Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-06 / 130. szám
1983. JCN1US 6. 3 „Ilyen még nem volt Sumonyban" A rossz ma már csak emlék Sumonyban! Az emberek mondják: tavaly ilyenkor még a kukoricát vetettük és mindjárt hozzá is teszi: most meg már másodszor kapáljuk a ku- ‘koricát. Tavaly tönkrement a szénájuk, ilyenkor még jófor- már nem is kaszáltak, most meg két nap múlva kazalban áll már a lucemaszéna és akkor teljes erővel nekilátnak a rétek kaszálásához. A sellyeá járási híradó, a Tüske is ezt írja róluk: „...a „Tüske” öröm mel köszönti az élenjáró tsz- eket. Közülük is első helyre tesszük Sumonyt, ahol 26-án mindenféle első kapálást befejeztek”. Bizony hosszú volt az út a tavalyi gyenge terméstől a mostani kilátásokig. A sumo- nyi példa ékesen bizonyítja: mit jelent, ha a vezetőség között nincs meg az egyetértés, ha torzsalkodnak, hatalmi kérdéseken vitatkoznak. Itt éz volt a múlt évben. Az eredmény? 13,13 forint munkaegység-részesedés. Volt olyan tag, aki nem hegy kapott, de vissza adott. Ilyen körülmények közé került a termelőszövetkezet új agronómusa, Vass Nándor. Nagy lelkesedéssel kezdte a munkát A termelőszövetkezet kapott egy lánctalpas traktort és azon nyomban hozzákezdtek az ősziek alá a talajt előkészíteni. Éjjel, nappal ment a lánc talpas. Nem ismertek fáradtságot a traktorosok sem. Érdemes megemlíteni a két traktoros: Máté István és Kreizer József nevét, hisz ők is segítettek visszaadni a tagoknak azt, amit elveszettnek hittek már sokan; a bizalmat. Koszér Béla elnök mondja: — Még az agronómusunk is felült a gépre. Az őszön, vasárnap 110 hold gabonát vetettek el ketten a traktorossal, ök is kártyázhattak volna a kocsmában, de ehelyett vetettek. És ezzel a vetéssel elvetették az emberekben a bizalmat is. Október 31-re befejezték a járásban‘AZ Ősziek vetését. A su- monyiak először, akik mindig utolsók voltak. Aztán újabb csatanyerés következett. A mélyszántás. Minden területüket mélyszántották. Még olyan területen is, amit legalább tíz éve nem használtak. A tavasziak vetésében az első helyre kerültek. ségben. ök is bejárták a határt. Tapasztalataikat így össze gezték: — Csodálatosan szép a határunk! Igazuk van. Pedig annak idején talán még ők is kételkedtek. Akkor, amikor február 22-én vetette a termelőszövetkezet a zabot Bizony jónéhá- nyan mondták: ebből sem lesz semmi. Vagy, amikor a hóra szórták ki a műtrágyát, vagy amikor Hun gazinnal permetez tek le ötven holdnyi területet. Akkor is sokan mondták: ha ebből valami lesz, akkor én pap leszek. Nos, sok pap lehetne most Sumonyban. Bevált a hóra műtrágyázás. Az olasz és szovjet búzák 18—20 mázsás termést ígérnek, a magyar búzák is megadják a tizenkettőt A tervük 11 mázsa búzaátlagot ír elő. Előreláthatóan tizenöt lesz. De itt van a kukorica. Tavaly hét mázsa csöveskukorica termett A vezetőség érthető, ha csínján bánt a kukorica-termésátlag tervezésével. 20 mázsa csövestermést terveztek. Azt mondták, ami ezen felül terem, annak ötven százaléka a tagé. Itt is olyan történt, amire nem nagyon mertek számítani. Mindenki meghagyta a 21 ezer tövet és a járásban elsőnek fejezték be a kukorica első kapálását. A kukorica közé babot is vetettek. Fele a közösé, fele a tagé. Vasárnap taggyűlést tartottak. Azt mond ták: az első kapálásnál sem nagyon győztük a lókapázást, mindig mögöttünk voltak az asszonyok. Várják meg, amíg befejezzük a lókapázást és csak azután jöjjenek kapálni. Addig mindenki végezzen a háztájiban meg segítsen a szénabetakarításban. Másnap, hétfőn megjelentek az asszonyok szénát gyűjteni. Tíz óra felé befejezték a széna gyűjtését és nem haza mentek, a kukoricásba indultak. Megkérdezte tőlük az agronó- mus: nincs munka a háztájiban ? mire azok: ott sem lehet mindig munka. Mentek és hozzáláttak a kukorica második kapálásához. Örömmel kapálnak. Azt mondják: ilyen jó föld még soha sem volt. Valósággá! húzza őket a talaj. Megemberelték magukat a sumonyiak. Példájukra ma már nem csak a járás, de a megye termelőszövetkezetei is felfigyelnek. Havonta rendszeresen tíz forint előleget osztanak, a betervezett munkaegység-részesedés 27,60 forint. Ennél több lehet, de kevesebb nem. Ezt mondják a tagok, ezt mondják a vezetők. Tagok és vezetők, akik együttesen az egész járás szeme láttára rossz termelőszövetkezetből egy jól működő, eddig minden munkában első termelőszövetkezetet csináltak. Szálai János Kilepcszáz ifjúsági szövetkezet működik szerte az országban, s mintegy 36 ezer falusi gyerek ismerkedik ennek a szervezetnek a keretében a közösségi munkával. Baranyában is létrehoztak «már 53 FISZ-t. s a kis kollektívák megszaporodott gondjával már a megyei szerveknek is foglalkozni kell. Ezért gyűlt össze tegnap félszáz falusi tanító — valamennyien egv-egy ifjúsági szövetkezet felügyelői — a MÉSZÖV székházában. Gyimesi Gyula, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának vezetője számolt be az ifjúsági szövetkezetek munkájáróL Elmondotta, hogy az iskolás gyerekek szervezetei általában jól dolgoztak. Megyei viszonylatban 25 ezer forintról 75 ezer forintra emalkedett a fel nem osztható szövetkezeti alapjuk, szemben a tervezett 65 ezer forinttal, A terv szerint 162 ezer forint helyett pedig 226 ezer forint a közösen értékesített áruk értéke. A munkaszervezésük általában a szocialista nagyüzem szervezésének elveire épül fel. Munkacsapatok ban dolgoznak, s ezeknek a vezetői mindig egyben az úttörőcsapat vezetői, illetve a legjobb magaviseletű, a ’ legjobb tanuló diákok. A beszámolót követő vitában felszólalt a Szövetkezetek Országos Szövetsége mezőgazdasági osztályvezetője, Tóta Zoltán is. Többek között hangoztatta, hogy az úttörőszervezeteiknek kell gondoskodni úgy nevezett „naposok”; vagy „he- tesek”-ről, akik gondoskodnak Új épületet kap a tüdőszűrő állomás A Megyei Gondozóintézet a Pécs városi Rendelőintézet épületében, a pécsbányatelepi kórházban és a város egészségházában végzi munkáját igen szűkös körülmények között. Az illetékes szervek véleménye szerint a tüdőszűrő állomás elhelyezésére feltétlen szükséges megfelelő hely Az állomás elhelyezésére alkalmas a Pécs, Rózsa Ferenc u. 13. számú épület. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az épület megvásárlására megfelelő összeget adott az ifjúsági szövetkezet állatairól, ápolják a növényeit. Szegő Józsefné, a megyei tanács népművelési osztályéinak küldötteként azt a gondolatot fejtette ki, hogy a jövőben a nevelő hatást kell figyelembe venni, s ezért az oktatási igazgatásnak feltétlenül támogatni ke*l a FISZ-eket. Elhatározták, hogy az ifjúsági szövetkezetek elnökei részére tanfolyamot szerveznek majd. 20 000 új háztartást kapcsolnak be a propán-bután gázellátásba Az országgyűlés februári ülésszakán a nehézipari miniszter egy interpellációra1 válaszolva bejelentette: az idén lehetőség szerint növelik a propán-bután gázellátást, s mintegy 20 000 új háztartást kapcs .Inak ce a fogyasztásba. A harmadik negyedévre már elegendő gáz áll rendelkezésre ahhoz, hogy bővítsék az ellátást. A bővítés fontos feltétele az is, hogy az ÁFOR-nak kellő mennyiségű pala k álljon rendelkezésére, nem utolsósorban pedig legyen elegendő gáztűzhely a vas- és edényből sokban. Ezekről a kellékekről is gondoskodtak, úgy hogy júliusban megkezdődhet az új használati engedélyek kiadása. A rendelkezésre álló gázt a Kőolaj- és Gázipari Tröszt a megyei és városi hatóságokkal kötött meg állapodás szerint a szükség sze rinti arányban bocsátja a tanácsok rendelkezésére. Tanücslßzis az ifjúsági szSvekzeleiröl A szónoklat még akadozik... Egyre több tag kezdett bízni Különösen, amikor elkészítették a családterveket: mindenki megírta, mit kér, a vezetőség megmondta, mit vár a termelő szövetkezet. A kukoricájuk szép. Másodszor kapálják. Nincs probléma a tőszámmal sem, pedig ilyen sűrű kukorica, mint a mostani, még soha sem volt Sumonyban. Persze több olyannal is találkozik az ember, amihez hozzáteszik: ilyen még sohasem volt. És nemcsak a helybeliek, de az idegenek is hozzáteszik. Eljött például a cukorgyár felügyelője. — Mit csináltak maguk? Ilyen cukorrépa még nem volt Sumonyban. De kevés ilyen van a megyében is. Átjött Királyegyházáról az ottani tsz elnöke, gondolta, megnézi, mit csinálnak a szóm széd községbeliek. Ö is csak ezt mondhatta: — Ilyennek még nem láttam a sumonyt határt! Garai Béla bácsi, meg Kovács Béla bácsi a hetvenet is elhagyták. Itt nőttek fel a közNemzetközi vadászati konferencia .Budapesten Kedden reggel a margitszigeti Nagyszálló földszinti kistermében nemzetközi vadászati konferencia kezdődött A tanácskozáson a magyar szakembereken kívül szovjet, ’en- gyel, csehszlovák, román, bolgár, jugoszláv és a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett vadgazdálkodási szakemberek, tudományos kutatók «esznek részt. A KOKSZMŰVEK KEMENCÉJÉNÉL dolgozó Gagarin- brigád elnyerte a szocialista címet, ami nem kis dolog, hiszen mindannyian idősebb korosztályba tartozó munkások, olyan is van köztük, aki 15—20 éve ott dolgozik. Mégis sikerült, s ezt ünnepük méltóképpen. — Nem ment könnyen, saját magammal is nehézségeim támadtak, de segített a gyár vezetősége ‘a párt és a szakszervezet. Nehéz volt, mert egy brigádvezetőnek hasonlítania kell az apához, tudjon adni, de számonkémi is, amikor kell. Egyszóval, nevelnünk kell egymást — mondja Fu- csek Antal bácsi, a brigád vezetője, aki immár 20 éve a Kokszműveknél dolgozik. Az értekezleten ő tartja a beszámolót, s nagyon izgul ennyi ember előtt beszélni, hiszen amint mondja, nem szónok, csak egyszerű munkásbrigád- vezető. De a „szónoklattal” nem volt semmi baj, az elején ugyan elbicsaklott a hangja, s egyszer-kétszer megrezzent a nehéz fizikai munkához szokott kezében a papír. Szavai azonban hűségesen visszaidézték a brigád kétéves múltját, a jóban, rosszban együtt töltött hétköznapokat. A brigád patronálói is jelen voltak, többek között Horváth Józsi bácsi művezető, aki már régi ..bútordarab” az üzemben. Ismeri a Gagarin-brigádot, mint a tenyerét. Többjükkel együtt dolgozott, s elmondja, hogy a kemencénél rajtuk kívül még három brigád végzi « munkát amelyek szintén a napokban kapták meg a szocialista címet. Éjjel-nappal nehéz fizikai munkát végeznek, gázos, szénporos, magashőmérsékletű munkahelyükön. ; Egy óra húsz perces időközönként töltik a karmákat szénnel, s többször jelentkezik elakadás, mivel a kamrák korszerűtlenek, rossz állapotban vannak, néhányat már kivontak az üzemelésből. Sokszor van szükség megfeszített munkára. A BRIGÁD TAGJAI csaknem 10 év óta dolgoznak egy csapatban, de csak 1960-ban alakultak brigáddá, s ilyenformán a legfiatalabb tag is hat éve velük van. Szigorú elbírálás után válhatott valaki a brigád tagjává, még a munkahelyén kívüli magatartást is fokmérőként számították. A brigád 100 százalékon felül teljesíti mindig a tervét, s az idén két dolgozójuk, Szegedi és Tóth kiváló oklevelet kapott. A munkaidőn kívül is segítik egymást. Tavaly például Molnár Jánosék házépítését gyorsították meg, idén 100 óra társadalmi rrpmkát vállaltak, amelyből nyolcvanat a gyárvárosi park munkálataira fordítottak. A további 20 órában pedig a kölkedi termelőszövetkezetet segítik. Baráti kapcsolatban állanak a sörgyári Gagarin-brigáddal, kölcsönösen meglátogatják egymást, s a tapasztalatokból kölcsönösen tanulnak. A sörgyáriak példájára ök is bevezették a becsületpénztárt, közös kirándulást szerveznek családostól. A költségeket a közös kasszából fedezik, amelybe havonta mindegyikük tíz forintot helyez. Eddig ezerhatszáz forintjuk gyűlt össze. Még nem döntötték el, hogy hova mennek kirándulni, Abaliget- re-e, vagy Mohácsra. A BRIGÁDNAPLÓJUKAT pontosan vezetik, bejegyzik a napi eseményeket, a jelentősebbeket még alá is húzzák piros ceruzával. Az 1962. január 15-i bejegyzés a következő: „A 2.—3.—7. számú kamrák javításán a brigád nagyon sokat dolgozott’. Tömör mondat s mégis szinte látjuk mögötte a melegben verejtékező, szénportól fekete arcokat, inas, munkában feszülő karjaikat. Közben megtörtént az oklevelek kiosztása, elhangzottak a gratulációk, szólásra emelkedik Szegedi István. Vállalást tesz hármójuk, Csizmadia István. Mike György és a maga nevében: — Vállaljuk, hogy a IS és 16-os rossz karban levő kamrákat megjavítjuk, hiszen ez nemcsak a vállalat, hanem a saját érdekünk is. Minden erőnket latbavetjük s megmutatjuk, hogy a kamrák helyrehozhatók. ÉS AZ ÉRTEKEZLET úgynevezett hivatalos része ezzel be is zárult, s családias hangulatban folytatódott tovább a Gagarin szocialista brigád első értekezlete. Bőmét Erzsébet Munkában a királyegyházi tanácselnök A királyegyházi tanács v. b elnöke, Rácz János a község termelőszövetkezetével is nagyon sokat törődik. Sokszor megfordul a tsz földjein, istállóiban. Tanácsokat ad, megbeszéli a teendőket, s ahol lehet, segít az Aranykalásznak. A tsz vezetői és tagjai örülnek ennek, hiszen több szem többet lát, t Rácz János is azt szeretné, ha minél jobban gazdálkodna ag ő falujának termelőszövetkezete is. Már az egyelés utáni lókapázást végzik a cukorrépában, Rácz János elvtárs azt is figyelemmel kíséri. Egy kis tanácskozás a termelőszövetkezet brigádvezetőivel. Szépek a sertések. Rácz elvtárs örömmel simogatja az tsz saját nevelésű disznóit. \ Az új fiaztatónál éppen arról van szó, hogy a szalmatető alatti réseket be kell tömni, nehogy megfázzanak a fiatal állatok. H. U
