. Az új eljárás alapján kohó- habsalak könnyűbetonból ön- tik ki az épületek falát. A több éves kísérletsoro- zat most érkezett a legjelen­tősebb áldomásához, mert az Árpád-híd pesti hídfőjénél már tető alá került az ország első két, 9 emeletes öntött- lakóháza: A korszerű építési módszer alapján Lágymányoson is megkezdték két ugyanilyen öntött ház építését. Jövőre az Árpád-hídnál isimét három toranyházat „öntenek”. Semmelweiss Ignác születé­sének. 144. évfordulója alkal­mából Budapesten a Semmel- ívsiss-teremben szombaton számos orvost, gyógyszerészt tüntettek ki. Több pécsi ki­tünteti orvos között van dr. Gedeon Kálmán, a Városi Rendelőintézet fogászati osztá­lyának szakfőorvosa is. Amikor felkerestem, éppen egy fogpótlás előkészítésén dolgozott a rendelőintézetben. Körülötte a szobában fehérkö­penyes orvosok, asszisztensnők végezték munkájukat, fogukat fájlaló betegek vártak soruk­ra. Megmondottam, hbgy miért keresem — kissé meghatódva nyitott ki előttem egy „nyu­godt szobát”, ahol beszélget­hetünk. Egy orvosnak mindig kevés az ideje, itt különösen, ahol fogfájós betegek várnak a gyógyulásra... Befejeződött az országos orvostalálkozók programsorozata Melczer Miklós Kossuth-díjas professzor nagy érdeklődést keltő előadása a gennykeltők néven ismert bőrbetegségekről felszívódási hatásáról és' Dvorszky Kornél a mellékvese- kéreg-hormon alkalmazása kap csan észlelt káros szövődmé­nyekről tartott előadást. Az előadásokat a laborató­riumi módszerek ismertetése, betegbemutatások, laboratóriu­mi látogatások követték. A dermatológiad vándorgyűléssel egyidőben tartották meg a bőr- és nemibeteggondozó in­tézetek vezetőinek országos ér­tekezletét is a pécsi Bőrklini­kán. Pécsett a hét végén két na- gyobbszabású, országos jellegű órvoseseményre, az Orvosegész ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete fül-, orr-, gége-szakcso­portjának péntek—szombati ülésére és a dermatológusok szombat—vasárnapi vándor­gyűlésére került sor. A fül-, orr-, gégeorvosok az egyetem II. sz. klinikáján tartott ülésé­re külföldi orvosvendégek is érkeztek: — Berlinből dr. C. Rumf, Kölnből pedig dr. Klaus Jansen vett részt a tudomá­nyos üléssorozaton. A Magyar Dermatológiai Társulat vándorgyűlésén dr. Baross Béla, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem rektorhelyet tese, valamint professzortársai és tanítványai üdvözölték dr. Melczer Miklóst, a klinika Kossuth-díjas igazgatóját ab­ból az alkalomból, hogy az idén ünnepli professzori műkő désének 25 éves jubileumát. Az üdvözlésekre Melczer pro­fesszor válaszolt, majd a bőr fertőző betegségeinek rendszer be foglalásáról tartott előadá­sával nyűt meg a vándorgyű­lés előadásainak sorozata. A rákkutatásban nemzetközi hír­névnek örvendő professzor elő adása új sikerekről számolt be a pyodermák kutatási terüle­tén is. Melczer professzor meg állapítása szerint az eddigi pyodermák (gennykeltők né­ven ismert bőrbetegségek) rendszerezése revízióra szorul, mert az ezen a területen vég­zett kutatásai és azoknak ered ményei beigazolták, hogy az egyes gennykeltők által oko­zott bőrbetegségek kórokoza­tában lényeges szerepet játsza­nak a vírusok, azaz a szűrhető csírák. A sokszor évekig fenn­álló gennyesedéses folyamatok az új virusvizsgálatok során a régi kategóriába már nem so­rolhatók, hanem a vírusos bőr­betegségek közé kell azokat sorolni, aimi a betegségek gyógykezelésében is nagy vál­tozásokat jelent majd. A továbbiakban Franki Jó­zsef a mezőgazdasági dolgozók között végzett tehénhimlő fer- tözéses esetekről, Hamar Ma- tild a kísérletes viruselkülöní- tési kutatásairól, Cseplák György a verejtékmirigyek Golgi-anyagára vonatkozó ku­tatása kísérleteiről, Kiss Gyula kenőanyagok bőrön át történő — Ügy érzem, hogy ez az Érdemes orvos kitüntetés, amit kaptam a rendelőintézet ki­tüntetése is ... a szakorvosoké, asszisztensnőké, akik becsület­tel végzik munkájukat — mondta. Aztán arról beszélt, hogy alaposan, mintegy 30 százalékkal megnőtt a beteg­forgalmuk a kedvezményes or­vosi ellátás kiterjesztése nyo­mán. Nem könnyű az orvos mun­kája, de talán a fogászati szakrendeléseken hatványozot­tabban nehezebb. A fogfájós betegek bizony nem türelme­sek — és ez érthető. Munka után, vagy egy végiggyötrődött éjszaka után sietnek ide és szeretnének mielőbb túllenni a betegségen. Nagy türelemre, megértésre van itt az orvos részéről szükség. — Jók az idegeim — mondja — és ide ez kell. Bánni tudni az emberekkel és — természe­tesen — a lehető leggyorsab­ban, segíteni rajtuk, ügy ér­zem, hogy jó az egész osztály munkája, szervezetten végez­zük feladatunkat. Ez is hozzá­járul, hogy a betegeink álta­lában elégedettek, velünk, meg­becsülnek bennünket. Nemrég például Pécsbányán voltam és találkoztam egy bányásszal. Örömmel üdvözölt • és elmon­dotta, hogy milyen nagysze­rűen „működik” az itt készí­tett fogsora. Jól esik az ilyen találkozás, mert .ezek is bizo­nyítják munkánk értelmét. Kissé zsúfolt az osztály, nem éppen a legideálisabb körül­mények a jó gyógyításhoz. A fogászati székek egymás mel­lett, a szobában a betegek jönnek-mennek. Nem hat za­varóan ez az orvosok munká­jára? — De igen. Azonban öröm­mel mondhatom el, hogy nem sokáig lesz így. Az intézetet bővítik, a fogászati osztály is kényelmesebb elhelyezést nyer. Minden orvos külön szo­bában fog dolgozni s ez a be­tegek számára is nyugodtabb körülményt jelent majd, Dr. Gedeon Kálmán Pécsett végezte iskoláit, itt tanult az egyetemen. 1940-ben lett or­vos, 1950 óta szakorvos és eb­ben o rendelőintézetben 1955 óta dolgozik. Ez a kitüntetés is munkája elismerését jelen­ti. — Az Érdemes orvos kitün­tetéssel még egy öröm ért — mondja —, kaptam kiutalást egy Skodára.., Örömében munkatársai, az osztály dolgozói is osztoznak. Mert nem könnyű egy orvos­nak a lelkiismeretes munkáján felül még pluszt is adni — só még azon felül is tevékenyke­dik a közösségért. Az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetében végez társadal­mi munkát. — Nem vállal magára túl sokat? — Nem. A munkám a hiva­tásom —‘ amit azon kívül vég­zek, társadalmi munkában, az pedig — úgy érzem — köteles­ség. Higgadt, megfontolt, ki­egyensúlyozott ember. Orvos. (Garay) Gondosan felkészült a nyári idényre a falusi vendéglátóipar Hétfőn délelőtt megtartotta első ülését az Országos Föld­mű vessző vetkezeti Tanács ven déglátóipári szakbizottsága. Lipták Sá,ndor, a Vendéglátó- ipari Országos Szövetkezeti Központ igazgatója ismertette, hogyan készülnek fel a nagy nyári munkák időszakára a falusi vendéglők, cukrászdák. A földművesszövetkezeti ven­déglátóipari üzemek az idén 8,2 százalékkal több sört és 3,7 százalékkal több bort hoz­nak forgalomba, mint az el­múlt év hasonló időszakában, a növekvő igényeket azonban még így sem tudják teljes mór tékben kielégíteni. Falun is egyre nő a hűsítőital-fogyasz­tás. Hűsítőitalokból több mint 11 millió üveggel hoznak for­galomba. A nagy mezőgazda- sági munkák idején az ellátást nemcsak a falvakban, hanem a munkahelyen, a határban is biztosítani kívánják. A múlt évihez képest mintegy 30 szá­zalékkal növekszik a földmű­vesszövetkezeti mozgóárusok száma. A falvakban működő 595 szövetkezeti cukrászda egy részében megkezdték a cukrá­szati félkésztermékek árusítá­sát. (41.) Az öreg szívében megint megióbban a düh. Miért állnak itt? Miért bá­mészkodnak? Miért vigyorog a Szemük néma alázattal. Miért szárad le egyetlen zok­szó nélkül arcukról a verej­ték, és miért neim panaszkod­nak —, hogy nehéz és kibír­hatatlan a magas állvány, hogy keskenyek és lazák a trep- nin a kapaszkodó lécek. Hogy kibírhatatlan a hirtelen jött májusi meleg, a nehéz malte- rosiáda. Talán próbára akar­ják tenni —, hogy mát bír egyedül, Sör Bálint nélkül. Az öreg tekintete ellensége­sen egyekről a másikra ugrik. Tíz éve még négy segéd­munkás se győzte a keze alá hordani az anyagot. Most se győzné — ha akarná, de nem akarja, ötvenhárom éves, és takarékoskodni kell az erővel. A következő pillanatban a három tekintet véletlenül ta­lálkozik. Kép Lőrincz Vitus festőművész pécsi kiállításáról. Az olajfestmény címe: Aratók. Török Andrásé kemény és kihívó. A többieké közömbös és vá­rakozik. A bozontoslej ű megrántja a vállát. •— Visszavigyük a maltert? Az öreg pillanatokig fogva tartja a másik tekintetét, majd a friss téglafalhoz dől. ' Fáradtan legyint. — Hagyják ott... Leme­hetnek egy negyedórát pihen­ni. < Megkönnyebbül. Tulajdonképpen csak ki­mondani volt nehéz. A napszámosok után néz, aikik szótlanul, egykedvűen le­ereszkednek az állványról. Azután a szomszédos malte- roeládára bámul. Üres és ün- nepelőtti, beszáradt malter van az aljában. Tehát Söre Bálint ma reggel cserbenhagyta. Azt se tudja, hogy egyáltalában jön-e még máskor Is, vagy sem. Az ilyen ember könnyen fordul, köny- nyen otthagyja a nyomát. — TÍZÉVES jubileumukra készülnek az Építő KTSZ dől gozói. Az ünnepi közgyűlé­sen, — mélyre július 7-én kerül sor a Liszt-teremben — megjutalmazzák a szövetke­zet húsz törzstagját, akik tíz éve dolgoznak ott. ezenkívül közel ötvenen kapnak még pénz- és könyvjutalmat. — A SZAKSZERVEZETEK megyei tanácsa értesíti az ér­dekelt szülőket, hogy a Bu­dapest Szabadság hegyi üdü­lőből július 3-án 13,11 óra­kor érkeznek a gyerekek a pécsi állomásra. Kérik a szü­lőkét, hogy a gyerekeket a főpályaudvaron vegyék át. — ÚTTÖRŐTÁBOR nyílt tegnap a bólyi kastély parkja ban. A táborban rajvezetők kiképzése folyik. — NÉGY zuhanyozó ké­szült el a mohácsi szabad­strandon. A közeljövőben ru­hamegőrzőt is létesítenek a fürdő területén. Elfordul az égtől. Áthajol a falon, megint kinéz az utcá­ra. Megrezzen. A szomszéd kerítése mellett — vállára vetett kabátban, föld renéző szemmel — Söre Bálint ballag. Az öreg szélesre tárja a te­kintetét. Jól látja? Valóban Söre Bálint jön? Az. ősz haját meglebbenti a könnyű szél, vastag szája minden lépésnél szomjasan, szárazon a levegő­be harap. Ö az. Fehér és lom­pos, a kezét — mint vaskos pörölyöket — előre-hátra ló­bálja. Az arca is ő. Borostás, gyűrött és gunyoros. A járása hintázik, mintha az állványon menne. És nem fél. Az öreg mozdulatlanul, ösz- szehúzott szemmel nézi. Van szíve ilyenkor idejön­ni? Inkább üzent volna. Inkább hazudott volna. Azt könnyebben, megbocsá- tóbban fogadná. Török András már mozdul —. hogy lerohan az állványról Söre Bálint elé, belevág az ar­cába, és soha többé nem en­gedi fel az emeletre —, de ugyanabban a pillanatban megtorpan. Nem lehet. És nagyon fáj a szívének, hogy nem lehet. összeszorítja a száját, hogy ne tudjon még káromkodni se, kiabálná se. Lecsukja ai szemét és vár. A csendes utcai zajból kiszűri és számolja a botorkáló lépéseket. (Folytatása következik.) — FELBONTATJA a Duna újváros—Nagyvényin közötti keskeny nyomtávú ipari vas­út vágányait a MÁV pécsi igazgatósága. A sínek felsze­dését néhány nap múlva be­fejezik. A síneket a mecseki úttörővasút építéséhez hasz­nálják fél. — VJ MÓDSZERREL lel­tároznak az Állami Áruház­ban. Eddig a félévi leltár után még két hétre volt szükség a beszorzásokhoz. Az e hét csütörtökön és pénte­ken sorrakerülő leltárnál új módszert alkalmaznak. A lel tár két napján zárva tart az áruház. Vonatforgalmi korlátozás a godisa—komlói vonalon A Pécsi Vasútigazgatóság értést# az utazóközönséget, hogy a godisa —komlói vonal átépítése miatt IS* én bevezetett vonatforgalmi korlá­tozás módosul oly formában, hogy július 3-tól kezdve a (132. és (133. sz. személyvonat közlekedése ked­den, szerdán, csütörtökön és pén­teken csak Magyarszék—Sik*ida- gyógyfürdő és Komló állomások között szünetel. A beszüntetett vonatpár helyett ugyanezeken a napokon a <132. sz, vonattól csatlakozóan Magyarszék —Slkonda-gyógyfürdö vasútállo­másról > óra 30 perces indulással Komlóra és a (135. sz. vonathoz csatlakozóan Komló MAVAUT-állo másról 11 órai ínrdulással Magyar­szék—Sikonda-gyógyfürdöre köz­forgalmi autóbuszjárat közlekedik. Ezek a járatok nem - vasútállomá­sokon, hanem Meesekpölöske és Mecsekjánosi községeket érintve a rendes MAVAUT-megállóhelyekei» állnak meg. A megszüntetett vonatokhoz csat lakozó autóbtiS7láratokon a vasúti menetjegyek nem érvényesek. — Részletes felvilágosítást a vasútál­lomások adnak. PÉCSI VASUTIGAZGATOSAG — A VASÁRNAPI lapba« Poszáik József és Békefi Ist­ván verekedéséről szóló hír­ben névcsere történt: Békefi István volt, aki megleste ha­ragosát és au tó tengely csonk­kal rátámadt. — ASZFALTKEVERŐ ka­zánokat vásárolt a mohácsi városi tanács a város aszfalt útjainak és járdáinak karban tartására. A két kazánt né­hány napon belül üzembe helyezik Mohácson. Időjárásjelenté« Várható időjárá« kedd estig: a hőmérséklet lényegesen nem vál­tozik. Felhőátvonulások, néhány helyen kisebb esővel. A Dunántú­lon és a Duna-TiK&a közén időn­ként élénk északnyugati szél. Vál­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 7—12, legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap 20—24 fok között. Előrejelzés a Balaton terü­letére kedd reggelig: időként élénk északnyugati szél. Felhőátvonulá­sok, legfeljebb átfutó esővel. A hőmréséklet napnyugtakor 20, haj­nalban ií fok körül lesz. I 1 | Érdemes orvos Dr. Gedeon Kálmán, a Váiosi Rendelőintézet szaktőoivosa Talán jobb is így. Legalább ezután már nem teli félni, hogy mikor hagyja sí az emeletes házat. Az ün- lepelőtti hétfőt majd kifizeti — tisztességes, tizenkét forin­tos órabérrel.. Azután vége. Egyedül maradit Délben vagy este majd el- negy a vasúti sínek mögé, a rőfelhős zúzdához. Megkeres- ü a kőművest. A pénzt szó ■léikül az asztalra teszi, és Sö­re Bálint arcába köp. Ezt így kell csinálni. Ennyi >lég. Nem kiabál, nem szátkozó- iik, nem fenyegeti meg. Nem írulja el, hogy harmincöt éj­szaka rettegett. Jön-e vagy íem jön reggel. Minek mond­ái Az egyik ember megérzi, íogy mi van a felhők mögött — a másik nem. A felhők. Az öreg az égre néz, amely céken és barátságosan a íöld- ■e lóg. Pihen. Az égen, egymáshoz közel íagy felhőemberek járnak — seresztben-hosszában. Minden elhőember egy halott a teme- őból. Minden temetőből a leg- zebb halott. így mesélte az jiyja. És az apja is felhő- mber lett — gyakran látja az •gen. Most is ott van. Idenéz, zután tovább megv — a nagy ke nyomában. Megy, szag- latja az égi mezőt és integet, •zép, csillogó az arca, verőj­ükének ezüstje fényes szikrá­it szór. Harmincöt napja mindig annak felhők az égen, és az pja mindennap idenéz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom