Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

tML JÜLTÜS M. 3 Telt raktárak az AGROKER-nél Ügyeleti szolgálat vasárnap is — Jó az anyag- és alkatrészellátás Az erdőgazdaság gépállomásán A gyors és sikeres gépi ara­tás egyik fontos feltétele, a jó anyag- és alkatrészellátás. Mert hiába a legjobb szerve­zés, ha a kombájnból csak egy kis fogaskarék is hiányzik, a gép leáll, és addig vesztegel, mig ki nem javítják. A Baranya megyei AGRO- KER vezetői ennek tudatában feltöltöttek raktáraikat a leggyakrabban kopó és fogyó alkatrészekkel aratás előtt. Molnár István, az anyag- és alkatrész-osztály vezetője el­mondotta, bár az aratás felé­nél tartunk, alkatrészhiány miatt hosszabb gépállásra még nem került sor. A nagyüzemi gazdaságok és gépállomások időben, még a tél folyamán beszerezték a kombájnokhoz, aratógépekhez szükséges alkat részeket. Egyedül a szigetvá­riak jöttek most az aratás alatt kombájn-alkatrészekért, de az AGROKER még ezt a szokat­lan igényt is ki tudta elégíteni Az idén a hiánycikkek szá­ma is csökkent Kivétel talán az aratógép-ponyva, melyből átmenetileg hiány volt, de az AGROKER nem várva a cseh gyár szállítmányára, még idő­ben legyártatott 20 készlet ponyvát a Pécsi Vegyesipari Vállalattal A vállalat szom­baton szállította le az első 10 darabot s még további meg­rendeléseket vett fel a tolnai és zalai AGRÖKER-tőL A tavaly már egy szezont le­dolgozott ZVZ kévekötő arató­gépeknél nemcsak a ponyva ment tönkre, de a ponyvát ösz- szefogó speciális gumikötél is. A jióná gyár már feladta a szállítmányt, s rövidesen Pécs­re is megérkezik. Hiánycikk volt rövidebb ideig az AC- kombájnok gumikereke is, de a múlt hét végén 6 darabot adott át a szomszédos tolnai AGROKER és további 15 ren­delés alatt van. Az AGROKER vezetői el­mondtak. hogy nincs olyan al­katrész, amiből egy napon belül ne tudnák kielégíteni az igé­nyeket. Ez az első év, amikor a dél-dunántúli megyék egy körzetbe tartoznak pécsi köz­ponttal. Nagyon jól bevált ez az új forma, mert a körzetbe tartozó társ-vállalatok kölcsö­nösen segítik egymást. Ame­lyik alkatrész tehát nincs meg a pécsi AGROKER-nél, az megvan a zalainál, vagy ha ott nem, a tolnainál, vagy somo­gyinál. Elég egy telefon, s a társvállalat már küldi az al­katrészt, nem Pécsre, hanem egyenesen az igénylő tsz-be, vagy gépállomásra. Ez a köl­csönös segítség érezhetően meg javította az anyag- és alkat­részellátást. Ezen kívül az AGROKER az egész aratási szezonban állan­dó telefon- és távíró-összeköt­tetésben van a központtal is, s a kért alkatrészt a központ azonnal szállítja. A vállalat Megyeri úti telepén állandó ügyeleti szolgálat van, hétköz­nap reggel 7-től este 7 óráig, vasárnap reggel 7-tól 1 óráig, de sürgós esetben bármikor ki adják az alkatrészeket. Általános panasz, hogy az SZK—3-as kombájnok vize fel­forr. Ennek oka, hogy a kom­bájnok hűtője sűrű bordázatú, s a nagy igénybevétel mellett a levegő nem képes a motort lehűteni. Megoldás az SZK—3- as kombájnok hűtőjének kicse­rélése ritkább bordázatú, ma­gyar hűtőkre, melyek könnyen beszerezhetők. Az AGROKER készletei az idén nagyobbak a tavalyinál. Aratógépzsineg, kazaltaka­ró ponyva, zsák nagy mennyi­ségben van még tartalékban. Kaphatók még nagy számban kazalozók is és ezek meghajtá­sához szükséges MIA- és MIB- motorok. A vállalat raktárai­ban szinte valamennyi magtárt gép megtalálható, a nagy teljesít­ményű PETKUS Gigant csak úgy, mint a különböző mag­tisztító gépek, triőrök, gabona­rosták és csigás magfelhordók. Ezek a korszerű gépek mind a nehéz fizikai munkától kímé­lik meg az embert A Mecseki Állami Erdőgazdaság gépállomásán befejezték az erőgépek felújítását. Hamarosan befejeződik az erdészetek­ben a nyári munka, és elkezdik a motorfűrészek és pótko­csik nagyjavítását. Képünkön: Marosits Elemér és Ginter László egy lifRP motorfűrészt szerelnek. Mi fejlődési fene Elkészült Komié «éves rá rosfejlesztési terve öt év alatt 3 millió 407 ezer forin­tot fordítanak a város fejlesz lésére. A közvilágítást 35 lám pávai bővítik, 5200 négyzet- méter járdát építenek, vala­mint Zobáknál és a kőbányá­nál autóbuszmegállót létesí­tenek. A vízellátás jobbá té­tele érdekében négy kutat ás­nak. Két köztisztasági fürdő létrehozását is tervezik, egyi­ket Kisbattyánban, a mási­kat Mánián. A város vízle­vezető rendszerét 800 méter­rel meghosszabbítják. A böl­csődék felszerelésének pótlá­sára 19 ezer forintot, a tűz- oitótestületek ruházatára 28 ezer és a társadalmi ösztön­díjas tanulókra 42 000 forin­tot költenek. Már az idén megkezdik építeni Kossuth- aknán az egytantermes isko­lát Is. A tanítói lakással együtt 900 ezer forintos be­ruházással. Háromszáz (agja ran a Magyar Antóklnb pécsi csoportjának Külföldi tűrik — Szakmai továbbképzés Fejlődő autósport Az autós megyék között Ba­ranya előkelő helyen áll. Hoz­závetőleges számítás szerint megyénkben 2000 autótulajdo­nos van. Nem csoda tehát, ha de ] vidéken elsőként alakult meg a Magyar Autóklub helyi cso­portja. Míg az alakuláskor 100, most már több, mint 300 tagja van e csoportnak. A csoport célja a kultúráltabb autósport, A Sletsekvidéki Üzemi Ven­déglátó Vállalat július 16-án este 6 órai kezdettel nagysike­rű „dupla vagy semmi” estet rendezett a Kazinczy Étterem­ben. A vetélkedés folyamán 65 kérdésre kellett válaszolniuk a' jelentkezőknek. Az öt csoport­ra osztott kérdések között ze­ne, irodalom, napi politika, sport, továbbá a város Neveze­tességeivel kapcsolatos kérdé­sek szerepeltek. Néhányat csak a kérdések közül: — Ki írta Az ember tragé­diáját és ki a dráma három főszereplője? Ki volt a híres költő, aki Pécsett élt és isko­lát, valamint utcát neveztek el róla? Mi a különbség a mes­terséges hold és a mesterséges bolygó között? A vetélkedőn felvetett 65 kérdés között sok derűs percet hozott néhány beugrató kérdés is. Például: — A magyar tör­vények szerint a mustba lite­renként hány százalék cukrot Szabad tenni? De még az ilyes­fajta kérdéseknél is nagyobb sikere volt a beugrató zajos fejtörőknek, Battancs Gábor, a vállalat grafikusművészének jóvoltából, akit nem kevésbé illet dicséret az ötletes és szép dekorációért. Például: a kérde­zők, illetve válaszadók a vil­lanyvilágítással megoldott „igén” és „nem” feliratú táb­lák jelzésével kapták meg a zsűri döntését. Az este 9 óráig tartó vetél­kedés alatt mind a 65 kérdés­re válaszoltak a jelentkezők:, akik közül a legtöbb pontot elért első három, névszerint: Tari Józsefné konyhai dolgo­zó, Pongrácz Gyuláné és Pa­gony Lajosné üzletvezetők fe­jenként 110 forint jutalmat kaptak. Rajtuk kívül igen sok vetélkedő kapott vigaszdíjként egy-egy tábla csokoládét vagy ügyesen csomagolt ajándéktár gyat. A jólsikerult „dupla vagy semmi” játék hangulatát még csak emelte a szavalatokkal, zeneszámokkal, énekszámok­kal sűrített nívós műsor, mely­ük meghívott dolgozói, valamint a fiatalság éjfélig tartó kelle­mes családi estje tetőzte be, a maradandó élményekben gaz­dag műsort. a szakmai továbbképzés, a kü­lönböző kül- és belföldi túrák rendezése. A múlt évben például Cseh­szlovákiába, Romániába, Bul­gáriába rendeztek társasutazá­sokat, de sokan autójukkal más országokat is felkerestek. Az autóklub a nemzetközi jo­gosítványok beszerzését, az uta zással kapcsolatos adminisztrá­ciós munkákat is elvégzi a tag­ság számára. Rendszeresen tar tanak klubnapokat, hibakere­sési túrákat A XIV-es Autó­javító szakember« szándéko­san hibát idéznek elő a kocsi­kon, amit a tulajdonosoknak meg kell keresniük. Ezek a tú­rák tehát szórakozva nevelik az autósokat és elősegítik a balesetmentes közlekedést Fellendülés előtt a siklósi márványbánya KőzAzds Rózsa-bányán ? — Százhúszezer forint kutatási célokra Ismét művelés alá veszik a Rigó-bányát Az elmúlt esztendőben több ízben is foglalkoztunk a sik­lósi márványbányák helyzeté­vel, s főként a helytelen beru­házást bíráltuk. Egy év után ismét ellátogattunk a siklósi márványbányákba, hogy meg­nézzük, mit változott azóta a helyzet? Tavaly a bánya veszteséggel zárt Ez volt az egyik oka annak, hogy a járási, a megyei, sőt az országos NEB is széleskörű vizsgálatot tartott: érdemes-e üzemeltetni az itteni bányá­kat, hasznos-e népgazdasá­gunk számára? A vizsgálatok egyértelműéi azt mutatták, hogy érdemes üzemeltetni a siklósi márvány­bányákat, mert olyan jó minő­ségű rózsaszínű, fehér és zöld márványt tartalmaznak, ame­lyek igen keresett cikkek ^ a külföldi piacokon is. Az utót>­A szülők tanítója Vagy harminc asz szenny és férfi ült a Petőfi utcai általá­nos iskola tantermé­ben. Ott saaranígtak a padok között, ceru­za a kezükben éti áhitatosan figyeltek. Hófehér hajú taní­tónő állt a tábláinál és magyarázott: — Az óra kettesé­nél kezdem, balra ki­indulva kört rajzolok a fele vonalig, majd visszajövök a vonal közepéig. Ismétlem, az óra kettesénél kéz dem..: A tanítónő közben formás „a” betűket rajzolt a táblára, amit a szülők füze­tükbe másoltak. így teltek a félórák egy­más után, már este nyolc óra felé járt az idő, amikor Géza bácsi, az iskola hiva­talsegédje bekopogott hogy „tanító néni ké­rem. takarítani kelle­ne méri” „Azonnal!” — mondta a tanítónő, a szülők pedig kérlel ni kezdték a szigorú Géza bácsit, hogy vár jón kicsit, inkább ki­takarítanak matguk, hadd tanuljanak még Ez a jelenet min­den második pénte­ken délután lezaj­lott a Petőfi utcai általános iskolában. A harminc asz- szony és férfi között, aid otjwie ähSisti®! rajzolta az „a* betűt, nemcsak érettségi Zei­teket, hanem jóné- hány erdőmérnököt, orvost vagy éppen bá nyamémököt talál ­tünk. Hogy miért rajzol­ták akkor az „a” be­tűt olyan buzgalom­mal? Erre mér a fe­hérhajú tanító néni, Cséffalvay Kálfmán- né adott választ. — Amint elmondotta, nagyon sok gondja volt a gyerekekkel. Hiába törekedett ar­ra, hogy egységes ún. állóírásra tanítsa őket. A törekvés csak az iskolában sikerült. A h ázifeladetok már nagyon tarkák voltak mert a szülők nem akarták elhinni a gye lékeknek, hogy úgy kell írni az „a” be­tűt, ahogy a gyetek mondja. Úgy Íratták le velük, ahogy va­lamikor ők tanulták, így aztán olyan lett a gyerekek írása, mint az írástörténet] do­kumentum. Volt aib- ban éllófrás, zsinór- ínáa, ón. jObbradőlt írás — amit csak a legutóbbi évtizedek­ben tanítottak ex is­kolákban. A sokféle keverék hatás azzal fenyege­tett, hogy a gyerekek nem tanulnak meg tökéletese»: feuL BíJ VriR S nTVi-wn­lássaá is. A szülők ilyen példákat adtak fel a gyermeküknek odahaza: Mennyi öt meg három? Ha hét­ből elveszek négyet, mennyi marad? .;. Ezzel szemben az is­kola ilyen példákra várt feleletet: Mari­kának volt hat cukra, ebből Évinek adott hármat. Mennyi cuk­ra maradt még Mari­kának? Az első osztályos kisiskolások meg tud ták mondaná, hogy mennyi öt meg há­rom, a legegyszerűbb ' kivonási műveleteket is elvégezték, de ami kar azt kérdezték tő­lük az iskolában, hogy mennyi cukra maradt Marikának, zavarba jöttek. Nem így kérdezték tőlük otthon, — erre nem tudtak megfelelni. Sok ilyen apróság volt még, aarriloor Cséffalvayné arra a gondolatra jutott, hegy meg kellene te­remteni az iskolai és az otthoni oktatás összhangját. Magya­rán: meg kellene mo tatod a ezüHőfaraek, hogy milyen betű­ket írnak, hogyan számolnak ma az is­kolában. Hát ezaz eredete a Petőfi utoai péntek estéknek. A szülők­nek annyira megtett szett a tanítónő 88»- te, hogy minden má­sodik héten elmentek feszülten figyeltek és jegyezhettek, s még a takarítást is vállal­taik, csak maradhas­sanak. Egész évben odajártak, s abban az ütemben, ahogy gyermekeik tanultak, megismerkedtek az ón állóírás betűivel, átvették a számtan­példákat és így to­vább. Eredmény: egyik gyerek sem ke­veri össze a betűtí­pusokat, jól megold­ják a szöveges szám- tanpéldákat, 4,1 volt az átlagos tanulmá­nyi eredmény az első osztályban. Szebb, mint bármikor volt Cséffalvayné első osz­tályaiban, pedig Cséffalvayné nagy­mama, sok első osz­tályt tanított már. Amint a fehérhajó tanító néni mondja, a szülők nagyon ked­vesek. Az iskolaév végén azzal búcsúz­tak el tőle, hogy az új tanévben, amikor gyermekük a máso­dik osztályba lép, folytatják a „tanu­lást’ Végigkísérik gyermekeiket a négy alsó osztályon, hi­szen nem olyan sok az a néhány óra két­hetenként — igazán megéri a faradsá­got. TOL Ej bi időben különösen megnőtt az érdeklődés a siklósi zöld­márvány iránt Az exportáruk mellett az országos építőipar­nak is nagy szüksége van rep­rezentatív építkezésekhez a siklósi márványra. Legutóbb a Royal Szálló építésénél nagy mennyiségben használtak fel siklósi márványt. Tömbmár­vány kitermelése mellett igen jelentős mennyiségű építőkö­vet is termelnek. Eddig igen nagymennyiségű színes már­ványt hordtak. ki a hányóra, amelyet a tömbökről faragtak le, s amelyet hasznosítani ed­dig nem lehetett Az É. M. Kő­faragó és Épületszobrászati Vál lalat, hogy a siklósi márvány­bányák üzemeltetését gazdasá­gosabbá tegye, úgy határozott hogy Rózsa-bányán, ahol az elmúlt évben nagyarányú gé­pesítés és beruházás volt —• kőzúzdát állít feL Az épület megépítésére jóvá is hagytak 500 000 forintot Ezzel szinte a duplájára emelnék a siklósi márványbánya jövedelmező­ségét Eddig többnyire festéssel készítették a műmárványt A tapasztalat azonban azt mu­tatta, hogy ez évek múltával elszíntelenedik. Ha azonban az eredeti színes márvány zú­zalékéból készítik — az tartós és szinte majdnem egyenérté­kű a márvánnyal Az É. M. Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalatnak nagy szüksége van erre a színes márványzúzalék­ra, s a Baranya megyei Ce­mentipari Vállalat is nagy mennyiséget átvenne belőle. Rózsa-bányán, amely a sik­lósi márványbányák legjelen­tősebbike — még ma is érző­dik a korábbi évek helytelen beruházása. Minden kutatás nélkül olyan helyen végeztek kitakarást, ahol nincs jő mi­nőségű márvány. Ahhoz, hogy most kellő ütemben dolgozhat sanak — nagymennyiségű föl­det, meddőt kell megmozgatni. Rózsa-bányát túlgépesítették, a gépek és a siklópálya sincs kihasználva, s így nem gazda­ságos az üzemeltetése. A múlt évben #0 flőre egy­millió 350 ezer forint volt a terve a siklósi bányáknak, az idei évre viszont S0 főnek kell • kétmilliós tervet teljesítenie. Amellett, hogy az elmúlt évben igen komoly bér­alaptúllépés volt a bányákban — a termelésben nem voltai: eléggé érdekeltté téve a dol­gozók. Most vezették be a tel­jesítménybérezést, ami remél­hetően ösztönzőleg hat Egész évi exportáru-terme­lésre tervezték be a Zöldbá- ny^t, sajnos azonban a jelek azt mutatják, hogy ez a bánya október—november végére Sá- merűL Hbgy az expuitte.tv<BM> mégis teljesíthessék — ismét művelés alá veszik a Rigó-ba­nyát, amelyet kutatás nélkül tártak fel és 1950 és 1953 kö­zött már üzemeltettek. Jelen­leg öten dolgoznak itt. A hét végére készülnek el 4 tömb kifaragásával, amelyet Buda­pestre szállítanak, ahol szilárd­ság, fagyállás és főként szin szempontjából elemzik, s ha megfelel a követelményeknek, itt akarnak a jövőben nagy- mennyiségű zöldmárványt ki­termelni. Eddig úgyszólván semmit nem fordítottak a siklósi már­ványbányák kutatására. Az idei évben 120 000 forintot for­dít a vállalat kutatási célokra. Ha a kőzúzdát megépítik, nem­csak a siklósi bányák mellék- termékét dolgozzák fel, hanem a kantavári feketemárváhyt ia itt zúzzák össze. A kőzúzda biztosítaná a gépek és a sikió- palya teljes kihasználását. Az elmúlt években Cseh­szlovákiába, Ausztriába, Olasz­országba exportálták a Siklósi márványt, az idén az NSZK- ba szállítanak, öt-hat éve üze­mel a Zuhánya-bánya, amely­nél még semmiféle beruházást nem eszközöltek. Az idén vil­lamosították, 15 tonnás gépi csőrlővel látták el, áramfejlesz­tő géppel, ami nagyban növeli a termelést, s nagy segítséget ad a bányászoknak. Itt is zöld­márványt termelnek ki, -fő­ként exportra. Havonta mintegy 14—15 köb­méter tömbmárványt termel­nek ki a bányában. A márvány köbméterének az ára 4600 fo­rinttól egészen 8000 forintig terjed, a minőségtől függően. A siklósi márványbányák féléves terve tömbmárványból 180 köbméter, építőkőből pedig 2000 köbméter volt Tömbmá Ér­vényből 115 köbmétert, építő­kőből pedig 1181 köbmétert termeltek ki. A lemaradás okét, hogy az első negyedévi rossz időjárás miatt több mint 500 műszak kiesett A Vm. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások és a kőbá­nyászok lelkiismeretes jó mun kája azonban azt mutatja, hogy ezt a lemaradást a követ­kező negyedévben pótolják. A múlt év1 óta jelentős fejlődés tapasztalható. Amíg a múlt év első félévében negyvenen 33 köbméter tömbmárványt ter­meltek ki, addig az idei év első felében harminc ember 42 köb­méter tömbmárványt termált. Ez azt mutatja, hogy van pers­pektívájuk a siklósi márvány­bányáknak , s a munka jó szer­vezésével egyre több hasznot hozhatnak népgazdaságunk­nak. • Hamar Imre Dupla vagy semmi — családi esttel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom