Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-01 / 152. szám
tm. TOUT'S L NAPLÓ 3 / / Alig van egy kis szénagyűjtésünk is. Az emberek meg a fényképezés miatt nyugtalankodnak. — Nem érünk mi rá ilyesmire. Menni kell a mezőre. Asszonyokkal telik meg az utca is. Kapálni indulnak. Mindenki ragaszkodik a kapáláshoz. Minden hold kapás után három mázsa kukoricára és két mázsa árpára kapnak utalványt a terrnelőszövetkeZeittől. Ennyit megvehetnek, Pezseg a határ. Minden persze, ha van pénzük. Pén- rendben van, pedig az óra még züfc pedig van, hiszen a tér- csak hetet mutat. Pécsett meiőszövetkezetben készpénz- most köszön egymásnak sok ben fizetnek, negyven forintot biztosítanak és ebből harmincat minden hónapban megkapnak a tagok. A többit majd év végién. ember jóreggélt. Rózsafán ezt hajnali fél négykor, négykor, ötkor — már megtették. Szalai — Erb Víztárolók létesítését tervezik Baranyában Amikor 1957-ben bolgár szakemberek jártak a megyében, szóvá tették, miért nem használjuk ki jobban a víz- nyerési természeti adottságokat. A megyei tanács és a Vízügyi Igazgatóság szakemberei tanulmánytervet készítettek a helyi vizek nyerésének lehetőségeiről. A rendelkezésre álló csatornák duzzasztásával ismét jelentős nagyságú terület válik öntözhetővé. A mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet földjén levő Jenei-csatornában, állandóan van egy kevés víz, öntözésre azonban ez a mennyiség nem elegendő. Zsiliprendszerrel duzzasztva lucerna és más szántóföldi növényeket öntözhetnek majd vele a mohácsiak. A siklósi tsz ugyancsak egy csatornából szeretne öntözni, Bel várd gyulám pedig víztárolót szeretnének készíteni a tervek alapján. A Vasas-csatorna vizével 80 —90 katasztrális hold víztükröt képezhetnek azáltal, hogy a vöíligy egyik részén gátat húznak. Az 50—250 centi mélységű vízben halat tarthatnak, öntözhetnek, sőt, víziszárnyasok nevelésére is alkalmas hely. A kacsa ugyanis nem bántja a kalivadékokat. Hasonló víztároló építésére kerül sor a tervek szerint a mágocsi és a bólyi itsz-ekben is. Együtt a társadalmi szervezetekkel r" 'Á pécsváradí járása művelődésügyi bizottság az 1961— 62-es művelődési évadra igen sokrétű, sőt — ahogyan Savanya József elvtárs mondja — „sokat markoló” munka tervet készített magáinak. A . közmondás azt tartja, hogy aki sokat markol, keveset log. A pécsváradd járás művelődésügyi munkájára mégsem ez a jellemző, hanem az, hogy a mainkaterv leglényegesebb pontjait sikerült végrehajtani, az oktatás és népművelés fejlesztésében ezévban is sikerült jelentősen előrelépni A legkézzelfoghatóbb leginkább látható eredmények az oktatási munkában jelentkeztek. Többek között Berkeiden két tantermet létesítettek részint társadalmi mamkával, részint községfejlesztési alapból, s a szilágyi és perekedi feisótagoaatos általános iskolások idén már a berkesdi iskolába iratkoztak be. Szederkényben napközi otthont létesítettek. Hidason elkészült az ötven férőhelyes űj óvoda, Mecsekmádasdon az új óvodaihelyiség. Az idénynapközik felkészültek a nyári munkaidényben elfoglalt termelőszövetkezeti tagok gyermekeinek foglalkoztatására, s lehetne még sorolni. A pécsváradd járási pártbizottság ennek ellenére nem is „látványosságra” törekedett, hanem ama, hogy a munka tartalma javuljon. Arra, hogy az oktatási reform kapcsán sorrakerülő intézkedések ne formálisak le- •' gyenek, hanem valóban az iskoláiban folyó szocialista szellemű nevelés dg korszerű oktatás szolgálatában álljanak, hogy ne csak á statisztikát javítsák az ismeretterjesztő előadások, hanem hallgatóik tudását is gazdagítsák, hogy a művészeti csoportok inkább kevesebb, de megfelelő színvonalú műsort adjanak elő. Mint Savanya József elv- táre, a pécsváradí járási pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője elmondotta és '• Borsos János elvtárs, a járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője megerősíted i te, ezt a célt elsősorban zal igyekezett elérni a pi bizottság, hogy valamennyi társadalmi szervezetet /bevonta a munkába. Nentficsak azzal, hogy ezeknek aJ szervezeteknek a kétpviselői résztvesznek a művelődés- ügyi állandó bizottság a járási iskolabizottság, az ifjúság és a műsorosSiitikai bizottság ülésein, líanem azzal is, hogy a társadalmi szervezetek jellegüknek megfelelő konkrét feladaltokat is kaptak. f A feinőttafertatás a pécsvá- radí járás&an is nagyjelentőségű prdJbléma. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemeknek képzett, munkájukhoz /jól értő termelőszövetkezeti tagokra, mezőgaz- dasáfgj szakmunkásokra van szüliségük. Ennek megfelelőéin ezzel a problémával foglal kozott a járási párt végrehajtó bizottság, s meghatározta a teendőket. A művelődés-ügyi bizottságban képvi- /selt szervezeteik ezután sa- | ját jellegüknek megfelelően i megvizsgálták, hogy a járás \ dolgozói közül káík nem vé- f gezték még el az általános í iskola nyolcadik osztályá,t. A f KISZ tehát a megfelelő kor- i osztályúakat, a nőtanács a j dolgozó nőket vette számba ! — ilyen szempontból. Ezután megállapították, hogy ^helyik szervezetnek mit kell 'tennie, hogy a lehető leg- / jobb eredményt érje el. Egy- •" részről tehát megállapították az igényeket, másrészről a -A járási tanács művelődésügyi osztálya szakfelügyelő köz- l eeműködésévei megálflapította, hogy milyenek a lehetőségek, azaz a számbavehető pedagógusok képesek-e a tanulásra jelentkező oktatásának ellátására, A társadalmi szervezetek többségére ebben a munkában az a feladat várt, hogy felkeltse tagjainak figyelmét a tanulásra, kedvet adjon hozzá, növelje a tanulmivágyó dolgozók számát. A Hazafias Népfront járási bizottsága azonban ezen felül három kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztály szervezését is vállalta. (Pécsváradom, Véménden és Szederkényben). Hasonlóképpen működnek együtt a társadalmi szervezetek más művelődésügyi problémák megoldásában is. És nemcsak járási szinten, hanem a községekben is. Püs- pöldákon és Máriakéméndei például az iskolai felügyeleí- ü ellenőrzés értékeléréh ;f-z meghívták a társadalmi szervezeteket, s a közös meg] széles hasznosnak bízón; mind az iskola, mind a vevők számára. Hidasoarf és Beffcesden a szülőket is/meghívták az iákolai bemutató- órákra, s ennek az iskolai és otthoni nevelés össziiiangja} megteremtésében mfu tatkozott igen nagy basznia. Mindezekben a jkezdemé- nyezésekben olyará újszerű vonásokat is találhatunk, amely éket más járásokban is érdemes lenne iTiulmányoz- xii Elmondhatiuk;, hogy ha a járási pártbi Jottság irányító tevékenysége csupán abban nyilvánul; / volna meg, hogy ilyen módszereikkel közelebb hozta a támsadalmd szervezeteket a gyakoribba munkához, akkor is igen \. figyelemreméltó • az eredmény. A felsorolt néhány példa) azonban nem tükrözheti eiíeg híven a művelődésügvíi munkának a most záru ló/í-vadban tapasztalt fellendiuíését, még akkor sem, híj' hozzátesszük, hogy vannj^fk még megoldatlan protjJlémák. A /pécsváradí járási művelődésügyi állandó bizottság júljsxs 15-ére tűzte ki ülését, netk napirendjén a most Jégetért évad tapasztalatai »szerepelnek. Hasznos lenne, ‘ha a többi járás elküldené „megfigyelőjét” erre az ülésre, hogy ott közelebbről megismerkedjék az itt csak vázlatosan ismertetett módszerekkel. Mészáros Ferenc A felhőkön éppen hogy/áttör a napsugár. A hajnali kezdi feltörni az éjszak*» sötétjét. Pécsett még itt-otít látni embereket. de az , oírszágút már népes. Amerre.' megy a gépA sok kis malac meg úgy visít, mintha nyúznák. Éhesek. Meszes János és Ea István nyugtatja őket, de mit használ ez 20 malacnak! Az állatok megrohanják a kocsink, mindenütt emberekkel találkozunk: aratógépet vontatnak itt, ott meg kapával a vállukon asszonyok indulnak a földekre, a kacsó- tai határban pedig mélyen megdőlve valaki suhogtatja kaszáját és dől a harmatos rend a réten. A cél: Rózsafa. Szorgoskodnak az istálló körül. Fél négykor keltek. Gyöke Jenő feji a tehenet. Itt van a brigádvezető, Király Lajos is, aki tájékoztat: nyolcvan fejős tehén van az istállóban, egy részük szárazon áll, más részük kisvemhes, de azért megvan a 9,2 literes istállóátlaguk. Szaporán jár a kéz. Sietni kell. Hat órakor jönnek a tejért és addigra el kell készülni. A sertéstelepen méltóságteljesen röfögnek a kocák, amikor eléjük öntik a takarmányt. vályúkat, bizony ilyenkor nem nagyon van idő a beszélgetésre. Csak tőmondatokban beszélgetünk: 430 malacot választottak le nemiég. 21 kiló volt az átlagsúlyuk. 7,5 darab volt a választási átlag. Kell a malac. A rózsafai Kossuth Termelőszövetkezet ter ve ezer hízott sertést ír elő, de túl akarják ezt teljesíteni, méghozzá kétszáz darabbal. A községi artézi kútnál zsibongnak az emberek. A váltakon villa, a kézben ott van az elengedhetetlen kellék: a korsó is, amelybe a kútból ömlik a friss víz. Az elnök, Háttá József, aki még egy kicsit álmos, vizsgabankettet tartottak Pécsett, ahol sikeresen letette a marxizmus—leninizmus esti egyetemen az első év vizsgáját, magyarázkodik: — Már alig van valami munka! Mindent elvégeztünk. „Villáminterjú“ Medgyesi Máriával Pécsi színésznő a Karlovy Vary-i filmfesztiválon Még a férje — Tánczos Tibor sem kérdezhette meg tőle „hogy vagy” — mert az újságíró abban a pillanatban, ahogy Pécsre tegnap megérkezett — „lefoglalta” egy villáminterjú erejéig. A telefon állandóan cseng a lakásában, két telefoncsengetés közben beszélgettünk. Fáradt, mert amikor szerdán megérkezett Budapestre... — ... leszálltam a repülőről és azonnal mentem filmezni — mondja —. A Fagyos szentek című most készülő magyar fűmben játszom, Vác mellett egy kis faluban forgattuk a filmet... — És Karlovy Vary? — Élmény volt. Sok neves művésszel találkoztam ezen a fesztiválon és... és leforgattak vagy 40 filmet... — A magyar filmgyártás a „Felmegyek a miniszterhez” című filmmel képviseltette magát. Hogyan fogadta a fesztivál közönsége? — Páger ragyogó volt.. Cseh képeslapokat mutat, ... sokat fényképezték, csaknem minden oldalon találkozom képével. — Mit mondjak a fesztiválról? — kérdi. — Valami sajátos élményt. .. — Meghívtak egy repülőútra — a Tátra fölé. Nemcsak engem, hanem egy kubai és mexikói fümszínésznőt is. Aznap rossz idő volt, se a kubai, se a mexikói „kollégám” nem jelent meg. Én megjelentem és a repülőút csodás volt. A végén kiderült, hogy — a cseh „MALÉV”-nak csináltunk egy kis propagandát... Medgyesi Mária nem először ..szerepel” fesztiválon. 1961- ben Cannes-ban, majd Mar de Platában képviselte a magyar színművészetet és most Karlovy Vary-ban. — Sok ismerőssel találkoztam és jó ismerősökkel mindig élmény együtt lenni — mondja —. Kit nevezzek meg a sok közül? Csuhrajt? — a Ballada a katonáról és a Tiszta égbolt rendezőjét? — hogy csak az utóbbi időkben bemutatott filmjeit említsem. Vagy Daniella Rocca olasz filmszi- nésznőt. akivel már Argentínában is találkoztam? ömlőnek az élmények, hirtelenjében nem is lehet rendszerbe foglalni a sók mondanivalót. — A fesztivál részvevői a ,,Duvad”-bál is ismertek. Kértek, hogy énekeljem el a fűmből a „Volt nekem egy szép szeretőm”-et. Hát lehet a kérésnek ellenállni? ök viszont egy szép cseh népdalt énekeltek viszonzásul. — Nagy hasznos volt ez a találkozás, sok művészi probléma került megvitatásra. Lehetett tanulni belőlük. De azért fárasztó is, jó már itthon lenni, Pécsett... azaz... itthon? — nem tudom... a jövő évadra Veszprémbe szerződtünk. — Miért? _ 9 ( Garay) Az irodánál vitatkozásra leszünk figyelmesek. Háttá József elnök vitatkozik az agro- nómussad, Wagner Adómmal* hogy miért a brigádvezetők és miért nem az aratógépesek kapták meg a zsineget. A vitát a traktorok berregése nyomja el. Két traktor indul a határba. Aratni mennek. Utánuk szegődünk. A fotoriporter éppen akkor üt rajtuk, amikor a ponyvát szerelik a gépre. Harminc lóerős Zetor áll a gép előtt. Hat ilyen van a termelőszövetkezetben és hat másik. Gépesítették a termelőszövetkezetet, de azért egy kombájnt mégiscsak a gépállomástól kellett kérni: segíteni az aratásban. Nyúl János traktoros és Tóth Ferenc munkagépkezelő már befejezte a munkát, már indul, amikor megszólal az agranómus: — Egy-kettőre lehordjuk innen a termést. Hamarosan kapunk egy cséplőgépet a gépállomástól és megkezdjük a cséplést. Itt meg — és a tarlóra mutat — elkezdjük mindjárt az aratógépek után a tárcsázást.
