Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-11 / 160. szám
Drávaszerdahelyen befejezték az osziárpa-aratasl YTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I imuMiimiliwoiiiiHf mi ip. iiiiiminiiinteiiii ......-.......t lHiiiuHiiiiHiHll!lm<imHHinill>mimuHMMiiiilliNMiMHmiw;lfll<lllll 1962. JÚLIUS tt. SZERDA j NAPLÓ Modem kenyérgyár Sellyén Német diákok érkeztek Pécsié * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁÉBA MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött az őszibarack-export XIX. ÉVFOLYAM, ÁRA: 50 FILLÉR 160. SZÁM Moszkvára figyel a világ Két izgalmas hír járta be tegnap a világot. Az egyik: „Több, mint száz ország képviselőinek részvételével megkezdődött a moszkvai leszerelési és béke-világkongresz- ssrus”. A másik: „Végrehajtották az amerikai magaslégköri nukleáris kísérletet. A robbantás után rádiózási zavarok keletkeztek”. A két esemény ugyanazon a napon történt. Nálunk, aki nem hivatásos politikus, nem atomludós és nem publicista, de a világban végbemenő eseményeket figyelmesen szemlélő ember, az is megdöbben és világosan lát, ha két ilyen eseményről kap hirt ugyanazon a napon. Azonnal világosan látja, melyik oldalon van a kor legégetőbb kérdéseire választ és megoldást kereső törekvés, melyik oldalon van az agresszivitás, a békebontás és pusztítás szándéka. Az imperialista nyugati világban hivatásos politikusok sem látják ezt, publicisták sem értik. Ebben van a magyarázata annak, hogy — az o hatásukra — a dolgozó emberek egy része is pesszimista és félelemben él. Soha még nem féltek ennyi re a békétől a hadianyaggyárosok és bankárok, mint ma. Soha ilyen ostoba és rövidlátó nem volt még a nyugati imperialista.világ gyarmatosító vezérkara, mint napjainkban. Soha ilyen esztelen es embertelen fegyverkezési hajsza nem folyt az LISA-ban, mint most De ilyen tömegerő sem állt még szemben soha a fegyveres világ örült apostolaival, mint a XX. század második felében! A csendesóceáni Johnston sziget fölött vasárnap este vég reliajtott amerikai nukleáris robbantás nemcsak a rádiózásban okozott zavarokat. Megzavarta az emberek szívében működő ’’adóállomások” hullámhosszát is. A BÉKE hullámhosszát, — a vá gyat, az óhajt, a nyugalmat varó áhilatot és kívánságot nem zavarhatta meg. Akikben eddig csak vágy és óhaj élt a békesség után, az is felkiáltott. Megszólaltak újabb törne megek, amelyek eddig csak várakoztak. A nyugalmat váró áhitatból és kívánságból tett és kiállás formálódott, tiltakozás vihara kerekedett világszerte. Az amerikai robbantás hatóereje több volt, mint tízmillió tonna hagyományos robbanóanyagé. A Moszkvában összegyűlt indusok, kínaiak, arabok, ukránok, németek, magyarok, kubaiak — és a világ minden népének küldöttei viszont ennél" is „veszélyesebb” robbanóanyagot vittek magukkal. Ez a robbanóanyag meg fogja semmisíteni a fegyvereket! Elementáris erővel robbant ki már a megnyitás napján a kül dőltekből a fegyverek elleni gyűlölet, ami egyet jelent az emberiség békéjéért érzett ha tártalan szeretettel. A béke erős szárnyú, győzelmes galambja kettétöri a fegyvereket. A töjikrezúzott fegyverek darabjait a tengerbe szórja, elsüllyeszti. El fogja süllyeszteni velük együtt a rablók és haramiák profitéhségét, a vérre és aranyra spekuláló imperializmus rabIó*álsiaii Is. jí„Hz általános és teljes leszerelés: minden nép békéjének és biztonságának záloga“ Hruscsov elvtárs beszéde a leszerelési és béke-világkongresszuson A moszkvai leszerelési professzor elnökölt. Közölte, tizennyolchatalmi leszerelési vagy írásban fejtsék ki a lesz Néhány kormányfő — csov szovjet miniszterelnök pe lesse kormánya álláspontját a A szovjet kormányfő m ta. Több mint két órás beszéd ló felkiáltásokkal. Moszkva (TASZSZ). Hruscsov beszéde elején üdvözölte a kongresszust, rámutatva, hogy a leszerelési és béke-világkongresszus összehívása korunk egyik legkiemelkedőbb eseménye. Földünk majdnem minden népé- , nek küldöttei félretéve mindent, ami elválasztja őket, összegyűltek, hogy megvitas- ' és béke-világkongresszus kedd hogy a kongresszus előkészítő értekezleten résztvevő ország erelési kérdésekben vallott né mondotta John Bernal — írás dig volt szíves hozzájárulni a kongresszuson. egjelenését a szónoki emelve ét a jelenlevők többször szak sák korunk leghalasathatat- lanabb kérdését: hogyan akadályozzuk meg a háborút. Az emberiség figyelemreméltó korszakot él át — folytatta beszédét Hruscsov. — A társadalmi haladás meggyorsulása. a tudomány és technika terén, a természetre vonatkozó ismereteinkben bekövetkezett óriási fordulat délutáni ülésén John Bernal bizottsága felkérte a genfi ok kormányfőit, hogy szóban setéiket. '« ■ , ban válaszolt, Nyikita Hrus- hhoz, hogy személyesen ismeri nyen hosszantartó taps fogadhatták félbe tapssal és Kelyesa legnagyobb jótéteményeket eredményezheti minden ember számára. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni egy pillanatra sem arról, hogy az agresszió és a rosszindulat sötét erői azzal fenyegetőznek, hogy az emberi lángelme felfedezéseit az emberiség és az emberi civilizáció ellen fordítják. A leszerelés korunk parancsoló követelése A szovjet kormány köszönettel fogadta el a meghívást és kötelességének tartja, hogy tájékoztassa a kongresszust a leszerelés kérdésével kapcsolatos nézeteiről, — mondotta a szovjet államfő, majd így folytatta: Szembe kell nézni az igazsággal. Fennáll egy új világháború veszélye. Az emberiség belesodródhat. ebbe a háborúba, ha nem történnek határozott intézkedések. Meg kell látni, hogy szakadatlanul tökéletesítik a termonukleáris fegyvert. Egyre több országiban helyeznek el atomfegyvereket, egyre nagyobb számú katonai alakulatot szerelnek fel ilyen fegyverékkel. Ezzel együtt fokozódik az a veszély, hogy kalandor csoportok kirobbantják az új világháborút. A háborús készülődések még soha sem öltöttek olyan óriási méreteket, mint napjainkban. A hadiipari monopóliumoknak — a „halál kereskedőinek” és a minden től el rugaszkodott, katonai klikknek — a szövetsége, mint Eisenhower, volt amerikai elnök nevezte: ez a ,,hadiipari komplexum” szakadatlanul fokozza a fegyverkezési hajszát. Tekintélyes nyugati atomtudósok becslése szerint a mai világban „az atomhalál potenciálja” 250 000 megatonna, vagyis 250 milliárd tonna fent robbanóereje. Ilyenformán földünk minden egyes lakosára már most átlag több mint 80 tonna hatóerejű robbanóanyagot tartalékoltak. Ezek szerint ebben a termékben már biztosították a bőséget a föld lakossága számára. Még hivatak* adatok szerint is évenkint az egész világon 120 milliárd dollárt költenek katonai célokra. Ez az összeg körülbelül fele a világgazdaság valamennyi ágában eszközölt összes beruházásoknak. Kétharmada a gazdaságilag gyengén fejlett országok nemzeti jövedelmének. Egyedül a NATO-orszá- gok minden tíz percben egymillió dollárt fordítanak háborús készülődésre. A katonai készülődések mérvét tekintve az Amerikai Egyesült Államok van az első helyen. Az 1946-tól 1962-ig eltelt 17 év alatt közvetlen és közvetett katonai kiadásai körülbelül ki'lencszázmilliárd dollárra rúgtak. Majdnem ugyanekkora összeget adtak ki az összes kapitalista országok a második világháborúban. A NATO más tagállamai szintén a katonai tékozlás végzetes útján haladnak. Ezeknek az országoknak a katonai gépezete hihetetlen arányúvá nőtt. A fegyverkezési hajsza óriási mértékben emészti fel a nép munkájának eredményeit. ' Manapság több mint húszmillió ember szolgál a fegyveres erőknél. A háborús célokra végzett munka több mint százmillió ember energiáját emészti fel, s a világ tudományos téren dolgozo lakosainak hetven százalékát használják fel valamilyen formában katonai téren. A nyugati országokban kezd reálissá. válni az a . veszély, hogy a militarizmus elnyeli a polgári társadalmat. Az utóbbi időkben a nyugati sajtó egyre határozottabban hajtogatja, hogy a termonukleáris háborúnak és következményeinek veszélyét erősen eltúlozzák. A termonukleáris háború kuUusiso A magyar küldöttség tagfai a moszkvai békekongresszuson. Babról jobbra: Benkö Gy&la, Zavagyi bajos és Sebe styén Nándomé. Annak idején Eisenhower volt amerikai elnök és Kennedy, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke realista álláspontra helyezkedett, amikor kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonailag egyenlő erős. Kennedy elnök ezt az álláspontját Becsben velem történt találkozója idején fejtette ki. Most viszont az Egyesült Államok vezető személyiségei azt a gondolatot kezdik bevinni népük és szövetségeseik tudatába, hogy az erőviszonyok állítólag megváltoztak az Egye sült Államok javára. Világos, az efféle megnyilvánulások célja: az amerikai militaristák azzal az állításisal; hogy ők nyernék meg a. háborút, bátorságot akarnak önteni fegyveres erőikbe és szövetségeseikbe. Felmerül a kérdés: hogyan mérték meg az amerikai személyiségek az erőviszonyok megváltozását és hogyan állapították meg, hogy az a javukra változott. Erre vonatkozólag nincs semmiféle adatuk. Ha pedig tárgyilagosan nézzük, hogyan állnak a dolgok, akkor egészen más kép alakul ki. Biztonsága érdekében a Szovjetunió kénytelen volt az utóbbi években ötven, száz és még ennél is több megatonnás nukleáris fegyvereket, interkontinentális rakétákat készíteni és létrehozta a globális rakétát, amely ellen gyakorlatilag nincs védekezés, valamint a rakétaelhárító rakétát. Az amerikai kormánykörök nem rendelkeznek ilyen hatalmas haditechnikával és így nincs meg a legcsekélyebb alap sem, hogy azt állíthassák, hogy az erőviszonyok az ő javukra megváltoztak. Közismert dolog, hogy az erőviszonyokat hadműveletek során, sőt, háború eredményei alapján mérik fel. Annakidején Hitler a végtelenségig mondogatta, hogy óriási erőfölényben van, mégis a Szovjetunió és szövetségesei szétzúzták.. Most, amikor afomrakéta- fegyverek vannak, a népekre nézve mérhetetlenül veszélyesebb egy számítási hiba az erőviszonyokat illetően. Az amerikai vezető személyiségeknek az az állítása, hogy az Egyesült Államok az erőviszonyok terén fölényben van a Szovjetunió'.ai szemben, rendkívül nagy veszélyt rejt magában más országok népedre és az amerikai népre nézve I Az amerikai személyiségek az utóbbi időben egyre gyakrabban beszélnek termonukleü ris háborúról, valóságos kultuszát teremtik meg egy ilye« háborúnak. Ebben a vonatkozásban rendkívül jelelmző Mc Namara amerikai hadügyminiszter június 1-i beszéde. A miniszter azt mondta, meg lehet egyezni abban, hogy a mik leáris fegyvert csak a fegyveres erőkre mérendő csapásokhoz használják, nagy városok ellen azonban nem. Az amerikai sajtó azt állítja, hogy McNamara kijelentését a Fehér Ház jóváhagyta és ez a javaslat a Szovjetunió elé a nukleáris hadviselés „szabályaira”. Mit mondhatunk- egy ilyen „javaslatra’’? E szörnyű javaslatot elejétől végéig az emberek, az emberiség gyűlölete hatja át. mert törvényesíteni próbálja a nukleáris háborút, s ezzel az emberek millióinak elpusztítását. Ez a javaslat azt bizonyítja* hogy az Egyesült Államok bizonyos körei azokat az országokat akarják kitenni a fö csapásoknak, ahol amerikai támaszpontok vannak és amerikai fegyveres erők állomásoz nak: Olaszországot, Törökországot, Angliát, Nyugat-Német országot, Japánt, Görögországot és sok más országot. Végül ez a legszemérmetlenebb becsapása az Egyesült Államok lakosságának is. Talán a nagyvárosokban és közelükben nincsenek fegyveres erők? Talán azok az atombombák, amelyek McNamara „szabályai szerint” mondjuk New York külvárosaiban robbannának, nem lennének halálosak erre a nagy városra? De vajon azoknak a közepes városoknak, vagy falvaknak a lakossága, amelyekre McNamara véleménye szerint atombombákat lehet zúdítani, nem ugyanolyan kedves, mint a nagyvárosok lakossága? Véleményünk szerint nem arról kell egyezséget kötni, hogyan viseljünk nukleáris háborút, hanem arról, hogy kizárjuk még a lehetőségét is e háború kitörésének és épségben maradjon minden város, akár nagy, akár kicsi, épségben maradjon minden falu, község és tanya. A továbbiakban Hruscsov rámutatott: a haditechnika gyökeresen, minőségileg megváltozott, mérhetetlenül megnőtt a hadviselő eszközök pusz titó ereje. Miben nyilvánul ez meg? k A A
