Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

(ÜAPLO 1962. JŰLIUS 1. A Belkereskedelmi Kutató Intézet vizsgálata segítséget nyújt Pécs üzlethálózatának tervszerű fejlesztésére Saltat vitatott probléma, hogy Pécs kedvezőn van-e el­látva üzleteikkel. A Belkeres­kedelmi Kutató Intézet a vá­rosi tanács VB kereskedelmi osztályával együttesen vizsgá­lat tárgyává tette Pécs üzlet- hálózatának helyzetét. A kutatás abból indult ki, hogy biztosítani kell a lakos­ság számára a mindennapos közszükségleti cikkek, lakó­hely közelében történő meg­vásárlását. A belvárosban legnagyobb \ az élelmiszer-forgalom vizsgálat erdményedből kitűnik, hogy Pécsett negyed év álhitt egy lakós átlagosan 746 far -t értékű árut vásá­rolt az' élelmisizerbol tokban. Azt is Megállapították, hogy a váróéba» egy élelmi&zerbolti \ T Hozzászólóéi: Múzenmf gondok Pécsett A Dunántúli Naplő június 24-i számába»,1 a fenti címen cikk jelent mag Lippenszky István tollábák Lippenszky igen behatóan taglalta azokaft a nehézségeket, amelyek aka dályozzák a pécsi múzeumok fejlődését. Ezek a nehézségek nagyrészt a mú­zeumok széttagoltságából adód nak. Ezen véleményében osz­tozó: a város és a r.^gye egész közönsége. Sót ennek egyesíté­sén és mielőbbi megvalósítá­sára a különböző szervek, in­tézmények, munkások, parasz tok és értelmiségiek széles tá­bora fáradozik. Jól tudjuk, hogy a város 4 különböző he­lyein elhelyezett múzeumokat több száz méter, sőt 1—1 kilö­vi éter választja el egymástól. De bízunk a város és a megye illetékes szerveiben, hogy szív­ügyüknek tekintik a múzeu­mok jelenlegi abnormális hely zetét. Közös erővel, összefogás­sal mihamarabb megvalósítja az egyesített múzeumok elhe­lyezésének kérdését. Azonban amilyen helyesléssel találkoz­tak Lippenszky fejtegetései, a közvélemény részéről, ugyan­olyan ellenszenvvel fogadták városszerte a cikk utolsó sorai ban a múzeum vezetőinek el­képzeléseit. Miszerint a hely­zet kulcsát az oldaná meg, hogy Pécs modem, egyesített múzeu mát a jelenlegi Rózsakért he­lyén építenék fed. Köztudomású, hogy Pécs bel városi igen szegény zöldellő területben. Hiányoznak virá­gos kertjei, parkjai, az egyet­len meglévő, a minden évben szebb és csinosabb Séta terét hiba volna bármilyen modern épülettömbbel telezsúfolni. A Rózsakért, ez a kis csodás pa­radicsom, ma már nemcsak a dolgozók felüdülését, szórako- eását szolgálja, sőt nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy egy kis idegenforgalmi látványosság is. Ugyanis a Pé­csett megforduló idegenek vé­leményét és megállapításait tol­mácsolom: kevés helyen talál­ható hasonló szép, csendes kör nyezetű szórakozóhely, melyről jól tudjuk, hogy évszázadokon keresztül el volt zárva a nagy nyilvánosság előtt. Ami az egyesített új mú­zeum jövőbeni elhelyezését és felépítését illeti, az szerintem a közvélemény is helyesnek ta ' lálná, pl. a néprajzi múzeum szomszédságában a Zsolnay- szobor mögötti rég elavult, le­bontásra váró földszintes há­zak helyén, avagy a Káptalan u. 3—5. számú házak és az azokhoz tartozó nagy üres, je­lenleg semmiféle jeletősebb célt nem szolgáló telkeken épülne fel. Ez a hely vélemé­nyem szerint a múzeumveze­tők elképzeléseinek is megfe­lelne. Miután a várfalaktól, Székesegyháztól, a kőtártól, az ó-keresztény rómaikori építmé nyéktől és a még várható közép kori feltárásoktól övezett mű­emléki környezetben valóban plél tó keretet adna. ti* DALIVÁ FERENC dolgozóra 161 lakós jut és egy négyzetméter boltterületre 13 lakós. A vizsgálat során 18 körzet­re osztották fel Pécset, s kör­zetenként is megállapították a mutatószámokat. Az eredmény azt mutatta, hogy rendkívül szélső végletekből adódik az átlag. A belvárosi üzletekben lebonyolított forgalom szerint az ott élő lakosság egy főjére 1909 forint forgalom, a belvá­ros és a vasútállomás közötti terület egy lakosára 1678 fo­rint forgalom jutott, ugyanak­kor Nagyárpádon egy lakosra csak 295 forint. Az egy élelmiszerbolti dolgo­zóra jutó lakosság száma a belvárosban 64, az attól délre eső területen 75, Nagyárpádon ugyanakkor 592. Nem megfelelő a külterü­leti üzletek nyitvatartási ideje és árukínálata Minthogy áDg feltehető, hogy a belvárosban élők töb­bet fogyasztanak, mint a pe- remrészek lakossága, a különb­ségeket alapvetően az okozza, hogy a külvárosiak élelmi­szerszükségleteiket, vagy an­nak jelentős részét a belváros­ban szerzik be. Ez azonban nem szükségszerű jelenség, s elsősorban abból adódik, hogy a város külső területeinek üz­lettel való ellátottsága, a mű­ködő boltok nyitvatartási ide­je, s nem utolsó sorban árukí­nálata nem megfelelő. A kutatás eredményei e fel­tevést igazolták, mert amíg a belvárosban egy négyzetméter üzlet területre csak 8 lakó ju­tott, addig Nagyárpádon 20. A belvárosban egy bolti dolgozó 64 ottani lawost szolgál ki. Nagyárpádon 592-őit. A belvá­rosban a boltok többsége napi 10—14 órát van nyitva, a külső városrészeken a boltok többsége viszont délután 3—5 órakor bezár. Nem vitás az sem, hogy a beisővárosd élel­miszerboltok kiváló áruválasz­tékkal, speciális csemegeáruk­kal rendelkeznek, míg a külső kerületekben ezek a cikkek vagy egyáltalán nem vagy csak ritkái kaphatók. Szaporítani kell a boltok számát a város egyes pontjain A tanulmány megállapításai szerint elsősorban a Doktor Sándor utcától délire eső terü­letnek, a Makár oldalinak, a Zsolnay-gyár környékének, Uj-Mecsekaljának üzletháló­zatát kell növelni. Továbbá javítani kell a Megyeri—Kert­városban, a Tettye oldalán, a Doktor Sándor utcától észak­ra eső területen, Pécsszabol- cson, Meszesen és a Borbála­telepen a lakosság boltokkal való ellátottságát. A kutatás kiterjedt a város iparcikk bolthálózatának vizs­gálatára is. Ezzel kapcsolat­ban elsősorban arra mutat rá az elkészült tanulmány, hogy a bolthálózat méretezésénél az eddigiekben kevéssé vették figyelembe a város kereske­delmi szívóhatását, pedig ez igen jelentős. Csak példaként említjük, hogy a Bem utca 16 szám alatti rövid-divatáru volt for­galmának 2/5 része a vidéki lakosok vásárlásaiból adódott A Széchenyi tér 18. szám alat­ti bolt forgalmának több mint fele a vidékieknek köszönhető. Pécs kereskedelmi központja a Széchenyi tér Érdekes a tanulmányinak az a megállapítása, hogy a város kereskedelmi központja a Szé­chenyi tér és a Kossuth Lajos utca sarkán van. Az itt elhe­lyezkedő áruházban 1 folyó­méter utcahosszban ár 3,5 millió forint forgalmat értek el. Ezzel szemben a Városház utca és a Színház tér közötti szakaszon 1 fm-re már csak 300 ezer, a Színház tér és a Líceum utca közötti szakaszon 150 ezer forint forgalom jut 1 fm-re. A Bem utca páros ol­dalának forgalma folyóméte­renként 290 ezer forint. A Belkereskedelmi Kutató Intézet által lefolytatott vizs­gálat eredményei biztos alapot nyújtanak a városi boltháló­zat távlati fejlesztési tervének kidolgozásához. Dr. R. R. Az ÉM. Pécsi Épületanyag- fuvarozó Vállalat Pécs, Me­gyeri út 50. felvesz RAKODÓMUNKÁSOKAT Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi osztályán. 32681 Megkezdődik a sütőipar teljes gépesítése A vegyipari gép- és Radiátor gyárban, az Élelmiszeripari Gépgyárban, valamint a Sopia- na Gépgyárban már sorozat­ban készülnek magas műszaki színvonalú sütőipari gépek. így lehetőség nyílt arra, hogy a második ötéves tervben meg­kezdhessék a sütőiparban a munkafolyamatok teljes gépe­sítését. Ezzel egyúttal biztosít­ják a sütőipari termékek egyen letes jó minőségét is. A második ötéves tervben már az új követelményeknek megfelelő színvonalon épülnek a kenyérgyárak és sütőüzemek és sor kerül a régi üzemek re- kanstrukciójára is. A második ötéves terv első évében, 1961- ben mintegy 77 millió forintot költöttek a sütőipar korszerű­sítésére, erre az évre pedig 82 millió forintot irányoztak elő. Az 1961. évi keretet az or­szággyűlés pótlólag felemelte, s ez segítette, hogy tavaly az eredetileg tervezettnél több ke nyérgyár és sütőüzem építését fejezhették be. (40.) Török András az emeleten szótlanul rakja a homlokzati falat. A sűrű, kövér maltert hosszú, legyintő mozdulattal teríti a negyvenötös falra, majd a téglákat külön-külön egymás mellé igazítja. Ponto­san, gondos figyelemmel gyűri a maltert a téglasor fugái kö­zé. Minden sor után a feszes, vízszintes zsinór fölé hajol, összehúzza a szemét, majd a fal mellé ereszti a függőónt. Szertartásos. Az arca fényes a reggeli napsütéstől. Két napszámos a maltert és a téglát hordja az udvarról az emeletre. Az egyik fordulóval maltert, a másik fordulóval téglát Kényelmesen, órabér­ben, feszes inakkal, mert a csigát még nem szerelték fel az emeletre. A harmadik nap­számos alvadt meszet tör az udvaron az egyik keverőládá­ban, és jókedvűen, de hairjisan egy tegnapi indulót fütyül. Ä negyedik a földszinti szobák­ban a törmeléket gyűjti. Más dolga nincs. Ezt a munkát is csak azért kapta, hogy ne áll­jon tétlenül. Másfél óra óta félkézzel épül az emeletes ház. Söre Bálint, a fogadott kő- möves ma még nem érkezett meg. Először késik. Pedig harmincnégyszer pon­tos volt. Török András néhányszor bosszúsan végignéz az utcán, azután a falra hajol. Harminc­öt nap óta minden reggel — pontosan hatkor kezébe veszi a kalapácsot és a kőműves­kanalat. Az első napokban még megvárta — vállalkozó­hoz illően — amíg hót órakor Söre Bálint is felszedelőzködik az állványra — és együtt kezd­tek. A második hét elején már nem várta meg. Azóta min­dennap reggel hattól-hétig tesz-vesz az épülő ház körül, összeszedi a hulladókfát, meg­erősíti az állványokat, ráver az ácskapcsokra^ iíkfMIrt a tegnapi maltert. ,****»&*&-■• Hivatalos lottó nyereményjegyzék A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közli, hor'y a 26. jóték'”'*- re beérkezett 4 246 788 darab lottó- szelvény. öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 22 fogadó ért el. A nyereményösszeg egyenként 144 843 forint. Három találatot 2644 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 602 forint 50 fillér. A két találatos szelvények száma 86 455, ezekre egyenként 18 forint 40 fii- I lért fizetnek. nn Ép 1I1III1KII E Pl lliiilillm inuSii lllllllllll iiillliiiili 1 Kisoroszlánok születtek a budapesti Állatkertben Leila és Szimba utódai egészségesek, jól érzik magukat. Képünkön: Adám, Kain és Tünde. — VJ RAKTÁRT kap a Rákóczi úton a Pécsi Kiske­reskedelmi Vállalat Jókai ut­cai bútorüzlete .Ezzel meg­szűnik a Jókai utcai bolt zsú foltsága, és eredményesebb lesz az áru megóvása. 17 millió forint községfejlesztésre a II. félévben A megyében a községfejlesz­tési alapból a sellyei orvosi rendelő és a mozsgói pártház építése a napokban kezdődött, a bánfai klubépület építése pe­dig már egy hónapja folyik, s befejezését augusztusra terve­zik. Befejezés előtt áll a gödre keresztúri orvosi rendelő és lakás, amelyet 450 ezer forin­tos beruházással létesítenek. Nemrég kezdték meg készíteni 173 ezer forintos költséggel és 10 000 forint értékű társadalmi munkával a szászvári aszfalt- járdát, Szigetváron pedig az egyik utcában csatornarend­szert építenek, amely július­ban átadásra kerül. Tótszent- györgyön bővítették a kultúr- házat, s hamarosan sor kerül műszaki átadására is. A dráva- foki kultúrház bővítése, vala­mint átalakítása ugyancsak az idén fejeződött be. Legjobban Mohács város használta fel a rendelkezésére álló községfejlesztési alapot, egy millió 488 ezer forint érté­kű beruházást végeztek belőle. A járások közül a siklósi járás gazdálkodott a legjobban, egy­millió 911 ezer forint értékben hozott létre létesítményeket, de a pécsi járás, valamint a sely- lyei járás sem marad el, egy­millió 890 ezer, illetve egymil­lió 779 ezer forintos beruházá­sával. A II. félévben a Baranya megyei Tanács 17 millió forin­tot használ községfejlesztésre. Létrehozzák többek között a királyegyházi és a nagynyárá- di törpevízművet, Véménden pedig kútat fúrnak a vímű építéséhez. Elkészül a kishe- rendi, valamint a mekényesi klubház és a hidasi óvoda, azonkívül több helyen járdát építenek. Szalatnakon, részben társadalmi munkával, megépül a 2,5 kilométer hosszú bekötő­út — ÉVADNYITÓ értekezle­tet tart a városi tanács mű­velődésügyi osztálya július 3-án délelőtt a Nagy Lajos Gimnáziumban. Az értekezle ten megbeszélik a következő oktatási és népművelési évad programját, irányelveit az oktatásügyi intézmények ve­zetői és szakoktatói. — AZ ELMÚLT hét végén adták át rendeltetésének a magyarhertelendi strandfür­dőt. A strand ünnepélyes áva tása július S-án lesz. — HÁROM és félezer ba­ranyai dolgozó vett részt az elmúlt oktatási évben rend­szeres iskolai felnőttoktatás­ban. ÖSSZEVEREKEDTEK A HARAGOSOK, MINDKET­TEN KLINIKÁRA KERÜLTEK Poszák József képkeretező és Békefi István festő már hosszú ideje haragosok vol­tak. Haragjuk betetőzéseként pénteken éjféltájban összeve rekedtek. Poszák megleste haragosát és au tó tengely csonkkal támadt rá, Békefi „csak” védekezett, a vereke­dés mégis szomorú következ­ményekkel járt: mindketten megsérültek és a mentők be­szállították őket az ideg­klinikára. — A PÉCSETT ismét rend szeresített térzene műsorá­hoz a Pécsi Szénbányászati Tröszt egyesített fúvószene­kara is hozzájárul. Jövő va­sárnap délelőtt fél 11-kor ők játszanak indulókat, keringö- ket és polkákat a Széchenyi téren. — PÉNTEKEN újfajta cseh szlovák aratógépet próbáltak ki a kökényi termelőszövet­kezetben. —* ÍZLÉSES, háromszínű boröndcírnkét készíttetett a Sátorhely—Bólyi Állami Gaz daság igazgatósága a nyári középiskolai és egyetemista ifjúsági építőtáborok részt­vevőinek. TALÁLTAK egy pénz­tárcát a drávafoki italbolt­ban. Tulajdonosa a sellyei járási rendőrkapitányságon veheti át. — 1962. VÉGÉRE automa­ta és félautomata gépekkel gyártják a Pécsi Porcelán- gyár edényáruinak több mint felét, pontosan 58,5 százalé­kát. Ezzel teljesülni fog az ex évi műszaki intézkedési tervnek az edényáruk gyártá sáriak automatizálására natkoző terve, ____ . * r Es a ház harmincöt nap óta — szinte szemmeUáthatóan emelkedik. Az ég felé. Fábián úr hetenként kétszer lesétál a malomtó mögé. Körül járja az építkezést, mindent ala posan, otthonosain megfigyel. Tá volról is — közelről is. Meg­kopogtatja a falakat, az ujját belemartja a malterba, és ha törött téglát talál — sajnálkoz­va kupacba hordja. Néha kér­dezősködik, de legtöbbször csak szótlanul sétál. Föld­szintről az emeletre, emeletről a földszintre. Azután elmegy. Rövid, visszatérő biccentéssel, mintha csak a következő sa­rokig menne — fröccsöt inni a kocsmába. Harangoznak. Az öreg kinéz a fal mögül. Végiglát a mozdulatlan, csillo­gó malomtó mellett. A malterhordó napszámosok nagy robajjal leteszik mögöt­te a teli ládát. Török Aandrás visszafordul. A szeme hideg és reszkető, mintha hozzáértek volna a házak és a kilencórás harang­szó. Lehajol, a kanállal a molterba kotor. Dühös és ke­serű. A szíve is, a hangja is. — Mondtam már, hogy hí- gabbra csinálják a maltert! Késsel lehet vágni, mint a saj­tot! Az egyik napszámos — bo­zontosfejű, tetováltmellű — megrántja a vállát, de elkerüli a kőműves tekintetét. Nem szeret az öreg szemébe nézni. — Vissza vihetjük, ha akar­ja — morog kötekedően.' A felhőkre néz. Liheg. Ráz­kódik a tüdeje és a szíve. Hét óra óta úgy dolgozik Török András fenn az emeleti fái mellett, mintha alkonyaiig be akarná fejezni a házat. Teg­nap úgy volt, hogy ma reggel felszerelik a csigát, és nem Kell minden láda malterral, minden tucat téglával felka­paszkodni az meletre, de az öreg hétkor felállt a fai mel­lé — és azóta hordatja az anyagot. A napszámosok ujjai már megmerevedtek a má­zsás tehertől, bokájuk felett remeg a lábuk. A bozontosfejű legszíve­sebben leborítaná az állvány­ról a maltenosfódát. ö is dü­hös. Az öreg szeme lassan meg­enyhül a melegedő csendben. \z enyhülés tulajdonképpen a Eáradtság jele. Tudja. Most, hogy megállt, visszafordult, leeresztette a kezét — pilla­natok alatt elfáradt. Ernyed­tek az izmai. Ami az élőbb fe­szes és friss volt — az most puha és kifejezéstelen. A le­iét feltartja, hosszú, síma lé- egzeteket vesz. A szíve kap­kodva dobog, fel és le dobálja í mellét. Egy kőműves csak egy kő­műves. Nem két kőműves. A napszámosokra néz A két félmeztelen, erőscson- :ú férfi a malterosláda túlsó >ldalánál ácsorog. Fegyelme­zettek — de alázatuk rideg és íárörveindő. Testükön lassan «zárad a verejték. (Folytatása következik^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom