Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-25 / 172. szám

ma. touts ís. íaplA 3 Megkezdőit! az ipari tanulók felvétele Augusztus régére elkészül az új építőipari taoolóiskola — Kevés leány ielenrkezett a műszeriparba — Egyes szakmák elnéptelednek ? Néhány napja loglalták el az új munkahelyüket Ttodnál András és Veverka György elsőéves lakatos tanulók a Vasas KTSZ tanmű­helyében. Elsőnek a fúrógéppel kötöttek Ismeretséget, A szakmunkás-utánpótlá! szervezett biztosítása az ipari- tanuló-képzés keretében törté­nik. Mint általában az iskolák­ban, itt is szeptemberben kez­dődik az új tanév, s a jelent­kezések és a felvételek most vannak folyamatban. Renge­teg iparág várja az általános és középiskolai tanulmányai­kat befejező fiatal fiúkat és lányokat. Az iparítanuló-kép- zés összehasonlíthatatlanul más, mint valamikor volt — Megfelelő fizetés, kollégiumi ellátás, s még nagyon sok más kedvezmény jár a szakmát ta­nuló ifjúságnak. Négy szer­vet kerestünk fel, hogy vá­laszt kapjunk az ipari tanulók felvételeiről és az esetleges problémákról. Minisztériumi vállalatok A minisztériumi vállalatok iparitanuló-felvételét és -kép­zését a Munkaügyi Miniszté­rium (MüM) 500-as iparitanuló­intézete és az érdekelt vállala­tok együttesen végzi. Az isko­la igazgatóhelyettese elmond­ta, hogy összesen 310 elsőéves tanulót vesznek fel 27 szak­mai ágba, s körülbelül 1800 ipari tanuló oktatását végzik az iskolájukban, amely min­denben megfelel a követelmé­nyeknek. Sőt, őszre újból visz- szakapják az iskola elfoglalt szárnyát is, s akkor több ta­nulónak biztosítanak elhelye­zési lehetőséget s az oktatás zsúfoltságát is csökkenteni tudják. A 310 elsőéves ipari tanuló közül 50 fiatal felvételét érett­ségihez kötik. Ilyen szakmák többek között: esztergályos, gépjármű villamossági műsze­rész, elektroműszerész, hír­adástechnikai hálózatszerelő és híradástechnikai műsze­rész, valamint az üvegműves szakma. Az üvegműves szak­ma érdekes mesterség és a vá­rosban csupán egy ipari tanu­lót vettek fel ebbe a szakmába. A legnépesebb szakmák to­vábbra is az autószerelő, a vil­lanyszerelő, a járműlakatos és az esztergályos szakmák. Ami az érettségihez kötött szakmá­kat illeti, egyes ágakban túl­jelentkezés van, míg más te­rületeken alig jelentkeznek fel­vételre. Például rádió- és tele­vízió-műszerésznek tízszer any nyian jelentkeztek, mint amennyi hely van, de ugyan­akkor alig jelentkeztek érett­ségizett fiatalok a híradástech­nikai szerelő és műszerész szakmába. S még egyet a MüM 500-as iskolában jelentkezett 010 tanuló közül — leány egyet ien egy sincs. Építőipar Szinte hihetetlen, de mégis igaz, hogy annyian jelentkez­tek az építőipari szakmákba, hogy még felét sem tudták felvenni, összesen jelentkezett 573 fiú, s közülük csupán ket- tőszáztizenhatot vettek fel. öt szakmai ágazatban tanulják majd a mesterségüket (kőmű­ves, ács, állványozó, szobafes­tő és mázoló, valamint hideg és meleg burkoló) a pécsi és a komlói építőipari vállalatoknál, valamint az intézet új iskolájá­ban. A felvételeket (írásbeli és szóbeli) bizottság bírálta el, amely figyelembe vett körül­belül 11 szempontot. Előnyben részesültek az érettségizett fiúk és azok, akiknek a szü­lei is a kőműves szakmában dolgoznak és természetesen sikeres a felvételijük. Egyébént az építőiparban jelenleg pontosan 44 szakmai ág van, de az idén csak öt szakmai ágba vettek fel tanuló kát A jelenlegi Szigeti úti épü létből hamarosan költöznek az építőipari tanulók, mert augusztus végére elkészül az új intézet, amely 180 millió forintba került. Az ország egyik legkorszerűbb és leg­szebb tanulóiskolájában, ahol 400 fős otthon és 6 korszerű tanterem várja az ifjú építő­ket, szeptember 6-án lesz az ünnepélyes megnyitó. Bányászat A legnagyobb szenzáció és érdekesség, hogy a bányaipar­ban új szakmai ágat tanulhat­nak a fiatalok, mégpedig a bányaelektrolakatos szakmát. Ez év őszén elsőízben 30 fia­tal kezdheti meg tanulmányait ebben a szakmában. A rendsze rés vájártanuló-képzés tovább­ra is a meghatározott számban történik; 90 fiatalt iskoláznak be a vájártanuló iskolába. Az idén valamivel többen jelent­keztek, mint ahányat fel tud­nak venni. A vájártanulók felvételi vizs­gáira augusztus közepe táján kerül sor, amikor írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni, va­lamint speciális orvosi vizsgá­laton kell részt venni. A vájár­tanulók is költöznek őszre, a Sállal utcai otthonukból ál mennek a Szigeti útra, oda, almi az építők jelenleg vannak. \ vájártanulók közül 70 első­éves kap elhelyezést az otthon­ban, a bányaelektrolakatosok mind pécsiek, s így részükre nem kell tanulóotthoni elhelye­zés. Helyiipar A tanács alá tartozó ipari üzemek összesen 92 ipari ta­nulót alkalmaznak őszre. Leg­több tanulót a Vegyesipari és a Fémipari Vállalat vesz fel. Továbbra is legnagyobb a je­lentkezés a fodrásziparba; — majd 200 leány kérte idén a felvételét, de mindössze csak tizenkettőt tudnak felvenni. A KIOSZ kizárólag pécsi fiatalo­kat irányít ipari tanulónak a kisiparosokhoz. E vonalon még kevés a jelentkező, eddig csak 21 fiatal kérte felvételét, — ugyanakkor 100—120 fiatalt el tudnának helyezni, többek kö­tött az asztalos szakmába, te­tőfedőnek, kőművesnek, vil­lanyszerelőnek és férfiszabó­nak. Itt kell megemlíteni, hogy némely szakmába alig jelent­keznek fiatalok: ilyen többek között a sütőipari, az asztalos, és a tetőfedő szakma. Ugyan­csak probléma, hogy a lányok zöme kizárólag a fodrász szak­mát keresi, pedig lenne alka­lom az elhelyezkedésre a mű­szerész szakmákban is. Talán egy központi koordináló szerv létrehozása sokat segítene ab­ban, hogy egyes szakmákban arányosabban jelentkezzenek a fiatalok, s megoldhatnák azt a problémát is, hogy amíg az állami építőiparba kétszer annyian jelentkeznek, addig a ktsz-ek és a kisiparosok ta­nulófelvételi lehetősége nincs kihasználva. (G. I.) Túljutottunk az aratás felén Már a zabot is aratják a sellyei járásban 38 géppel indult meg a cséplés Az elmúlt héten Baranyá­ban is fokozódott az aratás üteme. A tartós meleg kö­vetkeztében minden kalászos beérett s a sellyei járás ter­melőszövetkezeteiben a rozs mellett a zab aratását is meg kezdték. Vasárnap estig a gabona aratását 57,6 szá­zalékra végezték el a tsz-ek. Eddig összesen 79 534 holdon végezték el a gabona aratá­sát, ebből 58 856 holdon gép­pel, a többit kézzel. A sásdi és pécsi járás kivételével az őszi árpa aratását mindenütt befejezték. A búza aratás 43,7 százalékra áll. • A múlt héten 38 géppel megindult a cséplés a megyé­ben. A palotabozsokú gép­állomás körzetében 11, a szi­getvári gépállomás körzeté­ben pedig 12 cséplőgép dol­gozott már szombaton. Ebben a szezonban összesen 364 gép fog csépelni, s egy gépre 2526 mázsa gabona cséplése jut. A tarlóhántás üteme bár valamelyest javult, még min­dig nem kielégítő. A leara­tott tarlóknak eddig kb. 30 százaléka van megszántva. Vasárnap estig tarlóhántást 10 250, nyári mélyszántást pe dig 2949 holdon végeztek el a tsz-ek. összesen 20 trak­tor dolgozik éjjel-nappal, de sok szántótraktor még min­dig munka nélkül vesztegel. Csúcsforgalom a Balatonnál A magyar tenger mindkét {jártján mintegy 600 üdülő­ben és sátortáborban körül­belül 56 000 beutalt vendég tölti egyszerre szabadságát. Az itt üdülők étkezésére kü­lön keretet biztosít a népgaz­daság. Többek között száz­ezer kiló húst és húskészít­ményt, mintegy 110 000 liter tejet, több mint tízezer kiló vajat, 6000 kiló halat és 250 ezer tojást fogyasztott az 56 ezer beutalt üdülővendég. A beutaltakon kívül 50 ezren pihennek ezekben a hetekben a szállodákban és a magán-nyaralókban, s a hét­végi vikendezők száma is megközelítette vasárnap a százezret. Miért nem teljesíti tervét A jövő héten ismét üzembe helyezik az i. számú gépegységet Egy kilowattóra áram 21 fillérért A PÉCSI HŐERŐMŰ 1962. évi tervét a három gépegység teljesítményének figyelembe­vételével készítették el. Az év első negyedére 151 000 mega­wattóra volt a tervük, s ezt 3,8 százalékkal túlteljesítették, te­hát 157 000 megawattórát ter­meltek. A második negyedévi tervüket azonban csak 79,1 százalékra teljesítették, mert az 1. számú gépegység kiesett a termelésből. Az 1. számú gépegységet 1960. augusztusában helyezték üzembe. Amig egy-egy ilyen ►-»te-------------------­A z „évtized borai66 a villányi bormúzeumban Baranya megyében van egy múzeum, amely nem a föld felett, hanem mélyen a föld alatt „székel”. A híres villányi bormúzeum ez, amelyet más­fél évtizede szervezett újjá a szőlőtermelő állami gazdaság. Célja az, hogy a szakemberek hosszú időn át figyelemmel kí­sérhessék a borok minőségé­nek alakulását és innen kerül­nek a minták a legkülönböző borversenyekre is. A múzeum­ban ma már körülbelül 10 000 palackot őriznek, bennük majd nem másfél évtized legjobb borai. Kiválóságukat bizonyít­ja, hogy közülük csaknem száz nyert első, második és harma­dik helyezést az ország bor­versenyeken, míg nemzetközi elismerésüket 29 arany, ezüst, illetve bronzérem jelzi. Nemrég újabb mintákat he­lyezték él a bormúzeumban: az 1961-es évjáratból. A villá­nyi üzemegységben termett vörösborok közül oportó, ka­darka, burgundi és medoch noir, a siklósi üzemegységben termett fehérborok közül pedig furmint, hárslevelű, olasz- és rajnai rizlimg — mindegyik faj tából 300—300 palack — ke­rült a gondosan elzárt „szen- téty”-be. Wéber Imre pince­mester szerint az „évtized bo­rai' gépegység kísérleti üzemelte-1 tési ideje 30 nap, az 1. sz. gép­egység kísérleti ideje 1961. feb ruár 21-ig tartott. Ez a gép­egység már a kezdeti időszak­ban nyugtalankodott és az üze meltetése nem volt olyan biz­tonságos, mint a másik kettőé. Ennél a gépnél sokkal maga­sabb volt a rezgésszám a meg­engedettnél. A generátor forgó részében egy 15 tonnás test percenként 3000-et fordul és a nagy tehertől és a nagy sebes­ségtől a gép rezgéseket kap Az 1. számú gépegység turbi­náját a budapesti Láng-gyár, a generátort pedig a budapesti Klement Gottwald gyár készí­tette. A két gépgyár nem han­golta eléggé össze a munkáját, a generátor és a turbina meg­engedhető rezgésszáma eltérő. A leállás után a gépet szétszed ték, s az volt a megállapítás, hogy bizonyos változásokat kell eszközölni a generátoron A GÉPET elküldték javítás­ra az erőműveket javító és karbantartó vállalathoz, Buda­pestre. Itt alaposan átvizsgál­ták a gépet, a szükséges javí­tásokat elvégezték és beprog­ramozták a gépet Az indítása azonban nem volt sikeres. A gép nem tartotta azokat az ér­tékeket, amelyeket a szabá­lyok előírtak. Ismét vizsgálat alá vették a gépet, a legapróbb csavarokig szétszerelték. A rez­gésszám azonban ezután is ma gasabb volt a megengedettnél. Ismét leálltak, ellenőrizték a gép alkatrészeit. Volt már ar­Tavaly ősszel kevesen gon­dolták, hogy ilyen lesz az idén a drávaszabolcsi termelőszö­vetkezet határa. Közel négy- százezer forint mérleghiány, 12,17 forint jövedelem munka­egységenként — bizony nem valami lelkesítő dolog. Látták ezt a járásiak is. Küldtek a tér meiőszövetkezetbe még az őszön egy agranómust a Siklósi Ál­lami Gazdaságtól és hozzálát­tak a termelőszövetkezet megerősítéséhez. Egy hizott- ság készítette el a termelő­szövetkezet tervét és a tava­szon ide került elnöknek Faze­kas Imre, a Villány gépállomás brigádvezető agronómusa is. Az embereket meg kellett tanítani először bízni. Bízni az ban, hogy ha jól dolgoznak, akkor már az idén lényegesen több lehet a jövedelmük. Az emberek lassan engedtek fél, de amikor megtudták; ezentúl készpénzben fizetnek, az állaim tói is kaptak támogatást mind többen és többen mentek doi- gozni. Midenre szerződést kö­töttek és a ledolgozott munka­egységek után a betervezett 60 százalékát minden hónap­ban kifizették. Azaz kiifzethet- ték volna. Kiszámították 14,03 forintot fizethetnek, de a ta­gok úgy határoztak: fizesse­nek csak tizenkét forintot, a többit hagyják bent termény­megváltásra. Hogy milyen oko san döntöttek, annak most lát­ták hasznát, amikor előlegként Egy év munkája it AtUU UÖZJ CLLyCLl l 1/ bcLtV munkaegységenként. Meg volt rá a pénz, nem kellett most zsebbe nyúlná. Huszonegy forintot terveztek be munkaegységenként, de a vezetők már most azt mond­ják, hogy elérik a 25—30 fo­rintot is, ha nem jön közbe valami. Ez még nem biztos, de az már biztos, hogy a termelő­szövetkezet szinte mindemből többet ad a betervezettnél. Ta­valy ráfizetéses volt az állat­tenyésztésük. És ráadásul még a tervet sem teljesítették. Idén Úgy mutatkozik, hogy jövedel­mező lesz az állattenyésztés is és ráadásul nemcsak teljesí­tik, de túl is teljesítik a ter­vet. Nemrég értékesítettek pél dául 3000 csirkét. Kilenc hete korukra a csirkék elérték az egy kilós átlagsúlyt. Kereken 54 625 forintot kaptak a csir­kékért és ebből 29 629 forint a tiszta jövedelem. Húszezer fo­rint tiszta jövedelmük volt a tojásból és jód jövedelmezett az 1500 kacsa is. A kacsákat nyolc hetes korban értékesí­tették és átlagsúlyuk 2 kiló volt. Nemcsak a baromfitenyész­tésben, de a sertéstenyésztés­ben is bevezették a tápetetést. Százhetvenkét nyolcvan kilós sertést állítottak hízóba, A sertések meglepően jól fejlőd­tek. 3,2 kiló takarmánytól egy kilót vettek fel. Tizenkétezer­négyszáz forinttal adott többet a 260 juh is, mint amennyire számítottak. Mindebből világo san látszik: az idén mindent elkövettek a drávaszabolcsi termelőszövetkezetben azért, hogy ne legyen ráfizetéses, sőt jövedelmező legyen az ál­lattenyésztés. Állattenyésztési bevételi ter­vük egész évre másfél millió forint. Félévkor ebből a terv­ből 1 153 865 forintot már tel­jesítettek. Még több mint 300 sertést adnak le, ha nem szá­mítjuk a terven felülit, mert ennyit akarnak még terven fe­lül adni, hatvanihárom hízott marhát kell még eladniok az államnak, de ehhez is még hoz "zácsapmak 15—20-at, mint­ahogy terven felül akarnak értékesíteni 8—10 ezer barom­fit is. Ha az említett mennyi­séget értékesítik, akkor nem vitás — lényegesen túlteljesí­tik állattenyésztési bevételi tervüket. A növénytermesztésben is jók a kilátásaik, őszi árpából tizenegy mázsát terveztek be holdanként. Az árpa egy ré­szét kombájnnal aratták le és az eddigi átlag 12,9 mázsa. Pe­dig, mint mondják: a kom­bájn a gyengébb árpákat arat­ta. Aratják a búzát. Itt még nem nagyon tudnak eredmé­nyekről beszámolnL Becslések és az eddigi eredmények vi­szont azt bizonyítják, hogy a betervezett tizenegy mázsát itt is lényegesen túlteljesitik. — Vasárnap például elkezdték a San Pasrtore aratását és meg­lepetésre huszonöt mázsát adott ez a terület holdanként. Kukoricájukkal is méltán dicsekszenek. Igaz, hogy még néhány hold második kézi ka­pálásra vár, de az is igaz, hogy most a legnagyobb aratás idején sem feledkeznek meg a kukoricáról. Van nyolcvan hold olyan kukoricájuk, ami­lyen a megyében kevés van. Ezzel be is neveztek a 30 má­zsás mozgalomba, de az eddigi kilátások azt mutatják, lénye­gesen túlteljesítik kukoricából is a tervet. Tizennégy és fél mázsa májusi morzsol tat ter­veztek holdanként, de két-két és fél mázsával ennél többre számítanak. Megértették a drávaszabolcsi termelőszövetkezetben is: csak munkával, jó munkával le­het eredményesen gazdálkod­ni. Nem úgy mint az elmúlt évben, amikor százhatvan hol­don el sem vetették a kukori­cát, de azért a tervben számí­tottak rá. Most minden talp­alatnyi földet bevetettek és ami ennél is lényegesebb, meg is műveltek. Dolgoztak, s most várhatnak is a közöstől. ra példa a Szovjetunióban, Lengyelországban, de hazánk­ban is, hogy az új csapágyak beszerelése után, amig a gép el nem „helyezkedett”, nyug­talankodott, bizonyos i<}ő után azonban stabilizálódott. Ez volt a helyzet a másik két turbiná­val, a beállítás és próbaüze­meltetés után voltak még után igazítások, de most már meg­bízhatóan üzemelnek. A sikertelen javítás után összehívták az összes hazai szakembereket, a tervezőket, a gyártókat, a szerelőket, kivi­telezőket, hogy megállapítsák, miért történik a turbinaten­gely elferdülése. Széleskörű vizsgálatokat végeztek, hogy a nagy nyomású turbinarészen t tengely miért görbül el. Az alapos vizsgálatoknak az lett az eredménye, hogy a szak­emberek azt tanácsolták, a túr binatengely anyagát kell vizs­gálat alá vetni. A turbinaten­gelyt mágneses repedésvizsgá­lóval és izotóppal is meg­vizsgálták. Hibát nem ta­láltak. Felmerült még az az eshetőség, hogy a tengely szö­vetszerkezetének a hőkezelésé­ben van a hiba. A MEO ugyan is elvégezte a szükséges vizs­gálatot, az anyagösszetétel rendben volt, de, hogy milyen a belső keresztmetszet, arról nem adott képet. Gyártáskor ugyanis 900 Celsius fokra he­vítik a turbinatengelyt, hogy homogén legyen az anyaga. Legutóbb azt a vizsgálati ered ményt kapták, lehetséges ugyan, hogy a hőkezelés nem a legmegfelelőbb, de üzembe lehet helyezni a turbinát. A gépet még egyszer átvizs­gálták, tegnap szállították visz sza Pécsre és ma, 25-én kezdik a beszerelést. A szerelést bizott ság felügyelete mellett, három műszakban végzik. Április óta hallatlan nagy energiaráfordí­tást szenteltek az 1. számú gép nek. Úgy tervezik, hogy a jö­vő hét elején ismét üzembe helyezik. A PÉCSI HŐERŐMŰ VÁL­LALAT a termelési tervében lemaradt, de az egyéb mutatói a terv felett vannak. Az erő­műveknek az a rendeltetésük, hogy az ipar más területein hasznosíthatatlan, rossz minő­ségű szeneket értékesítsék. Az elmúlt negyedévben kísérlete­ket végeztek a Hőerőműnél, azt akarták megállapítani, hogy mennyi az a fútőérték, amellyel még kedvezően üze­meltethető az erőmű. Amig az év első negyedében 2900—3000 kalória értékű szenet használ­tak fel, addig a második ne­gyedben csak 2700 kalória ér­tékűt, ami jelentősen hozz.' 'á- rul az önköltség csökkentésé­hez. A Pécsi Hőerőmű egyike az ország legkorszerűbb, legmo­dernebb erőmú-einek. A tisza- palkonyai erőmű 25 fillérért állít elő egy kilowattóra ára­mot. a pécsi erőmű terve ?-4 fillér volt, a teljesítés pedig 21 fillér, ami kiváló eredmény. Hamer Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom