Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

tMZ. MÁJCS 31. IVAPLÓ 5 A korszerű szénakészifés a Bikali Állami Gazdaságban Filmvetítés a Színház téren, Baleseti Híradó, j • KRESZ fejtörőverseny Megalakult a Közlekedési Balesetelhárítási Tanács propagandabizottsága Napjainkban igán sokat vi tatott kérdés, hogy miként ta­ka rmányozzuk állatainkat, hogy azok olcsó és jó minősé­gű takarmánnyal legyenek el­látva. Igen sok vita folyik jelenleg is azon, hogy melyik módszer az, amelyet alkal­mazzunk a szénakészítésnél. Erről szeretnék beszélni és gazdaságunkban, a Bikali Ál­lami Gazdaságban ezen a té­ren eddig elért eredményednk- rői. A renden, sodraiban való szénaszárítás és a hagyomá­nyos módszerekkel a száraz szénának a földről való beta­karítása igen nagy vesztesé­gekkel jár. A nagy fehérjetar­talmú pillangós takarmányok földön történő szárításánál ez a veszteség még akkor is je­lentős, ha az időjárás egyéb­ként kedvez a szénakészítésre. zetét leszereltük, kocsit)« gyűjtjük és a szeli őz tetős es szárító kazalba rakjuk. Kedvezőtlen idő esetén az előformyasztás hosszabb ideig is eltarthat. Meleg, szá­raz időben viszont már az 1 napig élőfonnyasztott takar­mányt is behordhatjuk. A kazalba első alkalommal mintegy 4—5 méter magas réteget hordunk be. A követ­kező rétegek 3—3,5 méter ma­gasak lehetnek. A'szárítás ré­tegenként történik. Az előző réteg háromnegyedrészben tör­ténő száradása után, amikor a szár már törik, lehet rakni a következő réteget. A ventillátort általában csak nappal szabad járatni, amikor a levegő elég száraz. Általá­ban 80 százalékos relatív lég- nedvesség a határa a ventillá­tor működésének, kivéve az első napot, a friss takarmány felrakásának napját, amikor éjfélig tanácsos járatni a ven­tillátort. Ahogyan a kazal emelkedik, úgy húzzuk a zárt dugókat is felfelé. így réte­genként a 12 méter magas ka­zal is biztonságosan kiszárít­ható, amelyben 20—22 vagon száraz széna van. Gazdasá­gunkban az idei évben két szellőztetéses szárítókazlat üzemeltettünk, igen jó ered­ménnyel. A tápanyagvizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a szellőzte­téssel szárított széna tápanyag és karotdntartalma a renden szárítotthoz képest a követke­ző volt: A Közlekedési Balesetelhá­rítási Tanács Propagandabi­zottsága tegnap Pécsett az SZMT székház műszaki klub­jában tartotta meg alakuló ülését. A 32 tagú bizottságban t közlekedési szakemberek, rendőrség, orvosok, újságírók dolgoznak — feladatuk: felvi­lágosító, propagandamunkát végezni a közlekedési balese­tek megelőzéséért. Simon Antal r. százados elv­társ ismeretette a bizottság ! munkatervét és a megbeszélés i keretén belül a tagok megkap­ták feladatukat. Elsősorban Pécsre terjed ki munkájuk, j ahol a legtöbb tennivaló álcád. A még jobb közlekedésért ki­cserélik az elavult közúti jel­zőtáblákat a városban i- ez a munka a napokban befejező­dik. A bizottság a filmet is felhasználja feladata megoldá­sának érdekében. Júniustól Pécsett a Színház téren a nyílt utcán hetente egyszer a helyes közlekedést bemutató filmeket vetítenek. Júliusban megjelenik — mint­egy 7—8 ezer példányban — a Baleseti Híradó című kis új­ság, amely részletesen foglal- j kozák a különböző balesetek okaival, tájékoztatást nyújt az i időszerű közlekedési problé- . mákról. Augusztusban a Nem ­zeti Színház és az Országos Rendezőiroda közreműködésé­vel Pécsett a szabadtéri szín­padon 4—5 közlekedési válla­lat bevonásával KRESZ fejtö- rőversenyt rendeznek. A propaganda bizottság eze­ken kívül ellenőrzi az egyes vállaltatoknál a gépjárműve­zetők szakmai képzését, segít­séget nyújt a szakmai ismere­tek még alaposabb elsajátítá­sában. A bizottság tagjai több meg- ! valósítható és hasznos javasla­tot is elmondottak. Helyesnek tartanák például Pécsett egy közlekedési ját­szótér létrehozását, ahol kis villanyrendőr Is működne, különböző kis járművek köz­lekednének és ezeken tanul­mányozni lehetne a közleke­dés szabályait. A propaganda bizottság megalakulása és működése elősegíti a közlekedési balese­tek csökkentéséért folytatott munka eredményességét. Meleg, száraz, napos időben a pillangósok levelei gyorsan i me ^szikkadnak, megszáradva őtizozsugorodnak és a legki­sebb érintésre leperegnek, a kocsfibanakásig, az összes levél 30 százaléka lepereg, holott a legértékesebb tápanyagnak, a i fehérjének 80 százaléka a le­velekben van. Ezenkívül a nap sugárzásának a hatására a ka- rotirvnák túlnyomó része, mintegy 95 százaléka elvész. A hagyományos saénakészítésd eljárás sok kézi munkaerőt igényel. Ma , aundtaor • gépesítés forradalma­sét ja a mezőgazdaságot, kiszorítja a fogatot és a kézi munkaerőt: szükségszerű, hogy a takarmámykészítés sok vesz­teséggel járó hagyományos módszereit korszerű, gépesített szénakészítési módszerrel vált­sak fél, amelyek a nagyüzemi gyakorlatban is megállják a helyüket. A Bikali Állami Gazdaság szorosan együtt mű­ködik a tudományos kutatók­kal, s ennek eredményeképpen komoly eredményekről szá­molhatunk be. Vámosi Jenő kutatómérnök olyan szelllőztetóses eljárást dolgozott Jd, amellyel nem­csak biztonságosan kitűnő mi­nőségű üdezöld színű szénát tudunk készíteni, hanem amely a betakarítás teljes gé­pesítését teszi lehetővé. A gazdaságunkban elkészített Vámosi-féle szellőztetéses ka­zal szárít ó-berendezés alapterü­lete 220 négyzetméter. A hom­lokfalban van elhelyezve a 100 000 köbméter/ó lég telje­sítményű ventillátor, amelyhez egy földbesüllyesztett főcsator­nán csatlakozik. A középen húzódó főcsatorna pallódesz- kákkal van befedve, csupán 70 cm-ként van rajta egy-egy 3 cm-es légrés.- A főcsatorna ol­dalán levő réshez levegőelosz­tó légrácsok csatlakoznak, Ezek biztosítják az egész ka­zal alapterületén az egyenle­tes légelosztást. A légrácsok a kazal szélétől mintegy 1,5—1,8 m-re végződnek. A dugok pe­dig a felfelé irányuló levegő egyenletes elosztását biztosít­ják a magasabb kazalrétegben is. Az alul, felül zárt dugókat a kazal emelkedésével együtt felfelé húzzuk, s a levegő a nyomukban keletkezett kürtön áramlik felfelé. A szellőztetéses szárítás lényege a következő: a szellőztetéses kaza-lszárító-berendezésbe ál­talában 45 százalékos nedves­ségtartalmú edőfonnyasztott ta­karmányt hordunk, amikor a levél még nem pereg s a ta­karmány üdezöld színű. Az előfonnyasztás az időjárásitól függően I—2 napig -tart. A jó minőségű szénakészítés alap- feltétele. hogy fiatalon, bim- bós korban kaszáljuk le a ta­karmányt A virágzás kezdetét soha sem szabad megvárni. Száraz időben a lékaszált zöldtakarmányt másnap a harmat félszáradása után rendsodnózzuk, s rendszerint a következő nap, de csakis har­mat félszárackása után Mähla- fcl 11 ít_ melynek kassiaszerke­Megnevezés: Nyers fehérje százalék Em. fehérje + 80% amid százalék Keményítő kg/q. Karotin mg/kg Egy 22 vagonos kazalban te­hát 77 q-val több fehérjét nyertem, mintha ugyanazt a takarmányt renden szárítottam volna. Ennek értéke pedig a 92 Ft-os elszámolási árat véve alapúi 78 540 Ft. Ez a fehér­jetöbblet kerekem 43 darab 3600 literes tehén évi fehérje­szükségletének fedezésére elégséges. Ehhez járul még az is, hogy a renden való szárítás esetén az 1 q szénára jutó be­takarítási költség 22,61 Ft, a szellőztetéssel szárított szénáé a gépi betakarítással csupán 16,58 Ft volt. A renden való szárításnál a 10 kh pillangós betakarítás kézimunkaerő- szükséglete 20—30 fő, a szel­lőztetéses szárításnál és gépi betakarításnál pedig csak 6 fő. A szellőztetéses szárítóbe­rendezés beruházási költsége a következő: a ventillátor ára 19 ezer forint, a berendezés — amely házilag bármely bog- nárműhelyben elkészíthető — 25 000 Ft, tehát a szellőztetéses szárítóberendezés összes költ­sége mindössze 44 000 Ft. Te­hát már az első évben bőségesen kifizetődik. Elterjesztésének egyelőre az az akadálya, hogy jelenleg újabb ventillátor nem kapható. Tervbe van ugyan véve újabb ventillátorok gyártása kisebb számban. Igen kívánatos len­ne, ha helyi üzemeinkben, vagy egy megfelelően felké­szült KTSZ-ben ilyen ventillá­torok gyártására sor kerülne. Gazdaságunk igen nagy súlyt helyez a tudomány és a gya­korlat kapcsolatára. Gazdasá­Renden Szellőztetéssel szárított lucerna 14.— 17.5—» 3 12 —13.5 24 32 —36 7 60 —90 gunk nemcsak helyt ad az ilyen értékes kutatásoknak, de minden eszközzel elő is segíti azt, mert meggyőződésünk, hogy közös erőfeszítéssel igen jelentős eredményeket érhe­tünk el szocialista nagyüze­münk korszerű fejlesztésében. Zámbó István Jizsgiraii“ a Pécsi Orvasiodományí Egyetemen A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tegnap délben és es­te jelentkezett először új mű­sorával a „Vizsgahíradó”. Az egyetem KISZ-bizottságának kezdeményezésére ' minden héten kétszer, szerdán és szom­batom az étkezés ideje alatt a felszerelt hangszórókon tájé­koztatják a hallgatókat a vizs­gák eredményeiről és más, az egyetem életével kapcsolatos kérdésekről. A „Vizsgahíradó” műsorá­ban — amit magnetofonra vesznek — közük a vizsgákon jó eredményeket elért hallga­tók nevét, egy-egy zenei szám­mal megjutalmazzák őket. Készítenek majd riportokat a híradó szerkesztői a vizsgák­ról, hasznos tanácsokat adnak a kollokviumokra való felké­szüléssel kapcsolatban. Ezen­kívül ismertetik az egyetem­mel kapcsolatos legfrissebb hí­reket, és az éwégi vizsgákon az egyes csoportok, évfolya­mok dórt eredményeit is. KOVÁCS JOZSEFNÉ olvasónkat arra leérjük* közölje lakcímét. Ez esetben ügyével konkrétan tudunk majd foglalkozni. Hozzánk írt dm nélküli levelében leírja, hogy rok­kantsági nyugdíjának folyósítását, megszüntették, mert az időszaki felülvizsgálat azt állapította n. <t, hogy nem rokkant. Levele szerint továbbra is beteg, azonban olyan felvilágosítást kapott, hogy egy év előtt nem kérhetti felülvizsgálatát^ vagy orvosd igazolást adjanak be­tegségéről. Az orvos ilyen igazo­lást nem adott. Ezzel kapcsolatban tájékoztatjuk- hogy az 5/1939. (V. 8.) MüM. számú rendelet 214. §-a- értelmében, aki­nek rokkantsági nyugdíjigényét jog erősen elutasították, az elutasító határozat keltét követő e<r',r évein belül rokkantsági nyugdíj megál­lapítására vonatkozóan újból elő­terjesztett igény bejelentés e alkal­mával kórház vagy gyó^^^téz-'4- vagy az állami egészségügyi szol­gálat illetékes szakorvosénak iga­zolását köteles benyújtani arra vo­natkozólag. hogy egészségi állapota az elutasítást követően súlyosbo­dott. Ez annyit jelent, hogy az elutasí­tást követő egy éven belül kérheti újbóli orvosi felülvizsgálatát, ha a fenti felsorolásban szereplő orvosi igazolások valamelyikével igazol­ja azt, hogy egészségi állapotában a felülvizsgálatot követően rosz- szabbodás következett be. Abban az esetben, ha ilyen or­vosi igazolást kérelméhez nem tud mellékelni, úgy legkorábban az el­utasító határozatot követő efry év eltelte után kérheti csak felülvizs­gálatát. KOVÁCS BÁLINT hozzánk írt levelében arról ít, hogy általános iskolába jár és három nap tanul­mányi szabadságot kért. A mun­káltató a tanulmányi szabadság ki­adását megtagadta azon a címen, hogv az évi szabadsága a 15 na^ot meghaladja. Az a kérdés, hogy jogszerűen tagadta-e meg a mun­káltatója a szabadság megadását es milyen módon lehet a sérelmet or­vosolni, illetve jogorvoslatért hova kell fordulnia. A Munka Törvénykönyv végre­hajtási utasítása 212. §-a a követ­kezőket mondja ki a tanulmányi szabadsággal kapcsolatban: „A tanulmányi szabadságot egy naptári éven belül a dolgozó évi rendes szabadságának (Mt. 49. §.) Bírósági krónika Rossz végű virtuskodás Jaksity Antal és több tár­sa a mohácsszigeti II. Rákó­czi Termelőszövetkezetben az elmúlt év októberében nap­számosmunkát végzett. Jak­sity és társai aznap mynka közben mintegy 6 liter bort fogyasztottak el. Gólity Má­tyás is kérte a demizsoni, inni akart ő is. Kovacsics György nyújtotta is feléje, de aztán elrántotta előle. Gólity erre mérges lett és azt mon­dotta Kovacsicsnak: mit szólna ha pofonvágná? Vir­tuskodást, virtuskodás követ­te, Kovacsics annyit vála­szolt: próbáld meg. Erre Gó­lity arcul ütötte Kovacsicsot. De erre már Kovacsicsban is megmozdult a düh és úgy vágta a demizsonnal fejbe Gólityot, hogy az üveg ösz- szetörött, majd futásnak eredt. Jaksity látva az esetet, a futó Kovacsics után ira­modott, futás közben felka­pott egy vasvillát és amikor utolérte Kovacsicsot, nagy ütést mért az előtte futó fe­jére. Kovacsics az ütés követ­keztében eszméletét vesztet­te. Jaksity később arra akar­ta rászedni társait, hogy a bíróság előtt hamisan vallja­nak A megyei bíróság Jaksity Antalt 1 rendbeli szándékos emberölési kísérlet bűntetté­ben és 2 rendbeli hamistanú- zásra való rábírás kísérleté­nek bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért 3 étn bör­tönbüntetésre ítélte. Megszúrta a rendőrt Zamecsnik Antal, a Pécsi Állami Gazdaság kőművese április 16-án a pécsszabolcsi italboltban szórakozott és nagyobb mennyiségű szeszes­italt fogyasztott. Nem először iszik többet a kelleténél, is­merős már ezen a vidéken. A Bányászvértanúk u. 1. sz. ház előtt — amikor hazafelé dülöngélt — egy rendőr igazoltatta, majd figyelmez­tette, hogy kevesebbet igyon; nagyobb gondot fordítson a családjára. Zamecsnikben azonban ágaskodott a bor és nagyon erősnek érezve ma­gát, szóváltásba keveredett a rendőrrel, majd hirtelen előkapta 9 centi hosszú pen­géjű zsebkését és a rendőrbe szúrt. A rendőr a gumibotjá­val tette ártalmatlanná az iz­gága embert. A rendőr a szúrás következtében 2 centi hr,**-,', fi; 5 centi mélységű. oldalirányba terjedő sérülést szenvedett. A rendőrt megtámadó és megszűrő ittas embert a me­gyei bíróság szándékos em­berölés bűntettének kísérle­téért rövidesen felelősségre vonja. Régi haragból életveszélyes sebesítés Gligorovics Péter, a Szen- iegáti Állami Gazdaság ga­lambospusztai üzemegységé­nek juhásza és ifj. Füleki Ferenc családja között már régóta haragos viszony fej­lődött ki. Füleki április 4-én. éjjel éjjeliőr munkáját vé­gezve bement a juhakolba, ahol Gligorovics által őrzött juhok voltak. Ezért másnap szóváltás került közöttük, Gligorovics kikapta Füleki kezéből a botját és úgy vágta fejbe Fülekit, hogy életveszé­lyes állapotban kellett a Pé­csi Idegklinikára szállítani. A halált csak az idejében történt szakszerű orvosi ke­zelés hárította el. A megyei bíróság Gligoro- vics Pétert szándékos ember­ölési bűntettnek kísérletéért rövidesen felelősségre vonja. Jo&ri tanácsadó 12 munkanapot meghaladó részébe be kell számítani”. A fenti jogszabály értelmében munkáltatója helyesen járt el. Ugyanis az Mt. V. 211. §-a felso­rolja azokat a kedvezményeket, amelyek a dolgozót tavábbtanulás esetén megilletik. Azonban nem határozza meg azt, hogy a tanúi­mén jd szabadság az évi ösr--sza­badságon felül járna. Minthogy a rendelet külön szabályozza n tanul mányi szabadság számításának kérdését, így az az eset áll fenn, hogy a jogszabályt olvasónk hely­telenül értelmezte.. BUDAI JÓZSEF szigetvári olva­sónk az iránt érdeklődik, hogy az 500 forintot el nem érő keresettel munkaviszonyban álló nyugdíjas dolgozónak kell-e a három száza­lékos nyugdíj-járulékot fizetni, ha igen, úgy mely jogszabály írja ezt elő. A 71/1955. (XII. 31.) M. T. számú 'rendelet értelmében biztosításra kötelezett minden olyan dolgozó, akinek a munkabére a havi 250 forintot, illetve a napi 10 forintot meghaladja. E rendelkezés alap­ján kell az öregségi járulékot is fizetni. A%bban az esetben, ha a fenti feltételeknek megfelel, úgy a három százalékos öregségi járulé­kot fizetni kell, tekintet n^-kül ar-> ra, ho-gy nyugdíjas vagy sem. Ünnepi könyvhét 1962. Visszhang „Fiatal prózaírók anto­lógiája" — olvasom a könyv belső címlapján, aztán rög­tön a végére fordítok, s itt a tartalomjegyzékből megtu­dom, hogy a kötet huszonhat szerző egy-egy novelláját tar­talmazza. A könyv végén a kötet íróiról néhány életrajzi adatot is találunk. Ennyi tu­lajdonképpen elég is lenne a tájékozódáshoz, de a kiadó nem érte be ezzel, hanem egy kissé ókoskodó-fontosko- dó előszót is illesztett a kö­tet elé. Itt a huszonhat szer­ző neve újra elhangzik kü­lönféle csoportosításban; életkori és nemzedéki szem­pontokat vet föl a tanulmány szerzője, tematikai vizsgáló­dást végez, elméleti megál­lapításokat tesz, magyaráz és menteget, indokol és osztá­lyoz. Pedig az olvasót egyet­len dolog érdekli: jó novel­lákat akar olvasni. S csak ha az írások jók, akkor és azután lehet arról beszélni, hogy a szerző hány éves, hol jelent meg eddig, kikkel ba­rátkozik, kit tart eszményké­pének, szemlélete és hangja kivel rokonítható, s hogy írói fejlődésében egy fiktív mér­céhez viszonyítva most hol tart. Szerencsére a kötet sok­kalta jobb, értékesebb és érdekesebb írásokat tartal­maz. mint amit az előszó ígér. Azon kívül, hogy általában igényesek, színvonalasak, szépek a kötet novellái, mi tartja össze ezt a huszonhat szerzőjü könyvei? Az életko­ri határok szélesek. Vannak itt neayven felé hasin „öre­gek" és a huszonötöt sem elért „fiatalok", olyanok, akiknek már több könyvük jelent meg, s olyanok, akik most állítják össze első köte­tüket. Úgy érzem, a szemle­let, a hang, a világlátás kor­szerűsége, ..fiatalossága” az. ami legáltalánosabban jel­lemző a kötet írásaira. S ez leginkább akkor tűnik ki. ha a korábbi évek hasonló ki­adói vállalkozásaira gondo­lunk, a fiatal novellistákat korábban bemutató Tizenha­tan, Emberavatás, Ébredés, Előjáték című könyvekre. A Visszhang novelláinak szer­zői differenciáltan, a maga bonyolultságában látják és ábrázolják a világot; a szo­cialista társadalom építése nem gond, hanem adott való­ság, természetes környezet számukra; amit mondanak, még a bíráló észrevételek is, ezen belül hangzanak el. Ezek az írások akkor is maiak, ha a tegnapról szól­nak, elkerülik a sémákat, többnyire igazak és termé­szetesek. Nekünk külön öröm, hogy a kötet szerzői közül ketten első írásaikkal a pécsi Jelen­korban muntatkoztak be, ne vüket innét jegyezte meg az irodalmi köztudat. A pécsi Bertha Bulcsú és a fehérvári Sobor Antal a kötet legjobb színvonalát mutató írásokkal szerepelnek, társaik — Tí­már Máté, Kamondy László, Fejes Endre, Tabák András, Sükösd Mihály, Szakonyi Károly és mások — mellett. Sobor egy háborús emléket beszél el roppant szuggesz- tíven, egyéni eszközökkel, Bertha, akiben a modern magyar próza em/ik ígéretes tehetségét sejtjük, a mun­káséletből villant föl egy jel­lemző képet. T. T. Több éves szakmai gyakor­lattal rendelkező viHanvszere’öl komlói telepünkre üzem- fenntartó szerelőnek azon­nali belépéssel felveszünk. Jelentkezés: ÉM. Pécsi Ce- inentáruipari Vállalat Pécs, Siklósi út 10 sz. alatti köz- oontjábam az energetikus­nál. 31913 A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom