Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-08 / 82. szám
lWí. ÁPRILIS 8. MAPIÖ I Szakemberek Pécs levegőszennyeződéséről A por, illetve füst szennyeződés hatásáról, amelytől sajnos Pécs városa sem mentes. Hogy mennyire nem, az abból a beszélgetésből is kiderül, amelyet erről a témáról folytattunk a METESZ által még 1959-ben létrehozott bizottság tagjaival. Dr. Czetner Tamással, Horváth Lászlóval a Pécsi Hőerőmű mérnökeivel, továbbá dr. Szabó Lajos higiénikus orvossal. A bizottság feladatáról csak- annyit, hogy rendkívül fontos megbízatásukat a városi párt- bizottságtól kapták, illetve azok javaslatára szervezte meg a METESZ a fentebb megjelölt brigádot. Első témájuk, illetve feladatuk a Gyárváros levegőjének, valamint az új hőerőmű füst és pemyeártal- mának vizsgálata, és az ellenük való intézkedés kidolgozása volt. A feladat komolyságát az is aláhúzta, hogy az ország legrosszabb levegőjű városai között Pécs áll a „vezető helyen”. Mit állapított meg ez ideig a bizottság? Elsősorban a Pécsi Hőerőmű által okozott porszermyeződés mértékét, valamint a Pécsúj- hegyi Erőmű közelében lévő salakdotrtb (egészségügyi okok. ból történő) elterítésének lehetőségét, továbbá a Gyárváros levegőszennyezödésónek okait. Újabban annyiból módosult a feladatkörük, hogy tavaly nyáron már eredményes repülőgépes méréseket is folytattak. Vegyük hát sorjába. A hőerőmű területén végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a két kémény teljes üzemelés esetéin 34 óva alatt nem kevesebb mint 150 tonna pernyét szór szót sokszor több négyzet kilométer területen. Nem szűk séges hozzá komplikált számtani művelet, hogy kiszámítsuk: egyetlen év alatt hány tíz ezer tonna pernye hullik a város raoés á. környékére aszerint, ahogy azt a szeszélyes széljárás irányítja. Ugyanis megállapítást nyert, hogy a 100 méter magas kémények egyáltalán nem abba az irányba ontják a pernyét, ahogy azt az eredeti mérések „kiszabták”. A város felett terül szét, sokszor két.-három kilométer szélességben és a környező hegyperfemek hágőnészein keresztül a Mecsek hátamögé 30 —40 kilométer távolságra, amit repülőgépről nem is egyszer lefényképeztek. A probléma annál inkább is súlyos, miután az erőmű néhány éven belül még további 100 megawattal bővül. A porezermyezödés okozói közül a leglényegesebb és palahányó szennyező hatásának megszüntetése. Erre vonat kozóan a fentebb említett műszaki brigád részletes tanulmányt dolgozott ki, (míg 1959. július 8-án!!) s ebben a tanulmányban első helyen a salakdomb „elterítése” szerepel. — Arról volt szó, hogy a közel 90 méter magas .salakpiramist, 30—40 méter magasságra kellene redukálni, hogy a környékre jellemző erős széljárások ne tudjanak belekapni. A korábban kidolgozott tanulmány a salakdomb elterítésére háromféle módszert dolgozott ki. A Rothsteini rendszerű nagy-szivattyús hidraulikus salakeLtávolítást, a vízágyús rendszert és az úgynevezett kényszeradagolású rendszert. E három megoldás bármelyike is alkalmas lenne arra, hogy a „leterített” salakdomb tetejére félméteres földréteget borítsanak, amelyen a gyorsanfejlődő növényekkel megtelepedhet a vegetáció. Ugyanez a helyzet a salakdomb mögötti meddőhányón, amelynél mégcsak bonyolítja a problémát az állandóan izzó pala, amely nagymennyiségű széndioxidot, kónhidrogén gázt bocsát szét a környezetben. Sajnos itt még nem sikerült megfelelő módszert kidolgozni miután a meddő anyagának megbontására a brigádnak nincs még megfelelő tapasztalata. Noha a végső megoldás az elterítés, illetve a termő talajjal való bebom'tásátoan keresendő. A műszaki brigád foglalkozott a porcelángyár kéményei által okozott szennyeződés megszüntetésével is. Ezzel kapcsolatban felajánlotta segítségét a Porcelángyár vezetőségének, amit azok sajnos nem igényeltek és úgy néz ki, ma sem igényelnek. Pedig a Porcelángyár redukált tüzelési módszere, széntüzelésű kéményei szémimonoxidot bocsátanak ki, s a szénmonoxid tud valevően mérgező hatású. Mindezeken felül szó esett a közlekedésből származó porok szennyező hatásáról, s az ezzel kapcsolatos konimeteres vizsgálatok szintén meghökkentő számadatokat nyújtanak. Vagyis kiderült, hogy a porszemcsék átlagértéke is aggasztóan nagyobb az OKI által kiadott norma értékénél. Milyen intézkedésed történtek ez ideig ? Az erőmű esetében annyi, hogy a bizottság megállapította: sürgősen be kell szerezni úgynevezett elektrosztatikus pernyeleválasztókat, amelyek a kéményen távozó pernye lekötését 90 százalékában biztosítanák. S az eredmény? Úgy néz ki, hogy a berendezésből legalább egy blokkot beépítenek a jövő esztendőben, s az erőmű további bővítésénél már ilyen berendezéseket rend szerest tenek. Dr. Szabó Lajos higiénikus orvos az „Aerosch brigád” tagja még egy problémára hív ta fel a figyelmet. Az úgynevezett magas értékű gázszeny- nyeződésekre, amelyek a lehulló csapadékkal vegyülve ké nes sav formájában kerülnek vissza a földre. Például a pécsúj hegyi dűlőben, ahol mintegy 300 holdon szőlő, és gyümölcstermesztés folyik, a fent leírt csapadék azt eredményezi, hogy a termés időszak alatt a növényzet levelének körülbelül 80 százaléka lehullik és a termés mintegy 50 százalékkal csökken. Pécs területén a por- és gáz- ártalom miatt kifizetett egészségügyi pótlék és védőruha évenként körülbelül egymillió forintos költségtöbbletet jelent a népgazdaság számára. Sajnos nincsenek még pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a táppénzes napok összegszerűen mint alakulnak a szeny- nyezett és kevésbé szennyezett területeken, de óvatos becslések szerint, a szennyezett területek lakóinak megbetegedési aránya 5—10 százalékkal magasabb. Enyit az eddigi vizsgálatok eredményeiről, amelyek a fentebb tolmácsolt példákkal arra figyelmeztetnek, hogy e problémák megoldása nem tűr halasztást. Úgy néz ki, hogy a városi tanács is inkább valamiféle társadalmi munkának tekinti a bizottság immár több mint három éves tevékenységét, ahelyett, hogy egy felelős szer vet hozna létre, amely súlyával, tekintélyével messzemenő segítséget nyújtana az egyre súlyosbodó problémák megoldására. Természetesen ez is csak úgy vezetne eredményre, ha mindenek felett ott állna a legfőbb segítség, az illetékes minisztérium, ahol régre ne csak tudomásul vennék, hanem szentesítenék, határozattá emelnék azokat a kidolgozott javaslatokat, amelyeket éveken át nagy gonddal ügysze retettel gyűjtöttek hiteles dokumentummá a bizottság lelkes tagjai. Pálinkás György a legnagyobb mértékű szennyezést mégis a salakdomb 1 millió 300 ezer köbméteres és a meddőhányó közel 4 millió köbméteres tömege idézi elő. Tehát minden hasonló feladat közül az első helyre kívánkozik a salakdomb, illetve a Virágzik a kávéeserje A Pécsi Pedagógiai Főiskola botanikus kertjében, illetve üvegházaiban kivirágzott az első hazai nevelésű kávecserje. Az évekkel ezelőtt déli országokból importált kávé tövek jól meghonosodtak s a pécsi botanikusoknak múlt év végén sikerült először már hazai földön nevelt töveket elültetni. Húsz tövet ültettek el és a kísérletet siker koronázta. A kis alig 15 centis tövek virágoznak s a szakértők véleménye szerint megvan a lehetősége annak, hogy termést is hozzanak. A Mohácsi Farostlemezszárban FÍRÉSZPOR minden mennyiségben kapható. 192 Április negyedikén is dolgoztak. 160 ember, a kétszáz munkaképes közül. El is vetettek ezen a napon 15 hold tavaszi árpát, 10 hold borsót, 12 hold cuikorrépát. De még menynyi vetnivaló van! 20 hold cukorborsójuk van a földben és száznak kellene ott lemüe. Másfajta gondok ezek, mint a két év előttiek. Akkor Köbölön az volt a gond: hogyan szüntessék meg az alvég, meg a felvég közötti ellentétet, hogyan szervezzék meg a munkát. Most meg minden őszi gabonájukat fejtrágyázták, az intenzív búzákat már másodszor is. Nyolcszáz holdra szórták ki a műtrágyát kézzel, mert géppel nem lehetett a földre menni. Jól esik est hallani különösen Köbölön, ahol két évvel ezelőtt a honvédség szedte ki a burgonyát. Most meg a járás legjobb tsz-ei között van. Igaz, osztásban még nincs ott. A múlt évben 21 forintot kaptak az emberek munkaegységenként, most meg 37,50 forintot terveztek. Előleget is adnak. Ha nem is sokat, de adnak. A munkával áltálában kevés a baj. Olyan emberek, mint Boos István, aki két évig a betegségére hivatkozott, most dolgozik„ Lovat kért és állmadóa.n dolgozik. S. Kelemen Jó- zsefné korábban még a faluból is kijelentkezett, hogy ne kelljen a "közösben dolgoznia. Most jelentkezett az egyik csapatba és munkát kért. Azért akadnak nyugtalanító jelenségek is. Nyugtalanítja a tagokat például az, hogy egyes emberek valósággal kicsempészik a gyermekeiket a faluból. Elküldik Pécsre rokonokhoz, ismerősökhöz, aztán házat vesznek nekik és ők is utánuk mennek. A tanácstól és a tíztől nem kapnak igazolást, a munkakönyvükben is benne van, hogy tsz-tagok, mégis felveszik őket. Nehéz helyzetben van a községi tanács, de a tsz vezetősége is. Bayer Mihály is most vett házat Pécsett és már munkát is kapott. Most egy másik tag tárgyal házeladási és vételi ügyben. A tsz-ben is, a tanácson is azt mondják: ha van egy ren- deletünk, akkor miért nem szerzünk annak érvényt az üzemekben is? Mit lehet erre válaszolni? Csak azt. hogy igazuk van. Itt is az asszonyok dolgoznak taiáat £ legtöbbet. Most Az Albertfalvi Vegyiművekben körülbelül 8 tonna „Asszonydicséret” mosóport gyártanak naponta, ami körülbelül 22 ezer doboznak felel meg. Képünkön Kovács Károly a mosóport kristályosító henger gépkezelője a hengerkést állítja be. Foto: Czakó Ezer vagon lesz a Szigetvári Konzervgyár termelése Űj telephely létesül Pécsváradon — Egy trillió forint gépekre A gyár raktárproblémája továbbra is probléma marad Ilyenkor csendes a Szigetvári Konzervgyár, állnak a gépek, üresek a feldolgozó üzemrészek. A szezon időszak 800— 1000 dolgozója közül csak 300 ember, a „törzsgárda” tevékenykedik. Karbantartást, javításokat, új gépek beállítását, a feldolgozó gépsor beállítását végzik. Készülnek az új szezonra. Ebben az esztendőben újabb korszerűsítések és újabb gépek kerülnek az üzemrészekbe. összesen egymillió forintot költenek gépi berendezésekre. Bár nem a feldolgozást könnyíti a gyáron belüli szállítás gépesítése, de mégis jelentős lesz a két darab motoros targonca és egy Zetor traktor pótkocsival, amelyet ebben az esztendőben vásárol a gyár. Két borsócséplőgépet is vásároltak, amelyek a tér*nór elérték, hogy három nőt beválasztottak a vezetőségbe is. Van egy női brigádvezetö- jük, két nő vesz részt a fegyelmi és kettő az ellenőrző bizottság munkájában. Itt is jól dolgoznak az asszonyok és ezt sok férfi bizony nem nézi jó szemmel. Ágálnak ellenük néhányon. E néhány ember nyugtalanítja az asszonyokat. Egy másik eset is nyugtalanítja a tagokat. Vass István, Jós Vilmos, Tóth György és mások a sellyei erdészetnél dolgoznak. A feleségeik tsz-tagok, de nem vesznek részt a közös munkában. A múlt évben a tsz adott nekik háztájit. Év végén aztán kiderült, hogy az erdőgazdaságtól is kaptak illetményföldet. Ez nem igazság. És helyes a tagoknak az a követelése: adják vissza a tsz-nek a háztájiban termett kukoricát. A nem dolgozók kiveszik a dolgozó tagok zsebéből is a pénzt. Sok az olyan tag még mindig, aki az elmúlt negyedévben annyi munkaegységet sem teljesített, hogy az előlegből ki tudnák fizetni utánuk az SZTK-t. Az SZTK-t viszont a tsz számlájáról leemelték és ezt azok a tagok érzik meg, akik dolgoztak. így körülbelül melőszövetkezetekben — a görösgaliban és a szigetváriakban — dolgoznak, s a gyárba kizárólag tisztított borsó kerül. Egyik legjetentősebb változás a Szigetvári Konzervgyár életében, hogy Pécsváradon egy paprika feldolgozó telephelyet létesítenek még ebben az esztendőben. A pécsváradi sajtüzem épületét a napokban vette át a gyár vezetősége, most folynak a felmérések és a tervezések. Egyelőre csak a zöldpaprika feldolgozását tervezik, de később lehetséges, hogy befőtt és dzsem készítésére is áttérnek. Két oldalról is nagyjelentőségű a pécsváradi konzervüzem létrejötte; az egyik probléma a szigetvári gyáriján jelentkezett a főikét forinttal kevesebbet kaphatnak munkaegységenként előleget, mint amennyit kaphattak volna. Ez ,^sebrevágó” kérdés és a tagoknak így « kellene kezelniök. A tagoknak kellene összefogniuk azok ellen a szövetkezeti gazdák ellen, akik ha csak egy mód van rá, kihúzzák magukat a munkából. Még most kell nyakon- csípni őket, mert zárszámadáskor már késő lesz megállapítani: mért lett kevesebb a jövedelmünk a betervezettnél, mert ezek és ezek nem vették ki részüket a közös munkából. Köbölön a jó időt várják. Néha, néha még zúgolódnak az emberek, de most már a közös érdekében zúgolódnak. Egyre jobban alakul ez a falu olyan közösséggé, amely nem tűri a henyélőket, nem túri a tolvajokat, nem túri a törvénykijátszókat. Jé jel ez. A több jövedelem, a több termés biztosítéka, különösen akkor, ha a helyi vezetők segítik is ennek a hangulatnak a kialakulását. SZA1M ZÁXfO&i ) HQBOl 1962. szezonban, amikor nem tudtak elegendő munkaerőt biztosítani a feldolgozáshoz, a másik oldal már kedvezőbb, hiszen az új telephelyen mintegy 100—120 ember dolgozhat — majdnem teljes egészébein asszonyok —, tehát megszűnik a munkaerőhiány a szigetvári üzemben és ugyanakkor munkához jutnak a rászoruló pécsváradi asszonyok. Nem szűnik meg a gyár raktározási problémája. Néhány hónapja elkészült ugyan egy 150 vagonos korszerű raktár- épület, azonban ez még mindig kevés. Sőt, tálán még kevesebb mint eddig volt, ha a termelés emelkedését nézzük. , A Szigetvári Konzervgyárnak jelenleg 8—9 községben (Barcstól Kővágószöllősdg) és Szigetvár öt-hat helyén van raktára. Ennnyi helyre szállítják a késztermékei, a félkész- terméket és az alapanyagot, sok esetben ezeket az anyagokat vissza is kell szállítani a gyárba. A gyár önköltségét nagymértékben rontja a raktározás problémája, mert a raktárakért magas bérleti díjakat kell fizetni, szállításit’, a szállítás közbeni töréseket és egyéb károkat fedezni. 1963-ra építenek egy újabb 150, vagonos raktárházat a gyár területén, de legalább még egy, vagy kettő kellene, hogy véglegesen megoldódjon e kérdés. A konzervgyár idei termelése közel ezer vagon lesz, amely forint értékben meghaladja a hetvemnálliót. Tavaly a gyár termelési értéke 51 millió volt, tehát a növekedés 35—40 százalékos, s ha még egy évet visszatekintünk, akkor több mént a duplája az emelkedés, hiszen akkor 32 mSllió forint értéket állított elő az üzem. A termelés felét, sőt, valamivel még többet is külföldi országokba szállítják. Végezetül még annyit a Szigetvári Konzervgyárról, hogy 1962-ben tovább növeli a gyümölcslevek és üdítőitalok gyártását és összesen 110 vagonnal szállít majd a vendéglátó és kereskedelmi szerveknek. (sD
