Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

lWí. ÁPRILIS 8. MAPIÖ I Szakemberek Pécs levegőszennyeződéséről A por, illetve füst szennye­ződés hatásáról, amelytől saj­nos Pécs városa sem mentes. Hogy mennyire nem, az abból a beszélgetésből is kiderül, amelyet erről a témáról foly­tattunk a METESZ által még 1959-ben létrehozott bizottság tagjaival. Dr. Czetner Tamás­sal, Horváth Lászlóval a Pé­csi Hőerőmű mérnökeivel, to­vábbá dr. Szabó Lajos higié­nikus orvossal. A bizottság feladatáról csak- annyit, hogy rendkívül fontos megbízatásukat a városi párt- bizottságtól kapták, illetve azok javaslatára szervezte meg a METESZ a fentebb megje­lölt brigádot. Első témájuk, illetve feladatuk a Gyárváros levegőjének, valamint az új hőerőmű füst és pemyeártal- mának vizsgálata, és az elle­nük való intézkedés kidolgo­zása volt. A feladat komolysá­gát az is aláhúzta, hogy az or­szág legrosszabb levegőjű vá­rosai között Pécs áll a „ve­zető helyen”. Mit állapított meg ez ideig a bizottság? Elsősorban a Pécsi Hőerőmű által okozott porszermyeződés mértékét, valamint a Pécsúj- hegyi Erőmű közelében lévő salakdotrtb (egészségügyi okok. ból történő) elterítésének lehe­tőségét, továbbá a Gyárváros levegőszennyezödésónek okait. Újabban annyiból módosult a feladatkörük, hogy tavaly nyá­ron már eredményes repülő­gépes méréseket is folytattak. Vegyük hát sorjába. A hő­erőmű területén végzett vizs­gálatok kimutatták, hogy a két kémény teljes üzemelés esetéin 34 óva alatt nem keve­sebb mint 150 tonna pernyét szór szót sokszor több négyzet kilométer területen. Nem szűk séges hozzá komplikált szám­tani művelet, hogy kiszámít­suk: egyetlen év alatt hány tíz ezer tonna pernye hullik a város raoés á. környékére asze­rint, ahogy azt a szeszélyes széljárás irányítja. Ugyanis megállapítást nyert, hogy a 100 méter magas kémények egyáltalán nem abba az irány­ba ontják a pernyét, ahogy azt az eredeti mérések „kiszab­ták”. A város felett terül szét, sokszor két.-három kilométer szélességben és a környező hegyperfemek hágőnészein ke­resztül a Mecsek hátamögé 30 —40 kilométer távolságra, amit repülőgépről nem is egy­szer lefényképeztek. A prob­léma annál inkább is súlyos, miután az erőmű néhány éven belül még további 100 mega­wattal bővül. A porezermyezödés okozói közül a leglényegesebb és palahányó szennyező hatásá­nak megszüntetése. Erre vonat kozóan a fentebb említett mű­szaki brigád részletes tanul­mányt dolgozott ki, (míg 1959. július 8-án!!) s ebben a tanul­mányban első helyen a salak­domb „elterítése” szerepel. — Arról volt szó, hogy a közel 90 méter magas .salakpiramist, 30—40 méter magasságra kel­lene redukálni, hogy a kör­nyékre jellemző erős széljá­rások ne tudjanak belekapni. A korábban kidolgozott tanul­mány a salakdomb elterítésére háromféle módszert dolgozott ki. A Rothsteini rendszerű nagy-szivattyús hidraulikus salakeLtávolítást, a vízágyús rendszert és az úgynevezett kényszeradagolású rendszert. E három megoldás bármelyike is alkalmas lenne arra, hogy a „leterített” salakdomb tete­jére félméteres földréteget bo­rítsanak, amelyen a gyorsan­fejlődő növényekkel megtele­pedhet a vegetáció. Ugyanez a helyzet a salak­domb mögötti meddőhányón, amelynél mégcsak bonyolítja a problémát az állandóan izzó pala, amely nagymennyiségű széndioxidot, kónhidrogén gázt bocsát szét a környezetben. Sajnos itt még nem sikerült megfelelő módszert kidolgozni miután a meddő anyagának megbontására a brigádnak nincs még megfelelő tapaszta­lata. Noha a végső megoldás az elterítés, illetve a termő talajjal való bebom'tásátoan keresendő. A műszaki brigád foglalko­zott a porcelángyár kéményei által okozott szennyeződés megszüntetésével is. Ezzel kapcsolatban felajánlotta se­gítségét a Porcelángyár veze­tőségének, amit azok sajnos nem igényeltek és úgy néz ki, ma sem igényelnek. Pedig a Porcelángyár redukált tüzelé­si módszere, széntüzelésű ké­ményei szémimonoxidot bocsá­tanak ki, s a szénmonoxid tud valevően mérgező hatású. Mindezeken felül szó esett a közlekedésből származó po­rok szennyező hatásáról, s az ezzel kapcsolatos konimeteres vizsgálatok szintén meghök­kentő számadatokat nyújta­nak. Vagyis kiderült, hogy a porszemcsék átlagértéke is aggasztóan nagyobb az OKI ál­tal kiadott norma értékénél. Milyen intézkedésed történtek ez ideig ? Az erőmű esetében annyi, hogy a bizottság megállapí­totta: sürgősen be kell szerez­ni úgynevezett elektrosztatikus pernyeleválasztókat, amelyek a kéményen távozó pernye le­kötését 90 százalékában bizto­sítanák. S az eredmény? Úgy néz ki, hogy a berendezésből legalább egy blokkot beépíte­nek a jövő esztendőben, s az erőmű további bővítésénél már ilyen berendezéseket rend szerest tenek. Dr. Szabó Lajos higiénikus orvos az „Aerosch brigád” tagja még egy problémára hív ta fel a figyelmet. Az úgyne­vezett magas értékű gázszeny- nyeződésekre, amelyek a le­hulló csapadékkal vegyülve ké nes sav formájában kerülnek vissza a földre. Például a pécsúj hegyi dűlőben, ahol mintegy 300 holdon szőlő, és gyümölcstermesztés folyik, a fent leírt csapadék azt ered­ményezi, hogy a termés idő­szak alatt a növényzet leve­lének körülbelül 80 százaléka lehullik és a termés mintegy 50 százalékkal csökken. Pécs területén a por- és gáz- ártalom miatt kifizetett egész­ségügyi pótlék és védőruha évenként körülbelül egymillió forintos költségtöbbletet jelent a népgazdaság számára. Saj­nos nincsenek még pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a táppénzes napok összegsze­rűen mint alakulnak a szeny- nyezett és kevésbé szennye­zett területeken, de óvatos becslések szerint, a szennye­zett területek lakóinak meg­betegedési aránya 5—10 szá­zalékkal magasabb. Enyit az eddigi vizsgálatok eredményeiről, amelyek a fen­tebb tolmácsolt példákkal ar­ra figyelmeztetnek, hogy e problémák megoldása nem tűr halasztást. Úgy néz ki, hogy a városi tanács is inkább valamiféle társadalmi munkának tekinti a bizottság immár több mint három éves tevékenységét, ahelyett, hogy egy felelős szer vet hozna létre, amely súlyá­val, tekintélyével messzemenő segítséget nyújtana az egyre súlyosbodó problémák megol­dására. Természetesen ez is csak úgy vezetne eredményre, ha mindenek felett ott állna a legfőbb segítség, az illeté­kes minisztérium, ahol régre ne csak tudomásul vennék, hanem szentesítenék, határo­zattá emelnék azokat a kidol­gozott javaslatokat, amelyeket éveken át nagy gonddal ügysze retettel gyűjtöttek hiteles do­kumentummá a bizottság lel­kes tagjai. Pálinkás György a legnagyobb mértékű szennyezést mégis a salakdomb 1 millió 300 ezer köbméteres és a med­dőhányó közel 4 millió köb­méteres tömege idézi elő. Te­hát minden hasonló feladat közül az első helyre kívánko­zik a salakdomb, illetve a Virágzik a kávéeserje A Pécsi Pedagógiai Főiskola botanikus kertjében, illetve üvegházaiban kivirágzott az első hazai nevelésű kávecserje. Az évekkel ezelőtt déli orszá­gokból importált kávé tövek jól meghonosodtak s a pécsi botanikusoknak múlt év vé­gén sikerült először már hazai földön nevelt töveket elültet­ni. Húsz tövet ültettek el és a kísérletet siker koronázta. A kis alig 15 centis tövek virágoznak s a szakértők vé­leménye szerint megvan a le­hetősége annak, hogy termést is hozzanak. A Mohácsi Farostlemez­szárban FÍRÉSZPOR minden mennyiségben kapható. 192 Április negyedikén is dol­goztak. 160 ember, a kétszáz munkaképes közül. El is ve­tettek ezen a napon 15 hold tavaszi árpát, 10 hold borsót, 12 hold cuikorrépát. De még meny­nyi vetnivaló van! 20 hold cu­korborsójuk van a földben és száznak kellene ott lemüe. Másfajta gondok ezek, mint a két év előttiek. Akkor Kö­bölön az volt a gond: hogyan szüntessék meg az alvég, meg a felvég közötti ellentétet, ho­gyan szervezzék meg a mun­kát. Most meg minden őszi ga­bonájukat fejtrágyázták, az intenzív búzákat már másod­szor is. Nyolcszáz holdra szór­ták ki a műtrágyát kézzel, mert géppel nem lehetett a földre menni. Jól esik est hallani különösen Köbölön, ahol két évvel ezelőtt a honvédség szedte ki a burgonyát. Most meg a járás legjobb tsz-ei kö­zött van. Igaz, osztásban még nincs ott. A múlt évben 21 forintot kaptak az emberek munkaegységenként, most meg 37,50 forintot terveztek. Elő­leget is adnak. Ha nem is so­kat, de adnak. A munkával áltálában kevés a baj. Olyan emberek, mint Boos István, aki két évig a betegségére hivatkozott, most dolgozik„ Lovat kért és állma­dóa.n dolgozik. S. Kelemen Jó- zsefné korábban még a falu­ból is kijelentkezett, hogy ne kelljen a "közösben dolgoznia. Most jelentkezett az egyik csapatba és munkát kért. Azért akadnak nyugtalanító jelenségek is. Nyugtalanítja a tagokat például az, hogy egyes emberek valósággal kicsempé­szik a gyermekeiket a faluból. Elküldik Pécsre rokonokhoz, ismerősökhöz, aztán házat vesznek nekik és ők is utánuk mennek. A tanácstól és a tíz­től nem kapnak igazolást, a munkakönyvükben is benne van, hogy tsz-tagok, mégis fel­veszik őket. Nehéz helyzetben van a községi tanács, de a tsz vezetősége is. Bayer Mi­hály is most vett házat Pécsett és már munkát is kapott. Most egy másik tag tárgyal házel­adási és vételi ügyben. A tsz-ben is, a tanácson is azt mondják: ha van egy ren- deletünk, akkor miért nem szerzünk annak érvényt az üzemekben is? Mit lehet erre válaszolni? Csak azt. hogy igazuk van. Itt is az asszonyok dolgoz­nak taiáat £ legtöbbet. Most Az Albertfalvi Vegyiművekben körülbelül 8 tonna „Asszonydicséret” mosóport gyártanak naponta, ami körülbelül 22 ezer doboznak felel meg. Képünkön Kovács Károly a mosó­port kristályosító henger gépkezelője a hengerkést állítja be. Foto: Czakó Ezer vagon lesz a Szigetvári Konzervgyár termelése Űj telephely létesül Pécsváradon — Egy trillió forint gépekre A gyár raktárproblémája továbbra is probléma marad Ilyenkor csendes a Szigetvá­ri Konzervgyár, állnak a gé­pek, üresek a feldolgozó üzem­részek. A szezon időszak 800— 1000 dolgozója közül csak 300 ember, a „törzsgárda” tevé­kenykedik. Karbantartást, ja­vításokat, új gépek beállítását, a feldolgozó gépsor beállítását végzik. Készülnek az új szezonra. Ebben az esztendőben újabb korszerűsítések és újabb gé­pek kerülnek az üzemrészek­be. összesen egymillió forintot költenek gépi berendezésekre. Bár nem a feldolgozást könnyíti a gyáron belüli szál­lítás gépesítése, de mégis je­lentős lesz a két darab moto­ros targonca és egy Zetor traktor pótkocsival, amelyet ebben az esztendőben vásárol a gyár. Két borsócséplőgépet is vásároltak, amelyek a tér­*nór elérték, hogy három nőt beválasztottak a vezetőségbe is. Van egy női brigádvezetö- jük, két nő vesz részt a fegyel­mi és kettő az ellenőrző bi­zottság munkájában. Itt is jól dolgoznak az asszonyok és ezt sok férfi bizony nem nézi jó szemmel. Ágálnak ellenük néhányon. E néhány ember nyugtalanítja az asszonyokat. Egy másik eset is nyugta­lanítja a tagokat. Vass István, Jós Vilmos, Tóth György és mások a sellyei erdészetnél dolgoznak. A feleségeik tsz-ta­gok, de nem vesznek részt a közös munkában. A múlt év­ben a tsz adott nekik háztájit. Év végén aztán kiderült, hogy az erdőgazdaságtól is kaptak illetményföldet. Ez nem igaz­ság. És helyes a tagoknak az a követelése: adják vissza a tsz-nek a háztájiban termett kukoricát. A nem dolgozók ki­veszik a dolgozó tagok zsebé­ből is a pénzt. Sok az olyan tag még min­dig, aki az elmúlt negyedév­ben annyi munkaegységet sem teljesített, hogy az előlegből ki tudnák fizetni utánuk az SZTK-t. Az SZTK-t viszont a tsz számlájáról leemelték és ezt azok a tagok érzik meg, akik dolgoztak. így körülbelül melőszövetkezetekben — a görösgaliban és a szigetváriak­ban — dolgoznak, s a gyárba kizárólag tisztított borsó ke­rül. Egyik legjetentősebb válto­zás a Szigetvári Konzervgyár életében, hogy Pécsváradon egy paprika feldolgozó telep­helyet létesítenek még ebben az esztendőben. A pécsváradi sajtüzem épületét a napokban vette át a gyár vezetősége, most folynak a felmérések és a tervezések. Egyelőre csak a zöldpaprika feldolgozását ter­vezik, de később lehetséges, hogy befőtt és dzsem készíté­sére is áttérnek. Két oldalról is nagyjelen­tőségű a pécsváradi konzervüzem létrejötte; az egyik probléma a szigetvá­ri gyáriján jelentkezett a fő­ikét forinttal kevesebbet kap­hatnak munkaegységenként előleget, mint amennyit kap­hattak volna. Ez ,^sebrevágó” kérdés és a tagoknak így « kellene kezelniök. A tagoknak kellene összefogniuk azok el­len a szövetkezeti gazdák el­len, akik ha csak egy mód van rá, kihúzzák magukat a mun­kából. Még most kell nyakon- csípni őket, mert zárszámadáskor már késő lesz megállapítani: mért lett ke­vesebb a jövedelmünk a beter­vezettnél, mert ezek és ezek nem vették ki részüket a kö­zös munkából. Köbölön a jó időt várják. Néha, néha még zúgolódnak az emberek, de most már a közös érdekében zúgolódnak. Egyre jobban alakul ez a falu olyan közösséggé, amely nem tűri a henyélőket, nem túri a tol­vajokat, nem túri a törvény­kijátszókat. Jé jel ez. A több jövedelem, a több termés biz­tosítéka, különösen akkor, ha a helyi vezetők segítik is en­nek a hangulatnak a kialaku­lását. SZA1M ZÁXfO&i ) HQBOl 1962. szezonban, amikor nem tud­tak elegendő munkaerőt bizto­sítani a feldolgozáshoz, a má­sik oldal már kedvezőbb, hi­szen az új telephelyen mint­egy 100—120 ember dolgozhat — majdnem teljes egészébein asszonyok —, tehát megszű­nik a munkaerőhiány a sziget­vári üzemben és ugyanakkor munkához jutnak a rászoruló pécsváradi asszonyok. Nem szűnik meg a gyár rak­tározási problémája. Néhány hónapja elkészült ugyan egy 150 vagonos korszerű raktár- épület, azonban ez még min­dig kevés. Sőt, tálán még ke­vesebb mint eddig volt, ha a termelés emelkedését nézzük. , A Szigetvári Konzervgyárnak jelenleg 8—9 községben (Barcstól Kővágószöllősdg) és Szigetvár öt-hat helyén van raktára. Ennnyi helyre szállít­ják a késztermékei, a félkész- terméket és az alapanyagot, sok esetben ezeket az anyago­kat vissza is kell szállítani a gyárba. A gyár önköltségét nagymértékben rontja a rak­tározás problémája, mert a raktárakért magas bérleti dí­jakat kell fizetni, szállításit’, a szállítás közbeni töréseket és egyéb károkat fedezni. 1963-ra építenek egy újabb 150, vago­nos raktárházat a gyár terüle­tén, de legalább még egy, vagy kettő kellene, hogy véglegesen megoldódjon e kérdés. A konzervgyár idei termelése közel ezer vagon lesz, amely forint értékben megha­ladja a hetvemnálliót. Tavaly a gyár termelési értéke 51 millió volt, tehát a növekedés 35—40 százalékos, s ha még egy évet visszatekintünk, ak­kor több mént a duplája az emelkedés, hiszen akkor 32 mSllió forint értéket állított elő az üzem. A termelés felét, sőt, valamivel még többet is külföldi országokba szállítják. Végezetül még annyit a Szi­getvári Konzervgyárról, hogy 1962-ben tovább növeli a gyü­mölcslevek és üdítőitalok gyártását és összesen 110 va­gonnal szállít majd a vendég­látó és kereskedelmi szervek­nek. (sD

Next

/
Oldalképek
Tartalom