Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

2 tUAPSL<& 1962. JÚNIUS 6. Népszerűek a szellemi vetélkedők A fiatalok körében mind na­gyobb népszerűségnek örvend a Steinmetz Miklós Kulturális Szemle keretében meghirdetett szellemi vetélkedők megrende­zése. Az ifjúsági klubokban, művelődési otthonokban, KISZ a tápszer vegetekben ed­dig mintegy háromezerötszáz fiatal vett részt szellemi ve­télkedőkön. Nagy segítséget kaptak megrendezéséhez a mű­velődési bizottság által kiadott módszertani útmutatóban. A vetélkedők sikerét és népsze­rűségét bizonyítja az is, hogy eltérően az elmúlt évektől, az idén nagy számban vették részt ezeken munkás és pa­raszt fiatalok is. Sikeresen ren­dezték meg a járási és városi döntőket is, ahol eldőlt, hogy melyik csapat bizonyul leg­jobbnak a nagyszámú résztve­vők közüli. Az a fiatal, aki eb­ben az esztendőben legalább három alkalommal szerepel egy szellemi vetélkedőn, telje­síti az Ifjúság a szocializ­musért mozgalom kulturális követelményét. A MA FESTŐJE A DUNÁNTÚLI NAPLÓ már közölt Xantus Gyuláról egy kitűnő szakszerű ismerte­tést d. Fehér Zsuzsától. Mégis, nem tekintve azt, hogy az ismertetés ellenére is a nagyközönség túlnyomó része még teljes megnemértéssel fut végig a kiállításon, feltét­lenül szükségesnek látszik szem dé tárni, hogy a ma művészete jelentkezik ezen a kiállításon. Nem volt még kiállítás Pé­csett, amelyen az alkotások­ról olyan világosan lehetett volna leolvasni a mai élet tü­neteit, mint ezen. Miről, ho­gyan és mit beszól a festő a képen? Erre adott három fe­lelet dönti él a korszerűség kérdését. Hogy miről beszél, hogy témái maiak-e, arra fe­lesleges szót vesztegetni. Csil­lések, drótkötélpálya, pesti forgatag, hídjavítás, pályaud­var, hajórakodás, aszfaltozok, stb., stb. Az első felelet pozi­tív. Mai témákról beszél. A második kérdés előtt bo­csássuk előre, hogy a szellem, Nagy sikerrel mutatkozott be a Lezginka együttes Tegnap este a kedvezőtlen idő4 ‘‘-"ás miatt a Pécsi Nemzeti Szii'házban került sor a Lez­ginka együttes előadására. A nagy érdeklődés folytán a ter­vezett szabadtéri előadás va­lamennyi jegye elfogyott és sokan csalódottan voltak kény­telenek visszaváltani jegyei­ket. Valóban irigyelhették azokat, akik bejutottak. A Lezginka együttes előadása nem min­dennapi élményt jelent. A Da- gesztáni Állami Táncegyüttes változatos összeállításban mu­tatta be a dagesztáni népi tán­cokat. Finom és kecses női táncok váltakoztak a viharo­san vad férfitáncokkal. A műsor első részében a „Lezginkávál”, névadó táncá­val mutatkozott be az együttes és már az első műsorszámot viharos taps fogadta. Ezt követ te a kedves hangulatú „Talál­ka”, majd avar férfitáncot lát­hattunk. Igen érdekes volt a dagesztáni dobosok tánca. Eb­ben a műsorszámban a tánco­sok bebizonyították, hogy ezt a dagesztáni népi hangszert, a kézzel ütött dobot is mesterien kezelik. „Kompozíció” címmel a harcos dzsigitek honvédő harca elevenedett meg, majd békés, mai életképet mutatott be „A termés öröme”. A csend ben szunnyadó mag, majd a növekedésnek induló növény nem új motívum ugyan a tánc feldolgozásokban, de a dagesz­táni táncművészek beleszőtték a játékba a szerelem motívu­mait is. A „Covrka” című lakk népi tánc akrobatikus ügyes­séget követel táncosaitól. Nem is volt ebben hiány. Cigány­kerekek, előre- és hátra szal- tók és ezek kombinációi töl­tötték ki a koreográfia jó ré­szét, a motívumok egy része férfiasán vad, más része hu­moros, az egész együtt pedig a magas hegyek féktelen viha­rainak hangulatát idézte a színpadra. Kedves gesztus volt vendé­geinktől, hogy magyarországi szereplésük alkalmára egy ma­gyar táncot is betanultak. Igaz, a magyar táncot kissé szokatlan felfogásban adták elő, s a jelmezek is inkább csak megközelítették a magya­ros viseletét, de azért az együt­tes ezzel is megérdemelte a közönség ütemes tapsát. A műsor második részéből a kumük nőd táncot kecsességé­ért a „Kecskék a vetemény- ben” című táncot bővérű hu­moráért dicsérhetjük. A többi táncszámtól eltérően cselek­ményszerű a „Rajtakapott férj” című táncjáték, amely­ben Mahaj Israjlov szólótán­ca igen érzékletesen mutatta be az idegen szoknyák után bolonduló férjet, akit azonban rajtakap harcias felesége. A műsor az ifjúság táncával fejeződött be, s utána hosszú J percekig zúgott a közönség ütemes tapsa, amely az együt­tes művészeti vezetőjének üd­vözlő szavai után ismét meg­újulva ünnepelte, a Lezginka együttes nagyszerű táncosait. amelyben ezek a képek fogan­tak, nem egy külföldi mester alkotásain megtalálhatók, sőt, helyenként hazaiakén is, de amit Xantus csinál és ahogyan csinálja, az teljesen az övé, teljesen sajátos. Technikája egészen egyéni, senkit nem utánzó, céltudatos és biztos, boszorkányos gyorsasággal ér­zékeltető. A festéket egyazon alkotáson többféleképpen keze­li. A nagyfelületű, laza, vagy elmosott foltfestósröl a spatu- lyázásig a festékfelrakásnak minden módját alkalmazza. A spatulya mindenhol egy erős, nem tétovázó, biztos kéz aka­dályt nem ismerő mozgásával fut a vásznon; nem fontos, hogy mennyi festék kerül ide, vagy oda. Hol kevés, hol sok a festék, hol semmi.- Ahogy az alkotás tempója hozza ma­gával technikájának másik ELEME a vonal, amit a foltok­ba rejt, beleágyaz, önállóan csak nagyritkán szerepeltet Tévedhetetlen lendülettel har­sogó „hajrá”-ban mondják el ezek a vonalak amit akarnak, mert nem „ábrázolnak”, nem írnak körül, nem rajzolnak meg tárgyakat, vagy alakokat, hanem kifejeznek, utalnak va­lamire, jeleznek valamit. A mai élet tempója zúg, zu­hog, csattog és dübörög ebben a technikában. Nem ér rá si­mogatni, nyalogatni, itt nincs tétovázás, itt nem lehet meg­állva andailogni. A színek sem szokványos helyükön és minőségükben jelentkeznek Xantus képein. Az alakok, alakzatok nem a konvencionális színeket mu­tatják. A színek sem ábrázol­nak csupán, hanem kifejeznek. Hideg kék, aminek hideget kell éreztetnie, lángoló piros a kép izzó, központi jelentőségű eleme (ha mindjárt emberi testet jelez is) függetlenül at­tól, hogy az-e a „természetes” színe az illető alakzatnak. És ezzel már benne vagyunk abban a kérdésben is, hogy mit mond a festő. Nézzük csak! Bármelyik képről legyen is szó. hiába keresünk az egyes elemek, gépeik, szerszámok, felszerelési tárgyak leírásszerű képét, konkrét ábrázolását. Csak jeleit találjuk a képeken a csilléknek, felvonóknak, ha­jóknak, stb. Nem ezen alakza­tok fotográfiája a lényeg, hanem a történés, az életfolya­mat, aminek a kifeiezését csak erőtlenítetné, fakóbbá tenné, ha a szereplő alakzatokról pontos leíró képet adna a fes­tő és nem az alakzat szeremét domborítaná ki. Nem befeje­zett, örök formákat akar a fes­tő feltalálni, hanem a soha meg nem álló élet egy-egy ha­tározott célratörő mozzanatá­nak folyamatát alkarja érzékei- tetnd. Forrásban levő, folya­matosan alakulásban levő éle­tünk mai alakulási folyamatait mutatják Xantus Gyula képei. ÉS AZ EMBER A KÉPE­KEN? Valóban; egyes sze­mélyiségeket, egyéneket nem találunk itt. Ezeken a képeken az ember mindenhol mint „az ember” szerepéi. Egyéneket csak a cselekvések mozdula­taiban jelez helyenként a fes­tő, de a cselekvést mindenhol „az emlber” mint közösség vég­zi. összegezve: Xantus Gyula valóban elérte azt, amit any- nyian kerestek és keresnek, félreérthetetlenül és meggyő­zően tudja ábrázolni a mai életet, saját korának életét Természetes, hogy van még J számos pont, ahonnan a mű­vész reflektorát az életre irá­nyíthatja, de Xantus ime felta­lált egyet ezek közüL Ezt a kiállítást (sajnos cson­ka kiállítást) mindenkinek meg kellene tekintenie, aki mai művészetünket, mai éle­tünket igazán meg akarja ér­teni. Sok tanulságot, sok gyönyörűséget fog ezen a kiál­lításon találni, ha tud egy ki­csit a képek mögé is nézni. King K. György iimii m jmpjinnr SS liiiliiiiiiüil A drága 99fiúk“... Új típusú repülőgépek a Szovjetunióban Lapjelentések szerint a Szov jetunióban 1970-ig -SflOO kilo­méter óránkénti sebességű lök hajtásos személyszállító repü­lőgépeket gyártanak majd. Ezek a repülőgépek a hang terjedésénél is gyorsabbak lesz nek. Szuperszonikus személy- szállító repülőgépeket eddig másutt a világon még nem szerkesztettek, így tehát a Szovjetunióé az elsőbbség ezen, a téren. Az említett repülőgépek 1980-ig már naponta legalább százezer utast szállítanak majd. — BERECZ JÁNOSNAK, a Magyar Ifjúság Országos Ta­nácsa elnökének vezetésével finnországi útjáról hazaérke­zett a magyar fiatalok dele­gációja. A küldöttség, amely 12 napot töltött Helsinkiben, a Finn Agrárifjúsági Szövet­ség múltévi magyarországi Iá togatását viszonozta. (20.) Kinéz a híd alól és megbor­zong. Sohase volt még ennyire egyedül. Még a kórházi ágyon se. Elöl-hétul, jobbról-balról, fürkészve ácsonog a hajnali sö tétsóg, a suhanó, gyanakvó er­dők, az út szegélyén kapasz­kodó keskeny hófoltok, alatta a patak piszkos jégpáncélja. És a szél. Mindenütt a szél. Sehol égy ember. Hiába nyújtaná ki a karját. Hiába kiáltaná torkaszakad- tából, hogy egyedül van. Mert félelmetesen egyedül van, és minden, amit eddig ötvenhá­rom év óta látott — néhány pillanatra mérhetetlenül mesz- sze távolodik. összehúzza magát. A feje fe lett reszketnek, nyikorognák a fahíd ócska pallói. ■ Innen még három kilométer Taliándörögid. Messze van.­Talán a világ végén. Jó lenne sírni. Nagy, kövér könnyekkel — öreges hunyász kodó alázattal, most nem lát­ná senki — de nem tud. Be­lefagytak a könnyek. Néhány percig erőt gyűjt Fábián úr Tapolcán, a Batsá­nyi utca hétben várja a kő­művest. Mély lélegzetet vesz, azután kibújik a híd alól, át­csúszkál a patakon. Felkapasz­kodik az országúira. A fejét a felgyűrt kabátgallórba húzza, és a szélnek támaszkodik. Most nem tartalékolja, nem gondozza az erejét A szíve és a lába egyvonalban halad. Rá­néz a szélire — gorombán, el­lenséges tekintettél. Megy. Csak néha figyeli maga előtt az utat. És ha a bicegő Simon mór máshol dolgozik?' Az öreg a tenyerébe mar­kolja, gyűri az ujjait. Nem baj, ha fáj. Gyorsabban megy. És ha a bicegő Simon már máshol dolgozik? Az öreg felgyorsít, megb Hibrid zöldpaprika — a kertészeti kutatások újdonsága A növényfajta-kísérleti állo­másokon szedik az első hazai hibrid-paprikák termését. Az eddig jobbára csak a kukorica- termesztésből ismert módszert azért alkalmazzák a zöldpap­rikánál. hogy egyesíthessék a különböző fajtákban meglevő jótulajdonságokat. Mindkét új hibrid karai, melegágyi ter­mesztésre való, s formája meg­lehetősen eltér a május végén, június elején fogyasztott korai paprikáktól: bogyója nagyobb, szélesebb, húsa vastagabb, hé­ja vékonyabb. Ezek az elő­nyök kiegyenlítik majd az ab­ból adódó költségtöbbletet, hogy a hibrid paprika magját minden évben külön kell elő­állítani. A két új hibrid egyik csípős, a másik csípmentes. az előbbi zöld, az utóbbi fehér színű. A paprika-nemesítést most úgy irányítják, hogy az említett tu lajdonságok az új fajtáknál mindig együtt jelenjenek meg. nyújtja a hosszú, imbolygó lépéseket. És ha a bicegő Simon már máshol dolgozik. Megáll. Kivárja, amíg a szél ravaszmi visszahúzódik néhány pillanatra megpihenni — majd nekilendül. Kocog, fut, a szíve, a tüdeje kapkodva megy utána — mintha mene­külne. A falu szélén csodálkozva elébe szalad a harangszó. A szél egy álnok rohammal meg­próbálja elkapni az álmos, reggeli bim-bamirnókat, de az öreg minden zajra, neszre ébe­ren figyel — és észreveszi. Hat óra. Lassít. Alaposan kiizzadt. Az arca piros, verejtékes, a szája cse­repes a széltől. A hátán min­den mozdulatnál hideg és nyír kos az ing. A hosszú, hegy tői-hegyig érő utcában megkeresi a kőmű­ves házát. A kapuig már nem megy ed, az udvar végében, az ámyékszéknél átlépi az ala­csony terméskő kerítést. A konyhaablak világos. Az öreg megkönnyebbülten só­hajt. Valaki biztos, hogy itt­hon van. Néhány pillanatig fe­szesen ácsorog az ajtó előtt. Kifújja magát, nehogy észre­vegyék a sietséget — aztán be­zörget. Két, reggeli munkában el­foglalt mozdulat közül érke­zik bentről a női hang. — Ki az? Az öreg zavarban van. Arra nem is gondolt, hogy tulaj­donképpen még hajnal van és ilyenkor csak életveszélyben Kínos zavarba kerülne a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet, ha az állatvilágban is emberhozta tör­vények szerint rendeznék s1 a jog-sérelmeket. Egyszerre száz szúzrsüldő nyújtana be bontóperes keresetei neveltjeik ellen. Felcsepe- repedvén e rózsaszín emsék erő­ben, egészségben, éppen most vál­tak alkalmassá az írás szavaira: erednének és sokasodnának, csak­hogy . . . Csakhogy a „fiúkkal” — baj van. A drága fiúk (tizennégyezer fo­rintba került az öt tenyészkan), míg Eólyról Borjúdra vitték őket, az úton úgylátszik szerzetesi foga­dalmat tettek. Immár egy hete összecsukták őket a kocajelöltek­kel, de csak esznek és alusznak, esznek és alusznak, másra semmi­képp sem kaphatók. Az emsék előbb házon, illetőleg ólon belül gondolták, majd jobb belátásira bírják őket. A legtüze­sebb yorkshirei — hogy csinálta, hogy se — de bemászott az egyik bólyi származék legénylakásába. Hallatlan hadd-el-hadd vette kez­detét. Az emse előbb nyájasan odadör- gölődzött a drága legény oldalához és sikerült is felriasztania sziesz­tájából. Am, egy pillanat alatt fel­ismerte a helyzetet és gyorsan el­bújt előle a szalma alá az ól sár-* kába. A kocajelölt sírt mérgében, marta-harapta, de a legény ijed­tében a tisztességtelen felét fordí­totta feléje, majd megunván a mo­lesztálóst, úja^b álomba szende- rült. Reggel fedezik fel a kanászok, hogy ott alszik a kutrica egyik 1 sarkában a Palkó, a másikban pe- 1 dig a névtelen emse. I Ki vágja szét a gordiusi csomót? ! Nyilván majd a kanászok. Erő- t szedik a lakodalmas recepteket és I tojásrántottán, meg mandulatortán ' tartják az öt bólyi kant, mindad- j dig . .. í Amíg vontatóra nem rakáják az öt csődöt vallott daliát a borjádiak i és vissza nem xHszik őket Bolyon, ! a tenyésztők nagyobb dicsőségére, i visszakérve a tizennégyezer forin- ! tos hozományon kívül az ered- \ ménytelen vendégeskedés költsé- I geit is. — A NÉPKÖZTÁRSASÁG Elnöki Tanácsa Szendrö Fe­rencnek, az Irodalmi Szín­pad igazgatójának eredmé­nyes munkássága elismerésé­ül a Munkaérdemrend ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Sze- csődi László, az MSZMP KB osztályvezető helyettese és Aczél György, a művelődés- ügyi miniszter első helyette­se. — A PÉCSI Szénbányászati Tröszt egészségügyi, szociá­lis, kulturális és munkaügyi helyzetéről, a tanácsi vállala latok bér- létszám- és pré- miumgazdálkodásáról tár­gyal június 8-i ülésén a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­— JUNIUS 5-én magyar gazdasági delegáció utazott Szófiába. Vegyesbizottsági tár gyalásokon az 1962. évre elő­irányzott kölcsönös áruszállí­tások helyzetét vizsgálják meg. — VERESS Endre történe­lemtudós pécsi lakásának megjelölésére emléktáblát ál­lít a tanács. Az európai hírű tudósnak különösen a román­magyar kapcsolatok történel­mi feldolgozásálban, valamint történelmi monográfiák írásá ban végzett munkássága ki­emelkedő. Az emléktáblát ha lálának kilencedik évforduló­ján leplezik le. szabad segítséget kérni. Hogy a konyhaajtó előtt illedelme­sen meg kell állni, és ha ki­szólnák, valami biztatót és ismerkedőt kell mondaná, Krákog, időt nyer. — Simon Antalt keresem, a kőművest A női hang közelebb jön. Vékony rést nyit az ajtón, keskeny felhőben kicsap a nehéz, éjszakás konyha szag. — Ki keresi? Az öreg a világosságiba dug­ja az arcát — Török András vagyok Kapatosról..; a kőművesmes- ter;; j A nő végigmérl — Szólok neki — mondja bizalmatlanul, majd becsukja az ajtót Török András orra előtt Az öreg bosszúsan vissza­húzza a fejét és vár. Hal-k sut­togó beszédet hall. majd a nő — mintha meg akarná lepni — váratlanul kitárja előtte az ajtót — Tessék bejönni. Az öreg belép, jobbra-bal- ra forgatja a fejét. Nehezen szokja meg a sárga, sápadt fényt, a nehéz izzadt test- szagot, Simon Antal az ágyról nézi, majd rákössön. — Mi szél hozott ide ilyen­kor András? Az öreg az ágy felé fordul A hangot az első pillanatban megismeri — egyszer, a hévízi üdülő tetején, mintha pontosan ezeket a szavakat — ezzel a hangsúllyal mondta volna. (Folytatása következik.) — DR. ALOIS NEUMAN, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság igazságügyminiszte­re és dr. Vladislav Geso. a szlovák megbízottak testületé igazságügyi megbízottja ked­den baráti látogatásra ha­zánkba érkezett. — A SVÉD Lund város egyetemistáinak egy csoport­ja Holger Arbmann profész- szór vezetésével Pécsre á ta­gat. A svéd vendégek a )öv3 hét elején érkeznek, s meg­tekintik a pécsi és nagyhar- sányi római-kori ásatásokat is. — MOHAMMED ZAHIR Sah Afganisztán királya táv­iratban köszönte meg Dob! Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, Afganisztán nem­zeti ünnepe alkalmából kül­dött jókívánságait. — DR. GERO Győző régész a Budapesti Vármúzeum ku­tatója könyvet irt Pécs török­kori emlékeiről. A tanul­mányt a közeljövőiben meg­jelentetik a Műemlék sorozat ban. — AZ ACCRÁBAN tár­gyaló magyar műszaki dele­gáció vezetője, Udvardi Sán­dor a Külkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezető he lyefctese és lmom Egala gha- maá iparügyi miniszter június 2-án gépek és berendezések szállítására vonatkozó jegy­zőkönyvet Irt alá — A SOPRONI ünnepi na­pokra különautóbuszt indít m pécsi IBUSZ. A túrán részt­vevők július 4-én utaznak el Sopronba. — KORSZERŰEN üzemel­tethető sertésférőhelyek ki­alakítása a nagyüzemekben címmel dr. Bajor Ferenc, az FM sertés tenyésztési osztá­lyának vezetője tart előadást június 7-én, csütörtökön dél­előtt fél 10 órai kezdettel a pécsi járási tanács nagyter­mében Az előadásra meghív­ták a megye állattenyésztési szakembereit. — NEVADÖÜNNEPSÉGET rendeztek Szászváron a mun kásklubban, ahol Bencz? Ist­ván szászvári bányász kis­fia az Attila nevet kapta Az MHS, a nőtanács és a vörös- kereszt képviselői köszöntöt­ték az újszülöttet és ajándék kai kedveskedtek neki. — NÉGYEZER társadalmi munkaórát ajánlottak fel a budai I. Népfront-körzetben lakók. A társadalmi munkát vízlevezetők rendezésére par kosításra és az Ilona utcai játszótér építésére akarják felhasználni. időj árás} e I en tés Várható időjárás szerda estig; továbbra is hideg idő. Élénk, ked­den helyenként még erős észak- nyugati, később északkeleti széL, Változó mennyiségű felhőzet, szór­ványosan futó záporral. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet, 2—6 fok között, a szélvé­dett helyeken gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hő- mérséklet szerdán 16—19 fok kö­zött. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom