Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

NAPLÓ 1962. JOLITO M. 1 Harkányi bosszúságok Vasárnap reggel valóságos emberáradat indult el Pécsről Harkányba. Becslések szerint legalább húszezer ember igye kezeit a fürdőhelyre. Es a kirándulás örömei he­lyett mindjárt bosszúság fo­gadta őket. Először is sorba kellett állni a jegypénztárak előtt. Egy óra sorbanállás után végre elindulhattak a jegyekkel. Ekkor meg a vet­kőző fülkéknél kezdődött min­den elölről. Voltak élelmes kirándulók, akik például pok­rócot feszítettek ki és amö- gött vetkőztek. Nagy sikerük volt. Sokan nézték: vajon le­esik-e a pokróc a vetkőző nő előtt, vagy sem? Sok öltöző fülke épült Har­kányban az utóbbi években, de még mindig nem elég. A vendégeknek legkevesebb másfél órát kell eltöltenvök azzal, hogy jegyet váltanak és levetkőznek. Ez sok. Az utas sorban áll Pécsett a vasúti jegyért, sorban áll Harkányban a belépő jegyért, de sorban áll a levetkőzésért, felöltözésért. Nem csoda, ‘ ha egyesek azt mondták vasár­nap: „Legnagyobba élményünk.. a sorbanállás volt. Ezzel töl­töttük el a legtöbb időf’. Pe­dig lehetne csökkenteni a sorbanállást. Amikor Pécsett megváltja az utas a vasúti jegyét, akkor mindjárt kiad­hatnák. nekik itt a belépő je­gyet is. Nem lenne akkora to­longás Harkányban a pénztá­rak előtt, nem szidnák egy­mást az emberek. Kijutni nehéz, de Pécsre jutni még nehezebb. Kicsi a harkányi állomás ekkora tö­meg befogadására. Vasárnap, amikor Pécs felé indultak a vonatok, sok ezer ember szo­rongott az állomáson. Es egy- szercsak megeredt az eső. Hiába kiabált a rendőr, hiába kiabáltak a vasutasok, az em­erek haláltmegvető bátorság­gal ugráltak fel a mozgó sze­relvényre.' Érthető: senki sem akart megázni, senki sem akart lemaradni. Mert Har­kányban fegfeljébb a fák vé­dik ideig óráig a% embereket az esőtől. A várótetembe-leg­feljebb kétszázán' férnek. — Szükség lenne egy nagy vá­róteremre. Nem is váróterem­re, hanem valami pavilonra, ahol sokan elférnének. Iga­zán megérné a MÁV-nak, ha ilyet építene a harkányi "ál­lomásod. ' Addig is, áráig ez él nem" készül, helyes lenne á1 Pécsre induló" vonatokat az indulás előtt legalább égy órával beállítani, hogy szük­ség eéetén ott találjanak me­nedékre az emberek. (SZALAD Klubhelyiség minden községben 350000 Ft-os beruházás — Nyári gondok, őszi tervek a sásdi járási művelődési házban SÁSDON a járási művelődési házban nyüzsgő élet fogad. A folyosón a kora -délelőtti órá­ban is szépszámú fiatal sürög a biliárdasztal körül. Egy sa­rokban sakkozók húzódnak meg. A kettéválasztott nagyte­remben társasjáték körül ül­nek a még úttörő korosztály­hoz tartozók. Banna Lajosné igazgató már bevezetőben arról beszél,, hogy végre sikerül megszüntetni ezt az áldatlan állapotot — lesz normális klubhelyiségük, kü­lön játéktermük, s nem kell a folyosón lebonyolítani a klub­életet. Mert nyáron még csak rendben volna így is, de té­len ... Július 19-én komoly építke­zés ’-ezdődik a művelődési ház udvari részében, ahol eddig egy nagy fészer, régi istálló állt kihasználatlanul. Három- százezer forintos beruházással az épületnek ezt a részét át­alakítják. így ■ megoldódik leg­nagyobb problémájú^, mellyel évek óta küszködnek: a terem­hiány. Az új részen a modern klubszobán és játéktermen kí­vül, melyek berendezésére 50 ezer forintot fordíthatnak bü­fé, zeneterem, modern öltöző épül, s új helyet kapnak itt a fotósok is. — A klub különösen fontos — mondja Banna elvtársnő - hisz az elmúlt népművelési év bebizonyította, hogy a népmű vetési munkának a kötetlen foglalkoztatások terén van leg­nagyobb perspektívája. Az a tervünk járási viszonylatban is, hogy minden község rendel­kezzen legalább egy klubhe­lyiséggel. Ez az egyetlen ága­zat, ahol a számszerű gyarapí­tás is terveink közé tartozik, Természetesen addig nem vé­gezhetünk elfogadható mód­szertani rpunkát a járás klub­jaiban, ameddig mi nem tu­dunk itt a járás székhelyén egy .mintaklubot felállítani, amelynek a foglalkozásait is példaként állíthatjuk majd a kisebb községek el/á, A/ ÉPÍTÉST Végző vállalat ígérete szerint november SO-ra befejezik az építési munkákat. Az őszi munka tervezésénél tehát már számítani kell; az új helyiségekre. A tervezés, során a művé szeti munkát illetően egyetlen célkitűzést tartanak szem előtt;, a színvonal emelését, tartalmi munka fokozását. Az az elv kell hogy uralkodó le­gyen már a kisebb falvak mun­kájában is, hogy jót, tartalma­sat, vagy semmit. Sásd közvetlen környékén több egészen kis falu terül el, mint Vázsnok, Egerszeg, Pálé stb. — ezekben a falvakban úgy képzelik el a következő évadban a népművelési mun­kát, hogy mindenütt a . járási művelődési házhoz közvetle­nül tartozó klub vagy művé­szeti csoport működne. — így biztosítanák a rendszeres szaK- n:ai irányítást. Hasonló elv alapján tervezik a munkát a javas többi részében. Azokora ’.'.elveken, ahol az eddigi mun­ka tartalmasnak bizonyult, bá­zis művelődési otthonokat ií- tesii-.rek. Ezeknek á bázis ott­honoknak a feladata lesz jsz- S2.e/ú.\nt és irányítani a körü­löttük lévő kisebb otthonok népművelési munkáját is. Szo­ba került néhány tiszteletdíjas művelődési otthon igazgatójá­nak a függetlenítése is, január 1-i hatállyal. Mindez nagy segítséget je­lent majd a járási művelődé«:! ház területi munkájának javí­tásában. A járás községeinek egy része az esti időszakban S2.irite megközelíthetetlen Sásd- ról. A közvetlen ellenőrzést, módszertani gyámolítást csak ej/ közelben működő bázis­otthon oldhatja meg a kis köz­ségek ben. Komoly gondot okoz az is­meretterjesztési program ösz- szeállítása. Ez különösen hely­ben jelent sok problémát. Úgy látszik azonban, hogy az új formák, szellemi vetélkedők, komplex ismeretterjesztő elő­adások biztosítják majd a kö­zönség nagyobb érdeklődését SZEPTEMBER 1-IG, az évad beindulásáig még sok ötlet, terv születhet. Addig azonban itt van az építkezés, s a nyár folyamán is a rendszeres klub­élet, s a társadalmi ünnepek megrendezései. Nemrég KISZ- esküvőt tartottak a járási mű­velődési házban, most egy név­adóra készülnek, s remélik, ha­sonló, bensőséges családi ün­nepet még néhányat tarthat­nak a nyár folyamán. B. L. Idő j árás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: több helyen még eső, zivatar. Mérsékelt, helyenként élénk északi, északkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 11—16, legma­gasabb nappali hőmérséklet holnap 22—27 fok között. Több mint 100 ezer baromfit értékesít az idén a siklósi termelőszövetkezet Egy évvel ezelőtt még egy­általán nem foglalkoztak ba­romfi neveléssel a siklósi Ma­gyar—Bolgár Testvériség Ter­melőszövetkezetben. A tagság eleinte nagyon idegenkedett az újtól, hiszen megfelelő ólak­kal, csibenevelővel sem ren­delkeztek. A vezetőség javas­latára, minimális, beruházás«' sál egy raktárhelyiséget alakí­tottak át, és az év elején 15 ezer naposcsibével alapozták meg a mostani „baromfi far­mot”. A 15 ezer csibéből több mint 14 ezer darabot értéke­sítettek, s a következő szál­lítmány naposcsibe mellett már 30 ezer naposkacsa, meg 5000 napospulyka is érkezett, Ezenkívül 2000 törzsbaromfit állítottak be. Ezidáig több mint félmillió forint bevételt hozott a ba­romfinevelés a közös gazda­ságnak. Az árpával, táppal etetett csirkéket maguk a ta­gok is szívesen vásárolják, s a nyolc hét alatt átlag 2 kilós súlyban értékesített pecsenye- kacsáknak is mindig akad cso­dáló ja a környéken. A gondo­zók jó munkáját is dicséri, hogy ilyen kezdetleges körül­mények között ilyen gyorsan és sok baromfit nevelnek. Év végéig több mint 100 ezer ba­romfit szeretnének felnevelni, amelyből a tervek szerint két és félmillió forint bevételhez jut a termelőszövetkezet. A jövő évi tervek szerint 160 ezer baromfit nevelnek fel, amely 5 millió forint bevé­telt hiztosít majd a közös gaz­daságnak. Ennek eléréséhez azonban nagy szükség lenne arra a 20 ezer férőhelyes ba­romfinevelőre, amelynek épí­tésére egyelőre még csak ígé­retet kaptak. Ü Magyar—német baráti est a Dózsa Étteremben „Sprechen Sie deutsch7, huncut, nem jó, szép, barát­ság" és hasonló szavak röp­ködtek kedden este a Dózsa étteremben. Németek tanul­tak magyarul és viszont. Tizenegy leány és hat fiú­tanuló érkezett városunkba kétnapos látogatásra a kelet- németországi Wittenbergből Vacsorájukat a Leőwey Gim­názium német nyelvű hallga­tóinak társaságában fogyasz­tották el, s utána élénk tár­salgás alakult ki a fiatalok között. A vendégeket meg­lepte a pécsi tanulók német nyelvismerete. Adorján Györgyné osztály­főnök elmondotta, hogy Pé­csen elsőizben idén tavasszal érettségiztek a német gimná­zium tanulói. Az induláskor harmincötén voltak, akik kö­zül huszonötén érettségiztek le. A tanulmányi előmenetel­lel elégedett, mert zömmel közepes eredménnyel vizsgáz tak a tanulók, egy sem bu-- kott meg. A német irodalmat és nyelvtant, továbbá a föld­— KÉTHETENKÉNT meg­jelenő üzemi újságot ad ki a Pécsi Bőrgyár az üzem fenn­állásának 200. évfordulója al­kalmából. — 400 EZER forintos for­galmat bonyolított le 1962 első félében a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Balassa Já nos Kollégiumában működő fogyasztási szövetkezet — 1310 ÓRA társadalmi munkát végzett 320 bányász­fiatal a mecseki úttörővasút építésénél. — 16 CSÖKŰT épül az idén a siklósi járás termelő- szövetkezeteiben 343 ezer fo­rintos költséggel. Ebből 8 már elkészült. Az új csőku- tak elsősorban a kertészetek, legelők öntözésére szolgál­nak. — EZ ÉVBEN harminc idős építőipari munkás megy nyugdíjba a Baranya megyei Építőipari Vállalattól. — BŐR TOLLTARTÓK kü­lönböző színekben és nagy vá lasztékban érkeztek a papír­boltokba. Bánhidi Tibor: JO REGGELT, PÁRIZSI Esti főtnyben a Moulin Rouge (3) A Szajna-part regényes tá­ja a metropolisnak. Az Orsay- rakparttól le a Füvészkertig, s a másik oldalon, a Chatelet tértől a Samaritanus áruházig könyvárusok hosszú, sora vette birtokába a folyó part­ját. Az ócska könyveknek eb­ben a tarka birodalmában meg lehet találni valamennyi író művét. Aesopustól Flau- bert-ig, Tacitustól Jean Lor- rain-ig. — Hogy mit vásárolnak? — kérdez vissza az egyik öreg „bouquiniste”, vagyis könyv­árus. — Talán a hazai klasz- szikusokat keresik leginkább, Paul Valéry, LarbatJd, Gide és Proust vezet, de gyakran kérik Thomas Mann, Nexó ésí Tolsztoj műveit is ,; j Ez azonban <;sak szemfényvesz­tés, Valójában haldoklik a szakma. Magas a helypénz és az adó, a könyvek iránti ér­deklődés pedig egyre csök­ken. Az emberek ma lemez­játszóra, televízióra költenek, s a lakásokban már alig jut hely a könyvespolcok szá­mára. A panasz őszinte és igaz: egyre több Szajna-parti könyv árus ládáján marad érintet­len reggelenként á lakat, s nincs messze az idő, amikor Párizs egy jellegzetes szín­folttal szegényebb lesz. A folyópart másik adottsá­ga azonban változatlan nép­szerűségnek ■ örvend. A part­lakók esténként elfoglalják „bérelt” helyüket, s á Pont des Arts és a többi híd alatt csendes szundikálással töltik el az éjszakákat. Népszerű hely a nincstelenek számára az Akadémiával szemben fek­vő partrész, s e tájon aludni egyben rangot is jelent. Ne­mes egyszerűséggel „akadé­mikus úr”-nak szólítják egy­mást itt a koldusok, s mi­előtt állukat a térdükre .fek­tetnék, vagy motyójukat a fe­jük alá, a földre helyeznék, szertartásosan jó éjt kíván­nak egymásnak. Az éjszaka lányai Place Pigalle. Van, aki ezen az apró téren és környékén a romantikát keresi. Talán egy parányit azt is talál, — de bűnt, szennyet feltétlenül. Az élet este 10 után virul ki itt, s éjfél—egy óra táján olyan a forgalma, mint a Nép­stadion táján az osztrák—ma­gyar mérkőzés idején. A Pi­galle revüszínház homlokza­tán, neoncsövek remegő ke­retében vízesés csobog ala, az egymás mellett sorakozó strip-tease bárok bejáratánál csalogató-ember invitálja a járókelőket az új dombormű- vészet megtekintésére, szinte lépésenként sarkangyalok mosolyognak a férfiakra, nem is félreérthető mozdulatok kí­séretében. A romlottság és az erotika melegágya a Place Pigalle, s mindezt olyan közönséges nyíltsággal tálalja, hoigy az nemcsak undorító, de megle­pő is. A pornográf képet és képes újságot a trafikban itt úgy árulják, mint nálunk a Harmóniát, a revük és kaba­rék falára kihelyezett fényké­pek szereplői legalábbis fél­meztelenek, az éjszaka lányai szenvtelen hangon, unottan kínálják fel magukat, mint­ha csak újraoltási bizonyít­ványt kérnének. A jobb sorsra érdemes Moulin Rouge is lesüllyedt a strip-tease-ek mocsarába, sőt lassan már nem is tudja tar­tani a tempót velük. Mert ugyebár a strip-tease-hez nem kell nyelvtudás, nincs szük­ség rendesebb öltözékre, az egyetlen feltétel ehhez a „mű­élvezethez”, hogy pénze le­gyen a látogatónak. Ott a sar­kon, az Aux Pierrots strip­tease „Párizs legszebb lányai­nak” vetkőző-számait ígéri, s a másfél órás műsört belé­pővel, kötelező fogyasztással, borravalóval, műsorfüzettel együtt nem lehet 150—200 fo­rintnál olcsóbban megúszni. Persze az Aux Pierrots, s a többi strip-tease-ek nemcsak borsosán drágák, de figyel­mesek is: az előadások foly­tatólagosak, szombaton dél­után pedig matinét tartanak. Hírünk a nagyvilágban Egy apró történet arról, hogy milyen is a hírünk a nagyvilágban. A Louvre bejáratánál vá­rakoztunk, belépőjegyet vá­sároltak számunkra. Az elő­csarnok egyik kiszögellésén tiz év körüli kisfiú tartotta kosarát, melyből celofánzacs­kóba csomagolt földimogyorót kínált a látogatóknak. Ké­sőbb odasétált mellénk, és a fövidnadrágosok kíváncsisá­gával kérdezte: — Melyik országból jöttek? No, most próbára tesszük a sorsot, kinek is néznek ben­nünket — gondoltuk. S így válaszoltunk: ~ Találd ldl A fiú morfondírozni kez­dett. — Svédek nem, mert alig van.közöttük szőke. Ameri­kaiak nem, mert csendesek, olaszok nem, mert fehérebb a bőrük, angolok se, mert szóba álltak velem... Talán osztrá kok? Magyarok vagyunk — fedtük fel a rejtélyt. — Melyik kontinensről jöt­tek? — kérdezte ismét a fiú. — Hát innen Európából. — Az nem lehet... Én még nem hiányoztam a földrajz óráról, de ilyen nemzetről még nem tanultunk ... {Folytatása következik) ( rajzot, történelmet és éneket kizárólag német nyelven ok> tatták és a felelés is így tör­tént. Akik komolyan vették a tanulást, azok ma már szé­pen beszélnek németül. Pl. az egyik kitűnő tanuló — Zemplényi Vera — aki a Pé­csi Pedagógiai Főiskolára je­lentkezett, a másik — Re­kettye Gábor — aki a MafX Károly Tudományegyetemre kérte felvételét, vidám han­gulatban beszélgetett el a né met fiatalokkal az est folya­mán. Regina Nannig, Angelika Neumann tanulók, E. Ottó Anders tanítóval együtt elr i- gadtatással beszélt a Magyar- országon látottakról. A Par­lament, a Balaton, a Mecsek sokszor szóba került. Végül azzal búcsúztak vendégeink, hogy ez a látogatás nagyon hasznos volt, mert így mind­annyian képet alkothattak a magyar népről és arról a ha­talmas építőmunkáról, mé­lyet úgyszólván mindenütt tapasztaltak. — 170 ÚJÍTÁST nyújtot­tak be az első félévben a Ba­ranya megyei Építőipari Váí­,-lalat újítási osztályára. Az újítások közül 56-ot már be­vezettek, Ennek eredménye­képpen a népgazdaság szá mára mintegy 2,5 millió fo rintot takarítottak meg. — HARMINC Kossuth-b:í- nyai dolgozó utazik el július 19-én Szegedre a szabadtéri játékok megtekintésére. A ki ránduló csoport megtekinti Az ember tragédiája, a Bánk bán és a Háry János című előadásokat. — A KOMLÖI Hedyiipari Vállalat 63 iparitanulót szer­ződtetett. Műszerésznek több érettségizett fiatal jelentke­zett. Sok lány kérte felvéte­lét rádióműszerész, írógép­műszerész és képkeretező szakmákba. Felborult a traktor: ketten meghaltak Gondatlanság következtében megyénk baleseti statisztiká­ja újabb halálos kimenetelű karambollal növekedett. Teg­nap délelőtt 11 óra tájban az Erdőgazdasági Gépállomás Igazgatósága tulajdonában lé­vő Super-Zetor vontatót az utánfutóján lévő Doser felbo­rította Pécsváradon a Vár u. 23. számú ház előtt. A szeren­csétlenség következtében ,iz utasfülkében tartózkodó két személy a jármű alá került és mindketten a helyszínen éle­tüket vesztették. A kár értéke mintegy 15 ezer forint. A felelős szemé­lyének megállapítása folya­matban van. — AZ ELMÚLT időszak­ban 2400 új traktorost képez­tek ki a megyében. A trak­torosképzés mégsem tudott lépést tartani a tsz-ek növek­vő gépparkjával. Augusztus 10. és október 10. között a megye gépállomásai újabb traktorosképzö tanfolyamo­kat indítanak, hogy az őszi szezonban már minden szán­tó traktor két műszakban dolgozhasson. — BEKÖTÖÜT épül Dráva palkonya és Drávaszabölcs közötti négy és félkilométe­res szakaszon. A költségek egyik részét a két falu köz­ségfejlesztési alapjából fede­zi, a többit a Földművelés- ügyi Minisztérium tsz-útügyi csoportja biztosítja. Az út­építéshez a két község népe 145 ezer forint értékű társa­dalmi munkával járul hozzá. A bekötőút még ebben az év­ben elkészül. < I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom