Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-26 / 147. szám

2 HÍAfPLÖ 1962. JŰNIUS 26. T Nyolc százan összefogtak PÉCS, 1937. június 25-e, Zrínyi utca 13. ... Egy helységnév, egy dá­tum, meg egy utca és a ház­szám. Mit mond mindez a mai kor emberének? Mondhat valamit nekünk, akik annyi mindent átéltünk már? Négy év múlva a fasizmus lerohanja Európa népeit, de már a 37-es évben előre veti árnyékát a rém. Éheznek az emberek. Nincs munka az építőiparban. A vállalkozók, a mesterek meg az ipartestület jói megértik; egymást. A gaz­dasági élet nehézségeit a mun- kásembemek kell megfizet­nie. Meg is fizettetik vele. Mit lehet tenni? Szervez­kedni kell. A MÉMOSZ harc­ra buzdít. 1933, 1934—35—36 apró tüntetései, a szétszórtan jelentkező munkabeszünteté­sek nem vezetnek eredmény­re. Következményük inkább az, hogy még jobban nő a munkanélküliek serege. Hatá­rozottabban kell fellépni. Az órabér 54 fillér az építőipar­ban. Hatvan fillérre kellene emelni, hogy a létminimum meglegyen. Nem lehet emélm. A tőkés vállalkozók érdekel­nek ez nem felel meg. És 1937. június 25-én várat­lanul, a derült égből hatalmas villámcsapás következik be. Percnyi pontossággal, ezen a napon délelőtt tíz órakor Pécs összes építkezésein leáll a munka. „ÖSSZES ÉPÍTKEZÉSEIN”? Volt akkor egyáltalán „összes” építkezés? Hiszen alig egy-két nagyobb építkezés folyt,’város­szerte alig akadt építőmunka. De ott is, a legkisebb vakolat­javításoknál dolgozóik is le­tettek a szerszámokat. | A sztrájk célja kettős volt; béremelést keäleitt kivívni, leg­alább 8, 10 filléres órabérjaví­tást kellett kiharcolnd, — másrészt új tagokat kellett szervezni az építők szakszer­vezetébe, erősíteni kellett a szervezetet újabb harcok meg­vívására. .^Amikor teáit a munka, pon­tosan tíz órakor, mindenfelől megindult a menet a Zrínyi éítea 13 felé. Ott volt a szak- szervezet székháza. Azonnal A nyári gépszemlék győztese a mágocsi gépállomás Szombaton délelőtt ünnepé­lyes keretek, között tartották meg Mágocson a gépállomások nyári előkészületi gépszemléd­nek értékelését. Az ünnepsé­gen megjelent Dobszai József, a. megyei pártbizottság mező­gazdasági osztályvezetője, Rom vári Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Lukács Antal a gépállomások megyei igazgatója, valamint a gépállomások és termelőszövet kezetek képviselői. Lukács Anita! ismertette a szemlék eredményeit. Legjobb felkészülése alapján ezúttal a mágocsi gépállomás lett a győz tes, második a palotaibozsoki, harmadik pedig a kozármdsle- siyi gépállomás. Ebben az év­ben a bizottság két külön ju­talmat is adott ki, jó felkészü­léséért a vajszlóá és villányi gépállomásnak. Óriási tűzvész fenyegeti Oránt Oran (MTI) Hétfőn 16,30 perckor hatal­mas robbanás rázta meg Orant Egymás után robbantak fel a kikötő üzemanyagtároló raktá­rai. Az eddlígi jelentések sze­rint hét nagy benzánraktár több millió liter üzemanyaga j— az arani készletnek mintegy féle — lángbaborult. 300 mé­teres láng- és füstoszlop gomo­lyog fölötte. A kikötőben horgonyzó ha­jók sietve menekülnek. A ki­kötő délkeleti részének sze­mélyzete már elhagyta a ve­szélyeztetett területet. A vá­rosban óriási pánik lett úrrá, a tűzoltóság egyelőre tehetet­len a tűzzel szemben, amely . lassan tért hódít és egymás után lángbaborítja a környe­ző raktárakat. Orant hatalmas tűzvész fenyegeti, •—* jelenti a hírügynökség, u»_. megválasztották a sztrájkbi­zottságot. Nyilvántartásba vet­ték a sztrájkoló kát, sztráj kór­ságét szerveztek, hogy véde­kezzenek a sztrájktörők ellen. Lakatos József, a MÉMOSZ helyi csoportjának elnöke a vezetőség ülésén bizalmi ér­tekezleteket javasolt. A bizal­miak megértették mi a teendő, politikai gyűléseket szerveztek a munkahelyeken. Felolvasták a sajtóból a cikkeket, amelye­ket róluk írtak, megértették az építőmunkásokkal, miért rá­galmazza őket a vállalkozók­kal, mesterekkel összeszövet­kezett ipartesitület. LÉTREHOZTAK a sztrájk­alapot. Szakszervezeti bélye­geket adtak el, ennek az árá­ból segélyezték a nagyobb építőmunkás-családokat. A főispán nem volt hajlan­dó tárgyalni a sztrájkbizott­sággal. A második héten kénytelen volt. A keresztényszocialista szakszervezet sztrájktörőket szervezett. A mémoszisták beléptettek ebbe a szakszer­vezetbe néhány harcos építő­munkást, s elérték, hogy köz­gyűlést hívjanak össze. A közgyűlés új vezetőséget vá­lasztott s az új keresztényszo­cialista vezetőség csatlakozott a sztrájkolók követeléseihez. A hosszú harcot a jóllakott tőkések és mesterek jobban bírták, mint az elcsigázott, éhes építőmunkások. Számuk azonban gyorsan nőtt, már 800-an voltak. Szolidaritást vállaltak velük a vasasok, pé­kek, nyomdászok Élelmiszert pénzt gyűjtöttek. Horváth fő­ispán azonban a népellenes államhatalom összes erőszak szervek igénybe vette ellenük. Tolna megyéből hozott sztrájk­törőket, bevetette a rendőreit, felvonultatta a csendőrséget. A harmadik hót végén négy filléres béremelésiben állapodj tak meg; kénytelenek voltak elfogadni ezt is. De sikerült kivívniuk a kollektív szerző­dést — és ez politikai jelentő­ségét tekintve is nagy győzel­met jeteotett. A háromhetes építőmunkás­sztrájk hatására a .többi szak­mák bérkövetelés! harca is fel­lendült. Évről évre sikerült megtartandok, újra megkötniök a kollektív szerződést a Szála- si-féle nyilas banditizmus ha­talomra jutásáig. Igaz, hogy Szegedi Józsefet, Lakatos Jó­zsefet, Hőbl Gyulát, Józsefet és Istvánt meghurcolták, s ve­lük együtt sok-sok ép ítőmun- kást utasítottak ki Baranyá­ból. Másokat pedig ide lán­coltak. Minden vasárnap je- lentkezndök kellett a rendőr­ségan. Lakásukat nem hagy­hatták el, csak előzetes rend­őrhatósági engedéllyel. Még a sztrájk leverése után is fél­tek tőlük a hatalom urai. Mert akkor is kitartottak. Küzdöttek a sztrájkban reszt­vettek megvédéséért, akiktől a vállalkozók minden áron meg akartak szabadulni Az osztályharcos sztrájk után Is féltek az urak. A ZRÍNYI UTCA IS. alatt ma is áll a szakszervezet volt székháza. Dokumentumok vannak, fényképek, okmányok ebből az időből. Ékesszólóbban emlé­keztetnek a múltra! Gyevi Károly Tíz előadást tart nyári vendégszereplése során Zalaegerszegen a Pécsi Nemzeti Színház A Pécsi Nemzeti Színház művészei tíz előadásból álló vendégszereplésre kaptak meg hívást Zalaegerszegre. Műso­rukon Verdi: Rigolettója, Puc­cini: Toscája, Balett-est, Gosz- tanyi: Európa elrablása című zenés játéka, valamint Johann Strauss: Cigánybárója szere­pel. Vendégjátékukat az elmúlt héten, csütörtökön kezdték meg Verdi Rigolet tójával. Pén teken este ugyancsak a Rigo- Lettót láthatta a lelkes zala­egerszegi közönség, szombaton pedig a batettegyüttes mutat­kozott be, >*»• »■ Kétnapos ünnepséget rendeztek Szászváron az öreg iskola 100. évfordulója alkalmából (Tudósítónk jelentig Ezelőtt száz évvel nyitotta meg kapuit a szászvári öreg iskola. A 100 év tiszteletére kétnapos ünnepséglet rendez­tek június 23-án és 24-én a községben. Szombaton délután nyíltak meg az ünnepi évfor­duló kiállításai, majd este lamp ionos felvonuláson vett részt a község lakossága. A menet azután a kijelölt tábor­tűz helyére vonult, ahol szín­vonalas kultúrműsort adtak az általános iskola tanulói. Va­sárnap zenés ébresztő köszön­tötte az ünneplő Szászvárt. Később az emberek százai özönlöttek az ünnepség szín­helyére, a Fő térre, ahol a he­lyi bányászzenekar, az Oázis tánczenekar, és a népi zenekar felváltva muzsikált. Közben a kiállításokat keresték fel az emberek. Kilenc órakor fogadták a községi tanács hivatalos helyi­ségében Bólint Sándor élvtár­sat, a Művelődésügyi Minisz­térium képviselőjét. A délelőtti, díszünnepséget Szabó Antal tanácselnök nyi­totta meg. Erdorf Gizella sza­valata után Reit János mon­dott ünnepi beszédet. Beszédé­ben az oktatás fejlődését hang súlyozta, amely-ma összehason láthatatlanul magasabb szín­vonalú — mint bármikor volt. Ezután Bálint Sándor elv­társ emelkedett szólásra. — Hangsúlyozta a pedagógusok felelősségét az új ember neve­lésében, a szocialista, a kom­munista típus megteremtésé­ben. Az iskola „régi” diákjai kö­zül sokan tértek haza falu­jukba az évfordulóra. Szir­mai Imre orvostanhallgató szólalt fel emlékező szóval képviseletükben. Azután olvas ták fel Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter és az iskola volt tanítónőjének a jelenleg nyugdíjas Hankóczy Hona üd­vözlő táviratát a részvevők­nek. Az ünnepségen számos neve lót jutalmaztak meg. Majd a meghívottak díszebéden vet­tek részt. — Nyers — (36.) Az öreg a csaposra néz. Ha­talmas, nehéz ember lehet. Elegáns mozdulattal a karjára teríti a kockás szalvétát, majd ismét meghajol. — Van finom somlói bo­runk. Tegnap este érkezet. Török András szomorúan rázza a fejét. — Nem ... Egy málnát ké­rek. Nagyot A csapos eSmegy és vele együtt a fanyar somlói bor íze és hangulata is. Pedig most ihatna. A zsebében kétezer forint van. Egyszer, egyetlen hűvös dél­után négy liter somlóit ivott. Egyszer fogadásból fejreállt a kocsmaasztalon, és úgy itta ki a literes üvegből a bort. Egy­szer keresztbe feküdt a somlói bortól az országúton, és soha­se tudta meg, hogy ki húzta félre az árok széléhez. Egyszer minden volt. Tálán csak egy pohárral. Mi lenne, ha inna egy pohár somlój bort? Megrázkódik. A csapos hosszú, udvarias mozdulattal az asztalra teszi a nagymálnát. Az öreg a zsebébe nyúl. — Fizetek. — Egy harminc. Török András az asztalra teszi az első százast. — Tessék. A csapos összerántja a szem­öldökét —, mert nagy pénz előtt mindig így szokta — és megint meghajol. — Nincs apró? — Nincs. — Egy pillanat türelmet ké­rek. Megnézem a kasszában, hogy tudok-e visszaadni. Az öreg szórakozottan a csa­pos után bámul. Mi lenne, ha megszólítaná — hogy tud-e kőművest? A kocsmárosok mindent tudnak. Tudják, hogy kinek mennyi pénze van, kinek mit főznek otthon ebédre, ki veri meg a feleségét, ki mennyit bír meg­ható, ki, mikor és hol dolgo­HÚSZ ÖKÖLÜTÉS HELYETT KÉT MARÉK CSERESZNYE... Szomorú szenzációja volt teg­nap reggel az Anna utcának, ahonnan a Megye utca feli tar­tott két mezítlábas kisgyerek. Nem volt nehéz felfedezniük, hogy az egyik Anna utcai udvar­ból érett eseresznyétól súlyos ágak hajolnak ki a járdára. A kisebbik csak egy percig tétová­zott, majd felkapaszkodott s le­szakított annyit a gyümölcsből, ami maszatos kezébe fért. Csak erre várt a cseresznyefa tulajdonosa. Kiugrott az utcára, elfogta a gyereket és súlyos ök­lével húsz csapást mért az ar­cára, fejére, ahol érte. A. kisfiú kétségbeesetten könyörgött: ne üsse, de a gazda annál vadabbul csépelte addig, amíg az arra já­ró felnőttek véget nem vetettek az ütlegelésnek. Néhány szem gyümölcsért "l- gyelmeztetés Is elég lett volna. Húsz ökölütés helyett két marék cseresznyét Is adhatott volna „derék gazdánk” a mezítlába­soknak. H. M.' zik. A kőműveseket is ismeri, mert a kőművesek is ismerik a kocsmát A csapos az asztalra számol­ja a kilencvennyolc forint het­ven fillért. Az öreg nem nyúl a pénz után. Szomorú, fényes szeme a másik arcát keresi. — Kérdeznék valamit ké­rem. A csapos előre dugja az ál­lát. — Tessék uram. Az öreg az asztalon heverő gyűrött, nedves papírpénzt nézi, s hangja meg-megugrik. — Nem tudna egy megbíz­ható kőművest ajánlani? A csapos a kockás kendőt átteríti a másik karjára. — Kőművest tetszett mon­dani? — Azt A csapos a levegőbe bámul. Néhány pillanat alatt négy-öt ismerős kőműves arca átfordul a gondolatai között, de ezek a betonosoknál vagy a magas­építőknél dolgoznak. Egyik se szabad. — Kinek kellene az a kőmű­ves? — hajol az öreghez. — Nekem. Vállalkozó va­gyok. A csapos szeme a pénzről tisztelettudóan a kőművesre ugrik, a kőművesről vissza a pénzre. Úgy véld, hogy az öreg pillanatok alatt megnőtt, meg­erősödött. Talán már látta is valahol ezt a szikár, ünnepé­lyes arcot, amely jellegzete­sen, merész vonallal — felül­ről lefelé keskenyedik. Vala­hol már biztos, hogy látta. Képesújságban vagy épülő ház előtt csípőre tett kézzel. Mind­egy. K nimiimiH IP ttiitiitiit El ipa miiiiiii iiiIIIiiiíiii imiiinii inlUliiiii mi Baráti kapcsolat alakult ki a pécsi és a budapesti állami fodrászatok dolgozói között. Barátságuk hasznosan gyü­mölcsözik: szombaton 45 bu­dapesti, élvonalbeli fodrász érkezett Pécsre, hogy megta­nítsák „vidéki” kollégáikat a — MA ÉRTÉKELIK Kom­lón a Komlói Bányász Együt­tes 1961/62. évadban végzett munkáját, s tárgyalják az új évad irányelveit. Este a Lor­ca Művészeti Klubban ünne­pélyes évadzáró klubest lesz. — TIZENÖT pécsi fodrász vesz részt megfigyelőként augusztusban a prágai nejn- zetközi fodrászversenyen. A Prágában szerzett tapasztala tokát a Mecseki nyár kere­tében rendezendő országos fodrászversenyen fogják hasz nosítani a pécsi szakemberek. — CSÜTÖRTÖKÖN ülést tart a III. kerületi tanács vég rehajtó bizottsága. A v. b. meghallgatja az ipari tanuló- képzés helyzetéről készített jelentést, majd az oktatási ve zető igazgató számol be a ke­rület iskolai napköáotthonai- naik helyzetéről. . — Tehát jó kőművest... — dünnyögi elgondolkozva —. Bár nehéz dolog ez most... Megbízhatót. Amelyik ráér, ugye? — Olyant. A csapos már átkutatta a fejét — de nincs benne meg­bízható, munkanélküli kőmű­ves. Tovább faggatja az öreget —, mert ez így szokás. — Milyen munka lenne az kérem és mennyi időre? Török Andrásban megmoz­dul a remény. — Körülbelül három hóna­pos. Emeletes családi ház. A kocsmáros elismerően biccent, aziután sajnálkozva megrántja a vállát. — Én ugyan most nem tu­dok kőművest, de ha nagyon sürgős, akkor megkérdezhetem ezeket — mondja és a páldn- kaszagú társaságra mutat. Az öreg odanéz, beleegye- zően bólint. A csapos a vendéglő közepé­re fordul. — Emberek! Nem tudnak egy jó kőművest, akinek nincs most munkája? Feszes és imbolygó a csend. A pálinkás vendégek tekin­tete a sarokba néz. Kezükben oldalra dől a pohár, és rö­vid, gyors mozdulatokkal rán- gaják a váltakat. A három férfi közűi kiugrik egy kötekedő, csúfondáros hang. — Minek az? A csapos megfogja a legkö­zelebb álló vendég tekintetét. — Ez az úr megfogadná fi­nom, háromhónapos munkára. (Folytatása következik^ legújabb frizurák fésülésére. Vasárnap délelőtt a Kossuth Lajos utcai fodrász-szalonban hat divatos női és négy férfi frizurát készítettek. Képün­kön Tóth Imre, a Gellért Szálló vezető fodrásza diva­tos nappali frizurát fésül. — MEGNYÍLT a bólyi ta­- karékszövetkezet nagynyárá- di kirendeltsége. Ezzel létre­jött a huszonnyolcadik bara­nyai falusi bank. — HOLDANKÉNT 25 ezer forint bevételt hozott ezen a tavaszon a diósviszlói tsz- nek az országban egyedül ná­luk termelt diósviszlói csú­csos káposzta. A jelenlegi három hold helyett jövőre 50 holdon termel primőr kúpost tát a termelőszövetkezet. — MEGKÖNNYÍTIK az asszonyok nyári munkáját Berkesden: a pécsváradi föld művesszövetkezet naponta szállít majd a berkeséiek számára meleg ételeket. — KÖZPONTI palántane­velő telep létesítését tervezik a megyében. A telep a pécsi ipari hulladékhő felhasználá­sával félkész árut termel, s ellátja palántával a Pécs kör­nyéki nagyüzemi kertészete- lcct — HÍRADÓT készített Szászváron a helybeli öreg is­kola 100. évfordulójának ese­ményeiről a televízió. A hír­adót ma este 19 órakor köz­vetítik. — MEGKEZDŐDTEK teg­nap az államvizsgák a Pécsi Tudományegyetem jogi ka­rán. Hétfőn és ma összesen 54 ötödéves, nappali tagoza­tos hallgató vizsgázik. — ELUTAZTAK a tánco­sok. A pécsi 39-es dandár ut­cai iskola nyolcadikosaiból álló megyei díjnyertes tánc­csoport tegnap háromhetes jutalomüdülésre utazott Csil­lebércre. A tábornyitó ünne­péllyel egybekötött országos versenyen is fellépnek majd az iskola táncosai. — GYERMEKFOGLAL­KOZTATÓ köröket szervez a nyári szünidőre 10—14 éves korú úttörők számára Kom­lón az Vttörőház. — JAZZ KEDVELŐK fi­gyelem! Chris Barber világ­hírű angol Jazz-zenekar csak egy napig Magyarországon, július 9-én a pécsi szabadtéri színpadon. Jegyek elővételben már válthatók az Országos Filharmónia kirendeltségé­nél, Színház tér 2. Telefon: 14-50. — „MECSEKI NYÁR” nyi­tóhangversenye június 27-én. rossz idő esetén 28-án este 8 órakor a szabadtéri színpa­don. Közreműködik: David Wilde angol zongoraművész. A Pécsi Szimfonikus Zene­kart vezényli: Aldo Priano olasz karmester. Jegyek az Országos Filharmónia pénz­tárában válthatók. Színház tér 2. Telefon: 14-50,

Next

/
Oldalképek
Tartalom