Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-03 / 153. szám

tf>Gä. JULIUS s. MAPÍÓ 3 fl legfőbb tennivaló a munka termelékenységének növelése Szakemberek véleménye a Központi Bizottságnak a gépiparról szóló határozatáról Pártunk Központi Bizottsága június 28—29-i ülésén határozatot hozott, amelynek elő­szavában egyhangúlag helyesli és üdvözli a moszkvai tanácskozás határozatait: a „szo­cialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei”-röl szóló dokumentumot és azokat a hatá­rozatokat, amelyek a KGST szervezeteinek továbbfejlesztését célozzák. A szocialista orszá­gokkal való együttműködés, országaink gazdasági erejét, népeink életszínvonalát van hi­vatva emelni és továbbfejleszteni. Ezzel kapcsolatosan pártunk Központi Bizottsága ki­bővített ülésen tárgyalta meg a kohó- és gépipari miniszter jelentését gépiparunk jelenlegi helyzetéről és meghatározta a gépipar fejlesztésének további feladatait. Ami a határozatba foglalt konkrét feladatokat illeti, a mi megyénk, helyesebben üze­meink is érdekeltek azok végrehajtásában. Hallgassuk meg tehát két jelentős vállalatunk vezetőjének, illetve főmérnökének ezzel kapcsolatos véleményét! Cakó János, a Sopiana Gépgyár főmérnöke — A Központi Bizottság a KGST-ben résztvevő országok moszkvai tanácskozásával kap csoiatosan olyan átfogó és fon­tos határozatokat hozott, ame­lyek elsősorban a szocialista országok közötti jobb gazdasá­gi kooperációt teszik tehetővé. — A határozat igen helye­sen a műszaki színvonal, a munka termelékenysége, az exportképes termékek kialakí­tása és az önköltség csökken­tés soron (következő feladatait határozza meg. A Központi Bi- Koiiság felhívása a gazdasági vezetőkhöz és műszakiakhoz komoly feladatokat jelent, de egyben biztosítékot is, hogy e szocialista nemzetkö­zi munkamegosztás további lehetőségei kiszélesedhesse­nek, s a párt határozatainak betar­tásával a közös cél — a békés termelőmiunka, magasabb élet- színvonal elérését eredményez­ik. A gépipar’ helyzetéről ho­zott határozat és a kitűzött fel adatok helyes mederbe terelik- a gépipar munkáját. Feltétle­nül helyesnek látszik a terme- ' lés ágazati szerkezetének s1 ezen belül egyes ágazatok ter­melési arányainak megállapí­tása. Mindenképpen célszerű c$ helyes, azon iparágak, ága­zatok fejlesztése, melyekben elsősorban a munkaigényes gyártmányok kialakítása szere pel. Ezt' az ágazati arány ki­alakítást az éppen most fo- 1 üyó, egyes exporttermékekre! vonatkozó export-gazdaságos- : sági számítások figyelembevé­telével kell elvégezni. Ezzel biztosítható azok gazdaságos termelése és a világszínvonal elérése vagy túllépése. Elsősorban azon gépek és berendezések exportálását kell növelni, amely a tőkés országokba irányul, mert e téren jelenleg kedve­zőtlen a helyzet. — A Központi Bizottság igen tárgyilagosan állapította meg, hogy a kohó- és gépipar ugyan jelentékenyen fejlődött az utób bi években, de még mindig nem használta ki összes lehe­tőségeit. A gépipar elsősorban a termelékenység területén áll alacsony szinten, tehát a leg­főbb tennivaló a munka ter­melékenységének növelése. — A fentiekhez természete­sen a gépipar vezetőinek jól megalapozott tervet, progra­mot kell elkészíteniök. amely figyelembe veszi az időköz­ben növekvő műszaki szín­vonalat, amely gondosan van előkészít­ve. nem úgy, mint az a diese- lesítés programjában volt ta­pasztalható. A határozatokkal kapcsolatos feladatoíkat véle­ményem szerint akkor lehetne a legeredményesebben végre­hajtani, ha azok előfeltételeit a feladatot végrehajtó vállala­tok. üzemek felelősségére bíz­zuk és ugyanakkor minden e feladat elvégzéséhez szüksé­ges biztosítékot meg is adunk, legyen az a tervezés, kutatás, vagy egyéb más anyagi ösz­tönzéssel összefüggő tényező. Gáli Tibor, a Pécsi Porcelángyár igazgatója — A szocialista tábor orszá­gai között jobb és fokozottabb együttműködés igen jelentős tényezője fejlődő társadal­munknak. Ha a nemzetközi munkamegosztást megfelelő formában alkalmazzuk, hama­rabb érhetjük el céljainkat, s túlszárnyalhatjuk a legfejlet­tebb kapitalista országok dol- soaőínafc öetean vooaüi* A gépipar helyzetéről és to­vábbi feladatairól hozott hatá­rozat a Pécsi Porcelángyárat is jelentősen érinti. Vállala­tunk nagy mértékben gyártja az elektromos ipari célokat szolgáló porcelán testeket. A híradástechnikai célokat szolgáló ellenállástestek gyár tásának fejlesztésére terve­zetet dolgoztunk ki. Értnek megvalósítása során az eddig gyártottaktól eltérően egészen új műszaki tulajdon­ságokkal rendelkező terméke­ket fogunk előállítani, zárt­ciklusú termelési folyamatban. Az eflektromosi par által hasz nált egyéb porcé lánféleségek fejlesztése tekintetében is nagy jelentőségű elgondolásokat ,kí­vánunk megvalósítani. Legje­lentősebbnek tartom a 110 kV os tömörtestű szigetelők gyár­tásának bevezetését, valamint a korszerű tévvezetéképítés megvalósításához szükséges hosszúrúdszigetelők gyártását. Itt szeretnénk megvalósítani az új típusú belsőtéri tám- szigetelők gyártását, amely .elősegíti a korszerű elektro­mos berendezések készítését. Ezeknek az elgondolásoknak a megvalósítása dolgozóinktól állandóan fokozódó felkészült­séget kíván, s a vállalat mű­szaki kollektívájának jelentős részét továbbképzésre ösztö­nözzük. A műszaki kollektíva ismereteinek bővítése céljait igen jól szolgálja az üzemi akadémia szervezete, s az em­lített feladatokat a Szilikátipa­ri Tudományos Egyesület seO gítségével kívánjuk megoldani. Úgy vétem, a műszaki fej­lesztés iránykörébe tartozó és említett ■programunk szarosán bele illeszkedik a szocialista országok közötti műszaki gaz­dasági kooperációba. Megkezdődött a matematikusok vándorgyűlése Tegnap délután 3 órakor Pé­csett a Nagy Lajos Gimnázium dísztermében ünnepélyesen megnyitották a Bolyad Jáno6 Matematikai Társaság három­napos vándorgyűlését. Mintegy kétszáz matematikus vesz részt a tanácskozásokon, az ország minden részéből. A vándorgyűlés első napján i Tolnai Jenő, a vándorgyűlés j elnöke mondott megnyitó be­szédet.‘Megnyitójában egykori ! tanáráról, a híres matematikus ról Beke Manóról emlékezett meg Tolnai Jenő. A vándor­gyűlésen a Bolyai János Mate­matikai Társaság Beke Manó emlékére alapított díjjal tün­tetett ki öt kiváló matemati­kust. Krix Márton bajai, Tre- binczky Sarolta keszthelyi, Lengyel Ferenc budapesti és Horvay Katalin budapesti ma­tematikai tanárok kapták meg a kitüntetést. Erdős Pál aka­démikus pedig a Beke Manó nagydíjat vette át kiváló mun­kája elismeréseként. Újra hívogatnak a Tíz ÉVVEL EZELŐTT, 1952 nyarán Maczkó Lajos, a Bere- mendi Állami Gazdaság kom­bájnvezetője az állami gazda­ságok traktorosainak versenyé­ben második lett. Sztahanovis­ta oklevéllel és jelvénnyel tün­tették ki. (Az első helyezést ak kor Háry József, mohácsszi­geti gazdaság traktorosa nyer­te, aki azóta elvégezte az egye­temet és most főmérnök a mo­hácsszigeti gépállomáson). Maczkó Lajos már 1950-ben is díjat nyert a megye traktor vezetőinek versenyében. Dísz­oklevéllel jutalmazták. Kiváló traktoros lett. 1952-ben Munka Érdemérem mel tüntette ki az Elnöki Ta­nács, 1500 forint jutalmat is kapott. Egy év múlva másod­szor is sztahanovista, s még ugyanabban az évben az álla­mi gazdaságok kiváló dolgozó­ja. 1953. május 17-én ország- gyűlési pótképviselővé válasz­tották; 1954. április 4-én a Ha­zafias Népfront oklevéllel tűn tette ki a népfrontmozzalom- ban kifejtett munkásságáért. 1954. augusztus 20-án Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének kezeiből vet te át a Szocialista Munka Hő­se címmel járó Magyar Nép- köztársaság Érdemrendet. 1956-ban újra az Állami Gaz daságok Kiváló Dolgozója, 1960 ban pedig, — amikor már nem a Beremendi Állami Gazdaság, hanem a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat dolgozója volt — is­mét kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt kapott. Mi lett Maczkó Lajossal az­óta, amióta a legmagasabb ki­tüntetést megkapta? önmagá­hoz méltó módon dolgozott az­óta is. Miért nem lehet halla­ni róla mégsem? Ablakot nyitunk a múltba, ▼issza tekrfttank egy kicsit. ­— Hat igazgatót „szolgáltam ki” az állami gazdaságban. — mondja a fiatal, 36 éves ember. — ügy hangsúlyozza, hogy ér­teni lehet belőle jól a lényeget: nem az igazgatókat szolgálta, hanem a közösséget. A hato­dikkal összezördült. Az igazga­tó is nagyon makacs ember volt, meg ő is. Nem tudták megérteni egymást. Maczkó Lajos tehát távozott. Kiderült, hogy döntő különbség volt mégis kettőjük között. Az igaz­gató nemcsak makacs, vasfejű, de becstelen is volt. Maczkó Lajos pedig nemcsak makacs, vasfejű, de becsületes is. Várszegi Pál igazgató a tár­sadalmi tulajdon hűtlen keze­lése, sikkasztás, csalás és köz­okirathamisítás miatt több éves börtönbüntetését tölti. Maczkó Lajos pedig — mi­után éveket volt távol a család játől, hogy különféle tanfolya­mokon, iskolákon tovább ké­pezze magát, s aztán ő képez­zen kiváló kombájnvezetőket — elfáradt. Tönkrement a de­reka, egészségileg meggyen­gült. A sok utazgatást, a külön élést, a csak „vendégségbe” va­ló hazajárást a felesége is meg únta. Minden összejött. Küzdelem az állami gazdaság csaló, sik­kasztó igazgatójával, több hét­hónapos tanfolyamon előadó­ként való részvétel, aratás, cséplés, hónapokig távol a csa­ládtól, részvétel a különböző vizsgabizottságokban, külföl­diek kalauzolásában, rizscsép- lésre kihelyezés Tiszasülyre, vándorélet mindenfelé .. * Ha lett volna egy szilárd pont, egy bázis, egy jő lakás közel a fő munkahelyéhez, ak­kor más lett volna. De igy, ez nem élet. Most találta meg a helyét Ragyharsányban. Otthon. Pirogranit áj Is régi épületeinkhez Az 1800-as évek végefelé kezdték gyártani Pécsett a Zsolnay Vilmos álltai felta­lált pirogranitot. A virágzó pirogramit-gyártás az első vi­lágháború után hanyatlás­nak indult, a második után pedig egészen megszűnt. A Porcelángyár vezetői 1954— 55-ben indították meg ismét gyártását. Azóta a Pécsett gyártott színes pirograndt lapokkal sok sérült budapes­ti középületet állítottak helyre, többek között az Iparművészeti Múzeumot, a Műcsarnokot és a Mátyás templomot. Uj létesítmé­nyeink egy részéhez is készí­tenek itt burkolólapokat. Itt készül az év III. negyedétől kezdve a pécsi 400 ágyas klinikai tömb burkolásához szükséges 260 ezer mázatlan lap. .A közeljövőben tárgya­lások kezdődnek a Parla­ment restaurálásához szük­séges díszes burkolóelemek gyárfásáról. Az egész siklósi járásban aratnak 350 katasztrális hold őszi árpát aratott le eddig a sik­lósi járás öt szövetkezeti gazdasága, a beremendi Dó­zsa, a magyarbólyi Tartós Béke, a kém esi Közös üt, a kovacshidai Egyetértés és a siklósnagyfalusi Jóbarát Termelőszövetkezet. Tegnap a járás mind a tizenhat kö­zös gazdaságában megkez­dődött az őszi árpa aratása. Törpe krémkávéfozőgép A Fémfeldolgozó KTSZ olyan törpe presszógépet ké­szített, amelyre az elnevezés kétszeresen ráillik. A ké­szülék ugyanis jóval kisebb, mint eddigi társad és 24 voltos feszültséggel műkö­dik. A gép súlya mindössze tíz kiló. Kis méretre, gyen­geáram felvétele különösen alkalmassá teszi arra, hogy repülőkön, vagy távolsági autóbuszokon használják. Óránként 60 ..krém-duplát” tud főzni. A törpe krémikávéfőzőgép sorozatgyártását még az idén megkezdd a szövetkezet. búzamezők Ahonnan azelőtt is mindig el­indult, s ahová visszatért. Most csöndben van. Tanfo­lyamokon nem ad elő, nem vesz részt idén sem a kombáj- nosok országos versenyében. Nélküle mennek a kombájnok a búzamezőkön. ; Pedig azóta sokat fejlődött a mezőgazdaság. Hatalmas, gyö­nyörű búzatáblák forrták össze Baranyában. Az emberek is összeforrtak a szövetkezetek­ben. Még nem minden hiba nélkül, az igaz, de már felfelé haladunk, előre. Maczkó Lajos nem titkolja, hogy fáj a szíve, ha motorzú­gást hall és látja a kombájno­kat. Nem is tudja, hová bújjon el, ha jön majd az idei aratás, hogy meg ne lásson egy aratni induló sereget. Mert, ha meg­látja őket, fél, hogy közéjük áll. Felpattan egy aratógépre, egy kombájnra vagy egy trak­torra. A felesége pedig azt „nem engedi meg” neki. Az asszony parancsol Maczkóék- nál, — vagyis a féltés, hátha újra elrabolja otthonától a tár sadalmi élet, a munka, ame­lyet pedig hivatásának érzett. Jó munkahely ez a mostani, az igaz. A kőbánya dömperjei­nek javítása, karbantartása, szép munka. De van ott is párt szervezet, meg szakszervezeti bizottság. Népfrontmozgalom is van, tanfolyamok is vannak. És Maczkó Lajosban, a Szocia­lista Munka Hősében még ma is él a munka szeretete. Ébren vannak a gazdag tapasztalatok, tudása pedig gyarapodott az­óta. DE A FINOM KÖPOR, a szürkeség, az asszonyi féltés el takarja. Nem kár érte? Gyevf Károly Sikondai hétköznapok Szigorúbban ellenőrzik a falusi boltokat A sikondai strandnak naponta 4—500 látogatója van. Va­sárnap a kétszeresére emelkedett e szám. Az ország minden részéből érkeznek ide vendégek, ezért szükség lenne egy camping-táborra, ahol elhelyezhetnék a tá­voli. városokból néhány napra vagy egy hétre érkezett kirán­dulókat. A vendéglátással nincs hiba, bőven el tudják látni hűsítő italokkal, fagylalttal, cukrász- és élelmiszerkészítményekkel a vendégeket. Azonkívül a strand közelében ajándékbolt is var­ja a vásárlókat. A csónakázó tavon 9 bérelhető csónak áll a kirándulók rendelkezésére, de hamarosan 15—20 lesz, ugyanis több új csónakot rendeltek. Elkészült az öltözőépület tetején a napozóterasz. Alig néhány hete „született” a csónakázótó, de máris a kirán­dulok kedvenc helye. Erb János tel vételei A iöldművesszövetkezetek I vagyonvédelméről tárgyaltak tegnap Siklóson. A fmsz-i fel­ügyelőbizottságok, körzeti, me­gyei és országos képviselői először a siklósi járás vagyon­védelmét vitatták meg. Meg­állapították, hogy a járásban 42 leltárát — 5 millió forint értékben — hiány nélkül vet­tek fel. 34 földművesszövetke­zeti egységnél pedig összesen 20 ezer forint hiányt találtak. Ez a hiányösszeg 2 és félmil­lió forintnyi vagyonnál jelent­kezett, s így a 100 forint va­gyonra csak 17 hiányzó fillér jutott. Majd a MÉSZÖV felügyelő bizottsága felhívta a megye minden felügyelő bizottságát, hogy a SZÖVOSZ kongresszu­sának határozata értelmében fokozottabb gondot fordítson a vagyonvédelemre. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom