Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-11 / 59. szám
r 19«. MÁRCIUS 11, Kiaí»lA 5 tlj eljárások a burgonyatermesztésben Termeljünk egészséges vetőgumókat! Márciusban vessük az elohajtott burgonyát — Védekezés a vírusos betegségek ellen Sajnos valamennyien a saját konyhánkon tapasztalhatjuk, hogy a gyengébb termés milyen zavart okozott a burgonyaellátásban. Ezt a problémát a nagyüzemi gazdaságokban új eljárások alkalmazásával az idén meg kéül oldani A burgonyatermesztés fejlesztésének alapvető feltétele az egészséges vetőburgonya előállítása. A burgonyának nagyon sok betegsége van, s ezért a fajtaleromlás állandó veszélyt jelent. Különösen a közkedveltebb, ízletesebb étkezési fajtákat (korai rózsa, gül- baba stb.) termesztése vált kritikussá a leromlás miatt. A burgonyatermesztés legnagyobb vámszedője, a burgonya legádázabb ** kevéssé ismert betegsége, a vírusos le- vólsodnódás. A legnagyobb ellenség Ez a betegség a* utóbbi időben annyira elterjedt az egész •világon, hogy jelenleg _ minden országban a kutatás előterében áll. A betegséget vírus okozza, ismertető jete, hogy a burgonyabokor alacsony marad és a termés csökken. Ha ugyanarról a helyről szedjük a vetőmagot, évről évre nagyobb mértékben lép fel. A tar més folyton csökken a végül a beteg tő egyáltalán nem is köt gumót Nagy szerepet játszanak a terjesztésében a levéil- áetvek is. Az ellene veS6 védekezés csak preventív lehet vagyis a beteg tövek szelekciója. Ez a legkevesebb, amit a nagyobb termés érdekében minden tsz- nek meg kell tennie. Ennél hatásosabb módszer, amit már szerte a világion minden jelentősebb burgonya termelő országba» sőt az ország más vidékein néhány nagyüzemben már nálunk is alkalmaznak, az előhajtatásos és lombper- zseléses vagy szárfelhúzásos eljárás. Mivei a burgonya fiatalon fogékonyabb a vírussal szemben, fő célunk a tenyészidő lerövidítése. Másrészt így nem várjuk be a levéltetvek rajzását, ami július első felére esik. Hajtatóház kettős céllal Igen érdekes hazai példánk fe van ennek a módszernek megvalósíthatóságára. Néhány Tisza-menti községiben például már 20—30 éve foglalkoznak korai termeléssel, illetve elő- hajtatássai. Céljuk a korai búr gonya előállítás volt, de így akarva akaratlan elkerülték a tetvek fertőző rajzását és így még ma is leromlás mentesen termelik ezt az egyébként igen kényes fajtát. Tehát az előhaj tatással a baranyai tsz-ek is kettős célt érnének el, egyrészt korán tudnák jó áron a piacra vinni a burgonyát, másrészt vetőgumó jukat is leromlás nélkül szaporíthatnák. Erre a célra szükségmegoldásként jó az üvegház is vagy bármely más kellő világossága és szabályozható hőmérsékletű helyiség. Kis beruházással azonban ,amt nagyon hamar megtérül, célszerűbb hajtatóházat építeni.^ Ehhez rnár igen sok termélőszö- vetkezetnek megvannak a feltételei. Egy közepes méretű 250 mázsa befogadó képességű földbe süllyesztett hajtatóház 20 holdra szolgáltathat egészséges vetőgumót. A teteje természetesen üveg, de télen célszerű még szalmával vagy nád pallóval befedni, hogy a házba ilyenkor fény ne jusson. Az előzőleg átválogatott és rekeszekbe rakott burgonya egész télen át nem kíván semmi féle gondozást csupán a kívánt pnusz 2—4 fok hőmérsékletet kell biztosítani. Korai ültetés A várható kiülltetés előtt 5 fi héttel a fedőt el kell táyoli- nani a tetőről. A napfény hatására ilyenkor a ház hőmérséklete 10—15 fokra emelkedik és megkezdődik a kihajtás. — Amikor a hőlökés létrehozza a kívánatos 1—2 centis hajtásokat, akkor szellőztetéssel a levegőt újra 4 fokra kein lehűteni és kiültetésig úgy tartani. Ezzel az edzéssel a hajtás gumiszerüen rugalmas, szinte törésmentes lesz, és a hidegebb földben sem lépnek fel élettani elváltozások léggurnókópzódés site A kiültetés koráin, március első felében történjen. Mert bár a burgonya faggyal szemben érzékeny, de a kisebb már ciusi fagyot könnyéé, kiheveri a fejlődésében korántsem jelent akkora visszaesést, mintha később ültettük volna ki. Ápolása már a szokásos módon történik. A .KHitögetást és a szelekciót minidig időben kell elvégezirat Szárfelhúzás és szárperzselés A burgonya 8odnóvírusét a levéltetvek terjesztik: mégpedig július első felében a fertőző rajzás alkalmával Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy miikor a rajzás a legerősebb a burgonya szárát él kell távolítani, meg ke®, semmisíteni. Á rajzás pontos idejét tetű- csapdával ellenőrizhetjük, amely házilag is könnyel elkészíthető. Egy tálat sárga olaj festékkel belüliről befestünk és káliszappanos vizet teszünk bele, majd kihelyezzük a burgonyatábla több pontjára. Mikor a legtöbb ievébtetvet találjuk a tálban, akkor kell a szárat megsemmisíteni. A szár megsemmisítésének két módszere van a szárfelhúzás és a szárperzselés. Szárfelhúzáskor a burgonyabokrot lábunk közé véve a szárat kezünkkel összefogva felhúzzuk, úgy, hogy gumó ne jöjjön fel. Nehéz és lassú munka, de tökéletes, bár nagyüzemüeg nem túl gazdaságos. A perzsel*» inkább nagyüzemi módszer. Ehhez legjobban megfelelne a kénsav, de egyelőre nincs saválló permetező gépünk. Marad tehát a jelenleg használt legjobb megoldás az olajmentes mésznit- rogénmei történő porozás. A burgonya szárát előzőleg valamilyen géppel megzúzzuk, aztán a mésznátrogént műitrá- gyaszóróva] kiszórjuk holdanként 100—120 kilót adagolva. Ha a szétzúzás nem tökéletes a mésznitrogén adagot kétszeresére emeülhetjük. A szár megsemmisítése után a gumót addig hagyjuk a földben, míg a héja be nem párásodat! Kellő válogatás és hűtés után a vetőmagnak szánt gumóikat prizmában vagy hajtatóházakban helyezzük el és ott tároljuk tavaszig. A szár- felhúzótt burgonya termése természetesen kisebb, hisz gumók nem tudnak úgy kifejlődni, mint normális esetben, de több benne a vetőnagyságú gumó, & a gumók nagyobb biológiai értéke jobb egészségi állapota jövőre már kárpótol bennünket a terméskiesésórt. Gábris Zoltán mezőgazdasági mérnök Vakuval a fald alatt A bányában is teret hódít a korszerű technika A 11-es telepi légvágat munkahelyén dolgozik Szabó Ernő. a Sportbrigád tagja A BÁNYA mindig érdekes és állandóan ad valami újat, még annak is. aki naponta járja. de legfőképpen annak, aki csak nagyritkán jut el a földalatti munkahelyekre. Most a változatosság kedvéért nem a függőleges aknában és nem suhanó kassai szálltunk le, hanem egyszerűen a lejtafcnán be gyalogoltunk a föld mélyébe. Az első szinti fémtémos fejtésbe igyekeztünk. Még a bányászMimpa is kevés, amikor a napfényről a vaksötét vágatba lépünk. Egy percre meg kell állni, hogy megszokja a szemünk. Állandóan lefelé haladunk. Első állomásunk a 11-es légváigaton dolgozó brigád munkahelye. Baksa Ferenc vájár vezetésével Szabó Ernő vájár és Fülöp Minden öntözőberendezéshez szakembert kell biztosítani Mintegy 45 tsz kap új öntözőberendezést az idén Öntözőgépész-tanfolyam indul három gépállomáson Baranya megye termelőszövetkezetei a tavalyi 830 holddal szemben idén már 4500 holdat öntöznek. Megkérdeztük Hardy Józsefet, a Földművelésügyi Minisztérium szakmérnökét, milyen problémák vetődnek fel az öntözéses gazdálkodás fejlesztésével? — Legfontosabb probléma a szakemberhiány. A rendelkezésre álló berendezéssel ugyanis tavaly legalább 500 holddal nagyobb területet öntözhettek volna, h a a hozzá nem értés következtében nem hibásodnak, nem állnak olyan sokat a gépek. — Milyen hibák származhatnak a hozzá nem értésből? — Az öntözéssel legalább annyit lehet véteni a növény ellen, minit amennyit a megfelelő öntözés segít. Ha túl sok vizet öntöz valaki, éltö- mődik a talaj, levegőtlenné válik, kipusztul a növényzet rajta. Ha valaiki túl keveset öntöz, eredménytelen, ráfizetéses lesz a munkája. Gondoskodni kell a talaj tápanyagpótlásáról is, mert tápanyag nélkül az öntözés csak ideig óráig eredményes. Pontosan kell ismerni, hogy talajodként és növényenként mennyi vizet öntözhetnek. A nagy víz- cseppek például tönkreteszik a palántákat. Fiatal növényt csak finomra porlasztóit, ködszerű csapadékkal szabad öntözni, míg a kukorica elbírja a nagyobb cseppeket, a bőséges csapadékot is. A szakemberhiány következtében tavaly sok motor tönkrement. Megesett, hogy egyszerű eltömődés esetén, szakembert hívtak ki, vagy elszállították a berendezést, ami újabb öntözéskieséshez vezetett. Éppen ezért a következőkben, csak azok a termelőszö- yetfcezetefc kapnak öntözőberendezést, amelyek a kezeléséhez, üzemeltetéséhez biztosítani tudnak szakembert — Volt, vagy ven-e alkalom öntözési szakmunkások képzésére? — Nemrég vizsgázott egy 40 tagú csoport, amelynek tagjait öntözési szakmunkássá képeztük. Ez mellett azonban kimondottan öntözési gépészekre is szükség van, figyelembe véve, hogy az idén főként diesel meghajtású öntözőgépeik kerülnek forgalomba. Ilyen öntözőgépész tanfolyam indul március 12-én a bólyi, a szentlőrinci és a sely- lyea gépállomáson. Ez idáig 73-an jelentkeztek, de még felveszik a tanfolyamra, aki a nyár folyamán öntözőberendezést akar kezeim. Sok termelőszövetkezetben csak a kertészetből küldenek tanfolyamra dolgozót Pedig az öntözés fogalmát egyre inkább külön kell választani a kertészet fogalmától. Az idén ugyanis a tervek szerint 1550 hold kertészeti és 2450 hold szántóföldi öntözés lesz. Bizonyos területeken csakis öntözés és műtrágya segítségével emelhetik jelentősen a kukorica termésátlagát. — Hány öntözőberendezés működik majd megyénkben 1962-ben? — A tavalyiak mellett előreláthatólag 45 termelőszövetkezet kap öntözőberendezést, s így összesen mintegy 82 nagykapacitású öntözőberendezést üzemeltetnék majd Baranyában. Ez a szám évről évre emelkedik, éppen ezért gondoskodni kellene az illetékeseknek egy külön öntözőberendezéseket javító szervről, mert a gépállomások erre nincsenek berendezkedve, náluk hosszú ideig tart. körülményes a javítás. — Kapnak-e valamilyen kedvezményt az öntözéses gazdálkodást folytató termelőszövetkezetek? — A 3004/4-ee kormányhatározat értelmében a berendezés üzembehelyezésekor minden öntözött hold után 2000 forint hibelelengedés.ben részesülnek. így ha valahol egy MA—90-es berendezéssel 100 holdat öntöznek, mindössze 20 easar forintjába kerül a berendezés a közös gazdaságnak, mert 200 ezer forintot megtérít az állam,— fejezte be nyilatkozatát Hardy József. Attila csillés „hajtja” a vágatot. Baksa nem is olyan régen még ökölvívó volt, de a többiek is közel álltak a sporthoz amit ma már csak az bizonyít, hogy a kollektíva címe Sport- brigád. A feltáró csapat eredményeiről a brigádvezető beszél. — A múlt hónapban 106 százalékot teljesítettünk és most is hajtunk nehogy elmaradjunk a szokásostól. Sokkal érdekesebb képet láttunk a főkeresztvágattól kelétegyütt. Ez aiz, ami szembetűnő: művelés után ott marad a drága fa, amelynek nagy részét külföldről hozzuk be. A fém- támmal egészen más a helyzet. Egyszerűen szerelnek és viszik magukkal tovább, tehát nincs elveszett biztosítás. MEGÁLLUNK az első munkahelyen, ahol Kalocsa Rudof és Müller István vájárok fejtik ki a szenet. Kis kuckói ezek a munkahelyek, de biztonságosan megvédik a bányászok testi épségét. Olyan hangzavar van itt a telepen, mint egy gyár szerelőcsarnokában. Ez is a fejlődést mutatja. Valamikor a csákány nem csiná t ilyen „üzemi zajt”, de most a sűrített levegővel működő fejtőkalapácsok és a láncos vonszoló zajt csinál. S ez a jó, mert könnyebb az emberek dolga. Stettner Ferenc csapatvezető vájár birodalma a 11-es telep. Omlik a szén a csuzdán lefelé. Beszélgetni nem igen lehet, mert egyszerre nem áll le a hat munkahely. Azért egy kis kiabálással megértjük egymást. Kalocsa Rudolf vájár a fémtá- mokat dicséri. — Nem mondom egy kicsit nehéz a fémtám, de össze se lehet hasonlítani a faácsolattal. Nem kell fejsze, nem kell vagdosni a fát, igazítani, méricskélni, hanem csak egyszerűen csavarozni és kész az ácsolat. Ahogy haladunk, úgy visszük magunkkal a tárnokát. Itt nem régóta van még, s elem te szokatlan is volit, de most már megszoktuk és meg is szerettük. Társa bele-beleszól a fejtőA fémtámos fejtés teljes biztonságot nyújt ex ott dolgozó Kalocsa ttudolf és Müller István vájároknak. re fekvő 11-es telepem, öt-hat munkahelyen fejtették a szenet. a legújabb biztosító szerkezetek beépítése mellett. Itt, ebben a telepben egymásmelleit látható a régi és az új technika. Ahogy vergődünk lefelé a fejtésben, a csuzda mellett, báliról szürke vasvázas minden, jobbról pedig fiaácso- latofc. Jobbra, három-négy méterrel odébb már „összement" a felső és az aSsó réteg, a fával Több rántani való csirke lesz az idén Jammáriélt több mint 100 ezer naposcsibét vettek a tsz-ek Tavaly ilyenkor mégcaak 25 ezer naposcsibe nevelődött a termeilószö vetkezettben. Az idén március 10-dg több mint négyszer annyit, mintegy 100 ezer naposcsibét vásároltak a Baromfifeldolgozó Vállalat pécsi kirendeltségétől. Míg 1962- ben az egész évben csak 30 vagon baromfit értékesítettek, addig az idén már 50 vagon baromfira a szerződést is megkötötték, és folyamatosan kötik. így esz a szám is emelkedést mutat. A máriakóméndi termelőszövetkezet a közelmúltban szállította le, a decemberben kivitt naposcsibéket, s már be is állított nevelésre újabb 3000 darabot. Sok csibét vásárolt a belvárdgyulai termelőszövetkezet is, amely előneveléssel is foglalkozik, t ez mellett 145 mázsa baromfi már le is szerződött a vállalattal. A magyarteleki tsz a csatahely! baromfinemesítő telepéről hozatja a naposcsibéket, aztán előnevelve tenyész- csibekónt adják őket tovább 5 —6 hetes korban a termeiő- szökezeteknek. Ezekből főként a tsz-ek törzsállományát alakítják ki. Sorolhatnánk a sely- lyei, godrekeresztúri termelő- szövetkezeiteket is, ahol ezerszámra nőnek a csirkék, amelyből nemsokára jelentős mennyiségű rántamvaló csirke jut a piacra. Annak érdekében, hogy minél hamarabb legyen baromfi, a takarmányhiányos tél átvészeléséhez, minden értékesített 1 kilő baromfi után egy kiló takawnápyit ad a «ffiafeR, _ kalapáccsal Nincs más hátra, mint kattanjon a fényképezőgép zárja. Egyébként a fényképezés legalább olyan érdekes ilyen helyen, mint mondjuk a víz alatt Persze más okok miatt is, elsősorban a sújtólég- veszély miatt. A következő munkahelyen Váradi Antal és Szabó Sándor vájárok dolgoznak. Nekik a fotoriporter aktatáskája tűnik a szemükbe. Az egyikük meg is jegyzi: „Art is megértük, hogy aktatáskával járnak a bányába”. A ..beszóláson” jót derülnek ők is, meg mi is. —» Tényleg ritka dolog ilyen helyen aktatáskával közlekedni, V aradival a brigádról beszélgetünk, vagy ha úgy tetszik kna- bálgatunk. •— Nem jó helyre Jötték. Ez nem híres brigád, mi még nem vagyunk szocialista brigád se. Szabó Sándornak nem tetszik ez a beszéd, ment közbeszól: — Aztán mtröhxnk nem is lehet írná? Dolgozunk mi épp úgy mint a többiek. Nem igaz, aknász elvtársi —- fordul az aknász felé. Az aknász szerint Stettnerék szorgalmas emberek és rendesen dolgoznak. A szorgalmukat nem is kell bizonyítgatni, hisz még akkor sem álltak le a munkával, ami kor mi ott voftumk. A vaku is munka közben villant rájuk. HOSSZŰ és nagy labirintuson keresztül jutottunk el a Szabolcs-táróig. ahol éppen kifelé gördült a szénnel rákot® csil leszerel vény, Csardas László mozdonyvezető irányítás»» urafe ■»«BW* OMuk __ Ejt) K
