Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-14 / 163. szám

fclAPLÖ 19«. JÜLITJS 14. A gépipar fejlesztésének Baranya megyei problémái (Folytatás az 1. oldalról.) A beszámoló foglalkozott a gépipari beruházások kérdésé­vel, a termelés műszaiki szín- ] vonalának emelésére szüksé­ges intézkedésekkel és a kapa­citások bővítésével is. A Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa moszkvai tanácskozásai­ról szólva kiemelte a baráti államok közötti termelési összhang szükségességét. Hangoztatta, hogy a ta­nácskozáson meghatározott következő időszakban kö­rülbelül 1500 olyan géptípus gyártását fogjuk megszüntetni a KGST-ben tömörült orszá­gokban, amelyek már elavul­tak. Ezzel egyidőben viszont sok újfajta gépet és beren­dezést kell előállítanunk, amelyeket az adottságoknak megfelelően kell profilíroz­nunk az országok között. Pél­dának megemlítette az autó­buszgyártás szakosítását. Támogatnikell a műszaki fejlesztési tervek megvalósítását Bár (Baranya megyében ja gépgyártás aránya a többi iparágakhoz képest nem je­lentős, mégis a gépgyártással kapcsolatban álló más ipari üzemek működése szempont­jából a KB. határozatának itt is nagy jelentősége van. A Sopiana Gépgyár, a Mohácsi Gépgyár, a Pécsi Fémipari Vállalat, a Szigetvári Kisgép- gyártó Vállalat és a Pécsi Va­sas KTSZ azok a vállalatok, amelyekre elsősorban vonat­koznak a határozat által meg­jelölt legsürgősebb tennivalók. Papp elvtárs a beszámoló­ban javasolta, hogy minden pártbizottság és üzemi párt- szervezet kísérje figyelemmel és tá­mogassa a műszaki fejlesz­tési tervek megvalósítását, a gyártási technológia fejlesz­tését, a műszaki, szervezési, kutatói és kísérleti feladato­kat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a műszaki fejlesztés fon­tosságát a pártszervezetek ne- csak gazdasági, hanem politi­kai oldaláról is világosan ma­gyarázzák. A vitában többen rámutat­tak arra, hogy a KB határoza­ta a gépipar fejlesztéséről szól ugyan, de hasznos következte­tésekre lehet jutni, belőle más iparágiak, sőt, a mezőgaz­daság gépesítése kérdéseivel kapcsolatiban is. Ilyenek például, hogy min­den üzemben fokozni kell a politikai nevelőmunkáit, a szakmaii képzésit és tovább­képzésit, tovább kell tökélete­síteni az anyagi ösztönzést Az anyagi ösztönzésit a minő­ségi feladatok végrehajtása érdekében beli felhasználni. Javítani kell a munka és üzemszervezést, mert ebben nagy a lemaradás. Nagyobb gondossággal kell tö­rődni az exportterv mennyisé­gi, minőségi és határidőre való teljesítésével. Javasolják a premizálási rendszer átszervezését A prémium és nyereségré­szesedés mai rendszere nem viszi előre a fejlődést, ezt többen megállapították, ja­vaslatokat is tettek a premi­zálási rendszer átszervezésére. Novics János elvtárs hangoztatta, hogy nemcsak a munkások kötelessége, hogy jobban dolgozzanak és fejlőd­jenek, de a műszáki vezetőik­nek is. Az országos műszaki fejlesz­tési bizottság felügyelete alatt létre kellene hozni egy olyan üzemet a megyében, amely egyes gépek prototípusainak kipróbálására rendezkedne be — hangzott el az egyik ja­vaslat. A Pécsi Bőrgyárban például jelenleg német, angol, bolgár, olasz, csehszlovák és magyar gyártmányú gépek dolgoznak, sok velük a baj, főleg az alkatrész utánpótlás tekintetében. A Szigetvári Kisgépgyártó Vállalatról szólva a felszóla­lók azt hangoztatták, hogy amíg nincs tisztázva, hogy a vállalat fejlesztése milyen irányban történjék, addig azt sem lehet eldönteni, hogy termelő, vagy szolgál­tató vállalat legyen. Tavaly cipőipari gépeket gyártottak, az idén építőipari gépeket és porelszívó-berende­zéseket fognak gyártani, Sely- lyén, Siklóson pedig szolgál­tató kirendeltségeket szervez­nek. Bizonytalanság van az üzem szervezésében és veze­tésében, ezért a munkások munkakedve sem lehet min­dig kielégítő. A báüyagépesítés gondjai A pécsi bányaművelési vi- Sizonyokról elhangzott felszó­lalások a bánya gépesítési gondjait tárgyalták. Rámu­tattak, hogy a Szovjetunióban járt baranyai bányász-küldött­ség a donyeci medencében maga is látott olyan festőgé­pet, amelyekről a pécsi bá­nyászok már régen álmodoz­nak. Itthon kísérletezünk, sok pénzt fordítunk a géptípusok szerkesztésére és kipróbálásá­ra, pedig a Szovjetunióból ezt már régen megrendelhettük volna. Amit más országokban ké­szen megkaphatunk, azt mi­ért akarjuk Itthon minden- . áron magunk előállítani. Javaslatok hangzottak el aura is, hogy necsak reprezentatív küldöttségeket ménesszünk más állomásokba- tanulmány­út címén, hanem küldjünk bányászokat, vasmunkásokat,, gépgyártó szakembereket hosszabb időre külföldre, hogy ott munka közben ismerkedje­nek meg a mi viszonyainkhoz sokban hasonlító munkakörül­ményekkel, gépekkel és mun­kaszervezési formákkal. Gépipari üzemeink és a bá­nyák műszerekkel való felsze­relését is szorgalmazni kell, hogy a régimódi munkavédel­mi eszközöket modem és biz­tonságos felszerelések váltsák íeL Gyártmányfejlesztés, automatizálás A Sopiana Gépgyár export­problémáit, öntödéjének elma­radottságát is szóváltették a pártbizottság ülésén. A gyár felügyeleti szerveinek jelenleg az az álláspontja, hogy az év­százados, elmaradott, régi vas­öntödét, nem kell fejleszteni, és modernizálni, merít ígéret van új öntöde létrehozására. A megyei pártbizottság ülé­sén azt az álláspontot fogadták el, hogy miivel bizonytalan az új öntöde építésének időpont­ja, feltétlenül korszerűsíteni kell az elma­radott és elavult módszerek­kel dolgozó öntödét, mert a jelenlegi körülmények között ott nagy a balesetve­szély, az önköltség is magas, az öntöde felújítására tett ígé­retek viszont nem konkrét ha­táridejűek. A gyártmányfejlesztés, az automatizálás, a termelésbe beállítandó gépsorok és az elavult gépek selejtezésének problémáit is megvitatta a megyei pártbizottság tegnapi ülése. A Mohácsi Gépgyár fejlesz­tésének ügyében elhangzott felszólalások hozzájárultak ahhoz, hogy tisztázni lehessen a tanácsi vállalat és a minisz­tériumi iparvállalatok jogál­lásának kérdéseit is. Ezzel kapcsolatban a műszaki fej-; lesztés irányát és a profilíro- zást előíró rendelkezések helyes értelmezéséről is szó esett. A pártbizottság határozatai A vitát Papp János elv­társ foglalta össze, válaszolt az elhangzott kérdésekre, majd Novics János elv- társ javaslatára a pártbizott­ság megfelelő határozatokat hozott. A PB javasolja minden ipa­ri üzem vezetőjének, hogy a műszakiakkal külön , utána pedig üzemi tanácskozáson beszéljék meg a KB határo­zatából rájuk eső feladatokat. Ezekután a pártbizottság megtárgyalta a második félévi üléstervét. Gépjavításból elégtelen A szigetvári járásban is teljes erővel aratnak. Dol­goznak az emberek és dol­goznak a gépállomás gépei. Az utóbbiak bizony ritkán. Főleg a kombájnokkal van baj. A Szigetvári Gépállo­másnak 14 kombájnja van és ebből csütörtökön reggel hétről azt jelentették, hogy áll. Patapoklosiba például kiküldtek egy kombájnt, amelyről a táblában derült ki: ez a kombájn gyűrűzésre szorul. Egy éjszakán át ja­vították az igazgató utasítá­sára. A Bánfára kivezényelt kombájn vize állandóan fel­forr. A szigetvári Uj Élet­nél levő kombájn is való­színű hasonló sorsra jut, mint a patapoklosi, a Nagy­dobszára küldött kombájn adagoló problémával küzkö- dik, a szigetvári Zrínyinél levőnél pedig a távsrivaty- tyúval van baj. Ez bizony több a méreg­nél. A járási tanács mező­gazdasági osztályának véle­ménye szerint ezen a héten be tudták volna teljesen fe­jezni az őszi árpát, ha a kombájnok rendesen men­nek. A gépek hátráltatják a munkát. Ezeket a hibákat a nagyjavítás idején észre kellett volna már venni. A megyei igazgatóság az első szemle alkalmával nem fo­gadta el úgy a gépeket, ahogy azokat kijavították. Most a tények azt mutatják: jobban meg kellett volna nézni másodszor is. A szi­getváriak átadták, a szem­lén résztvevők pedig átvet­ték a rosszul kijavított gépe­ket. Ez most megbosszulja magát. Az aratás kezdetén a Szi­getvári Gépállomás műszaki vezetői és dolgozói rosszul vizsgáztak. Pusztító jégeső a mezőkövesdi járásban Csütörtökön, július 12-én es­te tíz és tizenegy ára között pusztító jégeső érte a mezőkö­vesdi járás egyes községeit. Mezőkövesden tojás nagyságú jég zúdult a községre. A me­zőkövesdi főutcán teljesen megbénult a forgalom. A vihar pusztításának teljes képe pén­teken bontakozott ki. Az ősz- szegy ült jeget még akkor is lapáttal hányták le az úttest­ről. A fák levéizetét a jég teljesein leverte, az utcákat is sok helyen törmelék fedi, mert a vihar számos házról le­verte a vakolatot. Nagy kárt okozott a jég a határban is. A vihar kártétele különböző — egyes határré­szekben csak 30 százalékos, máshol ennél lényegesen na­gyobb. A megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői, megszemlélve a kárt, a hely­színen intézkedtek a segítség- nyújtásról. (49.) Söre Bálint még egyszer bólint és megborzong. Pedig a levegő is alig mozdul. Az öreg szemrehányóan a másikra néz. — Ezért nem lett volna sza­bad bántani azt a bogarat... Érti? — Aha.;: Csend van. Mintha nem is lenne más — csak a csend, mint oly sokszor az életben, és oly sokszor az öreg férfiak szívében. Söre Bálint felitápászkodik. Kár volt feljönni a tetőre. Legjobb lett volna, ha a nap­számosokkal együtt hazamegy —, de még egy kicsit gyö­nyörködni aikiairt a házban. Csak az érti ezt, aki beteken át a téglafalak mellett áll. Neki is nagy munka volt, és az ember szereti megnézni a nagy munkát, ha készen van. Csak percekre akart feljönni — azután itt maradt. Tulaj­donképpen hívatlanul, mert az öreg oda se nézett* amikor felkapaszkodott a vaslépcsőn. És mégis olyan nehéz innen elmenni. Meleg van. Kívül is — beiül is. Jó lenne egy pohár bor. Vagy kettő. Itt fenn — az emeletes ház tetején. Török András felépítette az emele­tes házat és fedült a tetejére. Ez az ő dicsősége. Söre Bá­lintnak pedig szegény vir­tusként, szomorú vigasztalás­ból — meg kell engedni, hogy a ház tetején megihassa a li­ter bort. Nem sok ez. Néhányszor elgondolkozva keresztben-hosszában végig­sétál a háztetőn, majd az öreg előtt. Megvárja, amíg felnéz, — mert szeretné látni a sze­mét. Onnan akarja kiolvasni, hogy megengedi-e. — Török úr? — Tessék. — Hoznék egy liter bort, ha megengedi... — mondja za­vartan, és hangosan krákog, hogy egymásba olvadjanak a hangok* Lassan, kedvetlenül jön a vá lasz. — Hozzon. Az őszhajú az öreg mellé guggol. A hangja szelíd és alá­zatos. — Török úr ... ne haragúd- jon. Tudom, hogy maga nem szereti az ilyesmit... de meg- ihatnám itt fenn a tetőn? Török András tekintete meg ugrik, azután gyorsan vissza­fogja. — Itt? Söre bólint, összeharapja a száját és figyelmesen vár. — Itt. Az öreg nagyon sokáig nézi a másik arcát, de mintha nem is azt nézné — azután közöm­bösen elfordul. A hangja egy kicsit tehetetlen és csalódott. — Megihatja itt is. Söre Bálint nehéz, lomha mozdulatokkal, de boldogan megfordul, és leereszkedik a vaslépcsőn. A öreg csak akkor néz utá na, amikor már biztos abban, hogy a másik leért az udvarra. Amikor már nem láthatja. Azután hanyatt fordul, a ke­zét szétteríti a tetőn. Olyan, mint egy sovány, barna ke­reszt. Miért engedte meg, hogy Sö­re Bálint felhozza a tetőre a bort, és itt igya meg, amikor még az övé a ház — nem tud­ja. Talán azért, mert jó egye­dül, és lehet, hogy az őszhajú már nem is jön vissza a kocs­mából. Mert neki csak a bor a fontos, nem az, hogy a tetőn, a délutáni melegben igya meg. A legjobb egyedül. Az eget nézi, amely kéken cs barátságosan ráhajol. _ mnnni Ol s 9 'fa iliiSiluiiiiiiiii iiilllinilii Takarékossági rekord a baranyai falvakban A baranyai falvak lakói még | soha nem bizonyultak olyan ' takarékosnak, mint az elmúlt í félév alatt. Január elsejétől június végéig csaknem hat­millió forintot helyeztek el be­tétként a takarékszövetkezetek | ben. A betétállomány ilyen ; nagymérvű növekedése még a > szakembereket is meglepte. — i Eredetileg ugyanis arra szá- j mítottak, hogy a falusi bankok betétállománya az év végén körülbelül 22 és fél millió ! forint lesz. Ezzel szemben már ! az év közepén túlhaladták a ; 23 és fél millió forintos állo- ; mányt. A betétkönyvek számának és a betett összegek rendkívüli I méretű gyarapodása főleg an­nak köszönhető, hogy mind több falusi bank vállalja — a beremendi példa nyomán — a í termelőszövetkezetek előleg- fizetésének lebonyolítását. A ; közös gazdaságok minden hó- | napban egy összegben átutal- J ják az előlegre szánt pénzt a — A BIKALI építőtábor­ban július 22-én a komlói Bányászegyüttes szólistái és a zenekar ajándékműsort ad a Bikaion dolgozó diákoknak. — A VÉMENDI termelő­szövetkezetben 217 no indult munkaversenybe a novem­berben összeülő Vili. párt- kongresszus tiszteletére a 30 mázsás kukorica átlagtermés eléréséért. A széles körben kibontakozó versenyt Bos- nyák Mihályné szebényi mun kacsapata kezdeményezte. — JULIUS 22-én kirándu­lást szervez Harkányfürdőre a Komló Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bi­zottsága. — A 12. SZ. Autóközleke­dési Vállalat üzemi ered­ménytervét 743 ezer forinttal túlteljesítette. Ez gyakorlati­lag annyit jelent, hogy az utolsó két hónapban 1 millió 332 ezer forinttal több nye­reséget értek el a tervezett­nél s ezáltal az első negyed­év eredményromlását teljes egészében behozták. — MEGJELENT a sárga­barack a piacon. Naponta 5 —6 mázsát hoznak forgalom­ba a város zöldségüzleteiben. helybeli takarékszövetkezetnek és az kifizeti a tagoknak • e'.ölegjárandóságukat. Számos szövetkezeti gazda Ilyenkor az előleg egy részét — sőt gyak­ran a teljes összeget — taka­rékbetétként otthagyja a falu­si bankban. Jelenleg 19 közös gazdaságnak van a megyében ilyen kapcsolata a takarékszö­vetkezetekkel. A falusi dolgozók takarékos­ságának eredményeként létre­jött egyébként a tizedik „mil­liomos” takarékszövetkezet is a megyében. A szentlőrinci falusi bank a tizedik, amely­nek betétállománya meghalad­ja az egymillió forintot. A legtakarékosabb emberek min­denesetre Bólyban és körnvá- kén laknak. Az itt működő falusi bank betétállománya ugyanis hamarosan eléri a négymillió forintot. Ebben az évben különben — a kilátások szerint — valamennyi takr~i szövetkezet milliomossá válik Baranya megyében. A felhőemberek meghaltak, elpusztultak a hatvannégy nap alatt. A szél is elsiratta már őket. Az apját napok óta nem látja, nem szánt az égen, és a nagy felhőeke szarva is átbu­kott a hegy túlsó oldalára. Ta­lán, ha átballagna a nagy tó partjára, keletre — onnan még meg lehetne látni. Itt már nem. Az öreg becsukja a szemét. Jó lenne, ha Söre Bálint el­felejtene visszajönni — vagy egyáltalán eszébe jutna útköz­ben, hogy nem is az övé a ház, semmi köze hozzá, és ottma­radna a kocsmában. Számol. Mennyi pénz jár még Fábián úrtól? Tízezerötszáz. Sok pénz. Nagyon sok. Az egyik sorsjegyen nyeri a sok pénzt, a másik emeletes házat épít érte. Az öreg kinyitja, becsukja a szemét. Úgy érzi ezekben a magányos pillanatokban,- ami­kor egyetlen tanúja az ég, hogy a mellén tartja a házat. Kiterjesztett két karja a tető szélétől a tető széléig ér, és ha megfordulna, magasba nyújta­ná a karját — az újjával még az égbolt tetejét Is eléri. Ilyen hát az égigérő ház. Nyugtalanul hánykolódnak a gondolatai. Elhívhatta volna a barátait az emeletes házhoz — de megfeledkezett róluk. Hol­nap, sajnos már késő. A mai nap a szép — ezt érdemes meg mutatni. Vacsorát főzött volna, fröccsöt fizetett volna — férfi módra. 1 (Folytatása következikJ ‘ — AZ UJ-MECSEKALJAI nőtanács 14-én, szombaton este hét órakor rendezi meg műsoros családi estjét az új- mecsekaljai építők étkezdé­jében. A műsoros esten a kar hatalom tánczenekara is fel­lép. — A PÉCSI bányászok szá mára is nagyon hasznos könyv jelent meg az állami könyvterjesztőnél. Ajtai Zol­tán: Bányavíz elleni védeke­zés című könyvében ismerte­ti a bányavizek elleni véde­kezés módozatait, mind a karsztosodott, mind a laza tároló kőzetek esetében. A műveléstechnikai ismeretek­től kezdve a technikai eszkö­zök üzemi kipróbálásáig, min den hasznos tanácsot megta­lálhatnak benne műszaki szakembereink. — ELKÉSZÜLT az 1961— 1962 év ismeretterjesztési statisztikája, valamint a mű­velődési szervek értékelő jer leütése. A jelentés a műve­lődési munka javulásáról számol be és meghatározza a jövő feladatait. — A MOHÁCSI munkás- klubnak 160 állandó tagj/ van. A klubtagok nemcsak a televízió képernyőjét nézve, társasjátékokkal játszva szó­rakozhatnak, hanem nagyon érdekes előadásokat is hall­gathatnak. Legutóbb Ludván sebészfőorvos számolt be a hallgatóságnak olaszországi útiélményeirőL — JULIUS 19-én érkezik, Pécsre a Szovjet—Magyar Ba ráti Társaság küldöttsége. A küldöttség tagjai néhány na­pot tartózkodnak csak me­gyénkben. Ez időben tanul­mányozzák a megye dolgo­zóinak életét, az MSZBT munkáját, *— A Magyar Autó Klub pécsi csoportja július 28-án kétnapos autóturát szervez Sopronba. A tú­ra ismertetését lS-án, hétfőn dél­után 8 órakor tartják a Nádor szálló vadásztarmében rendkívüli klubnapon. Az érdeklődők megje­lenését kérj a vezetőség. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: az idő változékony Jellege megma­rad, a hőmérséklet alakulásában a mai naphoz képest lényeges változás nem lesz. Felhőátvonulá- sok, többhelyen esővel. Mérsékelt, időnként megélénkülő északnyu­gati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, leg­magasabb nappali hőmérséklet holnap 22—26 fok között. Előrejel­zés a Balaton területére szombat reggelig; mérsékedt. időnként élénkebb északnyugati szél, felhő­átvonulások, átfutó esővel. A hő­mérséklet este 18, hajnalban 15 fok körül les*, 1 ( Á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom