Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
1962. JÚNIUS 14. main.6 3 15 százalékos teljesítménynövekedés 20 százalékos fejtési sebességnövekedés • munkahelyek számának csökkentése várható a Pécsi Szénbányászati Trösztnél az újmódszerű munkaszervezéssel A munkaszervezésben nejlő óriási tartalékok kihasználásának szép példájával találkozhatunk a Pécsi Szénbányászati Trösztnél. A tröszt műszaki osztályának mérnökei, a legjobb vájárok, a kiváló újítók már sokat foglalkoztak korábban is azzal, hogyan lehetne növelni a bányák termelését, hogyan lehetne rövidébb idő alatt több szenet adni népgazdaságunknak. A pécsiek már több alkalommal bebizonyították, hogy — nehéz körülményeik ellenére — képesek a minőség megtartása, sőt, javítása mellett fokozná a bányák kapacitását. Az év eleje óta kísérlet alatt álló új munkaszervezés azonban eddig még nem tapasztalt mértékben emeli — a bányák összességében is — a munka termelékenységét; Szabó Rezső elvtársat. a műszaki osztály vezetőjét kértük meg: adjon tájékoztatást az űj munkaszervezésről, a kísérletekről. Elmondotta, hogy az élő és hol* munka arányának megváltoztatására irányulnak erőfeszítéseik. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a bányában eltöltött 24 órából a gépek kihasználtsága 10 óra körül mozgott. A fejtőkalapá- csok, az egyéb gépi berendezések — sőt a kihajtott vágatok is (!) nem voltak folyamatosan kihasználva. A vágatki- használás maga: 40—50 százalék között mozgott. Az utóbbi években már ügy tűnt, ezen ja vítani nem lehet A műszaki osztály mégis megvizsgálta a munkaszervezést és új utakat keresett. A hétórás munkaidő megtartása mellett olyan lehetősé„Késik" az őszibarack A hideg tavasz miatt ebben az évben csak július elsején jelenik meg az őszibarack. A Mecsek vidékének híres őszi- baradkíajtája, a Maiflower az idén egy hónapot késik. A termés mennyiségével azonban nem lesz baj, mert 1962-ben több gyümölcsre számítanak, mint amennyi tavaly termett Az elmúlt évben 30 vagon őszibarackot vásárolt fél a pécsi földmű vessző vetkezet. Ebben nem volt benne az a mennyiség, amit a termelők saját maguk értékesítettek. Az idén közel harmincöt vagonnal vásárolnak majd fel. A mecseki te+melök munkájuk megköny- nyítése céljából a Pécsi Őszi- baracktermelő Társulás két új felvásárlóhelyet létesít egyet a Donátusban, egyet pedig a Cscronikán. geket kerestek, hogy a nap 24 órájából az eddigi 10 óra helyett 16—17 órát produktívat lehessen kihasznál!ni. A kísérleti munkahelyek létesítése igazolta az előzetes elképzeléseket Az eredmények a következők voltak: A munkaidő lehetséges kihasználása mellett havi 100 méter és 100 méter feletti teljesítést értek el a vógatkihajtástoan, az eddigi általános gyakorlatban lévő (I. negyedévi adatok szerinti:) 70 méteres tröszti átlaggal szemben. Mit' jelent ez tröszti viszonylatban? Előreláthatóan mintegy 15 százalékos teljesitménynövéke- dést, fcb. 20 százalékos fejtési sebességnövekedést, aminek üzemi szinten várható kihatása a sebesség növekedésével arányos munkahelyszámot le tudják csökkenteni. Ez önköltségben, a termelés gazdaságosságában is rendkívül nagy mér tékben éreztetni fogja hatását, lényeges változást hoz a műszaki-gazdasági mutatók teljesítésében. Egyszerűbben szólva: népgazdaságunk rővidebb idő alatt olcsóbb szenet tud kapni a mecseki bányákból. Az új munkaszervezés egyik legfőbb előnye, bogy nem kő vetel fokozottabb munka- intenzitást a dolgozóktól, munkájukban semmi változást nem okoz. bár a kedvezőbb tervteljesító- si lehetőségek, kedvezőbben hatnak a bányászokra, a munkásokra is. Mi is a lényege az új munkaszervezésnek? Eddig a bányászok naponta háromszor 7 órát dolgoztak a bányában. Ezután is ugyanennyit dolgoznak. Az egyes fej lésekben azonban a munka a leszállás után Sí)—60 perc» múlva kezdődött él. A reggeliek 7 órától 14 óráig dolgoztak, de a második műszak emberei ismét csak fél, illetve egy órás késéssel tudták munkahelyükön a munkát elkezdeni. Az előző műszak kiszállása és munkaabbahagyása között ismét ML, vagy egy őrá telt el. A 24 órából két harmad tudott csak produktív munkát végezni, a harmadik harmad fenntartással, előkészítéssel foglalkozott Mintegy 3 óra volt olyan idő a bányában, amikor néma csend honolt a fejtésekben, vágatokban. Ez az idő teljesen kiesett a termelésből. Az új, kísérleti módszer szerint az első műszak ugyanabban az időben száll a bánya mélyére, a második már egy órával előbb. Természetesen egv órával hamarabb is kiszáll, munkaidejében nem lesz semmi változás, éppen csak a váltás történik gyorsabban. — Lehetőség nyílik így arra is, hogy három harmad termeljen és a fennmaradó időben elvégezhetik a feamtartáss biztosítás munkáit. Ahol tehát eddig három váltás dolgozott, most ott négy dolgozik. így lehetővé válik, hogy a produktív termelés az eddigi napi 10 órától 16—17 órára növekedjen. Az élő és holt munka arányának megváltoztatása terv szerűbbé, gyorsabbá teszi a munkát, végeredményben csupán az ésszerűbb szervezéssel, és ez azt bizonyítja, hogy gyárainkban, üzemeinkben még nagyon sok lehetőség van, amit érdemes felkutatni. A kezdeményezést örömmel lehet üdvözölni, dicséret illeti érte a széntröszt dolgozóit, mérnökeit, műszaki szakembereit; Szfits István toben 300bégyástfatal végez társadalmi mánkat a Mecsekvasíl építésénél Segítenek a nyugdíjasok is — Ezen a héten teljesítik vállalásokat Már több ízben hírt adtunk arról, hogy az állatként és vidámpark között létesülő Me- csek-vasút építésére, társadalmi munkamozgatam indult a KlSZ-fiatalotk között. A Pécsi Szénbányászati Tröszt KISZ- bizottságahoz tartozó alapszervezetekre 110 méteres földi szakasz rendbetétele vár, hogy a vasútfektetést elvégezhessék. A 17 alapszervezet vezetőjét megbeszélésre hívták össze, ahol az újhegyi bányászfiatalok elsők közt jelentették be, 100-an jönnek segíteni. Négy másik alapszervezet 40 —40 fő társadalma munkáját ajánlotta fel. Az István-aknai mérnökök még egyszer felmérték a mun kára kijelölt területet, hogy pontos miunkát végezhessenek a fiatalok. A Szénbányászati Tröszt vezetői pedig kis bődét állíttattak fel a munkahely közelében, ahova csákányokat, bomtórudakat, lapátokat és talicskákat szállítottak, hogy minden szerszám kéznél legyen. Az első miunkanap csaknem 100-an jöttek el, KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek, sőt, a nyugdíjas bányászok is derekasan kivették részüket a munkából. Nincs könnyű dolguk a fiataloknak, hiszen több helyütt 60—70 centis dombot, sziklát kell lefaragni, másutt 25—30 centimétert feltölteni, hogy egyenletes legyen. Nyolc csoportban dolgoznak a bányászok és azt mondják, még ezen a héten elvégzik a rájuk végzett feladatot, teljesítik a vállalt társadalmi munkát, hogy mielőbb kattoghassanak a vonatkerekek az erdő fáj között. Bútorkíállítős nyílik Pécsett A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében június 16-án bú torki állítás nyílók Pécsett. A bútorkiállítás érdekessége, hogy a korábbiaktól eltérően most a korszerű bútorok fölénybe kerültek a konzervatív formákkal szemben. Bemutatásra kerülnék küi- és belföldi kombináltszobák, há- lógarnitúrák és konyhabútorok. A kiállított tárgyakat a helyszínen meg lehet vásárolni. 'A kiállítást a Janus Pannonius utcában nyitják meg, június 24-éig lesz nyitva. Svéd régészek Baranya megyében Tudósok és tudósjelöltek ... Ez a meghatározás illik svéd régészvendégei n'kre, akik kedden este érkeztek városunkba, és — mint írtuk — ellátogattak Nagy harsányba meg Siklósira is. Nagyharsányban a rómaikori villát tekintették meg. A villának természetesen csak az alapjai vannak meg, és nem is túlságosan nagy. Mitagadás: nekünk, laikusoknak keveset Tegnap délben átadták Pécsett a vásárlóközönségnek a Bajcsy-Zsilinszky utcai új autóalkatrész-boltot. Képünkön: öt perccel a megnyitás után készült. , — cl — mondanak a csonka falak, ők viszont majdnem egy óráig nézegették. Néhányan még az alaprajzát is felvázolták ... Szakavatott szemmel vizsgál- gatták a törött cerepeket, még a csontszilánkok sem kerülték el a figyelmüket. Amikor meghallották, hogy az avarok betörése után leégett az épület, s vad i sznócsontvazat találtak benne (ami az avarok lakmá- rozására utal), mosolyogva jegyezték meg: az avarok nem lehettek valami udvarias emberek. Siklóson a vártemplom falfestményei, az avarkori és árpádkori leletek váltottak ki közöttük élénk vitákat. Itt a korsókat meg a többi használati tárgyat rajzolgatták jegyzetfüzetükbe. Amint a tizenöt tagú csoport vezetője, Holger Arbmann professzor elmondotta, jártak már Nyugat-Nérnetorsizágban, Lengyelországban és Csehszlovákiában is. Természetesen nem mind a tizenöten, a csoporttagok váltakozók. Rendszerint azok mennek külföldi tanulmányútra, akik doktori disszertációjukra készülnek és a legkiválóbbak közül valók. ők ugyanis úgy vélik, hogy nem lehet megismerni Svédország történelmét a környező országok történelme nélkül. Magától értetődik: nemcsak a száraz leleten yagra kíváncsiak, hanem az ott élő emberekre is. ! Ha egy külföldi országba készülnek, megismerik az illető ország szakirodalmát — folytatta a barátságos professzor, — s mire elindulnak, többé- kevésbé tájékoztattak. Budapesten, Esztergomiban, Visegrádon, Veszprémben, Székesfehérváron és Keszthelyen jártak eddig Magyarországon. Pécs és környéke után Szeged lesz a következő állomásuk. Nagyon jó a benyomásuk. Amint látják, megbecsülik a műemlékeket Magyarországon. Nagy hatást gyakorolt rájuk a lengyeli kultúra is, amit eddig csak a szakirodalomból, Dom- bay János munkáiból ismertek. Egyébként nemcsak a műemlékekre kíváncsiak, az is érdekűd őlket, hogyan konzerváljuk a régiségeket. Befejezésül a magyar nép meleg vendégszeretetét dicsérte a professzor s beszélt városáról, Lundrói is. Amint elmondotta, Svédország déli részén fekszik, negyvenezer ember lakja, ebből hét és félezer egyetemista, l Egyetemi város. A középkoriján — különösen a dán megszállás idején — híres püspöki székhely volt. Ma a 12. századi gótikus templom meg a történeti múzeum emlékeztet a régi időkre. Egyébként ők úgy vélik, hogy a Cundi történeti múzeum a legjobb, legrégibb és leghíresebb Svédországban. — Ebben egy kis lokálpatriotizmus is van — tette hozzá tréfásan a professzor, arra célozva, hogy mindenki büszke a maga szűkebb hazájára. — Magyar — A napirend: tanulni és szocialista módon élni A meghívó határozott: a Tyitov űrhajós nevét vis.lS kétszeres szocialista brigád értekezletet tart, amelyre tisztelettel meghívja... A téma: brigádunk hogyan térhetne a brigádmozgalom harmadik célkitűzésére; szociali.<Ut módon tanulni, művelődni és élni.... TTalló! Halló! Szénelőkészítő kötélpálya karbantartót Itt a „Keringőbői”... Mondja, nem hiányoznak a lakatosaik? Kétszer kidobtuk már őket. Vigyék el őket, hiszen még déli tizenkettő sincs... Nagyon beszívtak... Az ilyen telefon értesítések napirenden voltak, de adjuk át a szót Csikós Ferencnek, aki meghatóan, de hivatalos formulával leírta a szöveget, mint ahogyan szokás például a- nácsülésen. Honnan tanulták, honnan sem, — a papírra vetett gondolatok is őszinte, mély, emberi érzéseket, vágyódásokat hordoznak. A tájékozódás miatt felírom a dátumot, de úgy, hogy nyugodtan lehet legújjabbkorú életünk forgatagában „műemléknek” tekinteni, legalábbis a Tyitov-brigád életében: 1957... — Mintegy öt-hat évvel ezelőtt még napirenden voltak az olyan esetek, hogy többen is ittassan jöttek műszakra és tízforintos órabérért jól kialudták magukat a fürdőben. Mindennapos eset volt az olyan is, hogy az üzemzavarelhárításra kirendelt 8—10 lakatos nagy kerülővel, de útbaejtette a büfét, csak egy pohár sörre és berúgtak...! Megesett az is, hogy a műhelybe hozták a sört, a pálinkát. Rengeteg volt a bumli, a lógás. Fegyelmezetlenek, felelőtlenek voltak mindenkivel szemben. Az üzem kinevezte a párttitkár elvtársat azzal a céllal; ha valakinek tudni kell ezen változtatni, akkor egy párttitkámak igen. A párttitkár elvtárs fél éven belül megszökött tőlünk... Életünk így folyt tovább 1958 tavaszáig ... És ki tudná már pontosan meghatározni, hogy miért, engedni kezdett a jég. Csikós Ferenc is azt írja, hogy „bonyolult kérdés” pedig 6 aztán ismerheti a helyzetet. Miért is folytassam, ez volt a valóság. Árpád Mihály azt mondja, hogy megváltoztak ezek az emberek, Nagy Imre, a brigád vezetője pedig azzal toldja meg, hogy nagy utat tett meg a brigád, nem vált könnyű eljutni a máig, a brigádértekezletig. AJóst egy hosszú bekezdésben írni kellene arról, hogy 1 1 valóban az 1957—58-as években új, de jellemző Tamásaiban a tíz évvel ezelőtti egészséges szellem ismét tért hódított és formálni kezdte az embereket, a közéletet, mindent. Ha rágondolnak és az utóbbi éveket visszalapozzák, akkor ez a bekezdés máris befejeződik, mert érthető lesz az, ami időközben történt ennek * brigádnak az életében is. De a naptárt hagyjuk csak 1960-nál. Úgy igaz, ahogyan írva van: a lakatosok egyszer csak azon vették észre magukat, hogy brigádversenyre jelentkeztek. Múltak a hetek, a hónapok és a bizalmatlanság helyébe lassan a bizalom kezdett lopakodni. Ha tudna beszélni a Bétaaknáról jövő kötélpálya, akkor sokat mondana. Szűkszavúak a lakatosok, senki nem jegyezte és gyűjtötte, hogy mi minden zajlott, le a napi munka során. Abban biztosan nagyon sok rejlik, hogy „bonyolult kérdés...” Elképzelhető, hogy menynyire bonyolult lehetett, ha az iszákost az ívásról, a lógóst a lógásról, a hanyagot a hanyagságról kellett leszoktatni. — Aztán versenyeztünk a szocialista brigád címért. Ekkor már határozottan megfogadtuk, hogy munka közben nem iszunk. Aki nem fogadott szót, azt kizártuk a brigádból. A pénzen, amit jutalmul kaptunk, már nem hordó sört vettünk, hanem sportfelszerelést, vagy takarékba tettük, bajbajutott munkatársainkat segítettük — írja Csikós Ferenc. fT' erjedt a jó híre a brigádnak. Biztos pont lett, munkáját úgy végezte, hogy azt csak „magázni” lehetett. Náluk is igazolódott, hogy hazugság az, ami szerint a jó hír ólomlábakon jár. Már nemcsak az üzemben számítottak rájuk. A csodagyerekek, a fenelegények óvodát kezdtek patronálni... Idézzük az eseményt, ami idehozta, kiváltó okát adta annak, hogy 35 ember összeüljön a „főtéma” megtárgyalására. A mindig kedves óvónénik izgalommal várták a brigádot, amelyik megígérte „ha lúd, legyen kövér" alapon, hogy ugyanolyan kötélpályát építenek, mint amilyen Béta-aknáról jön a szénosztályozóba. Hadd játsszanak az apróságok...! Jöttek is annak rendje és módja szerint, hozták a hozzávalót. Tapsikoltak a picik, izgalommal várták a fehérköpenyes óvónénik is, hogyan alakul, formálódik, válik valósággá a nagy mintájára a kicsi játékszer. Akarták, hogy szép legyen, jó legyen, elismerésre méltó legyen, dehát akadt nehézség is... És egy ilyen alkalommal történt, hogy valamelyik ott a csinos óvónénik és apróságok társaságában elkerekítette a magáét úgy, ahogyan a tartóoszlopokon szokta. — Az óvónők majd elsüllyedtek. Egyebet tenni nem is tudtak, és ezt kellett volna nekünk is tenni, de nem tettük. Ezért még számtalan ilyen szégyenen mentünk keresztül. Sokszor megbotránkoztattuk a vasárnapi kötélcserék alkalmával az ünnevlő, szórakozó komlóiakat — hangzik a szöveges tájékoztató. ly’s most itt vannak 35-en, hogy leszámoljanak ezzel is. ^ A munkával semmi kifogás. Schuszter elvtárs nagyon értékesnek tartja legújabb célkitűzéseiket, amit a párt VIII. kongresszusára vállaltak. Dehát szó kerül lassan a „kényes” témáról, amit úgy fogalmaznak néhányan, hogy „amilyen az ember, olyan beszédje és olyan a munkája”. — Ha utcai ruhát öltünk, akkor felvesszük a jámbor álarcot? Ha színházba megyünk, akkor egyszerre finomakká válunk? Ha újságíró van itt, akkor elcseppentünk néhány finomságot? Tehát, nincs híjján az élesség, a konkrétság. Mosolyogni- váló, de az történt, hogy amikor a művelt beszédről, a trágárság elhagyásáról volt szó, akkor mint valami utóvihar, úgy csapkolódtak a férfifülnek is vaskos kifejezések. Hümmögnek egy sort és aztán valami megfogan. Szakmai fejlődés? Jöhet. Általános műveltség? Kellene, jó lenne. Művelt emberként viselkedni mindig és így is élni? Miért ne lehetne? A naptár 1962-öt mutat. A Komlói Szénbányászati Tröszt szénelőkészítő üzemének karbantartó lakatosbrigádja pedig június 7-én tartotta az értekézletét. Múlavak: majd a hetek, a hónapok és talán az évek is. Lehet, hogy hallunk még erről a brigádról? Miért ne? Hiszen nagyon rendes, ma még vivődő emberek, akiknek új eredményeket kell hozni a holnapnak, mint a sok máénak... KASZON JÖZSZt
