Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

2 / IVIAPLd 1962. Április 8. Filmrendező vagy lakatos, orvos vagy tsz-paraszt? (Felszólalás pályaválasztási ügyben) Ezekben a hónapokban ne­velők, szülők, gyermekek százezrei töprengenek a prob­léma megoldásán: pályát kell választaniok tanítványaik, gyermekeik, önmaguk számá­ra. Életpályát választani nem kis gond és nem kis felelősség! Egy ember útját kell meghatá­rozni életreszólóan, s ez a fel­adat igen nagy körülitekintést, lelkiismeretességet, tájékozott­ságot, szárnyaló képzelőerőt és józan ítélőképességet kíván egyszerre. Minden gyermeknek álmok melegednek a szívében eljö­vendő sorsáról, élethivatásá­ról, a lázas fiatal szívek azon­ban nem mindig a legjobb ta­nácsadók, a gyermek még nem tudja fölmérni önmaga a lehe­tőségeket. Segítségére kell sáetniök a' szülőknek, s józan megfontolás után végülis ne­kik kell dönteniök gyermekük jövőjéről. E felelősségteljes ténykedésükben nincsenek 'ma­gukra hagyatva, mellettük áll­nak, segítenek a pedagógusok, a különböző társadalmi szer­vezetek. Ez a néhány sor is segíteni szeretne, fölhívni a fi­gyelmet néhány olyan gondo­latra, amelyet a pályaválasz­tásban közreműködőknek ta­lán helyes lenne mérlegelni. Kezdjük talán ott, hogy a felszabadulás előtt, abban az ún. „boldog békevilágban” azért törekiedet minden szülő (aki csak tehette) taníttatni gyermekéit, mert a fizikai munkával’ járó foglalkozások csak éhbért, nehéz életet, ten- gődést jelentettek többnyire. Hogy könnyebb legyen a sor­sa, azért adta középiskolába gyermekét a szülő, s boldog volt, ha. megmentette a testi munkától s á velejáró nyoano- rúgságtóL’ Most is fölmerül a kérdés az édesanyák, édesapák előtt; ta­níttassam fiamat, lányomat az általános . iskola elvégzése után, vagy szakmára adjam-e inkább, ipari tanulónak? Ma azonban ez a dilemma nem azonos á régivel, mert ma a .mun'kássors nem jelent egyben nyomort," nehéz' ‘ életet Is. A jólképzett, becsületesen dolgo­zó munkásémber egyáltalán nem keres kevesebbet, mint sok értelmiségi, sőt. Semmiféle kü­lönbségtevést nem ismer a társadalmunk. Mégis, ... abban egy kicsit a korábbi propagandánk is hibás. A fel- szabadulás óta állandóan han­goztattuk, hogy ma már min­den dolgozó gyermekéből bár­mi lehet: mérnök, filmrende­ző, orvos, katonatiszt, stb. Ez így is van. És helyes is, hogy hangoztattuk, merthiszen népi demokráciánk egyik legna­gyobb vívmánya valóban ez a korlátlan lehetőség, amely mindenki előtt nyitva áll. A felszabadulás óta eltelt jó másfél évtizedben lassan tovább élt az a felfo­gás (sokszor csak meg nem íogalmazottan, csak úgy lap­pangva a köztudat mélyén) hogy más dolog a tanulás és más dolog a munka. Vagy tanul valaki, vagy valamilyen munkás lesz. És meg keli mondanunk, hogy nem elég erélyesen küzdöttünk ez ellen a felfogás ellen. Ez eredmé­nyezte aztán azt, hogy még ma is, a szocializmus kapu­jában szóvá kell tennünk eze­ket a jelenségeket. Szép pálya a filmrendezés, gyönyörű hivatás az orvosi, a katonatiszti, stb. De nem ke­vésbé szép az esztergál yosság, a lakaitosmesterség, a bányász- kodás, vagy éppen a tsz-pa- raszti hivatás. Valamennyi becsületes foglalkozás, mert a .tartalma megváltozott és mert az anyagi, társadalmi helyzete is megváltozott. Nézzünk csak körül országgumkban! Vajon lenézettnek, kisemmizettnek érzi magát ma egy gyári mun­kás, egy bányász? Kevesebb­nek, kisebbnek tudja magát bármelyik „nadrágos” ember­nél? (Egyébként ez a kifejezés már ki is kopik a szókincsünk­ből.) Egyáltalán nem! Nem, mert anyagilag és erkölcsileg egyaránt érzi a társadalom megbecsülését. A munkásosz­tály tagjának lenni dicsőséget jejent. A fizikai munkának a leg­több szakmában egyre inkább elmosódik, csökken a fizikai jellege, még a mezőgazdaságban is, a fizikai és az értelmiségi mun­kák között a különbség egyre kisebbedik. Nincs az életnek olyan területe, ahol a gépesítés egyre növekvő, gyorsuló rit­mussal ne venné át az emberi kéztől a munka nehezét, s ez a folyamat napról napra ha­lad előre megállás nélkül. A technika fejlődése, a növekvő szakmai tudás egyre inkább az értelmiségi jelleg felé tolja el a fizikai munka természetét is. Ennek következtében a munka már napjainkban elveszti a régi robot-jellegét, örömteli, nem megerőltető tevékenység­gé válik. Itt azonban néhány pillan­tást kell vetnünk az érem má­sik oldalára is. A technikai körülmények fejlődése megköveteli a szak­mai ismeretek fejlődését is, a szakmai tudás mainál maga­sabb fokát elméleti és gyakor­lati téren egyaránt. Nem sza­bad tehát felvetődnie a kér­désnek úgy ma már, hogy vagy tanul valaki, vagy mun- I kás lesz belőle! — Tanuljon és legyen munkás! Ez a jöven­dő perspektívájának jelszava. A jövő igazi embertípusa a a szakmailag és általánosan kultúrált munkásember, aki kultúrált munkakörülmények között dolgozik, s kultúrált körülmények között él a mun­káján kívül is. Ez az a teljes értékű embertípus, amely a jövő társadalmának vezérszólamát megadja majd; a művelt, a természet erőit le- igázó, munkábafogó, az élet, a kultúra minden ajándékát be­fogadni és élvezni képes mun­kásember. Nem kívánom azt bizony­gatni, hogy ma már mindez így megvalósult. De a folya­mat feltartóztathatatlan, társa­dalmi szükségszerűség hozza magával mindennek valóravá- lását. És azt sem mondom, hogy most már ne törekedjen senki a filmrendezői, orvosi, vagy katonatiszti életpályák felé. De azt igenis mondom, s kiáltani szeretném, hogy min­den szülő és pedagógus meg­hallja: — Irányítsuk bátran gyermekeinket a különböző munkás-élethivatások felé! Küldjük <?sak őket nyugodt szívvel az esztergapadok, a frontfejtések, a gépekkel be­népesült szabad mezők felé; nem tesznek majdan szemre­hányást nekünk, mert boldog, alkotó életben lesz részük, amelyben megvalósíthatják az örök emberi eszményt: a bol­dogságot. A mi társadalmunk számára ez a történelem parancsa. V. L. Baranyába is megérkez-j tek a költöző madarak Egy hónapos késéssel végre Baranyába is megérkeztek a költöző madarak. Az évek óta visszajáró gólyák elfoglalták fészkeiket. Megérkezett a se­regély, a barázdabillegető és a bibic is. Az erdei szalonka érkezését március elejére vár­ták, ezzel szemben április | első napjaiban figyelték meg az első csapatokat Bakócán és Árpádtetőn, azóta tömegesen vonulnak át a mecseki erdő­kön. Egyedül a fecske várat magára, de ha a jó idő állan- | dósul, rövid időn belül ez a j kedves költözőmadár is meg- ; érkezik Két év alatt 1283 újítás Komlón A Komlói Szénbányászati ! Tröszt üzemeiben két év alatt 1283 újítási javaslatot nyúj­tottak be, közülük 455-öt el­fogadtak, 413-at bevezettek. 1960-hoz viszonyítva a múlt esztendőben 40-el több éssze­rűsítési javaslatot adtak be. A fejlődés részben annak tudha­tó be, hogy a széntröszt üze­meiben többször tartottak újítással kapcsolatos kibőví­tett aktívaértekezJetet, kiállí­tásokat, szélesedett az újítási tapasztalatcsere mozgalom, a tröszt központban létrehozták az újítási csoportot, az üze­mekben pedig az újítóköröket. HIVATALOS NYEREMÉNY­JEGYZÉK A 14. JÁTÉK­HÉTRŐL A 14. játékhétre beérkezett 4 385 735 darab lottószelvény. Öttalálatos szelvény nem volt négy találatot 12 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 274 108,75 forint. Három találatot 1979 fogadó ért el. A nyereményösszeg egyen­ként 831,25 forint. A kéttalá- latos szelvények száma 74 381 darab, ezekre egyenként 22,11 forintot fizetnek.­FELTÖLTÖTTÉK AZ UJ ERŐMŰ SZOMSZÉDSÁGÁ­BAN LÉVŐ BIOLÓGIAI VÍZSZŰRŐT Pénteken feltöltötték a Pé­csi Víz- és Csatornaművek biológiai vízszűrőjét, amely az erőműben hűtésre hasz­nált Duna víz tisztítására és a város vízellátásának meg­javítására hivatott. A bioló­giai vízszűrő napi 8—10 ezer köbméter vizet tisztít majd meg, próbaüzemelésére a kö­zeli napokban kerül son Tegnap délelőtt és délután foly­tatódtak Pécsett a KISZ és Szak- szervezetek. Doktor Sándor Műve­lődési Házában a felsőoktatási in­tézmények területi kulturális szemléjének bemutatói. A szavalok nyitották meg a második nap ese­ményeit, majd a Budapesti Állat­orvosi Főiskola kamarazenekara után a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola népi táncosai következtek. Szavalok, népi táncosok és hang­szerszólisták egymást váltották a. művelődési ház színpadán. A szombat délutáni bemutatók olyan nagy közönséget vonzottak, hogy sokan nem is fértek be a nézőtérre. Nem csoda, hiszen ezen a napon tánczenekarok vetélkedő­jét ígérte a műsor. Színjátszók után mindjárt egy országszerte ismert együttes mutatta be színvo­nalas műsorát. Az Állatorvostudo­mányi Főiskola nemrég a TV-ben is szerepelt vokálegyüttese kirob­banó sikert aratott az egyetemis­ták és főiskolások területi kultu­rális szemléjén is. Ezután a Budapesti Műszaki e* az Orvostudományi Egyetem tánc­zenekara mellett a két pécsi egj;c~ tem együttese is bemutatta műso­rát. Áz Orvostudományi Egyetem Gál Péter által vezetett tánczene­kara és két szólistája sok tapsot kapott. A színvonalas könnyűzenei műsort a rendező egyetem a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának 7 tagú dixi- land zenekara zárta. A joghallga­tók kitűnő együttese nagyszerű stílusukkal sikert aratott. A tánczenekarok bemutatója után ismét a pécsi joghallgatók következtek. Színjátszócsoportjuk Saul Lewitt: Parancsra tettem cí­mű darabját adta elő Miklóssy László rendezésében. Este az egye­tem aulájában a szellemi öttusa vetélkedőre került sor. Képünkön a jogi kari tánczene­kar csinos és kellemes hangú szó­listája, Csiszár Márta, amint egyik nagysikerű számát énekli. BARTO — KEDVEZMÉNYES mozi­bérleteket adnak a komlói fiataloknak. Egyelőre 400 bér letet bocsátanak ki, a bérle­tekkel heti két alkalommal a Május 1. filmszínház legjobb helyeiről tekinthetik meg a műsorra tűzött filmeket a bérlettulajdonosok. — A KÉTÉVES ezüstkalá­szos gazdatanfolyam első év­folyamának befejezése alkal­mából ünnepélyesen adták át a nagynyárádi és a töttösi hallgatóknak a bizonyítvá­nyokat. — FELÚJÍTOTTÁK a Pécsi Szénbányászati Tröszt újhe­gyi napközi otthonát. A fel­újítási munkákra hatszáz­ezer forintot fordítottak. — SZOMBATON fizették ki a Komlói Építőipari Vállalat dolgozóinak az elmúlt évi gaz daságí eredmények alapján a nyereségrészesedést. A: dol­gozók hét napi munkabérük­nek megfelelő összeget kap­tak. — BEFEJEZTÉK az őszi gabonák fejtrágyázását a bi- csérdi Arany Mező Termelő- szövetkezetben. A külföldi búzákra holdanként 150, a hazai fajtákra 100—120 kiló műtrágyát szórtak ki. MUNKÁSVÉDELMI szakcso portokat hoznak létre a járá­si tanácsok mezőgazdasági osztályai mellett, a termelő­szövetkezeti munkásvédelem megjavítása céljából. gyakran találkozni olyan jelenségekkel, amelyek elgondolkoztatok. Nem csak értelmiségi, ha­nem munkásszülők is nemegy­szer kézzel-lábbal > tiltakoznak az ellen, hogy gyermekük fi­zikai munkával járó foglalko­zást válasszon, s mindent meg­tesznek azért, hogy „bejusson” valamilyen éntelmiségű jellegű pályára. (Sokszor még olyan esetekben is, amikoc a serdülő képességei egyáltalán nem ilyen irányba mutatnak. És nemegyszer akkor is, ha ma­ga a szülő viszont a világ min­den kincséért sem válna meg űzött foglalkozásától, s ha új ra kéne 'kezdenie, ismét csak ugyanazt á munkát választa­ná!) Hogy ez a jelenség nem is szórványosán jelentkezik, ha­nem meglehetősen gyakori, Idő j árásj el öntés Várható időjárás vasárnap estig; ma erős, időnként viha­ros északnyugati szél. Holnap a szél mérséklődik és nyugati, délnyugati irányba fordul. A felhőzet átmenetileg csökken, holnap a déli óráktól kezdve nyugat felől ismét növekedik és a Dunántúlon néhány he­lyen már eső is lesz. Az éjszakai lehűlés erősödik. A nappali felmelegedés szintén fokozó­dik. - Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet holnap 1~—14 fck. közötti »«IEIK.A 4*' MÉSZÁROS FERENC ÉS TíLlí GÉM KISREGÉNYE Ez a jegyzék.már olyan kőnk rét adatokat tartalmazott, hogy a kormány korábbi álláspont­ja, mely szerint egyszerűen letagadták, hogy Jamkapuszta nevű helység egyáltalán léte­zik, tarthatatlanná vált. A vá­laszjegyzék közölte, hogy Jan- kapuszta felszámolása már március 13. előtt megtörtént. Báró Apor Gábor — miután a dolog valóban sürgőssé vált — levelet intézett Rőder Vil­mos későbbi honvédelmi mi­niszterhez. Ebben javasolta a tábor feloszlatását. Az indo­kolás meglehetősen őszinte volt Megírta, hogy miután egy usztasá (éz nyilvánvalóan Jel­ka Pogorelec) megszökött, a Idképzőtábor holléte, az ott tartózkodó terroristák tevé­kenysége már nem iátok. Ezen kívül a főszolgabírói jelentés szerint az emigránsok minősít hetetlen viselkedése folytán a környező lakosság tiltakozása egyre erősebb, annyira, hogy a helyzet már tarthatatlan. Emiatt szükségessé vált a tá­bor ideiglenes lezárása. Rőder Vilmos Tattay ezre­dessel dolgoztatta ki a tábor felszámolásának tervét. Esze- -rint a terroristákat-kisebb cso­portokra osztva a Bakony el­dugott településeire szállítják mindaddig, amig a Jamkapusz- ta iránti nemzetközi „érdeklő­dés” meg nem szűnik. Ugyan­csak e terv szerint a terroris­ták egy kisebb részét Buda­pestre, illetve Olaszországba irányították. Néhány nappal a tábor fel­oszlatása előtt Ante Pavelics személyesen is megjelent ked­venc bérgyilkosai között. Beszédet intézett emberei­hez, s ebben többször is hang­súlyozta, hogy most már való­ban nem kell sokáig várná. A döntés már rövid idő kérdése, s akkor majd hazatérve vala­mennyiükre gazdag jutalom és jólét vár. Pave’icsniek igaza volt, meg nem is. Az igaz, hogy annak a döntő akciónak, amelyre már évek óta készültek, a király meggyilkolásának az időpontja valóban közeledett. De uralom ra jutására még hét évig kel­lett várakoznia És hogy ked­venc bérgyilkosadnak akkor mi jutott a megígért gazdag juta­lomból, azt majd meglátjuk a végén... A . tábor lakói szerteszóród­tak. Ki-iki ment, amerre látott, azaz pontosabban, amerre Tat­tay ezredes által kidolgozott terv mutatta az útját. Eltűnt Jankapusztáról György, a pokolgépgyáros, Via dó, a céllövészet szakértője, Mi’an Rate, Mijo Krajl, meg a többiek. Néhány jelentéktele­neb emigráns azonban ott ma­radt a pusztán. Ezek valóban áttértek a pokolgépgyártásrói a kukoricakapálásra, ök jelen tették később az „alibit”, azaz velük igyekeztek bizonyítani, hogy a Jankapusztán tartózko­dó idegenek emigránsok ugyan, de egyébként ártalmatlan szántó-vető mezőgazdasági munkások. Nemsokára kide­rült, hogy ez az előrelátás igen hasznos volt... Kik az igazi gyilkosok? Ami 1934-ben történt, arról már a történelemkönyvek ad­nak számot. Ez az évszám jel­zi a fasizmus előretörését, s a fasiszta hatalom erősödésé­nek egyik — bár nem is a leg­fontosabb — eseménye volt a Marsaille-ban elkövetett ket­tős gyilkosság, I. Sándor és Barthou francia külügyminisz­ter megölése. Itt már aktívan lépett köz­be az új cinkostárs, Hitler fa­siszta állama is. Mussolini kor mánya Horvátországra fente a fogát, Horthy a Délvidékre. A két kormány elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. Rőder Vilmos vezérkari főnök már részletesen megállapodott a támadás tervében Roata olasz kémfőnökkel. A magyar külügyminisztérium megszer­vezte a mozgósítási osztályt, élén báró Apor Gáborral. De e tervekben már Hitler is érdekelve volt. A tengelyha­talmaknak agressziós törekvé­seivel szemben egy nemzet­közá szövetség volt kialakuló­ban, amelyen Barthou francia külügyminiszter fáradozott a legbuzgóbban. I. Sándor ju­goszláv király tervei is közel álltak ehhez. Ezért készítették elő találkozójukat Párizsban. Pierre Mondanel. a gyilkosság kő rülményeinek kiderítésére indított nyomozás vezetője. Hitler nem sokat aggályosko­dott, hogy milyen eszközzel hárítsa el ezt a számára ked­vezőtlen szövetkezést. Hitler — a Vezér. Mussolini — a Duce és Horthy — a kor­mányzó érdekei, tervei egybe­vágtak. Az eszköz is megvolt hozzá. Következhetett a vég­rehajtás. (Folytatása következik.) — MINTAMŰHELY nyílik április közepén a Kesztyű­gyárban: ebben a legigénye­sebb kesztyűket készítik kül­földi megrendelésre. — ÁPRILIS 12-én tartja küldöttértekezletét a Vasuta­sok Szakszervezete Baranya megyei bizottsága a MÁV igazgatósága tanácstermében. A küldöttek meghallgatják a beszámolót, a számvizsgáló bizottság jelentését és meg­választják a vasutas szak- szervezet megyei bizottságát — „A NEMET IMPERIA­LIZMUS” címmel tart elő­adást dr. Zsigmond László egyetemi tanár, az ELTE bölcsészkarának tanszékve­zető tanára a TIT Bartók- klubjában hétfőn délután 3 órakor. Vendégeket szívesen látnak, — ELÖREGYÁRTOTT, úgy nevezett „perli” pavilont épít a MÉK Sikondán. A 24 ezer forintos költséggel léte­sítendő pavilon a fürdőhely zöldség- és gyümölcsellátásá­nak megjavítását szolgálja. — ÜZEMEK, vállalatok. szövetkezetek és intézmények tűzrendészet! helyzetét érté­keld április 11-én 9 órakor a Petőfi filmszínházban a Ba­ranya megyei tűzxendészeti osztályparancsnokság. — ADVENTI kelkáposztái termelnek nagyüzemi táblá­kon a mohácsi II. Rákóczi Tsz 180 holdas öntözéses ker­tészetében. Az adventi kel­káposzta jelentős részét ex­portra . szállítják. k &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom