Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

1983. JCN1US 6. 3 „Ilyen még nem volt Sumonyban" A rossz ma már csak emlék Sumonyban! Az emberek mondják: tavaly ilyenkor még a kukoricát vetettük és mind­járt hozzá is teszi: most meg már másodszor kapáljuk a ku- ‘koricát. Tavaly tönkrement a szénájuk, ilyenkor még jófor- már nem is kaszáltak, most meg két nap múlva kazalban áll már a lucemaszéna és ak­kor teljes erővel nekilátnak a rétek kaszálásához. A sellyeá járási híradó, a Tüske is ezt írja róluk: „...a „Tüske” öröm mel köszönti az élenjáró tsz- eket. Közülük is első helyre tesszük Sumonyt, ahol 26-án mindenféle első kapálást befe­jeztek”. Bizony hosszú volt az út a tavalyi gyenge terméstől a mostani kilátásokig. A sumo- nyi példa ékesen bizonyítja: mit jelent, ha a vezetőség kö­zött nincs meg az egyetértés, ha torzsalkodnak, hatalmi kér­déseken vitatkoznak. Itt éz volt a múlt évben. Az ered­mény? 13,13 forint munkaegy­ség-részesedés. Volt olyan tag, aki nem hegy kapott, de vissza adott. Ilyen körülmények közé ke­rült a termelőszövetkezet új agronómusa, Vass Nándor. Nagy lelkesedéssel kezdte a munkát A termelőszövetkezet kapott egy lánctalpas traktort és azon nyomban hozzákezdtek az ősziek alá a talajt előkészí­teni. Éjjel, nappal ment a lánc talpas. Nem ismertek fáradtsá­got a traktorosok sem. Érde­mes megemlíteni a két trakto­ros: Máté István és Kreizer József nevét, hisz ők is segí­tettek visszaadni a tagoknak azt, amit elveszettnek hittek már sokan; a bizalmat. Koszér Béla elnök mondja: — Még az agronómusunk is felült a gépre. Az őszön, va­sárnap 110 hold gabonát vetet­tek el ketten a traktorossal, ök is kártyázhattak volna a kocs­mában, de ehelyett vetettek. És ezzel a vetéssel elvetették az emberekben a bizalmat is. Október 31-re befejezték a já­rásban‘AZ Ősziek vetését. A su- monyiak először, akik mindig utolsók voltak. Aztán újabb csatanyerés következett. A mélyszántás. Minden területü­ket mélyszántották. Még olyan területen is, amit legalább tíz éve nem használtak. A tavasziak vetésében az első helyre kerültek. ségben. ök is bejárták a ha­tárt. Tapasztalataikat így össze gezték: — Csodálatosan szép a ha­tárunk! Igazuk van. Pedig annak idején talán még ők is kétel­kedtek. Akkor, amikor február 22-én vetette a termelőszövet­kezet a zabot Bizony jónéhá- nyan mondták: ebből sem lesz semmi. Vagy, amikor a hóra szórták ki a műtrágyát, vagy amikor Hun gazinnal permetez tek le ötven holdnyi területet. Akkor is sokan mondták: ha ebből valami lesz, akkor én pap leszek. Nos, sok pap le­hetne most Sumonyban. Be­vált a hóra műtrágyázás. Az olasz és szovjet búzák 18—20 mázsás termést ígérnek, a magyar búzák is megadják a tizenkettőt A tervük 11 má­zsa búzaátlagot ír elő. Előre­láthatóan tizenöt lesz. De itt van a kukorica. Tavaly hét mázsa csöveskukorica termett A vezetőség érthető, ha csín­ján bánt a kukorica-termésát­lag tervezésével. 20 mázsa csö­vestermést terveztek. Azt mondták, ami ezen felül te­rem, annak ötven százaléka a tagé. Itt is olyan történt, ami­re nem nagyon mertek számí­tani. Mindenki meghagyta a 21 ezer tövet és a járásban el­sőnek fejezték be a kukorica első kapálását. A kukorica kö­zé babot is vetettek. Fele a közösé, fele a tagé. Vasárnap taggyűlést tartottak. Azt mond ták: az első kapálásnál sem nagyon győztük a lókapázást, mindig mögöttünk voltak az asszonyok. Várják meg, amíg befejezzük a lókapázást és csak azután jöjjenek kapálni. Ad­dig mindenki végezzen a ház­tájiban meg segítsen a széna­betakarításban. Másnap, hétfőn megjelentek az asszonyok szénát gyűjteni. Tíz óra felé befejezték a széna gyűjtését és nem haza men­tek, a kukoricásba indultak. Megkérdezte tőlük az agronó- mus: nincs munka a háztájiban ? mire azok: ott sem lehet min­dig munka. Mentek és hozzá­láttak a kukorica második ka­pálásához. Örömmel kapálnak. Azt mondják: ilyen jó föld még soha sem volt. Valósággá! húzza őket a talaj. Megemberelték magukat a sumonyiak. Példájukra ma már nem csak a járás, de a megye termelőszövetkezetei is felfigyelnek. Havonta rendsze­resen tíz forint előleget oszta­nak, a betervezett munkaegy­ség-részesedés 27,60 forint. En­nél több lehet, de kevesebb nem. Ezt mondják a tagok, ezt mondják a vezetők. Tagok és vezetők, akik együttesen az egész járás szeme láttára rossz termelőszövetkezetből egy jól működő, eddig minden mun­kában első termelőszövetkeze­tet csináltak. Szálai János Kilepcszáz ifjúsági szövetke­zet működik szerte az ország­ban, s mintegy 36 ezer falusi gyerek ismerkedik ennek a szervezetnek a keretében a közösségi munkával. Baranyá­ban is létrehoztak «már 53 FISZ-t. s a kis kollektívák megszaporodott gondjával már a megyei szerveknek is foglal­kozni kell. Ezért gyűlt össze tegnap félszáz falusi tanító — valamennyien egv-egy ifjúsági szövetkezet felügyelői — a MÉSZÖV székházában. Gyimesi Gyula, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának vezetője számolt be az ifjúsá­gi szövetkezetek munkájáróL Elmondotta, hogy az iskolás gyerekek szervezetei általában jól dolgoztak. Megyei viszonylatban 25 ezer forintról 75 ezer forint­ra emalkedett a fel nem osztható szövetkezeti alap­juk, szemben a tervezett 65 ezer forinttal, A terv szerint 162 ezer fo­rint helyett pedig 226 ezer fo­rint a közösen értékesített áruk értéke. A munkaszerve­zésük általában a szocialista nagyüzem szervezésének el­veire épül fel. Munkacsapatok ban dolgoznak, s ezeknek a vezetői mindig egyben az út­törőcsapat vezetői, illetve a legjobb magaviseletű, a ’ leg­jobb tanuló diákok. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt a Szövetkezetek Országos Szövetsége mezőgaz­dasági osztályvezetője, Tóta Zoltán is. Többek között han­goztatta, hogy az úttörőszerve­zeteiknek kell gondoskodni úgy nevezett „naposok”; vagy „he- tesek”-ről, akik gondoskodnak Új épületet kap a tüdőszűrő állomás A Megyei Gondozóintézet a Pécs városi Rendelőintézet épületében, a pécsbányatelepi kórházban és a város egész­ségházában végzi munkáját igen szűkös körülmények kö­zött. Az illetékes szervek vé­leménye szerint a tüdőszűrő állomás elhelyezésére feltétlen szükséges megfelelő hely Az állomás elhelyezésére alkalmas a Pécs, Rózsa Ferenc u. 13. számú épület. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az épü­let megvásárlására megfelelő összeget adott az ifjúsági szövetkezet állatai­ról, ápolják a növényeit. Szegő Józsefné, a megyei ta­nács népművelési osztályéinak küldötteként azt a gondolatot fejtette ki, hogy a jövőben a nevelő hatást kell figyelembe venni, s ezért az oktatási igazgatás­nak feltétlenül támogatni ke*l a FISZ-eket. Elhatározták, hogy az ifjúsági szövetkezetek elnökei részére tanfolyamot szerveznek majd. 20 000 új háztartást kapcsolnak be a propán-bután gázellátásba Az országgyűlés februári ülésszakán a nehézipari mi­niszter egy interpellációra1 vá­laszolva bejelentette: az idén lehetőség szerint növelik a propán-bután gázellátást, s mintegy 20 000 új háztartást kapcs .Inak ce a fogyasztásba. A harmadik negyedévre már elegendő gáz áll rendelkezésre ahhoz, hogy bővítsék az ellá­tást. A bővítés fontos feltétele az is, hogy az ÁFOR-nak kellő mennyiségű pala k álljon ren­delkezésére, nem utolsósorban pedig legyen elegendő gáztűz­hely a vas- és edényből sokban. Ezekről a kellékekről is gon­doskodtak, úgy hogy júliusban megkezdődhet az új használati engedélyek kiadása. A rendel­kezésre álló gázt a Kőolaj- és Gázipari Tröszt a megyei és városi hatóságokkal kötött meg állapodás szerint a szükség sze rinti arányban bocsátja a ta­nácsok rendelkezésére. Tanücslßzis az ifjúsági szSvekzeleiröl A szónoklat még akadozik... Egyre több tag kezdett bízni Különösen, amikor elkészítet­ték a családterveket: mindenki megírta, mit kér, a vezetőség megmondta, mit vár a termelő szövetkezet. A kukoricájuk szép. Másod­szor kapálják. Nincs probléma a tőszámmal sem, pedig ilyen sűrű kukorica, mint a mostani, még soha sem volt Sumony­ban. Persze több olyannal is találkozik az ember, amihez hozzáteszik: ilyen még soha­sem volt. És nemcsak a hely­beliek, de az idegenek is hoz­záteszik. Eljött például a cu­korgyár felügyelője. — Mit csináltak maguk? Ilyen cukorrépa még nem volt Sumonyban. De kevés ilyen van a megyében is. Átjött Királyegyházáról az ottani tsz elnöke, gondolta, megnézi, mit csinálnak a szóm széd községbeliek. Ö is csak ezt mondhatta: — Ilyennek még nem láttam a sumonyt határt! Garai Béla bácsi, meg Ko­vács Béla bácsi a hetvenet is elhagyták. Itt nőttek fel a köz­Nemzetközi vadászati konferencia .Budapesten Kedden reggel a margitszi­geti Nagyszálló földszinti kis­termében nemzetközi vadászati konferencia kezdődött A ta­nácskozáson a magyar szak­embereken kívül szovjet, ’en- gyel, csehszlovák, román, bol­gár, jugoszláv és a Német De­mokratikus Köztársaságból ér­kezett vadgazdálkodási szak­emberek, tudományos kutatók «esznek részt. A KOKSZMŰVEK KEMEN­CÉJÉNÉL dolgozó Gagarin- brigád elnyerte a szocialista címet, ami nem kis dolog, hi­szen mindannyian idősebb kor­osztályba tartozó munkások, olyan is van köztük, aki 15—20 éve ott dolgozik. Mégis sike­rült, s ezt ünnepük méltókép­pen. — Nem ment könnyen, saját magammal is nehézségeim tá­madtak, de segített a gyár ve­zetősége ‘a párt és a szakszer­vezet. Nehéz volt, mert egy brigádvezetőnek hasonlítania kell az apához, tudjon adni, de számonkémi is, amikor kell. Egyszóval, nevelnünk kell egymást — mondja Fu- csek Antal bácsi, a brigád ve­zetője, aki immár 20 éve a Kokszműveknél dolgozik. Az értekezleten ő tartja a beszá­molót, s nagyon izgul ennyi ember előtt beszélni, hiszen amint mondja, nem szónok, csak egyszerű munkásbrigád- vezető. De a „szónoklattal” nem volt semmi baj, az ele­jén ugyan elbicsaklott a hang­ja, s egyszer-kétszer megrez­zent a nehéz fizikai munkához szokott kezében a papír. Sza­vai azonban hűségesen vissza­idézték a brigád kétéves múlt­ját, a jóban, rosszban együtt töltött hétköznapokat. A brigád patronálói is jelen voltak, többek között Horváth Józsi bácsi művezető, aki már régi ..bútordarab” az üzemben. Ismeri a Gagarin-brigádot, mint a tenyerét. Többjükkel együtt dolgozott, s elmondja, hogy a kemencénél rajtuk kí­vül még három brigád végzi « munkát amelyek szintén a na­pokban kapták meg a szocia­lista címet. Éjjel-nappal ne­héz fizikai munkát végeznek, gázos, szénporos, magashő­mérsékletű munkahelyükön. ; Egy óra húsz perces időközön­ként töltik a karmákat szén­nel, s többször jelentkezik el­akadás, mivel a kamrák kor­szerűtlenek, rossz állapotban vannak, néhányat már kivon­tak az üzemelésből. Sokszor van szükség megfeszített mun­kára. A BRIGÁD TAGJAI csak­nem 10 év óta dolgoznak egy csapatban, de csak 1960-ban alakultak brigáddá, s ilyen­formán a legfiatalabb tag is hat éve velük van. Szigorú elbírálás után válhatott valaki a brigád tagjává, még a mun­kahelyén kívüli magatartást is fokmérőként számították. A brigád 100 százalékon fe­lül teljesíti mindig a tervét, s az idén két dolgozójuk, Sze­gedi és Tóth kiváló oklevelet kapott. A munkaidőn kívül is segí­tik egymást. Tavaly például Molnár Jánosék házépítését gyorsították meg, idén 100 óra társadalmi rrpmkát vállaltak, amelyből nyolcvanat a gyárvá­rosi park munkálataira fordí­tottak. A további 20 órában pedig a kölkedi termelőszövet­kezetet segítik. Baráti kapcsolatban állanak a sörgyári Gagarin-brigáddal, kölcsönösen meglátogatják egymást, s a tapasztalatokból kölcsönösen tanulnak. A sör­gyáriak példájára ök is beve­zették a becsületpénztárt, kö­zös kirándulást szerveznek csa­ládostól. A költségeket a közös kasszából fedezik, amelybe ha­vonta mindegyikük tíz forin­tot helyez. Eddig ezerhatszáz forintjuk gyűlt össze. Még nem döntötték el, hogy hova mennek kirándulni, Abaliget- re-e, vagy Mohácsra. A BRIGÁDNAPLÓJUKAT pontosan vezetik, bejegyzik a napi eseményeket, a jelentő­sebbeket még alá is húzzák piros ceruzával. Az 1962. ja­nuár 15-i bejegyzés a követke­ző: „A 2.—3.—7. számú kam­rák javításán a brigád nagyon sokat dolgozott’. Tömör mon­dat s mégis szinte látjuk mö­götte a melegben verejtékező, szénportól fekete arcokat, inas, munkában feszülő karjaikat. Közben megtörtént az okle­velek kiosztása, elhangzottak a gratulációk, szólásra emelke­dik Szegedi István. Vállalást tesz hármójuk, Csizmadia Ist­ván. Mike György és a maga nevében: — Vállaljuk, hogy a IS és 16-os rossz karban levő kam­rákat megjavítjuk, hiszen ez nemcsak a vállalat, hanem a saját érdekünk is. Minden erőnket latbavetjük s megmu­tatjuk, hogy a kamrák helyre­hozhatók. ÉS AZ ÉRTEKEZLET úgy­nevezett hivatalos része ezzel be is zárult, s családias han­gulatban folytatódott tovább a Gagarin szocialista brigád el­ső értekezlete. Bőmét Erzsébet Munkában a királyegyházi tanácselnök A királyegyházi tanács v. b elnöke, Rácz János a község termelőszövetkezetével is nagyon sokat törődik. Sokszor meg­fordul a tsz földjein, istállóiban. Tanácsokat ad, megbeszéli a teendőket, s ahol lehet, segít az Aranykalásznak. A tsz veze­tői és tagjai örülnek ennek, hiszen több szem többet lát, t Rácz János is azt szeretné, ha minél jobban gazdálkodna ag ő falujának termelőszövetkezete is. Már az egyelés utáni lókapázást végzik a cukorrépában, Rácz János elvtárs azt is figyelemmel kíséri. Egy kis tanácskozás a termelőszövetkezet brigádvezetői­vel. Szépek a sertések. Rácz elvtárs örömmel simogatja az tsz saját nevelésű disznóit. \ Az új fiaztatónál éppen arról van szó, hogy a szalmatető alatti réseket be kell tömni, nehogy megfázzanak a fiatal állatok. H. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom