Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-14 / 163. szám
G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1962. JULIUS 14. SZOMBAT NAPLÓ A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ÁRA: 50 FILLÉR 163. SZÁM Az őszi árpa 70 százalékát learatták Takarékossági rekord j Pécs zöldáru-ellátása Az első félév a statisztika tükrében A Szigetvári Konzervgyár borsócséplőjéhez egymásután fordulnak be a zöldborsóval megrakott. kocsik. Naponta mintegy 120 mázsát fejt ki ez a gép Eddig nem kevesebb, mint 140 720 kiló borsót fejtettek ki, ami ugyanennyi literes üveg zöldborsó-konzervnek felel meg.------------------------------------:..................................................................................................................- —-v T akarmány a háztájinak Nagy gond a közös állatállomány takarmánycüátása. És ehhez még hozzájön az is, hogy a háztáji állatállomány takarmányellátásáról is gondoskodnia kell a közösnek. Az idén köztudomású, hogy kevés szálastakarmány termett. Több termelőszövetkezetben úgy is határoztak: nem osztanak szálastakarmányt munkaegységre, hanem csak azt adják ki a tagoknak, amit a kaszáláskor megkerestek. A szálastakarmányt pótolni kell. Most aratáskor nagy területek szabadulnak tel. Ezek a területek vagy parlagon hevernek, vagy bevetik őket. Ha már egyszer elvégezték a tarlóhántást. — a parasztok ma már saját tapasztalatból tudják. milyen jó ez — akkor nem jelent különösebb gondot bevetni ezt a területet napraforgóval, szudániíüvel, esalamádéval... A termelő- szövetkezetek központi keretből több mint hétezer hold bevetésére elegendő vetőmagot kaptak. Kértek többet is, de már nem kaphattak. Ez is jelentős mennyiség. De minden termelőszövetkezetben segíthetnek magukon. Minden termelőszövetkezetben van kukorica, vethetnek csalamá- dét. De, he jól körülnéznek van más vetőmag is. Több termelőszövetkezetben van olyan hang: „Amit elvet a közös, az kell a közös állománynak. Ebből megint »cm jut majd a háztájinak.'’ Ahol kevés a vetőmag a közösnek, ott valóban fennáll ez a helyzet. De ezen is lebet segíteni. A szigetvári járás termelőszövetkezeteiben, tiobolon, Botykapeterden és másutt megtalálták annak a módját is: hogyan lehet tarló- vetésből takarmányt biztosítani a háztájinak is. Egyszerűen abból indultak ki, ha már egyszer teremhet a föld, akkor miért ne részesülhetnének a tagok is ebből a kétszeri termésből. Kimérnek a tagoknak is két-háromszáz négyszögölet a felszántott terültből és azt mondják nekik, ha ezt a területet beveti, ha ad hozzá vetőmagot és kifizeti a gépi és esetleg fogat munkadijat, akkor ennek a területnek a termése az övé lesz. Örülnek a tagok és kapva- kaunak az alkalmon. Megadják a vetőmagot, kifizetik a munkadijat, hisz lesz takarmányuk. Ez pedig nem kis dolog. Jól jár a termelőszövetkezeti tag is, de jól jár a közős is. Most különösen az esőzések után megnőtt a lehetősége annak, hogy jó termést takaríthatunk be tarió- vetésböl is. l.esz takarmánya a közösnek is. lesz takarmánya a háztájinak is. Ezzel a módszerrel a közös válláról nagy gond esett le. És ezt a gondot örömmé' átvállalják magokra a termelőszövetkezeti tagok. Nem rossz gondolat az. ami a szigetvári járásban vf’ósággá. vált már. Még nem késő. Érdemes lenne ezt a gondolatot elhinteni a többi járás termelő- teővetkeiefeibe* Jc, A gépipar fejlesztésének Baranya megyei problémái A Központi Bizottság határozatát tárgyalta meg a megyei pártbizottság A párt Központi Bizottsága június 28—29-í kibővített ülésén megtárgyalta a gépipar helyzetét és meghatározta a fejlesztés .további .feladatait. A Központi Bizottság ülésén hozott határozat alapján a megyei pártbizottság tegnap ülést tartott. A pártbizottság ülésén Papp János elvtáirs, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót a KB. határozat végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatos Baranya megyei feladatokról. A világszínvonal elérésére kell törekedni Papp János elvtárs beszámolója elején rámutatott a gépipar jelentőségére az e@éÉz népgazdaság rendszerén belül és kimutatta, hogy a gépipar saját fejlettségének fokával milyen mértékben befolyásolja, sót, meghatározza az egész népgazdaság korszerűségét. Ez a meghatározó jellege abból fakad, hogy a gépipar látja el a népgazdaság: többi ágát termelő- eszközökkel. A gépipar a termelőeszközökön kívül egyre növekvő hányadát termeld a tartós fogyasztási cikkeknek is, amelyek az emberek kulturáltabb életét, és kényelmét szolgálják. A gépipar jelentős helyet foglal el népgazdaságunkban. A nemzeti jövedelem 15 százalékát a szocialista ipar termelésének 26 százalékát, az ország összes exportjának 45 százalékát termeli és az ipari munkások 20 százalékát foglalkoztatja. A beszámoló ezután részletesen elemezte a gépgyártás termelésének állandóan növekvő tendenciáját, a második hároméves tervben és az ötéves terv időszakában megvalósítandó feladatait. Rámutatott, hogy a távlati fejlesztési tervek szerint 1980-ra a gépipar termelése a jelenlegi termelési szint nyolc—kilencszeresére nő. Ezekután a műszeripar, a híradástechnika és a szerszámgépipar i tervezet fejlődési üteméről szólott; és összehasonlításokat tett hazánk, és a baráti országok gépiparának az elmúlt tíz év alatti fejlődése között, — Minden baráti országban a gépipar fejlődésének üteme meghaladja az egész ipar fejlődésének ütemét — hangsúlyozta Papp János elvtárs, majd arról beszélt, hogy a fennálló különbségek köztünk és a baráti államok között nagyjából megmaradtak, sót, egyes országok utolértek és elhagytak bennünket. Lemaradásunk okait elemezte ezután. Hangsúlyozta, hogy a világszínvonal elérésére kell törekednünk, olyan termékek termelésében, amelyekhez az adottságaink meg vannak, A gépipari termelés exportja állandóan növekvő tendenciát mutat. Ma az ország ösz- szes kivitelének 45 százaléka adódik a gépipar termeléséből, s ez az 1965-ös évben már 50 százalék lesz. Újfajta gépek és berendezések Az ipar szerkezetének átalakításáról szólva rámutatott, hogy a szerkezeti átalakításban elért eredmények még nem jelentik, hogy ebben lényeges fordulat következett volna be. A gépipar szerkezetének átalakítása viszonylag hosszabb időt kíván. Hangoztatta, hogy sok üzemünkben a vezetők kényelemszeretete, maradisága, ellenállásuk az újabb gyártmányprofilok bevezetésével szemben a maradiság konzerválásához vezetett. Szólott arról, hogy az anyagi ösztönzés jelenlegi rendszere nem alkalmas a gépipari termelés színvonalának emelésére. Ezért szükség van az anyagi érdekeltség új módszereinek kidolgozására és ösztönzőbb premizálási rendszer kialakítására. Ezekután á gépiparban szükséges vezetési és termelési szemléletmódok összehangolásáról beszélt és megemlített néhány vitás kérdésit annak illusztrálására, hogy egyes gépipari ágazatok és termékek jövőjét illetően még nincs összehangolt álláspont. (Például a gőzturbina és gázgene- rátorgyártásbam, valamint a traktorgyártásban jelentkező problémák). (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken esie már úi búzát őrölt a pécsi gőzmalom Nyolcvan a hektolitersúly — Vasárnap sem szünetel az átvétel Tegnap a déli órákban érkezett be az idei első búzaszállítmány a pécsi gőzmalomba Az első szállífó ezúttal a ko- zármislenyi Uj Tavasz Tsz volt, 30 mázsa olasz San Pas- tóre búzával. Géczi Dezsőtől, a kirendeltség szakvezetőjétől kérdeztük Aratási rekord Mint már hírül adtuk, Volk József kombájnvezető és váltó társa Juhos Szilveszter, a bó- lyi gépállomás kombájnvezetői vállalták, hogy az idei aratási szezonban a tervben megszabott 320 holddal szemben 700 hold gabona aratását és cséplését végzik el. Mivel a bólyi körzetben későbben érett be a gabona, a két kombájnvezető a kisharsányi és nagytótfalui tsz-ekben kapott munkát. Volk Józsefek az esős időjárás ellenére már szerda estig 102 holdat learattak. A hét elején megjavították az eddigi legjobb aratási csúcsot a megyében, s a kombájn napi 13 holdas normájával szemben egy nap alatt 42 hold gabonát arattak le és 7 vagonnal csépeltek el. meg, milyen minőségű az új búza, s hogy készültek fel a malmok az új termés fogadására? — Ami az új búza minőségét illeti, a kezdet mindenesetre biztató. Az első búzatétel, amit a kozármislenyiek hoztak be, jó őrleményt ígér. Hektoli- tersúlya a szokványos 78-cal szemben 80,35. Víztartalma 14.3 százalék, tehát két tizeddel ez is jobb a szabványnál. A tsz így szép felárat kap érte. — Az első búzaszállítmány tehát őrlésre azonnal alkalmas, s mivel tavalyi olasz búzánk már nincs, még ma megkezdjük az őrlését. A San Pas- tóre-fajtát 30 százalékban keverjük más fajtákkal, a többi külföldi fajtáknál ez a keverés nem szükséges, mert minőségben jobban megközelítik a magyar búzákat. — Ezután már folyamatosan naponta várjuk a tételeket. A következő szállítmányt a bel- várdgyulai tsz jelezte. A San Pastóre után az ugyancsak olasz Autonómiát, és a szovjet Bezosztáját várjuk, . s ezeket, közösen is őröljük, s csak legutoljára érkezik be a magyar búza. Az átvétel vasárnap sem l szünetel, t „Magyar nap“ a moszkvai leszerelési és kéke-világkongresszuson Moszkva (MTI). Pénteken valóságos „magyar nap” volt a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson . A küldöttek ezúttal sem plenáris ülést nem tartottak, sem bizottságokban és albizottságokban nem üléseztek, A mozsgói Zrínyi Termelőszövetkezetben is meggyorsult ti larlóvétés. Most, a kedvező időt kihasználják, éjjel-nappal három traktor szántja a tarlót, amibe aztán szudáni fii. ** 9epraforaó, csatornádé kerül. ■hanem szakmai találkozókon vettek részt. Külön találkoztak a jogászok, az írók, az orvosok, a parlamenti képviselők, a pedagógusok, stb. A jogászok találkozóján azzal a kérdéssel foglalkoztak: mi a nemzetközi jogászok feladata a leszerelésért folytatott harcban. A kérdés körül rendkívül élénk vita alakult ki, amelynek során Hajdú Gyula professzor, ismert nemzetközi jogászunk/, a leszerelés szakértője azt fejtegette: a jogász fő feladata, hogy megmagyarázza a leszereléssel összefüggő tételes jog és jogi elvek szerepét, és igazi tartalmát. Saját tapasztalataira hivatkozva. Hajdú professzor a következőképpen összegezte, hogy mely kérdésekre kell a jogászoknak a helyes válaszokat és magyarázatokat megadniok: 1 A tételes. jog szerint kötelező-e a leszerelés? A válasz erre: az ENSZ alapokmánya — főleg a 11. és a 26. paragrafus — szerint a leszerelés kötelező és nemzetközi egyezményt csupán a leszerelés módozatai- i ról kell kötni. 2. Megengedettek-e az atomfegyverek a mai tételes Jog szerint, amint ezt az amerikai katonai szakemberek állítják? A válasz: az atonifegyverek már a mai jog szerint is tilosak, mert csak a fegyveres erők elleni akcióknál vannak megengedve, egy atomtáma- dás pedig nyilván valóaa a békés lakosságot is elpusztítaná, 3. Mi a jogi helyzet a Nyu- gat-Berlinbe vezető utak használatának kérdésében? A válasz: 1945—1946-ban csupán alsóbbfökú szenetek egyezsége jött létre erre vonatkozólag. Ezek az egyezményeik a potsdami megállapodásokból indultak ki. vagyis abból, hogy Németországot teljesen le kell szerelni és soha nem éledhet újjá a militarizmus. Mivel az' imperialista hatalmak ezt a helyzetet felborították, így jelenleg semmiféle érvényes egyezmény az említett utak. felhasználására vonatkozólag nincs, következésképpen az NDK teljesen szabad az ezután kötendő nemzetközi egyezmények tekintetében; 4. Mi a helyzet az ENSZ megreformálása kérdésében? Válasz: bizonyos reformok, főleg az egyhangúság tekintetében szükségesek, de az ENSZ' alapelveit nem kell megváltoztatni. Hajdú Gvula professzor ezzel összefüggésben hangoztat, ta, nem az a baj, hogy az ENSZ aiapelvei nem jók, hanem az. hogy azokat nem tartják be az imperialista hatalmak, sőt kifejezetten azok ellen működnek. A tudósok találkozóján Pál Lénárd Kossuth-dijas, a Központi Fizikai Kutató Intézet helyettes igazgatója szólalt fel. Hangoztatta, hogy a tudósoknak a békét kell szolgálniok, s iFotyíMm a í. Malory) v
